Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-19 / 88. szám
Miiiőségláisi’ Védnökséget vállalt a KISZ Lapunk minöséglánccal foglalkozó írásai többször szóltak azokról a problémákról, amelyek két larjáni üzem munkakapcsolatában jelentkeztek. A ZIM Salgótarjáni Gyára évek óta egyik megrendelője a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek: a hagyományos Lepke és Pille tűzhelyek keretacéljait a kohászati üzem állítja elő. A Tűzhelygyár sorozatos minőségi reklamációi várhatóan megszűnnek a két üzem között kialakított minőséglánc gyakorlati alkalmazásával. A minőségi kifogások eddig elsősorban a tűzhelyikeretacél méreteltéréseiből adódtak, az eltérések rendkívül sok gondot okoztak a tűzhelygyári munkásoknak. A minőséglánc kialakításáról folyó legutóbbi megbeszélésre ezúttal a ZIM Salgótarjáni Gyárában került sor. A két üzem kapcsolatában új vonást, új típusú együttműködést eredményező megállapodásró! tárgyalt — a Salgótarjáni Kohászati Üzemek képviseletében — Tóth György, a nagyüzem minőségi eUemőr- zósével foglalkozó főosztályának vezetője, Longauer József osztályvezető, Hopka László, a hideghengermű műszaki vezetője, Benga István, a nagyüzemi KISZ-bizottság munkatársa. Zsivera Gyula, a ZIM MEO-vezetője. Szomszéd György technológus és Plachy György, az üzemi KISZ-hi- zofctság ifjúsági vezetője a Tűzhelygyár részéről. A megbeszélésen újra felvetődött, a tűzhelykeretacélok szakítószilárdságának szabványban előírt módosítása. Ezzel kapcsolatban a Tűzhelygyár képviselői elfogadták a partner javaslatát: az eddigi 38 kilo- pond helyett 35 kilopond le- .gyen az alsó határ. Ez nagymértékben megkönnyíti a ke- re tacél gyártás t (prof i Ih a i 1 itá - sát). ugyanaikkőr nem befolyásolja a késztermék minőségét. A megállapodás külön érdekessége, hogy a két vállalat közös megnevezéssel a szabványügyi hivatal külön engedélye nélkül is módosíthatott aiz előírt szabványon; az új mechanizmus előnyeit kihasználva, az eddiginél rugalmasabb módon dönthettekA Salgótarjáni Kohászati Üzemek kérte a keretacél profiljának megváltoztatását is. A nagyobb hajlítási szög azonban károsan befolyásolná a tűzhelyek minőségét, ezért ezt a javaslatot a ZIM nem fogadhatta el. A kohászati üzem képviselői a tanácskozáson vállalták, hogy a méreteket pontosan betartják a gyártás során — ennek érdekében a két üzem KISZ-bi- zottsága külön . is vállalta hogy ezután fokozott figyelemmel kíséri a minőségtlánc gyakorlati alkalmazását. A megbeszélés jelentős mozzanata volt. amikor a kohászati üzem képviselői bejelentették. hogy áorilis 21-én e.gv nagyobb munkáscsoport érkezik gyárlátogatásra a ZIM- be. A nyolc—tíz főből álló brigád olyan munkásokból áll, akik a tűzhelyikeretacél előállításával foglalkoznak. A nők megbecsülése a kereskedelemben Ülést tartott a K.PVDSZ megyei bizottsága Szenvedélyes, de tárgyilagos vitát váltott ki a KPVDSZ megyebizottságának tegnapi ülésén a dolgozó nők helyzetét, gondjait és problémáit tárgyaló napirend. Érthető, hiszen a KPVDSZ megyebizottságához tartozó vállalatok 5398 dolgozója közül 3623 nő, többségük a kereskedelemben és a vendéglátóiparban dolgozikA különböző szervek által végzett vizsgálatok megállapítják: a kereskedelemben dolgozó nők legnagyobb része jól megállja helyét, segít a fogyasztói igények kulturáltabb kielégítésében. Szűkre szabott szabad idejükből szakítanák Időt szakmai és általános műveltségük gyarapítására is, amit bizonyít, hogy 95 százalékuknak megvan a szakképzettsége. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a nőd boltvezetők és helyettesek száma. Sokan vannak akik 10—15 éve mint boltvezetők vagy helyettesek, nagy felelősséggel irányítják a reájuk bízott egvségek munkáját. Ilyenek például Fazekas József né, a tari földrevess zövetkezeí boltvezetőié, Szrtontai Jó- zs-efné, a Pécskő Üzletház osztályvezetője. Ma már az azonos beosz- ‘á.-Han és az azonos kateffó- -iákhan do1go-»ó női vezetők keresete megközelíti a fér- r'ak-n Ennek Vanecón szóha Verfii-t hosv több nő lehetne-oeető kee-sztáeKan. mert szellemi oőett.sőgaik. tárwi is- mere+nk szore^rrrtitk kénessé ♦eszi őket erre Hivatal! el- ■'oöleHséö-ilk r cnm-nokneVP- 'é$ -v-ptorront a Háztartás o-onrHai n-v-öi "z,ónban nem szívesen vánatkoznék magasabb beosztásra. Bár az elmúlt években a vállalatok vezetői e tekintetben megváltoztatták szemléletüket, gyakorlatukat, bátrabban alkalmaztak szakképzett női dolgozókat felelős beosztásban, de a nők nem vállalják a nagyobb felelősséggel járó beosztásokat, mert még mindig sok a túlmunkájuk. Főleg az egyműszakos boltokban jelentkezik ez. Okát a késői áruszállítással magyarázzák. Ügy fest. hogy az áruszállításban monopolhelyzetet élvező nagykereskedelmi vállalatok az idén sem változtatnak a szállítás időpontján. A nők azért is húzódoznak a vezető beosztásoktól, mert a nagyobb felelősség nem tükröződik bérükben sem. Többen elmondták, hogy egy boltvezető és beosztottja között 200 forint differencia van. Mindezeken kívül kevés segítséget kapnak férjüktől az otthoni munka elvégzéséhez. A megyebizottság megállapította, hogy a nőkre vonatkozó rendelkezéseket, szabályokat általában betartják a vállalatok vezetői, különös tekintettel a terhes és kisgyermekes anyákra. A gyermekek betegségének idejére fizetés nélküli szabadságot adnak, de igen sok anya évi fizetett szabadságát is 'gyermekének ápolására fordítja. Ezen a helyzeten segített a kormány intézkedése a gondozási segély bevezetésére. Ezt főleg azok az asszonyok veszik igénybe, akiknek alacsony a keresetük és nincsen kire bízni gyermekeiket. Szóba került, hogy az elmúlt évben jelentősen megnövekedett a táppénzes állományúak száma. Ennek oka, hogy a kereskedelemben az új létesítmények kivételével. a munka- és egészségvédelmi körülmények egyelőre még csak a minimális Igényeket elégítik ki- Előfordult, hogy a vezetők még a fűtéssel sem törődtek a télen. A megyebizottság nagyra értékeli a nőknek a szakszervezeti mozgalomban betöltött szerepét, tevékenységét, mert többségük nagy felelősséggel és lelkiismerettel látja el feladatát. A vitában felmerült kérdésekre Halász Sándor, a megyebizottság titkára válaszolt. Az előterjesztett határozati javaslatot elfogadták, egyetértettek azzal, hogy ezt a témát a szakszervezeti bizottságok is tárgyalják meg. Egyébként a KPVDSZ megyebizottsága e témában további vizsgálatokat végez, a tapasztalatokat eljuttatja a KPVDSZ központi bizottságához. lágymás után érkeznek az emberek a 2-es számú Autó- közlekedési Vállalat kis tanácstermébe. Az oktatási év utolsó foglalkozására gyülekeznek, Adminisztratív és forgalmi dolgozók, csoportvezetők. Megérkezik a tanfolyam vezetője, Róth Józsefné is. Kis ellenőrzés. A huszonkét hallgató közül tizenkilenc megjelent, három betegsége miatt hiányzik. — A mai, egyben az oktatási év utolsó foglalkozásán témánk „A szocialista országok együttműködésének elvi kérdései”. Ez az anyag összekapcsolódik régebbi témáinkkal, megértése éppen ezért lényegesen könnyebb is^iesz... A jegyzetlapok gyorsan telnek A hallgatók figyelnek. Hallgatják Róth Józsefné szavait, aki a szocialista világrendszer lényegéről, fejlődéséről, a szo- cAlista gazdasági integrációról, a KGST jelenlegi helyzetéről, pártunk álláspontjáról, a politika és a gazdaság kölcsönhatásáról, a szocialista országok közötti kapcsolatok rendezésének elveiről, az egyenjogúság tiszteletben tartásáról, a Szovjetunió részvétele a KGST-ben témakörből beszél. A jegyzetlapok gyorsan telnek. S mire vége az előadásnak, már a kérdések is elkészülnek. Több hallgató kér magyarázatot egy-egy jelenségre, vagy éppen arra, amit sem a könyv, sem pedig az előadás alapján nem ért, nem tiszta előtte. A válasz meggyőző, érthető az előadás. Fordulat következik be a foglalkozáson. — A bizalmi elvtársak tájékoztatása szerint öt témakörből kértek a hallgatók kiselőadást. Valamennyire felkészültünk. t A kiselőadás első szónoka Miklós Ernő. Ö A Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé budapesti felhívásának jelentőségéről és visszhangjáról szólt. Tóth Andrásné a pakisztáni, Balázs Dezsőné a Szíriái helyzetről tartott kiselőadást. Kiss Gergelyné a csehszlovák helyzetet, Vies Andrásné pedig a NATO állásfoglalását ismertette a Varsó Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé budapesti felhívásával összefüggésben. Még kérdések, kiegészítő válaszok hangzanak el, s ezzel a 2-es számú Autóközlekedési Vállalatnál is befejeződött a Világpolitikai és világgazdasági kérdések tanfolyama 1968/69-es oktatási éve. /Vines inénál kis. — Találkozunk mégegyszer, hétfőn délután, amikor sor kerül a tanfolyam ünnepélyes értékelésére. Itt elmondják a hallgatók, és én is véleményemet a tanfolyamról, ök a ve- vezetésről, én a felkészülésről, az eredményről. És kezdődhet majd újra egy új, egy másik tanfolyam — mondja Róth Józsefné. A tanfolyam vezetője még rendezgeti jegyzeteit, s a jól végzett munka tudatában búcsúzik hallgatóitól. — Végső soron csaknem húsz éve, hogy agitációs és propagandamunkával foglalkozom. Itt harmadik éve vezetek tanfolyamot. Szeretem ezt a munkát, mert meggyőződésem, hogy az embereket lehet és kell is formálni. A propagandista munkája véleményem szerint abban mérhető le. hogy az emberek mennyire vesznek részt a tanfolyam munkájában, mennyiben segítik a propagandistát, hogy mind jobban elsajátítsák m anyagot. loglalkozzék minden hallgató — Vallom, hogy a tanfolyamra járó elvtársaink nagy többsége itt ismerkedik a világpolitikai és világgazdasági kérdésekkel. Legtöbbjüknek e téren gyenge az alapképzése. Ezért is várják az előadásokat, a vitákat. Jóleső érzés azt tapasztalni: rendkívül érdeklődnek az anyag iránt, s mindig kérdeznek, hogy többet, és többet sajátítsanak el a marxizmus—leninizmus anyagából, hogy jobban értsék, hogy magyarázhassák is a párt politikáját, a világpolitikai jelenségeket. Módszerem? Egyet tartok fontosnak. Hogy feloldjuk a gátlásokat, bevezettük az úgynevezett kiselőadásokat, amelyelmek az a lényege: amit a hallgatók kiegészítésként kérdeznek, a következő foglalkozáson egy másik hallgató mondja el kiselőadásban Róth Józsefné is befejezeti egy évet. Az ünnepélyes értékelés maradt hátra. És akkor lesz boldog, ha a hallgató; között a jó munkáért mine több könyvjutalmat oszthal majd szét. Ez pedig egészen biztos, be is következik. Somogyvár! László R NÓGRÁD mai kérdése Meddig lesz néma? Az utóbbi két hét alatt több panaszt hallottunk, mivel nem működik a salgótarjáni piaci felügyelő telefonkészüléke. Helyesebben: hiába hivják bárhonnan a 19-56-ot. Lehet, hogy most sokan legyintenek, mit számít egy piaci telefon? Csupán azt nem tudják a könnyedén legyintgetők, hogy egy piaci telefonon fontos kereskedelmi szervek, szállító vállalatok, más városok piacai jelentkeznek. A TASZl (Termelő- szövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda) megyei megbízottja is innen tartja — tartaná! — a kapcsolatot feletteseivel, akik nem egyszer segítettek a piaci áruellátás megoldásában. Egy ilyen telefonnak köszönhető gyakran, hogy kora hajnalban már friss áru érkezik az ország másik részéből. De ne folytassuk a sort. Nagyon fontos ez a telefon egy olyan forgalmas helyen, mint a piac. Ezért kérdezzük a postát: meddig lesz még néma a 19-56? P. A. X .»-W/tós 5« bevezetik a csökkentett munkaidőt Hoppal József, a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat Pásztói Üzemének vezetője, vezetőtársainak segítségével elkészítette azt a felkészülési tervet, amelynek alapján itt is bevezetik a rövidített munkahetet. Eddig a tej 75 százalékát szállították tejtankokkal be az ri7.°mbe Az új elképzelés szerint május I-től az egész napi tejmennyiséget tejtankokba gyűjtik össze és így szállítják be feldolgozásra. Ennek érdekében a begyűjtő helyeken tejelőkészítő tartályokat állítanak be. Ugyanezt a mód- -zert alkalmazzák a tejszín begyűjtésénél is. A készáru-rak- 'ározásnál pedig egy új korszerű megoldást vezetnek be, amtoynek révén jelentősen csökkentik az áruk gyakori mozgatásét. Mivel a tejüzemben továbbra is folyamatos lesz a munka. a szabad szombat nem mindig, és nem mindenkinek esik i, szombati napra. Lesz aki vasárnap, mások pedig a hét va- lame'yik napján élvezik a szabad szombat előnveit. A csökkentett munkaidőt saját erőből műszaki fejlesztéssel. ésszerűbb létszámgazdálkodással oldják meg. A rövidített munkahét bevezetését június 1-re tervezik. Jobb félni, mint megijedni Botka Miklós főmérnök volt a vezérszónoka a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának április 16-i ülésén. A pártbizottság arra volt kíváncsi, milyen eredménnyel zárta a vállalat az év első negyedének termelését, s a január 1-én bevezetett negyvennégy órás munkahétnek milyen tapasztalatai gyűltek össze. A két' téma egymással szorosan összefügg, mert a téli időszakban, pontosabban október 1-től március 1-ig az építők negyvenórás munkaidőben dolgoznak, s ilyenkor is, mint egész évben, minden héten szabad szombatot tartanak. <fí Nos, ennek a munka- “* rendnek a tükrében csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az első negyedévben a tervezett ötvenkétmillió forinttal szemben csaknem ötvennyolcmillió forint értékű munkát végeztek el. A főmérnök ez után egy sor — persze, egyelőre csak előzetes számként elfogadható — statisztikai adat tükrében tájékoztatta a pártbizottság tagjait a vállalat jelenlegi helyzetéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az első negyedév termelése túlszárnyalja a tavalyi év azonos időszakának termelését, még sem annyira, mint ameny- nyivel a munkáslétszám gyarapodott. Részben ez az oka annak, hogy az egy építőipari munkásra jutó termelési érték — * termelékenység egyik fontos mutatója —, ha túl is' szárnyalta a tervezettet, még mindig csaknem tíz százalékkal elmarad a tavalyi első negyedév eredményétől. De rámutatott arra is. hogy az egy építőipari munkaórában előállított termelési érték pénzben kifejezve már több mint nyolc százalékkal meghaladja a tavaly ugyanennyi idő alatt létrehozott termelési értéket. Ezt az adatot két szempontból is fontosnak tartja a vállalat vezetősége. Bizonyítja, hogy a munkaidő ésszerű kihasználása javult, és bizonyítja, hogy a csökkentett munkaidő bevezetésével nem esett vissza, sőt fokozódott a termelés. Ráadásul az építőknek hat éve nem volt ilyen hosszú kellemetlen telük. 2 A sikeres -első negyed- év ellenére azonban a főmérnök, majd a vitában felszólalók is óvatosságra intettek. Különösen az késztet erre, hogy az első negyedévben csökkent az átadott és a megkezdett építkezések száma. Az előbbi a vállalati árbevételre is hat, az utóbbi már az első negyedévben is problémákat okozott, de az év hátralevő időszakában komoly bonyodalmakat idézhet elő. Amint a beszámolóban elhangzott, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat tavaly az első negyedévben tizenhét objektum kivitelezését kezdte meg, több mint negyvenmillió forintos értékben. Az idén a megkezdett objektumok száma tizenegy, de a munka pénzbeni értéke a felénél is kevesebb: tizenhétmillió-háromszázezer forint. S ha tekintetbe vesszük, hogy a vállalat második negyedévi terve már nyolcvanhárommillió forint értékű termelést ír elő, igazat kell adnunk a vitában felszólalóknak: jobb félni, mint megijedni. 9 A beszámoló főmérnök, és a vitában felszólalók nemcsak a vállalatért aggódnak. Az építők pártbizottsága felelősséget érez a megyei, különösen a salgótarjáni építési feladatok sorsáért is. Lényegében arról van szó, hogy az építők a Beruházási Vállalat, a városi tanács vezetőinek, valamint a LAKÖTERV Vállalat illetékes szakembereinek, vezetőinek ígéreteire támaszkodva több objektum kivitelezésének megkezdésére készült fal, némelyikre bizonyos anyagok előre rendelésével is. És nem akármilyen okbjektumokról van szó: a salgótarjáni kétszázhatvannégy lakásos garzonházról, a nyolcvannégy- lakásos Arany János utcai toronyházról, valamint a kettes számú üzletházról, melynek nagyrészét az OTP foglalja majd el. Az előbbieknél a terv-felülbírálat során kipattant vita a kiviteli szerződés megkötésének egyik akadálya, de nem kis súllyal esik a latba, hogy mind a garzonház, mind a huszonhatos jelű toronyház munkaterülete rendezetlen. Az üzletház kezdésének, illetve a szerződés megkötésének akadálya a hiteligazolás hiánya, ami nélkül a Beruházási Bank egyetlen építkezés finanszírozására sem hajlandó — helyesen. E nagy értékű objektumok építésének késése a vállalat elképzelt munkaösz- szetételét összekuszálta, a termelés irányítóit nehéz válaszút elé állította. A pártbizottság vitájában felszólalók rámutattak arra is, hogy ez a helyzet nemcsak a vállalati munkában okozhat szervezetlenséget — annak megakadályozásáért a műszaki és gazdasági vezetők mindent elkövetnek. De sajnos — a tavaly több mint félévig tartó műszaki kooperáció is ezt látszik bizonyítani —, kevés a befolyása, hogy a jelzett objektumok kivitelezése ha késve is, minél hamarabb megkezdődjék. Márpedig ez messzemenő következményekkel járhat. Azzal is például, hogy a vállalat — saját műszak, és munkás apparátusának foglalkoztatása érdekében — kénytelen lesz elfogadni más, nagy megrendelésekéi, ami feltétlenül a Salgótarján; rekonstrukció végrehajtását lassítaná. A pártbizottság tudomásui vette Botka Miklós beszámolóját, a vitában elhangzott észrevételeket, és arra szólította fel a vállalat gazdasági vezetőit, hogy mind.en lehetőt kövessenek el a kialakult helyzet bonyolultságának feloldásáért, mert ez egyaránt vállalati, városi és népgazdasági érdek. Cs. G. NÓGRÁD — 1969. április 19., szombat Az emberi lebet formálni
