Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
f»gibériaí ütijegyief Színházi esték BARATOKlKO/OIÍ IIII. lOO millió tonna ^zén Az ember az új helyen mindig kérdez, érdeklődik, igyekszik többet és többpt megtudni vendéglátóitól és vendéglátóiról. Például egyszer már nem tudtam magamban tartazött. Minden munkát kézzel, vesszőkosárral és lovakkal végeztek el. Igén jellemző epizód, hogy a lovakat a bánya- tulajdonos utasítására — kímélés céljából — 3—4 óránA szénmedencében vízágyúval jövesztenek a külszíni fejtésen ni, kikívánkozott belőlem a kérdés: — Honnan ered Kemerovó neve? Ó-indiai eredetű? Érdekes a település nevének története — hallottam a választ. Amikor századokkal ezelőtt az oroszok eljutottak a Tom folyó partjáig, a régi kovácsok földje az orosz állam kohászatának első bölcsője lett, A vasércet már igen régóta ismerték, bányásztak ezen a vidéken, az Aka- jevoj folyó völgyében. Ez a folyó a Tom jobb oldali mellékfolyója és nem messze a Volkovoj-hegytől találkoznak egymással. Kezdetben ezt a tájat Tyemlrovonak nevezték, ami törökül „vasat” jelent. Később lakossága teljesen kicserélődött és már csak oroszok lakták. Majd pedig a múlt század második felében a Volkovoj-hegyben megkezdték a szén bányászását és ettől kezdve a települést már Kemerovo néven emlegetik. Már ezt a megnevezést találjuk 1099-ben, A. Gyerzsavin ismert geológus leírásában is. Honnan hát a név? Kemerovo nevét mind a mai napig sem határozták meg pontosan. Valahol az évszázadokkal régebbi időkben kell keresni az ázsiai népek nyel- . vében. „Kern” — víz, ó-indiai eredetű szó és fennmaradt néhány ázsiai folyó nevében is. „Kemer” vagy így: „kemir" — török eredetű szó és partot, öblöt jelent. Nos, innen származtatják Kemerovo elnevezését és van egy tó is — Kamertusz, ami ugyancsak őrzi e^l a gyökeret. így a szénbányászat, Szibéria megismerése egybeforrott a várossal, a nevével. S innen kapta nevét az első, kisebb szénmedence is. amit a nép csak „kemir”-nek hívott évtizedeken át. Js rlsff bánra Michail Volkovoj. kutató, egy tobolszki kozák fia már a XVII, század elején megkezdte a Kuzbassz szénmedence geológiai feltárását. ’ Az első ércbánya 1782-ben kezelte meg a termelést ig“n kezdetleges és a munkások számára nyomorúságos körülmények kőként váltották. Féltették, hogy kimerülnek, elpusztulnak. Az emberek viszont 8—10 órát dolgoztak naponta hallatlanul nehéz viszonyok között. Hamar felismerték, hogy Nyugat-Szibéria földjének mélyén igen értékes érc- és széntelepek húzódnak. Ezért az ország legismertebb kutató geológusai költöztek a vidékre, így itt dolgozott Csihacsov és Surobszkij is. Különben Csi- hacsev Volt az, aki először ja vasolta, majd pedig tudományos értekezéseiben használta a „kuznyecki” jelzőt, amelyből később kifejlődött a Kuzbassz elnevezés és ma már az egész világon így ismerik. A szén ipari feldolgozását, az első ipari vállalat megalapítását 1851-re teszik. Ekkor nyílt meg a bacsatszki bánya, ahonnan a Gurjevszkij gyárat látták el tüzelőanyaggal. Ebben a gyárban már kísérleteket folytattak különféle acélgyártmányok előállítására és így nagyon fontos volt Gurjevszkij számára a szén. Csakhogy a bacsatszki széntelep elgázosodása miatt a termelést nemsokára meg kellett szüntetni. Új aknát nyitottak 1883-ban és a „Siker” akna biztosította hosszú évtizedeken át a vasgyár szükségletének kielégítését. Késik a jog Érdekes epizód volt, hogy amikor Kemerovo község határában a parasztok szénre bukkantak, az Altáji Szénbányászati Kerület vezetőie szigorú utasításban tiltotta meg a helyi lakosságnak a szén kitermelését, amíg a szén sorsáról hivatalos fórum nem dönt A hivatalos döntés 14 évet késett és csak 1892-ben kapta meg a kemerovói szénlelőhely kitermelésének jogát bizományba a parasztok munka- szövetkezete. Amilyen nagy volt az öröm a döntés felett, olyan gyorsan jött a hidegzuhany': egy' év múlva vissza vonták az engedély'!. A Torn partján emelkedő aknatorony körül hamarosan elnémult a vidék ... • A némaság másfél évtizedig tartott. Amikor Nyugat-Szibéria nagy' folyóin megindult a gőz hajózás, amikor megépítetté’- a Transz-Szibéria főútvonalat, egyszerre szükség lett a szénre. Ismét eszébe jutott a cári közigazgatás vezetőinek a kemerovói szén és elhatározták, hogy most már központi beruházással megkezdik újból a termelést. Mindez 1907-ben történt. Kis csoport kereste fel az elhagyott akna vidékét. Már az első évben egyszerre négy aknát mélyítettek, de egyik sem volt sikeres. Egyévi kihagyás után további 4 akna már több szerencsével járt és megkezdhették a 8-as aknán a szén gépi felszállítását a mélyből. Később itt hozták létre az első bánya-villanyerőművet is. így indult meg hosszú vajúdás után a szénbányászat Kemerovo környékén. A cári adminisztráció alatt 1913-ban — az évi kitermelés a Kuzbas,sz- medencében mindössze 773 ezer tonna volt. Később — 1917-ben — már 227 000 tonnára emelkedett a termelés. Ma viszont csak a Tom- Uzsinszkij bánya hárommilliónál is többet produkál. Kuzbassz szénbányáinak fejtései majdnem annyi szenet adnak, mint Japán és Franciaország éves termelése együttvéve. A felszínre küldött és elszállított szén mennyisége meghaladja a százmillió tonnát. A széntartalékok hatalmasak. Geológiai mérések, kutatások alapján állapították meg, hogy kétezer méter mélységig terjednek a telepek és a tartalékot 800 milliárd tonnára becsülik a szakemberek. Ebből a kokszolható szén mennyisége 264 millió tonna. Óriási számok — hatalmas vagyon. (Folytatjuk) Gotyár Gyula 42 elhagyott ügynök Régen volt olyan lesújtóan sivár a salgótarjáni József Attila művelődési központ nézőtere, mint szombaton este. Egy elmaradt délutáni előadás után, alig százfőnyi közönség előtt került sor a miskolci Nemzeti Színház évek utáni első vendégjátékára. Mintegy száz ember gyűlt össze Arthur Miller világhírű drámájához, Az ügynök halálához, mely a magyar színpadnak Tímár József • művészete révén különösen emlékezetes eseményt jelentett, annak idején. A névtelen amerikai polgár élete, vergődése a romba- dőlt tervek halmazán, megrázó írói mű, s az első bemutató óta eltelt időben semmit nem kopott értékeiben. Az ügynök halála — mint Both Béla a darab nagytudású rendezője, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója mondja róla — : egyetlen nagy számadás. Egy ember — nem kimagasló jellem, nem rendkívüli egyéniség — végiggon- doja életét, újra felidézi múltját, egy utolsó próbálkozással megkísérli a lehetetlent. Azt tudniillik. hogy ügynök maradhasson őszülő tejjel is egy cégnél, amelyet évtizedek óta szolgál, s amely nem tart tovább igényt rá. Nos, ezt a tőlünk ma már távoli tárásadalomban élő, vergődő életet hagyta cserben rokonszenvével a salgótarjáni közönség. Pedig így vagy ügy, felelősek vagyunk érte, Úgy látszik, az igények reális felmérésében nagyot vétett a művelődési központ, amikor a színpad hígabb alkotásai helyett éppen Az ügynök halálára tartott igényt. A megyeszékhely közönsége a jelek szerint korántsem tart még ott, hogy a művelődési központ által feltételezett igények szerint járjon színházba. Kedveszegetten kell tudomásul vennünk ezt, s kicsit Arthur Miller előtt pironkodunk, amiért egyik legragyogóbb műve alig száz ember fogadtatására számíthatott a fejlődésre büszke Salgótarjánban. Az előadás mindenképpen méltó lett volna a színházjárók általános érdeklődésére. Both Béla rendező a szöveg gondolati mélységébe hatoló igénnyel adta meg instrukció-. it együttesének. A darab fő-! szerepében Némethy Ferenc nehéz feladatra vállalkozott. Ügy kellett megküzdenie Tímár József egyéniséghatásával, emlékével, hogy közben saját karaktere törvényeit kövesse, úgy alkossa vonásaiban eredetivé a figurát. Nekem az általa nyújtottnál is jobban tetszett Hamvay Lucy ragyogó alakítása. A feleség szerepében mélyen megrázót nyújtott, eszközbéli egyszerűségében is megrázott. A kiválóan összehangolt együttes sorából szinte mindenkit említeni kellene, de leginkább rászolgál M arkaly Gábor, Gonda György, Somló Ferenc, Füzessy Ottó, Csíkos Sándor, Szili János, Lőrinczy Éva és Csapó János. Rajtuk kívül Zoltán Sára, Balogh Erzsi és Pásztor Mária részesei a kisszámú közönség elismerésének. A moskolci színház salgótarjáni bemutatkozása „az ügynök cserbenhagyása” volt Talán nem veszi el a szomszéd város színészeinek vendégjáró kedvét s kedvezőbb körülmények között is találkozunk a kitűnő ' művészekkel. ’ama Tibor F allada-ballada Egy hét az irodalom jegyében. Ezzel jellemezhetjük legtalálóbban a televízió legutóbbi műsorhetét. Mindjárt a keddi nyitónapon A borotva éle címmel Karikás Frigyes börtönnovellájának tévéváltozatával találkozhattunk — s tegyük hozzá az író eszméihez hűséges feldolgozásban. Különös és szinte egyedülálló írói tevékenységként tartjuk számon Karikás Frigyest, a Tanácsköztársaság kiemelkedő alakját. Mindössze egyetlen művet alkotott, de ezzel a vállalkozásával is szerves részesévé vált irodalmunknak. Ki ne ismerné a 39-es dandárról szóló, forradalmár hevületű emlékezését, ezen túlmenően most Dévényi Róbert érdemes szolgálatott tett Karikásnak, hogy feldolgozta nem kevésbé becses börtönnovelláit, s ezzel még határozottabb kontúrt vont az írói portré körül. Csütörtökön este Rendkívüli diáknak címmel az évszaknak megfelelő aktuális műsort sugárzott a televízió. Hárs György szerkesztésében a diákélet múltja és jelene elevenedett meg előttünk. Ami az igazságot illeti, kissé untató volt e játék, nemigen kötötte le a figyelmet. A hét kétségkívül legkiemelkedőbb eseményét Hans H. Fallada Mi lesz veled, emAnnak idején őszin. te örömmel üdvözöltem a Beatles-zene- kart. Amit csináltak, szép volt. frappáns volt, új volt. Nem kis csodálkozással vettem tudomásul, hogy énekelni is tudnak, és milyen kellemes, bársonyos hangon! Hallgattam őket áhítattal gyönyörködve, s hallgatom ma is, pedig azóta az angol királynő jóvoltából személyükben grófok, de legalábbis angol bárók húzzák a fülembe. Itthon bizony meg kell elégednem egy szerény szabómester kissé modoros fiával, aki azért nem csináltatja meg fogát, mert valahol, valamikor, valakik elhitették Delila tévedett? vele, hogy a foghíjas- sag jól áll neki. Hát, fene tudja, lehet, hogy ez a Laci gyerek (mint otthon bizonyára nevezik) ép, csillogó fogsorral valóban nem tudna énekelni. Mivel azonban, igazán kellemes hangjáért kedvelem, belenyugszom,: jó, legyen, énekeljen csorba fogakkal. Ám meghökkentett a Beatles-hajzat. Haj nélkül se lehetne? -Qgy látszik, alig, mert követői — legalábbis hajzatban — hűségesen formázzák őket. A nagy példakép alighanem Beethoven, s kívánom is: vajha minden ifjú zenetitán éppen csak megközelítené is — no nem hajban, inkább tudásban. Egyelőre azonban még csak a hajnál tartanak. Ezt növeszteni a tudás helyett bizony, köny- nyebb. Ha mégsem menne kellő ütem. ben, könnyű rajta segíteni. Olyannyira könnyű, hogy a minap Budapesten járván, szinte hihetetlen hírt hallottam. Egy ismert belvárosi fodrász parókát, ínagyarul műhajat készített egyik, egyelőre az ismeretlenség homályában rejtekező zenekar tagjainak. A világhír felé az első lépést teKát úgy látszik megtették. A kezdő gyerekek nyilván azt hitték, fura hangszereik nem is hangozhatnak jól vállra hulló bodor fürtök nél. kül. Igaz. Delila néhány ollónyisszan- tással semmivé tette Sámson erejét, így hát mintha mégis a hajban volna a varázserő, dehát mikor voll ez, talán igaz se volt. .. Mindenesetre legszívesebben pályázatot tűznék ki annak a zenekarnak, amelyik először áll ki a pódiumra színkopaszon. .. (y. e.) berke? című regényének kétrészes tévéfilmváltozata jelentette. A híres irodalmi mű a fasizálódó Németország kiszolgáltatott kispolgárságának hányattatását mutatja be, lázadásra bátortalan embereit, a baljós politikai atmoszférát, melyben milliós tömegek vergődnek. A film alkotói nagyszerű feladatra vállalkoztak és érzékletesen teremtették újjá Fallada művét. A kétrészes film bizonyítéka annak, hogy krimi nélkül is nyújthat vonzót közönségének a televízió. Szombaton este a hét Irodalmi sorozatának utolsó eseményét kaptuk Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka című .vígjátékában. Fekete Hasszán és Fehér Hasszán, no meg Laila bűbájos története az író legszellemesebb művének egyike. Néhány évvel korábban rádiójáték formájában rendkívül élvezetes feldolgo. zásban hallhattuk, ugyanezt már kevésbé mondhatjuk ej a tévéfilmváltozatról. A televízió vállalkozásában a mese túlnyújtottá vált, a cselekmény humora elszürkült, a filmesítéssel felhígult a történet, a színpadi zártság Mészöly Tibor dramaturgiai közreműködésével szétlazult. Méltó megemlíteni az el múlt hét programjából az Idegenvezető kerestetik című új tévévetélkedőt, mely nem csupán a résztvevőknek izgalmas, de egyben az izgalom mellett a nézőközönségnek hasznos ismeretterjesztő szolgálatot is tesz hazánk, alaposabb megismertetésében. —b—t NÖGRAD - 1969, június 17.. kedd Hazai nd u lás előtt Négyszáz pajtás vett részt két turnusban a Salgóbányán rendezett természetjáró úttörők országos táborozásában. a múlt hét elején a jobbágyi és a ludányhalászi úttörők is a tábor lakói voltak. A jobbágyi pajtások az országos legjobbak közé tartoznak, részt vettek az úttörő kéktura útvonalon is, ahová a legjobb természetjárók kaptak meghívást. Az ország - oól Salgóbányára érkezett úttörők megismerkedtek a megye több történelmi nevezetességével, tájaival. forradalmi emlékei vei. Meglátogatták a Bányamúzeumot, járnak Salgótarján több ipari özemében. Diavetítéssel egybekötött előadást tartottak számukra a nógrádi várakról, Nógrád megyében először rendeztek a természetjáró úttörők számára országos táborozást, A résztvevők több turisztikai szakmai bemutatót tartottak, tájékozódási versenyeken és termeszet- láró túrákon vettek részt, a tábor rasárnap zárta kapuit. Képünkön a Lőrinci Általános Iskola úttörőcsapatának tagjai, Szabó Ferenc tanárral hazaindulás előtt a táborozás vidám epizódjait mesélik eevmásnak.
