Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
Kávé az orkán alatt Nem számít, hogy a férj mennyit keres • as A Peeskő csemege áruház minden bizonnyal a város legforgalmasabb üzletei közé tartozik, naponta ezren és ezren megfordulnak benne. Pénteken és szombaton pedig any- nvira szűk. hogy amint mondani szokták, egy gombostűt sem lehetne leejteni. Az is nyilvánvaló, hogy a sokféle ember között akad ilyen is. olyan is, becsületes és kevésbé becsületes. A közelmúltban több levelet is kaptunk, amely a csemegével foglalkozott. Ezekben szóvá tették, hogy az üzletben megszigorítottak az ellenőrzést. jóformán „személyi motozást” vezettek be. Az önki- szolgáló boltoknak kezdettől fogva örök problémája a lopás elleni védekezés. A ..gondolákra”. polcokra kitett áruk sokasága nemcsak válogatásra ösztönöz, hanem a gyöngébb jellemű embereket csábítja, hogy eltulajdonítsák, ami éppen megtetszik nekik. Az ön- kiszolgálás nagy előny, mert mindenki azt veszi el a polcról, ami neki legjobban tetszik, nincs vita eladó és vevő között. A sorozatos lopások ellen azonban nagyon nehéz védekezni. „Megállapittatott A Csemegében is található egy vaskos jegyzőköyv. amely Srzi a felderített lopások történetét. Érdemes szemügyre venni egy-két jellemző esetet. Fiatalasszony vásárol a kislányával. Szabályosan viszi a kosarat, járkál a polcok között. A kávénál azonban feltűnően sokáig tartózkodik és az egyik eladó észreveszi, hogy az orkánkabát alá csúsztat valamit. Az asszony várt még néhány pillanatig, aztán megindult a pénztár felé. De a nagy izgalomban a 25 dekás Omnia-kávéscsomag csücske kivillogott a kabát alól. A pénztárnál egymás után kifizette a kosarába rakott holmit, aztán csomagolni kezdte a saját szatyrába. Ekkor lépett oda hozzá a boltvezető: — Asszonyom, legyen szíves velem jönni egy pillanatra. Az asszony méltatlankodni kezdett: — Mit képzel, kivel van dolga? Nem megyek sehová. Szanálás után — Nagyon kérem, ne csináljon jelenetet, jöjjön be a raktárba. Mit volt mit tenni, az asz- szony bement, levetette kabátját és mit tesz isten, nincs a kávé. Mi történhetett? Az eladó világosan látta, hogy a csomag Omnlát becsúsztatta az orkán alá. A fiatalasszonyt azonban úgy látszik nem kellett félteni. Ugyanis, amikor bement a raktárba, a nyitott papírzsák mellé állt. amiben hulladék volt. Amíg vetette le a kabátot, abba szépen becsúsztatta a kávét. Persze a dolog egy-kettőre kiderült, a sírás már nem segített. Jegyzőkönyvet vettek föl, a kár összege 39 forint. Drága kirándulás... Egy másik kedves vevő karjára akasztotta szatyrát, melléje az önkiszolgáld bolt kosarát. Egyenes léptekkel tartott a kenyeres pult felé és 10 kiflit vásárolt. Szépen betette a kosárba, aztán eltűnt a gondolák között. Feltűnően soká tartózkodott azonban a boltban, s kosarába a kiflik mellé semmi más nem került. Annál több azonban a saját szatyrába: negyedkilós kávé, Mokka-likőr, szappan, halkonzervek. A pénztárnál kifizette a kiflikért a négy forintot. A saját táskájában, a lopott áru összege kishíján 200 forint volt. Azonnal jegyzőkönyv készült, az eltulajdonított áruk visszakerültek eredeti helyükre. Drága kirándulás volt, mert a pénzbírság körülbelül 600—800 forintjába került. Nem beszélve arról, hogy ilyen esetekben a munkahelyet is értesítik. Középkorú, jól szituált asz- szony a „hőse” a következő esetnek. A nagyon jól öltözködő asszony szinte naponta látogatta az üzletet, személyes ismerősnek számított a csemegében. Az egyik nap vásárolni jött, karján jókora táska. A kosárba belekerült egy csomag kávé, a konyak és egy negyedkilós kávé azonban a saját szatyrába vándorolt. A pénztárnál nem volt pardon, őt is felszólították, mutassa meg a táskát. A hölgy erre rettenetesen felháborodva kijelentette, hogy a konyakot és kávét máshol vásárolta. Udvarias felelet: — Tessék a telefon, hívja fel az üzletet ahol vásárolta, minden bizonnyal igazolni fogják. A hölgy azonban kikérte magának és nem vette igénybe ezt a lehetőséget, mondván, egészen biztos, hogy nem emlékeznek őrá. Bár az árut azonnal kifizette, a jegyzőkönyv ez esetben is elkészült. Ehhez még csak annyit kellene hozzáfűzni, hogy az asz- szony férje mérnök Salgótarján egyik nagy gyárában. 4 kedves vevő megelőzheti A csemege boltvezetője, Ve- rebélyi Sándor és a helyettes, Peterbok Lajosné ezenkívül még számtalan esetet sorol lel. Gyakoriak a lopási kísérletek, a horgászfelszereléstől kezdve az egyforintos csokoládéig széles a skála. Ez az, ami a csemegében nagy problémát okoz. Ugyánis bővítésre egyszerűen nincsen lehetőség, így is annyira szűkén vannak, hogy csomagmegőrzésre egy négyzetméternyi helyet sem tudnak kiszorítani. Az is nyilvánvaló, és ezt minden vásárlónak meg kell értenie, hogy a bolt árukészlete nem Csáki szalmája, meg kell védeni a felelőtlen emberektől. Verebé- !yi Sándor mondja: — Személyi motozásról szó sincs. Ha máshol vásárolnak a kedves vevők, nagyon egyszerűen megelőzhetik a kellemetlenséget. Mindössze annyit kell tenni, hogy odaszólnak a pénztárosnak: „Ezt az árut máshol vásároltam”. Ilyenkor aztán nincsen semmi baj, a vevő nyugodtan válogathat a mi áruinkból is. Nem leányálom a mi számunkra sem, amikor jegyzőkönyvet kell felvenni. A lopásoknál azonban a jövőben is szigorúan fogunk eljárni. A helyzet világos. Vásárolni naponta kell, ne nehezítsük egymás dolgát, vevők és eladók. Az viszont minden becsületes ember érdeke, hogy azokat, akik visszaélnek az önkiszolgáló boltok bizalmával, leleplezzék. Csatai Erzsébet Rohamléptekben m •> • Palotást tanulságok Ott álltunk a falaknál. Tarjániak és idegenek, bámészkodók, kíváncsiskodók. Néztük, hogyan dőlnek le a régi falak, hogyan esnek szét elemeikre a múltat idéző épületek. Üj és régi falak. Eszünkbe jutott a múlt, amelyet a régi házsorok idéztek. A házsorok eltűntek, ledöntötték őket a munkáskezek, hogy újat építsenek helyettük. Néztük a buldózereket, az erőgépeket. Menj ki az utcára, hallgasd az embereket, ahogy beszélnek. „Ezt is lebontják? Itt lesz az aluljáró? A csillagház mikorra készül el?” Mindenki kérdez, érdeklődik. A régi falak egy-két helyen árnyékként húzódnak még az új épületek mellett. Nem sokáig, mert a munkáskezek újabb rohamra indulnak. A Rákóczi úti iskola mellett épül a csillagház. Üj út szeli majd át a várost. Látható már az aluljáró körvonala is. A város egyik büszkesége és legmagasabb épülete, a toronyháf, az OTP mögött kúszik majd a magasba. Az épületben 500 személyes étterem lesz. Az állomás épülete is a múlté. Alapozzák már az új üzletházat is. Rohamléptekben fejlődik a város. A tarjá- ni emberek nézik a még álló régi falakat. Boldogan figyelik a kamaszváros új épületeit, nem sajnálják a régit. Nézd az idősebbeket, milyen büszkén mutatják fiaiknak, unokáiknak az újat. Salgótarján legyőzte a múltat! — székács — A taialwi gaKtlálkoflái a ász-társul ások bau Elnökségi ülés Kasáron Ogy gondolom, hogy a mezőgazdaság megyei berkeiben kicsit is jártasabb olvasók előtanulmányok nélkül is sok mindent el tudnának mondani a palotási Május 1 Tsz-ről, amely 1965-ben a héhalmi Űj Élet, a szarvasgedei Haladás és a kisbágyoni Petőfi Tszszel egyesült és csaknem hatezerötszáz holdas gazdasággá duzzadt. A krónikás emlékeiben is sok szép él a pásztói járás említett négy községének életéből . .. Az pl nők között A palotási Május 1 és a héhalmi Oj Élet Tsz zárszámadása szinte megyei ünnepnek számított. Bő tudósítások jelentek meg a tsz-tagok elért sikereiről a megyei lapban, de a rádió és a fővárosi napilapok jóvoltából országosan is szárnyára kapta őket a hír. Évről évre szép eredményekről hallhattunk a megye e Heveshez oly közel eső sarkából Az elsők között lépték túl búzából megyénkben a bűvös tízmázsás határt és nemsokára tizenöt mázsás termésátlaggal dicsekedhettek. íRendkf- vüli dolognak számított ez akkoriban, ki is gondolta volna, hogy nem kell sokat várni az ennél sokkal nagyobb. 20—24 1. Váratlan fordulat mázsás holdankénti termésre sem megyénk néhány kedvező adottságú, eredményesen gazdálkodó szövetkezetében I) Üttörő munkának számított ez megyénkben, hiszen megdöntötték azt a tévhitet, hogy a kenyérgabona terméshozama növelésének a hegyes Nógrád- ban legyőzhetetlen, objektív akadalyai vannak. Máskor a cukorrépa hozott gazdag termést, vagy a fogyasztók és a Hatvani Konzervgyár járt jól a tömegesen ontott zöldborsóval, ami szinte a körzet címerébe kerülhetett volna. Állattenyésztésükből is jó hírek érkeztek: nőtt és javult a szarvasmarha-állomány, a tehenek mind több és zsírosabb tejet adtak, sertéseikké vés takarmányból ég gyorsan híztak. azonkívül sikeresen tértek át a nagyüzemi módszerekre a baromfitenyészetben. Az ügyes és élelmes tsz- elnökök a megye másik sarkából is szívesen ellátogattak ide, hogy felvértezzék magukat friss tapasztalatokkal, tanuljanak a palotási és héhalmi sikeres ..szakmai titkok”- ból. A tsz-tagok szorgalmát és a vezetők jó kapcsolatát a tagsággal az eredményes gazdálkodás egvik fő tényezőjeként emlegették. Mert ha támadtak is olykor nehézségek, közös erővel az aszályt, állatbetegséget, szerződtető vállalatok packázásait mindig legyőzték, a kieséseket lehetőleg pótolták, nehogy károsodás érje a gazdaságot és a tagságot. S arra is maradt erejük, hogy lépést tartsanak a fejlődéssel, szakmailag képezzék magukat, építsenek, gépesítsenek, kezdeményezzenek. A köztudatban a két gazdaság a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás fix pontja, példaképe lett. De nem múltak eredménytelenül a közös gazdaság évei a két kisebb t,sz-ben, Kis- bágyonban és , Héhalmon sem . .. Osszefogfishan rrs pro Különösebb meghökkenést nem keltett a kívülállóban a négy tsz egyesülésének híre. Ügy véltük, földrajzi, természeti, közgazdasági adottságaik szinte kínálják az összefogás erejének gyümölcsözteté- sét. „Így is jó mind a négy tsz” — mondtuk — „Hát ha még váll a vállhoz, egymáshoz passzítják a földet, a lehetőséget, vezetők és tagok aktív készségét..Átmeneti zökkenőre számítottunk ugyan, hiszen a „házasságkötés" nemcsak gyönyörökkel, hanem a korábbi körülmények megváltozásával, új problémákkal és az alkalmazkodó készség próTegnap délelőtt Kazáron tartotta meg elnökségi ülését a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Szabó b. István, a szövetség elnöke, aki egyben a helybeli termelőszövetkezet elnöke is, a tanácson látta vendégül az elnökség tagjait. Az elnökségi ülés napirendjén több fontos kérdés szerepelt. A szövetség elnöksége mindenekelőtt a termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodásának bájával is Jár! Ámde a megállapodás időszaka után (maradjunk a hasonlatnál!) arra vártunk, hogy meglesz a gyerek, gyarapodik a család. Nem kétséges, hogy a kétezerholdas terület megháromszorozódása átmenetileg próbára teszi a vezetőket is. A mennyiségi növekedés ugyanis minőségi fordulatokat is várt a politikai és szakvezetéstől. A tagságnak is alkalmazkodnia illik a megváltozott viszonyokhoz, hiszen a nagyobb tsz-ben más üzem- és munkaszervezési formák érvényesülnek és ez a tsz-tagok munkakörülményeire, mozgására és időbeosztására is nagy hatással van. Az egyesülés olyan változás, véltük, amely itt is, ott is újabb változásokat von maga után. Akkoriban elbeszélgettünk Illés Gyulával, a korábbi és az új megnövekedett tsz fő- agronómusával. Tőle tudtuk meg, hogy egyelőre — a munkák és feladatok előrehaladottsága miatt — a régi szervezetben dolgoznak. A korábbi önálló tsz-ekből üzemegységeket alakítanak, de a terv és a munkaszervezet, természetesen a vezető és középkáderek is általában maradnak a régiek. „A szakosítást és az új üzemszervezést nem lenét egyik napról a másikra megoldani 1” — mondották és ezzel tökéletesen egyet lehetett érteni '\phnn v szrímndn t Érdmes röviden elidőzni annál, hogy milyenné vált a? egyesülés után a szövetkezet. Az összes szántóterület (a háztáji földek 818 holdját is elemzéséről készült beszámolót vitatta meg. Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásában tavaly változások következtek be. amelyek különösen a mellékes kiegészítő üzemágak tevékenységének fejlődésében számottevők. A gyorsabb fejlesztésre törekvést azonban, a mostoha adottságok miatt, a meghozott központi intézkedések sem ellensúlyozzák kellően. A gazdaságok továbbra sem képesek bevételeikből febeszámítva) megközelítette az ötezerhatszáz holdat. Ehhez járul még 583 holdnyi rét, 134 hold legelő, 25 hold erdő és 74 hold szőlő és más gyümölcsös. A majorok, házhelyek, szérűk, a földadó , alá nem tartozó terület megközelíti a kilencven holdat. Adottságai — ami a talaj minőségét illeti — kedvezőek; a járás 11,32 aranykoro- nás holdankénti átlagát meghaladja az egyesült tsz-ben az egy holdnyi szántóterületre eső 14,4 aranykoronás termőtalaj- értéket. A termőterület több mint fele a jó csernoszjom, barna erdőtalajok típusába tartozik. Palotáson a 12 százalékon aluli, Kisbágyonban és Szarvasgedén a 17,5 százalékos lejtők a jellemzők. Akik, a közgazdasági és időjárási adottságokat és tapasztalatokat nem ismerik, hajlamosak arra, hogy Palotás körzetének lehetőségeit a ,ió termő mezőföldi, alföldi és kisalföldi tsz- ek helyzetéhez hasonlítsák. Ez azonban túlzás, mert a korábbi eredményekért Palotáson és a csat lakozott tsz-ekben is alaposan meg kellett küzdeni, ha nem is annyira, mint Fel- sőtoldon. vagy a Karancs völgyében. Mégis meghökkentő váratlansággal száguldott végig tavaly ősszel a megyén, hogy a palotási tsz-ben a nemzeti bank háromnegyedéves előzetes felmérése 18 millió forintos mérleghiány eshetőségét mutatta ki. Bakos Ovörey Következik: Z. MUNKA Hoz UT \ r.t. Zf> 1 TS \<i dezni a termelés költségeit, a megfelelő szintű jövedelmet és a biztonságos, vagy bővített újratermeléshez szükséges alapok képzését. Az elnökség ezek után megvitatta a termelőszövetkezeti társulások jelentőségéről, működésük tapasztalatairól, s a szervezett gazdasági együttműködés elterjesztésével kapcsolatos tennivalókról készült beszámolót. Egyébként ez a két anyag napirendi része lesz a soron következő küldöttgyűlésnek is. A termelőszövetkezetek jog- és érdekvédelmének helyzetéről, valamint az ezzel kapcsolatos további feladatokról hangzott még el beszámoló, majd a szövetség elnöksége egyéb ügyeket tárgyalt meg. K<;( lipfi«» l^viploiubaii A Salgótarjáni Kohászati Üzemek küldötte, Vonsik Ernő, a MET ALLIMP EX Külkereskedelmi Vállalat megbízójának kíséretében kéthetes üzletszerző és piackutató úton járt Egyiptomban. A tárgyalások során a. jelenlegi megrendelőkkel megbeszélték a teljesítés alatt álló megrendelések módosításának lehetőségeit. A vásárlók igényeinek jó része árammérőóra-bu rkolat- ra és áram méröórn-all:útrészek gyárfásához szükséges acélszalagukra irányul. Ezenkívül a táskafogó-mere vítés- hez is igényeltek különböző méretű és mennyiségű hidegen hengerelt szalagacélt. A Electro Cable cég 1970 első 'élévére 1100 tonna szalagacélt kí- ván vásárolni. Érdeklődött még redőnyrugók iránt is Amennyiben a gyár a nyugatnémet Titán cég bálakötöző ’’Talapjánál iohb árut tud, elÖ- á'Utáni, ,»■< l-rv,h -t i- n $záj- 'ifrisi topé ennotr ’ ■ epés.z "avintomra. NÖGRAD - 1969. június 17,, kedd
