Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

Provokációs jellegű hadgyakorlatok A Pravda ankarai tudósító­ja a lap keddi számában a NATO küszöbönálló földközi- tengeri hadgyakorlatairól megállapítja: az észak-atlanti tömb április 20-tól május 2- :g tartó hadgyakorlatai, ame­lyekben az Egyesült Államok. Anglia, Olaszország, Törökor­szág és Görögország több mint 60 hadihajója és 300 re­pülőgépe vesz részt — pro­vokációs jellegűek, A tudósító nyomatékosan- felhívja a figyelmet arra, hogy a hadgyakorlatok a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok közvetlen közelében, to­vábbá az arab országok ellen elkövetett izraeli agresszió ál­tal előidézett éles feszültség körzetében zajlanak majd le­Állandó rengés Becsén Jugoszláv szakemberek a belgrádi szovjet nagykövetsé­gen tárgyalásokat folytattak arról, milyen segítséget tud­nának adni szovjet szakértők a péntek óta dühöngő becsei Cöld'gázkitörés megfékezésé­hez, amely már eddig öt em­beréletet követelt. A Tisza mentén fekvő jugoszláv kis­város határában immár 150 méter átmérőjű kráterből öm­lik vuLkánszerűen a gáz, s az ellenintézkedések eddig sem­miféle gyakorlati eredmény­nyel sem jártak. Az időjárás is kedvezőtlen, a szél mind nagyobb mennyiségű gázt hord a város fölé. Teljes a készültség. A helyzetet még tovább súlyosbítja, hogy a na­pok óta tartó állandó rengés következtében az emeletes há­zak falai megrepedeznek­Tanácskoztak a nagyok képviselői (Folytatás az 1. oldalról.) ladást elérni, „az újabb há­ború elkerülhetetlen”. A ki­rály üdvözölte a négy nagy­hatalom képviselőinek együt­tes erőfeszítéseit és hangoz­kozódó rokonszenvet tanúsít az arabok álláspontja iránt. Ammanban hivatalosan be­jelentették, hogy kedden he­lyi idő szerint 6.50 órakor az A New Yorkban tartózkodó Husszein Jordániái király sajtó­értekezleten ismertette álláspontját a közel-keleti helyzet­ről Portugália és gyarmatai PORT. GUINEA I T.=36100km ourenjo Marques ANGOLA' . T.-1246700 km2 L-5,08 mill.fi M0ZAMBIK 1-784900 km‘ L.- 6,87 mill, fi UH Felszabadított terület serege ellenőrzi a terület kétharmadát. Pedig a mocsa­ras kis trópusi országot 30 ezer portugál katona tartja megszállva. Mozambikban négy esz­tendeje, 1964 szeptember óta küzd fegyverrel Mozambik Nemzeti Felszabadítási Front­ja (FRELIMO). Hétezer fő­nyi jól képzett hadserege lényegében a gyarmat egész északi részét ellenőrzése alatt tartja. A Felszabadítási Front vezetője, Eduardo Mondlane ellen ez év februárjában Dar es Salaamban végrehajtott sikeres merénylet óta azon­ban a partizántevékenység csökkenőben van. Angolában jelenleg négy fronton folyik a fegyveres partizánharc, váltakozó he­vességgel. A Zambiával hatá­ros délkeleti és északi tarto­mányok mellett különösen az olaja miatt fontossá vált Ca­vonal mentén erősödő parti­zántámadások kötnek le nagy Jubileumi illés — ismerős kibúvókkal A NATO tagországainak Washingtonban rendezett jubileumi tanácskozása elé a köz­vélemény bizonyos várakozással tekintett. Ezt indokolta az, hogy nem sokkal előbb a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülése egy nagyon rész­letes, rugalmas politikai lehetőségeket tar­talmazó felhívást intézett Európa népeihez a kontinens biztonságának fokozása érdekében. Ismert tény, hogy Európa helyzete manapság is befolyásolja bizonyos értelemben az egész világ stabilitását. Nos, összeült Washingtonban a jubileumi tanácskozás, ám végeredményben ugyanazt kapta tőle a világ, amit ezt megelőzően sok más NATO-találkozótól. A megnyitó ülésen Manlió Brosio főtitkár már eleve exponálta a megbeszélések alaphangját. Sovány nyilatko­zatában alig-állg lehetett felfedezni néhány vonást, amely arra utalna, mintha a tagálla­mok keresnék a megoldás útjait Európában, illetve a világ más pontjain. A nemzetközi helyzetről rendezett általános vita is valójá­ban csak odáig jutott, hogy megállapították: a közel-keleti és a vietnami háború befolyá­solja a NATO és a világ helyzetét. Ezt a külpolitikában egy kicsit is jártas, hétközna­pi ember NATO-tanácskozás nélkül is tudja. Talán még az általánosnál is nagyobb vá­rakozás előzte meg a francia külügyminiszter felszólalását, mivel Franciaország különös­képpen érdekelt az európai biztonság fokozá­sában, s földrészünk országainak abban a tanácskozásában, amely azt hivatott keresni, hogyan teremtsük meg e sokat szenvedett kontinens békéjét és nyugalmát. Debré azon­ban szinte kevesebbet mondott, mint partne­rei, hiszen csak odáig jutott el, hogy „nagy­fokú elővigyázatosságot” kell tanúsítani egyes eszmékkel szemben, amelyek Kelet-Európábói indulnak ki. Ismétlés, ám mégis mondjuk el: azok a bizonyos „egyes eszmék” megfogalma­zás a budapesti felhívásra vonatkozik. Volt a tanácskozásnak egy meglepő fordu­lata Is, amikor azt javasolták, hogy az euró­pai biztonsági konferencián vegyen részt az USA és Kanada is. Ha ezt a problémát arról az oldalról közelítjük meg, hogy a nyugtalan­ság előidézésében az Egyesült Államoknak komoly a szerepe, a részvétel nem indokolat­lan Csakhogy más kontinens Európa és megint más Amerika: mindenki a saját háza táján tud leginkább rendet teremteni. Az azonban következmény lehetne, hogy az eset­leges összeurópai konferencia után az USA is . levonja a megfelelő következtetéseket esnem próbál — főként negatívan nem — beleszólni Európa ügyeibe. Summázva: vártunk valami előrehaladást, közeledést, de végeredményében nem kaptunk egyebet a már korábbról ismert kibúvóknál. Azt is megállapíthatjuk, hogy ezen a bizo­nyos jubileumi tanácskozáson nem érdem­ben vizsgálták a budapesti felhívás prog­ramját, hanem Inkább azt keresték, miként lehet előle kitérni. Mindezek azt bizonyítják: hogy a NATO — amint arra a szovjet kor­mány nyilatkozata is rámutatott — továbbra is agresszív katonai tömb maradt. És végül: mivel még a pozitívhez közelítő választ sem adtak a budapesti felhívásra, keveset érők azok a memorandumok, amelyek időnként Washingtonban, illetve más nyugati főváro­sokban látnak napvilágot és békés szándék­ról, békéről tesznek említést. NÖGRÁD — I960 április 16., szerda Elutasítják a lelki nyomást A CSKP KB cseh irodája a pártelnökség nyilatkozatá­nak visszhangjával foglalkoz­va kedden megállapította, hogy Csehországban a túl­nyomó többség egyetért a nyilatkozattal és a hozott in­tézkedésekkel. Elítélik a ja­nuári politika pozitív voná­sait veszélyeztető akciókat, amelyek akadályozzák a no­vemberi párthatározat való- raváltását, elutasítják a na­cionalista szenvedélyek fél­korbácsolását és a visszaélést az állampolgárok nemzeti érzéseivel. A cseh iroda ugyanakkor megállapítja, hogy az elnök­ség nyilatkozatával szemben akciókat próbáltak szervez­ni : különösen olyan gyűlé­seken, amelyeken különböző párt- és társadalmi szerve­zetek képviselői is megjelen­tek. Azok a kommunisták, akik hasonló akciókban részt vesznek — állapítja meg a cseh iroda — ellentétbe ke­rülnek a párt szervezeti sza­bályzatával, ■ és az elnökség január 7-i határozatával. Az ilyen felelőtlen személyek és eljárás ellen elengedhetetlen a határozott fellépés és a pán szervezeti szabályzatából fa­kadó következtetések levoná­sa. A cseh iroda a leghatáro­zottabban elítéli, hogy a kö­vetkeztetés internacionalista magatartást tanúsító pártta­gokkal szemben a lelki nyo­más és megfélemlítés eszkö­zeit alkalmazzák és támoga­tásáról biztosítja mindazokat, akik megkövetelik a pártfe­gyelem betartását, ami elő­feltétele a párt akcióképes­ségének. Az elnökség nyilatkozatá­nak meg nem értésével kap­csolatban a cseh iroda meg­állapítja, hogy a párttagok időnkét kritikátlanul elfogad nak olyan nézeteket, ame­lyeket gyakran a sajtó ter­jeszt vagy kiagyalt híreszte­lés formájában terjednek. A cseh iroda ezzel összefüggés­ben sürgeti a pártsaitó tájé­koztatásának megjavítását. (MTI) Kozmosz—279 A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—279 jelzésű mes­terséges holdat, hogy mű­szerei segítségévei folytassák a korábban kitűzött szovjet űrkutatási program megvaló­sítását. A szputnyik rátért pályá­jára, berendezése kifogásta­lanul működik. (MTI) Dolgoznak ax argentin lioiii im auislak Kongresszus Cordoba hegyei között Arnedo Alvarez, a kormány által feloszlatottnak nyilvání­tott Argentin Kommunista Párt főtitkára hétfőn bejelen­tette, hogy „valahol Cordoba tartomány hegyei között” a párt megtartotta XIII. kong­resszusát A kongresszus a legerélyesebben elítélte a ma­oista klikknek a szovjet nép ellen folytatott bűnös provo­kációját. Ugyancsak határo­zatban ítélte el a kongresszus az amerikai imperializmus és á nyugatnémet revansisták agressziós és nédkölonialista politikáját, valamint az impe­rialistáknak a csehszlovák ellenforradalom kirobbantá­sára irányuló tervét. A kongresszus résztvevői el­ismeréssel adóztak a perui kormánynak az International Petroleum Company amerikai kőolajtársaság államosításáért és támogatásukról biztosítot­ták a kubai forradalmat. A kongresszus elé terjesz­tett beszámolójában a párt főtitkára megállapította, hogy olyan időpontban ültek ösz- sze, amikor Argentínában az események fordulóponthoz ju­tottak. Hangoztatta, hogy a kormány politikájával szem­ben egyre nagyobb az elége­detlenség a fegyveres erők ha­zafias gondolkozású tagjai kö­rében, s megállapította, mi­lyen nagy fontossága van az argentin katolicizmus kereté­ben kifejlődő mozgalomnak, amely tevékeny részt vállal a munkásosztály és a nép har­cában. A kongresszus tiszte­letbeli elnökeivé választotta Leonyid Brezsnyevet, Ho Si Minht, Fidel Castrót, vala­mint Victorio Codovillát, az argentin KP elnökét, aki je­lenleg gyógykezeltetés céljából a Szovjetunióban tartózkodik. (MTI) Anguilla után Montserrat Zavargások a törpe szigeten A brit külügy- és nemzet- közösségügyi minisztérium­ban kedden bejelentették, hogy rendkívüli állapotot hir­dettek ki a Karib-tenger térségében fekvő Montserrat brit gyarmaton. A 14100 la­kosú kis szigeten hétfőn za­vargások robbantak ki és tá­madást intéztek a rendőri erők ellen. A sziget kormány­zója, Dennis Gibbs nyolcórás kijárási, valamint gyülekezé­si és fegyverviselési tilal­mat rendelt el. Montserrat Puerto Ricotól délkeletre fek­szik. Kolumbusz fedezte fel 1493-ban. 180 éve brit ura­lom alatt áll. Egyes jelentések szerint a Minerva brit hadihajó, ame­lyet Anguillába vezényeltek az ott kirobbant zendülés­kor, felszedte horgonyát és elindult Montserrat felé. (MTI) Vezetőséget választ a pekingi pártkongresszus Rövid nyilvános szereplés után a pekingi pártkongre&z- szus kedden, megint alámerült titkos bizottsági tanácskozá­saiba- A közlemény szerint, amelyet a politikai referátum és az új szervezeti szabályzat elfogadásáról adtak ki, most a harmadik napirendi pont: az új Központi Bizottság megvá­lasztása van soron. Egy ho­mályos utalás szerint a mun­kacsoportok „saját ágazataik és intézményeik konkrét hely­zetével összehangolva, to­vábbra Is folytatják a kong­resszus által megszabott harci feladatok megvalósítását”. El­képzelhető tehát, hogy az áp­rilis elseje óta tartó tanács­kozás még elhúzódik. Ha ez ilyenformán alakul, akkor Pekimgnek politikai tűzijáték­ban lese része, mert a kong­resszus ünnepeltetése átcsap a május elsejei ünnepségekbe. Sőt eltolódhat a május 4. év­fordulóig, amikor a Nemzeti Demokratikus Mozgalom kez­detének számító antifeudális mozgalom 50. évfordulójára emlékeznek. A szétzúzott régi Kínai Kommunista Párt fölött ara­tott diadal szembetűnő a kül­sőségekben is. A pekingi tele­vízió híradófilmjén hétfőn éj­szaka Mao Ce-tung olyan jó- kedélyű volt, amilyennek még sohasem mutatták. Pakingben még másnap este is doboltak és cintányéroztak. A küldöttek leszögezték — hangzott a hétfő esti közle­ményben — hogy a párt szer­vezeti szabályzattervezete világosan megerősítette: a Marxizmus—Leninizmus és Mao Ce-tung gondolatai ké­pezik a párt ideológiai vezér­fonalának elméleti alapját. A tervezet világosan előírta, hogy Lin Piao Mao elnök utóda. Mao Ce-tung azért vitte ke­resztül a példátlan utódje­lölés írásos szentesítését, mert a jövendő Központi Bizottság esetleges más elképzeléseivel szemben és saját irányvonalá­nak töretlen folytatására biz­tosítékot kívánt látni. Ezt an­nak az embernek személyében találták meg aki előszót írt a „Vörös Könyvecskéhez” és a hadseregen belüli befolyása szinte korlátlan. Marcello Caetano portugál miniszterelnök április 14-én út­nak indult az ország fővárosá­ból, hogy két-két napot töltsön Portugál-Guineában, Angolá­ban és Mozambikban. 1910 óta ez az első eset. hogy Portugália gyarmataira mi­niszterelnök látogat el. Az okot pénzügyi kérdésekben kell keresnünk: a gyarma­tok ugyanis felemésztik az ország költségvetésének csak­nem 40 százalékát. Portugá­lia hatalmas összegeket költ a gyarmatok függetlenségéért küzdő szabadságharcosok el­leni hadműveletekre. ame­lyekben kb. 120 000 portugál katona vesz részt. Portugália tengerentúli bir­tokai jelentik az újkori tör­ténelem legrégibb gyarmatbi­rodalmát. Mintegy 500 éves és így sokkal régibb az an­gol, a francia vagy akár a holland kolonializmusnál. Portugália majdnem teljes egészében megőrizte egykori hódításait, s ez a kis állam formailag ma a világ legna­gyobb gvarmattartó országa (a 91 531 kim-es országnak 2 087 724 kmi-es gyarmatbi- rodaljna van Afrikában és Ázsiában). A második világháború után Salazar diktatúrája megértette, hogy az új idők új módszereket követelnek. Ezért 1951-ben „tengerentúli tartománynak” nyilvánította a portugál gyarmatokat. Papí­ron tehát a gyarmatbiroda­lom minden lakója portugál I állampolgár lett, egyenjogú az ország bármely polgárá­val. A valóságban azonban egészen más a helyzet. A portugál törvényhozás ugyan­is az afrikaiakat két csoport­ra osztja: „assimiladosokra” és „civilizálatlanokra”. Ah­hoz, hogy valaki a civilizá­latlanok közül átkerüljön az assimiladosok kategóriájába, az szükséges, hogy tudjon portugálul írni, olvasni, le­gyen megfelelő jövedelme, „portugál életmódot” foly­tasson, politikailag megbíz­ható legyen, stb. Az őslakos­ságnak több mint 95 száza­léka azonban már a techni­kai feltételeknek sem tud megfelelni és nem is saját Hibájából. Ezek az állapotok az utób­bi időben felszították a füg­getlenségi törekvéseket. Ka­tonailag Portugál-Guineában a legrosszabb a gyarmati re­zsim helyzete. A hat eszten­deje — 1962 november óta — folyó fegyveres harc ered­ményeként a PATGC (Afrikai Párt Guinea és Zöldfoki-szi- getek függetlenségéért) had­tatta: ha a négy nagy és Gunnar Jarring nem ér el sikert, akkor „az alkalom ta­lán sohasem tér vissza”. Husszein megítélése szerint az igazi probléma nem terü­leti, határ- vagy hajózási kér­dés, hanem a Palesztinái ügy. A király hangoztatta, hogy az amerikai közvélemény fo­izraeliek géppuskatüzet nyi­tottak a Galilei-tótól öt ki­lométerre délre állomásozó Jordániái erőkre. Az össze­csapás 33 percig tartott. A tűzharc során két jor- dániai katona megsebesült. A jordániai erők egy izraeli tankot és egy katonai teher­autót megrongáltak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents