Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

Előzzük meg a gombamérgezéseketi Jól döntenek-e Az ehető gombák táplálko­zásunkat változatossá teszik, élelmiszereinket értékes anya­gokkal egészítik ki és ízlete­sek. Az országban évente sok millió kilo ehető gomba te­rem. Sokan kedvelik, de van­nak olyanok, akik azért tar­tózkodnak a gombák fogyasz­tásától, mert félnek a gomba­mérgezéstől. Ez a félelem csak részben indokolt. Igaz ugyan, hogy Magyarországon még most is számos gombamérge­zés fordul elő, de ezek' elke­rülhetők, ha mindenki ismeri és betartja a gombavásárlás és gyűjtés szabályait. Megkülönböztet hetök Magyarországon közel 1000- féle gomba terem. Ezek közül aránylag kevés mondható mérgesnek, még kevesebb azok száma, melyek halált is okoz­hatnak. A fontos ehető és mérgező gombafajok felisme­rését és egymástól való meg­különböztetését meg lehet ta­nulni. A gombák fogyasztása csak akkor biztonságos, ha a gom­bát szakértő vizsgálja át. A gombaárusítás ezért rendsze­res, szigorú ellenőrzés alatt áll. A gombavizsgálat felelős­ségteljes feladatát a Gomba­szakoktatási Bizottság által szervezett tanfolyamon képe­sítést szerzett hivatalos gom­baszakértők megbízhatóan végzik. A gyakorlati tapaszta­lat azt mutatja, hogy az át­vizsgált gombától nem fordul elő mérgezés. Ezért minden­kinek ügyelni kell arra, hogy csakis piacon, csarnokban, vagy üzletben árusított és el­lenőrzőjeggyel ellátott gombát vásároljon. Házalótól tehát ne vegyünk gombát! A gyűjtés főbb szabályai Sokan vannak, akik szívesen gyűjtenek maguknak fogyasz­tásra gombát. Azonban a sa­ját szedésű gombától gyakori a mérgezés. Vannak, akik a gombákat egyáltalán nem is­merik és amit szednek, válo­gatás nélkül fogyasztják. Gombát fogyasztásra csak olyan személy gyűjtsön, aki azokat jól ismeri, de a mér­ges gombákat is ismeri! Min­denki csak olyan gombát gyűjtsön, amelyet feltétlen biztonsággal ismer. A bizton­ság érdekében, aki gombát szedett, törekedjék azt bemu­tatni és átvizsgáltatni tanfo­lyamot végzett gombaszakér­tővel, aki díjtalanul ad szak- véleményt. Aki szeret az er­dőben gombát gyűjteni és van rá lehetősége, vegyen részt maga is gombaismertető tan­folyamon. Mindenkinek, de főleg azoknak, akik szoktak maguknak gombákat gyűjteni, okvetlenül ismerniök kellene azt a gombát, amelyik csak­nem kizárólag felelős a ha­lálos mérgezésekért: a gyil­«r kosgalócát. Ez a gomba szép, szabályos termetű, fehérhúsú, zöldes kalapú vagy fehér szí­nű, jó szagú gomba. Fontos ismertetőjelei: a kalap alján levő lemezeinek fehér színe és a tönkjén látszó gallér és bocskor együttvéve. A mérgezések és a babonák Akik nem ismerik a gom­bákat, mérgező hatásukra többnyire valamiféle egysé­ges jelből szeretnének követ­keztetni. A köztudatban még mindig vannak olyan téves el­képzelések, babonás hiedel­mek, amelyek miatt már szá­mos haláleset következett be. A gombamérgezések leküzdé­se miatt célszerű, ha megem­lítjük az elterjedtebb babo­nákat. Ilyen például: „Gom­bafőzetben, ha az mérges, az ezüstkanál megfeketedik.” Ez azért sem igaz, mert a meg- feketedést nem a méreganya­gok, hanem a gombában levő kén okozza, tehát a megfe- ketedés nem a mérget jelzi. „Csigarágta, kukacos vagy olyan gomba, amit az állat megeszik, veszélytelen.” Az ál­lati szervezetek azonban több mérgező anyagqt kár nélkül elviselnek, tehát ez támpon­tot az emberi mérgezésre nem nyújthat. „Kifőzött, vagy le­forrázott gomba mind ehető.” Ez azért veszélyes babona, mert a legveszedelmesebb gombaférgek a leforrázás után is mérgezők maradnak. Van még számos babona, mint pél­dául: „A zöldség a mérges gombától feketedik.” „A gom­bát fedetlen edényben kell főzni.” „A mérges gomba rossz ízű, rossz szagú, vagy élénk Magyar paprika — csirkéknek A magyar fűszerpapri­ka tovább hódít; ezúttal azonban nem arról lesz szó, hogy újabb országba indí­tottak nagyobb szállítmányt belőle, hanem egy érdekes állattenyésztési kísérlet ered­ményéről. Ki hitte volna, hogy a szárnyasok is meg­kedvelik majd a paprikát? Mos. pedig lényegében így ran, nincs ebben semmi ' ■ .ás. Dr. Jakabfi Frigyesnének, az Állattenyésztési Kutató Intézet szakemberének irá- T'látásával most fejeződött 1 e az a közel tízéves kísér­letsorozat, amelynek er ed­itlényét így lehet summázni: a baromfiak sem vetik meg r iüszerőrleményt, sőt na- nyon is jól hasznosítják a ' enne található hatóanya­gokat. A szárnyasok a fű- szerpaprika etetésekor pél­dául jobban értékesítik a ta­karmányt, ami a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy az egy kilo élősúly produkálásához kevesebb takarmány is ele- ■ ( "Hő. A szakemberek meg­állapították azt is, hogy a csirkéknek nemcsak A-vita- minra van szükségük növe­kedésük első szaltaszában, hanem karotinra is, annál is inkább, mert ezzel él az ál­lat az első hat napban. Már­pedig a paprika közismerten gazdag karotinoid festékek­ben. Ezzel azonban nem me­rül ki a fűszerőrlemény ete­téséből adódó előnyök sora. A paprika megsárgítja a hús színét és az ízt is kedvező­en befolyásolja. Nem lényeg­telen az sem, hogy a tojás- sárga is sárgább lesz, ha megfelelő arányban papri­kát kevernek a takarmány­hoz. Az Állattenyésztési Kutató Intézet szakembereinek nagyüzemi kísérletsorozata már véget is ért. Ezután már a módszer elterjesztése van hátra. A Phylaxia olyan vitaminpremixeket gyárt * majd amelyek paprikát is tartalmaznak. Ennek elő­nyeit rövidesen a gyakorlat­ban is lemérhetik majd az állattenyésztéssel foglalkozó nagyüzemek, — no és per­sze a fogyasztók is. 4 NÖGRAO - 1969. május 29., csütörtök Gondolatok a pályaválasztásról (1.) színű.” „Az a gomba mérgező, amely hulla fölött nőtt, vagy a dúvadirtásra kiszórt mér­ges anyagokat szívta magába” stb. Sok ember fizetett rá hogy ilyen ostoba babonák­ban hitt. Mit tegyünk mergezes esetén ? A különféle mérges gom­bákban a méreganyag gom­bafajonként különböző és ezek “ltérő tüneteket is okoznak. A gombamérgezés tehát több tí­pus szerint fordulhat elő. Ha a gombamérgezést gyilkosga­lóca okozta, akkor a tünetek hosszú idő — általában csak 6—20 óra — múlva kezdőd­nek, amikor a méreganyag már felszívódott a szervezet­be. A gyilkosgalóca-mérgezés esetében a legfontosabb teen­dő az azonnali kórházbaszál- lításról gondoskodni, mert a sürgős, szakszerű kórházi ke­zelés életmentő. A hánytatás és hashajtás ilyenkor célsze­rűtlen, mert a szervezet amúgy is nagyfokú só- és vízveszte­ségét fokozza. A gyilkosgaló­ca-mérgezés, mint minden hosszú lappangási idő után je­lentkező mérgezés, életveszé­lyes. Ha a mérgezést nem gyilkosgalóca jellegű, hanem más típusú mérges gombák okozták, a tünetek az elfo­gyasztás után hamar, fél-négy órán belül jelentkeznek. Ilyenkor a gomba és méreg­anyaga még a gyomorban és a bélcsatornában van. A be­teget tehát hánytatni kell, ez után adjunk hashajtót és or­vosi szenet. Ha a mérgezett öntudata zavart, ne hagyjuk felügyelet nélkül. A legfonto­sabb tennivaló sürgősen or­vost hívni. A gyors kezelés javítja a gyógyulás kilátásait. A gombás ételek elfogyasztá­sa után fellépő rosszullétet nemcsak mérges gomba, ha­nem több más ok is kivált­hatja, különösen nyáron, ezt azonban csak orvos állapít­hatja meg. Olykor gombás ételek is okozhatnak ételmér­gezést és ez összetéveszthető a gombamérgezéssel. Az ilyen ételmérgezés elkerülási módja az, hogy csakis kifogástalan friss gombából szabad ételt készíteni, megfelelően kell át­sütni vagy megfőzni, de fő­leg, hogy a gombás ételt ne te­gyük el egyik napról a má­sikra. LASSAN BEFEJEZŐDNEK aa általános iskolából a kö­zépiskolába történő jelentke­zések, felvételek -A vitás fel­vételik, a kérvények megvá­laszolása többnyire már meg­történt. Sok szülő azonban úgy érzi, hogy az a válasz, amit kapott, nem kielégítő. Nem kielégítő azért, mert az ő agyénj elgondolása vagy a gyermekéé nem talált megfe­lelő talajra. Nem sikerült az a terv, amit otthon, családi körben elterveztek. Eszel is­mét e régi probléma kerül előtérbe: az egyéni vágyak és a társadalmi lehetőségek kö­zös nevezőre hozásának hiá­nya. N0GBÄD megyében évek óta meglehetősen szűk körű ae általános iskolából történő jelentkezés. Ugyanúgy a középiskolákból a felsőbb- oktatási intézményekbe kerü­lés igénye is igen szűk körben mozog. Jellemző eset erre, hogy a megyében francia— orose tagozatos osztályt sze­rettek volna indítani ebben a tanévben. Más megyékben az ilyen tagozatos osztályokra négy—ötszörös túljelentkezés van. Nálunk azonban elegen­dő jelentkező hiányában, nem tudják beindítaná * ezeket az osztályokat. Ugyanakkor a közgazdasági szakközépiskolá­ba — ahonnan elsősorban bolti eladókként vagy gyors- és gépírónőként kerülnek ki a tanulók az érettségi vizsga után —, az idén 290 tanuló jelentkezett 90 férőhelyre. A 290 tanuló döntő többsége igen jó vagy kitűnő tanulmá­nyi eredményű, többnyire munkás-paraszt származá­súak. Tőlük azt várnánk el­sősorban, hogy tovább tanul­janak. Olyan iskolatípust vá­lasszanak, ahonnan elsősor­ban van lehetőség a tovább­tanulásra. A gimnázium he­lyett ők mégis mindenáron a közgazdasági szakközépisko­lát választják. Hogy mennyi­re nem reális ez, arra jellem­ző, hogy a közgazdasági szak­középiskolába pályázók kö­zel hatvan százaléka második helyén az egészségügyi soak- mát jelölte meg. Pedig aligha van valami köze a gyors- és gépírói staakmámak az ápoló­női szakmához. EBBŐL A PÉLDÁBÓL IS KIDERÜL, hogy a pályaválasz­tásnál jelenleg több a prakti­kum, a könnyebb elgondolás, mint a tulajdonképpeni reális elképzelés. Ugyancsak ezt tá­masztja alá az is, hogy a köz- gazdaságiba jelentkező fiúk és lányok között — a fennmara­dó százalékból! — nagyon so­kan a gépipari szakközépisko­lát jelölték meg második he­lyen. Ez is mutatja, hogy még nem alakult ki megnyugta­tóan a reális választás közér­zete. Ae általános iskolai tá­jékoztatás főleg csak egy tí­pusú szakközépiskola vagy tagozat irányába indítja el a jelentkezőket. Ez komoly né­zeteltéréseket szül. Ebből az következik, hogy a felsőbb szerveknek Igen hosszú időn kell ezzel a kérdéssel — kér­vények, beadványok formá­jában — foglalkozni. Tulaj­donképpen ez a foglalkozás Is meggyőzési munka. A prob­léma oftt rejtőzik, hogy a be­iskolázást előkészítő pálya­választási munka nálunk nem abban a szakaszban zaj­lik, amikor ennek történnie kellene, hanem amikor már tulajdonképpen a beiskolázás történik. És ez nem egyolda­lú jelenség. Sok esetben az ál­talános iskola tájékoztatása sem megfelelő. Pályaválasz­tást nem lehet egy-két hét alatt megoldani, ennek a munkának sokkal több kifu­tási, pályaalkalmatossáigi időt leéli szentelni. Emellett atzon- ban vám egy sereg olyan ma­radi gondolkodás és lefeötődés is, amit a szülők így fogal­maznak meg: nem akarom, hogy a gyermekem tovább ta­nuljon. ..csak kezében legyein valami”. Pedig ma nem az a szakközépiskola célja, hogy csak a kesében v legyen vala­mi. AZ ALTALANOS ISKOLAI hosszabb távon történő előké­szítés változtatna ezen a helyzeten. Világosabb lenne, hogy mennyire ellentmondáv sós ez a munka. Hátráltatja a pályaválasz­tási munkát ae is, hogy a megye utolsó helyen áll or­szágos viszonylatban a kollé­giumi férőhelyek tekinteté­ben. A tagozatos vagy szak­középiskolai osztályokba azért sem tudnak annyi tanulót fel­venni, ahányat szeretnének, mert nem tudnak férőhelyet biztosítani Salgótarjánban, ahol a megye középiskolásai­nak mintegy fele tanul, eb­ben az évben összesen 23 (!) lány felvételére van lehető­ség. Ennek ötszörösére lenne szükség. Nem jobb a helyzet Balassagyarmaton sem. Eeek után természetesnek tűnik, hogy megyénk más megyékkel is kapcsolatot, lé­tesített beiskolázási vonalon. Ez inkább csak bonyolította és megnehezítette a helyze­tet. ,A gyöngyösi, igen jónak tartott ipari jellegű mechani­kai-műszerész szakközé pisk o- lába hetvenen jelentkeztek. A megállapodások szerint öt ta­nulót lehetett oda felvenni. Olyan huzavona kezdődött ezért az öt helyért, hogy szin­te nem érte meg a befektetett munka a sok fáradságot. Sok­kal kedvezőbb a helyzet Pest megyével, ahol először vett fel megyénk beiskolázási kap­csolatot. ISKOLÁNK tülzsüfolt- SÄGA is jelentősen. akadá­lyozza a munkát. A szakem. berek nehezen tudnak a to­vábbtanulást elsődlegesen cél­zó középiskolákban jobb ta­nulmányi átlagú osztályokat kialakítani. A kérvényekből Is kiderül, hogy sok szülő a gimnáziumot elsősorban a helyzet elodáeására, vagy egy. általán a gyermek megőrzésé­re szánja. Hiába próbálják a gimnáziumok ahhoz tartani magúikat, hogy a padokba el­sősorban a tehetségesebb, to­vábbtanulási szándékkal ren­delkező gyerekek kerüljenek, amikor igén sok szülő gyer­mekének 2,8—3—3,1-es tanul­mányi eredményével próbálja döngetni a kaput. Ae így be­került gyermék számára nem segítség a gimnáziumban el­töltött egy-két év, hisRen ezek a tgnulók majdnem száz szá­zalékosan lemorzsolódnak. A munkaügyi osztály tájékozta­tója viszont azt mutatja, hogy ugyanakkor a lehetőségek jó­val nagyobbak. Sok olyan szakma van, ahol jó elhelye­zéssel rrjár évek óta nem tud­ják megoldani a beiskolázást. Elsősorban a mezőgazdasági és az építési szakmában. Azt is kell tudni, hogy megyénk­ben az ipari szakmák ma már emelt szintűek. Tehát az ott tanulóik, ha szeretnének esi erre lehetőségük van, to­vább tanulhatnak, érettségi vizsgát tehetnek. A harmadik szakmai vizsga letételével ta­nulmányaikat — sajnos, még különbözeti vizsgával — a gimnáziumok harmadik osz­tályának levelező tagozatán fioyitathaitják. Molnár Zsolt Két iilmről Megérkezett Belfagor a Nem kell különös jóstehet­ségnek lenni ahhoz, hogy előre kijelentsük: a salgótarjáni No­vember 7 Filmszínházban má­tól kezdve, négy napon át ál­landó telt ház lesz, harc a je­gyekért. Ez van a fővárosban is, betekkel a bemutató után és ezt mondhatja a recenzor is, aki látta és végigmulatta ezt a színes, ironikus, komédiának is beillő olasz flmvígjátékot. A pokol ördögei kétségbe­esetten tanácskoznak, hogyan lehetne elkerülni a számukra oly haszontalan és kedvezőt­len békét, amely 1478 Itáliá- jában azzal fenyeget, hogy Róma és Firenze háborúsko­dásának hosszú időre vége. csökken a szabadosság, keve­sebb lesz a dévajság, a go­noszság, a bűn. Ezt a pokoli békeveszélyt egy házasság, a pápa fiának és az egyik Medi­ci lánynak egybekelése idézné elő. Mit tehetnek erre a pokol ördögei? Elküldik legalkalma­sabb és legelszántabb háborús ügynöküket, Belfagort (Vitto­rio Gassmant) és annak szol­gáját (Mickey Rooney) a föld­re, hogy akadályozzák meg a házasságot, csináljanak hábo­rút. Ez a meghökkentő alapötlet, amelyben — valljuk be — még némi egészséges politi­kum Is van, hiszen végkifejle­tében a béke ügye mellett áll ki, — a vígjátéki, illetve bo- hózati fordulatok egész sorá­ra nyújt lehetőséget. Bizonyá­ra valamennyi nézőnek derűs élményé marad a sokból az az epizód, amikor a „foci” születésének, ennek a „törté­nelmi” pillanatnak lehetünk szemtanúi. A férfiak elhanya­golják a csinos nőket a foci miatt és szemünk láttára ölt ez a labdarugdosás tömegjel­leget, minden mai velejárójá­val, a faulttal, a berzenkedés­sel, a különböző taktikai ma­nőverekkel. De a futball böl­csőjétől hamarosan eljutunk napjaink újszerű szórakozá­sához, a sztriptízhez Is, ami­kor a vasravert Belfagor fo­gadalmat tesz. hogy este ki­lenckor meztelenre vetkezteti Két csengetés között A „Két csengetés között’’ cí­mű új szovjet film magyaror­szági bemutatóját nem előzte meg reklámhadjárat, nem hir­dették öles plakátok az alko­tók nevét. A salgótarjáni No­vember 7. Filmszínház május végi műsorán szereplő film inkább alcíme — Botrány az iskolában — után vonta ma­gára a tanintézetek sajátos világa iránt érdeklődők fi­gyelmét. Es azok a kevesek, akik megnézték: nem csa­lódtak. Nem remekművet lát­tak ugyan, de jó filmet, amely közéleti problémát tárgyal: a szocialista tanár—diák vi­szonyt. Lehet-e a pedagógusnak — főként ha kezdő — felnőtt­ként, egyenrangú félként ke­zelni középiskolás korú tanít­ványait, van-e, és ha. van, hol pokolból a város szeme láttára az öt tőrbe csaló Medici lányt. Sőt a hírnökök, akik a városbeli­ek érdeklődését felkeltik, már azt adják tudtul, hogy a Me­dici lány (Claudia Auger) ma­ga vetkezik le előttük. Mon­danom sem kell, a főördög állja a szavát. Igaz ugyan, hogy a tett színhelyéről csak Leonardo de Vinci híres re- pülőmodelljének igénybevéte­lével* az ördögszolga segítsé­gével sikerül elmenekülnie. A mulatságos jelenetek so­húzódik a határ, amelyet a nevelőnek a diákok és önma­ga közé meg kell húznia saját tekintélye védelmében? — kérdezik a film tanárhősei, míg a diákok kérdése így hangzik: szabad-e és érdemes-e mindenkor őszintének lenni? E két fő kérdésre próbál vá­laszt adni a csütörtöktől szombatig — tehát mindösz- sze három napon át — tartó történet, és közben olyan bo­nyolult problémákat érint, mint a rutinos és kezdő taná­rok viszonya, vagy a „ráter­mettség” fontossága a pedagó­gus pályán. „Mi a boldogság?” — kérde­zi a magyar dolgozat címe a diákokat. „A boldogság az, ha megértik az embert” — ír­ja válaszként a film egyik tó­ra végén azonban Belíagor. kit emberi külseje emberi ér­zésekkel is felruházott, a sze­relem és ezáltal a béke rabjá­vá válik. Izgalmas máglyaje­lenet közben ér véget a film és következik be az elmarad­hatatlan happy and A „Belíagor a pokolból” ugyan nem nyit új korszakol a filmművészetben, eszközei, módszerei sem újak, viszont bizonyára sokunknak szerez kellemes, vidám perceket, ad lehetőséget a gondtalan, kedé­lyes kikapcsolódásra. S a si­kert a jó rendezésen és ope­ratőri munkán kívül csak fo­kozza a neves színészek kitű­nő és a tárgyhoz alkalmazko­dó, játékos alakítása. Lakos György hőse és e mondata a film mot­tójául is vált. A megértés, az ember — még ha csak ti­zenéves is — értékeinek fel­fedezése és megbecsülése te­remtheti meg csupán az egy­más mellett élés harmóniáját. Ezt sugallja Rosztockij új filmje, amelynek főszerepét a Háború és béke Andrej Bol- konszkijaként megszeretett V jacseszlav Tyihonov játssza kitünően, A film korhatár nélküli, de megérdemelné, hogy „taná­roknak, diákoknak ajánlott mű" felirattal hirdessék. Sal­gótarjáni fogadtatása példa arra, hogy a „jó bornak is kell cégér", azaz több gondot kell fordítanunk a. nem „kassza- filmek" népszerűsítésére is. Cs. B.

Next

/
Thumbnails
Contents