Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-19 / 88. szám
Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka felhívás a csehszlovák néphez (Folytatás az 1. oldalról.) mos, részben szakmailag is érdekelt képviselő szólt hozzá — sok, már bontakozó, értékes gondolatról tanúskodott, egyszersmind új gondolatokat is ébresztett. Maga a miniszter tette fel a kérdést: vajon sok jogszabályunk van? A probléma néhány éves történetét felidéző válasz végül is arról tanúskodott, hogy a jogszabályok ismét növekvő irányzata el kell hogy gondol- koztassa a képviselőket, bizonyítván, hogy ezzel a kérdéssel mindig újra, meg újra meg kell birkózni. Végül is nem szabad elfogadni azt az elvet, hogy minden felmerülő problémát új jogszabállyal lehet csak megoldani. A túlszabályozás ugyanis éppen olyan veszélyes, mint a rendezetlenség. Ügy tűnik — hangsúlyozta a miniszter — nem tekintjük még elég felnőttnek az állampolgárokat, s ezért túl sok megkötést, tilalmat iktatunk be az eljárásokba, amiből azután sok bosszúság és ügyintézési üresjárat származik. Fontosnak minősítette a miniszter a jogszabályok nyelvének, szerkezetének alapos felülvizsgálatát és megjavítását is, hogy a jogi ismeretekkel nem rendelkező állampolgárok könnyebben kiismerhessék magukat a paragrafusok között. A jogalkalmazásról szólván mindenekelőtt azt az általánosan elfogadott véleményt kell kiemelni, miszerint a túlnyomóan helyes gyakorlatnak nagy része van a törvényesség megszilárdulásában. Jellemző, hogy a büntető és peres ügyek 80 százaléka első fokon jogerőssé válik, a tanács-joggyakorlatban pedig 96 százalékos az arány. A felek tehát általában megnyugszanak a határozatban és törvényességi óvásra is csak elenyésző esetben kerül sor. Mindamellett, mint a beszámolóból és a hozzászólásokból is kiviláglott, erőteljesen biztatni kell a közhivatali apparátust a lakosság ügyeinek egyszerűbb, gyorsabb és kulturáltabb kezelésére, s ami ettől elválaszthatatlan, a hatáskörök szélesebb körű „leadására” az alsóbbfokú hatóságoknak. Mindezzel kapcsolatban főleg a törvények betűjének. illetőleg szellemének nem mindig harmonikus gyakorlati értelmezése volt az a pont, amelyre a vita újra meg újra visszakanyarodott. Dr. Harrer Ferenc, a képviselők 97 esztendős korelnöke nagy szellemi elmélyültségű csattanós felszólalása is erről tanúskodott. Katona Sándor csongrádi népfront-titkár ugyancsak az ügyek intézésének szellemisegéről beszélt, s néhány saját tapasztalattal bizonyította, hogy egyik-másik közhivatal mennyire ludas az ügyintézés sok huzavonájában. Válaszol az interpellációkra Természetesen, a jogalkotásról lévén szó, számos megjegyzés hangzott el magának az országgyűlésnek ilyenirányú gyakorlatáról is, a többi között dr. Zsigmond László Vas megyei főállatorvos, legfőképpen pedig dr. Mátray Pál Fejér megyei főügyész felszólalásában. Egyrészt arról beszéltek, hogy a végrehajtási utasítások és időnként szükségessé váló korrekciójuk mennyire befolyásolja a joggyakorlatot, másrészt rámutattak arra, hogy pillanatnyilag még az sem teljesen egyértelmű, mikor tartozik egy-egy jogszabály megalkotása magára a törvényhozásra. és mikor a miniszteriális vagy tanácsi szervekre. Az 5 mzsűgügynr.i n iszter vá- laszbeszédében a hozzászólókkal egve+értőteg foglalta össze a vitát, amely, mint mondotta, ugyancsak jó hatással lesz szocialista ioewa- korlatunk további feilődésé. re. Beszámolóiét és válaszát az országgyűlés egyhangúan tudomásul vette. A továbbiakban a képviselőik, a Népköztársaság Elnöki Tanácsától érkezett átirat ajánlásának megfelelően, dr. Szénást Gézát újabb hat évre a Népköztársaság legfőbb ügyészévé választották. Az elnöklő Kállai Gyula méltatta a legfőbb ügyész tevékenységét, hangsúlyozva, hogy immár 1956 óta tölti be közmegelé- gedjésre. ezt a magas tisztet Befejezésül két interpellációt is megtárgyalt az országgyűlés. Gádor János, a régi rendelkezések alapján nyugdíjazott vasutasok ügyében interpellált a közlekedes- és postaügyi miniszterhez. Dr. Csanády György válaszában hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést csak a régi nyugdíjasok egész problémakörének rendezésével lehet majd megoldani, amivel a kormány foglalkozik. Fegyveres István a magán- építkezők gondjait ecsetelte annak kapcsán, hogy a lakásépítési hitel összegének jelentős része után tavaly óta. két százalék helyett hat. százalék kamatot kell fizetniök. Űgv véli, ez visszafogja a magánépítkezés iránti érdeklődést. A pénzügyminiszter válaszában néhány számadatot sorolt fel. amelyek arról tanúskodnak, hogy a múlt évben, az előző évihez képest, tovább nőtt a magánerővel felépített lakások száma. Mindazonáltal elismerte, hogy a társnshs'z-építkezés terén tapasztalható blzonvns tanvhulás. Éooen ezért az illetékes kormányszerveik a közeli napokban foglalkoznak a hitelfeltételekkel, s úgy véli. hogy a társasház-építők az eddiginél magasabb összeget vehetnek majd igénybe a mérsékelt, kétszázalékos hitelfeltételek mellett. Mindkét választ tudomásul vette az országgyűlés, s ezzel be is fejezte tavaszi ülésszakát. Á CSKP KB határozata (Folytatás az 1. oldalról.) A központi bizottság meggyőződése, hogy a legalapvetőbb kérdés a pártélet konszolidálása, a pártvezetés megszilárdítása és vezető szerepének növelése a társadalmon belül. Ezért a legközelebbi KB-ülésen a párt politikájának minden alapvető kérdésével foglalkozni kívánnak. A központi bizottság abból indul ki, hogy az események 1968. november után is bizonyították: a szocialista építés feladatainak és a szocialista demokrácia elveinek megvalósítása nemcsak világos programot, hanem a tettekben határozott következetességet, a pártban pedig fegyelmet követel meg. A köz ponti bizottság és végrehajtó szervei — állapítja meg a határozat — nem tanúsítottak mindig kellő energiát és következetességet az alapvető elvek érvényre iuttatásában. a pártellenes erőkkel és tendenciákkal szemben. A központi bizottság a párt politikájának következetes megvalósítása érdekében a következő intézkedéseket fogadta el: 1 2 1. Jóváhaeyta az elnökség április 2-i határozatát: 2. Elfogadta Alexander Dubcek kérését, hogy mentsék fel első titkári funkciója és titkársági tagsága alól: 3. Javasolja a Nemzeti Frontnak, hogy Alexander Dubceket jelöljék a szövetségi gyűlés elnöki funkciójára: 4. Egyetért Peter Colotka felmentésével a szövetségi gyűlés elnöki funkciója alól és javasolja a köztársaság elnökének, hogy nevezze ót ki a szövetségi kormány elnökének első helyettesévé. A határozat ezután értékelt Alexander Dubcek munkájának pozitív és negatív oldalait és hangsúlyozza, Gustav Húsaik jelölésekor abból A CSKP KB új első titkárát több testvérpárt képviselői köszöntötték táviratban megválasztása alkalmából. Táviratot küldött Gustav Husaknak a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi I kenységében megmutatkozott politikai és erkölcsi rátermettsége- Hasak —■ állapítja meg a központi bizottság —, ismert következetességéről és nagy párttapasztalatairól. A jelen időszak bonyolultsága és a központi bizottság felelőssége a párt, a szocializmus és a január utáni politika sorsa iránt, megköveteli, hogy a pártvezetésben és az egész pártban minden erőtaiz eddig elfogadott intézkedések tényleges megvalósítására, végrehajtásuk biztosítására és a párt programjának következetes végrehajtására fordítsanak. (MTI) Bizottsága, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Német. Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. Az üdvözlő táviratokat a testvérpárok központi bizottságainak első titkárai Írták alá. % NÓGRÁD - 1969. április 19., szombat indultak ki, hogy eddigi tevéÁz új elnökség tagjai A CSKP KB új elnökségébe a következőket választották: Dr. Gustav Husak. dr. Vasil Bilak, dr. Peter Colotka. Oldrich Centik, Alexander Dubcek, Evzen Erban, Karel Polacek, Jan Pillér, Stefan Sadovsky, Ludvik Svobo- da, Lubomir Strougal. Táviratok Gustav Húsokhoz (Folytatás az 1. oldalról.) XIII. kongresszusán megfogalmazott politikája alapvető tartalmát Ez a politikai vonal, amelynek alapja az egész nép egysége, és célja a fejlett szocialista társadalom további fejlesztése, Ismét megerősítést nyert pártunk központi bizottságának az elmúlt év januárjában megtartott ülésén. Mi akkor világosan állást foglaltunk pártunk politikájának lenini elvei mellett amelyek az egységben, a marxizmus-leninizmushoz és a proletár internacionalizmushoz való hűségben fejeződnek ki. Ezekre az elvekre és a párt vezető szerepe megvalósításának lenini módszereire támaszkodva elhatároztuk, hogy tovább fejlesztjük a szocialista demokráciát a csehek és a szlovákok közös szocialista államát, amely együtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a nemzetközi kommunista világrendszer elválaszthatatlan részét alkotja. Azt az utat, amelyre az elmúlt év januárjában léptünk, nemcsak pártunk, hanem egész társadalmunk helyeselte. Állampolgáraink túlnyomó többsége üdvözölte és nagyra értékelte a kommunista pártnak azt a kezdeményezését, hogy nyíltan bírálja az elmúlt időszak hibáit és azok kijavítására törekszik. A lakosság minden rétege az idők folyamán kezdeményező és rendkívül aktív módon tett tanúságot ama célok megvalósításában való részvétele mellett, amelyeket a párt január után hangoztatott, és amelyeket éppen egy évvel ezelőtt fektetett le akcióprogramjában. Azok az őszinte törekvések, amelyek a pártban és a társadalomban felgyülemlett ellentmondások megoldáséira irányultak, valamint a szocialista fejlődés perspektívái aktivizálták népeink egészséges elemeit, akik őszinte odaadással viseltettek a szocializmus eszméi iránt Ezzel egyidejűleg azonban megjelentek különböző ellenzéki Irányzatok Is, amelyek élve a demokratikus szabadságjogokkal, különböző álradikális és demagóg jelszavakat hangoztattak, mind céltudatosabban törekedtek a szocialista társadalomnak nem (a fejlesztésére, hanem bőmrobbantak ki, amelyek nemcsak a pártnak, hanem az egész társadalomnak az erőit is felemésztették. A társadalom az állandó feszültség, nyugtalanság és a teljes bizonytalanság állapotában élt. Az elmúlt hetekben ez az elviselhetetlen légkör még fokozódott. Ezt a helyzetet nem lehetett tovább fenntartani. Abban az esetben, ha a párt végre akarja hajtani azt, amit az elmúlt év elején közvetlen célként megjelölt, és azóta a novemberi határozatban konkrét formában ismét megfogalmazott — akkor feltétlenül szükség van arra, hogy a helyes határozatokról haladéktalanul a határozott cselekvésre térjünk át. A javulás első feltétele az, hogy elérjük a teljes akcióképességet. Erre mindenekelőtt a párt vezetésében van szükség. Ezzel áll összhangban a központi bizottságnak a pártvezetés szervezeti és személyi vonatkozású döntése Dubcek elvtárs, aki a CSKP KB ülésén az elnökség nevében ezt a javaslatot előterjesztette, kérte, hogy mentsék fel a CSKP KB első titkári tisztének betöltése alól. A központi bizottság megértéssel fogadta Dubcek elvtárs kérését; magasra értékelte és köszönetét fejezte ki munkájáért, amelyet ebben a tisztségében a párt javára és egész társadalmunk fejlődése érdekében végzett. A központi bizottság annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy’ Dubcek elvtárs minden erejét arra összpontosítja majd, hogy segítséget nyújtson a párt új vezetőségének a jelenlegi bonyolult problémák megoldásában. A központi bizottság, miután alaposan megvizsgált minden körülményt, a CSKP KB új első titkárává Gustav Husak elvtársat választotta meg. Husak elvtárs hosszú éveken keresztül vezető párt- és állami tisztségeket töltött be. Egész életét a szocializmus eszméinek szentelte. Hű maradt meggyőződéséhez a sok éves kegyetlen üldöztetés ellenére is. Meggyőződésünk, hogy új tisztségében Husak elvtárs mindent megtesz azért, hogy az 50-es évek rossz emlékű gyakorlata és igazságtalanságai ne ismétlődhessenek meg,’ Munkája, amelyet mostanáig a párt vezetésében végzett, következetes elvi ragaszkodása a párf politikájához, hűsége a proletár internacionalizmus elveihez — ezek a követelmények a párt vezetőivel szemben. A központi bizottság kötelezte az újonnan megválasztott elnökséget, hogy a közeljövőben terjesszen elő tervezetet a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek megoldására. Elsősorban azokról a kérdésekről van szó, amelyek előfeltételét képezik a párt XIV. kongresszusa és a képviseleti szervekbe történő választások előkészületeinek. Szilárd elhatározásunk, hogy megvalósítjuk a január utáni politikai vonalat. Elutasítjuk a politikai kétértelműséget és azokat a törekvéseket, amelyek a pártnak, mint a munkásosztály harcos élcsapatának lenini jellegét akarják felülvizsgálni. Tudatában vagyunk annak, hogy nem ingadozások és az ideológiától Idegen engedmények, hanem az elvi és határozott vezetés útján fogjuk megerősíteni né pünknek a kommunista párt iránti bizalmát; szabadítjuk meg életünket az Ideges feszültségtől és biztosítjuk a szocialista társadalom egységét és fejlődését. Az államhatalom megerősítésével megszilárdítjuk a dolgozó nép hatalmát. Elhatározásunk, hogy elősegítjük hazánk új felvirágzását és a Szovjetunióhoz, valamint a többi szocialista országhoz fűződő tartós szövetségi kapcsolatokra támaszkodva biztosítjuk békés jövőjét. A munkásokhoz és a parasztokhoz, az értelmiség és minden társadalmi réteg képviselőihez, ifjúságunkhoz, a Nemzeti Front összes szervezetéhez, a csehszlovák forradalmi szakszervezeti mozgalom minden tagjához azzal a felhívással fordulunk, hogy támogassák a kommunista pártnak ezeket a pozitív, népeink boldog és nyugodt jövőjének biztosítására irányuló erőfeszítéseit. 1 osztására. Ezek az Irányzatok a legnagyobb nyomást a kommunista pártra, mint a szocialista építés legfőbb biztosítékára, valamint annak eszmei, politikai és szervezeti egységének megbontására irányították. Fenyegették a pártnak a társadalomban betöltött vezető szerepét, bénították a párt akcióképességét, kísérletet tettek az államhatalom meggyengítésére és rendkívül kedvezőtlen befolyást gyakoroltak a gazdasági fejlődésre. Törekvéseik arra Irányultak, hogy — néhány újságíró aktív közreműködésével — bizalmatlanságot keltsenek a kommunista párt erői és a pártnak ama képessége iránt, hogy megoldja a fennálló problémákat. Arra törekedték, hogy rontsák a szocializmus hitelét. Ez a bomlasztó tevékenység a szovjetellenes és nacionalista szenvedélyek felszításával érte el csúcspontját. A központi bizottság tavaly- nem egy ízben vitatta meg ezt a helyzetet, és különösen a májusi plénumon fordított figyelmet a jobboldali erők által fenyegető komoly veszélyre, amely akár hatalmi konfliktusokhoz is vezethetett volna. Novemberi határozatában a központi bizottság világosan meghatározta a megkezdett úton mit tart helyesnek, és mi gátolja a pozitív erőfeszítéseket, ml nehezíti a további fejlődést. Gustav Husak életrajza Dr. Gustav Husak Pozsonyban 1913. január 10-én született szegény parasztcsaládban. A Komensky Egyetem jogi karán 1937-ben doktorrá avatták. Tanulmányainak végzése közben alkalmi munkásként kereste kenyerét, 16 éves korú óta tevékenyen részt vett a kommunista mozgalomban. 1929- ben lépett a párt ifjúsági szervezetébe, s 1933-tól a CSKP tagja. A CSKP 1938-ban történt betiltása után az SZLKP illegális szervezetében működött. Kommunista tevékenységéért többször bebörtönözték. 1943-ban az SZLKP illegalitásban működő központi bizottságának volt a tagja, és 1943. decemberétől részt vett az illegalitásban tevékenykedő Szlovák Nemzeti Tanács vezetésében, valamint a szlovák nemzeti felkelés előkészítésében, A szlovák nemzeti felkelés időszakában az SZNT al- elnöke és belügyi megbízott volt. Az egyesítő pártkongresszus az SZLKP KB tagjává, az elnökség tagjává, valamint az SZLKP alelnökévé választotta. A szlovák nemzeti felkelés idején kezdte kiadni a Nőve Slovo című folyóiratot. A felszabadulás után ismét párt- és állami funkciókat töltött be. 1945 áprilisában választották a CSKP KB tagjává, 1945 őszén pedig a nemzetgyűlés és az SZNT képviselőjévé. 1946 augusztusától 1950 májusáig mint a szlovák megbízottak testületének elnöke tevékenykedett. 1950 áprilisában „burzsoá nacionalizmussal” vádolták, és megfosztották tisztségeitől, 1951. február 6-án letartóztatták, majd megfosztották képviselői mandátumától is. 1954. áprilisában életfogytiglani börtönre ítélték, 1960-ban az általános amnesztia keretében feltételesen szabadlábra helyezték. Közkegyelemben részesült, és az építőiparban helyezkedett el. 1963. áprilisában rehabilitálták, és visszaadták a CSKP- ban viselt tagságát. 1963 májusától a Szlovák Tudományos Akadémia Állami és Jogi Intézetében mint tudományos dolgozó tevékenykedett. 1968. április 9-én a csehszlovák kormány miniszterelnök- helyettese lett. 1968 augusztus végén pedig az SZLKP KB első titkárává választották. A helyzetet azonban nem si- Gustav Husak már fiatal korában publicisztikai felkerült konszolidálni. Űjabb kenységet is folytatott, több tanulmánya jelent meg. Számos és újabb politikai válságok csehszlovák és külföldi kitüntetés tulajdonosa. (MTI) 4 .4
