Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-18 / 138. szám
Forog-, morog-, rlindul... Salgötarjanban Kétségtelenül az első nógrádi robotemberrel állok szemben. A salgótarjáni úttörőház rádiós szakkörének reprezentáns alkotása a ház szakköri kiállításán látható, készítői a Mártírok úti Általános Iskola tanulói, a szakkör tagjai és — mint az emlékezetes feleltető gép esetében is — Szőke József matematika—fizika szakos tanár. Rókavadáaz gondok Sok egyéb szakkör mellett két rádiós csoport is működik az úttörőházban: a rókava- dasz és az, amelyik Európa országainak legjobb amatőrjeivel tart kapcsolatot. A rádiósok jelenleg az ötszázadik ..forgalmazáson” is túl vannak, több mint ötszázszor teremtettek kapcsolatot szovjet, román, csehszlovák, osztrák, bulgár, jugoszláv, lengyel (ki tudná felsorolni valamennyit?) rádiós amatőrökkel és adókkal. A rókavadászok közismerten rádió-iránymérő tevékenységet folytatnak, ehhez azonban megfelelő felépítésű és minőségű vevőkészülékre van szükség. Két esztendeje öt ilyen készüléket vásárolt a salgótarjáni úttörőház az MHSZ-től, de mindezideig nem kapták meg a vadászathoz elengedhetetlenül szükséges eszközöket. (Az öt vevőkészülék szétszerelt állapotban várja az MHSZ-nél, hogy elszállítsák. Az űttörőház viszont — tegyük hozzá: joggal — arra vár, hogy a megállapodás szerint végre összeszereljék. Amikor mindez szóba került, valaki a bürokráciát emlegette .,. Bürokrácia a MHSZ- nél?!) A nehézségek ellenére is jó eredményeket érnek el a salgótarjáni rókavadászok. Szőke József érthető büszkeséggel mondja: — Iskolánk hetedikes tanulója, Perez György, aki természetesen tagja a szakkörünknek is, az elsejei salgóbá- nyai honvédelmi napon második lett a megyei rádló-lránv- mérő bajnokságon. A tő rád ids’* Majkut László szőke, magas fiú. Az idén végezte el a nyolcadik osztályt, de továbbra is szoros kapcsolatban marad a Szanálás után Mártírok úti iskolával és az úttörőházzal. A robotember készítése körüli tennivalókat nagyrészt ő irányította. Mindkét rádiós szakkörnek tagja, Szőke Józseffel együtt készítették a robotember rajzát és így mindenkinél előbb megismerkedett az érdekes szerkezettel. — Először papírból készítettük el a modellt és azt Is megbeszéltük. hogy milyen alkatrészekre lesz szükség. \ — Mi kell egy jó robotemberhez? — A mi készülékünkben két motor működik, amelyek a kerekeket hajtják — válaszolja szakszerűen Majkut László. — Hét tranzisztort — közülük kettő fotótranzisztor — helyeztünk el a gépember ruhájában. Ezenkívül hangszóró. ellenállások, három jelfogó és rengeteg huzal van még a belsejében. Milyen tulajdonságai vannak? Magassága mintegy fél méter, tér-* mete: szögletes, színe: sötétzöld, járása: „rendes”, hangja: változó, különös ismertetőjele: a fényre reagál. Sötétben morog Hogy miként, azt azonban már az úttörőház emeletén rendezett szakköri kiállításon mutatják be az alkotók. Amilyen zsúfolt a salgótarjáni úttörőház (programra és létszámra egyaránt vonatkozik ez a zsúfoltság!) pontosan olyan zsúfolt a rendkívül hasznos és érdekes szakköri tevékenységet bemutató házi kiállítás is. Mialatt Majkut Laci a fényforrással bajlódik — „körbeszaladok” a kiállításon. Itt minden tapalatnyi, pontosabban: arasznyi helyen van valami. A rádiós szakkör a robotember mellett sok-sok QSL-lapot állított ki, ezek a lapok bizonyítják a szerteágazó rádiós kapcsolatot. A képzőművész-szakkör; amelyet Varga István pedagógus vezet, akvarellekkel, rajzokkal szerepel a kiállításon, és Itt láthatók a levelező-, az iparművész-, a kisgazdasszony-, a barkács-, a fotó— a ki mit gyújt, a bélyeggyűjtő-szakkör tagjainak munkái, az úttörőház zenekarát egy hegedű képviseli és az az aranyoklevél, amelyet az 1907-es úttörő kulturális szemlén kaptak. Közben felgyullad a lámpa, de ez még csak a próba. Majkut Laci bekapcsolja a robotember áramforrását (több rúd- és laposelem szolgáltatja a gépezet energiaszükségletét), félhomályban a robotember forog, morog — mindaddig, amíg a kézi reflektor erős fénye felvillan. A fényre megváltozik a hangja, szemmel láthatóan elégedetten fordul a fénnyaláb irányába, robotszemében (két objektív mögé helyezett fotocella) megcsillan az ..értelem”, felhagy a morgással és mindenen keresztül tör a fény felé. > Elivre többen lesznek Szőke József nemes hobbyja: pedagógusmunkája m“1 lett rengeteg időt és energiát á'doz a fiatal rádl'>a:nátő /. képzésére. A feleltető gépiként Budapesten is érdeklődnek, gépel megszerették és nagyon megszokták az iskola tanulói. Alkotója most dolgozza fel azokat a tapasztalatokat, amelyeket a „géptanár úr” egyéves működése alatt szerzett. Az úttörőház rádiós szakköre a Mártírok úti iskola egyik kis udvari épületében van, onnan már jónéhány kiváló rádiós került ki. Pontosabban, ott vannak most Is valameny- nyien, azok Is, akik mér évekkel ezelőtt elkerültek az iskolából. A pedagógus legszebb ajándéka: mindig visszajárnak tanítványai. Pálmai Gyula gimnazista is a „főrádiósok” közül való. ö és Majkut Laci szeptemberben az ország rádiós amatőrjeinek vizsgáján szerzik meg az ifjúsági egyéni amatőrállomás működtetéséhez szükséges engedélyt Ilyen állomás — három van az országban I Pataki László Palotási tanulságok 2, Munkához lat a bizottság A Cserhát—Karancs Hegyvidéki Tsz Területi Szövetség egyik rendezvényének szünetében megkérdeztem Juhász Istvánt, a palotási egyesült tsz elnökét, hogy mi igaz a horribilis veszteség híréből és főként mi okozta a bajt. „Az aszály” — mondta ő kertelés nélkül. — „Olyan terméskieséseink vannak, hogy abból könnyen összeszámolható a tizennyolcmillió forint” A növénytermesztési főágasatban, elsősorban a kalászosokból 8,2 millió forintra rúgott az árbevételi kiesés, de 2,5 milliós veszteséggel fenyegetett a szántóterület négy százalékán folytatott zöldségtermesztés, félmillióval a fagy- és jégkárt szenvedett szőlő és gyümölcsös. Csaknem 4.5 milliós veszteség érte az állattenyésztést is az árbevétel ég a hozamok csökkenése miatt. Qynnn^'V'tti A tsz-elnök magyarázaté, ban kétségtelenül sok az igazság Nógrádban egyébként is kevés a csapadék, Palotás és Szurdokpüspöki vonalán pedig még kevesebb az eső. A tsz-ek megalakulásuktól kezdve gyakran küzdöttek a szárazsággal, aszállyal, nem véletlenül került annyiszor szóba egy nagyobb méretű, az öntözéses gazdálkodást elősegítő víztároló megépítésének szükségessége. Azt is hallottuk, hogy a közeli Kallón is kiégette a termést a rekkenő hőség. Viszont éppen a régebbi tapasztalatok alapján nagyobb felkészültséget remélt mindenki a várható aszály leküzdésére. más irányú pótlására. Mit kerteljünk: senki se hitte, hogy előállhat tizen- nyolcmilliós veszteség, csupán az aszály következtében. Volt, aki azt mondta: „Itt segíteni kellett az aszálynak!” Volt, ki a szokásos és hatásos érvet használta: „Ha egy tűt sem tesznek arrébb, ha nem vetnek és nem aratnak, akkor is • •ü’sóbban meg kell úszni” Azután már 1966-ban és 67- ben is olyasmiről suttogtak, hogy a tsz nehézségekkel küzd, Kábeldobok exportra Az elmúlt év decemberében avatták fel Balassagyarmaton a Nógrád megyei Fémipari Vállalat új gyárát. A felavatás óta 1500 traktor- és dömperfülkét készítettek. A BNV-n Ausztria, NSZK és Csehszlovákia szakembereivel szerződést kötöttek 6000 dollár, illetve tízmillió rubel értékben kábeldobok szállítására. Az új balassagyarmati gyár Idei tervében körülbelül százmillió forint értékű árut készít, amelynek fele exportra kerül. Képünkön: szállításra váró kábeldobok a gyár udvarán 'S/SSSSSS-SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/'SSSSSSSSSjrjrSSSSSSSSSSSSSSSSfSSfSfSSfSSSSSSSSSSS*SSSffSffSfSSrSSSS*SSSSSSSSSSSSfSSlrsfSS/,SSSff<''’f*SSffS/' Harminc év a /S/SSS//SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSJrSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSS/SSSSSSS//SSSSSSrSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSf/* a forgóalapot is felélik, tarta lékot sem képeznék, egészségtelen „kozmetikázás' -sál igye keznek elkendőzni a valósa gos, veszélyt sejtető helyzetet Tehát az aszályt, mint egyedüli okot, sokan csak némi gyanakvással és fenntartással fogadták el. Azt viszont már szívesebben elhitték a szö\ el vezetői nek, hogy a bank aital felbecsült veszteségen még jócskán lehet enyhíteni, ha az őszi termények beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, és ha nagy körültekintéssel feltárják a rejtett, tartalékokat. (Valóságos tartalékokra nem számíthattak, mert erre egyedül az 1969-re képezett 594 ezer forintos amortizációs alap állt rendelkezésünkre!) A megyei és járási szervek, valamint a területi szövetség politikai és szakmai segítségével, a felmérésnél jobb körülmények alapján a rendezhető és rendezendő veszteség zár számadásig mintegy 7.6 millió forintra csökkent A műtőben a kezek és a szemek beszélnek. Hangos szó itt ritkán hangzik el. A műtétet vezető szakorvos szótlanul nyújtja gumikesztyűs kezét a nővér felé, aki pontosan tudja a műtét menetét, s ‘máris adja a soron következő szerszámot. A nlkkelczett, csillogó fogók, szikek ollók boszorkányos gyorsasággal mozognakVakbélmütét. Rutinmunka, tapasztalt, sebésznek nem tart tovább, mint 15 perc. Ha ... Ha minden az előre kiszámított valószínűség szerint alakul. De az orvostudományban semmit sem lehet matematikai biztossággal meghatározni... Mire a kapcsok összefogják a sebet, s a kötés elfedi a vágás helyét, a műtétet vezető dr. Lükő Géza sebész főorvos lehúzza gumikesztyűjét, leveti a szájmaszkot, s elégedetten nézi, amint a kábult beteget kitolják a műtőből. Vajon hányadik volt ez a fiatal férfi, akit dr. Lükő Géza meggyógyított? *■ A kezdő sebész még számolja operációit — mondja szobájában nevetve, s a fertőtlenítő mosdástól még fehér keze máris a cigarettás dobozt keresi. — Sőt, minden új beavatkozást meg is ünnepel, tolvajnyelvünkön szólva „dobást tart”. De aki hovatovább 30 évet tölt el a műtőben, az már nem számol. Az érdeklődés ezúttal a nagy fordulat okainak kiderítésére irányult. A VPHztPüPísek rendezette A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei tsz-ek történetében először, február 13-i határozatával négy szövetkezetben a palotási Május 1-ben, a Somoskőújfalui Sal- gó-Hegyvidéke és a kállai Űj Tavasz tsz-ben szanálási eljárást rendelt el, a vizslási Március 21-ben pedig egyszerűsített szanálást folytatott le. Ilyenre nem a megyében, de az országban sem került még sor, legfeljebb az állami gazdaságok rendelkeztek csekély tapasztalattal. A szanálást a gazdálkodás uj mechanizmusa, az önállóság növekedése a mezőgazdasági üzemekben, honosította meg szocialista közgazdasági kategóriáink között. (Az Oj Magyar Lexikon I962-es kiadása szerint még a „Szanálás: 1. valamely tőkés vállalat csődjének elhárítására irányuló intézkedések összessége; 2. valamely ország pénzügyi helyzetének rendezése többnyire válság, infláció stb. után .. .”) Kis túlzással bizony azt mondhatjuk: Palotás is csődbe került. Bár abban is '""tnsak lehetünk: a szanálást ^1 tárás megindításakor senki sem gondolt arra, hogv méM majd a tsz vagyona dobra kerül. Nem hagy időt a kérdezésre, máris folytatja: — Gondolom az is érdekli, hogy miért éppen ezt a pályát választottam. Nos, előre megmondom, erre nem tudok válaszolni. Egy biztos, már srác koromban is érdekeltek a természettudományok. Persze ettől még éppen úgy lehettem volna biokémikus is. vagy éppen fizikus... Imponált a fehér köpeny, a műtő csendje? Meglehet. Miért ne. Amíg az ember tizenéves, sokszor ítél a külsőből. Budapsten, az akkori „Magdolna” kórházban kezdte a pályáját, majd a nagyhírű debreceni klinikán folytatta, helyesebben itt volt „műtőnövendék", ami nem jelentett mást, mint koszt, lakás ellenében végzett díjtalan munkát. Ezután a kapuvári járási kórház következett. Onnan már főorvosként pályázott az új salgótarjáni megyei kórházba. Az itt töltött hat év alatt pedig megismerte nevét a város, a megye. •*> —- Elmondani nem lehet, mekkorát fejlődött az orvostudomány — mondja elgondolkozva. — Csak egy példát rá: a. legizgalmasabb operációt egy nyelöcsőszűkületes betegen végeztem, olyan eljárással, amit addig Magyarországon még senki nem alkalmazott. A beteg nevére is emlékezem. Posta Ilonkának hívták a kislányt. Es ma? Az akkor merőben újnak számító módszer A PM és a MÉM tavalyi együttes rendelete sokkal humánusabb, a szocialista viszonyokhoz Illő feltételeket támaszt és célokat követ. Itt valóban a segítés szándéka vezérli a szanálási bizottság munkáját, ha nem is akarja levenni az anyagi felelősség terhét az önállóan, vállalatszerűén gazdálkodó szövetkezet válláról. A bizottság alapos, hetekig tartó munkája elsősorban arra irányul, hogy megfontolt és megalapozott javaslatokkal segítse a szövetkezet kilábalását az ingovány- ból. (A veszteség rendezésére Palotáson végül is négymilliós állami támogatást és hárommilliós, 1970-től három egyenlő részletben letörtesz- tendő hitelt biztosítottak!) TJfszerű feladat A szanálási bizottság, amelynek tagjai között három-három agrár- és pénzügyi szakember foglalt helyet, munkához látott. Es nem az igyekezeten, hanem a feladat újszerűségén múlott, hogy nem tudtak végezni a rendeletben előírt harminc napon belül Idő kellett ahhoz, hogy tisztán lássanak és levonják egy rosszízű fordulat, de minden bizonnyal átmeneti jellegű nehézség tanulságait. Lakó- flvSrev Következik' MIKOR KEZDŐT) ÖTT? — tanulmányt is írtam róla egy szaklapban — nemcsak hogy megszokottá vált, de ma már nincs is gyakori ul, jelentősege. Jobbat, eredményesebbet találtak helyette. — És nem sajnálja, hogy a módszer kiment a „divatból”? — Már hogy sajnálnám Sőt! Én nem szégyellem felad"i az álláspontom, ha meggyőznek az ellenkezőjéről, vagy ha sajat tapasztalataim Indítanak arra. Hadd mondjak erre is■ egy példát. Menynyire jártas az orvostudományban? — Hát... — Na, nem. baj. Arról van szó, hogy nemrég hatalmas vitát kavart az orvos-világban a gyomorfekély egy újfajta gyógyítása. A lényeg az, hogy a. műtét során nem csónkít- juk meg a beteg gyomrát, csupán néhány idegszálat átvágunk, s a gyomor kimeneti részéi megtágítjuk. Ezt hívják vagotómiának. Két évvel ezelőtt még meggyőzödéses, sőt. radikális vagotomísta voltam. Rájöttem viszont, hogy az eseteknek csak kisebb részénél eredményes a módszer, mini először gondoltam. Két év alatt szerzett tavaszatlataim eredménye, hogy ma már csak mérsékelt vagotomlstának vallom magam. Es ha ezzel a felfogással több sikeres műtétet tudok produkálni, semmi okom a szégyenkezésre, — Melyek a legnehezebb műtétek? — Az sok mindentől függ. A beteg állapotától, a beavatkozás előtt, vagy közben fellépő komplikációktól, meg egy sereg más dologtól. Az viszont, biztos, hogy a legrizikósabb esetek a korrektúra műtétek. Éppen egy ilyenhez fűződik a legszomorúbb esetem. Nyelőcsöves műtétet végeztem egy fiatal asszonyon. A beavatkozás eredményesnek tűnt, de IC év után komplikációk lépte« fel. Kétszer egymás után újra megoperalták — hiába. Ekkor a beteg hozzám fordult, a negyedik operációt ugyanis nem vállalta senki. Én is latba vetettem mindent, hogy lebeszéljem róla. kértem, vállalja inkább, hogy a gyomorból. I - vezetett csövön át táplálják. Ettől azonban annyira irtózott, hogy lehetetlen volt lebeszélni a több mint kockázatos műtétről. Pedig, ha megfogad ja a tanácsot, m.ég most is élhetne .., * Csöndesen néz maga elé, alig veszi észre, hogy ujjara ég a cigaretta. Elnyomja a parazsat. „ arcán már ismét felszabadult mosollyal ..összegezi” hivatásai: — Nem könnyű, rendkivi'1 felelősségteljes, de gyönyörű, mesterség a miénk. Meglehet. hogy elfogult vagyok a sebészet javára, de nem tudom, van-e még pálya, ami ennyire teljessé tette volna az életemet, mint ez ... Teljes szíjövel. teljes hittel mondán. ft1 kefkedés-ek nines helye. Szénái Márta NÖGRÁD — 1969. június 18., szerda