Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-16 / 85. szám
Teljesítették kötelességüket... „ —a tanács, és az Intézőbizottság annak tagjai csak a köz érdekében teljesír- tették kötelességüket, szorgalommal és mindent a legnagyobb mértékben mérlegelve Igyekeztek azon lenni, begy a község anyagi javait gyarapítsák...’’ (1919-es jegyzőkönyv). A Tanácsköztársaság történelmet formáló, országot átalakító, hősies honvédő harcokat vívó, szívet-lelket melengető napjaira emlékezünk ezen a mostani tavaszon, ötven esztendő nagy idő a történelemben is, az események távlatot kapnak és megfelelő helyükre kerülnek. A proletárdiktatúra 133 küzdelmes, nagyszerű napjáról kevés korabeli dokumentum maradt íenn. De azok, amelyeket a levéltár megőrzött, hűen tükrözik a Tanácsköztársaság törekvéseit a munkásosztály uralmának biztosítására. Ezt bizonyítják azok az ötvenéves jegyzőkönyvek, amelyek az 1919-es tanácsválasztásokról tanúskodnak. m A Tanácsköztársaság kikiáltásának híre még 1919. március 21-én este megérkezett Salgótarjánba, ahol a bányászok és a gyárak munkásai nagy lelkesedéssel üdvözölték a szocialista forradalmat. Tanúskodik erről egy későbbi jegyzői jelentés: „A kommunizmus kitörése a lakosság- illetve a munkásság körében óriási lelkesedést váltott ki. Lázas izgatottságot keltett ezen fordulópont, minden munkás egy hősnek gondolta magát, mint aki a kommunizmus kitörésének egy-egy támogatója, felidézője és támogató tagja. Lázas izgatottsággal és a legnagyobb sürgősséggel alapították meg a munkástanácsot’ ’ A tanácsrendszer kiépítésének döntő jelentősége volt a feszült kül- és belpolitikai helyzetben. Kimondották, hogy a hatalom birtokosa a proletariátus, és ennek alapján a „törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a munkás-paraszt, és katona- tanácsok diktatúrája gyakorolja." A megye területén általában április elején mindenütt megválasztották a tanácsokat, a lakosság őszinte, szívből jövő lelkesedése közepette. Ez volt az első olyan választás Magyarországon, atne iyen nemre való tekintet nélkül minden, felnőtt állampolgár szavazójogot kapott és élt is szavazati jogával. Nem járulhattak az urnák elé a volt ktzsákmányolók. akiket megfosztottak szavazati joguk kiváltságaitól. Elsőként a falusi és városi .tanácsokat választották meg, majd ezt követően került sor a járási tanácsok megszervezésére. Fennmaradt és a levéltárban látható az a szavazólap, amelyen a salgótarjáni munkás-, paraszt- és katonatanács tagjait választották meg. A szavazólapon a legtöbb tanácstag a bánya és az acélgyár jelöltje, de szerepelnek a Hirsch-gyár, az üveggyár, az iparosok, á vasutasok, tanítók, földművesek ős közalkalmazottak képviselői is. A választások lezajlása után ' a tanácsok azonnal munkához láttak, hogy megszervezzék a közellátást és űrré legyenek a háborút követő zilált gazdasági helyzeten. Salgótarján nagyközségben háromtagú intézőbizottságot választottak, amelynek elnöke Priska Dezső lett, tagjai György István és Jenczel Gyula. Szerveztek lakásügyi, közegészségügyi és városrendezési, élelmezési és termelési bizottságot. A megyei tanácstagok közé asszonyt is választottak Gacza Ferencné, Fehér Erzsébet személyében. A tanácsok országos gyűlésébe Malomhegyi Dezső acélgyári munkást delegálták. A tanácsok nagy felelősséggel és ügybuzgalommal intézték a rájuk bízottak sorsát. Gondot fordítottak a háború áldozatainak felkarolására. Erről a korabeli jegyzőkönyv tanúskodik: „Salgótarján nagyközség munkás, katona és fftldmí- vestanács intézőbizottságától. 2613/1919. szám, Rácz Béla tanító elvtársnak. Helyben. A munkaügyi és népjóléti népbiztosságnak 42. számú rendelete folytán megkeresem, hogy a hadirokkanta kát, hadiözvegyeket, hadiárvákat továbbá az Ipari, mezőgazdasági stb. baleset folytán rokkanttá váltakat. Illetve, mindazokat is. akik ily úton vesztették el férjüket az apjukat, anyjukat, az id? mellékelt összeírás! lapokon haladéktalanul összeírni és az összeíró lapokat Kováts József közigazgatási ügyosztály vezető elvtársnak múlhatatlanul beszolgáltatni szíveskedjék. összeirandók covábbá egy, az elvtárs által lefektetendő külön kimutatásban a teljesen munkaképtelen betegek, tüdőbetegek, elhagyott gyermekek és azon árvák is, akik jótevők gondozásában állnak... A szovjet köztársaság emberhez méltó eltartásban és elhelyezésben kívánja az összeírandókat részesíteni és a proletárdiktatúra egy percig sem tűrheti, hogy ezeket a szerencsétleneket továbbra Is elhagyatottan és testvértelenül nézze. Az ügy érdekében tehát fontos és lelkiismeretes összeírá- si munkát várok." A megválasztott tanácsok rendszeresen üléseztek, testületileg döntöttek a fontos kérdésekben. Az üzemek folyamatos munkájának biztosítására termelési biztosokat neveztek ki, gondot viseltek az elhagyott és az utakon kóborló gyerekekre, államosították az iskolákat, megszüntették az egyházi oktatást és szigorúan ellenőrizték az élelmiszerek szétosztását. Ezen kívül — létfontosságú feladatként a tanácshatalom létét fenyegető támadások kivédésére — megszervezték a vöröskatonák toborzását. A Salgótarján környéki győztes harcok igazolják, hogy munkájukat jól végezték. A megválasztó! munkás-, paraszt- és katonatanácsok tagjainak többsége becsületesen helytállt a nehéz gazdasági helyzet és honvédő harcok idején. A belső és külső reakció összefogása, a túlerő megingatta a Magyar Tanács- köztársaságot. Az érte dolgozó munkástanácsok tagjai a korabeli oklevelek, jegyzőkönyvek tanúsága szerint cselekedeteikért nyugodt lelkiismerettel vállalták a felelősséget ország-világ előtt. A történelem fényesen igazolta harcukat. Csatal Erzsébet Parkosítás Balassagyarmaton Nagyarányú társadalmi munkát szerveznek Balassagyarmat parkosítására. Ugyanis az újonnan felavatott tanácsköztársasági emlékmű környékét csak ideiglenesen rendezték, el az ünnepség idejére. A homokkal felszórt területet most begyepesítik, járdát építenek, és virágágyakat alakítanak ki rajta. A város csinosítását nagyrészt társadalmi munkában végzik a Népfront és a tanács szervezésében. A parkosításhoz a közeli napokban hozzáfognak és a Lenin lakótelepieket hamarosan újjávarázsolt zöld terület fogadja. Több mint harmincezer fiatalt várnak Június 15-én nyitnak aa építőtáborok Az idén június 15-én nyitják meg kapuiliat a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáborai, amelyeknek csaknem 300 ezer lakója volt az elmúlt tizenegy esztendőben. „Országszerte jól haladnak az építőtáborok 12. évadjának előkészületei. A középiskolákban, az egyetemeken és a főiskolákon általában befejeződtek a jelentkezések. A legtöbb helyen KlSZ-taggyűlése- ken döntenek a megbízólevelek odaítéléséről. Az is a jó felkészülést szolgálja, hogy országszerte tanácskozásokra hívják meg a laborvezetőket és kísérő tanárokat, továbbá a munkaadó vállalatok szakembereit, hogy már jóelőre megismerjék tennivalóikat. Az idén 36 központi és 5 egyetemi építőtábor várja a fiatalokat. A tavalyi 27-ről ebben az évben előreláthatólag mór 33-ra nő azoknak a táboroknak a száma, amelyeknek lakóit állandó épületekben helyezik el. A június 15-1 évadkezdés után kéthetenként váltják egymást a csoportok, amelyek közül az ötödik, s egyben az utolsó augusztus 23- án vesz búcsút a tábori élettől. A legjobban dolgozó fiatalok iskolái turnusonként elnyerik a KISZ központi bizottságának emlékzászlaját, illetve oklevelét, a brigádok versenyének győztesei pénzjutalmat kapnak. F elhívás! A Pénzügyminisztérium Személyzeti és Oktatási Főosztálya az 1969/70 oktatási évre tanfolyamot szervez, a mérlegképes könyvelői, okleveles könyvvizsgálói, okleveles árszakértői államháztartási és felsőfokú állam- háztartási képesítések megszerzésére. Jelentkezés határideje 1969. április 25. Tájékoztatást a legyei tanács vb pénzügyi osztályán. Varga Albert, a PM. megbízottjától lehet kérni. Telefon: 11-51. Érdemesbe „tévedni“? A tárgyilagos becslés a biztonságos termelés alapja Az idén, már az új gazdasági mechanizmus második évében életbe léptek mindazok az intézkedések, amelyek gazdasági életünk újabb fellendítését szolgálják. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás egyik velejárója a felelősség. A felelősség azonban nemcsak azt követeli meg, hogy a soron következő munkát időben és jó minőségben elvégezzék, hanem azt is, hogy számoljanak az időjárás szeszélyességével, az elemi károkkal is. A közös gazdaságokban kétségen kívül a terméshozamok kialakulása a legfontosabb kérdés: vajon mennyit fizet majd hónapokkal később a búza, a kukorica. A körültekintő becslés óhatatlanul szükséges azért is, mert a termelőszövetkezetek biztosítási szerződéseibe is ezek az adatok kerülnek. A termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás korszerűsítésének egyik jellemzője, hogy megszűnt az üzemtervhez való kötöttség és a termelőszövetkezetek szabad kezet kaptak, hogy növényeiket milyen terméshozamra és egységárral biztosítsák. Az egységár- és hozamadatfelvételre áprilisban és májusban kerül sor, amikor már a tavaszi vetéseket elvégezték. A termelőszövetkezeteknek elsőrendű érdekük, hogy a ténylegesen várható hozamot közöljék. Sem akarattal, sem véletlenül nem érdemes tévedni. Kár esetén a kártérítés a tényleges hozam alapján történik, legfeljebb a biztosított hozamig. Felülbiztosi- tásnak nincs értelme, mert a termelőszövetkezet csak a tényleges hozam alapján részesül kártérítésben. Nem he- helyes a vártnál alacsonyabb hozamra biztosítani sem. Még ha rekordtermés is lenne, akkor is csak a biztosított hozam alapján kaphat a közös gazdaság kártérítést. Az áprilisi és májusi adatközléskor a termelőszövetkezetek mégegyszer vizsgálják felül az értékesítési lehetőségeket és olyan egységárakra biztosítsanak, amilyen bevételre az illető növényből valóban számítanak. A hatóságilag rögzített árakat a biztosításban is be kell tartani. A mozgó vagy a fix árra meghatározott növényeknél az árhatárok között a közös- gazdaságok szabadon állapíthatják meg a biztosítási egységárat. A szabadáraknál tetszés szerinti egységárakat jelölhetnek meg. azonban az árha- tőság által megállapított alsó árhatárnál alacsonyabb összegekre nem lehet biztosítani. A termelőszövetkezetek külön egységárral és külön hozammal biztosíthatják az olyan területeket, táblákat, ahol például minőségi vetőmag, vagy egyéb minőségi áru termelése folyik, és ebből a szokásosnál nagyobb árbevételre számítanak. Kár esetén az így megjelölt táblákra a közölt hozamot és értéket veszik figyelembe. Sikerül megoldani? A Csehszlovákiából vásárolt 10 szegverőgéphez rövidebb hosszabb ideig nem volt tartalékalkatrész. Az elmúlt napokban, a Budapesten megrendezett gép- kiállításon, amelyen különböző munkagépekkel részt vei: Csehszlovákia is. az ottlevő egyik szakember ügyeinek inté zése céljából leutazott Salgótarjánba, Látogatása során találkozott a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szegverőüzemi nek képviselőivel is, akik elmondták gondjaikat. A csehszlovák szakember megnézte a gépeket, majd megígérte, hog az üzemnek olyan gépkönyvet küld, amelynek segítségévei kiválaszthatják a szükséges alkatrészeket. Az első lépés már megtörtént. Hogy mikorra sikerül a problémát megoldani, még senki sem tudjál Készül az új forgéGsolóüzom A Ganz Villamossági Művek számára kooperációban egyre több alkatrészt gyártanak a Nógrádi Szénbányáknál. A közeljövőben 40 szerszámgépet telepítenek le Kisterenyé- re, amelyeken mintegy 80—90 fő, zömében nők fognak dolgozni. A új forgácsolóüzem alapozása már elkészült. A héten várják a 840 négyzetméter alapterületű új üzemrész vasszerkezetét, amelynek beemelését azonnal megkezdik. Az új üzemben már júniusban szeretnék megkezdeni a termelőmunkát. A munkások egy része addig Budapesten a Ganz Villamossági Művekben tanulja a szükséges technológiát, munkafogásokat. Új rendszer a vállalatok adóbevallásában Dr. Kiss Gábor, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának helyettes vezetője kedden a Pest megyei tanács székházában tájékoztatta a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok pénzügyi és adóhivatali vezetőit az első negyedévi mérlegbeszámolókkal és az adóbevallásokkal kapcsolatos teendőkről. A tavalyi gyakorlatot most részben módosítják, a többi között egységesítik az adóbevallások benyújtásának határidejét. Tavaly az állami vállalatok és szövetkezeték az úgynevezett költségvetési kapcsolataikról kilencféle bevallásban számoltak el az adóhatóságokkal. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága most kidolgozta a mérlegbeszámolókhoz szorosan kapcsolódó összevont adóbevallás rendszerét. Az összevont bevallást és az első negyedévi mérlegbeszámoló benyújtásának határideje et— ségesen április 25-e. így ; esetleges eltéréseket azonna felfedezhetik, az adatokat gyorsabban tudják összesíteNÖGRÁD — 1969- április 16-, szerda Drága az olcsó népszerűség Hasznosiak a fegyelemsértők ellen A hasznúéi termelőszövetkezet vezetőségi bizottságának legutóbbi üléséi) olyan ügyek kerültek napirendre, amelyek csaknem mindenkit érzékenyen érintenek a községben. Mulasztások, fegyelmezetlenségek, amelyek mellett már nem lehetett szó nélkül elmenni. Mi történt Hasznoson? Tóth József főagronómus kertelés nélkül tárta a bizottság elé a rideg tényeket, amiket sem kisebbíteni, sem kimagyarázni nem lehet. Elmondta, hogy szinte minden munkaterületen akadnak né- hányán, akik fittyet hánynak a munkafegyelemre, nem hajlandók betartani a rendet, a közgyűlés, a vezetőség utasításait, határozatait. A legtöbb gondot a szövetkezet vezetőinek néhány fogatos okozza. Olyannyira sajátjuknak tekintik a közöst, kocsit, lovat, szerszámot, hogy sokszor feketén, saját szakállukra végeznek fuvarokat, szántóföldi munkákat. Az is előfordult, hogy a fogatos olyan földterületet szántott fel engedély nélkül, amelyet tulajdonképpen bitorol, jogtalanul használ valaki, aki még csak nem is szövetkezeti tag. A hasznosi szövetkezet szakvezetése közéleti embert is érdeme szerint bírált el, ha az illető rászolgált. Az olyan manipulációk, amelyek a bércsalás határát súrolják. rossz eszközök a tekintély megőrzéséhez. Az sem. kelt jó hatást, ha egyes állattenyésztők jó szerint kiutálják maguk közül az új dolgozókat, s abba sem lehet belenyugodni, ha egy trakoros csak nyúzza a gépet, de áz előírt napi karbantartást nem végzi el. Hol van bármely szövetkezetnek is pénze arra, hogy a hanyagság, nemtörődömség miatt évenként mintegy 40 ezer forintot költsön egyetlen erőgép felújítására? Minden fölöslegesen elpocsékolt forint a szövetkezet tagságát rövidíti meg. Zárszámadáskor laposabbak lesznek a borítékok, ha nem lépnek fel egységesen a hanyagok, fegyelmezetlenek, a közös herdálói ellen. A háztáji földek elosztása sem megy minden zökkenő nélkül Hasznoson. Joggal kelt elégedetlenséget, hogy akadnak, akik különböző ügyeskedéssel, 100—500 négyszögöllel több földet használnak, mint amennyi megilletné őket. ..Nem kell jó fiúnak lenni” — mondta szenvedélyesen Tóth József. — „Meg kell szüntetni a kivételezést, minden fegyelmezetlenséget, szabálytalanságot, ami hátráltatja a szövetkezet fejlődését. Af elnéző, oktalanul anpédákeny magatartásnak, csak q szövetkezeti vagyon látja a kárát. Orága az olcsó népszerűség.'’ A vezetőségi bizottság ülésen jelen volt ár. Verebályí Gábor, a termelőszövetkezet jogtanácsosa, aki a tsz-törvény és a földtörvény, a jogszabályok szellemében 9 vitás ügyek bonyodalmait segített kibogozni a ► szövetkezet vezetőinek. Megállapította: minden idősebb szövetkezeti tagnak jár az a háztáji földterület, amellyel a nyugdíjkorhatár betöltésekor rendelkezett Mindazok kapjanak háztáji föld-kiegészítést, akik telek- könyvileg igazolni tudják, hogy belterületüket családtagjaiknak házépítésre átadták. A fegyelemsértési ügyeket a vezetőségi bizottság az üzem- egyeségvezetők hatáskörébe utalta vissza, akiknek a döntések . meghozatalához az előzetesen kialakított közös álláspont nagy segítséget, útmutatást jelent. Bízni lehet abban, hogy a tagság többség " akik eddig is mindent met' tettek a közösért, helyesein: fogja a vezetőség törekvésé-, támogatják majd az üzemeg;. - ségvezetőknek, a szakvezetés nek a munkafegyelem megszilárdítása érdekében kifejtet* igyekezetét. Kiss Sándor Egészségesen fejlődik A szocialista brigádmozgalom megyénk üzemeiben es vállalataiban egészséges ütemben fejlődik. Az utóbbi három év alatt majdnem 200-zal nőtt azoknak a kollektíváknak a száma, amelyek bekapcsolódtak a mozgalomba. Jelenleg 1615 brigád versenyez a megtisztelő címért. Ebből 364-nek csak oklevele van, 234-en birtokosai az oklevélnek és a zászlónak, 145-re tehető a bronzplakettel rendelkezők száma, 89 kollektívának van ezüst-, 24-nek pedig aranyplakettje. Ha a versenyzők számát az állományi létszámhoz viszonyítjuk, kiderül, hogy megyénk üzemeiben, vállalata - ban dolgozó munkások, rr' szakiak, alkalmazottak tó, mint 30 százaléka kapcsolódott be a szocialista brigád - mozgalomba. Ez valamivel meghaladja az országos átlagot.
