Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-15 / 84. szám

------­A h"'n<'ri*y~ időit SOMIATOK SOKOIAT A A b’~M tévéaéié' i-mie* á so-' roz-al jegyében adi e!. vál­ts; -■ . gyes • ;, '■'■ ".ma. váft ti. . v, ?.:.s urai ■ ni- . rr. ■ > s-l-'Rti!sz':k-j3 angol f efe ■ .' r: VŰLOCq és -j Turpi ú-fi újabb folytatá­sé . i m?£risr-.e-v:cr’bet tünk Az úrany kalandja címen Indított c'.’sz i!;ios":(■■_>. ntÉm-sorozat e *• f'* (év Vasa nap este e - ah Joncs-shov. s ‘ a, tart á A': ; . ?-• mechanizm-ast ír j 'Vnetlése és p utcb -. jn°s untathattuk a „Kolcsöno; n •••álla’juV című előada t. r térj politikai tan- foly tuti tizenegyedik foly­tai-: '--.ként. '"érmesül '--sen a sorozatok va.lo/.aí m.r lm/ í igen vak ki Meg; lése e alkalmasak. Az idep/-;;-!:et i;„jobban a Vénás ura és a Vidoeq tette pró­bára. az első nemesebb, a má­sik hagyományosabb es kevés­bé“ nemes értelemben töltötte met szobánkat romantikával A fántasztikUf film fantáziát­lanságát és naivitását ellensú­lyozta az, a békeszándék, amely szemben az Orion űr­hajóval, a' rnűíaj annyi vihart kiváltott elődjévé!, ebben a kétrészes filmalkotásban. tö­kéletesen megnyilvánul. A Vidoeq már igénytelenebb al­kotás. és a hagyományos kri­mik minden fortély it belesű­ríti a rendeli;: sésre álló hu­szonöt percbe, Elém« viszont a filmnek, hogy valamennyien, bízunk az üldözött fegyenc, a rettenthetétlenül bátor és le­leményes Vidoeq ártatlansá­gában, s ezért minduntalan azért drukkolunk, hogy sike­rüljön egérutat nyernie üldö­zői elől. S hogy ez a legkép- telcnebb h !’ /. - cse­rül. az első két folytatás után egy pillanatra sem lehet két­séges. S ezért Vidoeq szá­munkra már szinte egy ma­gyar népi hős, a legendákban élő Rózsa Sándor, akinek szán­dékait és küzdelmeit mély ro- konszenvvel kísérjük. Persze anélkül, hogy Bemard Noel ki­váló színészi alakítása ellené­re is különösebb művészi ér­téket tulajdonítanánk a film­nek. A könnyed és vidám szóra­koztatást a Turpi úi'fi második és az előzőn“! gördülékenyebb. r.éagtulóbb t Jytatása és a Tom Jones énekszámok szív- ír más 6 dallamai, a fényes és láncos revüdekoráció szolgái- ; atta a sorozatok közül. A Maaya-ázorr a mechanizmust rajzfilmsorozat így összevon­va, tehát kevésbé széttördelve, ■ -n-'kivül hatásosnak mutat- k< zik. a! rrsak a politikai dérnia keretében elhang­zott műsor a munkaviszonyok szabályozásáról és a kollektív szerződésekről. Bár elmond­hatjuk, hogy igazi értéket a sorozatos sorozatokból az utóbbi két adástípus képviselt, no mes Az arany kalandjai című dokumentumfilm, amely érdekfeszítően tárta elénk el­ső fejezetében az aranyásók és spekulánsok kegyetlen küzdel­mét és harcát az aranyért Ka­liforniában és más hírneves aranylelőhelyeken. Ki tudná megmondani, hogy a Kentucky állambeli Fort Knox épülete­ben őrzött temérdek. húsz­milliárd dollár értékű arany­tömbök Kalifornia homokjából származnak-e. az első folyta­tás alapján mégis sokat ve­szít csillogásából az az érté­kes nemesfém, amelynek ki­ásásához, megszerzéséhez és értékesítéséhez annyi verejték és vér tapad! A szombat—vasárnapi mű­sorból hiányoztak a délutáni és késő esti nagyfilmek. s ezért csak némi kárpótlást nyújt, hogy hétközijén érdekes és részben jó filmek egész so­rát láthattuk, tetézve egv ki­tűnőre sikerült magyar tévé­játékkal. A húsvéthétfőn for­gatott Anita Ekberg film, amelyben a kitűnő filmszí­nésznő szekszepilje főszerepet kapott, már a színvonalasabb krimik sorába tartozik, amely­ben az ötlet újszerűsége és egyedisége csak kiegészíti a remek színészi teljesítmények hatását. Két angol filmet is láthattunk a múlt héten. A nagyobb művészi igényességet Tony Richardson világhírű filmje, a Mar del Plata-i film- fesztivál 1963. évi nagydíjas alkotása képviselte: Allan Sil- litoe világhírű elbeszélését (A hosszútávfutó magányossága) filmesítette meg kivételes ren­dezői tehetséggel. A másik an­gol film. A kis I)obbp viszont vakmerő ötletével vonla ma- ára a figyelmet. A papa, aki egyébként variét éénekes. le­szerel a haditengerészettői és meghökkenve tapasztal ja, hey tizennégy hónapos kisfia nem­csak kitűnően beszél, hanem ragyogó szellemi képességék­kel js rendelkezik. Babacirz a város parkjában felfigyel a pénzügyminiszter, megszereti 3 gügyögő csécserAőt és a leg­többször maga mellett tartja legbizalmasabb hivatali meg­beszélései alkalmával is. 13a- buci azonban mindent elárul apjának és arra ösztönzi, hopv vásároljon részvényeket, A pa- oa meggazdagodik, a pénz bű­völetében él, elidegenedik fe­leségétől, mire Babuci úgy állítja helyre a családi békét, hogy egy hamis tőzsdei tippel teljesen tönkreteszi apját és a tőzsdei ügynökséget. Roman­tikus fordulat után a házas­pár egymásra talál a színpa­don. Hasonlóan fantasztikus té- [ májú a Lady Lobster vőlegé­nye című nyugatnémet film, amelyben egy nyolcvankét éves életvidám és .életerős asz- szony egy háromszáz esztende­je kísértő szellemmel óhajtott házasságot kötni. Mindent egybevetve: a hét termése nem szűkölködött, fan­tasztikumokban, viszont annál inkább maradéktalan művészi élvezetekben. Így a nagy egy­velegben Kamondy László tévé- komédiája (Körözés egy csü­törtök körül) nagyszerű fel­üdülést jelentett, különöskép­pen a f ér fi nézőim ek, hiszen, a meg nem értett Kovács Ben­jáminban és Balajti rendőr- kapitányban sokan magukra ismerhettek. A Iíamondy-drá- raa fő erényq, hogy hétköznap­jaink olyan apró villanásait, életünk olyan epizódjait tárta fel, amelyek olyannyira,, álta­lánosak, hogy vakon el is megyünk mellettük. Az író nyitott szemmel jár és a rendező Zsurzs Éva, dicsére­tére legyen mondva, akceptál­ta a férji, férfiúi kajánságot. Lakos György ÜZENET A SZOTYOLÁZÓHOZ \ Ámi az embertől telik Balassagyarmaton az is­mert emberek közé számít. Ez érthető is, több mint tíz évé vezetője a város OTP fi­ókjának, ott pedig sokan megfordulnak. Zsidai László ieiemeit karral mutat szét maga körül: „Vannak itt tel­jesen új lakótelepek, csalá­di házak, amelyet: szinte gomba módra bújtak elő a földből. A legtöbbjük olyan területen épült, amely né­hány éve még pusztaság volt. kiest érdemes megnézni őket. I in arra járok, vagy csak raja ív gondolok, melegség ön- ,. c !■ a szívemet. Jó érzés tud­ni, hogy létrehozásukban az n munkám is benne van, ha nem i? több, mint egy kicsi­re fogaskerék az egészben.” Zsidai László elfoglalt em­ui. Alapos tervszerűséggel ::c:• beosztania a nap Hu­szonnégy óráját, nogy min­denre fussa. Amikor Balas­sagyarmatra helyezték, hu- zonhárom éves fiatalember volt. Ahogy magáról mondja: „Nem voltam. kialakult egyé­niség, itt lettem azzá, ami ma vagyok”. Áthelyezésekor még tízen sem dolgoztak a mun­kahelyén, ma huszonnégy a számuk. Először szakmai tan­folyamokat végzett, aztán ne­kivágott a közgazdasági egyetemnek. Fűti az ambíció, a mindig többet akarás. Nem akar megállni egyetlen pilla­natra sem: „Ha az ember tartja magát valamire, akkor tovább kell lépnie. Nézze, megmondom, az én szak­mámhoz nem nélkülözhetet­len a közgazdasági egyetem. De egyre több fiatal jön, egyre komolyabb felkészült- seggel. A versenyt állni kell és' ez tanulás nélkül nem megy. Áldozattal jár? Bizo­nyara. Én például könyvet csak este tizenegy óra felé tudok a kezembe venni. Olyankor kerülhet sor o szakmai tudnivalókra, vagy a szépirodalomra. Ha már na­gyon fáradt vagyok, útleírá­sokat olvasok, az pihentet.” Elvégezte a marxizmus— leninizmus esti egyetemet. Amint letette utolsó vizsgá­ját, már szemináriumokat ve­zetett időszerű nemzetköz! kérdAs°k”ől alkotásokat % tartott. A marxista esti kö­zépiskolában politikai gazda­ságtant tanít, már öt eve. 1965-ben városi népfront­titkárrá választották. Ez ide­jének jó részét leköti. Össze­fogja a közel hetven tagú bi­zottságot, közreműködik a társadalmi munkák szervezé­sében. Ma is rendszeresen tart külpolitikai tájékoztató­kat, részt vesz a népfront minden aktuális megmozdu­lásában. Tavaly például arab vendégeket fogadtak az or­szágos békekampány kereté­ben. Két évvel ezelőtt tanács­tagi megbízatást kapott. Is­merték alaposságát, megbíz­hatóságát, lelkiismeretessé­gét, így kerületének szinte minden tagja kivétel nélkül őt választotta. Ha valaki ta­nácstag, nincs szorosan meg­határozott fogádóideje. So­kan keresik fel a hivatalos időn kívül is ügyes-bajos gondjuk munkahelyén, vagy éppen a lakásán. És ha egy ember sürgős dologban jár, nem lehet azt mondani, most nem érek rá, iö.ijön holnap. Mert annak, aki hoz­záfordul, fontos az ügy, és ezt minden esetben méltá­nyolni kell. Zsidai László sokrétű el­foglaltsága mellett tev'k.-ny pártmunkás, a városi párt vb tagja. Hogyan győzi mindezt erő­vel- és idővel? Tervszerű be­osztással. Munkahelyén el­végzi feladatát, aztán a S/.a- bad idejével gazdálkodik: „Azon igyekszem, hogy min­denre n sor kerüljön. Előfor­dul. hogy néha idegesebb va­gyok mint rendesen, de ilyen­kor kifújom magam. Nem ereztetem sem a munkahe­lyemen, sem a családommal, hogy kellemetlenség ért, vagy nagyon felhalmozódtak a dolgaim. Éjfél előtt ritkán kerülök ágyba, de az ember idővel hozzászokik a napi öt—hat órai alváshoz.” Pedig a család is várja. Felesége dolgozik és a két gyerek ragaszkodik hozzá, hogy apuka velük is foglal­kozzon, vigye el őket sétál­ni. vagy meséljen olalvás előtt. . A dolgok, feladatok össze­függenek: ha az ember te­vékeny közösségben él, nem szigetelődhet el. Zsidai Lász­ló ránéz a félretett egyetemi jegyzetre, amiből éppen vizs­gára készült, és magától érte­tődően mondia: „Már nem tudom elképzelni, hogy vala­melyiket ne csináljam. Ami az embertől telik, lewe meg, mert ez vele jár az élettel.” Cs. E­NAPI POSTÁNKBÓL He várjuk be a tragédiát! A költészet napja Az utóbbi időben több ol­vasónk hívja fel figyelmün­ket romos épületek állagára, illetve arra, hogy azok milyen veszélyt jelentenek a játsza­dozó gyermekek számára. Teg­nap Sándor Vilmos, vizslási levelezőnk küldte be a követ­kező levelet: „Több, mint fél éve d.őlt romba Vizsláson a Dózsa György út 44. számú épület, melyben egy idős asszony élt. A rom azóta is ott van, elta­karításáról eddig senki nem gondolkodott, nem intézkedett. A'z időjárás jobbrafordultával várható, hogy a gyerekek ját­szóhelynek használják majd a romot. Mivel az udvar nincs elkerítve, a gyerekek könnyen hozzáférnek. A fal erősen om- ladozóban van, éppen ezért nagy a baleseti veszély még az utcán közlekedők számára is. Ügy gondolom, a figyel­meztetés még időben hangzik el, mert eddig emberéletben nem esett kár.” Eddig a levél. Megjegyzé­sünk csupán annyi: ne várjuk be a tragédiát, hiszen sajnála­tos példa már van előttünk. Szotyolázni lehet így is, meg úgy is, szotyolázni nagyon sokféleképpen lehet. Körmünk végével ügyesen kibonthatjuk n mag belsejét a hé­jából, ugyanezt a mű­veletet megtehetjük a szánkban is, és utána a már üres maghéja­kat markunkba avagy más helyekre továb­bíthatjuk. Mindenki kidolgozhatja saját módszerét, ami egyé­niségének, tehetségé­nek leginkább meg­felel. De úgy szotyolázni még senkit nem lát­tam, mint ahogyan a minap egy fiatalem­ber a salgótarjáni Ke­ravill bolt előtt tette. Hanyag eleganciával nekidőlt a kirakat szélének, s keze gé­piesen járt zsebe és szája között. Szája jobb, oldalán egyéne­ként eltűntek a ma­gok, néhány komikus fintor, majd a bal oldalon az élvezhe­tetlen, belüktől meg­fosztott maghéjak he­gyes ívben röpültek a járdára. Elbűvölő látványt nyújtott! Mint vala­mi automata gép, aminek egyik oldalán beteszik a nyersanya­got. másik .oldalon meg kidobja a kész­terméket. Csakhogy a lobogó sörényű, far- memadrágos fiatal­ember éppen fordítva .termelt’’; előbb a késztermék, héjastul, belestül, mindenestül, majd végül a „nyers­anyag". Működésének eredményeképpen kö­rülötte fehér lett a járda a maghéjaktól, ám ez láthatóan nem zavarta az élvezet­ben. A szotyolázásban elmerült fiatalember­re több járókelő rá­csodálkozott, fejcsó­váló méltatlankodás­sál nyugtázta a járda dekorálását. Es mivel a fránya járókelők lépten-nyomon meg­feledkeznek a kellő elővigyázatosságról, nemegyszer megesett, hogy a fiatalos ener­giával kiköpött ma­gok egyikükön-mási- kukon irányt változ­tatva kulloltak a flaszterra. A dús hajú fiatal Sámson pedig újra tanúságát adta, miszerint kötél­idegekkel is megál­dotta a sors: a dühös megjegyzésekre leg­kevésbé sem reagált. Hogy mi ebből a tanulság? Abszolúte semmi! Legfeljebb, hogy nem szabad túl elnézőnek lenni. Ami ez esetben azt jelen­ti, hogy igen-igen üdvös lett veins, ha valaki, vagy valalcik karon ragadták vol­na fiatal barátunkat, s elvezették volna a tett színhelyéről, sőt, finomabb vagy ra­dikálisabb formában tudtára adták volna, hogy a járda és a szemétkosár két kü­lönböző fogalom. Kedves fiatal ba­rátunk! Amenm/ihsn magára ismert volna, vegye a fáradságot, és haladéktalanul talál­jon ki egy másfele szotyolázási módszert, valami olyat, amivel mellőzhetné a járda nem kívánt dekorálá­sát. Fejtöréséhez sok si­kert kívánok: Szondi Márta Nemzetiségi népművészeti múzeum Bánkon Sólyom Ildikó, a műsor egyik szereplője A költészet napja központi ünnepségét szombaton este lai.oitúk Salgótarjánban a megyei József Attila művelő­dési központ színháztermé­ben. Sík Csaba, a Magvető Könyvkiadó lektora tartott bevezető előadást Jóasef At­illa költészetéről. Bevezetőjé­ben kitért a költészet napja jelentőségére is. Az ünnepi műsorban jeles színészek, Bé­res Ilona, Sólyom Ildikó, Lö­te Attila, Koncz Gábor mű­ködtek közre. A programban József Attila valamint mai magyar költők művei szere­peltek. Nem egy vers most hangzott el először színpadon, mivel a műsor szerkesztői a napokban megjelent Szép versek című antológiából is válogattak. A műsor színvo­nalát nagy mértékben emelte Kecskés András gitárművész közreműködése' Nagy kinccsel lenne sze­gényebb a megye, ha a nép­művészed s köztük a nemze­tiségi népművészeti hagyaté­kok veszendőbe mennének. Hogy ez ne történhessék meg, nemzetiségi népművészeti mú­zeumot létesítenek. Az elgon­dolások szerint a múzeumot Bánkon, az évről évre nagyobb idegenforgalmat lebonyolító községben rendezik be — főként Nógrád, Bánk, Rom­hány, Ösagárd, Kétbodony, Berkenye és Szendehely nép- művészeti emlékeivel. A mú­zeum létesítése a rétsági já­rási tanács vb ez évi prog­ramjában szerepel. A célra megvásárolnak Bán­kon egy épületet, ezzel egy­idejűleg megkezdődik a gyűj­tés, amelyben felajánlotta se­gítségét a járási nőtanács és a Hazafias Népfront, sőt, szá­mítanak az iskolás fiatalok közreműködésére is. A múzeum a járás népmű­vészeti kincseinek gazdag tár­háza lesz. Teljes öltözékeket, bútorokat, edényeket, farai:- ványokat, térítőkét, hímzett férfi ingmelleket, ritkasá ■ számba menő kalapokat gyű - lenek ittx össze. Az épület egyik helyiségét hagyományos paraszt,;zobának rendezik be. < benne felöltöztetett bábuk; helyeznek el. A többi helyis ' be vitrinek kerülnek, ezekbe ; kapnak helyet a kisebb tár­gyak. Régit ad, s A CENTRUM ÁRUHÁZ > (ÁHatni Áruház) 1969. IV. hó 14-tól minden használt, de üzemképes teleufsiAt, rtidiÉí. mosögépst, csouarőt. porsziuőt BECSERÉL újat kap! Bővebb felvilágosítás a műszaki osztályán /

Next

/
Thumbnails
Contents