Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-18 / 138. szám
4 Hám iMtCKátjub Műszaki fejlesztés és a termelékenység üzemeinkben Görgőseké sorozatban A csataszögi Szebb Élet Tsz egy éve gyártja a Szabó-féle görgősekét. A tsz által készített görgősekét bemutatták a Lipcsei Nemzetközi Vásáron, látható a párizsi mezőgazdasági gépek szalonjában. A közelmúltban küldtek el három darabot az Egyesült Államokba. Mintapéldányokat küldtek az NSZK, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Kuba, Svédország, Pakisztán, Olaszország, Csehszlovákia mezőgazdasági gépek iránt érdeklődő szakembereinek. A hazai földeken már 250 görgőseké dolgozik. Előnye 40—50 százalékos vonóerő-megtakarítás, amely egyben üzemanyag-megtakarítást is jelent. Képünkön: a hatfejes görgőseké mintapéldánya Holdra-ixáliá^: július 18-án,, Itt óra 22 perc! A megyei párt-végrehajtóbizottság határozata alapján a termelékenység növelésének lehetőségeit a vállalatok párt- szervezeteivel igazgatóival, az intézmények és mozgalmi szervek vezetőivel kívánjuk ibzösen megtalálni. Annak tudatában mondjuk ezt, hogy a termelékenységet alapjába véve népgazdasági kategóriának lógjuk fel. E cikkben arra a kérdésre szeretnénk válaszolni. hogy megyénk egyes üzemei miként járultak hozzá a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik legfontosabb mutatójának alakulásához, a termelékenység növeléséhez. Nem keresték az összefüggéseket Az új gazdasági mechanizmus ösztönzőinek hatására a gazdasági vezetők szemléletében egyes, korábban kötelezőnek előírt mutatók háttérbe szorultak. A figyelem középpontjába a nyereségérdekeltség. a termelés problémái és a piacok megismerése került. Mindezek miatt háttérbe szorult a termelékenység növelését szolgáló céltudatos törekvés. Hatásaként a munka termelékenysége az előző évhez képest lassabban nőtt. Igaz, az új ösztönzők hatására a növekedés alapvetően más keretek között ment végbe, de valamennyi pártszervezetnek, gazdaságvezetőnek látnia kell, hogy a gazdasági fejlődés hosszabb távon csak a termelékenység növekedésével oldható meg. Ez pedig elsősorban vállalati érdek. Az 1968-as esztendő termelékenységi adatai azt mutatják, hogy 1967-hez képest jórészt az előbb említett okok miatt csökkent a munka termelékenysége. Ehhez hozzá kell még tenni, hogy gyáraink, üzemeink' vezetői nem is nagyon keresték, vizsgálták, elemezték a termelékenység és a nyereség közti összefüggéseket. Voltak objektív okok is Az igazsághoz tartozik, hogy a termelékenység visszaesésében néhány objektív körülmény is közrejátszott megyei szinten. A bányászat leépítése miatt jelentős arányeltolódás történt az alacsonyabb termelékenységű iparágak javára. A nagyarányú profilrendezés, valamint a rekonstrukciók átmenetileg rontották a termelékenységi mutatót. Az iparszerkezet átalakítása következtében mind az újonnan telepített üzemekben, mind pedig a régieknél, ahöl új gyártmányokat vezettek be, sok időt vett el a betanulás. Emellett jelentősen emelkedett a női dolgozók száma, akiknek teljesítménye alacsonyabb. Egyik-másik helyen zavarólag hatott a termelés folyamatosságára a piacok telítettsége, a vártnál nagyobb anyaghiány, amelyek miatt esetenként időleges, szabad kapacitás keletkezett, Ha előbbre akarunk jutni, akkor az objektív okokon kívül másutt kell keresni a kiutat, a megoldást. Az egyik... A lehetőségeket vizsgálva két. alapvető meghatározó tényezőből indulunk ki. Az első az emberi, a második a műszaki technika. Mindkettőt szoros kölcsönhatásában érdemes és helyes vizsgálni. Az új gazdaságirányítási mechanizmusban az átlagbér- lazdálkodás hatására előtérbe került az élőmunka fokozoí- f.abb felhasználása. Az előírt bérszint betartása érdekében üzemeink jórészt alacsony keresetű, szakképzetlen munkásokat vettek fel. A létszámhígítás kedvezőtlenül hatott a termelékenység alakulására, ugyanakkor elterelődött a figyelem a belső tartalékok feltárásáról, hasznosításáról. Üzemeink többsége kevés gondot fordított a normák elemzésére, bár erre többször felhívtuk a figyelmet. Részben ennek tudható be, hogy tíz százalékkal csökkent a teljesítménybérben dolgozók részaránya. a munkásokénál nagyobb mértékben nőtt az alkalmazotti létszám. Nagyüzemeinknél kevés műszaki dolgozót foglalkoztatnak kutatói- fejlesztői munkával. Kevés gondot fordítottak a munkakörülmények javítására, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, emiatt sokan, a törzsgárda tagjai közül is megváltoztatták munkahelyüket. E kérdésben megoszlanak a vélemények. Tudjuk, hogy az új mechanizmus bizonyos munkaerő-vándorlást feltételez, a jelenlegi 30 százalékos fluktuáció azonban már figyelmeztet. Megindult a fiatal diplomás szakemberek csábítása is, amivel csak vészben érthetünk egyet. A munkavédelmi szabályok megsértése miatt 10 százalékkal nőtt a balesetek száma, továbbra, is kedvezőtlen képet mutat a beteglétszám alakulása. A hiányos munkaszervezés miatt nőtt az egész- és törtnapi kiesések száma. A Síküveggyárban például 18—20, illetve 30 százalékkal. A csökkentett munkaidő bevezetésével kapcsolatos felkészülési tervekben előírtak egy része sajnos nem valósult meg. Az egy teljesített órára jutó termelés nem nőtt megfelelően. ami azt mutatja: nem a műszaki szervezési intézkedésekkel, hanem létszámemeléssel pótolták a kieső munka- időalapot, megtoldva néhány túlórával. Végül az emberi tényezők értékelésénél szólni kell az anyagi érdekeltségű rendszerről. A helyes érdekeltségi elveket, a végzett munkával arányos bérezést és jutalmazást csak most alakítják ki üzemeink. Előfordul, hogy nem veszik figyelembe a kvalifikáltságot, a kiemelkedő munkát végzőket, találkozunk szubjektív megítélésekkel és tovább kísért az egyenlősdi. A bértervezésre és időarányos felhasználásra az óvatosság a jellemző, megoldásra vár még a differenciálás, a bérek meghatározásánál nem mindig érvényesül kellően a végzett munka és a vele járó felelősség. A másik... A műszaki fejlesztési tervek végrehajtása nem éreztette hatását egyértelműen a termelékenységnél. Inkább a vállalatok távlati elképzeléseit alapozta meg, megteremtve a kedvező gyártmánystruktúra kialakítását. Ezért átmenetileg jelentős létszámot kötött le a gyártmányfejlesztői munka, aminek előnye csak a jövőben várható. Lassú azonban az előrehaladás a gyártásfejleszEgészségügyi szakemberek szerint a fogak megbetegedése napjainkban szinte népbetegség jellegű. A gyermekfogászok adatai: a hároméves gyerekek 50 százalékánál találtak rossz, szuvas fogakat, a 6—10 éves iskolások nyolcvan százalékának nem ép a fogazata, s a nyolcadikosok között osztályonként általában csak egykét olyan gyerek akad, akinek minden foga teljesen egészséges. Egy év kezelési statisztikája az iskolafogászaton: 22 ezer tömés, 13 ezer húzás. És a többi rossz fogak? Rendszerint tovább romlanak, s később a felnőtt fogászatnak adnak munkát. Az országban 1952-ben ösz- szesen 1050 fogszakorvos volt, nagyjából ugyanannyi, mint a háború előtt, amikor a lakosságnak csak 31 százaléka részesült társadalombiztosításban. Főként a falusi, paraszti népesség fogászati egészségvédelme és kezelése volt teljesen elhanyagolt. Ma viszont — a családtagokkal együtt — csaknem 10 millió emberre, a lakosság 97 százalékára terjed tésben, a technológia- és munkaszervezésben, a kisgépesítés- ben. megtorpanás, sőt visz- szaesés következett be az újítómozgalomban. Elismerjük, hogy vállalataink fejlesztési alapja korlátozott. Azonban azt is el kell mondani: a saját maguk elé tűzött célokért következetesebben dolgozhattak volna. A termelékenység visszaesésének okait elsősorban ne a külső tényezőkben,, hanem az üzemen belül keressék. Segítene, ha a műszaki fejlesztési tervek kialakításába és végrehajtásába a jelenleginél több műszaki dolgozót vonnának be, ha rendszeresen ellenőriznék a kiadott feladatok végrehajtását. Szükség van erre, mert üzemeink ez évi tervében a termelés növelését ismét jórészt létszámemeléssel kívánják biztosítani, amikor nem kielégítő a munkahelyek anyagellátása, sok ember foglalkozik az anyagmozgatással, lassan halad előre a gyártásfejlesztés. Közös összefogással Az elmondottakból adódik üzemi pártszervezeteink feladata is. A megyei párt-véf,- rehajtóbizottság a párt- és gazdasági vezetőknek javasolja, hogy rendszeresen értékel jék a munka termelékenységének alakulását, vizsgálják a műszaki fejlesztés termelékenységet javító hatását, a piaci igényekhez igazodva törekedjenek korszerű, nagyobb termelékenységű gyártmánystruktúra kialakítására. Fordítsanak gondot a munkakörülmények javítására, a dolgozók szakképzettségének további növelésére, a munkafolyamatok megkönnyítésére, a szakszervezetek segítségével az anyagi érdekeltségi rendszer kialakítására, a hatékonyabb bérformák széles körű alkalmazására, a műszakiak részarányának növelésére, a csökkentett munkaidőnél a felkészülési tervekben foglaltak maradéktalan megvalósítására. A termelékenység növelésének helyet kellene adni a fel- szabadulásunk 25. évfordulójára kibontakozó szocialista munkaversenyben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: vállalataink az első évben alapjában véve sikeresen vették az akadályokat. Reméljük, az előbb elmondottak a későbbiekben vonatkoznak majd a termelékenységnél bekövetkezett előnyös fejlődésre Is. Trizna János a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője ki a társadalombiztosítás; igényt tarthatnak más orvosi kezelés mellett a fogászati ellátás különböző szolgáltatásaira. A tsz-tagok eleinte a társadalombiztosítás terhére csak fogat hozathattak és tömethet- tek, 1966 júniusa óta már kivehető fogpótlást (protézist) is kaphatnak. A vidéki városokban jelenleg egy fogszakorvos négy— négyezerötszáz lakost lát el. Már kiépült a megyei és a járási rendelőintézetekben is a fogászati szakrendelés és külön országos hálózatként működik az iskolafogászat. Négy éve intézkedés törtév: a falusi fogszakorvosi hálózat kiépítésére. Az irányelv az, hogy egy-két általános körzeti orvosi rendelő mellett a falvakban egy körzeti fogszakorvos is legyen, s 1970 végéig a falvakban hatezer—hatezeröt. száz biztosítottra egy fogszakorvos jusson. Ma mintegy 300 falun dolgozó fogorvost találunk, akikre egyenként átlagosan még 8000 biztosított jut. Persze vannak ennél jobb és sajnos rosszabb arányok, olyan Az üzlet négy e<i kialakítása Tanácsok a holnaphoz Salgótarjánban tartotta legutóbbi ülését az Országos Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottság. Az ülés résztvevői — akik az ország szinte minden részéből érkeztek — megvitatták Salgótarján városközpont kereskedelmi hálózatának fejlesztését, valamint az üzletnegyed kialakítását. A résztvevők sok hasznos tapasztalatot szűrtek le a Salgótarján városközpont kialakításának példájából. területek, szigetek is, ahol egy fogorvosnak 10—12 ezer embert kellene ellátnia. A falvakban még mindig számottevő a fogorvoshiány. A minimális feltétele, hogy egy-egy falu fogorvost fogadhasson: a megfelelő, kultúrált szolgálati lakás, és a munkához ugyanilyen községi fogászati rendelő. Ezt nem könnyű megoldani. Akadnak visszás helyzetek is: falvak, amelyek jó feltételek mellett sem találnak letelepedni vágyó fogorvost, másrészt nem ritka még a pályázatban kecsegtetőnek látszó községi ajánlat a kellő elet- és munkafeltételek biztosítása nélkül. A gazdasági reform bevezetése, 1968. január 1-e óta döntenek arról is, hogy az egészségügyre fordítható pénzből hol és mennyit költenek a fogászati hálózat fejlesztésére. Az eddigi tapasztalatok általában kielégitőek: a falusi fogorvosi helyek gyarapodása megfelel a korábbi ütemnek. Évente általában 50 új fog- szakorvos kezd munkához a falvakban, új rendelőkben. Az utóbbi napokban a NASA vezetői olyan kijelentéseket tettek, amelyekből egyértelműen arra következtethetett az ember, hogy a Holdra-szállást legalább egy hónappal elhalasztják. Nos, ebből semmi sem lesz. mert a NASA június 2-án hivatalosan közölte, hogy az Apollo—11 holdkompja, két űrhajóssal a fedélzetén, július 20-án greenwichi idő szerint 18 óra 22 perckor leszáll a Hold felszínére. Kilenc óra 50 perccel később, vagyis július 21-én greenwichi idő szerint 4 óra 22 perckor Neil Armstrong, az Apollo—11 parancsnoka kilép a holdkompból és gyakorlatilag is megveti a lábát az égitesten. Társa, Edwin Aldrin 27 perccel később hagyja el a holdkompot és a Nyugalomtengerének szürkésbarna talaján csatlakozik parancsnokához. A NASA közlése szerint a két asztronauta egy lézertükröt és egy földrengésjelző műszert helyez majd el a Hold felszínén. A lézertükör segítségével eddig soha nem tapasztalt pontossággal lehet majd meghatározni a Föld és a Hold közötti távolságot. Azonkívül 500 különféle kőzetmintát (22 kilogramm) vesznek a Hold talajából. A július 16-án 13 óra 32 perckor induló és július 24- én 16 óra 52 perckor (greenwichi idő szerint) érkező Apollo—11 utasai összesen 195 óra 20 percet töltenek majd a világűrben és a Holdon. M kÖHetkezetes IsusSSb#»?- Választott az elítélt Az Egyesült Államokban egy 25 éves Navajo-indiáv megtagadta bevonulását a katonai szolgálatra, a törzs és az Egyesült Államok egy régi Szerződésére hivatkozva, amelyben az áll, hogy a. Navajó-indiánok „sohasem fognak megölni vagy megskalpolni fehéreket: s nem kísérlik meg többé, hogy rosszat csináljanak nekik.” A fiatalember, Donald Bitsy mindamellett bíróság elé került, i bíróság vagylagos ítélete értelmében választhatott kétévi elzárás és kényszerlakóhely öt évre szóló kijelölése között. Bitsy az utóbbit vá. lasztotta és öt évig egy indián rezervátumban él majd. NÖGRÁD — 1969. június 18., szerda 3 Fogorvosok
