Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

Forog-, morog-, rlindul... Salgötarjanban Kétségtelenül az első nógrádi robotemberrel állok szemben. A salgótarjáni úttörőház rádiós szakkörének reprezentáns alkotása a ház szakköri kiállításán látható, készítői a Mártírok úti Általános Iskola tanulói, a szak­kör tagjai és — mint az emlékezetes feleltető gép eseté­ben is — Szőke József matematika—fizika szakos ta­nár. Rókavadáaz gondok Sok egyéb szakkör mellett két rádiós csoport is működik az úttörőházban: a rókava- dasz és az, amelyik Európa országainak legjobb amatőr­jeivel tart kapcsolatot. A rá­diósok jelenleg az ötszázadik ..forgalmazáson” is túl van­nak, több mint ötszázszor te­remtettek kapcsolatot szovjet, román, csehszlovák, osztrák, bulgár, jugoszláv, lengyel (ki tudná felsorolni valamennyit?) rádiós amatőrökkel és adók­kal. A rókavadászok közis­merten rádió-iránymérő tevé­kenységet folytatnak, ehhez azonban megfelelő felépítésű és minőségű vevőkészülékre van szükség. Két esztendeje öt ilyen készüléket vásárolt a salgótarjáni úttörőház az MHSZ-től, de mindezideig nem kapták meg a vadászat­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges eszközöket. (Az öt vevőké­szülék szétszerelt állapotban várja az MHSZ-nél, hogy el­szállítsák. Az űttörőház viszont — tegyük hozzá: joggal — ar­ra vár, hogy a megállapodás szerint végre összeszereljék. Amikor mindez szóba került, valaki a bürokráciát emleget­te .,. Bürokrácia a MHSZ- nél?!) A nehézségek ellenére is jó eredményeket érnek el a sal­gótarjáni rókavadászok. Szőke József érthető büszkeséggel mondja: — Iskolánk hetedikes tanu­lója, Perez György, aki ter­mészetesen tagja a szakkö­rünknek is, az elsejei salgóbá- nyai honvédelmi napon máso­dik lett a megyei rádló-lránv- mérő bajnokságon. A tő rád ids’* Majkut László szőke, magas fiú. Az idén végezte el a nyol­cadik osztályt, de továbbra is szoros kapcsolatban marad a Szanálás után Mártírok úti iskolával és az úttörőházzal. A robotember készítése körüli tennivalókat nagyrészt ő irányította. Mind­két rádiós szakkörnek tagja, Szőke Józseffel együtt készí­tették a robotember rajzát és így mindenkinél előbb megis­merkedett az érdekes szerke­zettel. — Először papírból készítet­tük el a modellt és azt Is meg­beszéltük. hogy milyen alkat­részekre lesz szükség. \ — Mi kell egy jó robotem­berhez? — A mi készülékünkben két motor működik, amelyek a kerekeket hajtják — válaszol­ja szakszerűen Majkut Lász­ló. — Hét tranzisztort — kö­zülük kettő fotótranzisztor — helyeztünk el a gépember ruhájában. Ezenkívül hang­szóró. ellenállások, három jel­fogó és rengeteg huzal van még a belsejében. Milyen tu­lajdonságai vannak? Magas­sága mintegy fél méter, tér-* mete: szögletes, színe: sötét­zöld, járása: „rendes”, hang­ja: változó, különös ismerte­tőjele: a fényre reagál. Sötétben morog Hogy miként, azt azonban már az úttörőház emeletén rendezett szakköri kiállításon mutatják be az alkotók. Ami­lyen zsúfolt a salgótarjáni út­törőház (programra és lét­számra egyaránt vonatkozik ez a zsúfoltság!) pontosan olyan zsúfolt a rendkívül hasznos és érdekes szakköri tevékenysé­get bemutató házi kiállítás is. Mialatt Majkut Laci a fény­forrással bajlódik — „körbe­szaladok” a kiállításon. Itt minden tapalatnyi, pontosab­ban: arasznyi helyen van va­lami. A rádiós szakkör a ro­botember mellett sok-sok QSL-lapot állított ki, ezek a lapok bizonyítják a szerteága­zó rádiós kapcsolatot. A kép­zőművész-szakkör; amelyet Varga István pedagógus ve­zet, akvarellekkel, rajzokkal szerepel a kiállításon, és Itt láthatók a levelező-, az ipar­művész-, a kisgazdasszony-, a barkács-, a fotó— a ki mit gyújt, a bélyeggyűjtő-szakkör tagjainak munkái, az úttörő­ház zenekarát egy hegedű kép­viseli és az az aranyoklevél, amelyet az 1907-es úttörő kul­turális szemlén kaptak. Közben felgyullad a lámpa, de ez még csak a próba. Maj­kut Laci bekapcsolja a robot­ember áramforrását (több rúd- és laposelem szolgáltatja a gépezet energiaszükségletét), félhomályban a robotember forog, morog — mindaddig, amíg a kézi reflektor erős fé­nye felvillan. A fényre meg­változik a hangja, szemmel láthatóan elégedetten fordul a fénnyaláb irányába, robotsze­mében (két objektív mögé he­lyezett fotocella) megcsillan az ..értelem”, felhagy a morgás­sal és mindenen keresztül tör a fény felé. > Elivre többen lesznek Szőke József nemes hobby­ja: pedagógusmunkája m“1 lett rengeteg időt és energiát á'doz a fiatal rádl'>a:nátő /. képzésére. A feleltető gépiként Budapesten is érdeklődnek, gépel megszerették és nagyon megszokták az iskola tanulói. Alkotója most dolgozza fel azokat a tapasztalatokat, ame­lyeket a „géptanár úr” egy­éves működése alatt szerzett. Az úttörőház rádiós szakköre a Mártírok úti iskola egyik kis udvari épületében van, onnan már jónéhány kiváló rádiós került ki. Pontosabban, ott vannak most Is valameny- nyien, azok Is, akik mér évek­kel ezelőtt elkerültek az is­kolából. A pedagógus legszebb ajándéka: mindig visszajárnak tanítványai. Pálmai Gyula gimnazista is a „főrádiósok” közül való. ö és Majkut La­ci szeptemberben az ország rádiós amatőrjeinek vizsgáján szerzik meg az ifjúsági egyé­ni amatőrállomás működteté­séhez szükséges engedélyt Ilyen állomás — három van az országban I Pataki László Palotási tanulságok 2, Munkához lat a bizottság A Cserhát—Karancs Hegy­vidéki Tsz Területi Szövetség egyik rendezvényének szüne­tében megkérdeztem Juhász Istvánt, a palotási egyesült tsz elnökét, hogy mi igaz a horribilis veszteség híréből és főként mi okozta a bajt. „Az aszály” — mondta ő kertelés nélkül. — „Olyan terméskiesé­seink vannak, hogy abból könnyen összeszámolható a ti­zennyolcmillió forint” A nö­vénytermesztési főágasatban, elsősorban a kalászosokból 8,2 millió forintra rúgott az árbe­vételi kiesés, de 2,5 milliós veszteséggel fenyegetett a szántóterület négy százalékán folytatott zöldségtermesztés, félmillióval a fagy- és jégkárt szenvedett szőlő és gyümöl­csös. Csaknem 4.5 milliós vesz­teség érte az állattenyésztést is az árbevétel ég a hozamok csökkenése miatt. Qynnn^'V'tti A tsz-elnök magyarázaté, ban kétségtelenül sok az igaz­ság Nógrádban egyébként is kevés a csapadék, Palotás és Szurdokpüspöki vonalán pe­dig még kevesebb az eső. A tsz-ek megalakulásuktól kezd­ve gyakran küzdöttek a száraz­sággal, aszállyal, nem vélet­lenül került annyiszor szóba egy nagyobb méretű, az öntö­zéses gazdálkodást elősegítő víztároló megépítésének szük­ségessége. Azt is hallottuk, hogy a közeli Kallón is ki­égette a termést a rekkenő hőség. Viszont éppen a régeb­bi tapasztalatok alapján na­gyobb felkészültséget remélt mindenki a várható aszály le­küzdésére. más irányú pótlá­sára. Mit kerteljünk: senki se hitte, hogy előállhat tizen- nyolcmilliós veszteség, csupán az aszály következtében. Volt, aki azt mondta: „Itt segíteni kellett az aszálynak!” Volt, ki a szokásos és hatásos érvet használta: „Ha egy tűt sem tesznek arrébb, ha nem vet­nek és nem aratnak, akkor is • •ü’sóbban meg kell úszni” Azután már 1966-ban és 67- ben is olyasmiről suttogtak, hogy a tsz nehézségekkel küzd, Kábeldobok exportra Az elmúlt év decemberében avatták fel Balassagyarmaton a Nógrád megyei Fémipari Vál­lalat új gyárát. A felavatás óta 1500 traktor- és dömperfülkét készítettek. A BNV-n Ausztria, NSZK és Csehszlovákia szakembereivel szerződést kötöttek 6000 dollár, illetve tízmillió rubel értékben kábeldobok szállítására. Az új balassagyarmati gyár Idei tervében körülbelül százmillió forint értékű árut készít, amelynek fele exportra kerül. Képün­kön: szállításra váró kábeldobok a gyár udvarán 'S/SSSSSS-SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/'SSSSSSSSSjrjrSSSSSSSSSSSSSSSSfSSfSfSSfSSSSSSSSSSS*SSSffSffSfSSrSSSS*SSSSSSSSSSSSfSSlrsfSS/,SSSff<''’f*SSffS/' Harminc év a /S/SSS//SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSJrSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSS/SSSSSSS//SSSSSSrSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSf/* a forgóalapot is felélik, tarta lékot sem képeznék, egészség­telen „kozmetikázás' -sál igye keznek elkendőzni a valósa gos, veszélyt sejtető helyzetet Tehát az aszályt, mint egye­düli okot, sokan csak némi gyanakvással és fenntartással fogadták el. Azt viszont már szívesebben elhitték a szö\ el vezetői nek, hogy a bank aital felbe­csült veszteségen még jócs­kán lehet enyhíteni, ha az őszi termények beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, és ha nagy körültekintéssel feltárják a rejtett, tartaléko­kat. (Valóságos tartalékokra nem számíthattak, mert erre egyedül az 1969-re képezett 594 ezer forintos amortizációs alap állt rendelkezésünkre!) A megyei és járási szervek, va­lamint a területi szövetség politikai és szakmai segítségé­vel, a felmérésnél jobb körül­mények alapján a rendezhető és rendezendő veszteség zár számadásig mintegy 7.6 millió forintra csökkent A műtőben a kezek és a szemek beszélnek. Hangos szó itt ritkán hangzik el. A műté­tet vezető szakorvos szótlanul nyújtja gumikesztyűs kezét a nővér felé, aki pontosan tud­ja a műtét menetét, s ‘máris adja a soron következő szer­számot. A nlkkelczett, csillo­gó fogók, szikek ollók boszor­kányos gyorsasággal mozog­nak­Vakbélmütét. Rutinmunka, tapasztalt, sebésznek nem tart tovább, mint 15 perc. Ha ... Ha minden az előre kiszámí­tott valószínűség szerint ala­kul. De az orvostudományban semmit sem lehet matemati­kai biztossággal meghatároz­ni... Mire a kapcsok összefogják a sebet, s a kötés elfedi a vá­gás helyét, a műtétet vezető dr. Lükő Géza sebész főorvos lehúzza gumikesztyűjét, leveti a szájmaszkot, s elégedetten nézi, amint a kábult beteget kitolják a műtőből. Vajon hányadik volt ez a fiatal férfi, akit dr. Lükő Gé­za meggyógyított? *■ A kezdő sebész még számol­ja operációit — mondja szo­bájában nevetve, s a fertőt­lenítő mosdástól még fehér keze máris a cigarettás do­bozt keresi. — Sőt, minden új beavatkozást meg is ünnepel, tolvajnyelvünkön szólva „do­bást tart”. De aki hovatovább 30 évet tölt el a műtőben, az már nem számol. Az érdeklődés ezúttal a nagy fordulat okainak kiderí­tésére irányult. A VPHztPüPísek rendezette A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a megyei tsz-ek történetében először, február 13-i határozatával négy szö­vetkezetben a palotási Május 1-ben, a Somoskőújfalui Sal- gó-Hegyvidéke és a kállai Űj Tavasz tsz-ben szanálási eljá­rást rendelt el, a vizslási Már­cius 21-ben pedig egyszerűsí­tett szanálást folytatott le. Ilyenre nem a megyében, de az országban sem került még sor, legfeljebb az állami gaz­daságok rendelkeztek csekély tapasztalattal. A szanálást a gazdálkodás uj mechanizmusa, az önállóság növekedése a me­zőgazdasági üzemekben, hono­sította meg szocialista közgaz­dasági kategóriáink között. (Az Oj Magyar Lexikon I962-es kiadása szerint még a „Szaná­lás: 1. valamely tőkés válla­lat csődjének elhárítására irá­nyuló intézkedések összessé­ge; 2. valamely ország pénz­ügyi helyzetének rendezése többnyire válság, infláció stb. után .. .”) Kis túlzással bizony azt mondhatjuk: Palotás is csődbe került. Bár abban is '""tnsak lehetünk: a szanálá­st ^1 tárás megindításakor sen­ki sem gondolt arra, hogv méM majd a tsz vagyona dob­ra kerül. Nem hagy időt a kérdezés­re, máris folytatja: — Gondolom az is érdekli, hogy miért éppen ezt a pá­lyát választottam. Nos, előre megmondom, erre nem tudok válaszolni. Egy biztos, már srác koromban is érdekeltek a természettudományok. Persze ettől még éppen úgy lehettem volna biokémikus is. vagy ép­pen fizikus... Imponált a fe­hér köpeny, a műtő csendje? Meglehet. Miért ne. Amíg az ember tizenéves, sokszor ítél a külsőből. Budapsten, az akkori „Mag­dolna” kórházban kezdte a pá­lyáját, majd a nagyhírű deb­receni klinikán folytatta, he­lyesebben itt volt „műtőnö­vendék", ami nem jelentett mást, mint koszt, lakás ellené­ben végzett díjtalan munkát. Ezután a kapuvári járási kór­ház következett. Onnan már főorvosként pályázott az új salgótarjáni megyei kórházba. Az itt töltött hat év alatt pe­dig megismerte nevét a város, a megye. •*> —- Elmondani nem lehet, mekkorát fejlődött az orvostu­domány — mondja elgondol­kozva. — Csak egy példát rá: a. legizgalmasabb operációt egy nyelöcsőszűkületes bete­gen végeztem, olyan eljárással, amit addig Magyarországon még senki nem alkalmazott. A beteg nevére is emlékezem. Posta Ilonkának hívták a kis­lányt. Es ma? Az akkor me­rőben újnak számító módszer A PM és a MÉM tavalyi együttes rendelete sokkal hu­mánusabb, a szocialista viszo­nyokhoz Illő feltételeket tá­maszt és célokat követ. Itt va­lóban a segítés szándéka ve­zérli a szanálási bizottság munkáját, ha nem is akarja levenni az anyagi felelősség terhét az önállóan, vállalat­szerűén gazdálkodó szövetke­zet válláról. A bizottság ala­pos, hetekig tartó munkája elsősorban arra irányul, hogy megfontolt és megalapozott javaslatokkal segítse a szövet­kezet kilábalását az ingovány- ból. (A veszteség rendezésére Palotáson végül is négymilli­ós állami támogatást és há­rommilliós, 1970-től három egyenlő részletben letörtesz- tendő hitelt biztosítottak!) TJfszerű feladat A szanálási bizottság, amely­nek tagjai között három-há­rom agrár- és pénzügyi szak­ember foglalt helyet, munká­hoz látott. Es nem az igyeke­zeten, hanem a feladat új­szerűségén múlott, hogy nem tudtak végezni a rendeletben előírt harminc napon belül Idő kellett ahhoz, hogy tisz­tán lássanak és levonják egy rosszízű fordulat, de minden bizonnyal átmeneti jellegű ne­hézség tanulságait. Lakó- flvSrev Következik' MIKOR KEZDŐT) ÖTT? — tanulmányt is írtam róla egy szaklapban — nemcsak hogy megszokottá vált, de ma már nincs is gyakori ul, jelen­tősege. Jobbat, eredményeseb­bet találtak helyette. — És nem sajnálja, hogy a módszer kiment a „divatból”? — Már hogy sajnálnám Sőt! Én nem szégyellem fel­ad"i az álláspontom, ha meg­győznek az ellenkezőjéről, vagy ha sajat tapasztalataim Indítanak arra. Hadd mond­jak erre is■ egy példát. Meny­nyire jártas az orvostudo­mányban? — Hát... — Na, nem. baj. Arról van szó, hogy nemrég hatalmas vitát kavart az orvos-világban a gyomorfekély egy újfajta gyógyítása. A lényeg az, hogy a. műtét során nem csónkít- juk meg a beteg gyomrát, csu­pán néhány idegszálat átvá­gunk, s a gyomor kimeneti részéi megtágítjuk. Ezt hívják vagotómiának. Két évvel ez­előtt még meggyőzödéses, sőt. radikális vagotomísta voltam. Rájöttem viszont, hogy az ese­teknek csak kisebb részénél eredményes a módszer, mini először gondoltam. Két év alatt szerzett tavaszatlataim eredménye, hogy ma már csak mérsékelt vagotomlstának val­lom magam. Es ha ezzel a felfogással több sikeres műté­tet tudok produkálni, semmi okom a szégyenkezésre, — Melyek a legnehezebb műtétek? — Az sok mindentől függ. A beteg állapotától, a beavat­kozás előtt, vagy közben fellé­pő komplikációktól, meg egy sereg más dologtól. Az viszont, biztos, hogy a legrizikósabb esetek a korrektúra műtétek. Éppen egy ilyenhez fűződik a legszomorúbb esetem. Nyelő­csöves műtétet végeztem egy fiatal asszonyon. A beavatko­zás eredményesnek tűnt, de IC év után komplikációk lépte« fel. Kétszer egymás után újra megoperalták — hiába. Ekkor a beteg hozzám fordult, a ne­gyedik operációt ugyanis nem vállalta senki. Én is latba ve­tettem mindent, hogy lebeszél­jem róla. kértem, vállalja in­kább, hogy a gyomorból. I - vezetett csövön át táplálják. Ettől azonban annyira irtózott, hogy lehetetlen volt lebeszélni a több mint kockázatos műtét­ről. Pedig, ha megfogad ja a tanácsot, m.ég most is élhet­ne .., * Csöndesen néz maga elé, alig veszi észre, hogy ujjara ég a cigaretta. Elnyomja a pa­razsat. „ arcán már ismét fel­szabadult mosollyal ..összege­zi” hivatásai: — Nem könnyű, rendkivi'1 felelősségteljes, de gyönyörű, mesterség a miénk. Megle­het. hogy elfogult vagyok a sebészet javára, de nem tu­dom, van-e még pálya, ami ennyire teljessé tette volna az életemet, mint ez ... Teljes szíjövel. teljes hittel mondán. ft1 kefkedés-ek nines helye. Szénái Márta NÖGRÁD — 1969. június 18., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents