Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

Nagybáfonyi törekvéseit (I.) Sikerül-e 26 millióval olcsóbban ? Vendégvárás a határállomáson tJjabb szolgáltatások Balassagyarmaton Nagy fába vágták a fejszé­jüket az id,én a Nagybátonyi Bányaüzem dolgozói. ígéretet tettek, hogy a költségszintet leszorítják olyannyira, hogy nem vesznek igénybe állami támogatást, dotációt. Kányás- tól Szorospatakig, Ménkestől Tiribesig az üzem valameny- nyi dolgozójára nagy feladatot ró ez a cél. Tavaly még a költségszint- tervet sem sikerült teljesíte­niük, és nem véletlen, hogy itt volt a Nógrádi Szénbányák üzemei között a legkisebb a nyereségrészesedés. Igaz — a felsőbb szerv is elismerte —, agy sor előre nem számított költséget és korrekciót kaptak, de az a tény, hogy 26 millió forint dotációra szorult az 1968-as évben ez a bánya­üzem, Kányás — ahonnan az eredményjavulást legnagyobb mértékben várták — csalódást okozott Naponta három métert darabos szén arányának nö­velésével, Egy tonna kányási darabos szénért 495, a kocká­ért 360 forintot kapnak, míg a porszénért csak 267 forintot. A dél-nógrádi szénáraknál is hasonló az arány, a darabos­ért 376 forintot fizet a vásár­ló. de a porért csak 220 forin­tot. Nem mindegy tehát, hogy milyen arányban szállítanak darabos, illetve apró szenet. A kereslet is a darabos szénre na­gyobb. Az elmúlt időszak azt bizonyítja, sikerül túlteljesíte­niük céljaikat, mert a terve­zett 51 százalékos darabos arányt növelték. Terven felül az első két hónapban 24 ezer tonna darabos szenet szállítot­tak a TÜZÉP-nek, tehát 6,5 százalékkal többet az előírtnál. Költségcsökkentés Az osztályozó rekonstrukció­jának gyorsításával, a palavá­logató létszám növelésével és a jövesztési, szállítási techno­lógiák módosításával akarják az igényeknek mgfelelően ja­vítani a minőséget, illetve nö­velni az árbevételt. A költségek csökkentésében is nagyobb lépéssel akarnak előrejutni. Az idén 6 millió 800 ezer forint új, korszerű vágatbiztosító anyagra lesz szükség. Ezt csökkenteni akar­ják a más bányáknál felszaba­dult, olcsóbb anyagokkal. Meg­szigorítják az anyaggazdálko­dást, az állóeszköz-állományt mintegy másfél százalékkal csökkentik. Az élőmunkával is takaré­koskodnak, de a szabad­kapacitások kihasználására is törekednek. Nagybátonyban a csatát az egyes aknaüzemeknél kell megvívniuk, hogy elérjék a dotáció nélküli termelést. Kü­lönösen sokat várnak a leg­nagyobb és legkorszerűbb Ká- nyás-aknától. Miképpen véle­kednek erről Kányáson? Erről következő számunkban lesz szó. (Folytatjuk) Bodó János Az ország egyik kapujá­nak is mondják a balassa­gyarmati határállomást. Nem is véletlenül, hiszen évről évre mind több külföldi lépi át hazánk határát Balassa­gyarmaton. A szocialista és tőkés országokból egyaránt. I. — A számok önmagukért beszélnek — mondja Pataki István határőr főhadnagy. — Csupán az elmúlt évben és ez nem is tartozik a legjobb évek közé — több mint há- romszáztizenháromezer sze­mélyt kitevő utasforgalmat bonyolítottunk le a balassa­gyarmati határállomáson. A kimenő és beérkezett gép­járművek száma is túl van a negyvenhétezren. — Ha pedig azt is hozzá tesszük — folytatja Soós Bé­la, a vám- és pénzügyőrség főhadnagya —, hogy az el­múlt év májusától beveze­A tanulságot leszűrték. Ke­serves volt ez annál is in­kább, mert a zsebeket is érin­tette. Az idén mégis olyan fel­ajánlás született az összefo­gásból, amilyenre a korábban készült távlati tervekben sem számítottak. Csak 1970 végére várták az üzem gazdaságos termelését. Vajon mit tesznek a cél elérése érdekében? — Az igények kielégítése nagy mértékben befolyásolja gazdaságossági törekvéseinket Ősztől tavaszig sokkal jobban keresik szeneinket, ezért úgy alkalmazkodunk, hogy a mun­ka átszervezésével ebben az időszakban túlteljesítjük a tervet Az improduktív, illetve előkészítő, fenntartó munka nagyobb részét nyáron végez­zük, amikor kisebb a szén- kereslet — mondja Szebényi Ferenc főmérnök, majd így folytatja. — Egy sor műszaki intézke­dést valósítunk meg. Éves át­lagban például három nagy tel­jesítményű jövesztőgépet al­kalmazunk, az év végére né­gyet. Kányáson, ahol fonto­sabb a darabos szemhullás, gyalukat, Ménkesen maróhen­gert. Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz viszonyítva, több mint kétszeresére növeljük a géppel jövesztett szén ará­nyát. Tavaly az össztermelés 12 százalékát, az idén 30 szá­zalékát termeljük gépekkel. — A modem Dobson önjáró gépi biztosításé frontfejtésen a napi 3 méteres előrehaladást szeretnénk biztosítani. Ez duplája az átlagos frontsebes- ségnek. A jelek szerint ezt a ;élunkat már elértük, csak tartósítani kellene. A többi frontfejtéseken az optimális létszámtelepítéssel ugyancsak növekedik a fejtési sebesség. A műszaki intézkedések hatásá­ra több mint fél mázsával nö­vekszik az egy műszakra eső produktív teljesítmény — mondja a főmérnök. Létszám — takarékosság A másik igen iényages tö­rekvés Nagybátonyban az élő­munkával való takarékosság. A ménkes-aknai új út mái’ 16 íő improduktív létszám felsza­badítását eredményezte. Ugyan­itt az alfa ereszkei bányaré­szen gumiszalag beépítésével szállítási koncentrációt alakí­tanak ki, amivel 12 fős lét­számot takarítanak meg. Szo- rospatakon az új meddőhányó kialakításával ugyanennyi lét­számot szabadítanak fel, illet­ve irányíthatnak termelő munkára. Az üzemi koncentráció nö­velését szolgálja a Szeptember 6 és a Katalin-akna összevoná­sára való törekvés. Az össze­kötő vágatot az ott dolgozó szocialista brigádok felajánlá­sa szerint év vége helyett, már november 7-re elkészítik. A gazdaságossághoz vezető út a dotáció-mentesség, egy­részt az árbevétel növelésével, másrészt a költségek csökken­tésével érhető el. Az idén másfél százalékkal nagyobb ár­bevételt akarnak elérni a minőség javításával, illetve a Húsz éy— hétmillió újítási díj Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben elkészült az a sta­tisztika. amely 20 év újító­mozgalmát érzékelteti — szá­mokban. Ebből megtudjuk, hogy az újítómozgalom szüle­tésének évében, 1967-ben 56 újítást fogadtak el, amelyből 29-et vezettek be- A megta­karítás meghaladta az egy­millió forintot, az újítóknak pedig 29 lóíi forintot fizettek ki. Az 1952 és 56 között be­nyújtott újítások száma 1047 és 1272 között váltakozott, utána visszaesett, évenként 300—700 között volt. A mechanizmus első esztendeié­ben 363 iavaslatot nyújtottak be, amelyből 205-öt hasznosí­tottak. Eredményeként 3 150 000 forint megtakarítást értek el. míg az újítóknak 3 son OOO forintot fizettek ki. Húsz év alatt 14 258 iavas- ’atból 6815-öt valósítottak meg. s ez több mint 81 millió forintot hozott a vállalatnak- Az úú'tói díi címén felvett összeg meghaladja a 7 milliót. Szakemberek a tsz-ekben Több mint 10 mezőgazdasá­gi szakember van kinn a rét­sági és a balassagyarmati já­rás termelőszövetkezeteinél, szakmai gyakorlaton. Ezen kívül újabb 26 fiatalnak biz­tosítottak ösztöndíjat az ag­ráregyetemen. és a felsőfokú technikumokban. Közülük 17- en az Agrár- és a Kertészeti Egyetemen, tanulnak, a felső­fokú technikumban pedig 4- en képezik magukat. A többi­ek a gépészeti egyetemet, a felsőfokú gépészeti techniku­mot. valamint a felsőfokú számviteli technikumot vég­zik. Mindezzel az a cél, hogy tovább lendüljön a vezetés színvonala a közös gazdasá­gokban. Megtakarítás Az elmúlt évben, a Nógrádi Szénbányák üzemeiben, több mint négymillió forintot taka­rítottak meg a korszerű bá­nyabiztosító anyagok, TH- gyűrűk alkalmazásánál azzal, hogy a visszaraboit és kijaví­tott biztosító elemeket újra felhasználták. Az idén több mint 23 ezer garnitúra ilyen korszerű biztosító elemre lesz szükség a nógrádi bányaüze­mekben — amelynek az érté­ke 13 millió forint — úgy­hogy 17 ezer darabot ismét visszarabolt, illetve egyszer már használt anyagokból biz­tosítanak. A bányáknál a fel- aián.lások szerint még az új arányát tovább kívánják csökkenteni. Cél. hogy a hat­ezer új garnitúrát se kelljen teljes egészében beszerezni.'---------------.---------------------------------------------------------------------------------­d olgozö milliók boldogságáért** Ma ötven esztendeje annak, hogy a dicsőséges Ma­gyar Tanácsköztársaság napjaiban megyénkben is meg­jelent a dolgozók, a munkások első forradalmi lapja, a Nógrádi Vörös Újság. Elődje, a Nógrádvármegye előfize­tőihez és olvasóihoz írt cikkében így szól: „Lapunk Nógrádvármegye címmel utoljára a múlt számmal jelent meg. Ez a cím a mai forradalmi időkben nagyon is szürkén hangzott, miért is lapunk címét Nóg­rádi Vörös Üjság-ra változtattuk át, hogy külső címében is kifejezésre juttassuk annak belső tartalmát, amely a forradalom vörös eszméit, vörös céljait, vörös elveit kí­vánja szolgálni. Ezzel együtt a lap a vármegyei szocia­lista pártszervezet hivatalos orgánuma lesz, központi saj­tóbizottság szerkesztésében. Lapunk politikai irányát nem kellett megváltoztatnunk, mert alapításától kezdve, min­denkor a haladás, a fejlődés, a radikális és szociális esz­mék hirdetője volt azzal a céllal, hogy — amennyire tő­lünk lehetséges — a sajtó útján egyengessük a magyar dolgozó- és munkástársadalam öntudatra ébredésének és jövendő boldogulása megteremtésének altkor még röges, ma azonban már diadalmas útjait. Továbbra is ezen az úton akarunk haladni, és harcolni fogunk továbbra is az igaz szó meggyőző erejével a dolgozó milliók boldogsá­gáért, szabadságáért.” A fél évszázaddal ezelőtt megjelent Nógrádi Vörös Új­ság, lelkesített, buzdított a tanácshatalom védelmére. A proletárságnak élni kell! — hirdette. Fegyelmet című írásában hangsúlyozta: „Fegyelmet követel tőletek a pro­letárhaza, munkástestvéreim, akik leráztátok magatokról az évezredes rabbilincset, és akiknek új szabadsága most végveszélyben forog. Egyetlen egy társadalmi réteg van csak most, amelyik öntudatos fegyelemmel meg tudja még menteni a proletariátus jövőjét, és ez a munkásság” — szólt olvasóihoz, amikor az antant már támadásra készült a fiatal Tanácsköztársaság ellen. Cikkeivel, riportjaival, híreivel tájékoztatta olvasóit a tanácshatalom szociális és kulturális intézkedéseiről, toborozta a munkásokat, pa­rasztokat a Vörös Hadseregbe, beszámolt a front dicső har­cairól, kudarcairól. A Nógrádi Vörös Újság 133 napon át szolgálta megyénk munkásságát, a Magyar Tanácsköztár­saságot. Békehónapra készülnek Rétságon a Hazafias Népfront Rétsági járást Bizottságá­nak titkára, Srám András újságolta: elkészült a május 8— június 17. között sorra kerülő Békehónap járási programja. Az ünnepi rendezvénysorozat a Rétságon sorra kerülő nagygyűléssel kezdődik, amelynek szónoka Róka Mihály, a járás országgyűlési képviselője. Kiemelt rendezvény lesz Nógrádsápon és Szendehelyen. Négy községben rendeznek békeestet filmvetítéssel. Ezek közül Bánkon és Nőtincsen szlovák nyelven hangzik el előadás. A járás nyolc községé­ben rendeznek réteggyülést és 35 röpgyűlésre kerül sor, különböző helyeken. A május 8—június 17. között az anyák napját, a gyermeknapot, a pedagógus napot és a szövetkeze­ti napot is a béke jegyében rendezik meg a járásban. Ebben az időszakban érkezik az a dokumentációs anyagból készült békekiállítás, amelyet a járás ipari üzemeiben tekinthetnek majd meg az érdeklődők. (ács) Sikeres negyedév Az OBV Salgótarjani Gyára sikeresen zárta 1969 első negyedévét. Minden részletében teljesítették a tervet és eleget tettek maradéktalanul szállítási kötelezettségeiknek. Útnak indították indiai exportra Orisszába a kért szállító- berendezéseket és görgőket is. A Bányagépgyárnál évről évre növekedik az export részaránya. A tavalyi 3 millió forint értékkel szemben az idén már 7 millió forint értékű árut szállítanak a külföldi megrendelőknek, jövőre mintegy 13 millió forint értéket exportálhatnak. Ezek között szerepel a Haldex lengyel—magyar közös vállalkozás keretein belül törökországi export, ahová med,d őkiválasztó berendezéseket készítenek. Igen jelentős exportmunkájuk lesz az NDK-ba szállítandó erőművi szállítóberendezés és több egyedi vas­szerkezet, de ezen kívül Bulgáriába is szállítanak. tett vízumkiadás során 468 vízumot adtunk ki elsősor­ban nyugati országokból ér­kezőknek, a határállomás je­lentőségét már magyarázni sem kell. Azt is elmondha­tom, hogy egy év alatt pél­dául az IBUSZ itteni kiren­deltsége csaknem 6.5 millió forint értékű pénzbeváltást eszközölt. Ezek a pozitív eredmények. Sajnos, a forga­lom növekedésével megnöve­kedett a csempészet is az elmúlt évben, az így elkob­zott, vagy lefoglalt áru meg­haladja a 3.2 millió forint értéket, szemben az 1967. évi alig százezer forinttal. A tavalyi év eredményét, moz­gását talán ezekkel a szá­mokkal summázhatnánk... Érdekesek ezek a számok, önmagukért beszélnek. Az mindenképpen örvendetes, hogy megnőtt az utas- és gépjárműforgalom a határál­lomáson, az azonban már nem, hogy éppen a megnöve­kedett forgalmat szeretnék néhányan kihasználni, s ille­Borsodnádasdi munkások Salgótarjánban A ZIM Salgótarjáni Gyára hidegüzemi KlSZ-szervezeté- nek, és a NÖGRÁD Szerkesz­tőségének meghívására ápri­lis 17-én, csütörtökön a Tűz­helygyárba látogat tizenöt borsodnádasdi hengerész, a Borsodnádasdi Lemezgyár KISZ-bizottságának titkára, a szakszervezeti bizottság titká­ra, valamint a gyár munka­verseny előadójának vezetésé­vel. A hengerész szocialista brigádok képviselőinek az a célja, hogy a helyszínen ta­nulmányozzák azokat a minő­ségi kifogásokat, amelyeket a gyár által szállított lemez mi­nősége ellen emeltek Salgótar­jánban, s a helyi ifjúsági szer­vezet, és a szocialista brigád­mozgalom képviselőivel meg­beszéljék, mit tehetnek a hen­gerészek a minőség megjaví­tása érdekében. Tisztaság — szépség — egészség Érdeklődésre számot tartó komplex rendezvényre kerül sor Kisterenyén, Nemtiben és Szécsényben április 17—18 kö­zött. Tisztaság — szépség — egészség címmel hangzik el előadás a három községben. Az előadók dr. Buga László orvosszakfró, dr. Szabó Jenő, a Kozmetikai-Háztartási Vegyipari Vállalat osztályve­zetője és Koritsánszky Ervinné kozmetikus. Az előadásra áp­rilis 17-én Kisterenyén és Nemtiben, másnap pedig Szé­csényben a Háziipari Ktsz- nél és a községi művelődési otthonban kerül sor. Fmsz-i tervek Teraszt épít a Nagyoroszi és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet a nagyoroszi kisvendéglőhöz. Már az ősszel elkezdődött egy új üzletház építése Horpá- cson, amit még ebben az év­ben átadnak a vásárlóknak. A kiskereskedelemben csaknem húsz, a vendéglátóiparban öt­milliós forgalomra számíta­nak. Néhány adat a felvásár­lási tervekből: 160 ezer tojást. 15 mázsa nyulat, 13 ezer szár­nyast, sok száz mázsa bogyós gyümölcsöt kívánnak begyűj­teni. gális úton csempészárukkal kereskedni a turizmus, a kirándulás égisze alatt. — Ebben az évben — még akkor is, ha késik az igazi tavasz, a nyár, még nagyobb forgalommal számolunk — veszi vissza a szót Pataki István. — Ügy is mondhat­nám, hogy maximális forga­lomnövekedésre készültünk fel. A húsvéti forgalom Is ezt bizonyította. A húsvét pedig már az idegenforgalom növekedését jelzi. Hivatalo san is tudjuk, hogy több nemzetközi autóbuszjárat ha­lad majd át Balassagyarma­ton. Ilyen lesz a többi között a Balassagyarmat—Losonc— Rimaszombat—Tálé között közlekedő autóbusz. Közvet­len járat lesz Balassagyarmat —Zvolen—Banska—Bistrica— Poprád között, vagy Buda­pest—Krakkó útvonalon. Na­ponta négy járattal gazdago­dik az autóbusz-forgalmunk Különjáratokat szerveznek a csehszlovákok és a lengyelek is. Még egy fontos dolog. A primőrök belépésével meg­növekedik a nemzetközi, úgynevezett Camion-járat aminek kezelése nagy mun­kát igényel... A beszélgetés során azon­ban kiderül, hogy mind a határőrség mind a vám- és pénzügyőrség felkészült erre a megnövekedett munkára. Lezajlott a szakmai és poli­tikai továbbképzés, számos intézkedést vezettek be, ame­lyekkel gyorsítják az utas- forgalmat. — Ezek közé tartozik — mondja Soós Béla — hogy rendszerezzük az utasokat.. Külön foglalkozunk azokkal, akik pénzt akarnak bevál­tani, taxit szeretnének ren­delni, vagy éppen vízumké­résük van. Ezzel megköny- nyítjük a várakozók helyze­tét. Alkalmazzuk a több sá­vos ellenőrzést, így megkét­szerezzük as átkelőhely be fogadó képességét. A személyi állomány is fel­készült a vendégvárásra. Kö­zülük legtöbben beszélik az idegen nyelveket, oroszt, szlovákot, németet és az an­golt. Ezzel is elősegítik az útiokmányok gyorsabb keze­lését. A vámkezelésnél pedig az a cél. hogy az eddigi 20— 30 percről tíz percre csökent- sék az időt — A már korábban beve­zetett úgynevezett szolgálta­tás az idén tovább bővül — újságolja Pataki István. — Megmarad a vízumkiadás, a valutabeváltás, új a taxiren ■ delés, a telefonszolgáltatás, szállodai szobafoglalás, de felajánljuk Vendégeinknek a balassagyarmati campingot is. Természetesen arra törek­szünk, hogy az eddiginél is tovább javuljon együttműkö­désünk a csehszlovák határ­őrökkel, vámkezelőkkel, hi­szen ez mindannyiunk érde­ke. Megkezdődött már a határ- állomás környékének parko­sítása is. Virágokat helyez­nek el, padokat raknak ki. hogy kellemes benyomást szerezzenek külföldi vendé­geink mindjárt Balassagyar­maton, hazánk egyik kapu­jában. Szükséges lenne azon­ban, hogy az IBUSZ, az Ide­genforgalmi Hivatal is pros­pektusokkal, a megyéről szó­ló leírásokkal segítse a kül­földieket abban, hol töltsék kellemesen magyarország napjaikat. Táblákkal segítsék az eligazodást, ennyivel is enyhítsék a határállomáson derekasan szolgálatot teljesítő egyenruhásokat. Vendégvárás a határon. Az ország és szűkebb hazánk, megyénk is várja a külföldie­ket. A jelek, a felkészülés pedig azt bizonyítja: hivata­los szerveink erre fel is ké­szültek. Somogyvári László NÓGRÁD — 1969. április 16., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents