Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 110. szám

Ju Tennivalók a tudatformálásban Beszámol A balassagyarmati városi pártbizottság végrehajtó bi­zottsága dicséretes kezdemé­nyezőkészségről tett tanúbi­zonyságot mikor elhatározta' hogy a városban működő szakszervezetek képviselőit egymás után beszámoltatja: milyen eredményeket- értek el a múlt évben, mik a terveik, hol látják a hibákat, é6 ho­gy an szándékoznak kijavíta­ni őket? A legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésen elsőként a he­lyiipari dolgozók szakszerve­zetének. a HVDSZ-nek a ve­zetői voltak a pártbizottság vendégei. A szakszervezetbe a város vállalatai közül a rémipari, a Bútorgyártó, az ingatlankezelő és a Kémény­seprő Vállalat tartozik — ezeknek a központjai is mind Balassagyarmaton vannak — valamint a Textilipari és a Vegyesipari Vállalat balassa­gyarmati részlege. A HVDSZ megyei taglét­számának 37,8 százaléka a vá­rosban él, vállalataik a me­gye helyiipari üzerrfeinek ter­meléséből felerészben veszik ki részükét. Három tfpu* A legutóbbi, 1967-es szak- szervezeti választások alkal­mával Balassagyarmaton — a vállalatok létszámától füg­gően — három típusú szak­szervezeti vezetőség alakult. A2 Ingatlankezelő és Ké­ményseprő Vállalatnál szak- szervezeti bizottságok alakul­tak, A Textilipari és Vegyes­ipari Vállalat helyi telepé­nél műhelybizottságokat, míg az atlag félezer embernek kenyeret adó Bútorgyártó és Fémipari Vállalatnál új szer­vezeti formájú szakszervezeti t-nacsokat hoztak letre. A fém­iparnál a tanács két műhely- bizottságra oszlott fel. Ezek — kisebb létszámot képvisel­ve — eredményesebben te­vékenykedhetnek. Balassagyarmat üzemeinek szakszervezeti vezetői közül heten a HVDSZ megyei bi­zottságának is tágjai. Elmond­ható, hogy a város, súlyának megfelelően képviselve van a megyébizotteágbam Amerika'* nagybácsi A gazdaságirányítás új rendjében a szakszervezetek szerepe erősen megnöveke- óett. A végrehajtó bizottsági ülésen a hozzászólások- kér­essek többsége azt firtatta: hogyan éltek a HVDSZ veze­tni a kiszélesedett jogkörrel, r elynek legnagyobb hatása a dolgozók tudatának formálá­sában mutatkozhat meg? Eredményekről és hibák­ról egyaránt beszélhetünk. A szocialista brigádok fel­ajánlásai sokhelyütt sajnos most is csak anyagi jellegű­ek, a szocialista kö-össének- hez, szocialista emberekhez méltó eszmei áramlatok kia­lakítására egyelőre még ke­vés helyet' ’ ~ ’• " -íh­lista országunk anyagi esz­közeinek fejlődése roham­mértékű, a tudat fejlődése nem tud ezzel lépést tartani — állapították meg, s részle­tezték a nehézségeket a hoz­zászólók. A szakszervezetek tevékenységének hatékonysá­gát gátolja, hogy a választá­soknál több olyan új szak- szervezeti vezető is pozícióba került, aki nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Néhányan nem tudták dolgo­zóikkal megértetni, - hogy a szakszervezet nem „amerikai nagybácsi”, nem azért hoz­ták létre, hogy mindenkinek mindennemű kívánalmát ma­radéktalanul teljesítse, ha­nem azért, hogy elsősorban a munkáskollektivák érdekében tevékenykedjék. Bár Balassa­gyarmaton a gazdasági veze­tés határozatai ellen vétójo­gukkal a «zakszervezeti veze­tők nem éltek, egyszer, a Fémipari Vállalat esetében, mikor a dolgozók érdekeit sértő bérrendezést akartak végrehajtani, a határozott fellépés is elég volt ahhoz, hogy a gazdasági vezetés el­álljon szándékától. A Fém­ipari Vállalatnál tehát megol­dódott a probléma, azonban van még a városban olyan vállalat, ahol ehhez hasonló határozott fellépésre, vagy ha ez sem segít, a pártszervek intézkedésére van szükség. Miért nem? A tudatformálás hiányos­ságait tükrözi az is, hogy Balassagyarmat helyiipari dolgozói közül mintegy het­venen nem tagjai a szakszer­vezetnek. Az illetékes vezetők ezt azzal magyarázták, hogy a dolgozók a belépést követő egy hónapig — próbaidejüket töltve — nem lehetnek szak- szervezeti tagok, azután sem törik magukat a felvételért —, ez utóbbi azonban újra csak a tudatformálás hiá­nyosságait igazolja. A szak- szervezet sport- és kultúrte- vékenységének javításában vannak eredmények, azonban még itt is — a sporttevé­kenységnek a labdarúgáson kívül több más sportágra va­ló kiterjesztésevei, az oktatá­si formák szélesítésével — sok a tennivaló. A végrehajtó bizottság ülé­sén sok olyan probléma ve­tődött fel és tisztázódott, amely felett a* illetékesek talán elsiklottak volna. A megoldásukra hozott javasla­tok Is azt mutatták: érdemes volt a HVDSZ városi szerve­zetei munkájának értékelését napirendre tűzni, a vezetők és a dolgozók tevékenységét megkritizálni — elsősorban az ő érdekilkhen. Baranyai László Kitérő a Stop-bisztrónál Hangos, jókedvű társaság beszélgetett a mátraverebélyí Stop-bisztró egyik asztalánál. — Elmentem az orvoshoz — mesélte a többieknek egy testes, saját bevallása szerint százhuszonhárom kilós férfi —, mondom neki, hogy ez, s ez van, adjon valami használható tanácsot, mihez tartsam magam. Az orvos nyugtatgatott, fel a fejjel, de lelkemre kötötte, ha sokáig akarok élni, naponta két deci folyadéknál egy korttyal se igyák többet. No, hoz­záláttam a kúrához, de nem ért az semmit. El is mentem egy főorvos ismerősömhöz, szépen elrebegtem neki bánato­mat, mire bosszúsan kifakadt: — Ezeknek a hagyományos módszereknek az ideje már lejárt. Az orvostudomány régen túlhaladta az ilyen ásatag dolgokat. Nem érnek semmit, felesleges akárkit is kínozni vele. Igyál csak, komám, ha egyszer szomjas vagy. Mit, két decit?! Két litert, hármat, amennyi jól esik. — Hát én megfogadtam a receptet, úgyis kutyára kiszá­radtam már a korábbi kúrától. Rögtön kimentem a Barinkai csárdába, az asztalomhoz ültettem pár üveg szürkebarátot és alaposan nekiláttam az ivásnak. Másnapra aztán olyan beteg lettem, hogy papír és ceruza nélkül kettőig sem tudtam számolni. Megyek is vissza a főorvoshoz, mondom, hogyan jártam. Kérdezi, mit ittam. Szürkebarátot. — Hát, látod, ez a baj — csóválta a fajét, miközben beadott egy injekciót, amitől egyszer és mindenkorra rend­be jöttem. — Én vízre, meg tejre gondoltam . . Szomorúan legyintettem. — Maradjunk akkor csak a két decinél, aranyos főorvos űr. Mondja meg nekem igaz hitére, ki bír nálunk ezekből három litert meginni? K. S. Öt évig tart Rekonstrukció 3z OBV Salgótarjáni Gyárában Saját erőből valósítja meg több nünt 87 és fél millió fo­rintos rekonstrukciós beruhá­zását az Országos Bányagép­gyártó Vállalat Salgótarjáni Gépgyárában. Igen időszerű ez, hiszen a volt bányai köz­ponti műhely az évi fenntar­tásokkal, kisebb átalakítások­kal, új gépekkel, a legjobb in­dulattal sem nevezhető kor- seerűnek. Bár termelése év- ről-évre növekedett és ma már az évi 150 millió forintot is eléri, a munkakörülmények javításra szorulnak. Igen nagy a zsúfoltság és a nagy vas- szerkezeti munkáknál sokszor a szabad ég a műhelyfedő. — Mire költik a beruhá­zási keretet? — kérdeztük Tordai Árpádtól, a beru­házási csoport vezetőjétől. — A beruházás generálter­vezője Nógrád Megye Ta­nácsa Tervező Irodája, öt év alatt valósul meg beruházá­sunk, amelynek kivitelezője az ÉVM Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat. Az idén sor kerül a durva tereprendezésre és megkezdődik az új, hat­ezer négyzetméter ulapterü letű, 12 méter magas, kétha jós gyártócsarnok alapozása A talajmechanikai vizsgálatok alapján itt vasbeton, úgyne­vezett franki cölöpözésre lesz szükség. A kétha jós új gyár tócsarnokban 15 tonnás daru pályát is építünk — közli i beruházási csoportvezető. — Mit gyártanak majd az új csarnokban? — Ide kenülnek a nagj óbb vasszerkezeti munkák. A gyár legfontosabb termékei a bá­nyai szállítószalagok. Ezek hajtóműveinek sorozatszerü gyártása, a görgőbakok ciklu sós gyártása is itt kerül meg­szervezésre. Itt kap helyet a darabolóműhely, amely köz­vetlenül csatlakozik majd az anyagtérhez. Az üzemvezetöseg törekvé­se, hogy már a jövő ősszel itt szervezhesse a gyártást. Hogy mit jelentene ez? Igazán csak az tudja értékelni, aki eső­ben, hóban, fagyban látta a lakatosokat a külsizínen dol­gozni. így volt ez hosszú évek során és ezért lenne fontos, hogy jövő októberre tető alá kerüljenek. Ha a csarnok fű­tését előzetes, ideiglenes be­rendezéssel tudjuk is megol­dani, legfontosabb mégis a tető lesz. Az új csarnok számításaink szerint mintegy 350 fő újabb munkaerő foglalkoztatását te- sei lehetővé. Az új üzemrész a volt mély­fúrás üzem területén épül. A kutatók az állattenyésztésért Az állattenyésetés kutatóit tréfásán a „hűsgyártas mér­nökeinek” ia nevezik. Igen találó ez az elnevezés. Élel­miszer-gazdaságunk eddigi eredményeiben nagy részük van, a kutatóknak. Az állat­tenyésztés kutatói, tudósai jelentős eredményeket érték el, amit a legérzékletesebben az bizonyít, hogy csak egy- egy eljárásuk is a gyakorlat­ban olyan gazdasági hasznot hozott, ami az egész magyar állattenyésztési kutatásra fordított összeget többszörö­sen fedezi. Ezekben a kuta­tásokban nagy szerep hárult az egyetemi és főiskolai in- t^'rnénvekre, n kutató intéze­tekre, de különösen az Állat- tenvésztési Kutató Intézetre. Ij módszerekkel Az utóbbi években az állat- tenyésztési kutatásokról ke­veset hallott a közvélemény, sőt elterjedtek olyan, híresz­telések, hogy állattenyészté­sünk fejlődése nagyrészt a külföldi eredményeknek tud­ható be. Kétségtelen, hogy kutatóink felhasználják a nemzetközi eredményeket, de adaptálva, alkalmazva őket a hazai viszonyokra. Ez tör­tént többek között a barom- fitenyé'zt-^hri vagy -i «er- tes-teny esetésben is. Számos hazai eredménnyel büszkél­kedhetünk az állattenyésztés más területén is. A kutatások forradalmi át­alakuláson mennek keresz­tül. A gyakorlat követelőén írja elő, hogy a kutatásban is módszert változtassunk. Hiszen mind nagyobb szám­ban jelentkeznek újabb, ter­melékenyebb fajták, ame­lyek előállítása gyorsabb és olcsóbb a régieknél. A gyor­san változó igényeknek, a piac követelményeinek meg­felelő fajtákat aizonban csak komplex kutatási módszerrel, a kutatók erejének összefo­gásával lehet gyorsan és megbízhatóan előállítani. Nem mindegy, hogy a hazai állattenyésztés milyen ered­ményeket ér el, mennyire hatékony kutatógárdánk munkája. A világpiacon csak abban az esetben tarthatjuk meg helyünket — vagy fog­lalhatunk el kedvezőbb pozí­ciót —, ha kutatásunk felzár­kózik a nemzetköei mezőny­höz és lépést tart vele. Frdemes' Nem közömbösek a hazai feladatok sem az élelmiszer- termelésben. Ismeretesek célkitűzéseink az életszínvo­nal növelésére, a táplálko­zás-kultúra átalakítására. Mindegek megvalósításához nélkülözhetetlen a hatékony kutatás, s ehhez az anyagiak biztosítása. Kevesen tudják, hogy az állattenyésztési ku­tatások mennyire kifizetődő­ek. Csak egyetlen kutatási eredményt vegyünk, a csök­kentett tejzsirral végzett borjúnevelés módszerét! Csu­pán ez két év alatt 173 mil­lió forint megtakarítást ered­ményezett, míg az állatte­nyésztési kutatásokra fordí­tott évi összeg 20 millió fo­rint volt. Az Állattenyésztési Kutató Intézet például olyan kombinatív keresztezés! eljá­rást dolgozott ki a szarvas­marha-tenyésztésben, amely- lyel a nagyüzemek magyar- tarka-állományának tej- és hústermelése öt éven belül 15 százalékkal fokozható. Ennek az anyagi eredménye nyilvánvaló. A kutatási eredmények fo­kozása érdekében az ország állattenyésztési kutatói ösz- szefogtak. Már tavaly elkez­dődött több komplex dtutatási téma kimunkálása. Jelenleg és a jövőben kilenc nagy * komplex kutatási témában folynak munkálatok. A kuta­tók erre társultak. A sertés­hústermelésben például olyan hibrid sertéseket kell előállítani, amelyek 180 na­pos korra elérik a 100 kilo­gramm élősúlyt. Kutatások folynak a lúdtenyésztés fej­lesztése érdekében is. Ezen a területen fontos cél olyan egyhasenú máj-, illetve hús- hibridek előállítása, amely­nél a lúd 500—700 gramm májat ad, illetve héthetes korra 4—4,5 kiló élő súlyt ér el, három kilónál kevesebb takarmány felhasználásával. Megkezdődtek a kutatások a hal tenyésztés fejlesztésére, valamint nyúlhibridek előál­lítása érdekében is, Igényesebb lajták. isénvesebb tartás Az újabb fajták részére azonban sem a takarmány- termesztés, sem a tartástech­nológiái viszonyok nem ki­elégi töek. Éppen ezért ezen a területen a legfontosabb a lemaradás megszüntetése. Jelenleg is az ország húsz helyén építenek a legkorsze­rűbb igényeket is kielégítő állattartó-telepeket, de biz­tatók a takarmányozási ku­tatások is. A komplex kutatásokra a különböző tudományos Intéz­mények szerződéses kapcso­latokat létesítenek, sőt kül­földi partnereket is bevon­nak ezekbe. A nagy témák kidolgozása természetesen nem megy máról holnapra, általában 3—6 év is eltelik az eredményig. P. A. Ott még vannak lebontásra kerülő épületeik. Ezt munka­erő hiányában a gyár szocia­lista brigádjai vállalják tár­sadalmi munkában. A megta­karított költségből jóléti célra egy autóbuszt szeretnének vá­sárolni. Az új nagycsarnok építése mintegy 35 millió fo­rintba kerül — folytatja — Milyen további fela­datok elvégzése szerepel a tervben? — A beruházás második lépcsőjében, szerepel a rakódó átépítése, az anyagszállítás korszerűsítése és a gázvezetek kiépítése. Földgázenergiára lesz szükségünk fűtéshez, a süveggerendák hőkezelésé­hez és a kovácsoló üzemhez Is. Az új kazánház (elépítése 1971-ben várható. A régi transzformátorállomás he­lyén egy új kompresszoTtele- pet építünk, ugyanakkor új 20 kilovoltos transzformátor­állomást is kell létesítenünk. — Mi lesz a rég) épiile. lekkel? — Teljes rekonstrukciót, felújítást kapnak. A cél. hogv a technológiai sorrendne i megfelelően helyezzük el a gépeket, megszüntessük a leg­több hely zsúfoltságát, szellő­sebb. emberibb munkakörül­ményeket teremtsünk. Készül egyébként egy 350—360 sze­mélyes új fürdő és öltöző is a dolgozók számára. Ez is je­lentősen javítja a szociális el- 'átottságot — mondja a be-i:- házási osztályvezető, akitől még azt is megtudjuk, ha a beruházás megvalósul, éven­te mintegy 100 millió forinttal nagyobb termelési érték elő­állítására lesz képes az OBV Salgótarjáni Gyára. Az átala­kításokat már megkezdték Az előkészítő és kisebb belső munkákat a Karancskesai Építő Kis/, végzi, júniusban pedig munkaterületet kap a megyei építőipar is. n. j. Napi postánkból A f agyiul tol mi f# szeretjük Az elmúlt napokban a számok tükrében jellemezte a NÓGRÁD Karancsalja községet. Jóleső érzés volt olvasni mindazoknak, akik e községben laknak. Az eredmények mellett eltör­pül a mi gondunk. Mégis papírra vetjük, hiszen saj­nálatos sőt dühítő, hogy a Nógrád megyei Vendéglá­tóipari Vállalat 37-es szá­mú cukrászdájában még ma sem lehet fagylaltot kapni. Az üzletvezető tájé­koztatása szerint már két hete, hogy kiszedték a fagylaltgépből az üzemelte­téshez szükséges sóiét. A fagyaltgép e nélkül nem működhet, sót az idei üzembeállításhoz már márciusban fel kellett vol­na tölteni a gépet ezzel a bizonyos sólével. Ügy gon­dolom, a község lakóinak zúgolódása jogos, hiszen a gyermekeken kívül, mi felnőttek is szeretjük a fagylaltot, s ezekben a napsütéses napokban szí­vesen. fogyasztottunk vol­na. Sajnos a vendéglátó­ipart vállalat nem sokat törődik velünk. Ez a kö­zömbösség pedig egyálta­lán nem válik a vendéglá­tás dicséretére. G. S.-né Karancsalja Keilte tíz Pásztó»? Gondokkal küszködik a pásztói Vízmű Társulat, mert a tagok nagy része nem fizeti, vagy csak hosszas kö­nyörgésre a pénzügyi hozzájárulást. A társulat 1966-ban alakult, azóta épül a vízmű-telep, egy tárolómedence, és az utcán futó gerincvezeték. Egy-egy családra kétezer­ötszáz forint jut, amit a tagoknak nyolc év, a nem tagok­nak pedig négy év alatt kell megfizetniök. Ez nem kis ösweg tie azt is figyelembe kell venni, hogy hosszú idő­re oszlik meg a fizetési kötelezettség és akár havonként is lehet törleszteni. Ez a dolog egyik oldala. A má­sik oldalon ott van, hogy mit kapnak ezért a pénzért t pásztóiak? Kell-e a viz Pásztón? A folyó viz az első lépés a városiasodás felé. Viz nél­kül nem lehet többszintes lakóépületeket építeni, ami vi­szont elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek. Ha lesznek többszintes épületek, mindjárt több lesz a lakás, küny- nyebb lesz megoldást találni az égető lakásgondokra. Víz nélkül nern lehet ipari üzemeket telepíteni, amelyek meg­felelő munkaalkalmakat teremtenek. Nem szükséges hosz szán fejtegetni, mit jelent az egészséges ivóvíz az iskolák, napközi otthonok, óvodák, bölcsődék számára. Az sem li tok Pásztón, hogy a kutak nagy része fertőzött, nagyon kevés a megfelelő víz. Előfordult már, hogy a napköz' otthont két hónapra bezárták, mert az orvos nem enge­délyezte működését a fertőzött, egészségtelen ivóvíz miatt Azt is tudja mindenki, aki úgy cipekedik vödörrel, mi lyen könnyebbséget jelent, ba a víz a lakásban van. Az is nyilvánvaló, hogy abból az összegből, amelyet a Vízmű Társulat tagjai fizetnek, nem épülhetne meg u vízmű, a tároló és a vezeték. Ehhez az állam még jelen­tős pénzösszeget biztosit. A belépés, a fizetési kötelezett­ség vallaiasa annak idején önkéntes volt. Mindenki tud­ta, mit vállal. Es most mégis valósággal úgy kell ki­kényszeríteni a hozzáiárnkist. Mintegy ezernyolcszáz csa­lod érdekelt a társulat munkájában, és ebből majd a fele nem fizetett Jelentős összeget adlak át most az adó­csoportnak, hogy hivatalos adóbehajtás útján szedjék be a pénzt. Az építkezés természetesen nem megy máról holnap­ra. Sokan mondjak, ha azonnal nem látnak kézzel f >g- hutó eredményt. . abból ugyan Sennin nem lesz ’. E. ív a legjobb cáloiat, hogy a terveik szerint az építés első ü: :- me június 30-ig elkészült. Az átadást Követően fokozato­san kapcsolják be a vizel a kórházba, SZTK-rfendelŐje. művelődési otthonba, iskolákba, óvodákba, tüdőgondozó­ba, lakásokba. És előre tervezett ütem szerint folyik ; vábbi munka is. Ezek után nyilvánvalóan egyértelmű < elet arra a kérdésre, hogy kell-e a víz Pásztón? NÖGRÁD — 1969. május 15., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents