Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 110. szám

Szeretni nem eléq... A pártszervezet segítségével Az új mechanizmusban a kereslet és kí­nálat törvényszerűségei' meghatározó szerep­hez jutottak a termelésben, a piacra terme­lés pedig kulcskérdéssé vált, olyan tényezővé, amely nemcsak az üzemekre, de a termelő­szövetkezetekre, az állatni gazdaságokra is érvényes. Tévedés lenne azt gondolni, hogy a gazdaságosság, az eredményesség csupán a gazdasági vezetek és * dolgozók ügye. Ezen a téren jelentős feladatok állnak a pártszer­vezetek előtt is, irányító, segítő és ellenőr­ző munkájuk nélkülözhetetlen a termelő- munkában. Ha a pártszervezet tevékenyen ki­veszi részét a közös feladatok megvalósítá­sából, ennek jótékony hatását minden eset­ben hűen tükrözik a gazdaság mutatÓ6zámai, eredményei. A Sziráki Állami Gazdaság pártszervezeté­nek munkáját nemrégen értékelte a járási pártbizottság. A vizsgálatból elsősorban az tűnik ki, hogy a párt és a gazdasági vezetés kapcsolata nem választható el a félremagya- rázhatatlan számok, tények világától. A gaz­daságot elég tekintélyes mértékben sújtotta a múlt évben egyebek között az aszályos idő­járás. Hogy a gazdaságnak 1964 óta töretlen fejlődése nem torpant meg, ebben oroszlán része van a helyi pártszervezetnek is. Bár a gazdaság összes árbevétele valame­lyest csökkent a múlt évben, a főbb muta­tok mégis olyan tendenciákra vetnék fényt, amelyek előfeltételei, biztosítékai az elkövet­kező eredményes munkának. Míg az összes munkabér-felhasználás évről évre csökkent addig az egy munkavállalóra eső átlagkere­setek állandóan növekszenek, az 1966. évi 17 650 forintról közel 20 ezer forintra emel­kedtek. Ez kiemelkedően jó munkaerő-gaz­dálkodásra vall, azt jelenti, hogy a vezetés alaposan megválogatja a dolgozókat, olyan jól képzett szakembereket alkalmaz, illetve nevel ki a törzsgárdából, akik a minőségi és mennyiségi munkában egyaránt helyt tud­nak állni. Egy másik: az összes dolgozókhóz viszonyítva 10 százalék a műszaki, adminiszt­ratív állományú alkalmazottak aránya, ami jól megállja a más közös gazdaságokkal való összehasonlítás próbáját. A pártszervezet még tervszerűbben kíván foglalkozni a gazdaságszervezés aktuális kér­déseivel, ezért alaposan és mélyrehatóan elemzi az állami gazdaság termelési tevé­kenységét, feltárja a hiányosságokat, okait és megjelöld a felszámolás módját. Támogatja, erősíti a szocialista brigádmozgalmat, a mun­kaversenyeket. Míg 1968-ban 9 brigád kell versenyre és 6 nyerte el a Szocialista brigád címet, addig ebben az évben már 11 brigád, 160 dolgozó nevezett be a szocialista mun­kaversenybe. Étlap, megkomponálva Mi a szeretet? Mindenki érzi, mindenki tudja es mégis milyen nehéz pontosan szavakba foglalni. Értelmező szótárunk úgy ha­tározza meg, hogy ragaszko­dásban, gyöngédségben, ma­sok javának őszinte kívánásá­ban megnyilvánuló, termé­szetes kapcsolatból fakadó erkés. Igaz ez? Igen, de kiegészítéssel. Iia például a szülői szere- íetre vonatkoztatjuk, azonnal kiderül, hogy a fenti meg­határozás alapján szeretni nem eleg. Kevés, ha csupán Kívánjuk gyermekeink javát. Többre van szükségük. Oko­san kell szeretni őket, hogy ne csak őszintén kívánjuk, de valóban az érdekükben cse­lekedjünk. De sokszor támad bennünk a tehetetlenség kínzó érzése, amikor egy szenvedő, síró csecsemőn akarunk segíteni! Milyen jó lenne ismerni ér- zelemvilágat. megtudni kíván­ságát Kedveben járnánk, de sokszor nem tudjuk, hogy mit is tegyünk. Ha visszagondo­lunk gyermekkorunkra, minél régebbi eseményeket próbá­lunk felidézni, annál halvá­nyabbakká, annál bizonyta­lanabbakká válnak emlékeink és az élet első évére már semmi sem marad. Pedig de jó lenne tudni, hogy akkor milyennek láttuk a világot, milyen igényeink voltak, mi­re volt szükségünk, mire sze­rettünk volna cselekedetek­ben megnyilvánuló választ kapni. Az el sem mondott gyerme­ki kérdésekre nem lehet ösz­tönösen kitalálni a feleletet. Mefc kell tanulnunk azt, hogyan szerethetjük okosan gyermekeinket. Az élet sírással kezdődik- jelezve, hogy véget ért az újszülött életében az a sza­kasz, amikor még minden igé­nyéről „automatikusan” gon­doskodtak. A magzati élet gondatlansága után most már az élet változékony körülmé­nyeivel kell felvennie a küz­delmet. ringésbe. Ezután már nem az anya testéből kapja szerve­zete az éltető oxigént, s mi­nél nagyobbak az első léleg­zetvételek, annál gyorsabban telik meg levegővel a műkö­désbe lépő tüdeje. A sírás­kor erősen kitágul a tüdő, ezért fontos, hogy az újszü­lött élete kezdetén minél ha­marabb felsírjon. Az újszülött a maga erejé­ből képtelen volna életét fenntartani. Érzékeny szerve­zetét erősen igénybe veszi az időjárás változása, s táplál­kozását nem tudja önmaga biztosítani. Az első hónapok­ban megfelelő segítség nél­kül tragikus irányba fordul­na az élete. Vérkeringése, légzése, emész­tése fokozatosan tökéletese­dik. Szinte szemlátomást vál­tozik mozgása és hosszasan sorolhatnánk a kialakuló, rendeződő életfolyamatokat, melyek eleinte több, majd később mind kevesebb segít­séget igényelnek. A csecsemő kezdetben csu­pán az ^anyjához kapcsolódik. Később észreveszi, hogy ezen túl is létezik valami. A vi­lág, mely körülveszi, mind jobban kitágul és nem ritkán kellemetlen élményt nyújt számára. Amikor elszakad a kizárólagos anyai környezet­től, biztonságérzete megren­dül, bizonytalanná válik. Ilyenkor már tudatosan kell segíteni, hogy megismerje a körülötte zajló világot, tudo­másul vegye a társadalmat, melynek 6 is piciny, de nem jelentéktelen tagja. A gyer­meknek élete kezdetén meg kelj tanulnia az alkalmazko­dást. A beilleszkedés nagy tudo­mány, sokan egész életükben nem tudják mefelelő szinten elsajátítani. Gyermekünk egyéniségének kialakulása ér­dekében nem közömbös, hogy az első megnyilvánulások mi­lyenek' miként fejlődik kö­zösségbe beilleszkedő társa­dalmi lénnyé. Természetesen a jellem fejlődésének folya­mata nem egyenes vonalú, a szülőknek tudniuk kell, hogy olykor a kifogásolható maga­tartás természetes a gyermek számára és nem szabad ösz- szetévesztenünk a nevelést az idomítással. A gyermeknevelés nincs különös képességekhez kötve, de nem szabad az ösztönös- ségre bízni. A helyes megol­dáshoz sokoldalú segítséget kaphatunk. Ide sorolhatjuk a terhesgondozós keretében az orvosi tanácsadást, a védőnői közreműködést, mely* nem­csak a testi fejlődés irányí­tásánál, de a nevelés gond­jainál is hasznos támogatást nyújt. És segítenek a társa­dalmi szervek is. A Magyar Vöröskereszt az Anyák isko­láinak megrendezésével siet a kismamák segítségére. Számos jó könyv is rendelkezésünkre áll. Külön felhívjuk a figyel­met dr. Kádár András nem­régen megjelent, hamar nép­szerűvé vált kis könyvecské­jére: Harminc hónap öröme és gondja a címe, mely jel­lemzően utal a gyermekneve­lés első szakaszának legfőbb problémáira. A gondok elmu­lasztásán és az örömök növe­lésén túl a kis könyvecske függeléke rendkívül hasznos összefoglalót közöl a gyer­mekgondozási segélyről. Is­merteti a munkaviszonyban álló nők Igényjogosultságának feltételeit, leírja, hogyan kell a kérelmet benyújtani, ho­gyan folyósítják a pénzt és milyen kedvezményeket vehet még igénybe az anya. Az igényjogosult szülőanyák többsége az elmúlt esztendő­ben élt a lehetőséggel. A se­gélyt felhasználva lehetővé vált, hogy gyermeke mellett maradjon a piciny emberpa­lánta életének talán a legne­hezebb korszakában. Az anyai szeretet közvetlensége azon­ban, mint már fejtegettük' nem elég. Okosan kell szeret­ni. És ne szégyelljük ennek fortélyait, ennek tárgyi tar­talmát megtanulni. Már elöljáróban bejelentem, hogy ezt az étlapót a cím el­lenére nem kottafejek tarkítják; és lapjai közül nem muzsika hangzik mint a levelezőlapnak álcázott gramafonlamezekről. hanem ízesnél, ízletesebb étkek­nek olyan sora vonul fel benne, amelyek mindegyike a haldoklót is életre keltené. És­pedig ingerló rendszerbe fog­lalva, akárha Krúdy fogyasz­totta volt kényelmes egymás­utánban. Levesek, hideg és meleg elő­ételek, halételek, békák, rákok és csigák. (A csigák közé be- óvakodott a teknősbékaleves is halk cammogással. Erről már nem kis elismeréssel volt mód írni e lop hasábjain ...) Aztán a marha-, borjú- és sertés­húsok, végül a diétás ételek következnek azok számára, akik a többi kívánatos finom­ságoknak már olvastán is el­gyengülnek. Mindez nem is volna nagy csoda, többé-kevésbé a külte- leki kocsmák étlapjának is ez a gerince. Legfeljebb a sor­rend más azoknál, és nincs rajtuk ..csiga konyhaförtök módra’’, vagy „kapros rákra­gu". Hanem a mód, a tálalás, ahogy mindez felsorakozikt Habfehér, fényes krétapapi­ron igén ötletes, a szövegre utaló remek rajzok sora. Mo­tívumai kedvesek, humorosak, művésziek. Az imponáló, nagy­alakú füzetet kedvelt kollé­gánk, Koppány György remek fotója zárja Ez azónban csak küllem. Belül az ízek tobzódnak. Aki e szerény sorokat ol­vasásra méltatja, betérvén a Karancsba, az étlapon a vá­lasztás lehetőségének olyan tárházára bukkan, hogy szinte Összeroppan a döntés felelőssé­gének súlya alatt. Mert ott áll fehéren feketé­vel: jóasszony krémlevessel, avagy suhantott levessel kezd­jen-e. Vagy az előételek kö­zül válassza-e a spárgát, vi­naigrette mártással (uborka, petrezselyem, finomra vágott vöröshagyma, kapri, tárkony, ecetes-olajos alaplébe keverve, a mártással a spárga áthúzva), netalántán döntsön az egy­szerű Gyulai kolbász mellett. Nagy kérdés mi a válasz, ami­kor ott áll a lehetőség: csiga legyen-e a következő fogás provencale-mártással (főtt, kockára vágott csiga, vajon pirítva, finomra vágott hagy­mával, gombával, paradicsom­mal, borssal, sóval ízesítve, vörösbormártással fölengedve. rizzsel tálalva), avagy szive- sebben állna a tisztelt étkező egy nemes egyszerűségében is pompás ízeket, színeket, illa­tokat sejttető csipetkés bog­rácsgulyás mellé? Akt nem akar világrészeket bejárni — még az étlapon sem —, és szívesebben ruccan át ide a szomszédba, választhat persze egyszerűbb ebédet is. Ki ne ismerné környékünkön az igen vonzó palóc ételek kö­zül a babos tésztát, a túrós gancát, a tócsnit, s főként a sztrapacskát túróval, vagy ha úgy jobban ízlik, káposztával? Mert a gazdag étlapról ez sem hiányzik. (Amit igen hiányol e sorok tanulnivágyó írója, a sok re­cept közül hiányzik a halászlé leírása. Szívesen gazdagította volna gyűjteményét egy való­ban jő halászlé-recepttel. Igaz viszont, hogy valamirevaló ember maga főzi mindennapi halászléjét, felesége gúnyos pillantásainak kereszttüzé­ben. ..) ^ No, száz szónak is egy s vége: ritkán látott ízléses, gazdag étlapot kreált a Ka- rancs. Adja a látogatók kedve, ízlése, éhé, hogy mindkét fél részére jó haszonnál, minél többen, minél többet forgas­sák ... íkussinszky) Dr V. P. TI ujjuk építenek Az építőbrigád alig valamivel több mint egyéves múlt­ra tekint vissza Patakon. Ám ez a néhány hónap is ele­gendő volt, hogy bizonyítsa: nem csinált rossz üzletet a tsz, amikor életrehívta ezt a közösséget. Már tavaly valameny­nyi szövetkezeti létesítményt a brigád építette fel, s amire még nem volt példa a tsz történetében, valamennyi beru­házással elkészültek. Hozott a gazdaságnak emellett 1 millió forint tiszta jövedelmet. Az idén is mintegy 2 és fél millió forint értékű munkát végeznek a szövetkezetben, Molnár József brigádvezető irányításával. Felépítenek többek között egy Szolgálati lakást, s elkészül egy nagyüzemi sertéshizlal­da. Mintegy 2 milliós értékben munkát vállaltak a szomszé­dos községekben is. A születés utáni első sí­rással a csecsemő azonban nem az elégedetlenségét fe­jezi ki, hanem ezek az első nagyobb lélegzetvételek kap­csolják be tüdejét a vérke­Az Országos Szakipari I zilálni felvés* festo-mázoló, hidegburkoló, ács-állványozó. lagyszigeteló. ho- hangszigetelő. műanyag burkoló. parkettás. bádogos. tetőfedő. üveges szakmunkásokat, ugyan­ezen szakmákba betaní- ; lőtt munkásokat, vala- ! mint 18 éven felüli se­gédmunkásokat. szállí­tó- és rakodómunkáso­kat. Heti 44 órás mun­kaidő. minden héten szabad szombat, külön­élés! és idénypótlék, szállást és üzemi étke­zést. utazási költségté­rítést biizlosítunk A munkábaállást követően az első felutazási költ­séget megtérítjük. Je­lentkezés: Bp V. Báthory u. 12. II. em ’•19 Munkaerő-gazdál- 'rodás. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési házának vezetőjével, Kovács József­fel arról beszélgettünk, hogy milyen változást hozott az intézmény munkájában a megnövekedett szabad idő? — A meghosszabbodott hét­végek a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek dolgozóinak körében is több pihenésre, szórakozásra, művelődésre és önképzésre nyújtanak lehető­séget, alkalmat adnak arra is, hogy a munkahelyen el nem intézhető hivatalos és nem hivatalos ügyeket elintézzék az emberek. A megnöveke- dett, felszabadult hétvégek arra ösztönözték (ösztönzik továbbra Is) a nagyüzemi művelődési házat, hogy a változó és új igényeket mi­nél teljesebben kielégítse. — Ha a szabad szombat és a nagyüzemi művelődési ház kerül szóba kétféle nézettel találkozunk. Az egyik szerint: a szabad idő jobb kihasználá­sában nem nyújt hatékony segítséget a művelődési ház. A másik ennek az ellenkező­sok új szolgáltatással, az vekhez jól Igazodó prog- ' ma! vesz részt a dolgozók tlturált pihenésében a ház. — Nem egészen egy esz- ‘**ndeje érint nagyobb mun- '■ástömeget üzemünkben a -zabad szombat. Véleményem szerint kezdetben divat volt megnövekedőit * zabad idő veszélyéről”, a? üresjáratról 4 NÖGRÁD - 1969, május 15., csütörtök A meg»hosszabbodott hétvének egy üzemi művelődési ház tükrében beszélni. Mara higgadtabban (téli meg a valóságos helyze­tet a népművelés. A tapasz­talat az, hogy a szabad szombat előtti péntek délutá­nokon és estéken van na- gyob igény a kulturálódásra, a művészeti és ismeretterjesz­tési programok iránti érdek­lődésre. (A nagyüzemi művelődési ház könyvtárában 12 ezer kötet van, ez azonban nem a teljes könyvállo­mány, hiszen 1« letétes fiók Is nyitva tart. A könyvtárt órák számának nagyarányú növelése nem hozott ÚJ "tagokat — ez az egyik tapasztalat. Ugyanakkor a szabad szombatokon megrende­zett kulturális eseményeken a ré­gebbinél többen Jelennek meg.) — Érdekes és új vonás a művelődési ház munkájában a mostanában kialakuló és szélesedő kapcsolat az üzem szocialista brigádjaival — mondja Kovács József igaz­gató. — A brigádok nagy számai és nagyon gyakran lá­togatják a művelődési házat. Társas összejöveteleket, is­merkedési esteket, vacsorákat rendeznek a mi közreműkö­désünkkel. A közeledést mj kezdtük, és most, nagyon örü­lünk a szaros kapcsolatnak. Gyakori az is, hogy a szo­cialista brigádok az üzemi művelődési házban tartják félhivatalos megbeszéléseiket. — A több szabad idő szül­te új szükségletek nagyon népszerű formájaként ismert a hétvégi kirándulás, víken- dezés. Egyre többen keresnek házon kívül pihenést. Hogyan segíti a művelődési ház az üzem dolgozóinak e mai kere­tek között folyó modern nép- vándorlását? — Szívesen vállaltuk a hét­végi kirándulások szervezését, hiszen ezek a kiruccanások — Lillafüredre, Miskolcra, Tapolcára, Egerbe, Verpelétre, Tokajba — a pihenés mellett kiváló alkalmat nyújtanak a kulturálódásra is. A „kiraj­zás mindig együtt jár a helyi és tájmúzeumok, kiállítások megtekintésével. A VOLÁN utazási iroda szolgáltatásait vesszük igénybe, az utazások nagyon népszerűek a dolgozók között. Az üzem évente 300 ezer forintot költ turisztikai célra. A mi feladatunk az, hogy ezt a meglehetősen nagy összeget minél jobban, érté­kesebben használjuk fel. A tervekről szólva elmond­ja az igazgató, szó van ar­ról, hogy a művelődési ház fúvószenekarának próbált (havonta legalább egy alka­lommal) kint a szabadban, a Zója ligetben tartsák. Az üzem szocialista brigádjai ez alatt a szabad levegőn, az üzemi konyha szolgáltatását igénybe véve pihenhetnének. Bővíteni akarják az ismeret- terjesztő előadások számát is. Meghívják dr. Buga Lászlót, rajta kívül dr, Bencsát Ala- dárnét, aki a nőknek tart előadást. Orbányi Iván zoo­lógust és Szepesi Györgyöt. aki a mexikói labadarúgó vi­lágbajnokságon szerzett él­ményeit mondja el. — Az ismeretterjesztés nap­ja — az igények szerint — a péntek délután. Csak egészen kiemelkedő esemény verse­nyezhet az egyéni propra mokkái, a szabad szombatokon elintézhető családi jellegű fel­adatokkal. (A munka.* növelőd ősi Házban iok országos hírű csoport műkő­jük eredményesen. A színjátszók peadaul elnyerték a Szocialista kultúráért kitüntetést és két al­kalommal megkapták a kiváló színjátszóknak Járó oklevelet Is. Legutóbb egy négyfelvonásos színdarabot mutattak be nagy si­kerrel, a nagyüzemben sok bejá­ró munkás dolgozik, ezért a mű­velődést ház kisugárzása, a lakó­területeken végzett népművelő munka hatóköre is élvről évre növekszik.) — Nagylócra, Zsunypusztá- ra, HoUókőre, Varsányba. Nógrádsipekre, Rimóera, Ipoivtarnócra, Mihálygergére. esetenként Zagyvarónára és Hasznosra is eljutunk. Zsuny- puszta kivételével valameny- nyi felsorolt községben élnek bejáró üzemi dolgozók, Zsuny- pusztát szép hagyományból patronáljuk 1945 óta ... (A lakóterületek művelődést életéve gyakorolt hálás jó példa val szolgálhatna a nagyüzemi KISZ-bizottság hasonló irányú kulturális tevékenységéhez. Elő­ször azonban az üzemi KISZ kul­turális életet kellene fellendíteni!) A nagymúltú üzemi műve­lődési ház sokat tesz a fel - nőttoktatásért, a legkorsze­rűbb felszereléseket vásárol - ja és a legképzettebb pedagó­gusokat foglalkoztatja. Szo­cialista szerződést kötött a he lvi szakmunkásképző-intézet­tel és mindenben segíti az ottani kulturális munkát. Minden tevékenységével arra törekszik, hogy a munkában ás a meghosszabbodott sza­bad időben együtt éljen a gyár doldozóival. Pataki László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents