Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
A vásárlók érdekében Mit hisz az anya a fiáról 1 a#: 4 NÖGRÄD - 1969. május 24., szombat Villanások a tv műsorából Tolna megyei hét. A televízió műsorai között e héten gyakran fogunk találkozni olyanokkal, amelyek Tolna megyét hozzák közel, az ott dolgozókat mutatják be, a megye gondjait, eredményeit ismertetik meg a nézőkkel. A Tolna megyei hét folytatása annak a sorozatnak, amit a Televízió két évvel ezelőtt indított el, s amelynek során megyéinknek eddig már feléről kaptunk friss, érdekes ismereteket. Interpelláció ... (Kedd 18.25). Épp a Tolna megyei hét keretében kerül sor az adásra, amiben a megye vezetői válaszolnak az interpellánagyon nehéz. Gondoljuk meg- 7 gyerek számára csak kenyérben napi négy kiló árát kell biztosítani. S Lóié János tervei: a gyerekek taníttatása, a családtól távoli élet emberivé tétele csak számunkra tűnnek kicsinek. A kínlódás, ami a legapróbb célok elérését is megelőzi és megnehezíti — kemény embert kívánnak. Kemény, tiszta sors az övé: emberi és tanulságos. Naphosszat a fákon (Vasárnap 20.20) Tv-játék Margue- rita Duras kisregényéből. Az írónő már világhírű volt — a többi között a Szerelmem, Hirosima című filmjével —, amikor idehaza még csak kezdtük megtanulni a nevét. Emlékezetes könyvsikert az 1966. tavaszán, a Magvető kiadásában megjelent, három kisregényt tartalmazó kötete hozott számára Magyarországon. (A címadó darabot alkalmazta Hegedűs Zoltán most televízióra saját fordításában) A Naphosszat a fákon című tévé-adaptációj ának szereplői: Sulyok Mária, Kálmán György, Almási Éva és Vár- konyi Zoltán; s a történet maga csupán egy félreértett, egy hiú várakozással terhes helyzet, feltevés, annyi csak, hogy egy fiú találkozik anyjával, aki mást hisz róla, mint amit a való helyzet alapján hinnie kéne... lakosoknak.Ennek során nyilván egy sor olyan gondra is választ adnak az illetékesek, ami a megyeiek számára £ legfontosabb. Afféle helyi Fórum-adásra számíthatunk. Puccini: Tosca (Kedd 19.30). A háromfel vonásos opera közvetítése a szegedi Nemzeti, Színházból. A nagy olasz zeneköltő számos ismert műve közül a Tosca egyértelműen előkelő helyet foglal el: a legnépszerűbbek közül való. A világ operaszínpadainak máig repertoárdarabja, az 1900- as római bemutatót követően alig néhány évre már játszották hazánkban, s legutóbb 1962-ben újították fel Budapesten, Lamberto Gardelli vezényletével. A szegedi társulat előadását Vaszy Viktor vezényli. Szeretek dolgozni (Szerda 19.30) Portréfilm. Ez év telén jártak a televíziósok a Kunigunda utcai munkásszálláson egy szociológiai riportfilm elkészítésekor, s itt is- I merkedtek meg Lóié Jánossal. A népművelés helyzete a rétsági járásban 0 Lóié János cigány. Családja — 7 gyereke van — messze vidéken él: címük Boldogságtelep 2. Ö itt dolgozik a fővárosban, s küszködik a gyerekekért, a beilleszkedésért, a tisztaságért, a szépségért. Szeret dolgozni mondja, csakhát „Nyomozás” Pásztón, kenyérügyben Szeretjük a kenyeret. Nem sikerült semmilyen megbízható statisztikai kimutatást előkotomom arra, hogy a kenyérfogyasztásban a világranglista hányadik helyét foglaljuk el. de régebbi olvasmányaimat felidézve úgy rémlik, tisztes — ha nem előkelő — helyezésünkhöz kétség sem fér. Valaki egyszer tréfásan megjegyezte, hogy még a tésztát sem tudja megenni kenyér nélkül. Asztalunkról valóban nem hiányozhat a barnára sült, foszlós bélű kenyér. Ennek ellenére a szakácskönyvekben — kettőt is átnéztem — meg sem említik, holott reggelink, ebédünk, vacsoránk, a legegyszerűbb étel is elképzelhetetlen nélküle. Ráadásul — mint erre Nógrád megye 1967. évi statisztikai évkönyvében rábukkantam — a munkás és az alkalmazotti háztartásokban évről évre növekszik a kenyérfogyasztás, az 1964. évi egy főre eső közel 106 kilogrammról négy év alatt 112 kilogrammra emelkedett. * Legutóbb Pásztón „nyomoztunk”, hogyan vélekednek a vásárlók és az üzletvezetők a pásztói kenyérről? El kell mondani, hogy Pásztó a kenyérellátásban rendkívül előnyös helyzetben van, hiszen helyben sütik a kenyeret és a sokféle péksüteményt, amik közvetlenül, minden különösebb törődés, raktározás nélkül kerülnek az üzletekbe. A kedvező feltételek ellenére mégis hallottam jót is, rosz- szat is a pásztói kenyérről. Délután háromnegyed négykor a 9. számú Sütőipari Szaküzletben már csak néhány kenyér és pár darab péksütemény kínálta magát eladásra. — Ha szükségem van valamire, csak fölhívom a sütőipari üzemet, máris hozzák az árut — mondta Varga Tibor- né üzletvezető. — Kenyeret annyiszor szállítanak, ahányszor kérek. Nálunk mindig friss kenyér van. Milyen a minőség? Nézze meg! — mutatta a magas, puha kenyeret. Ahol ketté szelte, látni lehetett, milyen lyukacsos, foszlós bélű. — Még a legigényesebb háziasszony sem találhat kifogásolni valót benne. Alapi Lőrincnének, a Nógrád megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat dolgozójának viszont nincs olyan jó véleménye a pásztói kenyérről. — Én már megelégeltem az örökös minőségingadozást. Egyszer elég jó kenyeret kaptam az üzletben, máskor meg halványát, laposat, hol meg sületlent, ragacsosat. Most már hosszabb idő óta otthon sütőm a kenyeret. Nem mintha ez könnyebb lenne, de így legalább nem érheti a családot meglepetés. A Pásztó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 25. számú szaküzletében a kenyéren kívül akár zsemlecipót, zsúrkenye- ret, zsemlét vagy turistakenyeret is vásárolhattam volna. A pékáru ilyen összetételét — a zárás előtt körülbelül egy órával — megfelelőnek találtam. Szabó Gábor üzletvezető elmondta. hogy a kenyér minősége általában kielégítő, a vásárlók elégedettek, egy bíráló észrevételt tett: a péksütemény, különösen a zsemle, sokszor törődött. Meg is mutatott néhány ütődött, horpadásokkal teli zsemlét. De rögtön magyarázatot is fűzött hozzá. — A pásztói sütőüzemnek tárolási gondjai vannak, ennek tudható be a minőség- romlás. *■ Megkérdeztem az egyik vásárló véleményét: — Jó a pásztói kenyér — mondta határozottan. Ugyanígy vélekedett Maksó Ilona elad.ó és Pápay Gézáné üzletvezető a 17. sz. önkiszolgáló élelmiszerüzletben. — Még nem fordult elő, hogy valaki reklamált volna — mondta az üzletvezető. — A választékkal sincs probléma, ami érthető, hiszen a sütőiparnak elsőrendű érdeke, hogy kielégítse a helyi igényeket. * Bekukkantottam még két üzletbe. A kenyerek mindenhol frissek, kívánatosak voltak. Jó napot fogtam volna Iá? Nem hiszem, hogy csak erről lenne szó. Bizonyára más napokon sincsen okuk panaszra a pásztóiaknak... Ha néhanapján mégis előfordul, talán a legtöbben bölcsen belátják: senki sem tökéletes, a sütőiparban is emberek dolgoznak, és százszor hálásabb dolog hűtőszekrényt, orvosi műszert vagy színes televíziót gyártani, mint kenyerei sütni, mert az előbbieknek csupán pár ezer, az utóbbiaknak millió vásárlója, ellenőre van, K. 8. Rétság Járás Tanácsa VB Művelődésügyi Osztálya szervezésében a környék falvainak népművelési helyzetét vizsgálják. A két hete tartó vizsgálódás célja, annak megállapítása, hogy az utóbbi időben a járás gazdasági életében bekövetkezett változások milyen következményekkel jártak, illetve járhatnak a helyi népművelők tevékenységére. Külön vizsgálják a községek gazdasági, politikai, társadalmi szerveinek szerepét az új mechanizmus által teremtett helyzetben a népművelés szemszögéből. Felmérik, milyen anyagi és erkölcsi segítséget nyújtanak a népművelés számára. A munkával június közepére készülnek el. Az adatok és tapasztalatok összegyűjtését követően a tanácsadó tevékenységet kívánják javítani. Mindenkinek megoldjuk a gyógyulás lehetőségét Beszélgetés dr. Szászt Éva igazgató-főorvossal Jelentős kitüntetésnek számít Nógrád megye egészségügyében a Korányi Vándorserleg odaítélése, amelyet minden esztendőben a legjobb eredményeket elérő TBC-in- tézet kap meg. A díj egy szakaszt zár le, amelyet a szakhálózat orvosainak, egészségügyi dolgozóinak nyolcévi, kemény munkája fémjelez. Ebből az alkalomból felkerestük dr. Szászi Évát, a megyei tüdőbeteggondozó intézet igazgató-főorvosát. — Hogyan jutott el a nógrádi szakhálózat a mostani országosan elismert eredményekig? — Kérdezi ük. — Bevezetőben mindjárt hangsúlyozni szeretném, hogy a Korányi Vándorserleget nem egy esztendő munkájáért kaptuk. Hosszú időn keresztül naponta harcot folytattak orvosok és egészségügyi dolgozók — tekintet nélkül a beosztásukra — amíg elértünk odáig, ahol most tartunk. Ennek az erőfeszítésnek, nyugodtan mondhatom, nagyszerű összefogásnak és együttműködésnek végsősoron a betegeink látták hasznát. Végeredményben ez az alapvető célunk. Kitüntetés és öröm számunkra ez a serleg, de még nagyobb öröm betegeink szakszerű, jó ellátása _ és a gyógyult emberek köszöneté. — Miképpen kezdődött — a hajdan szinte gyógyíthatatlan súlyos hetegsé— a tbc elleni küzdelem Nógrád megyében? — A megye a tbc elleni I harcban nagyon kedvezőtlen helyzetből Indult, az ipari fejlettség nem vonta maga után az egészségügyi fejlődést. Sok volt a beteg, nagy részük Igen elhanyagolt állapotban. Ezen a helyzeten csak egységes szemléletű, országos hálózat kiépítésével lehetett segíteni. Ennek a szakhálózatnak létrehívása 1948-ban kezdődött. Azóta számontartunk minden egyes beteget, ha valaki elköltözik egyik helyről a másikra, utazik vele a kórlapja is. Ahogy mi mondjuk, a beteg akarva-akaratlan csak a gyógyulás felé haladhat. Mert egy mélyen gyökerező helytelen szemléletet is le kellett küzdeni a tbc mellett. Azt, hogy a betegek szinte rettegtek a nyilvántartásba vételtől, inkább elköltöztek, csak senki ne tudja meg, hogy tbc-sek. A szakhálózatnak köszönhető, hogy a tuberkulózist mint népbetegséget, leküzdöttük. Erre egy jellemző példát mondanék. Vannak régi betegeink, akiket még annak idején a hálózat kialakításakor vettünk nyilvántartásiba. Mintegy hét százalékuk még ma is rendszeres gyógykezelést igényel, mert már késői stádiumban kerültek az orvos kezébe. Ezzel szemben az elmúlt három évben felfedezett betegek közül hét százalék az. akiket nem tudunk egy éven belül meggyógyítani. Azt hiszem, ez mindent megmagyaráz. — Jelenleg hol tartunk a tbc-szakhálózat fejlesztésében? — Legnagyobb eredmény talán az, hogy megvalósítottuk a megye lakosságának rendszeres évi szűrését. Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy például az elmúlt évben kétszázezer szűrést végeztünk el, gyakorlatilag min- des egyes lakos orvos elé került. Két nagyteljesítményű, korszerű, mozgó ernyőfény- kép-úllomás járja a megyei a legkisebb lakott helyre is eljutunk. Emellett két rögzített szűrőállomásunk van, amely lehetővé teszi a sok vizsgálat elvégzését. Már említettem, hogy kétszázezer szűrést végeztünk, ennek alapján mintegy négyszáz embernél találtunk valamilyen elváltozást. Hatalmas munka ez. De ennek a négyszáz embernek — sokan közülük nem' is sejtették, hogy betegek — megadjuk a gyógyulás lehetőségét. Nagy részüknél a betegség egészen korai stádiumban volt, úgyhogy a gyógykezelés után teljesen meggyógyulnak. Ezért érthetetlen, hogy egyesek vonakodnak elmenni a tüdőszűrésre. Lényegében mindenkinek helybe visszük a röntgen-készüléket, az állam erre hatalmas összegeket áldoz. Sokan mégis úgy viselkednek, mintha szívességet tennének nekünk azzal, hogy megjelennek a szűrésen. Hajdan népbetegség volt a tbc, ma pedig eljutottunk odáig, hogy az évenkénti lakosságszűrés szempontjából a világranglista élén állunk. Ehhez azt hiszem, nem kell magyarázat. >— A Korányi Vándorserleg nagy elismerés, országosan kiemelkedő eredményeket jelent. Milyen fejlődési lehetőség áll a megyei tüdőbeteggondo- zó-szakhálózat előtt? — Itt elöljáróban el kell mondanom, hogy általánosan csak a tbc-ben szenvedőt tartják tüdőbetegnek. Azonban még sokfajta tüdőbetegség létezik, melynek felfedezése szintén a mi feladatunk. A mostani kitüntetést is azért az intenzív munkáért kapta Nógrád megye, amelyet egyéb tüdőbetegségek felfedezése terén is megvalósított a szakhálózat. A jövőre nézve kidolgoztunk egy hétesetendős távlati tervet, amely az egész szakhálózat munkáját felöleli. A következő években a rendszeres szűrés mellett feltérképezzük a megyét és felkutatjuk mindazokat, akik bármiféle maradványt, vagy elváltozást hordanak a tüdejükön. Még akkor Is fokozottabb gonddal ügyelünk rájuk, ha teljesen egészségesnek érzik magukat. Ezzel elejét vesszük a betegség esetleges fellobbanásának. Ez a megelőzés munkájához tartozik, a megye minden egyes lakójáró', van egy tasakunk, amelyben a leleteket tartjuk. így az orvos előtt „nyitott könyv” beteg tüjíeje, évről évre !' gyelémmel kísérheti állapoté ; Ehhez a nagy munkához te~- mészetesen segítségre is szu> ségünk van Elsősorban a heh hiány aggaszt bennünket, nv kinőttük a megyei gonder épületét. Azt azonban mer ígérhetem, hogy a megy" szakhálózat orvosai és egészségügyi dolgozói az eddigiekhez hasonlóan, mindent megtesznek a tüdőbetegségek megelőzése és gyógyítása érdekében — mondotta befejezésül dr. Szászi Éva. Cs. E. Kálmán György; a „Naphosszat a fákon” című tv-játék egyik szereplője. (Vasárnap) Az antinő és az egyenlet Igaz, hogy a hivatalos neve bizományi bútorkereskedő, legtöbben azért mégiscsak ócskásnak nevezik. Pedig a köznyelvben meghonosodott név nemigen fedi a valóságot. A bizományi bútorkereskedő ugyanis szakképzett asztalos, ért a kárpitozáshoz is, és általában minden művelethez, amellyel egy használt bútort újjá, vagy legalábbis majdnem újjá kell varázsolni. A balassagyarmati Urbán Istvánné-féle bizományi bútorkereskedő cég kapualjában, meg az udvaron valóságos bútorkiállítás. Hasonlóan rak- tárjellegű a lakás két szobája is. Kopogok, belépek, hangosan köszönök: — Jó napot kívánok! Urbán Istvánnét keresem. A szobából szemüveges, csontos arcú, szikár férfi lép ki. — Én vagyok — mondja magától értetődőn. Meghökkent en nézem meg jobban. Ilyen antinőt még soha az életben nem láttam! A szemüveges férfi is észreveszi magát, nevetve magyarázza a helyzetet: — Vagyis, hát az Urbán Istvánná nem én vagyok, azaz hogy én a férje vagyok. Pontosabban mi ketten képezzük a kereskedést. Mi va- gir'i'k az Urbán Istvánná. .a. így mindjárt más! Röviden elmondom jövetelem célját, latba vetem gyér kereskedő szellemem,, s megpróbálom kellőképpen kidicsérni a túladásra ítélt fotelokat és társait. Sajna, nem sok üzleti szellemmel áldott meg a sort, mert Urbán Istvánt nem sikerül elbűvölni a bútorok csodálatos életútjával, rendkívüli tulajdonságaival. Egészen tárgyilagosan csak ennyit mond: — Jól van, fiam, jól van. Majd megnézzük azt a kaca- tot. Na mindegy. Nem születtem kereskedőnek, ebbe most már legjobb lesz beletörődni. De azt már meg nem állhatom, hogy megkérdezzem; mit hoz a konyhára a kétszemélyes kereskedés? Urbán István nem tagadja meg magát, hosszasan válaszol: — Nézze, fiam, nem sokat. Igaz hogy ebből élünk, de ugrálni nem lehet belőle. Mert ugye, ez egy négyismeretlenes egyenlet. Jól kell járnia az eladónak, különben nincs üzlet. Jól kell járnom nekem, különben más szakma után néznék. Jól kell járni a vevőnek, különben nem vásárolná meg tőlem az átpofozott bútort, na meg én is szeretek nyugodt lelkiismerettel aludni. És jól kell járni az államnak is, mert ugye az adó se kutya. A szakszerű fejtegetés lenyűgöző. Csak kinn az utcán veszem észre, hogy tulajdonképpen még most sem tudom, mit hoz a konyhára a kereskedés ... Sebaj, valamit azért most is tanultam. Jobban át kell néznem a négyismeretlenes egyenleteket... — szendi — Kamarazene-hangverseny Balassagyarmaton Kamarazene-hangversenyt tart a balassagyarmati állami zeneiskola tanárainak és növendékeinek részvételével május 28-án. A műsort Réti Zoltán, a zeneiskola igazgatója ismerteti. Az intézmény tevékenységének eredményességéről is számot adó hangverseny műsora: Florentio Maschera: La Mazzuola — \ . vicéi Can zóna. Sugár Rezső' Kis Suite (trió). Hajdú Mihály; Kiss Sülte (trióból) Allegretto moderato és allegro, Purcell: Trio Sonata-ból „Canzone”, illetve a műsor második részében Bach: h-moll suite, Beethoven: F-dúr románc, Saint-Saens Hattyú és Schubert: Der Hirt auf dem Felsen. Mind az Iskola tanárai, mind pedig a növendékek fokozott gonddal készülnek a tanév utölsó idejében sorra kerülő eseményre.
