Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

Izrael preventív háborúra készül Tel Aviv fenyegetései —■ Központban az arab erők összehangolása — Mi lesz a gerillákkal? A kairói lapok felhívják a figyelmet arra, hogy az izrae­li sajtó preventív támadást sürget az EAK ellen, még mi­előtt az egyiptomi hadsereg fölénybe jut Az Aj. Abram rámutat arra, hogy amerikai jelentések sze­rint azok, akik néhány héttel ezelőtt még azt állították, hogy a feszültségről szóló arab sajtóvélemények csu­pán a négy nagyhatalom tár­gyalásait kívánják befolyá­solni. most arról beszélnek, logy nagyszabású hadműve- etek várhatók a Közel-Kele- en. Előzetes háborúról be­szélnek, még mielőtt az ara­bok képesek lennének egy offenzívára. Azt hozzák fel in- • dókul, hogy kudarcot vallott a Nagihammadi ellen indított ' ámadás és hivatkoznak Nasz- -zer május elsejei beszédére, melyben az elnök figyelmez- etett arra, hogy a következő zraeli támadást az egyiptomi égierő ellencsapással fogja megtorolni. A kairói lap idézi az izraeli sajtót, amely „megbénító tá­madást” javasol az arabok ellen, A Davar katonai szem- eírója szerint Izraelnek nagy megelőző támadást kell indi­ain. mielőtt az arabok tá­madnak. Más lapok azt írják, hogy az EAK, amint vissza­nyeri katonai hatalmát, nem habozna átkelni a csatornán, hogy visszaszerezze a Sinai- félszigetet. Az A1 Gumhurija és az A1 Akhbar is rámutat arra, hogy Izrael nagyszabású hadműve­letet készít elő. Az A1 Akhbar kiemeli: Dajan és Barlev hétfőn megszemlélte a Sinai- félszigeten folyó izraeli kato­nai előkészületekben résztve­vő csapatokat. (MTI) Kegyveres összetűzések Libanonban A libanoni rádió hétfőn es­te, programját megszakítva jelentette be, hogy az ország déli területein a nap folya­mán három összecsapásra ke­rült sor a libanoni hadsereg és a Szíriában megalakított Al-Szaika gerillaszexvezet egységei között. A rádióadás szerint tűzharcra került sor, amikor a gerillák megroha­moztak egy élelmászerszállftó teherautót az izraeli határtól alig kilenc kilométerre. A ge­rillák megtámadtak egy ka­tonai teherautót is. A libanoni hadsereg közlemé­nye szerint a katonai hatóságok — ha a gerillaakciók folyta­tódnak — kénytelenek lesznek erélyesen fellépni a Dél-Liba- nonban működő Palesztina) gerillák ellen. Az összecsapás és a hadse­reg közleménye előrelátható­lag tovább mélyíti a két hete tartó libanoni kormányválsá­got, amely a tizennyolc halot­tat és több mint száz sebe­sültet követelő kormányelle­nes tüntetések nyomán Kara- rni miniszterelnök lemondásá­val robbant ki. Ae ország köz­véleménye megoszlik azt ille­tően, hogy engedélyezzék-e az országban a Palesztinái geril­lák szabad működését, vagy sem. A hétfői összecsapásokról szóló közlemény után Karami még hivatalban levő, ügyinté­ző kormánya betiltotta a csü­törtöki hagyományos ünnep­ségeket a mártírok napjának elnevezett nemzeti ünnepen. (MTI) IXasszer és Husszein megbeszélései Nyugati hírügynökségek tá­jékozott forrásokra hivatkozó jelentései szerint a keleti front megerősítése, az arab országok katonai erőfeszíté­seinek hatékonyabb össze­hangolása állt Nasszer egyip­tomi elnök és Husszein jor- dániai király megbeszélései­nek középpontjában. A két államférfi két ízben is tár­gyalt: először Nasszer fogad­ta a Kubbeh-palotában ven­dégét, majd Husszein adott vacsorát a jordániai nagykö­vetségen az egyiptomi elnök tiszteletére. A két arab ve­zető nézetei —hangoztatták a tájékoztatást adó szervek — az összes megvitatott kérdé­sekben azonosak voltak. Husszein megbeszéléseire nem sokkal Atasszi szíriai el­nök és Asszad szíriai hadügy­miniszter rövid kairói látoga­tása után került sor. Kairóba érkezett a kuwaiti hadügy­miniszter is, hogy áttekintse az egyiptomi vezetőkkel a közel-keleti helyzetet. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége Rómában l'o^adá» Kerlinben Lelepleződnek Európa békéjének ellenségei Lázadás Nyugat-Iriánban A . djakartai külügyminisz­tériumban kedden nyugat-iriá- ni vezetők részvételével ki- lencvenperces rendkívüli megbeszélést tartottak, azt követően, hogy az ausztrál rádió nyugat-iriáni lázadás­ról adott hírt. Dr. Sudjarwo nyugat-iriáni ügyvivő a ta­nácskozás után sajtóértekez­leten elmondta, hogy a nyu­gat-iriáni őslakók öt repülő­teret ellenőrzésük alá vettek az indonéz kormány elleni megmozdulás két héttel ez­előtt kezdődött, és a lázadók, akik kapcsolatban állnak a független Nyugat-Iriánt kö­vetelő úgynevezett „szabad pápua mozgalom” vezetőivel, bekerítették a térség főbb repülőtereit, hogy megaka­dályozzák az esetleges csa­patszállító gépek leszállását. A zavargások miatt mintegy 500 ejtőernyőst vezényeltek a helyszínre. Sudjarwo hozzáfűzte, hogy feltehetően hetekbe telik, amíg sikerül helyreállítani p rendet. Szudán ©(ismeri ei NOK-t? AU AbdPl Bahman sejk srudá,- ni mtolszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter közölte: az elkövet­kező napokban javasolni fogja kormányának, hogy Szudán léte­sítsen diplomáciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársaság­gal. a miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy véleménye szerint javaslatát nem fogják el­lenezni, mivel az NDK baráti or­szág, amely tiszteletreméltó ma­gatartást tanúsít az arab ügy ■ram. t»mj Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ven­dégekén május 5-én és 6-án Rómában tartózkodott az MSZMP Központi Bizottsá­gának küldöttsége Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttségben részt vett Aczéi György elv­társ, a Központi Bizottság tit­kára és Várkonyi Péter elv- társ- a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. Az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége talál­kozott Enrico Berlinguer elv­társsal, az OKP főtitkárhe­lyettesével, Giancarlo Pajetta és Carlo Galluzzi elvtársak­kal, az OKP vezetőségének tagjaival. A két küldöttség szívélyes, elvtársi légkörben eszmecserét folytatott a nem­zetközi kommunista mozga­lom, valamint a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezlete előkészítésének kérdéseiről, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról különös tekintettel a békére és az európai biztonságra. Eszmecserét folytattak a két testvértpárt közötti kapcsola­tok fejlesztéséről is. Az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttségét fo­gadta Luigi Longo elvtárs, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára. (MTI) Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke fo­gadást adott az NDK-ban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség tiszteleté­re. Walter Ulbricht pohárkö- szöntöjeben a többi között méltatta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének budapesti felhívását, „amely Európa valamennyi népe számára megmutatja a tartós béke biztosításához ve­zető utat”, s elítélte a Német Szövetségi Köztársaság ural­kodó köreinek az európai biz­tonságot veszélyeztető poli­tikáját. A továbbiakban üd­vözölte Iraknak azt a dönté­sét, hogy elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot, majd rátért a közel-keleti helyzetre. Kijelentette: „Mi, a Német Demokratikus Köztár­saság és a többi szocialista ország, hűségesen támogatjuk az arab népek imperialistael­lenes harcát Az arab orszá­gokkal együtt követeljük az izraeliek azonnali kivonulását a megszállt arab területekről. Bonn ezzel szemben f"' reket és hadianyagokat szál­lít Izraelnek. Nem nehéz kü­lönbséget tenni azok között, akik a béke oldalán állnak és azok között, akik az izraeli imperialista agresszorokat tá­mogatják”. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke vá­laszában bírálta az NSZK ki­zárólagos képviseleti igényét. Hangoztatta, hogy Bulgária támogatja a két német állam kapcsolatainak normalizálásá­ra irányuló NDK követelése­ket. Kiemelte a budapesti felhívásban elhangzóinak je­lentőségét és rámutatott az európai biztonság megterem tésének fontosságára. Egyes nyugatnémet körök — folytatta Zsivkov — két­ségbe vonják az NDK és az NSZK között húzódó határ, valamint az euróipai határok érvényességét. Az NSZK po­litikája bizonytalanságot és feszültséget teremt Európá­ban, veszélyezteti a német nép alapvető érdekeit, vala­mint az európai szárazföld békéjét. (MTI) Megalkuvó határozat Mem ítélték el €íörö^or§%ág kormányát Az, Európa Tanács minisz­teri bizottsága jelenlegi ülés­szakának keddi ülésén a gö­rögországi helyzet került meg­vitatásra. Értesülések szerint Pietro Nenni olasz külügyminiszter javasolta az alábbi határozat megszavazását: 1. Az Elurúpa TanAcs *4jékoz- tassa a görög kormányt a kato­nai diktatúra intézkedései miatt érzett „mély aggodalmáról”; 2. Gyorsítsa meg annak a bi­zottságnak munkáját, amely az emberi jogok tiszteletben tartásá­nak problémáját vizsgálja jelen­leg Görögországban; 3. A bizottság jelentését kőve­tően hívja össze az Európa Ta­nács rendkívüli ülését. Az Európa Tanács minisz­teri bizottságának keddi ülé­séről kiadott közlemény sze­rint a részvevők 14:2 arány­ban, két tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy a decem­berben tartandó következő ülésszakig elhalasztják a dön­tést Görögország tagságának felfüggesztéséről. MegyvennyoÍGőras sxtréfk Olaszországban Hétfő esté óta zárva van­nak az olasz posta- és távíró­a uoinu.su K. mivel az erei ekel t dolgozók 48 órás országos sztrájkba léptek, amely szer­dán este ér véget. A sztrájk­ban, több mint százezer dol­gozd vesz részt. A kormány mindiezideig visszautasította azt a követelést, hogy vegye­nek fe! 37 000 új dolgozót a póstai és távírószolgálat meg­felelő működésének biztosítá­sa érdekében, s azért, hogy csökkenteni lehessen a dolgo­zók munkaidejét. Rámában ezen kívül két­órás tiltakozó sztrájkot tarta­nak a villamos- és autóbusz- alkalmazottak, azért, mert a római közlekedési vállalat igazgatósága még mindig nem fizette ki azt a béremelést, amelyről februárban, az új kollektív szerződés megköté­sekor megállapodtak. (MTI) NÖGRAD - 19é9. május 7„ sxerdo Kérdezzék meg Castries-t Valóban, kérdezzék meg Castries-t, ha kiváncsiak arra, milyen érzés végig­játszani ezt a játékot Vi­etnamban. a végső konklú­zióig. Christian de Castries dandártábornok volt a fran­cia expedíciói hadsereg északnyugati frontjának a parancsnoka, ö volt, akinek az erődrendszer ostroma idején repülőgépről dobták le a kinevezést jelképező tá­bornoki váll-lapokat, hogy ezzel új erőt öntsenek a vé­delem főparancsnokába. Gi- ap tábornok, a szabadság- harcosok főparancsnoka an­nak idején nem vonta két­ségbe, hogy Castries megtett mindent, ami tőle tellett, s a maga módján nem volt rossz katonai vezető. Mint ahogy nem volt rossz az a 49 erődből álló, három öve­zetre tagolt erődrendszer sem, amelyet úgy hívtak: Dien Bien Phu. Rossz csu­pán a számítás volt; az a számítás, amely azt képzel­te, hogy a szabadságharcos erők egy idő múlva felmor­zsolódnak, kifulladnak, fel­őrlődnek a harcok remény­telenségében, és végül is le­mondanak felszabadító kül­detésükről, szétszélednek a dzsungel mélyén, a rizsföl­dek öntözőcsatornáinak partján húzódó apró telepü­léseken, amíg majd a ha­tóságok elfelejtik „bűnei­ket", s visszatérhetnek ott­honaikba. Ma 15 éve, hogy Christian de Castries tábornok meg­adta magát, s a Dien Bien Phu-i erődrendszer középső citadellájára felkerült a szabadságharc vörös zászló­ja. Még ugyanebben az év­ben létrejöttek a genfi egyezmények, amelyek for­málisan garantálták Viet­nam, Kambodzsa és Laosz népeinek szabadságát, nem­zeti függetlenségét. Az évforduló minden te­kintetben tanulságos. Tanulságos elsősorban azért, mert az imént emlí­tett számítási hiba ott sze­repel a mai újgyarmatositók, az Egyesült Államok tervei­ben is. Talán mindmáig nem hiszik el, hogy a sza­badságharc ereje kimeríthe­tetlen, hogy a legmodernebb haditechnika segítségével reá mért pusztító csapások gyengébbek annál, semhogy megakadályozzák állandó térnyerését. Washingtonban nem hiszik el — ahogy an­nak idején Párizsban sem hitték —, hogy ez népi há­ború, amelynek tartalékai kimeríthetetlenek, tüze ki- olthatatlan. S tanulságos azért is, mert a Dien Bien Phu-i győzelem volt a genfi tár­gyalások kiindulópontja. An­nak idején a győztesek nagy. lelkűséget tanúsítottak. El­fogadtak olyan egyezménye­ket, amelyek végrehajtására nem voltak igazi garanciák. A franciákat váltó ameri­kaiak — akkor még csak gazdasági segéllyel és kato­nai tanácsadókkal — már elegendő támaszt nyújtottak a Diem-rendszernek, hogy szabotálja Dél-Vietnamban a választásokat, felrúgja a genfi egyezményeket, megin­dítsa azt a folyamatot, amely végül is a jelenlegi vietnami háborúhoz vezetett. A VDK és a DNFF mai ve­zetői — amióta csak foly­nak a párizsi tárgyalások — nem győzik hangoztatni, hogy ezt a hibát mégegy- szer nem követik el. En­nek a harcnak, amely már annyi visszavonulásra, beis­merésre és engedményre kényszerítette az amerikai­akat — a teljes győzelemig kell elvezetnie, egyebek kö­zött azért, hogy ne legyen újabb vietnami háború, hogy ez a sokat szenvedett ország végre -valóban élvez­hesse a béke áldásait. A vietnamiak tehát tanul­tak a 15 éves tapasztalatok­ból, miközben semmi jelét nem láthatjuk, hogy az amerikaiak is tanultak vol­na. Dehogyis kérdezik meg Castries tábornokot, mit ér­zett, amikor 55 nap és éjsza­ka ágyúdörgése után, 16 ezer halott árán kegyelmet kellett kérnie. Az amerikai­ak azt mondják, hogy a Dien Bien Phu-i csata nem ismétlődhet meg. Aligha­nem igazuk van: ennek a háborúnak más a jellege, itt nem koncentrálódik az erő egyetlen döntő ütközetbe. Itt egész Dél-Vietnam válik — lépésről lépésre — egyetlen hatalmas „Dien Bien Phu- vá“ az amerikaiak számára Szabó L. István Kommunista felelet Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára és a párt más vezetői, hétfőn ne­met mondtak a Francia Szoci­alista Párt küldöttségének, amely azt kérte, hogy a FKP támogassa Gaston Defferre-t, a szocialisták jelöltjét, a júni­us elején sorra kerülő elnök- választáson. Körülbelül a tá­mogatás megtagadásával azo­nos időpontban került nyilvá­nosságra az FKP közleménye, amelyben bejelentették, hogy Pompidou ellenfeleként Jac­ques Duclos-t indítják a válasz­tásokon. Ha pusztán csak egyszerű pártközi vetélkedésről lenne szó, valójában alig érdemelne figyelmet az említett kél mo­mentum. Franciaországban, s különösen a De Gaulle által megreformált alkotmánnyal rendelkező Franciaországban azonban nem jelentéktelen kérdés, milyen pártállású po­litikus kerül az elnöki posztra, mivel az elnök tényleges hata­lom, akinek igen kiterjedt a hatásköre. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ötö­dik köztársaságot csak egy olyan új kormányprogram ve­zetheti ki jelenlegi válságos helyzetéből, amelyik nemcsak megállapítja a belső szociális bajokat, hanem meg is oldja azokat, s nem hagyja válasz nélkül a külpolitikában felme­rülő kérdéseket sem. A francia kommunistákat a fentiek tényleges Ismerete ve­zette, amikor De Gaulle lekö­szönése után levélben fordul­tak Guy Mollett szocialista pártjához, s javasolták egy olyan egység megterefhtésél. amelyiket a győzelem remé­nyében lehet szembeszegezni Pompidou és az általa képvi­selt francia nagytőke mostani és várható mesterkedéseivel. A válasz akkor elutasító volt. Sőt! Guy Mollett, a szocialista párt főtitkára első nyilatkoza­tában azt tartotta legfonto­sabbnak az elnökválasztással kapcsolatban, hogy biztosítani kell a gaulleista alkotmány jobb alkalmazását. Hogy ki­nek, milyen erőknek kellene a jobb alkalmazásra garanciát nyújtani, arról nem szólt Guy Mollett. Bizonyára nem azért, mert feledékeny, hanem mert ő is tudja, hogy a tulajdonkép­peni garancia csak a baloldal egysége lehetne. Miután a szocialisták eluta­sító választ adtak, a kommu­nistáknak cselekedniük kelleti. Ügy tűnik: megpróbálták vál- lukra venni a terhet, amit a pillanatnyi helyzetben, de fő­ként az elnökválasztás első és második fordulójában az égés/ francia baloldalnak együtt kel­lene viselnie. Félreértés ne es­sék: amikor az FKP készsége­sen felajánlotta az együttmű­ködést, nem a választással já­ró nehézségektől riadt meg. Ellenkezőleg: könnyíteni akan annak a több millió francia kisembernek a sorsán, aki el­sősorban érezte és érzi az egy­ség hiányából származó hátrá­nyos következményeket. Az FKP reálisan látja Franciaország mostani helyze­tét. Amikor önálló jelöltet in­dítanak az elnökválasztáson, nem a biztos győzelem remé­nyében teszik azt. A cselekvés elmulasztása azonban nagyobb vereség lenne, mintha Duclos nem jut az elnöki posztra. A francia dolgozók ugyanis vá­laszt vártak. S amit nem kap­tak meg a szocialistáktól, azt világos feleletként hallhatták a Francia Kommunista Párt­tól. Sz. 1. U Thant látogatása Rómában köeleményt adtak ki U Thant ENSZ-főtitkar megbeszéléseiről. Az ENSZ- főtitkár tárgyalt Saragat olasz köztársasági elnökkel. Rumor miniszterelnökkel es Nenni külügyminiszterrel. A közlemény szerint megvitat­ták a legfontosabb nemzetkö­zi problémákat és a világbé­két veszélyeztető válsághely­zeteket. Olasiz kormanyforrások sze­rint külön hangsúllyal tértek ki a közel-keleti helyseire,

Next

/
Thumbnails
Contents