Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

Albérlet százezerért (2.) A vállalat pedig fixet... A Salgótarjáni Járásbíróság három napig tárgyalta az ügyet. A bíróság előtt 25 vád­lott állt. A vád: társadalmi tulajdont károsító bűnszövet­ségben elkövetett csalás és más bűncselekmények. A kár: több mint százezer forint. A bíróság 21 tanút, könyvszak­értőt hallgatott meg, mielőtt ítéletet hozott. Jogos a kérdés: valójában hol aludtak Szabóék? Soha egyetlen éjszakát nem töltöt­tek a vállalatnak megjelölt lakásokban. Munkahelyükön a raktárban, vagy az irodahe­lyiségben álmodták az iga­zak álmát. A munkáltatótól vaságyat kölcsönöztek, ágyne­műről pedig mindenki gon­doskodott. A vállalat pedig fizetett. Pontos összegek: 1965-ben 20 ezer 745, 1966- ban 27 ezer 35 forintot. A pénzen, mint már mondottuk. ..becsületesen” osztoztak. irány az Idegen torira Imi! A mahinációban zavart okozott a vállalat igazgatójá­nak újabb körlevele, amelyet 1966. szeptember 30-án tett közzé. Ez a körlevél hatályon kívül helyezte a korábbit, il­letve módosította a szállásdí­jak elszámolását. Röviden: szállás hiányában az IBUSZ- on keresztül bérelhető ma­gánszállásokon (fizetővendég­szolgálat) kötelesek a dolgo­zók elhelyezkedni. Készpénz- fizetés nem lehetséges, a jö­vőben a fizetés inkasszó út­ján történik. Azt gondolnánk, hogy az új rendelkezés fel­borította Szabóék terveit. Nem így történt. Az „agy­tröszt” rábeszélte a bérbe­adókat Husztinét, Andrét. Bojtomét — akinek most már férje is beszállt az üzletbe, Szigetvári viszont 1966-ban már kilépett — ajánlják fel lakásukat a fizetővendég­szolgálat részére, illetve a szerelőbrigádnak. A báto- tiyiak újra kötélnek álltak. Az ajánlat csábító volt. Az eddigi havi 50 forint helyett Szabó 150 forintot helyezett kilátásba. Tehette ezt, hiszen tudta, hogyha az Idegenfor­galmi Hivatal kötélnek áll. ez jóval nagyobb összeget je­lent vállalatának. Pontosab­ban kétszer annyit lakáson­ként. mint korábban. A nagybátonyi szálláscsi- nálók Tarjánba jöttek. Októ­beri nap volt, amikor kitöl­tötték a jelentkezési íveket az Idegenforgalmi Hivatal­nál. A hivatal elfogadta a je­lentkezést anélkül, hogy megnézte volna, valóban al­kalmasak-e a lakások vendé­gek befogadására. Ha utána járt volna az illetékes előadó, akkor meggyőződhetett volna oéldául arról, hogy Husztiné lakása egyáltalán nem alkal­mas vendég fogadására. Minden a régiben... Maradt minden a régiben. Mindössze annyi változás volt, hogy a szerelőbrigádból újabb albérlők „aludtak”, il­letve szedték fel a jogtalan pénzt. Illés Imre, Vági Sán­dor, Biskopics Rémus, Árvái József és a többiek. Szabó Sándor pedig to­vább adminisztrált. A szoba­foglalási és beutalási íveket ellátta a kirendeltség bélyeg­zőjével. Aláírásával megren­delte a szobákat. Az okmá­nyokat az Idegenforgalmi Hivatal a számlákkal együtt elküldte a VAV-gyámak és megjelölte azt az egyszám­lát, ahová a pénzt kérte. A pénz megjött, a hivatal le­vonta az őt megillető hasz­not, a különbözeiét pedig a postai feladóvevénnyel a fiktiv szállásadóknak továbbította. Évről évre megújították a szerződést. A befolyt összegek: 1966- ban 5650 forint, 1967-ben 48 709 forint, 1968-ban 7170 forint. Ebből az Idegenfor­galmi Hivatal összesen 54 037 forintot utalt át szállásdíj címén, amin aztán osztoz­tak a bűnszövetkezet tagjai. Szabó Sándor közben vér­szemet kapott. Három alka­lommal is jelentkezett Tar- jánban — anélkül, hogy bár­miféle meghatalmazása lett volna — és felvette a „bér­beadók” részére járó pénzt. Az összeg több mint kilenc és fél ezer forint volt. A fur­csa a dologban, hogy a meg­hatalmazást nem is kérték tőle. Sőt: 1968. január 1-től Husztiné és Bojtomé nevét sajátkezűleg írta rá a meg­rendelő ívekre, velük pedig közölte: nincs szükség mára lakásukra, a szerelők mun­kahelyet változtatnak. (Következik: Miért kellett a pénz?) Szokács László Csak egy üveg sör.*. A vásártéri bisztróban a szokásos szombati forgalom, tikkor a pult előtt feltűnik egy 14—15 éves forma gyerek, a kezében nyitott sörösüveg és egy pohár. Nyugodtan issza a sört, láthatóan ízlik neki. Most mellévágódik egy másik srác, úgy tizenkét év körüli lehet. A nagyobbik megörül, és a felnőttektől eltanult szívélyességgel azonnal meginvi­tálja a kisebbet egy pohár sörre. Az nemigen kéreti ma­gát, nevetve felhajtja az italt. Történik mindez a forgalmas bisztróban, déli fél kettő­kor. A pénztáros nyugodtan blokkol, a felszolgálók végzik a dolgukat. Hogy közben gyerekek isznak szeszes italt? Kit érdekel ez ebben a nagy forgalomban? Az egyik kiszolgá- lónó vet ugyan rájuk egy fél pillantást, odavág egy mon­datot: Miért isztok? — aztán ellép. A gyerekek rá se he­derítenek, nevetgélve tovább isszák az üveg sört. A kérdés most már csak annyi: hogyan ihatnak a bisztróban gyere­kek szeszes italt? Miért nyitották ki nekik az üveget? Vagy úgy gondolták, hogy egy üveg sör semmi? A közönynek is van határa. Ezen kívül a vendéglátó- ipart szigorú szabályok kötik, amelyek értelmében fiatal­korúnak szeszes italt adni tilos. Az előfordul, hogy valame­lyik gyereket a szülei elküldik italt vásárolni. Ez azonban teljesen más eset. —cse— JÓKAI MÓR í Átdolgozta: Cs. Horváti! Tibor Rajzolta: Korcsmáros Pál Wt Egy zord téli napon, amikor legkevésbé várna ven- $/déget,az ember, magányos utas zörgette meg Minden-, ^íváró Ádám úr házának kapuját. ___________ . M . ' . _ | I,. i ■■■!■ i W/JffS Zebulon! Ez aztán ked­ves meglepetés! Hja, barótocskcm. nagy dolgot cse­lekedtem! En vezettem a hadsereg o kassai ütközetben. l\'o - nem elölről vezettem-, csak hátulról ve­zettem, mégis majd meglőttek! Mi szél hozta erre, komámuram, ilyen kutya időben? Nofene! Aztán- miért? [Pedig futottam! Még csak lélegzetet venni sem« megálltam hazáig! Ott gondoltam: no, most mán 1itthon vagyoni. Szépen otthon! •< Amint belépsz udvarra, szalad elejbem legkisebbi lánykám, és taszigál kifelé szilvásba. Éppen itt vannak mérges svallzsírek, akik keresnek engemet — mondja. « M é h é s z @ t 'SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SS/SSSSSJSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSrSSS /lagyvapálfalván működik a m egye egyik legnépesebb méhésztársulás több mint negy­ven taggal, s csaknem 1200 méhcsaláddal. Lőrinc János, a társulás vezetője egyike a leggondosabb, legszorgalmasabb méhészeknek. Tetővel véd j a hideg és a szél ellen a kap­tárakat. (Koppány György felv.) Tennivalók a méhesben Ha korábban érkezett vol­na a tavasz, már a mézet gyűjtenék a szorgalmas kis munkások, a méhek. Ha ne­hezen is, de melegszik az idő, megindult az élet a kaptá- rakban. A gondos méhészek is elvégezték az úgynevezett kis vizsgálatot. Megnézték, elegendő eleség maradt-e a kaptárakban, látható-e friss petézés, fiasí tás? A fiasítás már elkezdődött, felneveléséhez a méheknek sok vízre van szükségük. A gondos méhész ezért enyhén cukrozott meleg vízzel tölti meg a kaptárakban az italo­kat. De a kaptár körül elhe­lyezett melegvizes itatok is jó szolgálatot tesznek a kirepü­lő méheknek, ha hidegre fordul az idő. Sok méh éle­tét menti meg a méhész, na­gyobb, erősebb lesz így a család. Ha a méhcsalád elelme fogytán van, helyes a hiányt gyógyszeres lepényekkel pó­tolni. Ha ez nem áll a mé­hész rendelkezésére, mézzel teli keretet lehet tenni a fia- sításhoz. Jó megoldás az is, ha a fészekbe, a léputcákra kockacukor kerül. Ha jó az idő és a méhek már rendsze­resen kirepülnek, akkor a legjobb sziruppal pótolni a hiányzó élelmet. így a méhek eleséghez és vízhez is jutnak. De ezen kívül is akad ten­nivaló bőven. Mindenekelőtt gondosan át kell vizsgálni a méhcsaládokat. A kaptár tisztítása ugyancsak a tava­szi tennivalók közé tartozik. A nedves, penészes kereteket kell. rendbehozni legelőször. A lerakodott, penészt puha kefe távolítja el legkönnyeb­ben. A méheknek segít ezzel a méhész. A kaptár kijáró nyílását most már szűkebb- re lehet venni és nincs szük­ség a felső szellőztetésre sem. A méhállomány már ilyen­kor ébren van, dolgozik, te­vékenykedik, biztosítani tud­ja magának a szükséges oxi­gén mennyiséget. Mindezt természetesen gyorsan kell végezni, hogy a meleg fé­szekhez szokott méhek meg ne fázzanak. A kaptárak mellől a szél­védőket még nem kell elven­ni. A csípős tavaszi szél árt nekik, visszaveti fejlődésü­ket, így a gyűjtést is. Egyéb­ként most van az ideje a ke­retek összeszegezésének, háló­zásának és a lépek beilleszté­sének is. így, mire virágba borulnak a fák és bekövet­kezik a bőséges hordás, egy­két mfllépet kiépíttethetünk egy-egy családdal. Ha á hor­dás csak a méhek szükség­letét fedezi, akkor bizony erősebb etetés mellett vég­zik el a méhek ezt a mun­kát. Kovács István A tisztaság A méhek jellegzetes tava­szi betegsége a gyomorvés/ vagy noszema. A beteg mé­hek gyógyításának többféle módja van. Jó eredménnyel jár a Fumagillin etetése. Ter­mészetesen a legbiztosabb gyógymód mindenfajta beteg­ségnél a megelőzés. A kaptá­rait. a méhészeti eszközök tisztántartása, fertőtlenítése elejét veszi a nagyobb baj­nak. eredményes számadás Új lehetőség A mez- es a viasztermelés mellett az idén lehetőség kí­nálkozik arra is, hogy a mé­hészek lépesmézet értékesít­senek. A kínálkozó alkalmat jó kihasználni. Ugyanis az el­ső osztályú lépesméz ára ki­lónként 45 forint. A terme­lésre és értékesítésre vonat­kozó bővebb felvilágosítást az ÁFÉSZ-ek adnak az ér­deklődő méhészeknek, társu­lásoknak. A napokban tartották év­záró tanácskozásaikat a me­gye méhésztársulásai. A zár­számadó tagértekezleten több mint negyven társulás adott számot egyéves munkájáról. A méhészek eredményes évet hagytak maguk mögött. Csak­nem két és fél millió forint értékű mézet értékesítettek. A társulások oszthatatlan va­gyona, a termelést elősegítő eszközök értéke ugyancsak növekedett. Az idei tervek még ered­ményesebb évet sejtetnek. Csaknem négymillió forint értékű méz eladásával szá­molnak a méhésztársulások. A közös vagyont negyvenezer forinttal növelik, s bővül a tulajdonukban levő méhésze­ti eszközök köre is. — Az országban háromne­gyed millió méhcsalád van és 35—40 ezerre tehető azok száma, akik méhészettel fog­lalkoznak. — A legkeresettebb méz az akácméz. Magyarországon mintegy háromszázezer hol­don nőnek akácfák. Jelentős területet foglalnak el Nóg- rádban is. — Valamikor Ázsia volt az első a méhészetben. Ma meg­változott a helyzet. A vezető földrészt megelőzte Amerika. — Rendkívül keresett cikk a világpiacon a magyar méz. Mintegy húsz— huszonöt or­szágba szállítjuk. Mai műsor KOSSUTH. RADIO: 8.15: Április. — 10.05: Aki megtalálta a bol­dogságot. — 10.25: Stafama Wuytowicz és Georg Hann enekel. — 11.00: ískotarádió. — 11.30: A Szabó csaiad. (A tegnapi ad as ism.) —- 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Mészáros Tivadar népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak- 14.00: Barokk muzsika. — 14.47: Fúvószene. — 15.10: Pol-beat. —' 15.2«: Zenes album. — ío.OO: A világgazdaság hírei. — 16.05: Én fele­ségem... — ítí.io: Kamarazene. — 16.38: Szent Péter esernyője VII. rész. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! -- 17.05: Külpolitikai figye­lő. — 17.20: Ravel: A gyermek és a varázslat. —- 18.19: Van új a Map alatt! — 18.34: Világhírű énekesek könnyűzenei felvételeiből. _ 1 8.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Nép­dalcsokor. — 20.03: Brúnó Walter két Strauss-nyitányt vezényel. — 20.20: Gondolat, a Rádió irodalmi lapja. — 21.03: Esti pihenő mu­zsikával. — Kb. 22.15: A nemzetközi kommunista mozgalom nap­jainkban. II. rész. — 22.25: Igor Markevitsh vezényel. — 23.37—0.25: Könnyűzene. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Cigány dalok. — 8.23: Saiut-^aens: Az ál­latok 'farsangja. — 8.45: Tallózás ^ világsajtónak y.oO—aO.Oü; Ezeregy délelőtt. .. — 10.00—11.35: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.05: Schumann- és Chopin-zongoraművek. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.10: Hubay: Három csárdajelenet. — 18.30: Csapó György: Utak, terek, emberek. — 19.10: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 21.10: A statiszta igaza. — 21.40: Nagy siker volt, hallgassuk meg újra! — 22.20: Bethlen Oszkár: Párizs—Madrid—Becs. — 22.30: Üj könyvek. — 22.33: Részletek Szirmai operettjeiből. — 23.10: Verbunkosok. — 23.32: Larisza Nyikityina és Alekszandr Ognyivcev énekel. TELEVÍZIÓ: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Testamentum Hungarorum. — 18.25: Reklámműsor. — 18.30: Ház­építők. Dokumentumfilm. I. rész. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Bállá kőzvitéz. a vörös obsitos. Riport dokumentumfilm. — 19.25: Rek­lámműsor. — 19.30: Könnyűzenét Kedvelők Klubja. — 19.55: Szü­net. — 20.00: Tv-Híradó. — 20.20: A boszorkány. Tévéjáték. — 21.05: Tudósklub. — 21.55: Tv-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 19.00: és 21.50: Tv-Híradó. — 19.30: A Kas­sai Állami Filharmónia hangversenye. — 21.10: Emberek, évek, ese­mények (filmmagazin).

Next

/
Thumbnails
Contents