Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 112. szám

Sokan jöttek Somoskőújfaluban nemcsak a községi tanács és intézmé­nyek vezetői várták lapunk munkatársait szeretettel. ha­mun a község lakóiból össze­gyűlt olvasóink is Egymás után érkeztek a panaszosok, érdeklődők és tanácsainkra kíváncsi olvasóink. A panaszok jelentős része e'i-éni jellegű, de vizsgálatuk er ;• egész közösségre kiterjedő. T’”en péld,áui Balogh Győrén zdtán és 25—30 társának pa­rt t<sza. A földtörvény végrehaj­tása során keletkezeit vitás Ügyek- rendezését sürgették a járási földhivatalhoz eljutta­tott észrevételeikre Szilágyi Istvánná és 50 tár­sa pedig a strandfürdőnél ki­sajátított. területükért igényelt kártérítése érdekében szóltak Princz József panaszát a N vugdíjfotyésító Igazgatóság­hoz. Molnár József olvasónkét t- '.özségi tanácshoz. Szabó Pai­ne reklamációját a megyei földhivatalhoz már továbbitol- ' tűk. Amin! szerkesztőségünk a panaszok kapcsán érintett szer­veknél eljár, az intézkedésről 8 lapban és kinek-kínek sze­mélyre szólóan választ kül­dünk. Somoskőújfalu, a rangos szomszéd „Vadregényes hegyek által övezeti medencében nyújtózkodik és mindinkább terebélyesedik a hajdan jelentéktelen kis jobbagytelepiilés. Somoskőújfalu’!. Her­nádi Károly nyugdíjas tanító, a lelkes falukutató írja ezeket a sorukat Somoskőújfalu krónikájában. A nagy gonddal, szeretettel gyűjtött történelem izgalmas, szép olvasmány. írója odaszegődik az ősember mellé és kí­séri a^nagy népvándorlások, a tatárdúlás, a törökkel vívott harcok idején. Ott van, amikor a jobbágyok véres verítéket iz­zadva, hatalmas gránittÖmbökből felhúzzák Somoskő büszke várát. $ kísérik Rákóczi kurucait. Átéli a hagy veszedelmeket, tűzvészt és járványt. Látja Petőfit, amint 1845. nyarán a somoskői és a salgói romok leg­felső csúcsán ül. Gyönyörködik az idillikus tájban és leszúllva, dicséri a környéken élő jó embereket. Regél az 1848- as forradalomról, a Tanácsköztársaság dicső nap­jairól. Czibula Sándort említi, aki, részi vett a Tanács­köztársaság dicső harcaiban, sok érdekes adattal gyara­pította a gyűjteményi. Tisztelettel és szeretettel szól a bányászokról, munkásokról, a Karancs erdeibe húzó­dó, s onnan harcba m&uio partizánokról. A falu erőteljesebb fejlődése a felszabadulás után indul meg. Mindjárt 1945. januárjában megalakul a kommunista párt. Államosítják a salgói és eresztvényi szénbányákat, ahol a somost férfiak nagy része dolgo­zik. Krepuska földesúr birtokát felosztják a falu sze­gényei között. A községi tanács 1950-ben alakult. Ak­kor is, most is azt tekintették legfontosabb tennivaló­juknak a tanácsvezetők: közel hozni a városi szomszéd­hoz a község társadalmi, gazdasági, kulturális viszo­nyait. A célkitűzéseket évről évre mind eredményeseb­ben valósítják meg. A megtett út fontosabb állomásai: az új iskola, óvoda, orvosi rendelő és egészségház, mű­velődési otthon, törpevízmü, utak, boltok. S minden létesítményben benne van a falu lelkesedése, sok-sok társadalmi munkája. Szorgalmas, tehetős emberek lakják a községet. Szá­muk Somoskővel együtt három és fél ezerre szaporodott. Többségük eljár a faluból dolgozni. Közel van Salgótar­ján, s rendszeres az autóbusz-, a vonatközlekedés. A nők elhelyezkedésére is szinte korlátlan lehetőséget ki­halnak az üzemek. A faluban a vasút, az erdészet, a kőbánya és a termelőszövetkezet kínál munkát. A kö­zös gazdaság 1959-ben alkuit, A somosköi a zagyvái tsz- ekkel 1984-ben egyesült. Háromezer hold földön gazdál­kodnak, s bizony jó volna, ha az eddiginél nagyobb si­ker kísérné munkájukat. Akkor lennének igazán elége­dettek az emberek, a haidani jobbágytelepülésből, a város rangos, szomszédjává fejlődött Somoskőújfaluban. Helyi járat szükséges A Bam’m^zban Somoskőújfalu robamrs&rt fejlődik. Lemérhető ez a köz­ség egyetlen presszójában, a Bambuszban. Néhány esz­tendeje alakították át. ízlé­ses. megkapó helyiség. Any- nyira közkedvelt, hogy a helybelieken kívül a kör­nyékről is idejárnak a fiata­lok, idősebbek szórakozni. Minden hét csütörtökön, szombaton és vasárnap tánc­esteket rendeznek. Ilyenkor annyi a vendég, hogy a hely­beliek kiszorulnak a helyi­ségből. Ezt sérelmezik. Ugya­nis társadalmi munkával se­gítették felépíteni, most pe­dig az ajtón kívül maradnak. Ami Igaz, az igaz- kicsi a presszó. Nem is szólva arról, hogy ez az egyetlen ilyen jel­legű szórakozóhelyiseg a ,^z- ségben. Bővíteni kéne. Ja­vaslatuk: a szomszédos kocs­mát elhelyezni egy m i-.ik épületbe és a felszabadult helyiséget a presszóhoz csa­tolni. Ha figyelembe vesszük a nagy külföldi és belföldi idegén forgalmat, jogos a ké­résük. A nevezetes ember Alighogy aláírta a belépési nyilatkozatot- máris neveze­tes ember lett. — A legdrágább lovat hoz­tam a szövetkezetbe—mond ja büszkén. Jó gazda volt, értett a lo­vakhoz. Egészen természetes­nek vette, hogy fogatosnak tették, s lovakat hajt ma is. Csak ő a megmondhatója, mennyi munkát, gondot ta­karnak az elmúlt esztendők. Mostohán bánt a termé­szet a szövetkezettel, csupa Ne­hegy, legelő, meg erdő hezen boldogulnak. A maga sorsa sem kényez­tette el. öt évet kint töltött a fronton. Megrokkant egész­séggel került haza. Azért dolgozik rendesen, becsület­tel. Tagja a vezetőségnek, tanácsainak, észrevételeinek sokszor hasznát veszik. — Keresni hogy lehet? — Mikor mennyi a munka — mondja. — Tavaly köze­pes évem volt. Havi 2000 fo rint volt a jövedelmem. .. Sok és mégis... Lakodalom Ma esküszik hűséget egy­másnak Bene Magdolna és Ozsváth Ferenc. A vőlegény falubeli, ám a menyasszonyt a „szomszédból”, Csehszlová­kiából hozta. Nagy András, a tanácstitkár adja össze őket. Amikor esket, a tanácshazán minden csupa virág, s egé­szen halk zene szól. Sokan választják a faluban a tár­sadalmi esküvőt. Az idén még minden fiatal párt Nagy And­rás ..kötött össze”. se Öregek háza nyegeket, a televíziót, a rá­diót, a konyhai felszerelést úgy adta össze a falu. Az öre­gek meg reggelenként elbal­lagnak a házba. Ebédelnek, beszélgetnek, olvasgatnak. Szí­vesen. néznék a televíziót is. Csak délelőttönként az iskolá­soknak sugároz műsort. Ah­hoz meg ők már nemigen ér­tenek. így peregnek a napok Zsu­zsi néni, Margit néni és a töb­biek napjai. Kimondhatatlanul hálásak: nincsenek egyedül. Szrík az iskola Bányászembei volt, egészen ad­dig, míg 1963-ban Somoskön tanács­elnöknek válasz­tották. Aztán 1966- ban Somoskőújfa­luval egyesültek, s Bóka József meg­maradt Somoskőn a tanács kirendelt­ség-vezetőjének. Lényegesen egy­szerűbb lett a dol­ga, mint addig. A nagy, az egész községet érintő kérdéseket a ta­nács vette kézbe. Azért Bóka József­nek is van mit tennie. A több mint félezer em­lesz. bér ügyes-bajos dolga változatlanul az ő gondja ma­radt. S a kirendeltség­vezető dolgozik, mint mindig. So­kat tett azért, hogy a festői szép­ségű vár tövébe települt kisközség méltó legyen ide­genforgalmi híré­hez, nevéhez. Tu­lajdonképpen há­rom kívánságuk volt a községbe­lieknek. A vil­lany, a víz és az út. Nem egészen négy esztendeje annak, hogy min­idén. Maradt te­gyulladt a fény. Vizet már régeb­ben kaptak, de még mintegy 600— 650 méteres sza­kaszon bővíteni kell a hálózatot. A fele meglesz az idén. Maradt te­hát az út, hogy ki­alakuljon a kör­forgalom fel a várhoz és vissza. De ahhoz sok pénz kellene. Legalább iOO ezer forint. így aztán az utolsó kí­vánság beteljesü­lésével várni kell még néhány évet. Gyerekek közöli Vizet kap a határállomás is. A csövek ágyát, az árkokat társadalmi munkával készítik. A faluban mindig nagy erőt jelentett a társadalmi segítség. Tavaly csaknem 750 ézer fo­rint értékű munkát végeztek önként a. lakók reive tölthesse be hivatását. A Somoskőújfalui asszonyok leg többje az üzemekben vagy a tsz-ben dolgozik. A legnagyobb biztonságban a bölcsődébe: tudhatják gyerekeiket. Mos szeretnék átépíteni a fürdőszo­bát, a foglalkozási termeket es erre legalább ötvenezer forint kellene. A költségvetésben szerepelt, de a felsőbb szervek törölték. Azért a somoskőújía- luiak nem keserednek el: ha kisebb mértékben is, de saját erejükből csinosíthatják a böl­csődét. Üt — számla Somoskőújfalu az ország északi kapuja. A határig fu­tó elsőrendű müút nehány éve készült el. Az eresztvé­nyi üdülőtelepre ugyancsak korszerű, szép út vezet. Ha­nem benn a faluban sok még i javítanivaló. Megszabja a következő öt esztendő tenni­valóit. A községi tanácson is úgy számolják, eltelik ennyi idő, míg burkolatot kap va­lamennyi földes út. Mintegy 18 kilométer utat kell építe­ni. Gyalogjáró már szinte mindén utcában van, azon­ban javításuk, korszerűsíté­sük szükséges. A községfej­lesztési hozzájárulást erre költik. Tetemes lesz a szám­la, Tiszta, szép nagyközség So moskoujfalu, tágas, egészséges hazakat öleinek körűi a he- gyek. Évente J0— 40-et is épí­tenek belőIUk, s az utóbbi idő­ben még itt is változott a di­vat. A két szoba helyett har­mat emelnek, az egyiket kütör a gyerekeknek. Szabó István, a község) ta­nács elnöke. Nagy András ta­nácstitkár. Petty vési Imre. a pártbizottság titkára készsége' es szívélyes kalauzaink a, utón, sok szeretettel beszéltet; az eredményekről, s felelős­ségteljesen szóltak a meglevő gondokról is. Munkatársaink­nak, Bobál Gyulának és Vincze Istvánnénak sokat se gftettek a faluról alkotott kép összeállításában. A fénykén felvételeket Koppány Györg- készítette. A panaszokat löt Gajosné gyűjtötte össze és to vabbttja az illetéke-ekbez. Legközelebb, május -1-é munkatársaink Mátraszőllőst látogatnak. Három kívánság Kiterjedt kereskedelmi hálózata van a községnek. önkiszolgáló el enni szerbül tok, iparcikket árusí­tó vegyesbolt, zöldséges bolt min­den együtt van. Ennek ellenére panaszkodnak. Ugyanis az egyik élelmiszerbolt az állomásnál, a másik a falu központjában, a harmadik a határállomás felé van. Az Itt lakok elégedettek is. Nem így az Ifjúgárda út lakói. Ez a község tulajdonképpeni új telepü­lése, boltjuk azonban nincs. Be­vásárolni a falu központjába jár­nak, amely messze esik a tele­pülésüktől. tJj boltot kémek. Jo­gos a kérésük. De leghasznosabb volna a falunak a sok kis bolt he­lyett egy ABC-áruház. Ez azon­ban még a távoli jövő INem lesz kivétel A törpevízmű építése még í953-ban kezdődött. Ma már több mint 12 kilométer hosz- szútógbaii hálózza be a falut a vezeték. Mintegy 150 házhoz fut a csöveken a víz. Néhány éve már nem építenek lakást fürdőszoba nélkül Somoskőúj­faluban. A hálózat bővítése folyamatosan történik. Az idén egy 1167 méteres szakaszon fektetik le a vezetéket Ebből 300 méter Somoskőben készül, a többi s faluban. De néhány év múlva már nem lesz kivé­tel. Hiszen 1970-ig a falu mind a 45 utcájában elkészül a víz­vezeték. A megye egyik leghossz­abb községe SoinosKoujt'a- I A becslesek szerint a tő aja 3,5~4 kilométer. Ki­terjedt a település Sajgó fe­lé is. Aki gyalog akarj» be­járni, órákat menetelhet. He- lyijaratra lenne szükség. Nem egy család az állomás­tól a. határátkelőnél levő böl­csödébe viszi reggelenként a kisgyereket. Ez is több kilo­méter és gyalog kell az utat megtenniük, ami sok időt ra­bol ej az emberektől. Kérik a soinoskőújfaluiak, hogy a salgótarjáni strandhoz közlekedő' heiyijáratü autó­buszok a végállomáson eltöl­tött kiállás helyett menje­nek fel a községbe és segít­sék a közlekedést. Ez annál is inkább hasznos volna, mert a községből sokan jár­nak a Tóstrandra is. Ezzel megoldhatnák utaztatásukat. Egészséges, szép környezetben telnek napjaik a somoskő- ijíalui apróságuknak. A szülök szívesen viszik bölcsődé* be gyermekeiket. Az iskola új Somoskőújfa­luban. néhány esztendővel ez­előtt építették. Jakab Ernő, az igazgató mégis panaszkodik, mert mindössze négy tanter­mük van. A négyszáz tanuló szűkösen fór el benne. A gon­dot úgy oldották meg, hogy ta­nítanak a régi iskolában is és a szertárakat tantermeknek alakították át. Korszerű tanítási módszere­ket vezettek be. Ez az úgyne­vezett kabinetrendszerű fog­lalkozás. Jól felszerelt tanter­mekben, sok szemléltető esz­köz segítségével tanulnak a gyerekek. Más községekből gyakran járnak pedagógusok tanulmányozni módszerüket. A község vezetői és a peda­gógusok foglalkoznak az is­kola bővítésének kérdésével. A Postai «joudok Ha Somoskőújfaluban jellemző­ek a nagy méretek, az leginkább r postán merhető le. Napi 200 a levélküldemény. Hó végén negy­venöt—ötvenezer forint a pénz- küldemény. ötszáznegyvenöt a reggelenként érkező napilapok száma, nyolcszáz a hetilapoké. Az út, amit a kézbesítőknek naoonta meg kell tenni, több kilométer, Czene Józsefné, Magyar Istvánné, Antal Albinná mégis szorgalmasan végzik munkájukat. A postások tevékenységét az ultramodern, de szűk postahivatal teszi nehezebbé. Szűkösen férnek benne. És ami még ennél is nagyobb gondot okoz, az egyik munkatárs csupán hat érát dolgozik. Ilyen forgalom mellett mint amilyen a postahiva­talban van több munkaidőre vol­na szükség. telek már rendelkezésre áll. Ha a terv sikerül, több lesz a tanterem, tornatermet építe­nének, egyszóval korszerűbbé fejlesztik az iskolát. Remélhető, hogy törekvésük eredményes A Sátoros-hegy tövében, a kristálytiszta levegőjű völgy­ben élnek a község legifjabb polgárai, a bölcsődések. Gon­dos vigyázójuk Kiss Éva, aki öt esztendeje a szülők megelé­gedésére vezeti az intézetet. A szobákban ragyogó a tisztaság, de lakói most ebben a szép tavaszi időben a kis csörgő hegyipatak partján sütkérez­nek, játszadoznak eber fel­ügyelet mellett. A községi tanács nagy gon­dot fordít arra, hogy a húsz- férőhelyes bölcsőde jól feisze­Zsuzsi néni, Antal Györgyné, kilencven esztendős. A ház előtt ül, a pádon. Szemei csuk­va vannak, s arcát odatartja a aélelőtfi napnak. Puskás Mar­git, aki több mint 30 évig ápo- ionő volt a faluban, nyugágy­ban sütkérezik. Körülöttük idős férfiak, asszonyok beszél­getnek, halkan, csendesen. A falu eleven lelkiismerete lett a hajdani urak tanyája, a népkerti ház. Tizennyolc idős, magára maradt ember napkö­zi otthona. A bútorokat, sző-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents