Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

Aözö» érdekek V ivStóafOtl iiAföftl Üítóte van a Kisnereskeaelnu vál­lalatnak, egy az Aüesz-nait, s meg a „maszek” is meg- ei a községben. Nagy a iá- otság, négy kilometer a :.alu egyik Vegétől a rnAsi- „ig, s mindegyikre nagy szükség van. Hogy ne Selb jen a háziasszonyoknak a oevásárlássai éráikat elföt- teniök. tíekukkanlotium. két üzletbe. Mi a gond a 15. számú vegyesboltban'. Kevés .a citrom, a savanyú­ság, Az előzetes bejelentés­re megrendelt tartós fo­gyasztási cikkek sokszor késedelmesen ét kéznek meg a szállító vállalatok­tól. Telek .Jánosáé és Mol­nár űánosné, akik épper. kerti magvakat vásárolnak, panaszolják, hogy nem kapni az üzletben ásót, kapát, gereblyét. A 90. szá­mú üzlet vezetője, Kovács Mártonná ipari áramot, ká­véőrlőt. zöldárurészleget kér az üzletbe. így kapcso­lódik egymáshoz a vásár­lók és a kiskereskedelem­ben dolgozók érdeke. A bőséges választék nagyobb forgalom, több nyereség! Kazáron Sok-sOk kárt Olcózö földrengésről. koleráról, küzdelmes bányástsorsTóX, a községet birtoko­ló gróf Herényiről. Jankovich Miklósról be­szél a Somlyó hegy alatti település ősi króni­kája. Több mint két évtizede azonban ú.i tör­ténelmet írnak Kazáron. Szebbet, érdekeseb­bet a réginél. Kelemen István, a községi ta­nács fiatal. bányászból lett elnöke, csak nz utolsó öt esztendő lapjait forgatja, így is alig győzi sorolni, mennyi mindennel gyara­podott a kétezerszáz lelket számláló község• Sz&kvö'gy. Szőröst, Ortás és Aranyos-pusztái középpontja. Kegy esztendeje, hogy áj vízmüvet kapott a falu. S másfél millió forintért korszerű, szép iskolát építettek. Vásároltál; hozzá két osdagóguslakást is. Az elmúlt öt év alatt valamennyi utat kővel burkoltak, s bővítet­ték, korszerűsítették a falu villanyhálózatát, mintegy 660 ezer forintért, Üj boltokat, s nemrégiben pressed nyitott az fmsz Kazáron felsorolni azt a gazdagsá- ‘aluban található. S mind- ■ lelkes kazárl bányászok, szövetkezeti tagok, idősek százezrei érő társadalmi De ki tudná mind goi, amely ma a ebben benne van üzemi munkások, és fiatalok sok munkája. Törekvő tolgos takarékos emberek lakjál: a falut, a bányatelepet Sokat látott, sokai tapasztalt, felvilágosult emberek. A fiatalok közül a nyolc osztály elvégzése után sokan mennek középiskolába. De akik nem tanul­nak tovább, azok is olvasnak, tájékozódnak Van a faluban egy háromezer kötetes könyv­tár. Csaknem félezer olvasója van. Rádió, televízió, majdminden házban szól. Sokan né­zik, figyelik azt is. mit írnak a lapok, folyó­iratok, S egészen természetesnek. veszik, mennyit haladt, mennyit változott a világ. Benne a Somlyó hegy alatti bányatelepül és. Kazár élete, világa is. Lesfc-e tsz K IvSZ-szer vezet ? A faluban alig láttunk fia­talt. Az ifjak vagy középisko­lába, vagy a környező üze­mekbe járnak dolgozni. Ezért nincs a községben KtSZ-szer- vezet sem. Ez viszont még nem elfogadható indok arra, miért nincs megfelelő ifjúsági élet ebben a nagyon is dina­mikusan fejlődő községben. Akadnak jó néhányan olyan fiatalok is, akik sem ide, sem oda nem tartoznak, s nem dol­goznak sehol sem. Elsősorban ezekre az ifjakra gondolt a községi pártszervezet, amikor napirendre tűzte az ifjúsági problémákat A pártvezetőség elhatározta, megvitatja a tag­sággal, nyújtsanak segítséget egy kazári termelőszövetkeze­ti KISZ-szervezet létrehozásá­hoz és patronálásához. Remél­jük, az elhatározást tettek kö­vetik 1 Kőműves kerestetik Vátt a faluban vízvezeték és vil- lanyttcereté, lakatos és fodra*/.. Nem pond a rádió, a televízió ia- rítása. Csak kémévé*.! nem sike­tről sehogyan sem keríteni. Pe­tii« építeni. Javítani való akad bő­ven. A ttmtiéizüvctkraMiwk van ■ugyan épít*bn*éHja, Oe azok benn a faluban nemigen építenek. Lefoglalja m szakmunkásokat. a segédmunkásokat az a sok-sok «ennivaló, amely a közős gazda­ságban váz rájuk. Meg aztán úgy vannak vele, nem Is akarták szét­forgácsolni erűiket a kl» (ürítési munkákban. Pedig valahogy még Í3 csak egyezségre kellene Jutni a tanácsnak és a szövetke­zetnek, ha már » kBmöVesek messzire elkerülik Kazárt. Rövid az útvonal Üj utat építettek a bányatelepen, mintegy hat és fel miUVi forintért. A létesítmény műszaki átadására a napokban ke­rül sor Félmilliót érő karok közös gazdaság 31 0 hol*. gyös-Visontára és Markazra. A szőlőkarók mintegy féím:- lió forint jövedelmet hoztak. Most a faüzemben új termék gyártására rendezkedtek be. Helyben készítik az eddig drága pénzért vásárolt búr- gonyacsíráztató ládákat is. A das területéből hétszáz hold az erdő. A fa nagyrészét sa­ját fűrészüzemükben dolgoz­zák fel. Mint a termelőszö- vetkezet főagronómusa mon­dotta. a szőlőkaróknak volt eddig a legnagyobb sikerük Ilatvanezret szállítottak Gyön­A munka i< »tilosabb; Akivel beszéltünk. még mindenki szóvá tette, hogy miért nincs művelődési naz Kazáron? Ugyan­is az egy Kori kultumaza. aludtak a Váci Kotottáni- .j'arnaK. hogy telephelyet létesítsen benne. Elhatáro­zásuk. elöntésük helyessé­get az. a kétszázötven asz- szony és leány bizonyítja, aki munkát, megélhetést kap ebben ír/ épületben. Kétségtelén, kellene cm művelődési otthon is, mert e nélkül még job bán szét- uutl a község lakossága, mintha lenne egy hangula­tos kulturális centrum, ahol mindenki meglelhetné szórakozását. Építeni kelle­ne modernet, tágasat. A község vezetői a tari mű­velődési házat nézegetik. Am erre sincs elegendő anyagi erejük, segítséget pedig egyelőre nem remél­hetnek. Gyűjtik a község- fejlesztési pénzt és bizakod­nak. Egyszer maid csak el­készül a művelődési ház, s akkor a falubelieknek nem kell utazgatniok, ha művelődni, szórakozni ikarnak. Vizet Miért nem táncoltok fiatalok? a kazártak, a buszközlekedésre. Nem az a baj, hogy heves autóbusz látogatja a községet, hanem az, hogy rövid a járatok Útvonala. Helyesebben csak a kistere nyel Járaté, amely csak a falu közepéig közlekedik, holott minden megerőltetés nélkül feis-.aiadhat.na ez a (árat is a bá­nyatelepre. Ugyanis a tefepen so­kan dolgoznak a Mtóilzemben. akiknek a falu közepén kell te­liz áltatok éz negyedórát gyatami- ni az üzemig. A kistereti.vei tára­sét ezzel a vonalhosszabbítással gazdaságosabban kihasználhatná az AKÖV. mint így, é még idő­kiesést sem okozna. Tőzsér Gáspárné tűzrőlpat­tant, barna fiatalasszony. A kazárt népi együttes egyik alapító tagja. Már kislányko­rában eljegyezte magát a kul­túrával, s azóta szívesen vesz részt bármilyen rendezvé­nyen. Mióta létrejött az együt­tes, a férjével együtt táncol­nak. Az 1964-ben alakult táncegyüttesnek huszonnégy tagja van, nagyobbrészt má­sok is férjek és feleségek. Sokan ismerik már a kazári híres táncosokat. A „Kazári la­kodalmas” nemcsak országo­san, hanem határainkon kí­vül is nagy sikert aratott. En­nek a hírverésnek köszönhe­tik, hogy a francia televízió színes adásának indulásával róluk is színes filmet készítet­tek, De szerepeltek már a nyilvánosság előtt a sokak ál­tal ismert Kazári fonóval is. A szorgalmas munka és a nagy siker ellenére sincs min­den rendben az együttes há- zatáján. Gondot okoz a tán­cosoknak, hogy a férfiak ál­talában három műszakra jár­nak dolgozni, akadályokba üt­köznek a próbák. De az is gond, hogy a mai fiatalok kö­zül még elvétve sem akad, aki követné a táncoslábú felnőt­tek példáját. Arra viszont nem várhatnak, hogy a táncos csa­ládok sajátmaguk „termeljék” ki az utánpótlást — habár egy-két szülő gyereke már az egüttesben táncol. Kár lenne, ha a sok siker után félbesza­kadna az együttes diadalútja... A Vízmű Vállalat még ta­valy elkezdte Kazáron a fa­lusi és a telepi vízmű össze­kötését. Munkája a lakosság legnagyobb megelégedésével találkozott, ugyanis ha a munkát befejezik, gyakorlati­lag megoldják a község víz­ellátását- vizet adnak min­denkinek. Egyelőre ez sajnos nincs így. A falu egy részé­ben a magas talajvíz miatt szennyezett, egészségtelen a kutak vize. Nyáron meg nem is adnak annyit, amennyi a háztartásokba, az újonnan épí­tett fürdőszobákba kellene. A község alsó részén még nincs vízmű. Ezért találkozott hát a kez­dés, és most a folytatás is a lakosság örömével, megelége­désével. Kecskemétre a „Hírős napokra.” készül a kazári népi együttes. Sándor Ernő kultúr igazgató vezetésével már pró­bálják azokat a táncokat- amelyekkel feliépnek a rangos rendezvényen Gyerekek az udvaron Énekelnek a gyerekek, Tőzser Zsuzsika, Szabó Violetta és a többiek. Az óvoda udvarára széles, sarga Rétegekben árad a napfény. Mint a hirtelen éb­redt. könnyű szellő röppen fel a dal: ..Koszorú, koszorú ... Miért vagy olyan szomorú?” — kérdezi a tréfás versike. De a csöpp óvodások nem- hoi-\ szomorúak lennének, a hamvas arcocskákról sugárzik i vidámság, csillogó szemek­kel tekintenek a dadára, pu­ha kis kezük összesimul, be­lefeledkeznek a játékba, bol­dogon járnak körbe-körbe. amíg a dalocska végére érnek. Miért is lennének szomorú­ak? A szép, tágas óvoda csaknem harminc gyermek számára nyújt otthont, amíg a szülői; dolgoznák. A polcot? telis-teli vannak játékokkal. Bácsik Jenőné már főzi a fi­nom ebédet, az íny esik land illatokat még az udvaron is érezni lehet. Azért lennének szomorúak talán, inert az épületre igazán ráférne mér egy kiadós karbantartás, s a kerítést is erősen megviselte az idő? Arról sem tutinak, hogy a küáség központjában elkelne még egy óvoda ... De nem könnyű a lehetősé geket és az igényeket össze­egyeztetni. Néha és időlegesen be kell érni kevesebbel, bár az óvodában dolgozók áldo­zatkész munkája nagyobb anyagi elismerést érdemeim nincsen szebb kárpótlás, „ke- resetkiegészítés”, mint a gyer­mekek hálás mosolya. Kazinczi Ferenc a 15. sz. vegyesbolt vezetője. Ebben az üzletben még viszonylag rövid ideje dolgozik, de a szakmában már „veterán". Most ötvennyolc éves, s ha jól összeszámolja, már negy­ven év* kereskedői munka van a háta mögött. Valami­kor kamaszkorában állt elő­ször a pult mögé. Ha valaki meg tudja ítélni, milyen óriási különbség régen és ma kereskedni, akkor az Kazinczi Ferenc. Ma az álta­la vezetett üzlet mintegy 200 ezer forintos raktárkész­lettel rendelkezik. Ez a kész­let valamivel rövidebb. mint egy hónap alatt cserélődik, bár a tényleges forgalom még mindig nem érte el azt a szintet, ami kívánatos len­ne. Akad tennivaló bőven. A gondokat, problémákat, Az aranybányász Az ellátástól beszélgetünk az egyik boltban, amikor egy ap­rócska ember közbeszólt: — Csak ásóról, kapáról ne hall­jak! Nekem már elég volt ebben a2 életben... A keserves hang gazdája közelebb lépett- Kábán vi­seltes gumicsiz­ma. belegyűrve a nadrág. A siltes sapka alól kivi­lágított ősz haja. — Ne haragud­janak, de ha már hallom is a szer­számok nevét, el­fog a keserűség. Mert mi jutott nekem az élet­ből? Csak a ne­héz munka. Bá­nyász voltam én kérem. Valami­kor a század ele­jén még Körmöc­bányán bányász­tuk az aranyat. Azután kerültem erre a vidékre, Inészóra- meg Etesre. .. — S amikor rámszakadt a bá­nya. .. már majd­nem levágták az agyik lábamat... Eh, de ne beszél­jünk erről! Negy­ven évet dolgoz­tam bányákban. Es sajnos, már ki- lencszáznegyvan- nyolcban nyugdí­jaztak. Azóta jár­kálok magam­ban __ A kis öreg el- érzékenyül. Nehe­zen mondja ki, hogy már nyolc­vannégy éves és rtagyon-nagyon magányos. A bol­tostól tudom meg. hogy Windfach Antalnak hívják. 70 holdon termelnek vetőbupgonyát a kazári Zöldmező Termelőszövetkezetben Ahogy az idő engedte, azonnal nekiláttak az ültetésnek a szorgalmas szövetkezeti (aguk igényeiket naponta jelzik a vásárlók. Nem könnyű a munkája. Az üzletben meg van minden keresett cikk vajtól, a szeneskannán ke­resztül a gáztűzhelyig. Ka zinczi Ferenc, aki közei negyven éve áll a pult mö­gött, jól tudja, mindig jobb­ra, többre kell törekedni, úgy kell kereskedni, hogy gyarapodjon a nyereség, amellett a vásárlók is elé­gedettek legyenek. Búcsú a ni unka egységtől Tavaly utoljára mérték munkaegységgel a szövetkeze­ti tagok munkáját. A prémi­ummal együtt ötven forintot ért a munkaegység, de ezzel ei is búcsúztak tőle. AZ idén be vezetik a. készpénzes munka díjazást á közös gazdaságban Több mint tíz termelőszövet kezeibe látogattak el a kazá rí vezetők, hogy a legjobb, a lehető legigazságosabb mun kadíjazási rendszert alakítsák ki. Ennek megfelelően most minden hónapban megkapják á tagok a ledolgozott munka napok értékének 80 százaié kát. Azt mondják, annak, hot az idén majdnem húszán jöt tek dolgozni a tsz-be kívülről, a pénznek van nagy szerepe Természetesen annak a kény­szerítő körülménynek is. hogy hanyatlóban van a szén me dencében a bányászkodás. Megnyert. Igaz képet a fi ott a tamrói, áz amperekről Keit men István, a tatiacseinüi. szavaínaa igazat tt. a.vúzu meg bennünket sétánk a falu­ban tapasztalatainkról, a ka zártak promt-írót. gondjait- • igv étkeztünk képet -adni össz.- áiiuásimkban. At írások Kis® Sándor, l'iltiar András e Viiu-z*- Islváttm készfteuék. munka, a szórakozás oev-e- önfeiedt pillanatát KoppAr tiyörg.v fotóriporter Örökítet, ntes Legközelebb, április tc-á, rnbMMt.Vtfta tátogatunk. Negyven év a pult mögött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents