Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

£ A* imperializmus elleni hare feladatai a jelenlegi «zakaszhan és a kommunista és munkáspártok* az összes antiiniperialista erők akcióegysége ' kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának 1961» fánfus 17-én tioszkvában elfogadott fő dokumentuma A kommunista es munkás- A kialakult helyzet sült Államok agresszivitása alapvető ellentmondás. A ka­partok képviselőinek moszkvai me gköveteli.a k o m m u - fokozódott. pitalista hatalmak, a két vi­tanácskozása a világ fejlődésé- n isták és az összes an- Az imperializmus agresszív lágrendszer közötti harc ki­nek felelossegteljes időszaka- ti.imperialista erők politikájának alapja az a tö- éleződésének közepette, növek­ban zajlott le. A világban ha- akcióegységét annak rekvés. hogy minden elkép- vő ellentéteik mellett is igye­talmas forradalmi folyamatok érdekében, hogy mind zelhető eszközzel gyengítse a keznék egyesíteni erőfeszité- bontakoznak ki. Az imperia- újabb lehetőségek szocializmus állásait, elnyom- seiket annak érdekében, hogy lizmus elleni harcban egyesül maximális kihaszná- korunk három hatalmas ereje: lásával szélesebb kö- a szocialista világrendszer. a rű támadást bonta­ja a népek nemzeti felszaba- fenntartsák és megszilárdítsák h'tó mozgalmát, akadályozza a kizsákmányolás és az elnyo- a; kapitalista országok dolgo- más rendszerét, visszaszerez­nemzetközi munkásoszt ily és a koztassanak ki az im- ,óinak l ' , ,, 7 . nemzeti felszabadító mozga- peri a lizmus ellen, a w u zekQ elveszetett állasaikat. Az kapitalizmus hanyatlasanak amerikai imperializmus arra visszafordíthatatlan folyama- törekszik, hogy megőrizze más lát. , kapitalista államokra gyako­mutatkozó osztályharc fő területein. Az iitifirialignin* lom. A jelenlegi szakaszra jei- reakció és a háború lemző, hogy egyre nagyobbak erői ellen. a lehetőségek a forradalmi és A tanácskozás megvitatta ,, .., . ... — haladó erők újabb előrenyo- az imperializmus elleni harc * 8y!e melyu] az ímperializ- rolt befolyását, es velük együtt múlásához. Ezzel egy időben időszerű feladatait és a kom- "?“? a Moetaüzmü»^ kozott folytasson közös politikát az azonban növekednek azok a munisták, az összes antiimpe- v 1 agmeietekben veszélyek is, amelyeket az im- rialista erők akcióegységének perializmus és agresszív poli- problémáit. A demokrácia, az tikája okoz. Az imperializmus, egyenjogúság és az interna- ^ amelynek általános válsága cionalizmus szellemében lezaj- Ist I HKpS I j || tovább mélyül, továbbra is el- lőtt eszmecserék eredménye­nyom sok népet, s továbbra is ként a tanácskozás részvevői ___. ,__. ,, a béke és a társadalmi haladás közös következtetésekre jutót- sf,-iiéeiáiának éle .,L„eai, • ú? 1° . - laizrnLís. f módszereit ügyét fenyegető szüntelen ve- tak a ’világ helyzetét és az eb- | _ h?’ ma i ’ mlnHen^u .'a ProbaUa akdalyoz­szély forrása bői eredő feladatokai illetően. ^bban- « mmdenek- ni a fejlődő államok es a nem­előtt a szocialista államok el- zeti szuverenitásukat kivívott len irányul. Az imperializmus országok gazdasági és társa- nem mond le a szocializmus dalmi előrehaladását. Ezzel a elleni nyílt, fegyveres harcról céllal támogatja a reakciós Szakadatlanul fokozza a fegy- köröket, gátolja az elmaradott verkezési hajszát, aktív mű- társadalmi struktúrák felszá- ködesre próbálja serkenteni a molását, és igyekszik megne- dályozni a világháború kirob- Szovjetunió és a többi szocia- hezíteni az előrehaladást a be lépett évszázadunk utolsó hántását. A szocializmus, lista ország elleni agresszió szocializmus útján, vagy a szo- harmadaban, amelyben élező- amely győzelmet aratott a céljából létrehozott katonai clalista távlatot nyitó haladó, dik a haladás és a reakció, F'öld területének egyharma- tömböket, mind élesebb ideo- nem kapitalista úton. a szocializmus és az imperia- dán, újabb sikereket ért el az lógiai harcot folytat a szocia- Az imperialisták olyan gaz­lizmus erőinek történelmi pár- emberek gondolkodásának és lista országok ellen, s igyek- dasági megállapodásokat és harca. Ez a párviadal, az egész szívének megnyeréséért folyó szik fékezni gadzasági fejlő- katonai-politikai paktumokat világon a társadalom életének világméretű csatában. Az désüekt. kényszerítenek ezekre az álla­valamennyi fő területén fo- utóbbi tíz esztendő eseményei Az imperializmus a munkás- mokra, amelyek csorbítják lyik: a gazdaság, a politika, megerősítették a korunk jel- mozgalom ellen harcolva, láb- szuverenitásukat, kizsákmá- az ideológia és a kultúra te- legére, tartalmára és alapvető bal tiporja a demokratikus jo- nyolják az említett országokat, rületén. irányzataira vonatkozó mar- gokat, és szabadságjogokat, a tőkekivitel, a nem egyenlő A forradalmi világmozga- xista—leninista értékelés he- leplezetlen erőszakot alkalmaz, kereskedelmi feltételek, az lom, egyes osztagainak nehéz- lyességét. Korunk a kapita- a rendőrterror kíméletlen árakkal és valutaáriolyamok- ségei és kudarcai ellenére, [izmusból a szocializmusba va- módszereihez és munkáselle- kai kapcsolatos manipulációk, folytatja támadását. Az im- ló átmenet korszaka. nes törvényekhez folyamodik, kölcsönök révén, valamint az Jelenleg megvannak a reá- Emellett felhasználja a dema- úgynevezett •,segély" különfé­Akcioban a forradalmi mozgalom Az emberiség olyan helvzet­perializmus ellentámadásai _ . _ . val sem volt képes a maga lis feltételek korunk legfon- gógia, a burzsoá reformizmus le formái és a nemzetközi javára megváltoztatni az ál- tosabb problémáinak a béke, eszközeit- az opportunizmus pénzügyi szervezetek nyomása talános erőviszonyokat. A -----'—ág - -—J~’-- ióoiióoiáiát a* i- óha_ S zovjetunió: az első szocia­lista állam növekvő gazdasá a demokrácia és a szocializ- ideilógiáját, és politikáját is, útján. mus érdekeit szolgáló megöl- szüntelenül új módszereket Tovább mélvül a szakadék a----- ------- .,--------- _------- dáf^rji, valamint arra, hogy keres, hogy a munkásmozgal- magasan fejlett kapitalista ál­gi , politikai és katonai ereje, újabb csapásokat mérjünk az mat belülről megossza, s „be- iamok és a tőkés világ többi békeszerető külpolitikája, a imperializmusra. Az imperia- illessze” a kapitalista rend- országainak zöme között; sok nemzetközi proletariátus meg- lizmus azonban, annak eile- szerbe. ilyen országban súlyos prob­mozdulásai, az imperializmus nére, hogy mint világrend- A nemzeti felszabadító moz- j^ma az éhezés. Az imperializ- ellen. a nemzeti felszabadnia- szer. nem vált erősebbé, to- galom elleni harcában az im- mus, a reakciós nacionalizmust sert harcoló emberek akciói és vábbra is komoly és veszedel- perializmus egyfelől makacsul ösztönözve, súrlódásokat idéz a békemozgalom hatalmas mé- mes ellenfél. A fő impel ialis- védelmezi a gyarmati rend- a fejlődő országokon belül rétéi révén sikerült megaka- ta hatalom, az Amerikai Egye- szer maradványait, másfelől 3 gg széthúzást ti ’.nászt közöt­tük. Az antikommunizmus se­kőKleioénv (Folytatás az 1. oldalról.) va a kommunista és munkás- kát a nemzetközi imperializ­pártok, az összes antiimperia- mus által támogatott reakci- Nnrwo c-nri-Ujctíi párt Ke- lista erők akcióegységének ős. diktatórikus rendszerek ret-pakisztlni Kommunista megerősítése mellett, az ellen. Párt Panamai Néppárt. Pa- Ausztráliai Kommunista Párt. A tanácskozás a nyíltság raguayi Kommunista Párt. az Olasz Kommunista Párt. és testvéri szolidaritás légkö- Perui Kommunista Párt Len- a San Marinó-i Kommunista rében és széles körű nyilvá- gvel Egyesült Munkáspárt. Part és a Réunioni Kommu- nosság mellett folyt le. Az Portugál Kommunista Párt. nisa párt a dokumentumnak összes pártok egyenjogúságá- Puerto Ricó-i Kommunista csak azzal a részével fejezte nak elvét és a munka kollek- Párt Réunioni Kommunista ki teljes egyetértését, amelv tív módszerét mind az előké­pért Román Kommunista az imperializmus elleni harc szítés időszakában mind a Párt Salvadori Kommunista közös Programját fogalmazza tanácskozás során szigorúan Párt San Marinó-i Kommu- meg. A Dominikai Kommu- betartották, nista Párt Szíriái Kommu- "ista Párt küldöttsége pedig A tanácskozás résztvevői nista Párt Szovjetunió Kom- nern támogatta a fő doku- kifejezték a kommunista és munista Pártja, az Egyesült mentumot, Államok Kommunista Pártja, A tanácskozás Szudán i Kommunista Párt, megvitatták a Vlagyimir II­Tunézisi Kommunista Párt. jics Lenin születése 100. év­Török Kommunista Párt. fordulójának megünneplésé­Uruguayi Kommunista Párt. vei kapcsolatos kérdést és Finn Kommunista Párt. forró lelkesedéssel jóváhagy munkáspártok közötti kapcso- részvevői latok további fejlesztésére irányuló készségüket. Megerősítették a kétoldalú és regionális találkozók, va­lamint a kommunista es munkáspártok szükség szerin­Francia Kommunista Párt. ták a „Vlagyimir Iljics Lenin 11 n®mzetk°zi tanácskozásai megtartásának célszerűségét, hogy kollektiven megvitassák és kidolgozzák az időszerű Ceyloni Kommunista Párt. születésének 100. évfordulója Csehszlovák Kommunista ról” című felhívást. Párt, Chilei Kommunista A tanácskozás „Független Párt, Svájci Munkapárt. Ecua- séget, szabadságot és békét Politikai es elmeleti kerde- dori Kommunista Párt, Dél- Vietnamnak!” felhívással for- seket. az imperializmus el- afrikai Kommunista Párt, két dúlt a világ népeihez. A te- len> a béke, a nemzeti íug- illegalitásban működő párt. nácskozás forrón üdvözölte a getlenség, a demokrácia es a amelyek nevét biztonsági Dél-vietnami Köztársaság szocializmus diadaláért folyó okokból nem közölték. ideiglenes forradalmi kormá­A tanácskozáson megfigye- nyának megalakulását. A tá­léként részt vett és kifejtette nácskozás „Felhívás a beke főttek, hogy a tanácskozás álláspontját a Kubai Kom- védelmére” című felhívást anyagait elküldik azoknak a munista Párt és a Svéd Bal- bocsátott ki. A tanácskozás kommunista és inunkáspár- oldali Kommunista Párt leül- nyilatkozatot fogadott el az toknak is amelyek nem vet- döttsége. , arab népeknek az izraeli ag­A tanácskozás elfogadta a resszió elleni igazságos harca következő című fő dokumen- támogatására és szolidaritási szilárdan meg vannak győ- t.umot: „Az imperializmus nyilatkozatot azokkal a kom- ződve arról, hogy a tanács­elleni harc feladatai a jelen- munlstákkal és demokraták- kozás eredményei megfelel­tet skaszban és a kommu- kai. akiket kegyetlen tilde- nek minden kommunista párt nista és munkáspártok, az zésnek vetnek alá. és akik és az egész nemzetközi kom- összes antiimperíalista erők nehéz körülmények között munista mozgalom érdekei- «kcióegysége”. Állást foglal- folytatják önfeláldozó hamu harc problémáit. A tanácskozáson úgy dön­tek részt annak munkájában. A tanácskozás részvevői nek. gítségével próbálja megoszta­ni ezekben az országokban a forradalmárokat és elszigetel­ni őket legjobb barátaiktól — a szocialista államoktól, és a kapitalista országok forradal­mi munkásmozgalmától. Az imperializmus, felhasz­nálva katonai-politikai tömb­jeit, és idegen területeken le­vő támaszpontjait, a gazdasá­gi nyomás és a kereskedelmi blokád eszközeit, fenntartja a feszültséget a világ számos térségében. Pénzbeli és poli­tikai támogatást nyújt a re­akciós szervezeteknek, fokoz­za a politikai nyomást. Az im­perializmus minden fegyverét beveti. Közéjük tartoznak a fegyveres intervenciók, a ke­gyetlen repressziók — külö­nösen ott, ahol a harc a leg­élesebb formákat ölti, és ahol a forradalmi erők fegyverrel a kézben küzdenek —, az ellen- forradalmi összeesküvések, a reakciós és a fasiszta állam­csínyek, a provokáció és a zsa­rolás. A szocializmus nemzetközi pozícióinak megszilárdulását tapasztalva, az imperializmus a szocialista világrendszer egy­ségét igyekszik gyengíteni. A nemzetközi forradalmi mozga­lomban felmerült nézeteltéré­seket arra használja fel, hogy megkísérelje megosztani e mozgalom sorait, az antikom­munizmus szolgálatába- a szo­cializmus, a haladó erők elle­ni harc szolgálatába állítja ideológiai gépezetét, s ezen be­lül a tömegtájékoztatási esz­közöket. Az imperializmus az elmúlt évek folyamán ismételten éles nemzetközi válságokat provokált, amelyek a termo-: nukleáris összeütközés szélére sodorták az emberiséget. Az amerikai imperializmus azon­ban kénytelen volt számot vetni a kialakult nemzetközi erőviszonyokkal, a Szovjetu nió nukleáris potenciáljával és a nukleáris rakétaháború esetleges következményeivel Egyre nehezebbé és veszélye­sebbé válik számára meg­kockáztatni egy új világhá­ború kirobbantását. Az ame rikai vezető körök ebben a helyzetben, anélkül, hogy le­mondanának egy ilyen háború előkészületeiről, a fő súlyt a lokális háborúkra helyezik. Egyre szembetűnőbb azon­ban az ellentmondás az im­perializmus „erőpoli tikája” s az imperializmus reális le­hetőségei között. Az impe­rializmus képtel en visszaszerezni az el­veszített történelmi kezdeményezést, s visszafelé fordltaifi a mai világ fejlődését Az emberiség fejlő­désének fő útvon al át a szocialista világ- rendszer, a nemzet­közi munkásosztály és az összes forra­dalmi erő határozza meg. A vietnami háború mindennél meggyőzőbben bi­zonyítja az ellentmondást az imperializmus tervei, s az imperializmus lehetőségei kö­zött e tervek megvalósításá­ra. Történelmi jelentősége van annak a vereségnek, amelyet a legerősebb imperi­alizmus, az amerikai imperia- lizmus szenved el Vietnam­ban. A vietnami fegyveres inter­venció különleges helyet fog­lal el az amerikai imperia­lizmus katonai-politikai ter­veiben. Az agresszor terve az volt, hogy eltiporja a szocia­lizmus egyik előretolt állását Ázsiában, elzárja Délkelet- Ázsia népei elől a szabadság és a haladás útját, csapást mérjen a nemzeti felszabadí­tó mozgalomra, s próbára te­gye, mennyire szilárd a szo­cialista országoknak, a világ összes dolgozóinak proletár szolidaritása. Az amerikai imperializmus azonban, noha óriási tömegű haditechnikát vetett be, kénytelen volt beleegyezni a VDK bombázásának feltétel nélküli megszüntetésébe és képviselői leültek a tárgya­lóasztalhoz a VDK és a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­tást Front képviselőivel. Vajon mi késztette erre? ^ vietnami nép példátlan hősi­essége, a VDK és a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítást Front messze tekintő politiká­ja, az a sokoldalú segítség, amelyben a többi szocialista ország, elsősorban a Szovjet­unió részesítette a vietnami népet, az egyre fokozódó, harcos nemzetközi szolidari­tás. amely mindenütt a vilá­gon, még az Egyesült Álla- mokban is kibontakozott. A bűnös vietnami interven­ció az Egysült Államok jelen­tős erkölcsi és politikai elszi­getelődésére vezetett, még na­gyobb naptömegeket, újabb társadalmi rétegeket és poli­tikai erőket sorakoztatott fel az imperializmus ellen, szá­mos országban meggyorsítot­ta a fiatalok millióinak be­kapcsolódását az antiimpe- rialista harcba, kiélezte az imperialista hatalmak ellenté­teit, sőt újabb ellentéteket váltott ki közöttük. A hős vietnami nép sikerei meggyő­zően tanúsítják: napjainkban egyre inkább lehetővé válik, hogy vereséget mérjenek az imperialista agresszióra azok a népek, amelyek minden eszközzel, eltökélten védelme­zik függetlenségüket, szuvere­nitásukat és szabadságukat és széles körű nemzetközi támo­gatást élveznek. A Szovjetunió az arab népek pártján áll A Közel - Keleten nagy nemzetközi válságot idé­zett elő az izraeli hódítóknak az EAK, Szíria és Jordánia ellen végrehajtott agressziója. Az imperialisták, főleg az amerikai imperialisták, az iz­raeli agresszió segítségével szét akarták zúzni az arab álla­mok haladó rendszereit, el akarták nyomni az arab fel­szabadító mozgalmat, s meg akarták őrizni vagy vissza akarták állítani közel-keleti pozícióikat. Ez azonban nem sikerült nekik. Mégis Izrael uralkodó erői, amelyek a világreakció, töb­bek között a cionista körök támogatásában részesülnek, figyelmen kívül hagyják az arab államok és a békeszere­tő népek követeléseit, s nem törődnek az ENSZ határoza­tával, amelynek értelmében az izraeli csapatokat ki kell vonni a megszállt területek­ről. Folytatják a terjeszkedés és az annexió politikáját és szüntelenül újabb háborús provokációt követnek el. E politika ellen fellép az Izraeli Kommunista Párt, s az ország más haladó erői. Az arab né­pek keményen tovább har­colnak szabadságuk, függet­lenségük és nemzeti haladá­A NATO Európában működik az észak-atlanti tömb — az impe­rialista agresszió és kalandok fő eszköze. Tengelye — Wash­ington és Bonn szövetsége. Az Egyesült Államok, az NSZK és Anglia vezető körei az európai népek akaratával nem törődve, mindent elkövetnek, hogy meg­hosszabbítsák e tömb életét, erősítsék szervezetét, s fenn­tartsák az Egyesült Államok „katonai jelenlétét” az európai kontinensen. Főképp a NATO segítségé­vel újjászületett és megerősö­dött a nyugatnémet imperia­lizmus — a háborús veszély fő tűzfészke Európa szívében. A Német Szövetségi Köztársa­ságban, ahol a neonácizmus és a militarizmus mindjobban erőre kap, az Imperialista ve­zető körök a második világ­háború eredményeinek reví­zióját és számos európai állam tiatárainak megváltoztatását célzó revansista programmal lépnek fel. Ez a politika, amely mindenekelőtt az első német szocialista munkás­suk védelmében, összes meg­szállt területük visszacsatolá­sáért, a Palesztinái arab nép nemzeti jogainak elismerésé­ért. A megszállással szembe­forduló ellenállási mozgalom egyre terebélyesedik, különbö­ző formákat ölt, s egyre nö­vekvő támogatásra talál. Az arab népek oldalán áll a Szovjetunió, más szocialista országok, a nemzetközi kom­munista mozgalom és szolidá­risak velük a nemzeti felsza­badító mozgalom erői, s a tő­kés országok közvéleményének egyre szélesebb körei. Az amerikai imperializmus nem hagy fel a forradaími Kuba eltiprásának terveivel. A nemzetközi jogot durván megszegve, tovább fenyegeti a Kubai Köztársaság független­ségét, gazdasági blokádot pró­bál szervezni Kuba ellen, s provokációs és felforgató tevé­kenységet folytat ellene. A bá­tor kubai nép azonban kom­munista pártja vezetésével, a Szovjetunió, más szocialista országok, a latin-amerikai ha­ladó erők, és az egész forra­dalmi mozgalom támogatásá­val álhatatosan védelmezi szu­verenitását és szabadságát, s ezzel a szocializmus előretolt állását az amerikai földrészen. szerepe paraszt állam — a Német De­mokratikus Köztársaság ellen irányul, az összes európai né­pek biztonságát és a világbé­két fenyegeti. Fontos szerepet játszanak az imperialista tervekben a Föld­közi-tenger térségének orszá­gai. Az amerikai imperializ­mus, amely jelentős katonai támaszpontokkal rendelkezik Spanyolországban, a harcoló spanyol nép akarata ellenére támogatta és támogatja a Franco-rendszer fennmaradá­sát. A Földközi-tenger térségé­ben a politikai és katonai nyo­más állandó eszközéül szolgál az amerikai 6. flotta és a ka­tonai támaszpontrendszer, amely veszélyezteti a népeket, a béke ügyét ebben a térség­ben. A ciprusi helyzet több­szöri kiéleződése és a görög- országi fasiszta puccs az im­perialisták műve, akik támo­gatják az ezredesek juntáját, (A Moszkvában aláirt fő do­kumentum befejező részéi hol- napi számunkban közöljük,)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents