Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

igMetegl Sertéstenyésztő gazdaságok figyelmébe ajánljuk a* AGROTERV képünkön látható modelljét, a háromszáztiz férőhelyes, szakosított, pavilonom elrendezésű sertéstelepet. A létesítmény vázas-paueles, szerelhető épületeikkel Konyvenpolc Könyvbarátok 10-j-l akciója Közelednek as érettségi vissgfík Az országban több mint 50 ezer fiatal érettségizik az idén a középiskolák nappali tagozatán. Az érettségiző fiata­loknak csak pár nap van hátra a tanévből. Az írásbeli viza, gák május 12-én keedődnek magyar nyelv és irodalom tan­tárgyból. Május 13-án matematika, 14-én tagozatos nyelv. 15-én a második idegen nyelv írásbelijére kerül sor a gim­náziumokban és a technikumokban. A szakközépiskoláknan az összefüggő termelési gyakorlat után, május 23—26 között tartják az írásbeliket. A szóbeli vizsgák június 2-án kezdőd­nek. Nógrád megyében 32 tanulócsoport érettségizik az idén Ebből 20 gimnáziumi, 8 szakközépiskolai és 4 technikum, osztály. A nyolc szakközépiskolai osztály minden típusa a: végzős tanulót. Az idén érettségiznek utoljára autó- és vil­lanyszerelő szakmát tanuló szakközépiskolások. A 32 tanu­lócsoport 731 érettségizőt jelent. Salgótarjánban a 6 gimná­ziumi osztályban 173-an. az 5 szakközépiskolai osztályban 85-en és a három technikumi osztályban pontosan 100-an készülnek a május 12-én, hétfőn kezdődő érettségi vizsgára. Ij eszpresszó Balassagyarmaton Mikor kötelező o segítségnyújtás? Zrdek.es akciót indított a Kos- suta - cttuiao. a Kunyt bará­tok 10 Y 1 akcibjat. A kiadó könyv- barátai tíz értékes könyvvel gaz­dagíthatják könyvtárukat, a ti­zenegyedik kötetet a kiadó aján­dékul adja az akcióban részt­vevőknek. A vásárló a tíz könyv borítólapján egy-egy szelvényt ta­lál, amelyet be kell küldenie a kiadó terjesztési főosztályára. Ez­zel igazolja az akcióban való rész­vételét. A Kossuth Könyvkiadó Nógrád megyei Kirendeltségén Is élénk érdeklődés mutatkozik meg az ak­ció iránt. Melyik tíz könyv sze­repel az akcióban? A magyaror­szági forradalmak krónikája, till —191» című kötet már megjelent. A magyarországi polgárt demok­ratikus forradalom és az az« kő­vető Tanácsköztársaság történetét tartalmazza dokumentumokban. Megtaláljuk benne a nagy idők szereplőinek visszaemlékezéseit ts, erdekes illusztrációkkal. Vasco pratollnl, az Immár éló klasszikus­nak számító olasz prózairó .4 ka­pukon kivül című regényében egy firenzei munkásgyerek és család­jának napjait mondja el. A le­nyűgöző történet egyúttal törté­nelmi krónika ts. A Teherán, Jal­ta, Potsdam elmü könyv három, ma már fogalommá vált konfe­rencia története, ahol a három nagyhatalom: a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia ál­lamfér fiai gyűltek össze megvi­tatni a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. I. A. Kriveljovtól. a neves bibllakrltikustól Ásatások a bibliai országokban elmú könyvé­ből megtudhatjuk, hogy mennyi­ben van történelmi hitele a Bib­liának. Az Esztétikai kislexikon tartalmazza a marxista esztétika minden fontosabb fogalmát, nem mellőzve azokat a fogalmakat sem, amelyek még ma is vitatot­tak. Vasztltsz Vasziltkosz, a kitű­nő görög író a görögországi Lambrakisz gyilkosságot írja meg hiteles dokumentumok alapján Szalontkl, Szalonlkil etmú regé­nyében. Szilvást Lajos új regé­nyében, a Kipámázott kalódá-ban az 1945-l94t-os inflációs eszten­dő pesti kavalkadjáról olvasha­tunk. A Német Szövetségi Köz­társaság kémhálózatának kialaku­lását, szervezetét, megalapítóját és fonókét, Reinhard Cehlent ismer­jük meg Alain Guerin szellemes írásából, A szürke tábomok-bol. Ki kicsoda? Erre a kérdésre ka­punk választ a rövid életrajzok­ból, amelyeket az e címmel ösz- szeallitott kötetben találunk. Mint­egy 7000 neves kortárs — köztük is 00 magyar — pályafutásának, közéleti szereplésének, tudomá­nyos illetve művészi tevékenysé­gének főbb adatait ismerhetjük meg e kötetből. Végül a tizedik könyv, amelyet kiadnak az akció­ban Pu-Ji Az utolsó kínai csá­szár voltam című. kötet. Törté­nelmi értékű emlékirat, amely első kézből tárja elénk a tiltott, és titokzatos palota lakóinak min­dennapi életét, majd a császárt hatalom összeomlásának izgalmas történetet. A tizenegyedik könyvet az ak­cióban résztvevő könyvbarátok a Kossuth Kiadónál megjelent mű­vekből tetszésük, szerint választ­hatják. A közeli napokban új ze­nés szórakozóhely nyílik Ba­lassagyarmaton: a Tünde eszpresszó. Az eszpresszó a Rákóczi úton, a volt FÜ- SZERT-raktár helyén létesült. Az átalakítást, berendezést a Nógrád megyei Vendéglátó- ipari Vállalat finanszírozta, és kivitelezte mintegy más­fél millió forintból. A Ke­reskedelmi Tervező Intézet dokumentációi alapján, az Or­szágos Szakipari Vállalat, va­lamint a Gyulai és az Ipoly Bútorgyár közreműködésével — előbbi a padló márvány- burkolatát, utóbbi a faburko­latokat. berendezési tárgyakat készítette — a Tünde esz­presszóval rangos szórakozó­helyhez jut az egyre növek­vő idegenforgalmú határmen­ti palócváros. Mind gyakrabban tapasz­taljuk, hogy egy-egy szemé­lyt», tragédia hihetetlenül széles vlszhangot tud kel­teni közvéleményünkben, csodálatos akarat ébred minduzukban. akik anyagi­lag és erkölcsileg készek segíteni a bajbajutottakat. Örákbn belül előteremtenek egy ritka gyógyszert, százak és ezrek Jelentkeznek vér­adásra, ha segélyt kérő fel­hívás érkezik. Ma már nem­csak az állam, hanem a ki­sebb közösség is felkarolja a magára hagyott öregeket, olykor százak és ezrek moz­dulnak meg egy-egy olyan sorsüldözött gyermek érde­kében, akit cserben hagytak a lelkiismeretlen szülők. Segítséget nyújtani bajba­jutott embertársainknak emberi kötelesség. Ha valaki ezt megszegi, a közösség ál­tal kialakított morális sza­bályok ellen vét. Az ilyen embereket meg is veti min­den jóérzésű állampolgár. De a sebesültnek nem meg­adni a kellő segítséget, hogy mielőbb orvoshoz kerüljön- ez már tételes törvénybe ütközik: súlyos bűntett: S még súlyosabb az a magatartás, amikor va­laki saját maga okozza em­bertársának a bajt, a sérü­lést — s otthagyja, gondol­ván; „mit számít a másik élete, csak a saját felelős- ségrevonást kerülhessem el”. Rövid hír a közúti bale­seti krónikában: a 8-as mű­úton egy személyautó elgá­zolt egy idős embert, aki késő este hazafelé tartott a munkából. A gázoló autó vezetője segítségnyújtás nél­kül továbbhajtott Az idős ember ott fetrengett az út­testen, ömlött belőle a vér. Merő véletlen, hogy tíz perc múlva feltűnt egy teherau­tó, s újabb tíz perc múlva már a kórházban, műtőasz­talon feküdt az áldozat. Vérátömlesztés mentette meg az életét... Bármelyik gépkocsivezetővel megeshet a karambol, a gázolás. De ha úgy vesszük — miután a bűncselekmények gondatlan változatáról van szó — em­beri és jogi értékelés szerint is, ez a kisebbik bűn. Akkor válik egészen súlyossá, ami­kor párosul a szándékosság­gal, az elgázolt ember cser- benliagyásával. akinek az életét a gyors segítséggel esetleg meg lehetett volna menteni. Több eset arra fi­gyelmeztet. hogy az Ilyen ügyekben néha bűntárs is akad. Például a gázoló autó utasa, aki megnyugtatja, vagy rábeszéli a gépkocsi­vezetőt: menjen csak to­vább, tőle nem kell tartani, ő hallgatni fog. Hallgat is. amíg a rendőrség le nem füleli. így azután későn, csak a vádlottak padján érti meg, ho^y olykor a hallga­tás is bűn. Minden más elhalkul egy pillanatra, amikor az utcán felüvölt a tűzoltóautó szi­rénája. A járókelők önkén­telenül is a riasztó hang fe­lé fordulnak,' a lakásban, a hivatali szobában az ablak­hoz sietünk és szorongva nézünk a piros gépkocsi után: vajon hova hívatták, kiért megy'? A tűzvész jel- sése, a bajbajutottak men­tése — ha mód van rá — ugyancsak kötelessége min­den állampolgárnak. Nemcsak a közvélemény, hanem a törvény is elítéli a tv-ben emlegetett szentesi telepvezetőt, aki — bár volt telefonja — fejére húzta a takarót, miközben ablaka alatt agyonvertek egy em­bert. A „nem az én dol­gom”, az „azért van a rend­őr” szemlélet néha odáig vezet — ezt Is a tv tette szóvá, teljes joggal —, hogy egy síró-zokogó négyéves kisgyereket hagytak felnőt­tek a mezőn halálba szalad­ni, anélkül, hogy valaki is kézenfogta volna. Kár volna megvárni, hogy másutt és máskor Is ilyen fájdalmas tapasztalatok tanítsák meg az embereket írott ég írat­lan kötelességeikre. Kőszegi Frigyes I •»>*­[PINTÉR ISTVÁN»« IA 5 DOLLÁRÉT 17. Gyors, elhatározással becsöngettem a kapun. Még so­hasem voltam náluk, szégyellt volna egy bevándorlóval mutatkozni a szülei előtt. Az idős asszony, aki ajtót nyi­tott, minden bizonnyal az anyja lehetett. — Mit óhajt? — kérdezte. — Miss Ruth Caldwellt keresem — mondtam. — Itt­hon van? — Rögtön küldöm... Az asszony eltűnt, s két perc múlva megjelent Ruth. Pongyolában volt, ki'készítetlenül, de így is csinosnak ta­láltam. Nagy meglepődött. — Helló — üdvözöltem — Sajnálom, uram — mondta —, elvesztettem az állásomat, és emiatt fel kell mondanom az életbiztosítá­somat. .. Most rajtam volt a sor, hogy elképedjek. — De hát... — nyögtem. — Nem, már az e havi részletet sem tudom kifizetni — mondta Ruth hangosan, de suttogva hozzátette: — Menj tovább a<z utcán, két sarokkal odább van egy teázó, várj meg ott... Félórát vártam. Közben az FBI-osok két asztallal odább alaposan megreggelizitek. Fejenként négy lágyto­jást hozattak, dupla adag sonkát, és narancslevet ittak hozzá... Nemsokára mégiscsak megjelent Ruth. Szokás szerint meg akartam csókolni, de ő elhúzta az arcát. — Megőrültél? — mondta halkan. — Itt engem min­denki ismer. Ha meglátja a tulaj, estére tudja az egész környék. Így is elég sokat kockáztatok, hogy lejöttem... \z. anyámnak azt hazudtam, hogy állás után nézek — 49 — I----------------------------------­Elmondtam a lánynak Banless látogatását, meg a két .telefont. S.rva fakadt. — Véged van, drágám — mondta könnyek között, de tárgyilagos hangján. Ezek az amerikai lányok a legmeg- lepóbb helyzetekben is racionálisak tudnak lenni, viszont a legracionálisabb dolgokban is érzelmesek. — És most mit akarsz tenni? Ha igent mondasz Banlessnek, soha többé írem láthatlak... Nem élném túl. .. Megnyugtattam, hogy neon mondok igent. Erre azon­ban még nyugtalanabb lett. — Ha nerp engedelmeskedsz, megtalálják a módját, hogy megszelídítsenek. Nem is tudom, mit lehetne tenni. Most már ketten voltunk tanácstalanok. Ültünk és hallgattunk. Aztán Ruth a fejéhez kapott. — Terner! — mondta — Kicsoda? — Hát Terner. Az a fickó, aki megkeresett, hogy be­széljek veled, aki azt hiszi,hogy Csánkó cinkosa vagy. Megkeressük és tanácsot kérünk tőle. — Megőrültél? Miért segítene ő Csánkó cinkosának? — Annak nem. De neked igen. Mert szépen elmagya­rázzuk neki, hogy te nem vagy Csánkó cinkosa, és hogy milyen pácba kerültél. Segíteni fog rajtod, ha másért nem, hát azért, hogy üssön Csánkón. Hiszen végered­ményben Csánkó miatt kerültél ilyen helyzetbe... Taxiba ültünk, hogy ne vesztegessük az időt. A bukméker iroda tömve volt. Temer úr, az „emig­ráns magyar kormány feje”, a Magyar Felszabadítási Egyetemes Alap ügyvezető elnöke ingujjban és nadrág­tartóban, boszorkányos gyorsasággal adta ki a tiketteket, és szedte be a pénzt. Ruth mint ismerős üdvözölte, s kö­zölte, hogy halaszthatatlan ügyben akarunk vele beszél­ni. — Fél kettőig szó sem lehet róla — mondta Terner. — Jöjjenek vissza fél kettőkor... A Livingstone Derbyt nem hagyhatom ki... Beleegyeztünk, hogy fél kettőig várunk. Terner úr pedig Ismét belemerült a tikettjeibe, és csak akkor vet­tük észre az ajtón függő táblát: „Fogadjon nálunk a Li­vingstone Derbyre! Kasszazárás fél kettőkor!” Én kissé furcsának találtam, hogy egy ilyen fontos személyiség, mint Terner úr, aki a kinti magyarok veze­tőjének vallja magát, többre becsüli a fogadásokon kere­sett dollárokat, mint a magyarok sorsdöntő kérdéseit. Ruthot azonban másképpen nevelték, ő mindezt terme — 50 — szelesnek vette. Én is megnyugodtam, hiszen fél kettőkor még nem késő. Banless háromra jelezte látogatását, ac dig még cselekedhetünk. Fél kettő előtt tíz perccel már ott voltunk a bukmé­ker irodában. A fogadók a pultnál tolongtak. — öt dollárt a hetesre! — Ötven dollárral a befutóra az egy—hármat... Tér meszetesen oda-vissza! — Rosyra nem fogadok. Majd ha ló leszek! Virslinek való az, nem versenylónak! Temer úr tábornokhoz illő bátorsággal és hidegvér­rel állta az ostromot. Pontosan fél kettőkor felberregett a telefon. Terner úr felvette, s beleszólt: — Öké! Még sokan álltak a pult előtt, kezükben a bankje­gyekkel, hogy ne mulasszák el a pénzüket elveszíteni. Temer azonban ügyet sem vetett rájuk. Felvette a zakó­ját, meghúzta meglazított nyakkendőjét és ünnepélyesen bejelentette: — Uraim, zárunk; Megjött a körtelefon... A hopponmaradt ügyfelek szitkozódtok, de a bukmé­ker nem törődött velük. Intett, hogy fáradjunk be az iro­dájába. Az üvegfülkében leültetett bennünket, s hamaro­san egy üveget vett elő az íróasztalából. — Igyál fiam! Valódi magyar barack. — Aztán le- gyintve hozzátette: — Már amilyen valódit ma csinál­nak. Közel sem jöhet ahhoz, amelyet annak idején az én szeszgyáramban magamnak főzettem. Én alig-allg kortyoltam belőle. Meg akartam őrizni a józanságomat. Temer viszont alaposan meghúzta az italt. Csak úgy üvegből ivott, ahogyan az aratók szokták erősíteni magukat az aratópálinkával. — Nos, fiam, hallgatlak. Bántott a tegező hang, de nem akartam kikérni ma­gamnak, hiszen megvolt nekem anélkül is a magam baja. Minek vesszek össze még Ternerrel is? Az exaltábornagy és jelenlegi bukméker meglehetősen figyelmesen hallga­tott végig. Amikor befejeztem Banless látogatásának tör­ténetét, felugrott a ka rosszé kéből, s járkálni kezdett a parányi üvegka] i bkában: — Ügy, tehát jól sejtettem! A CIA-ban egyesek azt hiszijk, hogy Csánkó használható ember, Most már ér­tem, hogy miért nem én... (folytatjuk.) — 51 — r

Next

/
Thumbnails
Contents