Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-17 / 137. szám

Vita az SBTC szerepléséről Szobor? Egy nyugatnémet művészházaspár „alkotta” ezt az acélból és műanyagból készített „szobrot”. A különös műalkotást egyelőre a nyugat-berlini egyetemi klinika előtt állították tel. de át akarják vinni New Yorkba, hogy ott is bemu­tathassák Mindennapi ismerősök Főnök kar társ, e^y ... Emelkedtek a személyi jövedelmek A KPVDSZ megyebizottsá­ga foglalkozott a tanácsi, és földművesszövetkezeti dolgo­zók személyi jövedelmének alakulásával. A vizsgálatok azt mutatják, hogy 1968-ban egy-két kivételtől eltekintve emelkedett a dolgozók szemé­lyi jövedelme. A földműves­szövetkezeti dolgozóknál 1.5 százaléktól több mint 12 szá­zalékig, a tanácsi kereskede­lemben pedig 1,5 százaléktól 4,5 százalékig terjedő emelke­dést jelez a statisztika. A nemrég megkötött kollek­tív szerződésekben a bérfej­lesztés mértékét 0,5 százalék­tól 4 százalékig határozták meg. Kimutatható, hogy min­den vállalatnál 1969-ben na­gyobb mértékű részesedési alap elérésére törekszenek, mint 1968-ban. Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ: 8.15: Kodály- kórusok. — 8.32: Harsan a kürt­szó! — 9.07: Muzsikaszó színmű­vek dalaiból. — 10.05: Mit tehet a költő? — 10.35: Lemezalbum. — 11.00: Pajkos hercegnő. — 11.11: Rameau: Pygmalion. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.45: Üj Georgikon. — 14.02: Húszas stúdió. — 15.10: Liszt: Ma­gyar fantázia. — 15.25: Mai témák — mai dalok. — 15.34: Kamaraze­ne. — 16.00: A világgazdaság hírei. —■ 16.05: Eszmecsere a vásárcsar­nokról. — 16.25: Bach-művek. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Orosz Júlia operettdalokat énekel. — 17.33: Gép és ember a földeken. — 17.58: Könnyűzenei híradó. (Ism. csüt. P. 8.05). — 18.28: Lemezek közt válogatva... — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.25: A Szabó család. — 19.55: örökszép áriák. — 20.18: Színes népi muzsika. — 21.03: Kilátó. — 22.00: Hírek, sport, időjárás. — 22.15: A Marghreb prófétát keres. — 23.25—0.25: Zenés játékokból. Klenóczki János a közel­múltban jubilált, pontosan ti. eve boltvezető. Ügy lépegetek felfelé, ahogy a létra fokai, szoktak, mindig nagyobb bolt­ba került. Ez a tíz év nagy idő még akkor is. ha olyan fiatalemberről van szó, mint Klenóczki János. Gyöngyösön volt tanuló, eredeti szakmája textiles. Aztán úgy alakult, hogy átpártolt a fűszer-cseme­géhez. Mostani munkahelyén. a? élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 188-as boltjában .— amit népszerű nevén sarki kis csemegének neveznek Salgó­tarjánban — ugyacsak nagy a sürgés-forgás. A boltvezető­nek van mit tennie, mert az üzlet havi átlagos forgalma meghaladja az egymilliót. — Központi helyen vagyunk — mondja a boltvezető — út­baesünk a kedves vevőknek. Sok vendéget vonz ide a po­harazás is. Népszerűek a ki­mért likőr- és desszertborok. Ebben csak egy a baj. egysze­rűen eltűnnek a poharaink. Hetenként alig győzzük ren­delni őket. soha nincs elegen­dő. Persze nemcsak a poharazás hozza a vásárlókat a kis cse­megébe. Sokfajta áru, szép ' riss zöldség és gyümölcs, jó ekete várja a vevőket. Pedig a bolt dolgozói ugyancsak ne­héz körülmények között, csöpp kis raktárral dolgoznak. Való­ságos nyomozói tudás kell hozzá, hogy egy-egy árut meg­találjanak. — Mi a dolga a boltvezető­nek? — Reggel kezdem az áruát­vétellel. Ellenőrzőm, hogy az áru minőségileg megfelel-e a követelményeknek, a súlya kö­rül nincs-e valami baj. Ha ez­zel megvagyok, felkészülünk a nyitásra. Amikor szükség van rá, én is beállók a pult mö­gé. Már a presszógépet is ke­zeltem. A lényeg, hogy ne le­gyen fennakadás, a kedves vevők mielőbb hozzájussanak a vásárolt holmihoz. Ezenkívül természetesen a boltvezető intézi a panaszokat, hozzá fordulnak a reklamáci­ókkal. A jogos eseteket azon­nal, házon belül megoldják, úgy hogy a vásárlók meg le­gyenek elégedve. Mert ebben az üzletben az a szabály, hogy a vevőt nem szabad elveszíte­ni, úgy kell kiszolgálni, hogy máskor is visszatérjen. Egyet­len állandó panaszosuk van, aki naponta reklamál, de őt már megszokták, szinte hozzá­tartozik a bolthoz. Már az len­ne a furcsa, ha nem jelenne meg. Klenóczki János életében fontos eseményeket tartoga­tott az idei esztendő. Amellett, hogy tíz éve boltvezető, az idén júniusban érettségizik, és ez évben kapta meg a Belke­reskedelem kiváló dolgozója címet. Persze ez a kitüntetés sok munkát takar. — Hogyan lesz jó boltveze­tő valakiből? — Ezt így nehéz meghatá­rozni. Mindenesetre kell hoz­zá szorgalom, szükség van a továbbképzésre, és az ember­nek valahogy azt kell éreznie, hogy nem a fizetésért dolgo­zik, hanem a szakmáért ma­gáért. Ezen felül irányítani is tudni kell. Klenóczki János kereskedő családból származik, felesége is üzletben dolgozik. Talán ezért is érzi hivatásának azt, amit csinál. Mert naponta bi­zony sokszor elhangzik, a leg­kisebb fennakadás esetén is: — Főnök kartárs, csak egy percre... — cs — PETŐFI RADIO: 8.OS: Tánczene. — 8.45: Külpolitikai figyelő (Ism.) — 9.03: Birgit Nilson Beethoven ­és Weber-áriákat énekel. — 9.30: Vakarcs vakációja. — 9.54): A Fő­városi Zeneiskola Szervezet nö­vendékei játszanak. — 10.00: A ze­ne hullámhosszán. — 11.48: Föld­indulás. — 12.00: Kamarazene. — 12.45: A törvénykönyv. — 13.05: Rimszkij-Korszakov: Seherezáde — szvit. — 14.00: Kettőtől hatig. . . — 18.10: Beethoven: A-dúr szoná­ta. — 18.28: Krimi és valóság. — 18.53: Népművészek a mikrofon előtt. — 19.03: Századunk zenéjé­ből. — 19.52: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Lend- vay Kamilló—Hollós Korvin La­jos: Három férfikar. — 20.44: Leg­kedvesebb verseiről beszél Somlyó György. — 21.00: Varázskeringő. — 21.40: Atlasz. — 22.00: Veres Ká­roly népi zenekara játszik. — 22.20: Gondolatok filmekről. — 22.35: Könnyűzene. — 23.10: Fúvós­polkák. — 23.20: Az álarcosbál. TELEVfZIÖ: 17.58: Műsorismer­tetés. — 18.00: Hírek. — 18.06: En Is vagyok olyan gulyás. .. — 18.50: Szobor és legenda. — 19.00: Esti mese. — 19.15: Reklámműsor. — 19.20: Csodák. Román kisfilm. 19.35: Parabola. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-Híradó. — 20.20: Tavasz van. Magyarul beszélő olasz film. — 21.55: Zenei Figyelő. — 22.30: Tv- Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 18.05: Ljubljanai parasztlakodalom (filmriport). — 19.00 és 22.00: Tv- Híradó. — 19.50: Telekvízmüsor. V. — 20.35: Dunai dallamok (opcrett- sbow). — 21.35: A Tátra az 1970-es sívilágbajnokság előtt. Á szurkolók „játékáról" Az SBTC eddigi szerepléséről folyó vita egyik alapkér­désének két aspektusa tulajdonképpen az. hogy jogos-e a kí­vülállók beavatkozása a sportkör, konkrétan a labdarúgó szakosztály életébe, szakmai problémáiba, illetve, hogy meny­nyire veszik és mennyire kell figyelembe venniük a szak­vezetőknek és játékosoknak az „ezerlejű cézár”, a közönség véleményét.-4r A sport — és ezen belül a labdarúgás — valójában játék erre utal többek között a még ma is hivatalosan használt „játékos” szó is, amellyel a labdarúgót jelöljük. Ugyanakkor napjainkban — még az amatőrizmus keretei között is — je­lentkezik a sportnak és — ki tagadná, hogy elsősorban a lab­darúgásnak — bizonyos szakma-jellege. Ez nemcsak a spor­tolók anyagi elismerésében jut kifejezésre, hanem abban is, hogy az egyes sportágak fejlődése természetszerűleg vorn) maga után az elméleti, szakmai problémák megjelenését is. amelyeket megoldani elsősorban azok tudják, akik érdemeik révén arra hivatottak: szakvezetők, edzők és persze az ak­tív sportolók. Beleszólni e kérdésekbe „kívülről” éppúgy illetlennek látszik, mint ha egy üzem, vagy gyár belső éle­tét bírálnánk, -munkájának eredménytelenségét az illetékesek helyett akarnánk megoldani. ★ De, más a helyzet a labdarúgással. Labdarugó-mérkőzési ugyanis nézők, szurkolók nélkül nem lehet elképzelni. A néző — átvitt értelemben — szerves tartozéka a pályának, részvétele nélkül értelmetlen dolog lenne a bajnokság, a szervezett sportélet. A néző — anyagilag is —,* de fők' ’ eszmeileg mecénása tehát a labdarúgásnak, és ilyen szem­körben jogosan nyilvánít véleményt, sok-sok tapasztalata alapján méltán vitatkozik — uram bocsá’l — még szak­kérdéseknek látszó problémákon is, és végső soron ténye­zője egy-egy csapat szereplésének is. A szurkoló bírál, dicsér, szomorkodik, örül — ez az ő játéka. Nem mindegy azonban, hogy milyen formát választ véleménye kifejtésére: szitkozódni, embereket éppen ember­ségükben megbántani sekinek nincs joga még a játék cím­szó alatt sem. Ha valaki nincs megelégedve a szakvezetők­kel, edzőkkel, véleményét megfelelő formában azokkal kö­zölje, akik felelősek fentiek megbízásáért, „megválasztásá­ért”. Hasonlóképpen jogtalan bárkinek a játékosokat szid­ni, azok hozzátartozóit emlegetni, még akkor is, ha az illet "• fizetett a belépőért és ha a „szidalmazottak” nem nyújt’ azt, amit joggal várnak tőlük. A játékosokat ugyanis neo önkéntes jelentkezés alapján teszik be a csapatba, hanem — esetleg a szurkolók véleménye — de mindenképpen a szakvezetők döntése értelmében. Ha nem méltók a szerep­lésre — bármilyen ok folytán —, lecserélésükről, helyette, sitésükről ugyancsak a „szakmának” kell gondoskodni. ★ Az eddigi hozzászólókkal egyetértésben én sem vagyok természetesen megelégedve az SBTC szereplésével. Bár a mérkőzések — általában — a pályán dőlnek el és főként a játékosok jóvoltából, én mégis felvetem a szurkolók felelős­ségét is. Kétségtelen, hogy elsősorban a labdarúgóknak „lét­érdeke” — anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt —•, hogy kedvenc csapatunk az NB I-ben, a legjobbak között szerepeljen, de szerintem egyetlen salgótarjáni sportkedve­lőnek sem közömbös kérdés ez. Volt hosszú időszak a vá­ros történetében, amikor a szénről és a csapatról ismerték országszerte. Az utóbbi években a város szinte páratlan fej­lődése révén vonta magára az országos közvélemény érdek­lődését, de most sem közömbös, hogy egy-egy FTC-, vagy Üjpest-mérkőzés alkalmával ezrek jönnek el Salgótarján­ba és — igaz, hogy néha rendbontást okozva megpezsdítik a város életét, fellendítik idegenforgalmát, elviszik hírét. So­rolhatnánk még az érveket — a nagy hagyományú vetélke­dést a bányász sportkörökkel, az észak-magyarországi váro­sokkal, olimpikonok felnevelése stb. — amelyek azt igazol­ják, hogy szüksége van a városnak első osztályú csapatra ★ A szurkolók azonban — bár, kétségtelen, hogy az utób- .bi években nagyon sok kudarcban volt részük — könnyen fordulnak el a fekete-fehér színektől. Biztatást — kivéve a mintegy ötvenfőnyi B-középet — SBTC-mérkőzésen szín o kizárólag csak a gólok után lehet hallani, ami tuladonkéo- ben nem is biztatás, csupán a gól feletti öröm megnyílván i- iása. A játékosok szinte szívesebben játszanak idegenben, mert itthon nemcsak a pontokért való küzdelem felelőssege nyomja őket, hanem attól is kell félniök, hogy az első rossz labdaiovábbítás után fütyülik, szidalmazzák őket. Pedig a szitkozódás hatására még soha senkinek nem ment jobban a játék, sőt! Sokszor az az érzésé az embernek, hogy az SBTC-nek csupán nézői és bírálói vannak, szurkolói pedig csak voltak. * V Cement- és Gépjavító Állomás, Szé- esény, azonnali fel' öllel alkalmaz: VI esi mű vek ESZTERGÁLYOS, MARÓS, Váci Cvára HEGESZTŐ, ÁLTALÁNOS- és felvételre keres 40. il­AUTÓKAROSSZÉRIA­tetve 44 órás csökken­LAKATOS. tett munkahétre. VlZ-, GÁZ- és VILLANYSZERELŐ, LAKATOS. valamint HEGESZTŐ VILLANYSZERELŐ ÉPÜ LETGEP ÉSZETI szakmunkásokat. vala­mint férfi és női beta­nított. illetve segédmun­szakmunkásokat és betaní­tott dolgozókat. Bérezés: megegyezés sze­rint, ifi. csoport- és TELJESÍTMÉNYBÉR. F. év július l-lő! minden kasokat. második héten szabad szombat, a telephelyen is. Jelentkezni lehet a gyár Jelentkezés írásban vagy személyesen, az állomás munkaügyi csoportjánál igazgatójánál. m A «41 *n Egri Közúti Igazgsi iösa g köaüietnek vagy szövetkezeteknek elad: típusú kerti traktorokat pótkocsival és ..It* IMT típusú rakodóhoz trágya- és szénapakoló kanalakat, valamint a pusztamárkházai telepen 1 darab ponton­tartályt. ÉRDEKLŐDNI- A KPM Közúti Igazgatóság Nógrád megyei Kirendeltségén. Holecz Zoltán gépügyi előadó­nál, Salgótarján, Felszabadulás út 2. Telefon: 15-75. Meggyőződésem, hogy az SBTC játékosgárdája képes arra, hogy középcsapatként szerepeljen. Problémák vannak - - helytelen szemléletű .,játékosszerzés’', egyesek esetenkénti túlzott dédelgetése, a nógrádiak nem kellő megbecsülés.-., gólínség stb. — megoldásuk azonban nem a lelátón ülők re vár. A sportban — ha nem is elsődleges — de lényeges sze­lepe van a lélektannak. A jelenlegi csapatnak pedig — ép­pen a kudarcok következtében — nincs önbizalma, ezért látszik sokszor a görcsös akarás nem akarásnak, ezért nem érvényesül maximálisan a játékosok adottsága, képessége. Gólokat rúgni, mérkőzéseket nyerni nem tud a szur­koló, de abban, hogy a csapat magára találjon, és végre tisztes helyet foglaljon el a tabellán, nagy mértékben tud segíteni, ha akar. Csongrády Béla Területi úttöroolinripia Nagykörösön bonyolították le jú­nius 11—13. között a területi úttö- rőolimpia döntőit. Nógrád megyé­ből 180 pajtás vett részt a három­napos versenyen, s a várakozás­nak megfelelően szerepeltek. Első helyezést ért el a nagybátohyi négytusacsapat. a zagyvapálíalvi Gibicsár István magasugrásban, a nagybátonyi Pintér Zsuzsanna, kis- labdadobásban. Súlylökésben a mohorai Varga Pál második lett. Ugyancsak második helyen vég­zett a hatszázméteres síkfutásban a balassagyarmati Bélák Ottó. Ezek a pajtások képviselik me­gyénket az országos űttörőolim­pián. amelyet június 23—-30. köv rendeznek Pécsett. Második hel\ * zést ért el még a zagyvarónái leány röplabdacsapat, a salgótar­jáni Malinovszkij úti Iskola leány kosárlabdacsapata, a mini kosár­labda fiúcsapat, valamint * mini kosárlabda leánycsapat. Harmadik helyen végzett Gibicsár István távolugrásban, a szendehely] lah- larúgócsapat. a Malinovszkij m: i'iú kosarasok, a 4x100 méteres váltófutásban a baglyasaljai leány­es a nagybátonyi fiúcsapat. A te­rületi úttörőolimpián való szerep­lés sikerességét még több negye­dik, ötödik és hatodik helyező*

Next

/
Thumbnails
Contents