Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

Kiürítették a „Hamburger-dombot” Még mindig sok fegyver érkezik Amerikákéi 1Á moszkvai tanácskozás elé (I.) A UPI hírügynökség saigo- ni tudósítójának értesülése szerint amerikai ej tőernyősök ieerdari hajnalra visszavonul­tak a Dél-Vietnam északnyu­gati részében, a laoszi határ közelében emelkedő 937-es magaslatról. amei> n szabad­ságharcosuk felvonulási útját képező Shau-völgy fölött emelkedik. Három zászlóalj* nyi amerikai ejtőernyős és egy zászlóaljnyi dél-vietnami gyalogos 10 napi súlyos har- cok után május 20-án foglalta el a magaslatot, amelynek vietnami neve Dong Ap Bia, de amelyet az amerikai köz­katonák maguk között egy­szerűen csak ..Hámburger- domibnak” hívnak. (A saerk. megjegyzése: a Hamburgert, ugyanis darált húsból készí­tik.) Jellemző, hogy az utób­bi elnevezést a harcokról kö­zölt nyugati hírügynökségi je­lentések rendszeresem hasz­nálták. A magaslat elfoglalása an­nak idején heves vitát rob­bantott ki aíz. amerikai bel­politikai életben, Edward Kennedy szenátor a magas­latnak a hivatalos amerikai jelentésekben elismert 50 em­berélet és 300 sebesülés árán történt elfoglalását „értelmet­len és .felelőtlen akciónak” nevezte. A kiürítésit megelőzően a szabadságharcosok a szerdá­ra virradó éjszaka lőtték a magaslatot. Peter Arnett, ae AP ameri­kai hírügynökség saigoni tu­dósítója az ottani amerikai parancsnokság által közzétett statisztikák alapján megálla­pította, hogy az elmúlt négy év során a saigoni kormány­zat haderőinek létszáma több mint megkétszereződött, s a dél-vietnami hadsereg igen sok fegyvert és hadianyagot kap az Egyesült Államoktól. A dél-vietnami hadsereg fel- fegyverzese a párizsi tárgya­lások alatt is gyorsított ütem­ben folyik. A saigoni kor­mánynak jelenleg 1 045 500 katonája áll fegyverben, vagyis Dél-Vietnam lakossá­gának 11.7 százaléka, s ez év végéig további százezer em­bert hívnak be. A dél-vietna­mi légierő 18 000 főnyi állo­mányát néhány hónap alatt meg akarják kettőzni. A dél­vietnami haditengerészet, amelynek létszáma 1965 óta mégha romsEorozódott és je­lenleg 21 000 fő, 7,7, millió dollár értékben kap amerikai felszerelésit. (MTI) Szigorú intézkedések Szudánban Dzsafar El Moneiiri, a Szu­dán! Országos Forradalmi Ta­nács elnöke nyilatkozatot adott az A1 Ahram című kai­rói lapnak. Az interjúban, amely szerdán jelent meg, El Moneiri többek között beje­lentette, hogy bírósági eljárást indítanak a vasárnapra virra­dóra megdöntött kormány szá­mos korrupt tagja ellen, s bí­róság elé állítanak katona­tiszteket is hasonló vádakkal. A forradalmi tanács elnöke azt is közölte, hogy szigorú intézkedéseket tesznek az új forradalmi rendszer védelmé­ben. Az A1 Ahram khartoumi jelentésében arról is beszámol, hogy a muzulmán testvériség szervezet hívei ellenitünteté­seket rendeztek, és uszító röp­cédulákat osztogattak. A főko­lomposokat árulás vádjával bíróság elé állítják. A politikai állásfoglalások közül a hírügynökségek ki­emelik a szudáni rádiónak azt a kommentárját, amely élesen megbélyegezte Izrael-barát politikája miatt az Egyesült Államokat és Nyugat-Német- országot, s ezzel kapcsolatban a Német Demokratikus Köz­társaság Szudán részéről tör­tért elismerésével is foglalko­zott a rádió. Az NDK elismerése — han­goztatta a kommentár — az első lépés abban az irányban, hogy kialakítsuk a szudáni forradalom külpolitikáját, amely az el nem kötelezett­ségen alapul. Sorozatos kudarcot szenvednek a «varniatosítók Amilcar Cabral, a Guiinei 5s a Zölófok-szigetek £üg [ellenségéért küzdő afrika >árt főtitkára dakari sajtóéi' ekezletén elmondotta, hog Juinea (Bissan) területének nintegy kétharmada a hazai ik ellenőrzése alatt áll. akik egyveres harcot folytatnak [yarniatosítók ellen. A fel izabadilott területeken él a >rszág egész lakosságána nintegy fele, körülbelül négv izázezer ember. A párt poli ikai munkájának eredmé íyekénl az ország különbőz üdékéin az őslakosság harcr lel a gyarmatosítók ellet Megmozdulnak a dolgozók .árosokban is. A gyarmaté ütök sorozatos kudarcoki szenvednek annak ellenéri togy a NATO-országoktól, el sősorban az NSZK-tól fegyve eket kapnak. Cabral elmondotta, hogy ez- iv január és április között a hazafiak több mint száz por­tugál katonát öltek meg, el , süllvesztettek hat hajót, le­lőttek és megrongáltak négy repülőgépet és hat helikop­tert. (MTI) Határőrök napja a Szovjetunióban Szerdán a hagyományokhoz híven, a Szovjetunióban megünnepelték május 28-át, a határőrök napját. A Pravda ebből az alkalomból közli Zirjanov vezérezredes­nek, a határőrcsapatok parancsnokának cikkét, amely hangsúlyozza: a Lenin kezdeményezésére és a kommu­nista párt által létrehozott határőrcsapatok már több mint fél évszázada oltalmazzák a szovjet határokat. A szovjet hadsereg katonáival együtt a határőröknek nem egyszer kellett megküzdeniük a fehérgárdistákkal, a ja­pán szamurájokkal, a kínai militaristákkal, a német fa­sisztákkal, kémekkel és diverzánsokkal, a maoista pro­A laoszi királyi kormány csapatai kivonultak a Kö- zép-Laoszban levő Xieng- khouang stratégiai fontos­ságú városból. A kormány­csapatok és a Patet Lao haderői között súlyos har­cok folynak a Kőedény-sík­ság birtoklásáért. Az AP vientianei jelentése szerint a kormánycsapatok eddig is csak a királyi légierők és amerikai bombázók támo­gatásával tudták tartani Xiengkhouangot. Amerikai részről ismétel­ten tagadták, de Souvanrta Phouma laoszi miniszterel­nök két alkalommal is nyíl­tan elismerte az amerikai bombázások tényét. A Kő­edény-síkságért a múlt hó­napban felújult harcok két év óta a legnagyobb harci cselekményt jelentik Laosz- ban. (MTI) Kosos a harcunk Amióta nyilvánosságra hozták, hogy a kommunista ős munkás­pártok 19«9. júniusára Moszkvá­ba összehívták nemzetközi ta­nácskozásukat, mind gyakrab­ban hallani a kérdést: lehet-e egységet teremteni a nemzetkö­zi munkásmozgalomban, amely­nek egyes osztagai a legkülön­bözőbb körülmények között te­vékenykednek. A kérdés érthető, hiszen a kommunista pártok ma nagyon eltérő körülmények között vég­zik munkájukat. Az egyik part a szocialista társadalom építését irányítja, a másik pártra a ka­pitalizmusból a szocializmusba való átmenet feladatai várnak. Egyes partok fejlett tőkés or­szágokban működnek, mások a nemzeti felszabadítási mozgalom övezetében vívják harcukat. Az egyik hatalmon levő párt, a másik ellenzéki tömegoárt, a harmadik a forradalmi zászló- bontás elején tart. A mozgalom színképe tehát igen tarka. Ennek a sokszínűségnek aizonban van egy egységes aLaptónusa: a szocializmus és a kommunizmus építésének közös célja, a marxizmus—le- ainizmus közös eszméje. Vilá­gos azonban, hogy az egyes pártok harca — napjainkban sokkal inkább, mint valaha — nemcsak a belső társadal­mi és politikai helyzettől, ha­nem a nemzetközi erőviszo­nyoktól, a két világrendszer közötti verseny, a béke és a háború erői közötti harc ki­menetelétől függ- Egységbe fűzi a testvérpár tokát az is, hogy mindenütt ugyanazzal a jól szervezett, tapasztalt, ra­vasz és erős ellenséggel talál­ják szemben magukat: az impe naiizmussai. A marxistáik—leninisták nem hunynak szemet az elté­rő viszonyok felett. Felisme­rik, hogy a pártok — a külön­böző feltételek és tapasztala­tok alapján — nem mindág egyformán fogalmazzák meg politikájukat, s sokszor más­más formában határozzák meg harcuk taktikáját. Az el­térő sajátosságok tiszteletben tartása mellett azonban min­dennél fontosabb az, ami kö­zös, ami összefűz. Világos te­hát, hogy az eltérő viszonyok között tevékenykedő pártok között is lehetséges, sőt szük­séges az egység. Nyilvánvaló azonban, hogy teljes’ egység rövid idó alatt nem teremthe­tő meg, ae egységet leginkább akadályozó fő ellentéteket rö­vid időn belül nem lehet fel­számolni. Addig is azonban, amíg helyreállhat a teljes egység, erőfeszítéseket keLl tenni az akcióegység létreho­zására a legfontosabb és a leghal ászt ha tatlanabb kérdés­ben,: aiz imperialistaellenes harcban. A szocialista országok kom­munista pártjai több fronton is szembentaliálják magukat a szocializmus. megdöntését cél­zó imperialista próbálkozá­sokkal. Az euróipai szocialista országok vonatkozásában ál­talában a fellazítás módsze­rét igyekeznek alkalmazni. más földrészeken elmennek a legdurvább agressziókig, amint azt a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­leni háborújuk, a Kubai Köz­társaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság el­leni fegyveres provokációik mutatják. A pártok feladata az imperializmus taktikájá­nak hatástalanítása — nem­csak országaikon belül, ha­nem határaikon kívül is. A fejlett tőkés országokban a kommunista és munkáspár­tok harca a monopoltöke ha­talmának korlátozására, majd megszüntetésére irányul. Cél­juk a dolgozók politikai jo­gainak védelme, a demokrá­cia kivívása, a munkásosztály és más dolgozó rétegek élet­körülményeinek megjavítása. Ez viszont nem választható el a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésétől, az agressziók visszaszorításától — az impe­rialisták megfékezésétől. Az úgynevezett harmadik világban működő kommunista és munkáspártok éles harc­ban állnak az imperializmus­sal. A tőkés világ hatalmasai durván beavatkoznak az ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai államok belső ügyeibe, védelmezve a monopóliumok érdekeit. Ahol pedig már győ­zött a nemzeti felszabadító mozgalom és a régi gyarma­tok helyén önálló nemzeti ál­lamok keletkeztek, ott ag­resszióval, gazdasági blokád­dal, belső aknamunkával, puccsokkal igyekeznek visz- szaszerezni elvesztett pozí­cióikat. Néhány országban a helyi földbirtokos osztály és a burzsoázia lepaktál az el­nyomókkal, hogy fenntarthas­sa kizsákmányoló rendszerét. A kommunistáknak tehát a belső és a külső ellenség el­len egyaránt küzdeniök kell, mert csakis így háríthatják el az országuk szabadsága és függetlensége, a haladás ellen irányuló imperialista támadá­sokat. E vázlatos áttekintés is mu­tatja, hogy az imperiali&tael- lenes harc alapvető feladata minden kommunista és mun­káspártnak — függetlenül at­tól, milyen társadalmi rend­szerben, milyen fejlettségű országban, melyik földrészen, milyen körülmények között tevékenykedik. Ez indította a pártok túlnyomó többségét arra, hogy a júniusi nemzet­közi tanácskozás központi té­májának azt válasszák, mi­ként lehet akcióegységet te­remteni ae imperialistaellenes harcban­Pálos Tamás I i o in in 8i ii i«t a Pái'if^ban Zsúfolásig megtöltötte a pá­rizsi sportcsarnokot annak a nagygyűlésnek a közönsége, amelyet a Francia Kommunis­ta Párt rendezett Jacques Duclos elnökjelöltségének tá­mogatására. A nagygyűlésen felszólalt Waldeck Rochet, az FKP főtitkára, aki megállapí­totta: a baloldal megosztott­ságával, amelyet egyesek akar­tak, és meg is szerveztek, a valóságban egy olyan politi­kai manőver tanúi vagyunk, amellyel meg akarják foszta­ni a népet az április 27-i nép­szavazáson aratott győzelmé­nek gyümölcseitől. Most min­NÖGRAD - 1969. május 29„ csütörtök Kanada kivonja csapatait az NSZK-ból? Olympic Express elnevezés­sel Észak-Görögországban NATO-hadgyakorlatok kez­dődtek. A június 17-ig folyó hadgyakorlatokat Horacio Ri­vero amerikai tengernagy, a dél-európai szövetséges erők főparancsnoka és Jürgen Ben- necke nyugatnémet altábor­nagy, a közép-európai szövet­séges erők főparancsnoka irá­nyítja. * A NATO hadügyminiszte­rei szerdán délelőtt Brüsszel­ben egynapos értekezletre ül­tek össze. Nyugati hírügynök­ségek jelentése szerint az ér­tekezlet érdeklődésének hom­lokterében annak a kanadai döntésnek a várható bejelen­tése áll, hogy az ottawai kor­mány haderőinek legnagyobb részét kivonja a NATO irá­nyítása alól és Nyugat-Né- metországban állomásozó had­erőit is fokozatosan hazaszál­lítja. Hírek szerint az Egye­sült Államok, Anglia, az NSZK és Hollandia Kanadát elhatározásának megváltozta­tására akarja rávenni. (MTI) Súlyos harcok a Kőedény-síkságért Csehszlovák szakemberek a párt vezető szerepéről Bírálják a rádió nyilatko%atái Ülést tartott a csehszlovák belügyminisztérium pártbizott­sága. Törölték a belügymi­nisztérium volt pártbizottsá­gának 1969. április 18-i meg­alapozatlan javaslatát, hogy a belügyminisztérium egyes dol­gozóinak 1968. augusztusi jog­ellenes cselekedeteit nem kel­lene jogi úton rendezni. Párt­vonalon sem szándékoznak el­nézni azokat az eseteket, ami­kor egyes belügyi dolgozóknál az ideológiai zűrzavar- szov­jetellenes hisztériába nőtt át. A pártbizottság felhívással fordult a lakossághoz, kérte, hogy támogassák a biztonsági szervek tagjait feladataik el­végzésében. ★ Mint ismeretes, május 26-án a csehszlovák rádió nyilatko­zatot tett közzé, melyben bo­csánatot kért azoktól, akiket az elmúlt év őszén — külön­böző adásokban — alaptalanul árulással vádoltak. A Rudé Právo kommen, tárjábán bí­rálja ezt a nyilatkozatot. A nyilatkozat — mutat rá — nem beszél arról, hogyan kí­vánják rendezni a túlkapáso­kat maguk a szerzők. Az sem világos, hogy vajon ki kér el­nézést. Az ügyet — állapítja meg a kommentár — túlságo­san könnyen kívánják ren­dezni. Felvetődik a kérdés: hogyan lehet az, hogy olyan könnyű szívvel írták le és mondták be a durva rágalma­kat, minden bizonyíték és tény nélkül? Mindezt nem lehet másképpen magyarázni, csak úgy, hogy a rágalmak kitalá­lói és terjesztői nagyon is szívesen hittek annak, aminek ők maguk is hinni akartak. ★ A CSKP KB cseh irodája állást foglalt a Cseh Szocialis­ta Köztársaság belső gazdasá­gi helyzetével kapcsolatban, és kijelölte az időszerű feladato­kat. Rudé Právóban több mint száz vezető csehországi gazda­sági funkcionárius: gyárigaz­gatók, üzemvezetők, mérnö­kök és mások nyilatkozatuk­ban kijelentik, hogy aktívan kívánják támogatni a CSKP KB cseh irodájának felhívását a népgazdaság fejlesztésére. Egyebek között azt írják: „mint kommunistáknak, nem lehet közömbös számunkra, hogy a társadalom viharos és ösztönös fejlődése időszaká­ban sor került a párt vezető szerepének, meggyengülésére, erősen csökkent a párt ideoló­giai és politikai befolyása, a gazdasági vezetésre és a szak- szervezeti szervekre. A "párt új vezetése biztosíték, hogy jobban megvalósítják a párt koncepcióját és javul a szer­vező munka is.” Az aláíró szakemberek kijelentik, hogy a kb új vezetését nemcsak szavakká kívánják támogat­ni, hanem tettekkel is. ★ A csehszlovák népi gyűlés alkotmányjogi bizottságánál: ülésén J. Havelka miniszter a sajtó és tájékoztatásügyi szö­vetségi bizottság elnöke tar­tott beszámolót és válaszolt a képviselők kérdéseire a saj­tótörvénnyel és a sajtó terü­letén hozott intézkedésekkel kapcsolatban. Tájékoztatta a képviselőket az úgynevezett megbízottaknak azaz a szer­kesztőségek azon munkatársai­nak tevékenységéről, akiknek az utóbbi időben biztosítaniok kellett, hogy a sajtóban ne sértsék meg az állam bel- és külpolitikai érdekeit. A mi­niszter ezen megbízottak tevé­kenységét gyengének minősí­tette. Havelka hangsúlyozta, hogy április óta jobban ér­vényesülnek a sajtótörvény előírásai, nemcsak arról van szó, hogy az állam érdekednek ártó közlemények ne jelenje­nek meg a sajtóban, hanem elsősorban arról, hogy a sajtó területén politikailag képzett vezetők és szerkesztők mű­ködjenek, és elérjék, hogy a sajtó dolgozói meggyőződésből támogassák a párt és az ál­lam politikáját. Az ülésen Jan Nemec kép­viselő interpellált azzal kap­csolatban, hogy a csehszlovák posta hírlapterjesztő részlege többnyire tendenciózusan sza­botálja a Tribuna és a „Svet Socialismu” (Csehszlovák- Szovjet Baráti Társaság lapja) folyóiratok szállítását az el­árusító helyekre. Utalt bizo­nyos brnói csoportokra, akik azzal fenyegetőztek, hogy fel­gyújtják az elárusítóhely eket, ha e folyóiratokat ott árusít­ják. (MTI) denkJ a Poher—Pompidou pár­viadalról beszél a választás második fordulójában, pedig ha a baloldal nem lesz jelen ebben a második fordulóban, a Pompidou—Poher párviadal azoknak a munkásoknak és demokratáknak a megcsúfolá­sát jelenti, akik új politikát akarnak. Az az igazi problé­ma, hogy megakadályozzuk egy olyan helyzet kialakulá­sát, hogy a baloldal ne legyen jelen a második fordulóban. Ez ma lehetséges, azzal a fel­tétellel, ha a dolgozók már az első fordulóban a legjobb helyzetben levő baloldali je­löltre, Jacques Duclosra adják szavazataikat. Ugyancsak a baloldalnak a második fordulóban való jelen­léte szükségességéről beszélt a nagygyűlésen Jacques Duclos. az FKP elnökjelöltje is. Ez csak úgy valósítható meg — mondotta —, ha a baloldali szavazatok nem szóródnak szét, hanem a legjobb helyzet­ben levő jelölt, azaz az FKP jelöltje nevére összpontosul­nak. Ebből a gondolatból ki­indulva — mondotta —, min­den egyes szavazat, amelyet Gaston Defferre-re adnak le, elveszett a baloldal számára, s ugyanez vonatkozik a töb­bi baloldali jelöltre, Michel Rocard-ra és Alain Krivine-re is.

Next

/
Thumbnails
Contents