Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
Less-e siildövexet ? Összecsapnak a Fogyasztói és felvásárlási szemszögből sokat nyom a latba a lakosság részéről mindjobban növekvő mennyiségi és minőségi igény. A zöldség- fogyasztás országosan és megyénkben is évröl-évre nő. 1965-ben 50, 1966-ban 61 és 1967-ben 76 kilo volt az egy munkásra jutó zöldségfogyasztás megyénkben. Az országos átlag valamivel ennél is nagyobb, de a növekvő igények, az étkezési kultúra egészséges változása alapján 1980-ra a fejenkénti zöldségfogyasztás 125 kilogrammra növekedése várható. Arat a MÉK A fcsz-ek egynémelyikeben arra hivatkoznak, hogy hiába is törik magukat, mert primőrrel nem tudnak jelentkezni, a MÉK-kel megkötött szerződés alapján pedig csak ráfizetni lehet, mert alacsonyak az átvételi árak. Sokszor száz százaléknál nagyobb különbség is felfedezhető a felvásárlási és fogyasztási átlagárak között. 1968-ban például néhány árunál, a primőrök kivételével, a következőképpen alakultak az árak: Az áru neve A Mék A MÉK vette eladta Ft/kg Ft/kg Fejes káposzta 1,03 2,63 Paradicsom 1,28 3,79 Zöldpaprika 2.70 «,18 Zöldborsó 4,— 7,23 Zöldbab 4,48 7,12 Főzőtök 0,91 2,02 Uborka 2,33 Görögdinnye 1,23 8,28 Sárgadinnye 2,8* 4,96 Sárgarépa 1,00 3,46 Petrezselyem 4,72 6,— egyéb zöldségfélék 2,18 4,03 Bál- ezeken az árakon torzít valamicskét a társmegyéktől való árubeszerzés, megállapítható, hogy a MÉK nagy haszonkulccsal dolgozott, s ezt csak növelte az idegen megyékbe történő terítés. Molnár Pál, a terényi tsz. elnöke például az ankéton elpanaszolta, hogy a MÉK a szövetkezet őszibarackja után 33 százalékot kért, amikor így a tsz-nek az árbevételből csak 7—8 százalékos haszna maradt. Helyesebbnek tartaná, ha a termelő és a kereskedő igazságosabban osztozna a hasznon. (Igaz ugyan, hogy Tarjáni Dezső, a MÉK főosztályvezetője cáfolta a túl nagy árrést és felvetette annak lehetőségét, hogy a terényiek a MÉK piaci standjaira 15 százalékért, szállítsanak, de ha messzi megyékbe kell az árut Mvinni, akkor a szállítás megdrágítja a MÉK tevékenységét is!) Egy azonban bizonyos: ha a felvásárlók olcsón vásárolnak és drágán adnak el, csökken a termelési kedv és mindenképpen a fogyasztók járnak rosszul. Vita borotvaélen • Nincs hely és mód arra, hogy az ankét kapcsán lezajlott vitát részletesen közöljük és elemezzük, de jellemzésül hadd álljon itt két véglet. Az egyiket Hajdú József, a Mátraalji Állami Gazdaság igazgatója, a másikat Francia József, a kishartyáni Egyesült Erő Tsz elnöke képviselte. Az állami gazdaság igazgatója mérsékletre intette a zöldövezet kialakításában számbajövő mezőgazdasági Napirenden A/ iizcmcffészsé«ögv és a munkavédelem A nagybátotnyi gépüzem munkavédelmi és egész ségügyi helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága. Az utóbbi időben lényeges javulás tapasztalható ennél az üzemnél mind egészségügyi, mind munkavédelmi szempontból. Rendszeresen megtartják az üzemorvos bevonásával az egészség- ügyi és munkavédelmi szemléket. Kisterenyén, a villa- mosrészlegnél például új védőeszközöket szereztek be, hogy a poliésztergyanta okozta egészségi ártalmakat elkerüljék. Rendszeresen & gyelemmel kísérik a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét. Az utóbbi időben egyre eredményesebben tevékenykedik a Vöröskereszt- alapszervezet is. Legutóbb 20 új elsősegélynyújtót képezett ki, akik az egyes műhelyekben tevékenykednek. ■C' gyre nagyobb a dolgo- “ zók között a nők létszama. Külön foglalkoznak a női dolgozók egészségének megóvásával többek között egy rákszűrő vizsgálatot is szerveznek. Különösen nagy gondot fordítanak a kisgyermekes anyák helyzetének javítására. Jelenleg kilencen veszik igénybe a 600 forintos gyermekgondozási segélyt. A komplex szemléken jegyzőkönyvben foglaltakat min- dea esetben megvalósították. A kisterenyei üzem lakatosüzemében a zajszint csökkentése érdekében a KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézet bevonásával elvégeztették a szükséges vizsgálatokat és kiderült, hogy a szegecselő présgépek üzemeltetésével a zaj a 115 decibel értéket is eléri, a megengedett 80 decibellel szemben: Ezért ezt a műveletet más helyre csoportosították át. I gén nagy gondot fordí- *■ tottak a műhelyek ■zsúfoltságának a megszüntetésére. Az anyagmozgatás megkönnyítése érdekében pedig két emelővillás targoncát. egy szállítókocsit szereztek be és görgősort készítették. A szállítási útvonalak kijelölése, karbantartása, a rakterületek rendezése is lényegesen növelte az anyag- mozgatás biztonságát. A dolgozók tisztálkodása érdekében az építészeti részlegnél átalakították a fürdőt. Bővítették a központi fürdő öltözőjét is, de sajnos, a fürdési lehetőségek elfogadható megoldása majd csak az új központi fürdő és öltöző felépítésével oldódik meg. Ö rvendetes jelenség, hogy az utóbbi időben csökkent a balesetek száma. Törekedtek a baleseti veszélyforrások megszüntetésére es bátran alkalmazták a felelős- ségrevonás eszközét is a mulasztókkal szemben. Három dolgozó ellen fegyelmi eljárást indítottak és írásbeli megrovásban részesítették őket. A balesetek kivizsgálása során 48 dolgozó kapott írásbeli figyelmeztetést. A munkavédelmi szabályok megsértéséért négy főművezetőt és két fizikai dolgozót ugyancsak figyelmeztetésben részesítettek. Az üzemvezetőség bár elismeri a javulást, mégis úgy tartja, a jövőben fokozottabban kell érvényesíteni adminisztratív eszközöket is a biztonsági fegyelem megsértői ellen. TV agyon sok még a szállí- 1 ” tásnál, anyagmozgatásnál történő baleset. Ilyen a sérülések 52 százaléka. Éppen ezért ezen a területen is fokozni kell még a megelőzőmunkát. Az üzemi balesetek száma a tavalyi 5,8 százalékról az elmúlt negyedévben 2,2 százalékra csökkent. Ha még további erőfeszítéseket tesznek bizonyára ezt a számot is csökkenteni tudják majd. B. J. Kényszerítő verseny OLYAN RIZIKÓT vállaltunk, amelybe könnyen belebukhatunk, mert amit most gyártunk teljesen új dolog. A megrendelő, a nyugatnémet Siemens-cég az elektromos tűrésben és a geometriai méretben hallatlanul igényes — mondta Tölgyesi Ferenc) a Balassagyarmati Porcelángyár üzemvezetője. A Nógrád megyei Fémipari Vállalat főmérnökét pedig az izgatja: mi lesz, ha jelenlegi gyártmányaikból telítődik a piac? Milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tudnak átállni az új termékek gyártására a munkások és műszakiak, mennyi idő kell az új technológiák begyakorlásához, milyen termeléscsökkenésre lehet számítani, egyáltalán el lehet-e azt kerülni? A két évvel ezelőtti biztos helyzet a. piacon megszűnőben van. Egyre kevesebb dömperfülkét kérnek, ugyanakkor csökken a kábeldob exportja is. Indokolt a nyugtalanság, mert az előbb említett két termék adja a termelés többségét és eredményezi a tervezeti nyereséget. Nemcsak itt, hanem megyénk majdnem minden üzemében a jövő kialakításakor gyak- ran kerül szóba: a jelenlegi gyártmány struktúrájával meddig lehet még operálni, előnyösen megélni. Célszerű változtatásokkal- biztató kezdeményezésekkel is találkozunk. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben szűkítik a drágán előállítható termékek skáláját, ugyan- ajkkor a keresett cikkből növelik a termelést. Sokat várnak uj gyártmányuktól, az angol licenc alapján készülő DEXION-Salgó építőelemektől, amelyeknek felhasználósa igen széles körben lehetséges. A külföldi piaci eladási lehetőségek pedig arra ösztönzik a vezetőket, hogy minél több nagy karbontartalmú acélszalagot gyártsanak. Az Öblösüveggyárban új, modern vonalú árúk előállításával kapaszkodnak meg a külföldi cégekkel folytatott nagy versenyben. A gazdasági verseny áttöri az országhatárokat. A leleményesek, az életrevalók példája bizonyítja, hogy csak az a vállalat marad a felszínen és tud érvényesülni, amelyik választékban és minőségben hamarabb képes kielégíteni a piac gyorsan változó, megnövekedett igényeit, aki újat ad kivitelben, tartósságban, praktikusságban. Hát ez az, ami nálunk ma még nehezen megy. A Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál két éve kísérleteznek radiátortestek előállításával. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat a terméket exportálni tudná — ha lenne. Sorozatban történő előállítása azonban még mindig várat magára. Félő, mire megkezdik gyártását, addigra minden tekintetben jobb. és olcsóbb kerül majd a belső és a külföldi piac vérkeringésébe. A tervutasításos gazdálkodásban, amikor mindenkinek mindent előírtak — az anyagbeszerzéstől az értékesítésig — nem számított az idő, mint versenytényező. Ma azonban a gazdasági tárgyalások realizálásánál döntő meghatározó a minél rövidebb határidő. Mivel legtöbb üzemünk nem készült fel ennek a kívánságnak a teljesítésére, jelentős és előnyös üzletkötésektől esik el. Sajnos gyáraink, üzemeink fizikai dolgozói sem érzékelik, hogy milyen káros lehet fejlődésükre, esvén! gyarapodásukra. ha a gyártás- és gyártmányfejlesztés megmarad jelen állapota bau vagi ssa« lassú ütemben fejlődik. Nem árulunk el titkot, ha kimondjuk: országos üzemek kerültek nehéz helyzetbe az idén, mert azt gondolták, hogy régi. sok tekintetben eladhatatlan, vagy nehezen eladható gyártmányaikat „kapkodják” majd a vevők. Az a feltételezés sem vált be, ha nem vásárolják a gyártmányt, akkor majd segít az állam. Államunk az önállóság megadásával megteremtette a feltételeket a folyamatos te -me- léshez. Eltörölte a tervmutatókat, ugyanakkor a vállalatokat kötelezte az értékesítéssel já- -ó gondok megoldására. Ez azt jelenti, bog-" az új helyzetben a gazdálkodós hátrányait éppúgy viselni kell vállalatainknak, amiképpen élvezik előnyeit. Sokan azt hiszik, ijesztgetni akarjuk a vezetőket és dolgozókat, amikor a korszerűtlen gyártmányok következményeit hangsúlyozzuk. Szó sincs erről! Külföldet járó műszaki- gazdasági vezetők jól tudják: a közgazdasági szabályozókra épített új mechanizmusban nem lehet a íógi módon és felfogásban do!- - gozni. A nehéz helyzetben levők sorsa pedig arra figyelmeztet: a meglévő viszonylag alacsony technikai színvonala mellett is gyáraink. üzemeink létkérdése a gyorsabb ütemű gyártás- és gyártmányfejlesztés. Nehogy úgy iáriunk, mind tavaly, a Síküveggyár- a Petricsészével, az idén az írószer Ktsz a töltőtollakkal. A megrendelők elálltak az üzlettől, ugyanakkor a vállalatoknak nem volt tartalékban olyan gyártmányuk, amivel pótolni tudták volna a kiesést. Hiába szaladgáltak Ponciustól Pilátusig, azt a választ kapták: a vevő úr, a vevő dönti el. hogy kéri, vagy sem a terméket. Igaz, a húsz évi kényelmes gyakorlatot, hogy majd elintézik a felsőbb szervek, nehéz megváltoztatni. Nehéz megszokni, hogy egyedül a vállalat segíthet magán, hisz a gazdálkodáshoz szükséges összes feltételek — pénz, gép, munkaerő — a vezetők kezében van letéve. A gyártásnál- és gyártmányfejlesztésnél ma már arra sem lehet hivatkozni, hogy nincs pénz a fejlesztésre és kutatásra. Rendelkezések írják elő, hogy a termékek árában műszaki fejlesztés címén bizonyos összeget el lehet számolni. Sajnos, az ily módon előteremtett összeget nem mindenütt használják fel új gyártmányok kikísérletezésére, előállítására Példa erre a tanácsi helyiipar, ahol tavaly a rendelkezésre álló 1 millió 700 ezer forintnak csak elenyésző részét használják fel ilyen célra. AMIKOR AZT MONDJUK: a reform kibontakozását az idei évtől és a jövő esztendőből várjuk, érjük rajta azt a változást is, aminek a gyártásban és gyártmányfejlesztésben gyorsan, minél kisebb tanulópénz árán be kell következni. Erre szorítja termelő-gazdálkodó egységeinket a megrendelők igénye, az itthon és a külföldi piacokon folyó jobb gyorsabb munkára kényszerítő verseny. Venesz Károly Jól halad a tavaszi munka 'több a gép — bejlöílik a gabona Megkezdődött a növényápolás Befejezés előtt a vegyszerezés nézetek üzemek vezetőit, óvta őket attól, hogy hiú álmokat kergetve meggondolatlan vállalkozásokba kapjanak. Szerinte minimálisan 22 ezer forintos árbevétel kell ahhoz holdanként, hogy egy szövetkezet ne fizessen rá, de általában a huszonötezer forinton felüli bevételt lehet csak tiszta nyereségnek tekinteni. Az alföldiektől lehet és kell is tanulni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ők beruházásban és szakértelemben is előbbre járnak, mint a nógrádiak. Nagyon meggondolandó tehát, hogy a mezőgazdasági üzem mibe fektesse tőkéjét. Előbb meg kell tanulni kertészkedni és csak azután lehet nagyvonalú álmokat kergetni, bár való igaz, hogy a nagyüzemnek nagy mennyiségű árut kell adnia. A tsz-elnök ezzel szemben azt javasolta, hogy egy nagy, egyhektáros hajtatóházat kellene létrehozni társulásos alapon, húszmillió forintos költséggel, amelynek felét az állam megtéríti. Mint mondotta, víz, fekáltrágya, munkaerő és gáz van, tehát semmi akadálya, hogy négy-öt tsz összefogjon és ötmillió forintos hitel igénybevételével megteremtse az iparmedence zöldövezetének egyik bázisát. Sőt Salgótarján sajátos helyzetéből kiindulva azt sem tartja lehetetlennek, hogy ezt az építkezést kiemelt beruházásként kezeljék. Jövőre már át is lehetne adni rendeltetésének az új, hatalmas egységet, hogy 1971-ben már korai zöldséggel jelentkezzék. Mindkét álláspontnak akadtak hívei. Az óvatosak azt javasolták, hogy az eddigi kertészeteket növeljék néhány holddal, nagy beruházások igénybevétele nélkül. Mások azt hajtogatták, hogy bátran bele kell vágni, mégpedig nagy területen a korszerű kertészkedésbe, természetesen előzetes kalkulációk alapján. Mit szól a vendég? A Heves megyéből vendégként résztvevő és nagy kertészeti tapasztalattal rendelkező Lukács Dezső, a boldo- gi Béke Tsz elnöke a két véglet között vélte megtalálni a helyes utat. Mint elmondotta, néhány százezer forintos beruházással sikerült jelentős bevételre szert tenniük. Tízezer négyzetméteren van hollandi-ágyuk. Két héten belül jelentkeznek a korai paprikával és egy hónapon át jó árat kapnak érte. ötven-hatvan fóliás-sátort is alkalmaznak, bár a fóliával viharos, szeles időben sok baj van. Mindenesetre mindenekelőtt gazda- ágossági számításokat kell végezni. Palóeföld a liossuth-adm Negyedévenként megjelenő Palócföld című megyed folyóiratunk Nógrád határain túl is mind nagyobb érdeklődésre tart számot. A Magyar Rádió a Kossuth-adón május 16-án délelőtt 10.05-kor Palócföld 1968 címmel mutatja be Nógrád megye irodalmi, művészeti és művelődési folyóiratát. A folyóirat múlt évi számairól Csukás István mond összefoglalót. Közreműködik: Kéry A Salgótarjáni járásban a kedvező időt jól kihasználjak a mezőgazdasági dolgozók. Mátraverebélyben az asszo- 'nyok százai sarabolják a cukorrépát, hasonlóan Nagy- bárkányban, Karancskesziben, Mátramindszenten és Cere- den. A járásban megkönnyíti a munkát, hogy az idén az erőgépek száma 23'5-re emelkedett. Az egy traktoregységre jutó terület 90 holdról 65 holdra csökkent. A gabona szépen fejlődik. A 6046 hold búzából mindösz- sze 1190 hold a gyengébb minőségű. Az őszi árpát 1285 holdon termelik, ebből 528 holdon jól telelt a növény. Jelenleg a fő figyelmet a kapásokra fordítják. Az idén a tarjáni járásban — mivel a burgonyatermesztés nem gazdaságos — vetésterületét mitegy 50 holddal csökkentették. Burgonya alá olyan földeket jelöltek ki, ahol a gépek jól hasznosíthatók és az átlagtermés eléri legalább a holdanként 80 mázsát. \ Ezzel szemben emelték a gazdaságosabban termeszthető cukorrépa termőterületét A múlt évi 242 hald,dal szemben az idén 330 kataszter, holdon termesztenek cukorrépát. Mátraverebélyben 20'J mázsa fölé kívánják emelni a holdankénti átlagtermést. Karancskesziben a holdanként! átlagtermés a múlt évben 328 mázsa volt, de ezt az eredményi még fokozni akarják. A járásban rövidesen befejezik a cukorrépa saia- bolását, a mák saraboiása- már befejezték. A járásban nagy gondol fordítanak a takarmányféleségek termesztésére is. Növelték a pillangós takarmányok vetésterületét. A járásban most végzik a gabonák vegyszerezését. A ltí tsz-ből tizennégy saját gépével, jól kiképzett embereivel dolgozik e fontos növény- védelmi feladat végrehajtásán. Két kisebb termelőszövetkezetnek — a sámsomhá- zainak és a vizslásinak — a növényvédő állomás nyújt segítséget. A szorgalmas és gondos munka eredményeként a salgótarjáni járásban jó termésre számítanak. (Folytatjuk) Lakos György Gyula és Ujlaky László. A drotos Már allconyodott, amikor feltűnt a drótos. Hosszan elnyúlt kiáltása messzire hangzóit: — Dróóótos! Fazekat fóóótoz! Az első emeleti ablakból pöttyöskendös asszony intett az idős, hajlott hátú embernek. Hozta a „sebesült” edényt, és egy kisszéket is leállított a bérház tövében húzódó járdára. Az idős ember leemelte a lécekből tákolt ládát a hátáról, majd kezébe fogta az edényt, megforgatta, minden oldalról jól megnézte. — Ez sebesült?. —szólt a várakozó háziasszonynak méltatlankodva. — No, ha az, akkor ugyancsak halálos sebet kapott a szerencsétlen. Ezen már csak egy vadonatúj alj segít, különben dobhatja a kukába. Előhúzta zsebéből a mérőlecet, hogy tudja, mekkora bádogot vágjon ki. Aztán máris hozzáfogott. A bádog zörögve engedelmeskedett az éles ollónak. Néhány ügyes mozdulat, s a lemez máris az edény alján volt. A szélét begyűrte, majd hosszasan kalapálta, hogy mindenütt jól feküdjön. Akkor már seregnyi apróság váltogatta lábát az öreg körül, abbahagyták a focit és szótlanul bámészkodtak. Néha egy-egy csöndes megjegyzést tettek a lepattog- zott zománcú edényre, a nagy tekercs bádogra, a szerszámokra, de az öreg észre sem vette őket, fel sem nézett, csak kalapált, kalapált elmerülten. Amikor készen lett, fogta a megreperált edényt, a kisszéket, s felvitte az első emeletre. Aztán hátára emelte a faládát, meggörnyedt alatta, fejét elörenyújtotta, s tovább indult. A ház sarkáról újra felhangzott elnyújtott, fáradt hangja: — Dróóótos! Fazekat fóóótoz! — sz. m. — NÓGRÁD -» 1969. május 10., szombat 3 \
