Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

AZ OLVASOK Apróságok, de... Levelekre válaszolunk: Az építési kölcsönökről „Családi ház építésébe fog­tunk. de elakadtunk, mert nincs elegendő pénzünk. Köl­csönt szeretnénk felvenni. Hallottuk, hogy a házépítési hitelek folyósítását új feltéte­lekhez szabták. Kérem, ismer­tessék az általános tudnivaló­kat!” — írja K. I.-né sóshar- tyáni olvasónk. Az Orsaágos Takarékpénz­tár építési kölcsönt a követ­kező esetben folyósít: 1. sze­mélyi tulajdonú Lakóház (tár- sasház, családi ház építéséhez, az építési költségek legfel­jebb 50%-ára; 2. a lakóházzal (személyi, vegyes és állami tulajdonú) összefüggő egyéb építési munkára (tatarozás, toldaléképítés, lakásmegosz­tás stb.) az építkezési költsé­gek legfeljebb 75 százalékára. A családi ház építésére fo­lyósított 20 000 forint alap- kölcsönt évi 2 százalékos, to­vábbi 20 OOö forint kiegészítő kölcsönt évi 6 százalékos ka­mattal számolja el. Társas- házépítésnél lakásonként 40 000 forint alapkölcsönre évi 2 százalékos, további 40 000 forint kiegészítő köl­csön, esetén évi 6 százalékos kamatot kér. A kölcsön törlesztési ideje: társasháznál legfeljebb 30 év, egyéb célra nyújtott kölcsön esetén legfeljebb 15 év. Az útiköltség' térítésről „Munkára jelentkeztem az egyik vállalatnál, ahonnan or­vosi vizsgálatra küldtek. A körzeti orvos további vizsgá­latra, szakrendelésre utalt. Ütikoüség igényemet elutasí­totta a vállalat. Jogos-e ez a vállalat részéről?” — kérdezi M. A. etesi olvasónk. A levelében közölt ténye­ket nézve a vállalat nem járt el jogtalanul, ugyanis az or­vosi vizsgálat időpontjában Ön még nem állt munkavi­szonyban- s ennek létrejötté­hez elegendő lett volna a körzeti, vagyis a helyi orvosi vizsgálat. Ennyit kért a vál­lalat, s nem többet. A szak­vizsgálattal kapcsolatban fel­merült útiköltség tehát nem terheli őket. A költségtérítést az SZTK megyei alközpontjá­nál kérheti. Itt a krémes, hol a krémes? Hol itt a logika * Többszöri határidő után megtalpalták a fiam félcipőjét a vásártéri Cipész Ktsz-ben. Szép munka volt, szabályosan sorakoztak a faszegek, a rá­mát. lecsiszolták, viasszal le­sütötték, ahogyan a nagy­könyv szerint tenni kell. Otthon előkerült a cipőka­nál, de hiába. A cipőt felhúz­ni nem lehetett. A talpbélés­ben egy „mini piramis” emel­kedett fölfelé. Vissza a szö­vetkezetbe. Kibontották. Volt nagy nevetés. A fránya susz­ter talpalás közben a cipő felett tízóraizott és beledolgo­zott a talpba egy darab ke- nyérhéjgt is. ★ Betérek az „Ezermester”-hez címzett boltba. — Van kérem dekorit? — Van, de amilyet ön keres, olyan nincs. És ezzel az üzlet­vezető kifordult a boltból friss levegőt szívni, én pedig álltam egyedül, mint az a bi­zonyos négylábú egymagában. Aki bent maradt — eladó — az sem kérdezte, mit akarok. Mivel köszönni sem tudtam kinek távozóban, ezúttal ké­rek elnézést... Hol le, hol fel... címmel március 27-i lapunkban meg­írtuk, hogy a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat meg­szüntette a IV. osztályú tej­büfét, és helyette a reggeli kiszolgálására a Jégbüfét je­lölte ki. Tekintettel arra, hogy a vállalat figyelmét mind ez ideig elkerülte a sokak által sürgetett mindennapos prob­léma. megoldása, olvasóink kérésének megfelelően újból közreadjuk a hivatkozott so­rokat. A napokban több olvasónk érdeklődött személyesen és levélben a megszüntetett IV. osztályú Tejbüfével kapcsola­tos válaszról, amit a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vál­lalat adott. Ugyanis a cikk megjelenése óta (1968. XII. 21.) emelték a Jégbüfében a cukrászsütemények árát. Ak­kor a vendéglátó vállalat az alábbiakat mondta el (idé­zünk levelükből): „Igaz ugyan, hogy a Tejbü­fében IV. osztályú áron le­hetett süteményt kapni, és most ilyen üzlet nincs. Ez viszont az éremnek * csak az egyik oldala, mert a Tejbü­fé megszüntetésével a II. osz­tályú Jégbüfé süteményárait III. osztályúra szállítottuk le. így alig több mint 10 fillér az árdifferencia a korábbi Tejbüfé egységáraihoz ké­pest. Ugyanekkora viszont kb. az egységárcsökkenés a Jégbüfében a süteményárak­hoz képest. Vállalatunk tehát az üzletlétesítéssel kapcsola­tos kényszermegoldásánál is figyelemmel volt a fogyasz­tók érdekeire, és annak ki­használása nélkül hajtotta végre a profilváltozást. Nem vezetett bennünket a min­denáron való nagyobb ha­szon." Sajnos azonban 1969. már­cius 1-től ismételten emelke­dett a Jégbüfében a sütemé­nyek ára. A krémes IV. osz­tályos ára 1,10 volt, most 1,30, a habroló 1,20 helyett 1,70, a franciakrémes 2,20 he­lyett 2,40, a tortáknál cca. 20 százalékos az emelkedés. Ezek az árak tehát nem 10 filléres árkülönbözetet mu­tatnak. Várjuk levélíróinkkal együtt a vendéglátóipari vál­lalat válaszát és intézkedé­sét!! Reméljük, e sorok megje­lenése után nem telik el újabb két hónap, amíg a vál­lalatnál megszületik a válasz olvasóink, vagy ha úgy tet­szik, a fogyasztók kérdésére! Tisztelt Szerkesztőség! Ezúton szeretném megköszönni én is szíves fáradozásukat, köz­benjárásukat. ugyanis végtelenül nagy örömömre szolgált, hogy a NÖGRÁG-nap alkalmával tolmá­csolt panaszomat elintézték. Mun­kaadómtól megkaptam a nyere­ségrészesedést. Kívánom, hogy munkájuk a jövőben is sok ered­ménnyel járjon. Ehhez kívánok a szerkesztőség munkatársainak sok sikert. Üdvözlettel: Szabó Imre Hollókő Egyik tanulóm tette fel a kér­dést, és nem tudtam rá válaszol­ni, mert magam sem értem a tör­téntek után. A minap a 21 óra 24 perckor érkező vonattal jöttem Budapestről és 1 óra 20 percet kel­lett várnom a következő autóbusz­ra, amely a Rokkant-telepre köz­lekedett. Az előző járat 4 perccel, 21 óra 20 perckor, menetrend sze­rint elment. Amikor azt tanítjuk, hogy a legfőbb érték az ember, min­dent a dolgozó nép szolgála­tába kell állítani, logikus, hogy az az autóbusz, amely­nek óránként, vagy egész óra húsz perckor kell elindulni, in­dulhatna a vonat érkezése után. De hol itt a logikát? Szűcs Lajos tanár Salgótarján ★ A Kulacs melletti szövetke­zetben vállalták el szürke csí­kos nadrágom készítését. Már hatszor módosították a határ­időt rovásomra kétheti vesz­teséggel. Lehet, hogy konzer­vatív vagyok, mert mérgelő­döm. Ha optimista lennék azt mondanám: Sebaj, új divattal állunk szemben. Hiszen az űrhajók menetrendjét és pályáját is módosítani szokták. Lehet akkor ügy egy szürke pantalló? G. E. Salgótarján Drégely palán ki kérés... Bizalommal fordulunk a NÖGRÁD Szerkesztőségéhez kérésünkkel, amelynek meg­valósítása nagyon nagy sze- repet töltene be áss egész köz­ség életében, és hozzájárulna a falu fejlődéséhez is. Kéré­sünk az lenne, hogy egy ilyen nagy községben mint Dré- gelypalánk, miért nem lehet eszpresszót építeni. A falu la­kossága, a fiatalok többségié és a«z idősebbek is szeretnék ha a községben építenének egy presszót, mert a környe­ző falvakban már jóformán mindenütt van, vagy ha nincs, most építenek. Arra szeretnénk tehát választ kap­ni, hogy vannak-e már tervek erre vonatkozóan. Ugyanis voltak olyan hírek is, hogy Üregei ypalánkon épülne ea évben egy presszó, egyesek sze­rint pedig nem Palánkon, ha­nem Hon ton. Kérjük, segít­senek nekünk a való helyze­tet megismerni és válaszukat a lapban várjuk. Aláírás: Drégelypalánk lakói, a NÖG- RÁD lelkes olvasód. A szerk. megjegyzése: Kéré­sükre végleges választ csak a SZÖVOSZ igazgatóságának döntése után adhatunk, amelyre lapunkban később visszatérünk. A kohók árnyékában . négy kohó egymást meg­j\ szégyenítően ontja a meleget. Szalonnát le­hetne pirítani közvetlen kö­zelükben. A kohászok kreol, bronzfényű arcán csillog a ve­rejték. Az egyik a vízhez bal­lag, hogy szomját oltsa. A má­sik hosszú dorongot készít elő csapoláshoz, vassal és fával kényszerítve a kohót, hogy le­adja terhét. A munkát egy Idősebb, szikár termetű ember irányítja. Keveset beszél, még­is értik a többiek. Már oda­tolták a hatalmas, vastagon bélelt vasteknőt. Megkezdődik a csapolás. Olyan ez a kohász­nak, mint parasztnak az ara­tás. Ünnepélyes a hangulat. Műszakonként a négy kohónál vagy 18 esetben csapolnak. Sándor András, a főcsapoló elégedetten figyeli, amint ki­tör és vakító fényességgel öm­lik a ferroszilícium a teknőbe. Szemét sokáig ott pihenteti úgy, hogv minden társát egy­szerre látja. Vigyázni kell! Ő m£r tudja, hogy a megol­vadt fám tüze az udvarra is kicsaphat, és amit elér azt megégeti. Nem akarja ezt. azért figyel egyszerre minden­kit. — Hány éve dolgozom itt? — kérdez vissza és csak né­mi hallgatás után válaszol. — Ötvenkettőtől vagyok ipari munkás. Azóta itt. Előtte is munkás voltam, illeve még rosszabb, cseléd mint az apám, akit jóformán nem ismertem, mert másfél éves koromban elvesztettem. A szőrösi pusz­tán meg Székvölgyön cselé- deskedtem. Kaptam is földet negyvenötben, amikor osztot­ták. Hét évig azzal dolgoztam. Azóta itt vagyok az üzemben, az Ötvözetgyárban — mondja. — Oltári meleg van, de én megszerettem ezt a munkát. Most már talán én vagyok itt a legrégebbi. Sokan itthagy- ták, nem bírták a hőséget, vagy féltek talán? A levegő sem valami egészséges a füst­gáz miatt. Már készítik az el­szívó berendezést, de én már nem várom meg. Folyamatban van a nyugdíjazásom. Hatvan éves vagyok — mondja. Halántéka ősz, acélos arca barázdált, de nem nézném annyinak. A cselédségben, meg itt a kohók árnyékában edző­dött ilyenné. Másoktól tudom, hogy új csapolásl módszerek kikísér­letezésénél mindig számítot­tak rá a vezetők és nem ok nélkül. Ilyen volt tavaly a 97-es tisztaságú fémszilícium szélbéleléses teknőbe való csa­polása. A tisztítási veszteséget sikerült csökkenteniük. A kü­lönösen balesetveszélyes szili- kórnangán csapolásának jó megszervezése is az ő nevé­hez fűződik. Nem félt ő az újtól soha. de még az új em­berektől sem idegenkedett. Se­gítette, tanította őket a maga módján, tapasztalataival, mert azt sokat szerzett. Nyitott szemmel járt és szorgalmasan dolgozott mindig Nemcsak szerette amit tett, de érdekel­te is. Ügy is számon tartják az Ötvözetgyárban Sándor And­rást, hogy igen sokat segített korábban a munka és a tech­nológiai fegyelem megszilár­dításában. — Én még nem hiányoztam a munkahelyemről és maród is csak két esetben voltam — mondja. Ez az, ami a leghatá­sosabb agitációs módszer, a személyes példamutatás. Rá tényleg nem mondhatta senki, hogy nem azt teszi, amit mond. Már három ízben nyerte el a Kiváló dolgozó kitüntetést Az idén a Kohászat kiváló dolgozója miniszteri kitünte­tésben részesítették. Az er­kölcsi elismerés mellé három­ezer forint jutalmat kapott. Az idő azonban eljárt és egyre rohamosabban közeledik a nyugdíj. Hetek vannak már csak vissza. Bizonyára hiány­zik majd az üzemben, neki pedig otthon, Mátraszelén az üzem. Milyen gondolatokkal Ítészül a pihenésre? — Négy gyerekem van, de már mind a maga szárnyán. Van két bányász meg egy la­katos vöm, a fiam meg gép­kocsivezető. Négy unokám is van. Most már csak mi va­gyunk ketten a feleségemmel otthon. Eléldegélünk való - hogy. A famunkát szeretem. Elbarkácsolok, ha van mit tenni. Nem szeretek én leül­ni sem, mert ha keres az em­ber, mindig talál valami ten­nivalót — mondja. t égé a csapolásnak, to­vább dolgoznak a ko­hók. Kincsüket, a meg­dermedt fémet a daru alá szállítják és kiveszik a tek- nőből. Kell a hely az újabb csapolás számára. Mire elő­készülnek, a másik kohó már várja a csapolókat. Bodo János Mennyi pótszabadság jár a többgyermekes anyáknak? P. M.-né olvasónk kérdé­sére közöljük, hogy a Mun­ka Törvénykönyve végrehaj­tási rendeletének 50. §. (2) bekezdése szerint a dolgozó anyának három gyermeke után évi két, minden továb­bi gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfel­jebb tizenkét munkanap pót- szabadság jár. A pótszabad­ságra jogosultság szempontjá­ból az általa gondozott ti­zennyolc éven aluli és mun­kaviszonyban nem álló gyer­mekeket kell figyelembe ven­ni. ★ — Ha a dolgozó a felmondóle­velet nem veszi át, a felmon­dáshoz fűződő .jogkövetkez­mények beállnak-e? L. Z. olvasónkat egyik fő­városi munkahelyről elbocsá­tották. Előzőleg át akarták helyezni, mivel azt nem fo­gadta el, a Munka Törvény- könyve rendelkezései alapján a vállalat szabályszerűen fel­mondott neki. Közölték vele, amikor áthelyezéséről tárgyal tak, hogy jelenlegi munkahe­lyén tovább foglalkoztatni nem tudják, és amennyiben nem fogadja el új munkakörét, akkor felmondással szüntetik meg munkaviszonyát. Olva­sónk sérelmezte a vállalat magatartását, és ezért tagad­ta meg a felmondólevél át­vételét. Olvasónk helytelenül járt el. A felmondólevél átvéte­lének megtagadásával még rosszabb helyzetbe kerülhet, mert megteheti a vállalat, hogy ajánlott levélben felad­ja, s ha nem is veszi át,, ak­kor is kézbesítettnek tekin­tendő. Azt is megteheti, hogy a felmondás átvételének meg­tagadásáról két tanú aláírá­sával jegyzőkönyvet vesz fel. és fegyelmi eljárást indít aminek következményeit úgy gondoljuk, nem szükséges ol­vasónk előtt részleteiben is­mertetni. Azt tanácsoljuk, vegye át a felmondólevelet — az átvétel még nem jelent joglemondást —, és forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, ha sérelmesnek tartja mun­kaviszonyának megszünteté­sét. * — Ha a szabad rendelkezésű lakás megüresedett. kel!-e a tulajdonos hozzájárulása a bérlet folytatásához? I. J. olvasónk bérlője meg­halt és visszamaradt a lakás­ban élettársa. akivel több, mint 15 évig élt együtt. Olvasónk kérdezi, jogosult-e a lakásra az élettárs a tulaj­donos beleegyezése nélkül? Olvasónknak abban igaza van, hogy a személyi tulaj­donban levő szabad rendel­kezésű lakásra a bérleti jog­viszonyt a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre. Az viszont a jogsza­bálynál fogva szintén igaz — és ez nemcsak az állami la­kásokra vonatkozik —, hogy a bérleti jogviszony folytatá­sára az élettárs is jogosult. A jogszabály legalább 6 hóna­pi együttlakást kíván meg a bérlővel, minthogy itt köze) két évtizedről van szó, a jog nem lehet vitás. Ha olvasónk a bérlővel nem kötött olyan megállapodást, amely szerint a bérleti jogviszony folytatá­sát nem ruházhatja át. illet­ve elhalálozása esetén arra élettársa nem jogosult, akkor jelenelg a lakásban bentlakó élettárs jogosult a bérleti jog­viszony folytatására. Ha pe­dig erre jogosult, akkor csa­ládtagjai közül azt vesz ma­gához, akit akar, illetve ha megnősül, házastársa beköl­tözéséhez nem kell a tulaj­donos beleegyezése. illetve hozzkjárulása. Természetesen változatlanul fennáll az. hogy a bérlő és a tulajdonos között a bérleti szerződést meg kell kötni. ★ — Lehet-e ugyanazon vállalat­nál különböző állományba tartozó dolgozók munkaidejét eltérő időben csökkenteni? Olvasónk írja. hogy mun­kahelyén minden ipari állo­mánycsoportba tartozó dolgo­zó munkaidejét csökkentet­ték, az övét és hasonló be­osztású társaiét — őrök és portások — azonban válto­zatlanul hagyták mondván, hogy ők nem az ipari alkal­mazotti munkakörbe tartoz­nak. Sérelmüket a vállalati munkaügyi döntőbizottság elé vitték. eredményt azonban nem értek el. Olvasónk töb­bi munkatársa nevében is fel­teszi a kérdést, hogyan kell értelmezni az ipari vállalat­nál a nem ipari munkakör­ben dolgozókkal kapcsolatban a munkaidő-csökkentést ? Olvasónk kérdése nem egy­szerű, mégis szeretnénk meg­nyugtatóan válaszolni. A vállalati kollektív szer­ződésnek kell rendeznie azt, hogy melyek azok a munka­körök, amelyekben a terme­lés érdekében egyenlőtlen munkaidő-beosztást kell beve­zetni. Ügyszintén a kollektív szerződésben kell szabályozni, hogy melyek azok a munka­körök, amelyekben a mun­kaidő-csökkentés törvényes előfeltételei biztosítottak, és ebből folyóan csökkenthető a munkaidő. Következik ebből továbbá az, hogy ugyanazon vállalaton belül lehetséges hogy egyes munkakörökbe tartozó dolgozóknál nem ve­zetik be a munkaidő-csökken­tést. Ezt a kollektív szerző­désben sem rögzítik, mert ab­ban jövőben végrehajtandó tervet nem lehet lefektetni. Abban igaza van olva­sónknak, és akik nevében hozzánk fordult azoknak is, hogy az idevonatkozó jogsza­bály nem tesz különbséget a vállalati dolgozók között aszerint, hogy milyen mun­kakörbe, állományba tartoz­nak. Éppen ezért célszerű, ha ugyanannál a vállalatnál egyszerre csökkentik a mun­kaidőt minden munkakörben. Ha ez most mégsem lehetsé­ges a vállalatnál, ez még nem jelenti azt, hogy ellentétbe kerülnének a kormányhatá­rozattal, s nem jelenti azt sem. hogy az érintett dolgo­zók munkakörében nem ke­rül majd sor a munkaidő- csökkentésre, mert a munka­köri bértáblázatról szóló 132/1961. Mü. M. sz. utasítás 7? 74. pontjába felvett mun­kakörökbe tartozó dnieo'ók munkaidejét — tehát az őrö­dét — is csökkenteni kel! Panaszukkal kapcsolatban ar­ra hívjuk fel figyelmüket: a munkaidő-csökkentésről szóló kormányhatározat azt n.,m ír­ja elő. hogy milyen munka­körökben és mikor kell a munkaidőt csökkenteni, csu­pán annyit tartalmaz a ren • elei kézé*;, hogy az ipari é- építőipari vállaküo' I 1P7:i végéig kell befejezni i csők kentést. Az említettek szerint tehát olvasónkkal és munka társaival szemben » vállal v nem kövei-n ,-*1 f.örvénysér lést. NOGRAD - 1969. május 29„ csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents