Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-17 / 137. szám

Rövidesen gyártják Tekercselő műhelyt alakítanak ki a Nógrád megyei Vegyes­ipari Vállalat elektroakusztikai szereldéjénél. A gépeket már beállították, jelenleg a segédberendezéseket szerelik, ha ez befejeződik előre láthatóan július elsejével — az Elektro­akusztikai Gyár programjának és technológiájának megfelelően — megkezdődik az üzemszerű, termelés. Ezzel lehetővé válik, hogy valamennyi transzformátort, amelynek gyártására az üzemnek szüksége van, helyben, a szereidén belül tekercsel­jenek, készítsenek el. (Képünkön: Benkö Judit, a végszerelés­nél dolgozik) Pécs várja az úttörő’ olimpikonokat Az V. nyári úttörőolimpia fogadására Pécs városa készen áll — jelentette be Benkő Gyu­la, az olimpia szervező bizott­ságának elnöke, a hétfőn tar­tott pécsi sajtótájékoztatón. A nagy találkozón a szervező bi­zottság közlése szerint több mint 1700 olimpikon vett részt. A versenyek június 23. és 30. között bonyolódnak le a mécsé kai ji városban, ez al­kalommal vidéken. (MTI) Nyársonsült Világszerte növekszik az úgynevezett grillsütők népsze­rűsége. Előnyük, hogy a hőha­tás közvetlenül éri a sütésre szánt ételt, és így igen rövid idő alatt felmelegíti. A hús felszínén kéreg képződik, mely megakadályozza, hogy a víz­tartalom elpárologjon, s a zsi­radék kicsöpögjön, ezáltal sok­kal szaftosabb, ízletesebb lesz a sült, amellett tápértékeit is jobban megőrzi. A grillsütőt a szovjet ipar állítja elő, igen nagy sorozat­ban. Hússzeletek, egész csirkék, halak vagy akár almák is süt- hetők a forgó nyársakra tűz­ve. A légmentesen záró ajtó hőálló üvegből készül, így a háziasszony láthatja, hogy mi­ként pirulnak a finom falatok. Úttörő kulturális szemle Az általános iskolások kulturális nevelését az úttörő kulturális szemle foglalja keretbe A mondanivalót ebben az évben a Tanácsköz­társaság ötvenedik évfordulójára való készü­lés jelentette. Az ünnepek mellett még az is vonzóerőt jelentett, hogy ebben az évben két művészeti ágban rendeztek országos ver­senyt. JKz úttörő nagykórusok fesztiválját Veszprémben, a néptáncosok találkozóját Sze­geden tartották. Nógrád megye mindkét fesz­tiválon képviseltette magát. Évről-évre sikeresebbek az úttörő kulturá­lis szemlék, hiszen egyre több gyermek kap­csolódik be a művészeti alkotótevékenységbe az irodalom és a képzőművészet területén. A különböző irodalmi összeállítások, az iskolák életét reprezentáló műsorok alapja az úttö­rőmozgalom legkisebb kollektívájából, az őr­sökből indul ki és az országos fesztiválokon, táborozásokon csúcsosodik ki. A legjobb cso­portok és szólisták az országos bemutatkozás előtt mindig részt vesznek a megyei szemlé­ken. Nógrád megyében június 11-én és 14-én, két részletben bonyolították le a megyei út­törő kulturális szemlét. Á két találkozón mintegy hatszáz kisdobos és úttörő vett részt, a megye valamennyi járását képviselve. Űj színt jelentett á tolmácsi—diósjenői népi hangszeres együttes. A népviseletbe öltözött úttörők Csókás József tanár betanítása alap­ján népi hangszerek segítségével adtak elő a környékükön megtalálható népdalokat. Figye­lemre méltó, hogy mennyire fellendült me gyénkben az úttörő néptáncmozgalom. Vala­mennyi együttes átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Különösen színes volt es nagy sikert aratott a berceli általános iskolások kalocsai gyermeklakodalmasa, ötven gyermek volt egyszerre a színpadon, s előadásmódjuk le­nyűgöző volt. Értékes produkciót nyújtott a Dejtári Általános Iskola irodalmi színpada s. Gyermekszívvel című műsoruk az életkori sa­játosságoknak megfelelően mutatta be az út­törőélet jellegzetességeit. Remek egyéni telje­sítményeket hallhattunk ennél a csoportnál és egységes, jól átgondolt szerkesztésű mű­sort kaptunk. A szerdai bemutatón a salgótarjáni Mártí­rok úti Zenei Általános Iskola műsora emelke­dett ki. Három kórusuk nagyon szép teljesít­ményt nyújtott. A kisdobos korosztályt a ber- celiek mellett a Nagyorosziból érkezett Bör­zsönyi Gábor mesemondó képviselte, aki stí­lusos előadásmódjával és eredetiségével a kö­zönség kedvence lett. A lelkes közönség nagy részét az ország valamennyi részéből Salgó- bányán táborozó természetjáró úttörők jelen­tették, akik örömmel ismerkedtek meg Nóg­rád megye kiemelkedő teljesítményt nyújtó úttörőivel a kulturális szemlén. A Kohászati Üzemek Művelődési Központ­ja sokat segített a lebonyolításban, ezzel is hozzájárult az úttörő kulturális szemle sike­réhez. Határozottan, következetesen L z SZMT munkavédelmi vagy szemük elvesztésébe ke- csoportjának javaslaté- rül. A kárvallottakon kívül z SZMT elnökségének ' eltökélt szándéka, hogy letők családjai is. ★ ra az SZMT elnöksége Tóth nehéz helyzetbe kerültek az il- érvényt szerez korábbi hatá- Loszló igazgatót 2000, Hagittai Vilmos áruforgalmi osztályve­zetőt 2000, Rágó Ferenc volt gondnoksági vezetőt 1500, Ba­logh Sándor munkavédelmi előadót 800, Dobrovits Miklós V annak, akik azt mond­iák eev-eev rozatának: keményen, és kö­vetkezetesen felelősségre vonja a munkavédelmi előírások rendszeres megsértőit. Jó len­ne, ha ugyanilyen szellemben ják egy-egy balesetnél: elég baja van szegénynek, mi­műszaki előadót 500 ' forintra büntessük meg. Hamis az büntette mert meesértették a effajta együttérzés. A huma- cselekednének az üzemi szak­munkavédelmi szabályokat. lePlébe igyekeznek takar- szervezeti bizottságok is. ni a felelőtlenséget, a meg­Két hangverseny számító Synus-együttes (vala­mennyi országos könnyűzenei fesztiválon részt vettek) min­dig tud újítani. Náluk a zene szeretete dominál, munkájuk Vasárnap délelőtt a ko­molyzene, este a könnyűmu- faj híveinek nyújtott progra­mot a salgótarjáni Állami Ze­neiskola, illetve a megyei Jó­zsef Attila művelődési köz- szólaltatták meg a gyerekek, a nem öncélú. Ötletesen fel­pont. Mindkét hangverseny furulyától a gordonkáig. Ki kell épített műsoruk szellemes volt. a fiatal tehetségeknek ad,ott emelni a legjobban alőadott egy-két zökkenőtől eltekintve pódiumot, igaz, más-más jel- számok megszólaltatóit: Skuta komoly teljesítményt nyújtot- leggel. A tanévben valamint az Évát és Liebhardt Évát, akik tak. A két beat-együttes, „pár­évadban elért eredményeket Ph. E. Bach két fuvoladuóját bajából” a közönség került ki tükrözték a koncertek. Érdé- játszották. Tóth Gabriella ke- győztesen. Sokan inkább a ne­mes volt az eseményekre felfi- reken megformált Mozart Kis zőtéri „glissandókra” voltak gyelni. keringőjének előadásával ara- kíváncsiak, mintsem a színpa­+ tott nagy sikert. Kiemelkedő di produkciót figyelték volna. Fennállása óta tizennegyedik produkciót nyújtott Gabora Az MMK-zenekar a megszokott tanévzáró koncertjét tartotta a Gyula is, aki nagybőgőn ját- színvonalon szerepelt, a Win- salgótarjáni zeneiskola. Virág szólta Csajkovszkij Bölcsőda- fér sokat fejlődött a fesztivál László igazgató beszédében el- lát A hangverseny végén mu- mondta, hogy 26 zeneiskolai tatkozott be a zeneiskola ka- rendezvényen léptek fel eb- maraegyüttese, egy Mozart- és ben az évben az intézet taná. Purcell-mű előadásával, rai, növendékei. A zeneiskola Ejött játékot hallhattunk tő­elsőrendű célja a továbbiak- 'ük. ban a koncertlátogatók számú- * nak növelése, ezzel a zenei Az idén már a harmadik ger Éva jó előadást nyújtott, műveltség fejlesztése. Beszá- amatőr könnyűzenei fesztivált Főnyi Teréz, aki a fesztiválon molt Virág László arról is, rendezték Salgótarjánban, s egri színekben versenyzett, hogy az iskola növendékeinek végre ebben az évben eljutot- üde volt, jó hangadottsága és tanulmányi eredménye kiemel- tunk oda, hogy a diplomát ötletes mozgása meghozta szá- kedő, 4,4 átlaggal zárják a nyert zenekarokat és szólista- mára is a sikert, tanévet. Nyolcvan tanulójuk kát egy gálaest keretén belül A gálaest szereplői tájelő- lett kitűnő, értékes kottákat együtt is hallgathattuk. adásokon vesznek részt bemu­kaptak eredményükért. A három zenekar és az ö( tatva. milyen színvonalon áll A hangversenyen a különbö- énekes két-két kategóriában Nógrád megyében az amatőr ző hangszercsaládok tagijait szerepelt. A már veteránnak könnyűzenei mozgalom. óta is. Egyenrangúak voltak. Az énekesek közül Csaba Judit számai emelkedtek ki. A Quantamaméra előadásával ügyesen „megénekeltette” a közönséget. Eszményi Viktó­ria, Őrlik Ilona és Schnéber­Faluról falura ^arorez^gT Üzemi Vendéglátó gondolatlanságot, a kSnnyei- Vállalat felelős beosztású dől- hűséget Ismét csak a tények- aozói re hivatkozhatunk: azokban az üzemekben, ahol törvényként Hosszú idő óta ez az első tisztelik és megkövetelik a eset, hogy az SZMT elnöksé- munkavédelmi szabályok bé­gé ilyen határozottan és egy- tartását, ott az üzemvezető, értelműén, korábbi határoza- művezető is magas mércét ál­fának megfelelően, anyagilag üt saját magának, ott baleset- is szigorúan felelősségre von- mentesen dolgoznak. Idős, ta a mulasztókat. Nem va­gyunk hívei a mindenáron va­ló büntetésnek, sőt azt tartjuk: jó szóval, értelmes meggyőzés­sel mindig többre megyünk. nagy tapasztalattal bíró szak munkások sokasága győzött meg arról, lehet veszélyte­lenül dolgozni, ha az ember odafigyel, amit csinál, ha be Sajnos, az utóbbi időkben tartja az előírásokat és meg. egyes vállalatok a szakszerve- kívánja vezetőitől a munkavé­zetek részéről megnyilvánuló delmi kiskönyvben előírtak megvalositasat. lojalitást rosszul értelmezték, gyengeségnek fogták fel. Ügv Sajnos egyes gazdasági veze- vélekedtek: a szakszervezet mondja csak a magáét, úgysem lesz annak rnénye. semmi következ­az egyik bizottságtól a mási­kig citálják őket. Akkor is legfőbb gondjuk vétlenségük bizonyítása. Érveik legtöbbször már az első pillanatban össze­omlanak, mint a kártyavár. Ennek a szemléletnek már " régen lejárt az ideje. Sajnos egyik-másik gazdaság- vezető nem akarja ezt tudó­D égi igazság; ha a veZe- ** tő megkívánja a mun- . . . kavédelmi passzusok betartá­masul venni. Eiteledkezik ar- sat_ az irányítására bízott dol­gozó e] sem tudja képzelni másként napi munkáját. Ellen­kező esetben viszont úgy véli: elégséges a kinyilatkoztatás. Persze a dolgozók sem maku­látlanok. Van köztük olyan, ról. hogy az önállóság nem­csak a nyereségrészedés elő­teremtésére. a termelési struk­túra vagy a vállalati szerve­zet megváltoztatására, a piaci kapcsolatok megválasztására akinek nem használ a jó szó. vonakozik, hanem a munka- és GazdasaSvezetőink kezében , , azonban olyan eszkozok van­eletkorulmenyek fokozatos — a jutalmazástól a bün- megjavítására, a munkavédel- tetésig —, amelynek határozott mi előirások maradéktalan be­tartására, és betartatására. Nem tudjuk eléggé hangsú­lyozni a maradéktalan szó fon­tosságát és jelentőségét. A ter­melés technikai színvonalának szonzásra váró folyamatos emelése megköve- jócselekedetet és következetés alkalmazásá­val megvalósíthatják a bal­esetmentes termelést. Nem jelenti azt, hogy feltét­lenül jutalmazni kell azokat, akik betartják a munkavédel­mi előírásokat. Ezzel nem vi- emberbaráti gyakorolnak, Közelebb kerülni a városhoz 1. teli, hogy szakszervezeteink ne hanem önként vállalt munka­köri kötelességüket teljesítik. Nem árt ezt hangsúlyozni, engedjenek meg semmiféle la­zaságot. Tények sokasága bi- mert egyesek szívességnek pró­zonyítja: az engedékenység az emberek életébe, kezük, lábuk. Egy falu életében — ugyanúgy mint az em­bereknél — nagy dolog egy- egy járda- vagy útszakasz megépítése, nem szólva egy művelődési ház, vagy egy is­kola felépítéséről. A kollek­tíva, a falu népe — kivált­képpen ha saját maga is hoz zájárult a két keze munká­jával — boldogan veszi tu­domásul, újra sikerült egy gondot megoldani. Mert gond bőven akad mindenütt. Hi­szen falvaink többségében még sokminden hiányzik ahhoz, hogy elmondhassuk: korszerűsödik, modernizáló­dik a falusi emberek élete. Közelebb, mind közelebb ke­rül a falu a városhoz. Ha valaki ismeri Dej- *’• tár községet, s járt már ott, tudja, hogy nem tű­nik a legrendezettebb köz­ségnek. A rajta átvezető or­szágút a település déli ré­szén szeli át a területet, mintegy különszakítva egy fiatalabb teleprészt. Ez az útvonal az egyik legjobb szakasza az úthálózatnak, míg a többi poros makadám. Ha a látogató a község köz­pontjába igyekszik, majd el­harapja a nyelvét a befelé vezető útvonalon. Pedig e mellett az út mellett helyez­kednek el a különféle intéz­mények. Az út portalanítása, rendbehozatala már régi té­mája a tanácsnak. Helyeseb­ben szólva, régi baja, óhaja, mivel az útszakasz ügyével már foglalkozott a megyei ta­s. hálják feltüntetni saját testi épségük, egészségük védelmét, nács is. Felhívták a figyelmét az Egri Közúti Vállalat te­rületi kirendeltségének is, azonban eddig nem történt eredményes változás. Talán furcsának tűnik, de Dejtáron most mindennapos beszédtéma ez az útszakasz. Ugyanis a nyári időszakban minden jármű után porfelhő árasztja el az út melletti óvodát, művelődési otthont és a körülötte levő drága par­kot. Ezt a parkot negyed- millió forintért készítették a dejtúriak, hogy a község bel­területén is élvezhessék a zöldet és az illatozó virágo­kat. Ám a növények lassan kipusztulnak, mert vastag por fed mindent. Azt mondhatná valaki, hogy miért nem öntöz­nek. Nos egyszerű: mert még az ivóvíz is kevés, nem az ön­töző víz! A gyenge hozamú kutak vize sem a legmegfe­lelőbb. A tanács egyik jelen­tése ezt így fogalmazza meg: „Az OKI (Országos Közegész­ségügyi Intézet) által elfoga­dott víz csak a termelőszö­vetkezeti majorban van . . .” Érthető, ha a lakosság mind jobban sürgeti az egészséges ivóvíz felkutatását, a vízve­zetékhálózat kiépítését, Ez vi­szont nem egyszerű, mivel sokba kerül. Többen is felvetették a köz­ségben, hogy miért nem old­ják meg azt a régebbi ter­vet, amely szerint több köz­séget egyetlen központból látnának el vízzel. E terv szerint az Ipoly folyó mel­lett építenék fel a vízkivételi művet és egy regionális víz­mű szállítaná az egészséges ivóvizet Dejtárra is. A dej- táriak szerint ezzel a kér­déssel is foglalkozott már a megye, sőt talán még határ­idő is született a beruházás megvalósítására. A dejtáriak szeretnék, ha megépítenék, s amint mondták, nem zárkóz­nak el sem a lakossági hoz­zájárulástól, sem a társadal­mi munkától. új iskolát. Ez az egy és ne­gyed milliós beruházás öt esz­tendőre kötötte le a fejlesz­tési alapjukon tartalékolt pénzösszeget. Egyelőre tehát jelentősebb terv megvalósí­tására még csak nem is gon­dolhatnak. Pedig nagyon hi­ányzik a főútvonal mellől egy buszváró is. Amikor esős, hideg az idő, nincs hol várakozni idősnek, fiatalnak’ •>» /M Az idén áprilisban fon- H • tos tanácsülést tartot­tak a községben. A dejtári tanács elfogadta a község összevont rendezési tervét. A tanácstitkár irodájának a falún függ a nagy térkép, amely mutatja a jelenlegi állapotot és a jövendő Dej- tár képét. Üj intézmények, a meglevők kprszerűsítése, rendbe hozóit utcák, járdák, új sportpálya, megannyi vál­tozás szerepel ezen a térké­pen. A térkép jelei azonban arról is beszélnek, hogy az új Dejtár megteremtéséhez évek szükségesek és termé­szetesen jelentős beruházást, felújítási összeg, különben minden marad a régiben. A lakosság es a tanács aka rátával, egyetértésével is semmi baj. A gónd a pénz zel kezdődik. Kétségtelen, hogy a dejtáriak nagyobbakat is léphetnének, ha nem építet­tek volna fel egy korszerű, Ha mindezt városból szemléljük — ahol már van víz, jó út stb. — könnyen ítéljük ezeket apróságoknak. Pedig mennyire nagy dolgok. Hiszen a falu urbanizációjá­nak alapvető feltételeiről van szó. S ha nem is lesznek túl­súlyban falun a fürdőszobás lakások, liftes emeletes házak, a jó ivóvíz, út — később csa­tornázás — a gyors közleke­dés, a kielégítő szolgáltatások elengedhetetlenek. Ami a szol­gáltatásokat illeti, férfi fodrá­sza van a községnek, s habár a női fodrász iránt nagy az igény, helyiség hiányában a balassagyarmati ktsz nem adhat szakembert. A cipész a szomszédos Érsekvadkertről jár ki, a GELKA emberei pe­dig hetenként. Különösebb pa­naszt nem hallottunk munká­jukra. Dicsérték viszont a gáz­ellátást a lakosok. Két „mini” mncs gáztelepe is van Dejtárnak, egy földművesszövetkezeti és a tiszántúliaké. Azt mondják, ez esetben a konkurrencia na­gyon hasznos. I’ádár András NÓGRÁD — 1969. június 17.. Undd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents