Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

Közgazdász vendégeink A mai nappal rangos ese­ménysorozat kezdődik Salgótarjánban. Az or­szág különböző részeiből ösz- szesereglett közgazdászok ta­lálkoznak egymással, hogy a vándorgyűlés céljainak meg­felelően kicseréljék vélemé­nyüket, elmondják tapasztala­taikat a gazdaságfejlesztés közgazdasági és műszaki prob­lémáival kapcsolatban, makro- es mikroökonomiai szinten, fi­gyelemmel a gazdasági sza­bályozókra, az anyagi érde­keltségre, rövid és hosszú tá­von egyaránt. Tulajdonképpen a gazdasá­gi mechanizmus eddig meg­tett útjáról az élet által felve­tett elvi és gyakorlati kérdé­sekről, megoldásuk lehetősé­geiről lesz szó, miközben a résztvevők sok érdekes, új gondolattal, elképzeléssel já­rulnak hozzá a közgazdaság- tudomány további eredmé­nyes fejlesztéséhez is. N agy tudású, a témában jártas, széles körű is­meretekkel, tudomá­nyos fokozattal bíró szakem­berek tartják az előadásokat, s ez garancia arra, hogy azok a témák kerülnek a szekciós viták középpontjába, amelyek érdeklik a résztvevőket, ame­lyekkel munkájukban naponta találkoznak, azonban nem mindig látják a megoldás út­jait. A vándorgyűlés jó alkalom arra is, hogy megyénk köz­gazdászai nagyobb kitekin­tést nyerjenek az ország kü­lönböző területeire, megis­merkedjenek más megyék vál­lalatainak gondjaival, problé­máival. azok megoldásának célravezető módszereivel. Ki­váló alkalom ez a kis- és nagyvállalatok — állami, ta­nácsi közgazdászainak — ta­pasztalatcseréjére. Van miről beszélniük, mert a közgazda- sági szabályozókra épített szo­cialista gazdaságunkban a ma­gunk mögött hagyott eszten­dőben annyi új, a régitől el­ütő probléma, gond került a felszínre, ami feltétlenül meg­érdemli a széles körű országos 'nyilvánosságot. Igaz, a tanácskozásnak nem célja, hogy valamilyen kér­désben határozatot hozzon. A résztvevők nem is ezzel a szándékkal jöttek el hozzánk. Biztosak vagyunk benne, hogy lesznek olyan észrevételek, megjegyzések, amelyeket a későbbiekben jó lesz megszív­lelni, felhasználni. T alálkoznak az új köz- gazdasági szabályozók megalkotói és azok „szenvedői”, a vállalatok kép­viselői. Ez megóvja a tanács­kozást az egyoldalúságtól, ugyanakkor lökést ad a sok­színű tartalmában gazdag és konstruktív vitához. Mert erre számítani kell. E nélkül az egész vándorgyűlés csak ki- i ándulásnak tűnne. Érdemi vitára számítanak a résztve­vők, mert a mechanizmus ki- teljesedésg a jövő években váiik valósággá. Ütjából addig sokféle gátló tényezőt kell el­távolítani. Az ország vezető posztjain tevékenykedők nem udvarias nyilatkozatokat várnak a nagy önállósággal bíró vállalatok, üzemek, gyárak képviselőitől. A közvetlen gyakorlati szak­emberek pedig nemcsak ko- jbbi állásfoglalások elismét- lését. hanem helyes orientáci­ót. a jövő elképzeléseinek részbeni, vagy teljes irányát szeretnék megismerni. Ezekre várnak választ az Országos Tervhivatal, a különböző mi­nisztériumokban, kutatóinté­zetekben és az egyetemen te­vékenykedő vezetőktől. N em titkolt szándékunk, hogy a vándorgyűlés­ből a megye közgazdá­szai közéleti tevékenységé­nek további fellendülését is várjuk. Bár meg kell mon­danunk, sok részük van ab­ban. hogy az elmúlt eszten­dőben viszonylag kis zökke­nőkkel tértek rá üzemeink a kijelölt pályára, viszonylag elég gyorsan megismerkedtek az új játékszabályokkal. Szeretettel köszöntjük ked­ves vendégeinket! Kívánjuk, érezzék iól magukat városunk­ban. Otthonukba térjenek vissza sok. munkájukat előse­gítő ötlettel, elképzeléssel, amelyet hasznosítsanak a ma­guk és megbízóik számára. Vcncsz Károly VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGVET TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 121. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Eredményesek a magyar—osztrák tárgyalások Fock Jenő látogatásának osztrák sajtóvisszhang ja A Becsben tartózkodó Fock Jenő és kísérete látogatást tett Franz Jonas köztársasági elnöknél. Képünkön: Fock Jenő Franz Jonas dolgozószobájában, középen a tolmács Szerdán reggel Bécsben a kancellári hivatalban megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok Fock Jenő miniszterelnök és Josef Klaus kancellár kö­zött. A tárgyalásokon magyar részről Fock Jenő kíséretének tagjai, osztrák részről Wald­heim külügy-, Mitterer keres­kedelmi miniszter, valamint a kancellári hivatal, a külügy-, a kereskedelmi és az oktatás­ügyi minisztérium vezető munkatársai vettek részt. A szerdai osztrák lapok részletes fényképes tudósítá­sokban, vezércikkekben, kom­mentárokban foglalkoznak Fock Jenő bécsi látogatásával. Az osztrák rádió és televízió szerdai kommentárjában ki­emeli: „A magyaroktól elvá­laszt a politikai és társadalmi rendszer különbözősége; ami viszont összeköt, azok a közös nézetek arról, hogy a közép­európai térségben szükség van valamennyi nép békés egymás mellett élésére a sajátosságok kölcsönös tiszteletben tartásá­val. Kívánatos, hogy ezen az alapon hozzon Fock Jenő lá­togatása mindkét ország szá-. mára pozitív eredményeket'’. „A politikailag érdeklődő oszt­rák közvélemény figyelemmel tekint Fock Jenő látogatása elé — írja a szerdai vezércik­kében a kommunista Volkss- timme. — Nemcsak magyar, hanem osztrák szempontból is igen hasznos volna, ha a bé­csi tárgyalások a kereskedel­mi kapcsolatok, a máris meg­lehetősen kifejlett ipari együtt­működés kiszélesítéséhez és megjavításához vezetnének. A magyar képviselők egy sor hasznos, igen konkrét javas­lattal jelentkeznek a tárgyalá­sokon.'’ ■ Szerdán délben Becsben be­fejeződtek a tárgyalások Fock Jenő miniszte retook és Josef Klaus kancellár, valamint a kíséretükben levő személyisé­gek között. A tervezettnél hosszabb időtartamú, három és fél órás munkamegbeszé­lés után mindkét kormányfő megelégedéssel nyilatkozott az eszmecsere légköréről és gyakorlati jelentőségéről. Délután és este Fock Jenő és kísérete Becsben több hely­re ellátogatott. (MTI) kedden ismételten beszámolt a magyar kormányfő érkezé­séről, látogatásairól, a rádió kedden este a két ország gaz­dasági kapcsolataival foglal­kozó interjút közvetített Tí­már. Mátyás miniszterelnök­helyettessel. A félhivatalos Wie­ner Zeitung szerdán két ol­dalon fényképes tudósításban számol be Fock Jenő érkezé­séről, és közli a két kormány­fő kedden este elmondott pö- hárköszöntőit. A lap, akár­csak a többi osztrák újság, ki­emeli, hogy Fock Jenő átadta Jonas köztársasági elnöknek Losonczi Pál meghívását ma­gyarországi látogatásra. A Volksblatt, az osztrák kormánypárt központi lapja fC/ídár «lanos résivííHévFl Tanácskozott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Elnöksége Kállai Gyula elnökletével szer­dán ülést tartott. Erdei Ferenc főtitkár vitaindító bevezetője után megtárgyalta a Hazafias Népfront feladatait a szocialis­ta demokrácia fejlesztésében. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elsu titkára. Az elnökség tagjai közül a vitában részt vett Bartolák Mihály, Bencsik Ist­ván, Borovszky Ambrus, Erde’ Lászióné, Földi Mihály. He­rei• Ferenc, Sarlór István, oi megi János. Szavó Kálmán Veres Péter. (MTI) Megyei vezetők és képzőművészek eszmecseréje Szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában ba­ráti találkozóra gyűltek egy­be a nógrádi képzőművészek, a megyei pártbizottság és ta­nács vezetői, hogy megvitas­sák azokat a társadalmi, mű­velődési és művészeti kérdé­siét, melyeknek megvalósítá­sú, megoldása a soron levő fel­adatok közé tartozik. Az ér­tekezleten részt vett Jedlicska Gyula, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára és Gé- czi János, a Nógrád megyei Tanács vb elnöke is. Havas Péternek, a pártbizott­ság osztályvezetőjének üdvöz­lő szavai után Jedlicska Gyula adott átfogó tájékoztatót a művészeknek a megye , jelen­legi társadalmi, gazdasági helyzetéről, azokról a témák­ról, amelyek a megye vezetőH elsőrendűen foglalkoztatják. Ezek ismeretében összegezte a kulturális, művészeti feladato­kat, a képzőművészet helyét, szerepét, az eddig elért ered­ményeket, és a továbbfejlődés kívánalmait. A beszámolót követően a képzőművészek adtak számot elképzeléseikről, az alkotó­munkával kapcsolatos kérdé­sekről, a képzőművészeti ne­velés, ismeretterjesztés terén elérendő célokról. A tartalmas tanácskozás megállapodott ab­ban, hogy a képzőművészek hosszabb távra szóló munka­tervet készítenek, melyet me­gyei művelődéspolitikánk szer­ves részévé kell tenni a kép­zőművészeti ízlésformálás jobb eredményessége érdekében. A TIT emlékülése A Tanácsköztársaság északi hadjáratának 50. évfordulója tiszteletére meleg hangulatú emlékülést rendezett tegnap délelőtt a TIT Történelmi és Hadtudományi Szakosztálya, valamint a Munkásmozgalmi Múzeum, a TIT salgótarjáni székháeában. Az ünnepi ülés ellső előadója dr. Mucs Sándor alezredes, a Hadtörténeti Közlemények főszerkesztője volt, aki egy kicsit haza is jött Nógrád megyébe, hiszen Nógrádmegy erről származott el. A salgótarjáni harcok he­lye a Tanácsköztársaság hon­védő háborújában címmel megtartott előadásában rá­mutatott arra, hogy az első világháború után a munkás­ság igényeit nem teljesítő polgári kormány szinte ered­ménytelen hadseregszervező politikát folytatott, s ezizel szembeállította azt a lelkese­dést, amellyel a Tanácsköz­társaság hadbahívó szavára talpra állt a proletariátus. Tényekkel igazolta, hogyan követeltek a fiatalok mellett helyet a Vörös Hadseregben azok az idős emberek is, aki­ket semmi sem csábított a harcba, csak az öntudat. Égy ország féltő aggodalma kísér­te az északi hadjárat harco­sait, akik győzelmüket nem számbeli fölényüknek, ha­nem a proletár internaciona­lizmusból és igazi hazaszere­tetből. táplálkozó lelkesedé­süknek köszönhették. A salgótarjáni csata 191!) májusában címmel ezután Szabó Béla muzeológus tar­tott sokoldalúan dokumentált, előadást. Hangsúlyozta a ne­velők és ismeretterjesztő elő­adók felelősségét azon a té­ren, hogy történelmünk nagy­jai sorában a Tanácsköztár­saság hősei is méltóképpen sorakozzanak az ifjúság kö­vetendő eszményképei köze. A továbbiakban részleteset: kimutatta, hogy a Tanácsköz­társaság reguláris erői — amelyek között nem egy ké­sőbb nyíltan is elleniorrado' - már meglapult —, milyen k sebbségben voltak a cseh burzsoá csapatokkal szem - ben, s. miként egyenlítette k'> ezt a számbeli fölényt a sal­gótarjáni szenmeden.ee fegy­vert fogó munkássága. Be­szélt a hadvezetés nehézségei­ről, amelyek az antantcsapa­tok fenyegetéséből adódtak. Stromfeld Aurél vezérkari fő­nök stratégiai húzásairól, He­vesi és Rákosi népbiztosok te­vékenységéről, a szénmeden­ce népgazdasági fontosságáról és a Kisterenye, valamint a Karancsvölgy környékén két hullámban lezajlott hadmoz­dulatokról, illetve csatakrÓL Nagy Béla századparancs­nok a harcok során szerzett személyes élményeit mondta el. kiemelve a szénmedence bányászainak ragaszkodását és hősi lelkesedését a szocia­lizmus ügye iránt. Az emlékülés Molnár Pál. a történelmi szakosztály elnö­kének zárszavaival ért véget. Ilruszitu ja Zvezdn A tanulóifjúság nyári foglalkoztatása A tanév az évzáróval tulaj­donképpen nem fejeződik be. A nyári szünetben is alapvető követelmény a mozgalmi mun­ka folyamatosságának biztosí­tása. Ezért a pedagógusok és az ifjúsági mozgalom vezetői minden évben színes, tartal­mas program összeállítására törekszenek. A nyári foglal­kozások tervezésénél figye­lembe veszik, hogy szünidőről van szó, kötetlenebb, lazább programokat dolgoznak ki. Évek óta nagy sikernek ör­vend a középiskolások között a nyári építőtáborokban való részvétel. A Nógrád megyei diákok eddig is részt vettek az ország szinte valamennyi építőtáborának munkájában. A középiskolás fiúk az idén Nagymaroson (ütik fel táboru­kat, a vasút rekonstrukciós építkezésében vesznek részt, A lányok részére Budakeszin nyitnak tábort, ahol gyümölcs­szedéssel és szőlőkötözéssel foglalkoznak majd. Nógrád megyéből kétszáz fiú és 430 lány vesz részt az építőtáborok munkájában. A megye legtöbb középisko­lájában házi vezetőképzőt tar­tanak, ahol az ifjúsági mozga­lom módszereivel, vezetés­pszichológiái és szervezéstudo­mányi ismeretekkel, a jövő év feladataival ismerkednek majd a résztvevők. A házi vezető- képzés háromnapos lesz és köíel 250-en vesznek részt rajta. A KISZ-megyebizottság szervezésében a salgóbányai KISZ-iskolán augusztus 24— 30. között 40 gimnazista- és 40 szakmunkástanuló részvé­telével tartanak vezetőkép­zést. Ezen kívül a KISZ kb a középiskolai KISZ-titkárok ré­szére Szolnokon, a szakmun­kásképző intézetek ifjúsági vezetői részére a Balaton mellett szervez többnapos ve­zetőképző tábort. A táborok munkájában Nógrád megyei fiatalok is részt vesznek. Az úttörőket is gazdag prog­ram várja a nyáron. A külföl­di táborozáson résztvevő mint­egy negyven pajtást a szak­tárgyi versenyek, a kultúr- munkában, a sporttevékeny­ségben, az úttörőmunka egyéb területein kiváló eredményt elérők közül választják ki. Nagy elismerésnek számít, hogy 150 nógrádi úttörő vesz részt országos táborozásban% Többek között hatvan kiváló úttörő Tiszaligeten, hatvan Sal- góbányán. A szaktárgyi ver­senyeken kiváló eredményt élért úttörők is országos szak­táborozásokon vesznek részt. A legkiválóbb oroszosok Balaton- szabadi—Sóstón, az irodaírná- roíc Sikondán, a matematiku­sok Balatonrendesen, a kémi­kusok Debrecenben, a fiziku­sok Fadd-Domborin, a törté­nészek Brembergbányán, a biológusok Tokajban, a föld­rajzosok Vácott, a kultúrmun- kások, a kulturális szemléken kitűnt úttörők Felsőtárkány- ban és Csopakon táboroznak. Salgóbányári július 9—15. kö­zött országos rendezvényt tar­tanak, ahol az ország négy­száz természetjáró úttörője ta­lálkozik. Közel ötszáz úttörő őrsvezető képzését bonyolítják le a salgóbányai KISZ-tábor­TTfrii'anocoiI- 1 í!i u f •_» 1 Ita. szül fel itt a KISZ-es ifjúve­zetői munkára. ★ A kiszásték egy része gyalo­gos túrák során keresi fel azo­kat a helységeket a nyár fo­lyamán, amelyekhez a Tanács- köztársaság dicsőséges 133 napjának egy-egy emlékezetes történése fűződik. A túráknak öt végcélja van: Salgótarján, Kaposvár, Tatabánya, Szolnok és Miskolc. Az útvonalakon érintett megyék, járások, vá­rosok és községek kiszesei mindenütt helyi ünnepsége­ken fogadják a túrázókat, s az ott lakó fiatalok területük ha­táráig együtt menetelnek .majd velük. Erősödő barátság Szgivnyev ezredes és Tara- tuta őrnagy, a Krasznaja Zvezda különtudósítói cseh­szlovákiai helyszíni riportjuk­ban megállapítják, hogy a Csehszlovákiában ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok és a csehszlovák hadsereg közöt­ti kapcsolatok a barátság tör­vényei szerint fejlődnek. Rá­mutatnak arra, hogy ennek a barátságnak történelmi gyöke­rei vannak; Prága felszabadí­tása 1945-ben nem valamiféle jelképes kifejezés, a csehszlo­vák fővárost a géppisztolyos, gimnasztyorkás katonák men­tették meg a pusztulástól, az internacionalista hőstett pél­dáját mutatva. Sok minden elhalványulhat az emlékezet­ben — írják a szovjet tudó­sítók —, de sohasem lehet el­felejteni a közös harc éveit. Zolotov, a szovjet hadsereg vezérőrnagya elmondotta a tudósítóknak, hogy a szovjet katonák és a csehszlovák nép­hadsereg katonái, a szovjet harcosok és a helyi lakosság között erősödik a barátság, bő­vülnek a kapcsolatok. A szov­jet és csehszlovák fegyvertár­sak között gyakoriak a kölcsö­nös látogatások, a gyakorlóte­reken és lőtereken egyjjnással versengve tökéletesítik kato­nai tudásukat. A tudósítók beszélgetle'.i Lajcak csehszlovák alezredes sei, aki ki jelentette: a cseh­szlovák—szovjet barátságot sohasem fogják megrendíteni. Mindig a szocializmus védel­me mellett voltunk, a közös ügy sikerén munkálkodunk, s napról napra erősítjük har­ci közösségünket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents