Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
Nagyobb bérek, növekvő bevételek (■Folytatás az 1. oldalról) ségi mutatói összességükben 3—4 százalékkal rosszabbak, mint 1968. IV. negyedévében, és az egy munkásra jutó nettó termelés még az 1968. I. negyedéves szintet sem érte el, az egy munkaórára jutó termelési mutatók ugyanakkor minden iparágban jobbak, mint az egy munkásra számított termelékenységé. A szén- bányászatnál például az egy munkaórára jutó termelés 11,5 százalékkal magasabb, mint 1968 azonos negyedévében. Nagy mértékben romlott a termelékenység a fémtömegcikk- ipart képviselő Lampart-ZIM gyáregységénél, ahol az egy munkásra jutó termelés 1968. IV. negyedévénél 15 százalékkal alacsonyabb. Az ismert párt- és kormányhatározatok szerint a munkaidő-csökkentés végrehajtása során kiesett munkaidőt műszaki-szervezési intézkedésekkel és általában jobb munkaszervezéssel kell pótolni, a munkaidő-csökkentés tehát nem járhat együtt a termelés csökkenésével. Megyénkben ez a határozat csak részben valósult még. A munkaidő-csökkentés következtében kiesett termelés pótlását a vállalatok részben többlet-munkaerő foglalkoztatásával igyekeztek elérni, és így összességében az egy foglalkoztatottra, illetve egy munkásra jutó termelés 2,4, illetve 2,2 százalékkal csökkent, Építőipar A megye állami építőiparának saját építési-szerelési termelése 1969. I. negyedévében 8,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának termelését. Tekintve, hogy ugyanezen idő alatt az összes foglalkoztatottak száma 15,6, ezen belül az építőipari munkásoké 11,6 százalékkal emelkedett, ez lényegében azt jelenti, hogy 1968 I. negyedévéhez viszonyítva az egy foglalkoztatottra jutó termelés 6,5, az egy építőipari munkásra jutó pedig 3,1 százalékkal csökkent. Az Állami Építőipari Vállalat 1969. I. negye ..evében több mint 14 millió forint értékű munkát fejezett be, és adott át a megrendelőkne k. Ezek közül jelentősebbek a Lampart- ZIM gyáregység szellőzőberendezésének és az iparvágány átépítésének befejezése, a Vegyipari INVEST darupályájának, valmint a megyei Fémipari Vállalat traktorfülke- csarnok kazánhazának átadása. Mezőgazdaság A megye állatállománya az 1969. március 31-i állatszámlálás előzetes adatai szerint az előző év azonos időpontjához viszonyítva kedvezőtlenül alakult. A szarvasmarha-állomány több mint 2, a tehén- állomány közel 7, a sertésállomány pedig több mint 20 százalékkal, ezen belül a koca- állomány egyharmadával csökkent. Növekedés csupán a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös szarvasmarha-állományánál van (közel 8 százalék), de itt is kedvezőtlen jelenség, hogy a tehénállomány alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A tehénállomány csökkenése a tejtermelésnél is érezteti hatását. Az állami gazdaságok 1969. I. negyedévében közel 1400, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig 2300 hektoliterrel kevesebb tejet termeltek mint az előző év hasonló időszakában. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai 1969. I. negyedévében a megye lakosságának pénzbevétele 18 százalékkal (81,3 millió forinttal) volt nagyobb, mint 1968 év azonos időszakában. Ez a nagyarányú emelkedés főként az I. negyedévben kiosztott, és az előző évinél lényegesen magasabb év végi részesedés következménye. A vállalati bérek a korábbiaknál jelentősen nagyobb mértékben nőttek, összességében a megyében levő vállalatok az I. negyedévben 4,8 százalékkal több bért fizettek ki, mint egy évvel korábban. A szövetkezeti bérek ugyanakkor a korábbiaknak megfelelő mértékben, 15,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a termelőszövetkezeti munkabérek növekedése 35,1 százalékos volt. Igen nagymértékű (84,2 százalékos) volt a személyi jellegű kifizetések növekedése. Ezt az eredményezte, hogy a vállalati részesedések jelentősebb hányadát fizették ki az I. negyedévben, mint tavaly. Az 1969. I. negyedévben kifizetett év végi részesedés (68,6 millió forint) mintegy három és félszerese volt a tavalyinak, és 25,9 millió forinttal magasabb az 1968. évben összesen kifizetett nyereségrészesedésnél. A bér és év végi részesedésnövekedések hatásaként az Országos Takarékpénztár betét- állománya a korábbi éveknél lényegesen nagyobb mértékben nőtt. A betétállomány 1969. március 31-én élérte az 508 millió forintot, és 15 százalékkal (mintegy 66 millió forinttal) nagyobb volt, mint 1969. január 1-én. A kiskereskedelmi forgalom a pénzbevételeknél ugyan kisebb mértékben, csak 14,2 százalékkal emelkedett, a forgalomfelfutás azonban a korábbiakhoz viszonyítva kiemelkedő mértékű. Az összes eladáson belül (a kedvezőtlen időjárás ellenére) a ruházati forgalom nőtt legnagyobb mértékben (27,8 százalékkal), amiben nagy része volt a kellő választékú ruházati készletösszetételnek is. A bolti élelmiszerek forgalomnövekedése az I. negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 15, a vegyes iparcikkek forgalmának emelkedése ugyanakkor csak 6,3 százalékos volt. Ennek oka főként a keresett cikkek időszakos hiánya, ami a lakosságot kényszertakarékosságra késztette. Ennek következtében a tartós fogyasztási cikkek forgalma 1968. I. negyedévéhez viszonyítva csak 1,1 százalékkal nőtt, a hitelleveles eladás növekedése ugyanakkor 23 százalékos volt. A vendéglátás árbevétele a korábbiaknál lényegesen nagyobb mértékben emelkedett, és az I. negyedévben 12,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának bevételét. Levegőt! A salgótarjáni Pécskő üz- Ictházban lévő gyógyszer- tárban napi átlagban mintegy 1200—1500 orvosi receptet váltanak be. Járvány idején talán többet is. A gyógyszerért bejárók száma is megközelíti a nyolcszáz főt. Ha pedig még azt is hozzá vesszük, hogy a napi átlagos forgalom — szinte fillérekből — meghaladja a negyvenezer forintot, néha eléri a hatvanezret, akkor láthatjuk, hogy mennyit kell dolgozni annak a műszakonkénti 15—16 gyógyszerésznek, technikusnak, pénztárosnak, akik ellátják ezt a munkát. írott, vagy íratlan szabály, hogy a receptek megírásánál az orvos tévedhet, a gyógyszer kiadásánál a gyógyszerész viszont nem! Éppen ezért is mondjuk, hogy a gyógyszerész munkája rendkívül felelős, amellett veszélyes is. Mindezt csak azért írtuk le. hogy éreztessük a gyógyszerészek munkájának fontosságát. Tudják ezt az „ügyfelek” — ezért megér- tőek is a gyógyszerészekkel szemben. Még inkább tudják a szakemberek, így a balassagyarmati központban is. Éppen ezért érthetetlen előttünk az a nemtörődömség, amit a salgótarjáni gyógyszertárral szemben tanúsítanak. Megjött — végre megjött a kánikula. Az új gyógyszertáron viszont alig van valami szellőzési lehetőség, így a gyógyszerészek rendkívül meleg, fülledt levegőben, sokszor már elbágyadva, fáradtan szolgálják ki a betegeket. vagy a hozzátartozókat. Vajon mi történne, ha éppen a fáradtság következtében rosszul szolgálnák ki az „ügyfeleket”? Botrány és tragédia. A gyógyszertár dolgozói már számos esetben kérték: oldják meg a helyiség szellőztetését. másszóval biztosítsák a levegőt. Eddig ez nem talált megértésre. Pedig egyszerű lenne a megoldás. Egyetlen mennyezeti, vagy több kisebb asztali ventillátor beállításával biztosítani lehetne a levegő mozgását, elviselhetőbbé lehetne tenni a gyógyszerészek munkáját. Az emberről, ebben az esetben az emberekről van szó. Dolgozóról és betegről egyaránt. A meleg csak most kezdődött. Ezért is szólunk idejében. Néhány forintos költséggel tragédiát előzhetünk meg. Ma még nem késő. —So— „Kitartás az utolsra csepp vérig ____ s ikereket a vasasokból, bányászokból. alakult önkéntes csapatok. Sikeres a Somoskőújfalu, Losonc irányába támadó egységek harca, előre haladnak a d,ejtári önkéntes egységek. A proletariátus egységeinek harci sikered azonban nem tetszik mindenkinek. Balassagyarmaton ellenforradalmi tiszték aknamunkáját leplezik le. A Nógrádi Vörös Újság éppen ma ötven esztendeje külön kiadásban számol be_ erről, s A proletárságnak élni kell címmel vezércikkben számol be az eseményekről, ugyanakkor közli Kun Béla hadügyi népbiztos Balassagyarmat vöröseihez intézett köszönetét is. A vezércikkben így ír a lap: „Balassagyarmaton a tisztek ellenforradalmi mozgalmat szítottak, azok, akiknek a Vörös Hadsereg fegyelmére ügyelni kellett volna, akiknek diadalra kellett volna segíteni a proletárság szent ügyét, akik hivatva lettek volna a vöröskatonákat úgy vezetni, hogy a proletárdiktatúra külső és belső ellenségeire lesújthassanak, szövetkezni akartak a proletárság elnyomóival.” Az ellenforradalmi tisztek árulása kiderült, meghiúsították éerveiket. Az északi hadjárat sikeréből következtetve a vezércikket így fejezi be a Nógrádi Vörös Újság: „Ne csüggedjünk, legyünk türelmesek! Az óra közeledik. Azok a jelenségek, amelyeknek hírét vesz- szük, nem lemondásra adnák okot, hanem éppen bizakodással kell, hogy minden proletár lelkét betöltsék. A proletárság el nem bukha- tik, a proletárságnak élni kell! Mert a proletárság eszméje örök és az igazságnak nincs hatalom, mely útját tudná állni.” A balassagyarmati események után Kun Béla hadügyi népbiztos köszönetét küldte Balassagyarmat varos lakosságának. A köszönet így hangzott „Balassagyarmati proletárok, vörös őrök es vasutasok. A legnagyobb elismeréssel és hálámmal adózom nektek bátor cselekedeteitekért Elvtársi kitartás a* utolsó csepp vérig. A győzelem napja közel van, hogy felszabaduljatok körülöttünk levő ellenséges imperialista hódítók igája alól. Tartsatok ki elvtársak és bízzatok a Kormányzótanácsban, mert a proletárság sohasem alkudhatik meg a kizsákmányoló burzsoáziával! És nem nyugszunk addig, amíg eszméink diadalra nem jutnak. Budapest szervezett munkásai, mintegy százezer fegyverkezik, hogy nektek segítségre menjen, hogy felszabadítson benneteket a gaz elnyomóitok nyomása alól. Testvéri üdvözlettel Kun Béla hadügyi népbiztos elvtárs megbízásából Singer Ignácz hadügyi pol. megbízott.” A balassagyarmatiak meg- állták helyüket. Harcoltak a fiatal Magyar Tanácsköztársaságért. ★ Ami pedig a* ki állítást illeti: ha már Salgótarjánban így sikerült, meg kéne fogadni a vendégkönyv egyik bejegyzésének javaslatát: vigyék el anyagát a megye más helységeibe, varosokba, községekbe, a bányavidékre is. Cs. G, Egy kiállítás után Az SZ MT-székház bejárata mellett szerény tábla hirdeti, hogy április 29-én salgótarjáni ipari üzemek új termékeit bemutató kiállítás nyüt: ez múlt hét keddjén volt, s már vasárnap be is zárt. Kár. Olyan kiállítás volt, amelyben sokáig elgy önyörködtünk volna. ★ Szép is volt, s gazdag is, erdekes is. Méretei, kicsisége ellenére. A megnyitó ünnepségen a városi pártbizottság titkára azt mondotta, hogy a bemutatót áthatja az új mechanizmus szelleme, s egy kissé már a Budapesti Nemzetközi Kiállításra való készülődés is. Mindenesetre itt a város iparának azokat a termékeit láthattuk, amelyeket e gyárak nemcsak szeretnének eladni, de allcalmasint el is adnak. Nem keveset az itt látott cikkek közül már vásárolnak is külföldöm. Mint például a Lampart ZIM gáztűzhelyeiből, asztaltűzhelyeiből, zománcozott fürdőkályháiból a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Jugoszlávia az idén összesen több mint százezret A Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Ktsz — a FOKGYEM —, melynek Salgótarjánban öt éve van üzeme, az Ikarusz-program révén nagyon aktuális export- megrendelések kielégítéséhez járul hozzá. Az Irószerkészítő Ktsz golyós tollai, rostirónjai, töltőtollai ismertek Salgótarjánban. ző módon védett, és más-más rendeltetésű huzalokat, szegeket, az országos járműprog- ram keretében gyártott kovácsolt alkatrészeket, rugókat, hidegen hengerelt acélszalagokat mutat be, s ráadásul egy Dex- ion-Salgó elemekből összeszerelt helyre kis víkendház portálját. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat szögletében a gyermek- és női ruhákon, blúzokon örömmel ' fedeztük fel a nógrádi népi motívumokból kombinált díszítő elemeket, s a ruhák felett az információt tavaly száznegyvenöt saját tervezésű fazonnal jelentkeztek a vállalat tervezői, az idén há- rom.százhússzal. '★ Aztán megint a járműprogram következik: a Salgótarjáni Síküveggyár sima és hajlított edzett autóüvegei képében, odább a sokszínű zománcüveg, amelyről G. Dárday Nikolett díszítőelemei, mozaikképei bizonyítják be, hogy építészeti, belsőépítészeti burkoló és díszítőanyagként éppúgy alkalmazható, mint magasszínvoma- lú képzőművészeti alkotásokhoz. S a terem közepén a Salgótarjáni Öblösüveggyár színpompás vitrinsoira. Dúsan megrakva olyan termékekkel, melyeket jól ismernek már a világ minden táján. Ám lehet akármilyet célzatú bemutató, a látogató legizgalmasabb kérdése: mikor, hol, s mennyiért lesz kapható ez, vagy az a termék? Sajnos erről nem esett szó... „Á! Mindig így van ez — jegyezte meg egy szkeptikus látogató. — A kiállításon minden van, az üzletekben meg majd keresheti az ember.’’ Szeretném hinni, hogy ez nem fog bekövetkezni, a kiállításon bemutatott fogyasztási cikke!; áruként rövidesen elérhetővé válnak valamennyiünk számára. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek új termékeinek kiállításához a gyár saját gyártmányú Dexion-Salgó elemekből összeállított hosszú asztalt, emelet-magas polcot használt. Ezen a korrózió ellen különböTsz-szervezés Mátrakeresztesen Szokatlan esemény színhelye volt az utóbbi napokban dátrakeresztes, a fakanálfara- ók községe. Tsz-szervezők, ala- )ító tagok járták a házakat, keresztesen, ebben a mostoha dottságú faluban ugyanis 959—60-ban nem szerveztek zövetkezetet. Elvitték az erdőt A termelőszövetkezet megalakításának gondolata 1967- ben vetődött fel. A község lakosságának küldöttsége országos hatáskörű szerveket keresett meg, hogy állatállományuk takarmányhoz, réthez, legelőhöz jusson, illetőleg a faipar gyakorlásához, a fafaragáshoz az erdőből jó minőségű faanyagot kapjanak. A kialakult helyzet elemzése során megállapítást nyert, hogy a'„négyes” törvény végrehajtási utasítása a községet körülvevő, mintegy 1500 hold erdőterületet, melybe rétek, legelők és szántók is ékelődtek, a Mátrai Állami Erdőgazdaság tulajdonába utalta. Kedvezőtlenül érintette a mátrakeresztesi lakosságot az erdő tulajdonjogának ez a változása az „elsődleges faipar” gyakorlásának oldaláról is, mert a fakanál és egyéb faáruk elkészítéséhez a nyersanyagot hosszadalmas ügyintézés után más területekről kapják. ' Jelenleg mintegy 60—70 famegmunkáló kisiparos tevékenykedik itt, akiknek termékeit az EMÉBT Vállalat közvetíti különféle piacokra. Az iparosok munkája most megrendelés hiányában megtorpant. Már az 1970. évi tervfeladatokon dolgoznak és jelentős mennyiségű elfekvő árukészletük van raktáraikban. A szervesők t újból kezdik A járási párt- és tanácsi szervek már a múlt évben azt közölték a község párt-, tanácsi és társadalmi vezetőinek, hogy a szocialista szektor keretében minden problémájuk megoldást talál. Az állami erdőgazdaság ugyanis hajlandó visszaadni valameny- nyi helyi érdekeltségű erdő-, rét- és legelőterületet, ha ezeket termelőszövetkezeti szektor veszi kezelésbe. A járási szervek ajánlását a község vezetősége magáévá tette és úgy döntött, hogy megalakítják a községben is a termelőszövetkezetet. Minthcjgy közigazgatásilag Mátra- keresztes a hasznosi területekhez tartozik, elhatározásuk úgy módosult, hogy megalakulása után a hasznosi Mát- ravölgye Termelőszövetkezet önálló üzemegységeként tevékenykednek. Elhatározásuk valóra váltásához értékes segítséget nyújtottak a járási tanács pártalapszervezetének tagjai. A szervezőmunka tart. Ez- idáig mintegy 20 család határozta el, hogy szövetkezeti tagként dolgozik tovább. A famegmunkáló iparosok közül Is többen a belépést választották, noha még sokan a várakozás álláspontjára helyezkednek. Többen Gubala Károlyhoz, a helyi Népfront Bizottság elnökének állásfoglalásához igazítják döntésüket, mondván, hogy Gubala a fakanálgyártás művésze, akinek a példáját érdemes követni. A termelőszövetkezeti önálló üzemegység 1969. májusában tartja meg alakuló közgyűlését, ahol megválasztják a különféle tisztségviselőket és meghatározzák a legközvetlenebb tennivalókat. Mátrakeresztes lakóinak új elhatározása azt bizonyítja, hogy a fejlődés nem áll meg. Ebben a faluban is felszámolják a tízéves elmaradást, ami eddig a szocializmus útjától elválasztotta őket. Elhatározásuk sikeres valóraváltásához nagy szükség van arra, hogy a megyei és járási szervek anyagilag is támogassák a legfiatalabb közös gazdaságot legsúlyosabb problémáik megoldásában. A fejlődés nem áll meg Különösen fontos a melléküzemági tevékenység fokozottabb kiszélesítése, mert korszerű technológiával rendelkező műhelycsarnokot és készáruraktárt kell mielőbb építeni. Ezenkívül a szarvasmarhatenyésztéshez, a növendékneveléshez. valamint a juhtenyésztés továbbfejlesztéséhez kell épületet emelniük. Célkitűzéseik valóra váltásához nagy segítséget nyújtott már eddig is, és nyújt ezután is a hasznosi termelő- szövetkezet vezetősége és tagsága. A két község népét elválasztó, a múlt terheit magán viselő ellentétek lassan felszámolódnak, ami biztosítéka annak, hogy a két testvérközség megerősödve haladjon előre a szocializmus útján. Dr. Bencze Barna NOGRAD - 1969. A fiatal Tanácsköztársaság . édelmében dicsőséges harcosat vívnak £ /őrös Hadsereg katonái. A; ászáki frontoi ígymás utár árik el a harc:
