Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

Tanulmány a tapasztalatokról I Iskoláink és az orosz nyelv A múlt év decemberé­ben értekezletre hív­tak össze Nógrád megye orosz szakos szakfelügyelőit, hogv megvizsgálják a me­gyében folyó orosz nyelvok­tatás jelenlegi állapotát. A tanulmány azóta elkészült, és március közepén ismertet­ték megyénk valamennyi orosz szakos pedagógusa je­lenlétében. A négy szakiéi ügyelőből álló munkaközösség vizsgá­lódása arra is kiterjedt, hogy milyen a szakosellátottság a megyében, mennyire biz­tosítottak az orosz nyelv ok­tatásának személyi feltéte­lei. Több évi kimutatás bi­zonyítja, hogy a szakosel­látottság mind abszolút számban, mind százalékosan évről évre emelkedik. Eb­ben az évben megyei vi­szonylatban az orosz szako­sok között százalékban kife­jezve 77,8 százalék a sza­kos nevelők aránya. Ezek szerint mindössze 22,2 szá­zalék a nem szaktárgyukban tanítók száma. Középisko­lákban 27 orosz szakos ne­velő tanítja az oroszt, közü­lük 24-nek egyetemi vég­zettsége van, háromnak pe­dig főiskolai végzettséggel egyenértékű oklevele. A sze­mélyi ellátottságról tehát azt mondhatjuk, hogy kielé­gítő. Más megyékben sem jobbak az arányok, akár az általános, akár a középisko­lai viszonyokat nézzük. 1\/Tegis vannak problé- íyjL mák, amelyeknek okát ott kell keresnünk, hogy a rendelkezésre álló személyi állomány dolgo­zik-e olyan intenzitással, amit jogosan elvárhatunk tőle? Másrészt, hogy a rendelkezésre álló, az isko­lákban meglevő szemléltető eszközöket mennyire használ­ják fel a nevelők. A leg­jellemzőbb erre a salgótar­jáni járás esete. Ebben a já­rásban a művelődésügyi osz­tály nagyon ügyes ötlettel, az ellenőrzést megkönnyítő rendelkezéssel élt. Az év elején elhatározta, hogy azokat a tanítási órákat, amelyeken az orosz nyelv oktatásához valamilyen technikai segédeszközt hasz­nálnak a nevelők — mag­netofon, diavetítő, iskolai szemléltető képek —, eze­ket az órákat piros színnel kell bejelölni. Az ellenőr­zés megállapította, hogy nem sok piros színű órabe­írás tapasztalható a járás te­rületén az egyes naplókban. A tapasztalat azt igazolja, hogy nevelőink egy része a. tantervi követelményeket sem ismeri, pontosan. Ez pe­dig olyan fontos dokumen­tum, amelynek szellemében kell végezni a tanároknak az oktató-nevelő munkát, le­bontva egy-egy órára, s a teljes négyéves perspektívá­ban gondolkodva. Olyan eset is előfordult, hogy a nevelők a Tantervbe foglalt utasítá­sok szövegét sem értelme­zik helyesen. E gyetlen példa ezzel kapcsolatban. Az utóbbi években, két- három évvel ezelőtt — kez­dett elterjedni az a káros nézet, hogy modernségnek vélték azt, ha nyelvet taní­tunk nyelvtan nélkül. Páran arra hivatkoztak, hogy mo­dernek; ők nem gramma - tizálnak — beszélni taníta­nak. Hogyan lehetne nyel­vet tanítani annak szerves alkotó része, a nyelvi viszo­nyítási eszközök, a névszó­ragozás, a mondatszerkesz- tés szabályai nélkül? Ez le­hetetlen. A Tanterv ezzel kapcsolatban arra utal, hogy a nyelvtanításban köz­ponti szerepet, jelentőséget kell tulajdonítani a beszéd- készség fejlesztésére, s min­den más képzési és részlet­feladatot ennek a szolgála­tába kel! állítani. A beszéd- készség fejlesztését szolgál­ja a nyelvismeretek szilár­dítása is, hogy a tanulók ne csak egymás utáni szóhal­mokat mondjanak, hanem gondolataikat értelmesen megformálják, és érthető mondatokban közöljék. Sze­rencsére, most már ez a ká­ros jelenség a múlté. Ez legalább olyan vé­szes, mint a másik véglet, amely annak előtte volt di­vatos: amely szerint csak a grammatizálás, csak a két nyelv egybevetése, annak fordítási, művészi szintre emelése dívott. A nyelvet úgy kell tanítani, hogy a gondolatcsere eszköze le­gyen, A tanulók a négy év alatt elsajátított szókincset, nyelvismeretet felhasználják arra, hogy találkozva orosz anyanyelvű emberekkel, rö­vid kis beszélgetések során ki tudják cserélni gondola­taikat, el tudjanak igazod­ni esetleges orosz nyelvű környezetben. A szakmai munkaközös­ség, Kocsis József ta­nár, megyei középiskolai orosz szakfelügyelő vezeté­sével javaslatokat tett a me­gyében folyó orosz nyelv- oktatás további szintjének emelésére. Az utóbbi idők­ben a nyelvoktatás terüle­tén hatalmas változások történtek. Különösen vonat­kozik ez a módszertani kul­túrára. A korszerű nyelv- oktatás megköveteli, hogy orosz szakos nevelőink lé­pést tartsanak ezzel a fej­lődéssel és használjanak ki minden lehetőséget nyelv- és módszertani tudásuk fej­lesztésére. Ennek érdekében éljenek az önképzés lehető­ségével, valamint a szerve­zett szakköri továbbkép­zésbe aktívabban kapcsolód­janak be. Elengedhetetlen követelmény a pedagógiai kultúra állandó növelése. Alakuljon ki az általános és középiskolai orosz sza­kos nevelők között hatéko­nyabb munkakapcsolat. A jövőben jobban éljenek a tanárok a rendelkezésre ál­ló audiovizuális szemléltető eszközökkel. Változatosab­bá, élménvsaerűbbé és ered­ményesebbé válnak ezáltal az órák. A március derekán el­hangzott előadást sokszoro­sítják, és megküldik a me­gye valamennyi orosz sza­kos nevelőjének. Bízunk ab­ban, hogy a tanulmányban szereplő hibákat kijavítva, pedagógusaink tovább eme­lik a megyénkben folyó orosz oktatás színvonalát. M. Zs. Falra akasztható tv Minden tv-néző álma az, olyan vékony televíziós-ké­szülék, amit a falra lehet akasztani. A japán Tasiba cég kutató laboratóriuma elkészí­tette egy ilyen tv-készülék mintapéldányát. Az egész ké­szülék mindössze 8 centimé­ter vastag. A prototípus tranzisztoros technikával készült. A japán kutatók azonban már most tervezik, hogy kővetkező ké­szüléküknél nyomtatott áram­köröket alkalmaznak és igy a tv-készülék még vékonyab­bá válhat. Miért torzult el lelkileg a detektív? WilfciH€asoi€ m tiff m Petőfi Sándor: Tigris és hié­na (kedd, 21.20), Történelmi dráma két részben, a Thálía Színház előadása, felvételről. 1987 nyarán mutatta be a Körszínház Petőfi Sándornak ezt az egyetlen fennmaradt, befejezett drámáját. A költő 1845 végén írta, s életművé­nek filológusai közül többen minősítették romantikus rém­drámának a művet, ami IX. vagy Vak Béla korában ját­szódik, s cselekményét illető­en a trón körüli viszálykodá sokról szól. Tehát a költő tör­ténelmi bűnügyet dolgozott fel drámává, költői ívelésű szö­veggel, azt éreztetve művé­vel a korról, hogy a tényleges hazafiak a fennálló viszonyok könyörtelensége miatt nem tehetnek semmi hasznosat a hazáért. Jelenet ,,A boszorkány” című tv-játékból Szegény telién (szombat, 22 25). Magyarul beszélő an­gol film. az éjszakai előadás című tv-sorozat legújabb be­mutatójaként. 1966-ban ké­szült ez a film Nell Tunn és Kenneth Loach írásából, s egy évvel később a főszerep­lő Carol White a filmben nyújtott alakításáért feszti­váldíjat kapott Ő a címsze­replő, bármilyen meglepő is ez (tehén!), mivel a történet egy külvárosi lumpen-környe­zetben játszódik, s a szegény tehén férje éppen börtönben tölti ide’e javarészét. Felesége ezalatt szerelmes lesz egy ha­sonló szakmájú férfiba, s ilyenformán kilátástalanná vá­lik az a törekvése, hogy ki­kerüljön ebből a környezet­ből. Az éjszakai bemutatót elsősorban a film erotikus ré­szei és a szöveg pikantériája indokolta. Az ördög keze (vasárnap, 21.00). Magyarul beszélő ame­rikai film. 1951-ben készült ez a krimi, amit Whit Mater- son elbeszéléséből, a világhí­rű Orson Welles írt. Ö ren­dezte és a főszerepet is ő ala­kítja. Korántsem szokványos bűnügyi történettel van dol­gunk, bár annak is megfe­lelne fordulatos, izgalmas cse­lekményével. Egy tehetséges detektívet (Orson Welles) egy tragikus személyes ügyből származó lelki trauma más emberié formál. A bűnözőket ezután az eset után gyűlölet­tel üldözi úgy. hogy ha nem talál valós bizonyítékot a tettre — kreál ellenük, s ily módon éri el, kényszeríti ki megbüntetésüket. Lelkileg, jellembelileg eltorzul, s ami­kor ellenfelére akad, a vele való leplezett harc gyilkossá teszi. A filmet Orsón Welles alakítása ugyancsak az át­lagkrimik fölé emeli. A hinti lábbeli négyezer éve Különös érdekessége a bu­dai Vármúzeum régészeti ki­állításának az a díszes, a bronzkor végéről származó cserépcsiznia-sorozat, amely a közelmúltban a békásmegyeri ásatásoknál került elő. A tu­dósok szerint ezek a bronz- v eretekkel ékes csizmák, mintegy négyezer évvel ez­előtt, kultikus célokat szol­gáltak. A lábbeli technikája, anya­ga, divatja folyton változott. Feljegyezték, hogy Mátyás 1476-ban, esküvőjén gyön­gyökkel s drágakövekkel dí­szített csizmát viselt. Az 1400- as években még a hegyes, ke- cserge orrú lábbeli dívott, de 1518-ban, a Budán időző Bra- denburgi György — TI. Lajos nevelője — feljegyzi: e he­gyes orrú lábbelik már idejü­ket múlták. Ekkorra újra a tompa orrú lábbeli a módi. Legkedveltebb és leghaszno­sabb viselet a csizma volt. Mind férfiak, mind asszonyok ezt viselték a legsűrűbben. A temérdek csizmafajta közül (deli-, karmazsin-, kordovány- ssattyán-, cselebi-csizmát kü­lönböztet meg a XV—XVII. század!) az úgynevezett sze- kernye (zekernye) volt a leg­hosszabb szárú. Buda város árszabása már 1522-ben emlí­tést tesz erről. Szára juh­vagy kecskebörből készült és combig ért, oly módon, hogy felső végét szíjakkal a derék­övhöz kötötték. Halászok, va­dászok, postakocsisok s pos­talovasok viselték, (Készítőik­nek nevét 1466-tól a Szeker- nyés családnév őrzi.) Budin s más városainkban a. XIV. század óta céhbe tö­mörült, tekintélyes csizmadia-, vagy vargacéhek működtek. A budai céhtagok közül Gáspár 1457-ben, Bornemissza Péter 1482-ben, Barthus mester 1494-ben a háztulajdcmosok között szerepel. Városlakók és asszonyok szívesen viselték a sarut s a ..czipellós”-nek mon­dott cipőt is. (A cipőipart 1402-ből a Czipellős családnév jelzi). A jómódúak a cipődi- vatban hatalmas fényűzést fejtettek ki, 1643-ban Rákóczi György fejedelem kincsei közt sorolnak fel gyönggyel varrt cipellőket. Zrínyi Ilona egyik vörösbársony cipellőjét skófi­úm arannyal hímezték ki. A szegénynév, a vékony zsoldú gyalogkatona jobbára bocs- kort viselt. Utolsó bocskorké- szítőnk két éve hagyta abba iparát Szegeden, ö mondta ei néprajzkutatóinknak, hogy legjobb bocskortalpait vad­disznóbőrből készítette. Azonnal felveszünk hegesztő-lakatos szakmunkásokat, betanított seg édrnun kasokat9 gvezes szerinti órabérrel, 44 órás munkahéttel foglal- Kozta tás. kedvezményes ebédjuttatás, útikóltség-hozzá í járulás mellett Kereseti lehetőség: 1600 — 3000 forint között Jelentkezés Nógrád megyei Fémipari Vállalat Munkaügyi Osztályán Balassagyarmaton. ! ___________________________________________________ Hiisvét után április 30-ig tartanak a háztartási rongygvűjtő hetek a Pest — Bács — Nógrád megyei MÉ11 Vállalat tele­pein és átvevöhelyein. Pamut alapanyagú ..szekrénytiszta’' rongyért a koráb­binál magasabb ártérítés. 4tvcteli árak: legalább 20x20 cm pamut alapanyagú rongy: „szekrény tiszta” színes 8 Ft/kf „szekrénytiszta” teher 15 Ft/kg Egyéb háztartási rongy 8.80 Ft/kg Bővebb tájékoztatás a MEH-teiepeken és átvevőhelye­ken naponta de. 7,30 — du. 16,00 szombaton de. 7,30 — du. 12,30 éra, nyitva tartási és Uulladékátvételi időben. Takarítás—húsvét utáni mai villás. A már nem használt alsó és felső ruhaneműit, asztal­terítőit, törülközőit stb. most KEDVEZŐ ÁRON adhatja át a MÉH-nek! Yasholfvezetők figyelmébe ajánljuk „MORZSF VILLAMOS MORZSOLÓ? egyfázisú motor, óránként 300 kg. szemes kukorica teljesítmény 2650,— Ft fogyasztói ár, szállítás azonnal, bérmentve­TITÁN KERESKEDELMI VÁLLALAT. Pécs. Lenin tér 6. Régit ad, újat kap! | A CENTRUM ÁRUHÁZ (Állami Áruház) 1969. IT. hó 14-töl minden használt, tie üzemképes teleívlxidt. rddiöt. mosögépal, eMvaröt, porsxiviftt BECSiltCL Htitehb felviln'jnsiíás a miiszahi osztályán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents