Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
Beszél a műit falu Kijavítják az ősi templom tetőzetét is MátraszőUős, a nagy Ismét egy olyan nagyközségben tettünk látogatást, amely fölött nem múltak el nyomtalanul az idők viharai és egykor szerepet töltött be a történelemben. Már a régi krónikák is számot adnak róla, sőt 1345- ből már adománylevél igazolja akkori birtokviszonyát. A török időben tizenhét háza a váci „na- hilje”-nek adózott. A helybeli hévízforrás fölött kőhalmazon pedig valamikor vár állott, amelyet az erősség lerombolása után is még sokáig „Kisvár” néven emlegettek. Műemlékeknek illő épületekkel is gazdagon dicsekedhet. Temploma már nagyon régen fennállt, a templom szentélye pedig a tizen- negyedig századból való és gótikus, csúcsíves stílusban épült. Haláráért évszázadokon át versengtek a földesurak, és itt tartották számon a megye egyik legszebb úrilakát, azt a rokokó- stílusú, figurális díszekkel és kupolával ellátott kastélyt, amelynek kertjét kőfal vette körül és hire volt "entális képubrjárójának is. A kastélyban tizenhárom lakosztály volt. Szerencsére azóta nagyot fordult a történelem kereke. Az egyik díszes kastélyban jelenleg a mátraszöllősi termelőszövetkezet központi irodája rendezkedett be. A község lakói szabadon tervezik életüket. Rengeteg új ház épült, régi már lassacskán csak mutatóban marad A lakosság ngy része vonattal, autóbusz- szal az ipari üzemekbe és bányákba jár el dolgozni: a csaknem kétezerlelkes községből ötszáz a „kijáró”. Különösen a fiatalok életmódja vett nagy fordulatot. A kényelmetlen népviselet immár a szekrények aljában lapul és csak jelesebb ünnepeken kerül elő. amikor a tánccsoport mutatja be tudását. A községben nemcsak a sok új lakóházon, hanem a kikövezett vízlevezetőkön, a járdákon és utakon is észrevehető, hogy itt helyben van a hegy és a kő. Formálódik, szépül a falu, fejlődnek, változnak az emberek, ámbár még elégszer felfedezhetők a múlt hagyatékai a megmaradt tárgyakban és az emberek maradi gondolkozásában egyaránt. Negyven éve pedagógus Faluszerte azzal fogadtak bennünket, hogy titokzatos dolgokat találtak a templom átépítése során. A sokféle mendemonda fölöttéb kíváncsivá tett bennünket is. s megnéztük mi igaz belőle. A jelentős műemléki értéket képviselő középkori templom és környéke olyan képet mutatott, mintha a tatárok most vonultak volna el falai alól. van a tulajdonképpeni első templom építkezési szintje, milyen építési korszakok ismerhetők fel a mátraszöllősi templomon. A kutatás során találtak sírokat, ami természetes, hiszen egykor a templomépület körül és az épületen belül temetkeztek az emberek. A szentély alatt egy ferences barát, Mi (áj? Minden községben van olyasmi, ami a lakosság széles rétegét foglalkoztatja, ami fáj, amire orvoslást várnak. Mátraszőllősön például az fáj: 1. hogy nincs törpe vízmű, s még arra is csak ígéretet kaptak a járási tanácstól, hogy a következő ötéves tervben megépülhet; 2. hogy új óvoda kellene, mert a jelenlegi régi is, kicsi is, legfeljebb öregek óvodájának lehetne használni. Mátraszőllősön ugyanis bőséges a gyermekáldás, az elnéptelenedés veszélyével még nem találkoztak; 3. hogy az Egri Útfenntartó Vállalat nem oldja meg közmegelégedésre a hosszú községi főút portalanítását; 4. hogy az fmsz nem létesít eszpresszót, ahova a gyermekeket is be lehetne vinni sütemény és fagylaltot enni, szörpöt inni. A sekrestyén kőművesek dolgoztak, a falakról hiányzik a vakolat, belül pedig minden egymás hegyén-hátán állt. A templomhajó hossztengelyében mély kutatóárkot ástak. Itt találtuk meg úr. Valter Iloné régészt és segítőtársait Geczko Istvánt és Tóth Istvánt. Utóbbiak egy villany- lámpa fényénél ástak az árok mélyén. A régésznő elmondta, hogy az egész tevékenység a Műemlékvédelmi Felügyelőség tervezett munkája. Az a feladata, hogy felderítse, hol Nyolc mázsa gomba Két éve foglalkoznak a mát- raszőllősi közös gazdaságban a sampinyongomba termesztésével. Az egykori kastélyból átalakított szövetkezeti iroda a.atti pincében, száz négyzetméteren 1967-ben telepítettek először gombacsírát. Az e ső szüret rekorderedményt hozott, mivel négyzetméterenként 14—15 kilogramm gombát szedtek le az asszonyok. . ienleg a negyedik telepítés terem. A napokban szedték le ao első gombákat és szállították be Salgótarjánba, az ílelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnak. Most már nem terem annyit a terület, mint e'ső alkalommal, de a számí- ok szerint így is megadja a "—3 kg-ot a termőterület minden négyzetmétere. Az első szedés alkalmával t> —80 kilogramm ízletes gombát szállítottak a várost ögyasztók részére. A jövő hét elején újabb szállítmány érkezik a megyeszékhelyre. A mosatni telepítéstől 7—8 mázsa gombát várnak. Fülemíilepörök Á mült átkos emlékei az úgynevezett íülemüie- pürök. Egy mes- gye. egy áthajtó ag, egy csirke n. att indulnak és megkeserítik a szomszédok életét. Ilyen, évek óta húzódó civa- kodás központjában áll Mari néni - akinek teljes nevet ezúttal tapintatból nem írjuk ki. Felkért bennünket, hogy tegyünk igazságot. mert a szomszédja elszánt'ot- ta a földjét. Helyszíni látogatásunk alkalmával örömmel fogadott. — Csakhogy eljöttek! Ezt nézzék meg! Ez a mezsgyekaró öt centi - vei anrébb volt. A szomszéd dugta errébb... — De hiszen ezzel úgysem károsította, mert csak az utat érin-; ti. — Akkor is az enyém az. — Szüksége van rá? — Nincs — Hát akkor? — Perelek, amíg igazságot nem kapok. Nem bánom mennyibe kerül! (Mari néni egyébként szociális segélyből él!) — Megéri? — A másik szomszédot is beperelem. Megyek a bírósághoz. — Ö meg mit tett? — Hosszabb cserepeket rakott a hálára, az én portámra csöpög az ereszéről a víz... S ezzel az ügy igvel már számla- ' lun szerv, hatóság foglalkozott, a helybeli tanács többször is... Malacvásárlásból tér haza a pásztói picról a hetvenéves Huber Imréné. Bőven akad nézője az aprócska, alig nyolchetes, keverék malackáknak amelyeknek párjáért 950 forintot kelleti fizetni. Tavaly ért vette': szebbeket Huberék. Hiába, kevés a malac és sok a vásárló. Már pedig a piac törvénye az, hogy ilyenkor felszökik az ár. Faluhelyen azonban elképzelhetetlen a tél disznótor nélkül. Huberné joggal panaszkodik, hogy mennyi gond lesz még addig a drága malacokkal!... a szentély előtt pedig egy család maradványait találták meg. Ugyancsak itt találták meg egy csecsemő koporsóját is, amely valószínűleg a XVí. századból származik. A leletek értékelése azonban meg hátra van. A régésznő arre számít, hogy a templomi munkálatok során még több leletre is bukkannak. Borika kenyeret vesz Megérkezik Pásztóról a ti kenyeret hozó kenyere\k - sí és mintegy karmesteri jelre megmozdul az egész falu. A sok felnőtt között kedves színfolt az ötéves Céczi Bori- ka, amint szatyrában a friss, ruganyos kenyérrel elhagyja az egy éve épült élelmiszer és vegyes áruházat. Az önkiszolgáló rendszerű áruháznak, amelynek Szabó Ferenc a nagyon dicsért vezetője, egyébként az a híressége, hogy nagy és nagyszerű raktártérrel rendelkezik. A földszinti és alagsori raktárakban található is minden, még szifonpatron is. Megszólal a csengő és a mátraszöllősi új iskola udvarán megkezdik a sorakozást a szünet utáni bevonuláshoz a gyerekek. Podhorányi Gyula, iskolaigazgató ellenőrzi a rendet és fegyelmet. Az igazgató egyébként tizenkilenc éve él és tanít Szálláson, azelőtt pedig Nádújfaluban töltött el 21 évet egyhuzamban. Mint elmondta, az iskola fő gondjai közé tartozik, hogy nincs tornaterem, megfelelő politechnikai műhely és nagyon hiányzik a napközi is. Azonkívül szakos tanárokat keresnek a készségi tárgyakra: az énekre, rajzra, testnevelésre. Legnépszerűbb a teke Mátraszőllősön — ahogy mondják — nagyohb tekintélye van a tekének, mint a futballnak. A labdarúgók a megyei B osztályban szerepelnek, s ezenkívül létezik egy Ifjúsági csapat is. Igaz, hogy a tekeszakosztályban már csak a nagygolyóscsapat versenyez, mégis nagyobb a tábora, mint más sportágaknak. (Néhány évvel ezelőtt még a kisgolyóscsapat is működött, sőt erős női versenyzőgárdával is rendelkeztek. Háromszor egymás után elnyerték az egyéni békeiku- pát.) Saját erőből hozták létre még 1957-ben azt az ikerpályát, amelynek országosan is jó híre van. Az utóbbi időben azonban mintha csökkentek volna a tekézők sikerei. Pedig a tekesport atyja — ahogyan Sirkó József tanácselnököt nevezik tréfásan, de joggal — még most is nagy erőfeszítéseket tesz e szép sport virágzása érdekében. Ám az utánpótlás már kevésbé egyenletes, mint a korábbi években. Ebben az is szerepet játszik, hogy valamilyen oknál fogva a kelleténél többet tartják zárva a földművesszö- vetkezeti italbolt melletti kuglizót, ahol kinevelődhetne az utánpótlás. Ezt sérelmezik is a szőllősáek, de úgy látszik segíteni nem tudnak rajta. Pedig kár akadályozni az egészséges sportéletet. Miért durváskodnak ‘t Ilyenkor, tavasz idején sok gondot okoz a termelőszövetkezeti vezetőknek a háztáji föld kiosztása. Igaz, hogy működik a háztáji bizottság, de a legnagyobb körültekintés mellett sem lehet mindenkinek igazat tenni. Mátra- szo Hősön minden tavasz- szal 120 hold' földet osztanak ki a tagoknak háztáji területként. Tekintélyes mennyiség ez, s a legjobb indulattal sem lehet mindenkinek ott kiadni ahol éppen szeretné, vagy kedve tartaná. Hunyadi Árpád l'őagronómust sok egyéb tennivalója mellett azok a tagok is foglalkoztatják, akik azért keresik fel, hogy' reklamálják a területet. Ameddig ez szép szóval elintézhető nincs is baj. De akadnak akik vélt sérelmüknek igen durván adnak hangot, ami nyilvánvalóan nem célravezető megoldás. A durvaságnak pedig sehol sincsen helye, de kiváltképpen nincs Mátraszőllősön, ahol a termelő- szövetkezet gazdálkodása felfelé ível, s az eredmények egyre biztatóbbak. Gázrezsó kellene Állandóan nő a mátra- szőllősi földművesszövetkezeti büfé forgalma: áprilisban 60 ezer forintot forgalmazott, május végéig nyolcvanezret várnak. Ez a büfé a főútvonal mellé esik, a bevételét na- gyobbára az átmenő forgalomnak köszönheti. Ámde ez a forgalom, amint azt Szabó Vilibárné, boltvezető elmondja, az eddiginél is nagyobb lehetne, ha több sört kapnának. Két hete nem árusítanak sört. Azután a sültkolbászt is sokan keresik, ehhez viszont gázrezsó kellene, hogy frissen, illatozón készüljön az étel. A vezető azonban hosszú hónapok óta mindhiába kér gázrezsót a Pásztó és Vidéke Körzeti Fmsz-től amelyhez tartozik. Talán mégis lehetne valamit segíteni. ,. Van és még sincs Bizonyára tudják ma már a megyében, hogy még alig hat esztendeje melegvízű strandjáról is nevezetes volt a falu. A hévízforrás azonban 1963- ban elapadt, azóta annyira gyéren folydogál, hogy a háziasszonyok sem tudnak a forrás mellett e célra épített cementmedencében ruhát mosni. Ügy mesélik, hogy akkoriban osont el a hévíz, amikor a pásztóiak vázét kerestek és találtak. Most a községbeliek Pásztóra járnak strandolni. De a községben sokakat nem hagy nyugton, hogy üresen, kihasználatlanul ásítoznak a medencék. Ezúttal a Mátra aljára. Mát- ■ ívszöllösre látogatói; .,b* ; lünk” NÖGRAD-nfcpot tar i«r. V község gondjairól, örömoir > Lakos György és Pádár András készítettek jegyzeteket, a panaszosokat Tóth Lajosáé fö gadta, a képeket Koppány György fotóriporterünk kész? tette. Legközelebb. május 28-át; szerdán Magyarnándortia Iái-» gátunk el.
