Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-19 / 88. szám
VflAG PROLET ARJAI, EGVESUUETfKU AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 88. SZÁM ARA: 80 FILLER 1969. ÁPRILIS 19., SZOMBAT A CSKP KB határozata A Csehszlovák Kommunista Part Központi Bizottsága pénteken határozatot tett közzé, amely megállapítja, hogy az elmúlt időszak torzulásainak kövcikezetes kijavítására és elsősorban a köztársaság további fejlesztésére vonatkozó program kidolgozása érdekében véget kell vetni a társadalom egyhelyben topogásának. A határozat rámutat, hogy társadalomban, és mint az a CSKP-nak nem sikerült tel- utóbbi hónapok eseményei is jes egészében úrrá lennie a bizonyítják, ez a veszély még politikai helyzeten. Fennáll tovább nőtt. az állandó akut politikai válságok veszélye a pártban és a (Folytatás a 2. oldalon.) A SZELLEMI HADSEREG KA TONÁI írta: HAVAS PÉTER, a megyei pártbizottság osztályvezetője A kommunista pártok félévszázados történetének egyöntetű tapasztalata, hogy bármilyen feltételek között küzdöttek a munkásosztály, a dolgozó tömegek hatalmáért és jogaiért, szükségszerűen mindig nagy gondot fordítottak a kommunizmus igazának szervezett terjesztésére, a marxizmus—lenmizmus propagandájára. A propaganda- munka eredményessége elválaszthatatlan a kommunista pártok politikájától. így volt és így van ez a mi pártunk történetében is. A pártoktatás jelentősen befolyásolja a dolgozók szocialista magatartását, tudtatának formálást, és fejlesztését. Az utóbbi években színvonala számottevően nőtt, módszere gyakorlatiasabbá és ezáltal hatékonyabbá vált. Elősegítette a párt politikájának egységes értelmezését, a felfogásbeli szélsőségek leküzdését: Felkészítette pártunk tagjait és a politikailag aktív pártonkívülieket a szocialista építés feladataira, erősítette a tömegek bizalmát pártunk politikája iránt. M egyénk pártszervezetei esíiknem 24 ezer dolgozó politikai képzésével foglalkoznak, mintegy ezer tanfolyamon. A pártoktatás fejlődésének megyénkben az a fő Jellegzetessége, hogy mind jobban szolgálja a sajátos helyi problémák tisztázását és örvendetes, hogy a hallgatók csaknem 60 százaléka közvetlen a termelőmunkában vesz részt. Megnőtt a pártszervezetek felelőssége a pártokatás iránt és ezzel együtt a pártoktatás ma már a közvélemény formálásának jelentős fóruma lett. Ügy hiszem, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a pártoktatással szemben félállított követelmények törvényszerűen, szinte állandóan nőnek. Teljesebben és hatékonyabban szükséges magyarázni a szocialista fejlődés és a nemzetközi. élet jelenségeit, eseményeit, válaszolni a velük kapcsolatban felvetődött kérdésekre. Meggyőző, tartalmas munkával kell segíteni a társadalmi fejlőd,és talaján keletkezett magatartásbeli és tudati ellentmondások feloldását. Társadalmi fejlődésünk igényeinek megfelelően a pártoktatás középpontjában maradnak a gazdaságpolitikai kérdések. Nagyobb hangsúlyt kell azonban kapniok az új gazdaságirányítási rendszer működésével összefüggő alapvető politikai és elméleti kérdéseknek. Az új irányítási rendszert egyre inkább úgy szükséges bemutatni, ahogyan teljes kibontakozása után működik majd. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk megyénk sajátos gazdasági és társadalmi helyzetének megmagyarázására, rámutatva azokra az intézkedésekre, amelyeket a párt- és kormányszervek problémáink megoldása érdekében tesznek. A pártoktatásnak segítenie kell megértetni az állami és társadalmi demokratizmus fejlesztésének kérdéseit, íelhíva a figyelmet arra, hogy társadalmunk osztályszerkezetében és egész helyzetében végbement nagyarányú fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a demokratizmus további fejlesztését, egyben azt is hangsúlyozva, hogy e lépések megtétele során nélkülözhetetlen a párt vezető, irányító szerepe. A nemzetközi kérdések oktatásában fő feladatunk a nemzetközi erőviszonyok reális bemutatása, a két világ- rendszer fejlődésének és harcának sokoldalú magyarázása. A jövőben világnézetileg jobban kell szolgálnunk a szocialista építés nemzeti és nemzetközi feltételeinek megértetését, a hazafiság és nemzetköziség politikai eszméinek helyes értelmezését. Meggyőzően kell bizonyítanunk a nemzeti és nemzetközi érdekek és osztályfeladatok egységét, nem tagadva a köztük levő valóságos, de internacionalista eszközökkel leküzdhető ellentmondásokat sem. A pártoktatás továbbfejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy a pártszervezetek a pártoktatási év előkészítésének első mozzanatától kezdve felelősségteljesen foglalkozzanak az oktatás személyi, tárgyi feltételeivel. Igen lényeges, hogy a pártszervezetek alaposan átgondolva határozzák meg, milyen oktatási formát indítanak és hogy mindenki a számára megfelelő szinten képezze magát. A párt- szervezeteknek az eddigieknél még hatékonyabb segítséget kell nyújtaniok a tömegszervezetek és mozgalmak propagandatevékenységéhez. 4 propagandamunka központi alakja a propagandista. A legjobban képzett, a legjobb adottságokkal rendelkező elvtársak kiválasztása erre a munkára, oktató- tevékemységük segítése, állandó tájékoztatásuk megszervezése a pártszervezetek első számú feladata. Megyerikben csaknem ezer pártpropagandista végzi mind eredményesebben pártmegbizatását. A propagandista megbízatás a pártmeg- bizatások között az egyik legjelentősebb. Rendszeres, lelkiismeretes, fáradtságot nem kímélő, koncentrált munkát, figyelmet és rendszeres önképzést igényel. Sok ezer hallgató a propagandista tolmácsolásában ismerkedik meg a marxizmus—leninizmus elméletével, a propagandista segítségével válik pártunk, a szocializmus tudatos hívévé. A propagandista hosszú időn keresztül dolgozik a hallgatók kisebb- nagyobb csoportjával, megismeri őket, elősegíti látókörük szélesítését, a természet és társadalom bonyolult jelenségeinek megismerését: tanítómesterükké, barátjukká válik. Az utóbbi évek során sokat tettünk megbecsülésük fokozásáért, de korántsem tettünk meg mindent. Ezért jelentős a központi pártszerveknek a döntése, hogy a legjobban dolgozó propagandistákat évenként emlékplakettel tüntessük ki. Nem véletlen, hogy 1969-től kezdve éppen Lenin születésnapja alkalmából kerülnek átadásra e kitüntetések. Jelkép ez, amely elismerése a propagandamunkának, de a fokozódó követelmények kifejezője is. E zekben a napokban 125 párt- és tömegszervezeti propagandistának nyújtjuk át a Központi Bizottság kitüntetését. Ebből az alkalomból szívből köszöntjük propagandista elvtársainkat és kívánjuk, hogy a megbecsülés e szerény jele adjon további lendületet nehéz, de fontos munkájukhoz. Befejeződött ez országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken folytatta tanácskozását az ország- gyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, és a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint a szerzői jogról szóló törvény- javaslat tárgyalása következik. Elfogadták a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot Nyilván nem véletlenül törJogrendszerünk megújítása Az országgyűlés ezután megA tárgyalás hangulatát alighanem Darvas József felszólalásának .befejező része érzékeltette a legjobban, amikor az új törvényjavaslattal is összefüggésben szólt a párt- és kormány kultúrpolitikájáról, s ennek eredményeként szellemi életünk jó atmoszférájáról. Kijelentette: az az alkotó biza tóm, amely a szellemi munka embereit, a művészeket ma eltölti, legalább annyira fontos, mint az őket illető anyagi, megbecsülés. Biztonságérzéssel dolgozhatnak, ami messzemenően növeli felelősségüket, és bátorságukat is, s végül is az eredményes alkotás legfőbb biztosítéka. Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a szerzői jogról szóló törvény- javaslatot. dasági reform számos űj, jogí problémát vetett fel, így pél dául a gazdasági társulásnál:, a védjegyek oltalmának, a tisztességtelen versenynek a kérdését, de továbbmenően a tanácsok működésével kapcsolatos jogi rendezés egész komplexumát, valamint olyan, már régebben szabályozott területek jogviszonyainak újbóli rendezését, amelyek — mint például a társadalombiztosítás — már eléggé áttekinthetetlenek. A meglehetősen széles témakörben hullámzó vita — hiszen a problémákhoz szá (Folytatás a 2. oldalon.) teilt, hogy az országgyűlés egyazon ülésszak keretében tárgyalt a szabadalmi jogot szabályozó új törvényjavaslatról és a szerzői jogvédelem' rendezéséről, hiszen mindkét törvény a magasrendű szellemi tevékenység és alkotás, korszerű erkölcsi és anyagi megbecsülését szolgálja. Miután a szabadalmi jog új rendezései már csütörtökön törvénybe iktatta az országgyűlés, péntek délelőtt hozzáfogott a szerzői jog elkészült új törvényjavaslat megvitatásához. Előadói beszédében Ilku Pál művelődésügyi miniszter a tervezett törvénynek legfőképpen azt a tulajdonságát emelte ki, hogy a szocialista jogfelfogásnak és társadalmi követelményeknek megfelelően egyezteti össze a magánérdeket a közérdekkel. Hozzátette azonban; senki se higgye, hogy a törvény ezáltal valamiféle „maszek” tevékenységet honorál. A művészeti alkotás megfelelő ösztönzése a szocialista társadalomnak, a szocialista kultúra továbbfejlesztésének elsőrendű feladata. Noha úgynevezett keret- törvény került a képviselők elé, amely csak a legfőbb elveket szabályozza, s a részletek megoldását még elkészítésre váró végrehajtási utasításra bízza. A miniszter is, a hozzászólók is tüzetesebben értékelték a törvényjavaslat egyik' érdekes sajátosságát, egyben újdonságát a régi, csaknem félévszázados törvénnyel szemben. Az úgynevezett személyhez fűződő jogok hangsúlyozásáról van szó, amelyek intézkednek a szerzők, illetőleg az alkotók nevének feltüntetéséről, a mű fel- használásával vagy részleges megváltoztatásával kapcsolatos szerzői engedélyről, a visszavonás jogáról és így tovább. A törvény új szellemiségét hangsúlyozta Kaszás Imre, a javaslat előadója is, amikor emlékeztetett rá, hogy a korábbi rendelkezések nem voltak mentesek az ellenforradalmi rendszer kultúrpolitikájának egyes jegyeitől, nem hiába született a régi törvény 1921- ben. Az általános méltatás mellett az ülésen az új javaslat egyes rendelkezései is szóba kerültek, többen utaltak a megelőző bizottsági vitára, ahol egyebek között szóba került annak szükségessége, hogy az alkotók anyagi díjazásában nagyobb mértékben jusson kifejezésre a mű társadalmi sikere. Darvas Józsefnek, az írószövetség elnökének pénteki felszólalásában ismételten szó esett az írók anyagi helyzetéről, amelyről — véleménye szerint — a közvéleményben meglehetősen téves elképzelések élnek. Elismerte, hogy egy vékony réteg jól, esetleg igen jól keres, az írók nagy része azonban máig is igen nehezen él, hiszen lényegében az ötvenes években megállapított honoráriumokra van utalva, amelyet erősen túlhaladott az idő. Ám hozzátette Darvas, hogy a művészeti alkotások egész. honoráriumrendszerét úgymond szocialistábbá kell tenni, azaz éppen ne egyszerűen a siker döntsön, és ne is a terjedelem csupán — amely a betűgyártóknak kedvez — hanem a legmagasabb értelemben vett művészi minőség. A törvényjavaslat tárgyalása érthető módon alkalmat adott a miniszternek is, a hozzászóló képviselőknek is, hogy kulturális életünk általános helyzetéről, soranlevő feladatairól Véleményt mondjanak. Ilku' Pál a jelentős mértékű kulturális alap felhasználásáról beszélt, amely módot ad a kiemelkedő alkotások megkülönböztetett díjazására. Tényeket, számokat sorolt fel a kulturális munka fejlődéséről, többek között a magyar kultúra nemzetközi sikereiről. Megemlítette, hogy a kulturális export devizabevétele I960 óta megháromszorozódott, a kivitel és behozatal devizamérlege pedig legújabban nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országok viszonylatában is aktívvá vált Ez pedig nem Ids eredmény, hiszen szinte egyedülálló a Az ülésen elsőnek Alexander Dubcek, a CSKP KB. első titkára szólalt fel. Röviden elemezte a jelenlegi politikai válságot, annak okait és rámutatott arra, hogy a kiút a pártnak a társadalmi élet minden területén betöltött vezető szerepe megerősítésében, a szavakról a tettekre való áttérésben és a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok mielőbbi normalizálásában van. Dubcek olyan változásokat javasolt a CSKP KB végrehajtó szerveinek szerkezetében, amelyek az egész párt akcióképességének növekedéséhez vezetnek. Végül kérte, hogy mentsék fel az első titkári funkcióból és javasolta a központi bizottságnak, hogy e tisztségre válasszák meg Gustav Husak- ot, a CSKP KB Elnökségének tagját. A vitában felszólaló Lud- vik Svoboda, Oldrich Cer- nik, Lubomir Strougal, Stefan Sadovsky és a CSKP KB más tagjai túlnyomó többségükkivétel nélkül kulturális importra szoruló kis országok között. Egyébként a hozzászóló Darvas József és Inokai János, az utóbbi műszaki létesítmények, gépek, berendezésekben testet öltő személyes alkotó munka tárgyában — néhány módosító javaslatot tett, amelyeket a miniszter egyetértésével az országgyűlés el is fogadott. hallgatta dr. Korom Mihály igazságügyminiszter széles, áttekintő beszámolóját jogéletünkről, közelebbről a jogszabályalkotó és a jogalkalmazó tevékenységről. Megjegyzendő, hogy a szocialista törvényhozás történetében nálunk először tartott az igazságügy- miniszter ilyen témájú beszámolót, ami ugyancsal: felkeltette a képviselők érdeklődését. Részletesen beszélt a miniszter a törvényhozás közelmúlt jogalkotó munkájáról, de arról is, hogy az élet napirendre tűzte jogrendszerünk egészének megújítását. A gazben támogatták az előterjesztett javaslatokat. Az ülés határozatot fogadott el arról, hogy teljesíti Alexander Dubcek kérését azzal, hogy a jövőben vezető állami tisztséget tölt majd be. Az ülésen egyidejűleg megválasztották Alexander Dubceket a CSKP KB új elnöksége tagjává. Az ülés A, Dubceknek köszönetét fejezte ki azért, a munkáért, amelyet az első titkár tisztében az elmúlt év januárjától kezdődően a jelenlegi időszakig a nép és az egész társadalom javára végzett. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága a következő felhívást intézte a csehszlovák néphez: A CSKP KB azért fordul önökhöz, hogy ismertesse 1969. április 17-én megtartott ülésének fontos eredményeit. Meggyőződésünk, hogy a Az ülés végén Gustav Husak, a CSKP KB újonnan megválasztott első titkára mondott beszédet. A CSKP Központi Bizottsága egyhangúlag megerősítette azt az elhatározást, hogy folytatják a január után megkezdett politikát, amint azt az alapvető dokumentumokban — a CSKP KB 1968. évi áprilisi, májusi és novemberi ülésén hozott határozatokban leszögezték. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy ennek a politikának a gyakorlati megvalósításához elvi jelentőségű fordulatra van szükség, mindenekelőtt ami a párt vezető szerepét, a gazdasági és politikai élet következetes konszolidálását, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatok normalizálását illeti. múlthoz hasonlóan önök most is helyesen fogják értelmezni határozatainkat. Ezeknek a határozatoknak egyetlen célja van — annak elérése, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt az eddiginél jobban valósíthassa' meg a párt (Folytatás a 2. oldalon.) Elutasít ják a politikai Hivatalos közlemény a CSKP KB üléséről Pénteken hajnalban Prágában hivatalos közleményt adtak ki a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának április 17-i üléséről, amelyet a prágai Vár Spanyoltermében tartottak. Az országban kialakult rendkívüli helyzetre való tekintette! a CSKP KB ülése elhatározta, hogy ezen az ülésen elvi jellegű, valamint szervezeti és személyi kérdéseket vitat meg. kétértelműséget Felhívás a csehszlovák néphez
