Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 112. szám

A t‘*í$nrlok '■■r<lpf<él^tpn ! MÍ* es«nél otthon m assiony TF©wf5ci} aki azU hiszi *#« vemi nosztalgiával mondják a salgótar jániak, amikor a hús- ** észítmények ellátása kerül s -c-ba: — Bezzeg a gyarma- teáknak jó, van vágóhídjuk, azt kapnak és akkor, amikor ók akarják és annyit. Mert aki n tűznél van, az jól meleg- sz:k. Ottjártamkor az első be- r '«násóin valóban az volt. r -gv igazuk van a panaszkodó tarjánÍHknak. — Téved, aki azt hiszi 0 látszat csaj — L>izo- nyították tényekkel, a boltve- í’tők. • — A megrendelőlapon 16 fé­le húskészítményt sorolnak fel. I i>ík*í szívesen (ártanánk leg­alább 10 félét. A mai napra 20 fajtát rendeltem, ebből majd­nem mind meg is étkezett. Ez nagyon jő, lia arra gondolok, hogy sokszor a szalámin, kol­bászon, esetleg u panzeren kí­vül alig érkezik más, a heti két szállítási idő között, A ke­nőmájas és disznósajt gyár­tását a meleg időre hivatkoz­va'beszüntették. Sonkufélékhöi, császárhúsokból, sültszalonná­ból, főtt felhősökből csak el­vetve kapunk. Sonkuszalámit hetek óta nem láttunk. A ve­vők pedig bosszankodnak, un­ják már a szalonnát, kolbászt, meg a szalámit. A kispénzű nagy családosok viszont Igen karesik az olcsó lecsókolbászt. Rendelünk is, csak nem kap­juk meg, pedig hetenként 50 kilót biztosan el tudnánk ad­ni. A vágóhídon azt mondják: nincs hozzá alapanyag; Ha a jelenleginél nagyobb lenne a választék, a mostani mennyi­ség kétszeresét is el tudnánk adni. Jgy is havonta 70—80 ezer forint bevételünk van a húskaésrftményékből. Régi ké­résünk, hogy a nyári idényben hetenként ne kétszer, hanem háromszor szállítsanak. Pén­teken kapok utoljára árut, A vágóhídon szabad szombaton nem dolgoznak, vasárnap pi­henőnap. A hét első napján gyártott áruk keitden kerülnek hozzánk, öt napig mi nem tud- juk tárolni. Személyes kapcso­latunk? Nem emlékszem, mi kor keresett fel a vállalat igazgatója, pedig alig néhány- i/áz méterre vagyunk egymás­tól. Ka jönne. elmondanák néki egyet, s mást — mondja y.ilrüi Ern&. á Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 127 számú boltjának vezetője. 0 Demeter György a Delíca- tesse. 135. számú boltot irá­nyítja. A kővetkezőket mond­ja: — A kocsimmal, vagy tri­ciklivel hetenként egyszer ki­szaladok a vágóhidra. Nem szeretik, deliét mit csináljak, A vásárlók igénye engem is szorít. Szalámit, szalonnát, pa - rízert mindig kapok, főtt hú­sokat azonban csak ritkán. Megértjük, hogy a meleg miatt a gyorsan romló áruk előállí­tását abbahagyták, helyette azonban adhatnának mást: turistái, főtthúsokat, sonkát, tarját síó. Amikor mindezeket elmondom, mindig valamire hivatkoznak. Egyszer a mar­ha-, másszor meg a disznóhús kevés. Ma aránylag jó napom volt. A rendelt 33 húskészít­ményből tl-et megkaptam. Forgalmunk havonta elért a 100 ezer forintot. Nogyobb vá­laszték esetén 30—40 száza­lékkal többet tudnánk eladni. A minőségről csak annyit: áru­juk szép, kivéve a parízert, ami lyukacsos és a disznósaj­tot, amelyben néha talán túl­zottan sok a zsiradék. Legna­gyobb gondunk azonban a heti háromszori szállítás megoldat­lansága — Az áru, amit kapok, friss, szemre 16 tetszetős. A vásár­lók a panzer lyukacsosságán kívül más húskészítmény mi­nőségét nemigen kifogásol­ják. Ellenben a választék na­gyon szegényes Egy-két kivé­teltől eltekintve a kért hús­áruknak csak 50 százlékát ka­pom meg, akkor is nagyon örülök. Legtöbbször szalonnát,, szalámit, esetleg parízert tu­dunk kínálni i vásárlóknak. Boltunkban különösen a főtt húsokat keresik, azokból vi­szont ritkán és keveset ka­punk. A rendelési lap olyan, mint a mézesmadzag: elhúzzák az orrunk előtt, azt szállítanak, amit akarnak, gondolván: — eszi nem eszi, nem kap mást. A vásárlók nevében kérem önöket, hogy valamilyen for­mában bírják rá a vágóhíd vállalat vezetőit u heti há­romszori .zállitá-s bevezetésére. Nagyon hálásuk lennének ezért H vásárlók is — tájékoztat Szilagyi István, az ABC áru­ház boltvezetője Kötelező ígéretei sem ez ügyben, sem más tekintetben, nem tudunk tenni. Azonban közöljük néhány megjegyzé­sünket, Ellentétet tapasztalunk egyes megyei fórumokon tett kijelentésekkel: biztosítani tudjuk a fogyasztói igények jó kielégítését a különböző hús­készítményekből. A gyakorlat éppen az ellenkezőjét bizo­nyítja- Aztán nem tudjuk, ki­nek higgyünk: a vállalatnak, vagy az illetékesnek. Az utób­biak azt állítják, hogy a hű­tőházak tele vannak hússal, főleg marhahússal. Végül egyetértünk a boltvezetőkkel és a vásárlókkal, hogy a kü­lönböző Indokok helyett most már konkrét Intézkedéseket kellene tenni a hetenkénti há­romszori szállítás bevezetésé­re, Ezt kívánja a fogyasztók érdeke még akkor is, ha a vá­góhíd monopolhelyzetben van, s a húskészítmények ellátá­sában még nem érkeztünk el a bőséges kínálat időszakához. — ven es® — A pártbizottság megtárgyalta s Közelebb az élethez Az agitáció* és propaganda­munkát elemezte legutóbbi ütésén a Mizserfai Bunyaüzem pártbizottsága. A beszámoló loüentős fejlődésről szólt. Az agitáció közelebb került az etethaz, a korábbinál jobban ■égitett megértetni és elfogad­tatni a párt politikáját. Olyan légitör alakult ki, amelyben nyíltabban., őszintébben vitat­tuk meg a dolgozókat érintő kérdéseket. Különösen gyakori beszéd­téma volt az elmúlt időszak­ban a gazdaságirányítás új rendszere. Ennek alapelveit, célját és szükségességét sike­rült megértetni az emberek­kel, bár sok vita folyt akö­rül, hogy az energiahordozók­ban bekövetkezett változás, a szénbányászat visszafejleszté­se nem az új gazdasági irá­nyítási rendszer következmé­nye, hanem a fejlődésből fa­kadó szükségszerűség. Ha egy­re kevesebben le, de még mindig akadnak, akik ezt vi­tatják. A tudat fejlődését bizonyít­ja egyébként egy sor más té­nyező is. Erősödött a dolgozók és vezetők felelősségérzete. Nagyobb érdeklődés tapasztal­ható a társadalmi tudomá­nyok, főiképp a közgazdaság- tudomány Iránt. Csökkent a társadalmi tulajdont sértő evetek száma és erősödött a pártfegyelem Is. A pártszervezetek nagy gon­dot fordítottak az elméleti munkára. Nem véletlen, hogy ebben az oktatási évben az üzem területén 1166-an vet- *ek részt szervezett pártokta­tásban. Nagyobb arz érdeklő­dés. több a résztvevő a maga­sabb szintű oktatásban is. A dolgozó tömegek tudatának erősítésében igen telentős sze­repe van a szocialista brigád- ruozunlomnak. Ma már az fijf-pTn + a listán ctoHo’Hc+si farrsrád’ba «7 er egy­uzáz dolgozó tömörül Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta sokat erősödött a párt és általában az üzemi demokrácia. A párt­tagság viitakészsége nagyobb. Viszont az is igaz, hogy gya­koribbak aa elemző viták, amelyek az egységes állásfog­lalást, a helyes döntést előse­gítik. A tömegkapcsolat erősíté­sét szolgálták a vezetők és dolgozók elvtársi beszélgeté­sei, a pártcsoport-tanácskcfzá- sok, az előre meg nem hatá­rozott napirend nélküli kér­dezz, felelek taggyűlések. Eb­ben egyre eredményesebb- munkát fejtenek ki a tömeg- szervezetek is. Sokat javult a kölcsönös tájékoztatás is, ami ugyancsak hozzájárult a nagy­fokú szemléletváltozáshoz. A korábbá mennyiségi szemlélet helyett egyre inkább a minő­ségi, gazdaságossági szemlélet lép előtérbe. A munka fogyatékosságairól is sok szó esett. A szénbá­nyászat visszafejlesztéséből fakadó pesszimista hangulat néha gátolja az egyébként jó intézkedések végrehajtását, egyeseknél közömbösséghez vezet. Másoknál túlzott illú­ziókkal találkozni, különösen ha átmenetileg növekszik a szénigény. Ezek ellen az agitáció eszközével jobban fel kell lépniük a jövőben. Nem tartják kielégítőnek Ml- zserfán a helyi gondok, prob­lémák elemzését az emberek mindennapos gondjaival való törődést. Hibának tartja a pártbizottság azt is, hogy az agitációt és propagandamun­kát egyes területeken még mindig reszortfeladatként ke­zelik. Ügy tartják, van bőven javítanivaló az üzemi de­mokratizmus erősítésében. Az eredmények fokozásán, a hibák kijavításán túl a tájé­koztatás rendszeresebbé téte­le, az önállóság növelése, a még több és célravezetőbb helyi kezdeményezés szerepel terveik között. Meghatározták azt is, hogy a tömegszerveze­tektől miben várnak nagyobb segítséget. A pártbiaofctsági ülés elérte célját, mert nemcsak elemez­te, mérlegelte az agitációs és propagandamunkát, de hosz- szú Időre meghatározta a to­vábbhaladás mikéntjét. Bodő János Villanás« w - & A a li műsorai*«! Fáklya, (Kedd. 20.20). A te­levízió magyar irodalmi fo­lyóirata II. évfolyam. 2. szám. Érdekes — kísérletszámba menő megoldással próbál­kozik ezúttal a Fáklya. Az adás két Illyés verssel indul, umit Latonlvíts Zoltán ad elő — A szörny és a Még- egyszer ugyanonnan címüe- ket — olymódön, hogy kép­Somogyvéri Rudolf. Bárdv György és Urí István. ... én egyszeresük megér kezik. (Szerda. 13.50). Magyar rövidjátékfilm. Érdekes, el­gondolkoztató Ilimnek ígér­kezik a Szakonyi Károly In­ter arma című elbeszélésé­ből. Dallos Szilvia által film­re írt történet. Témája új­nak éppenséggel nem nevez­hány és hány ember* Húzott már meg. . Szerezz nercet (Vasárnap, '0.201 Magyarul beszélő an­gol flhn Peter Coke A la- vász leheleU: című szí da­rabjából készült a fűm mű­faját tekintve: vígjáték, ren­dezte: Robert Asher. A sze­replőket a magyar moziláto- eató közönség g végeérhetet­A „Szerezz nercet” című angol film egyik jelenete. (Vasárnap) egyfelvonásosának — annak még hány ilyen hivatás van idején a Magyar Csillagban ezenkívül — gyakran napok- jelent meg —, A besúgónak ra kénytelen távol lenni fe- TV-változata kerül sugárzás- leségétől. Mit csinál az ász­ra. Szereplői: Major Tamás, szony ez idő alatt? A kétely. NÓGRÁD — 1969. május 17., szombat Rádió mellett PALGCFGLB. 18>ő® Tegnap délelőtt 10.05-kor a Kossuth Rádió­ban Nógrád megye irodalmi, művészeti és művelődési folyóiratát mutatta be a hall­gatóknak Csukás István. Közreműködött Kéry Gyula és Ujlaky László. Csukás István így kezdte értékelését: „A folyóirat egyelőre még negyedévenként je­lenik meg. Vagyis 1968-ban négy szám. Ab­ban reménykedünk, hogy a Palócföld havon­kénti megjelenése, magyarán komoly folyó­irattá való előlépése nem késik sokáig. Bí­zunk benne, hogy nemcsak a gyakorló iro­dalmárok örülnének egy új lapnak, hanem az olvasók is.” A következőkben Csukás István a folyó­iratok és az Olvasó népért mozgalom szoros kapcsolatának időszerű kérdéseiről beszélt. A Palócföld múlt évi négy számáról összegező megállapításként hangoztatta, hogy az, ért­hető lokálpatriotizmusból, elsősorban saját megyéjével, Nógráddal foglalkozik. Szerző­gárdájának többsége nógrádi, vagy Nógrád- ban él. Hozzátette, hogy nem a fővárosi la­pokból kiszorult szerzők társulásáról van szó. Ezt az Is igazolja, hogy nagyrészük nevével más országos kiadványok lapjain is találko­zik az olvosó. Mezei András, Vihar Béla, Jobbágy Károly' örsi Ferenc, és mások írásai országosán is ismertek. Elismerően szólott a Palócföld egyéb rova­taiban megjelent írásokról is, amelyek gyak­ran országos gondokról adnak hírt, s azok nógrádi vetületeit elemzik mély alaposság­gal. Csak dicséret illetheti a szerkesztőket, amiért helyet adtak a megújuló Salgótar­jánról, az itteni cigánytelepekről, az ifjúság- védelemről, a női foglalkoztatás nógrádi problémáiról, a falun élő értelmiségiekről stb. szóló írásoknak. A folyóirat múlt évi első számában nap­világot látott Madách-tanulmányok egyes részleteit az irodalomtudomány számára is hasznosíthatónak, esetenként szenzációsnak vélte Csukás István. Radó György, Németh. Antal, Szabó József és mások dolgozataira célozva elmondotta, a Palócföld kezdeménye­zése Az élő Madách című rovatával más vidéki folyóiratok ez irányú tevékenysége számára is példamutató lehet. Elismeréssel szólott a négy szám kritikai rovatáról is. Megjegyezte, talán kicsit túlságosan is nagy az az anyag, az a téma-mennyiség, amely a lapban felszínre bukkant 1968-ban. A bőség kissé feszessé tette a számokat. Ez is azt bizonyítja azonban, hogy indokolt gondol­kodni a havi megjelentetés lehétőségén. Csukás István a lap képzőművészeti anya­gát ugyancsak figyelemre méltónak tartotta Befejezésül Szabó József Arany javításai Az ember tragédiájában című tanulmányá­ból hallhattunk részleteket. Tóth Elemér ceket rabolnak majd » így jutnak pénzhez. Vakme­rő terveket kovácsolnak, a képtelen sutasággal „látnak neki” a megvalósításnak... Algyői robbanás Küsdeli a sérültek életéért A szerdai tragikus végű al­győi gazolinrobbanás vizsgá­lata során megállapították, hogy a lakókocsiban Nagy Fe­renc kútkezelő nyitotta Id a zárószerkezetet, hogy kiengedje az esetleges túlnyomást. Eköz­ben cigarettázott — ettől rob­bant fel a kanna és szenvedett a lakókocsiban tartózkodó hat személy életveszélyes égési sé­rülést. Nagy Ferenc még a robbanás napján meghalt a szegedi bőr­gyógyászat! klinikán. A töb­biek életéért megfeszített erő­vel küzdenek a klinika orvo­sai, ápolói. A Kossuth Zsu­zsanna Ápolónőképző tanulói ügyeleti szolgálatot vállaltak a sérültek mellett. A két szege­di olajipari üzem munkásai véradáshoz és bőrátültetéshez ajánlották fel segítségüket. (MTI) pel és zenével illusztrálják. A Fáklya portréfilm soroza­tában Szabó Pál író beszél életéről, munkásságáról. A film a gazdag művészi életút- állomásait követi nyomon, a pályakezdéstől a máig. Vé­gül a szokásos bemutató: Ká­dár Erzsébet kevéssé Ismert hető emberi problémakör művészi szemügyrevétele: a kötelességtudat, a hivatássze­retet miként segítheti át az embert az érzelmi csalódá­sokon. A történet egy fiatal katonatisztről és feleségéről szól. A tiszt — munkája, hi­vatásának jellege ilyen; s len „Folytassa ..sorozat filmjeiből már jól ismerheti, óz elsősorban a nevetőiz­mokra apelláló történet a helyzetkomikumra épül. Egy árvagyerekeket segélyező tár­saság tagjai elhatározzák, hogy belvárosi szűcs üzlete­ket fognak kifosztani — ner­Jelenet a „Gyilkosság a műteremben’' cimű bűnügyi játékból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents