Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

Történ&ímünk dicső fejezetére emlékezünk Kitüntetések a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) zárult az emberiség előtörté­nete — amely az antagonisz- tikus osztálytársadalmak tör­ténete volt —. s elkezdődött az emberiség igazi történeté­nek korszaka; Szovjet-Orosz- országban véglegesen és visz- szavonhatatlanul. nálunk 133 napig, viszonylag rövid ideig, de történelmileg visszavonha­tatlanul. Egy új világ, egy új világ- rendszer születésének bölcső­jénél vagyunk. Az új társa­dalmi rend születése széttépi a világkapitalizmus egységes láncát, szétrombolja azt a hitet, hogy a kapitalizmus örök és megdönthetetlen. Marxnak, Engelsnek. Leninnek a társadalom fejlődéstörvé­nyeiből tudományos alaposság­gal levont elméleti következ­tetései a hatalom megszerzésé­nek gyakorlati tettével, a na­pi osztályharc konkrét tényei- vel igazolja, gazdagítja az új világ, a negyedik rend hord» zó ja, a saját maga és ezáltal minden dolgozó rabláncát le­tépő dicsőséges proletariátus. S ezekben az években már a kommunizmus nem csupán mint kísértet járja be Euró­pát! A harc sok országban fegyveres formát ölt, közvetle­nül a hatalomért, a proletár- diktatúráért folyik. Az a mag, «melyet az orosz forradalom tele, hogy sikertelenségre ítélt „kaland” volt, hogy a mun­kásosztály nem képes az ál­lam vezetésére, hatalmával a „rend” megbomlik, hogy or­szágot vezetni és kormányozni csak arra hivatott kiváltságos osztályok képesek — hangsú­lyozta a megyei pártbizottság első titkára. Beszédét így folytatta: — Az 50 éve történtek bi­zonyítják a párt történelmi jelentőségét, az elcsapat nél­külözhetetlenségét. a marxis­ta—leninista ideológiai felvér- tezettség fontosságát, a szer­vezett erő, a politikai és cse­Az ünnepi ülés résztvevői lekvési egység szükségszerű­ségét. A bolsevik párt forra­dalom előtti létrejötte, érett­sége, harci tapasztalatainak gazdagsága nélkül az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nem le­hetett volna tartós. Nálunk, a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt alig négy hónappal ala­Nem volt elsietett kult meg a KMP, mégis óriá­si munkát végzett a proletár-, paraszti és katonatömegek kö­zött. A párt szerepe a forradalomban A korra jellemző, hogy a II. Internacionálé mocsárba s csődbe jutott szociáldemokrata pártjai képtelenek a forradal­mi harc vezetésére. A polgá­ri szabadságjogok emlegetésén túl nem képesek a hatalom, átvételére mozgósítani a tö­megeket, jobboldali, opportu­nista vezérei pedig nem is akarják a történelmi pillana­tot megragadni, s a hatalmat a munkásosztály kezébe adni. De március 21-e egyben azt is bizonyítja, hogy a szociál­demokrata munkástömegekre, a szociáldemokrata balszárny képviselőire lehet támaszkod­ni, velük és általuk meg, le­het teremteni a munkásegysé­get, amely nélkülözhetetlen a hatalom megragadásának tör­ténelmi óráiban. A párt a forradalom számá­ra annyit jelent, mint az em­ber számára a levágó, élteti a forradalom tüzét, szítja lángját, és egyben irányítja a forradalom kohójában végbe­menő torténelemformáló ese-j menyeket. Ez egyik legna-1 gyobb tanulsága 1919. tavasza-! nak. S hogy mennyire valóságos talajból fakadtak 1919 leg­jobbjainak ezek a törekvései, azt méginkább bizonyítja az a tény, hogy e kérdések a ma kérdései, az összefogás, a kölcsönös együttműködés, a népek egyetemleges felvirág­zásának ügye — feladatunk ma is. Az általános társadalmi alapigazságok és törvények Így jutottak kifejezésre a Tanács- köztársaság 133 napja alatt. Tisztelt ünnepi ülés! Az ötvenedik évforduló al­kalmából kötetek, cikkek, iro­dalmi és művészeti visszaem­lékezések jelennek meg igen szép számmal a Tanácsköztár­saságról. A 133 nap — amely­re a Horthy-fasizmus annyi, de annyi gyalázatot szórt — napjainkban ragyog tiszta fé­nyében, ma érezzük igazán, mit jelentett népünknek, a nemzetközi munkásosztálynak. Adósságot törlesztünk emléké­nek. A szektáriánus túlzások idején a Tanácsköztársaság emlékének őrzését, tapasztala­tainak tanulmányozását nem szorgalmazták. Az MSZMP eb­ben is történelmi igazságot szolgáltat, amikor meghajtja a megemlékezés zászlaját né­pünk történelmének legdi­csőbb napjai, ,e napok harco­sai előtt. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 50. évfordu­lója tiszteletére rendezett ün­nepélyes járási-városi pártbi­zottsági es tanácsüléseken az 1919-es harcok veteránjainak kitüntetéseket adtak át. Az 1919. Tanácsköztársasági Em­lékérem kitüntetésben része­sült: Pincze Kázmér Patak, Semete István Drégelypalánk, Korcsok József Drégelypalánk, Gazdag József Drégelypalánk, Drégelyi József Drégelypalánk, Komolya Mihály Cserhátsu- rány. Berecz Ferenc Patak. Pincze Ferenc Patak, Hegedűs Vince Patak, Vodnák András Patak, Buth Kálmán Dejtár, Balga Sándor Dejtár, Farkas Nándor Dejtár, Bátor György Ipolyszög, özv. Sulcz Mihály- né (Rácz Mária) Ipolyszög. Sarankó István Szandaváralja, Tucsek János Szügy, Strézs József Szügy, Kaposvári Pál Szügy, Balázs Pál Szügy, Pásztor István Szügy, Koczur János Szügy, Kukta János Szügy, Frankó Ferenc Ipoly- vece, Nagy Pál Nógrádkövesd, Kovács Kálmán Érsekvadkert, Gyurkovics József Érsekvad- xert, Szabó Gergely Érsekvad- xert, id. Hegedűs Pál Szanda, Tolnai József Cserháthaláp, iKoreny József Cserháthaláp, id. Tálas János Cserháthaláp. Tamási István Dejtár, Banos Elek Ecseg, Mérész Bertalan Buják, Vas János Ecseg, Szita Mihály Héhalom, Horváth Ár­pád Bér, Zsuzsa János Bér. Kovács Sándor Bér, Drevenka János Cfiécse. Pásztor Mihály Buják, Csépe István Tar, Vi­da Imre Pásztó, Vozár Mihály Szirák, Polyóka József Szarvasgede, Csonka János Ecseg, Molnár János Ecseg, Kamhel János Ecseg, Pászti István Ecseg, Pohánka Károly Ecseg, Pászti Elek Ecseg, Sáfár Mihály Csécse, Zentai Zorkó Antal Litke, Hován János Pi- liny, Unatényi Leó Nagyoroszi, Sógor János Nagyoroszi, Fegy- verneki Lajos Nagyoroszi, Pé­ter János Nagyoroszi, Simonyi Antal Nagyoroszi, Farkas Já­nos Nagyoroszi, Voss János Nagyoroszi, Morvqi Sándor Nagyoroszi, Tokár Lajos Nagy­oroszi, Kálmán Márton Nagy­oroszi, Magyar Sándor Nagy­oroszi, Sajgó István Nagyoro­szi, Kun József Diósjenő, Vár­nai János Borsosberény, Kiss József Alsópetény, Bulejsza János Alsópetény, Siket Jó­zsef Alsópetény, Fehér Antal Kétbodony, Ballon Elemér Nógrád, Plachi András Nóg­Az utókornak, az újabb, fia­talabb generációnak nem lehet magasztosabb feladata, mint csodálatát, megbecsülését ki­fejezni és fogadalmat tenni, hogy apáink, nagyapáink har­ca nem volt hiábavaló, hogy az elkezdett művet, a szocia­lista Magyarországot valóra váltjuk örökre és visszavon­hatatlanul — fejezte be ünne­pi beszédét Jedlicska Gyula elvtárs. Köszöntötte az ünnepi nagy­gyűlést V. I. Szokolov, az ide­iglenesen haznákban tartózko­dó egyik szovjet katonai ala­— Mit bizonyított 1919, a Magyar Tanácsköztársaság? Mit bizonyít a ma szocialista Magyarországa? — folytatta. Az elnökség Mindenekelőtt a leniniz- must, annak örök és világra kiterjedő igazságát. Sokszor és sok helyen elmondták a bur- zsoá apologetikusok, a jobb­oldali szociáldemokrácia bór- tollnokai, mindenrangú op­portunista és revizionista ve­zetők, hogy az európai úgy­nevezett „civilizált” társada­lom az osztálybékére törek­szik, és csak az orosz visz» nyolcra alkalmazhatók Lenin tanításai. Az ötven éve történtek és a ma valósága bizonyítja má­sodszor, hogy a társadalmi fejlődés történelmi szükség- szerűséggel halad a szocializ­mus felé, hogy az új hatalom nem lehet más, mint a prol» tariátus diktatúrája, hogy a kapitalizmus történelmileg végéráit éli, egy letűnő, bu­kásra erett társadalom Sok helyen írták és mond­ták, hogy a Tanácsköztársasá „korai” volt, hogy történelmi leg „elsietett” a hatalom átvé­rád, id. Gergely János Teres­ke, Galambos Mihály Tereske, Franyo János Nézsa, Májer István Horpács, Vitéz István Horpács, Rusznák Pál Berke­nye, Bartos János Balassagyar mat, Skotnyár Ferenc Balas­sagyarmat, Klagyivik János Balassagyarmat, Gyarmati András Balassagyarmat, Nyéki János Balassagyarmat, Sztra- nyovszki Vince Balassagyar­mat, Chikány Mihály Balassa­gyarmat, Chikány István Ba­lassagyarmat, Legény József B.-gyarmat, Sági Jánosné (Bo­ros Katalin) B.-gyarmat, Schöck János B.-gyarmat, Nemesvári Sándor Balassagyarmat, Gáti András Balassagyarmat, Urbán István Bálassagyarmat, Pribe- li János Balassagyarmat, Mak­kot István Balassagyarmat, Reményi Mihály Balassagyar­mat, Csernyik István Balassa­gyarmat, Demeter János Ba­lassagyarmat, Jónás István Balassagyarmat, Lajkó János Balassagyarmat, Cseri Mihály Balassagyarmat, dr. Zonda Jó­zsef Balassagyarmat, Jávor István Balassagyarmat, Gulyis Sándor Salgótarján, Vattrai Jó­zsef Salgótarján, Takács György Salgótarján, Schujer János Salgótarján, Varga La­jos Salgótarján, Varga József Salgótarján, Petróczy Antal Salgótarján, Doman János Sal­gótarján, Fancsik György Sal­gótarján, Zatrok János Salgó­tarján, Balogh József Zagy- vapálfalva, Kukely Pál Nagy- bárkány, id. Sejben József Nagybárkány, Eisenbart Im­re Salgótarján, Kovács Pál Salgótarján, Pojták Róbert Salgótarján, Marton István Salgótarján, Chladni József Salgótarján, Szőcs Pál Sal­gótarján, Skultéti Dávid Salgótarján, Halász Ká­roly Salgótarján, Kólinkás Ist­ván Salgótarján, Juhász István Salgótarján, Szabó Imre Fe­renc Salgótarján, Tukarcs Má­tyás Salgótarján, Kurinka Pál Salgótarján, Molnár István Salgótarján, Kiscsitárí Károly Zagyvapálfalva, Kovács Cs. Jó­zsef Salgótarján, Lévai József Salgótarján, Dubrovszky Ja- föszlav Salgótarján, Csincsik Sándor Salgótarján, Szállás Péter Karancsalja, Motting Péter Salgótarján, Jedlicska Gyula Salgótarján, Jecsmenik József Salgótarján, Kis Bene­dek János Salgótarján, Ko­vács János Salgótarján, Be­finden? László Salgótarján, Darvas Károly Salgótarján, Tőzsér János Salgótarján. Gyurkó Géza Salgótarján. Bojkovszki Ferenc Salgótarján. Oravecz József Salgótarján. Sztrapkó József Salgótarján, Vágvölgyi János Salgótarján, Árvái István Salgótarján, Pisch Ferenc Salgótarján, Bé­res József Salgótarján, Oltai Antal Salgótarján, Kojnok Sándor Salgótarján, Rácz Ist­ván Salgótarján, Monori Gá­bor Salgótarján, Fájd b. Imre Salgótarján, Földi József Sál gótarján, Krajcsik Albert Sal­gótarján, Oszvalt Ferenc Sa’ gótarján, id. Honfi Lajos Sai gótarján. Háger Imre Salgó­tarján, Bozó György Salgótar­ján, Vrana Tivadar Salgótar ján, Szabó Frigyes Salgótar ján, Baksa Sándor Karancske- S7i, Bodor János Kisterenye. Bódi Lajos Kisterenye, Czem András Kisterenye, Gulya Mi hály Szúpatak, Kurcsik Isi ván Kisterenye, Fodor József Kisterenye, id. Gajdár István Bárna, Adorján János Sóshar tyán, Bibók József Nagyba- tony, Kaszás k. István Kiste renye, Kovács etesi István Kisterenye, Kovács László Ka rancskeszi, Kovács István (bander) Somoskőújfalu, Ko vács Gergely Nemti, Kasza János p. Nemti, id. Lante Mátyás Karancslapújtő, Mer Iák János Kisterenye, Menczei Mihály Karancsalja, id. Mol­nár Antal Mátramindszent, Pa licza József Karancskeszi, Pál István Karancsalja, Petro Pál Sámsoriháza, Rákos József Kisterenye, Rozgonyi Ferenc g. Karancslapújtő, Styaszni András Sámsonháza, Szeberé nyi b. András Kisterenye, Szomszéd János Kisterenye Szukán Péter Karancslapújtő. Tarjáni István b. Karancske­szi, Tajti f. Gábor Cered, Taj- ti cs. Imre Cered, Teplan At­tila Karancslapújtő, Tóth 1st ván sz. Karancsalja. Tóth Já nos b. Karancslapújtő, Tóth Mátyás t. Karancsalja, Tóth Péter sz. Karancsalja, id. Tő zsér Gyula Karancslapújtő Verebélyi Lajos k. Mátravere- bély, Zsidai András Karancs­keszi, Zsidai Pál Karancskeszi. Fábián László Dejtár, Mitul József Dejtár, Bugyi Ignác Dejtár, Nagy Mihály Dejtár, Fábián Márton Dejtár, Lukács Árpád Pásztó, Petróczi Fereru Balassagyarmat, Ondrék Já- zsefne Balassagyarmat, Zachat Alajos Kisbágyon, Juhász Gyu­la Kozárd, Brunda József Csé­cse, Lówy Béla Salgótarján. kulat tisztje, aid a szovjet em­berek, a szovjet katonák üd­vözletét tolmácsolta az év­forduló alkalmából. A szlovák delegáció vezetőjének felszólalása Felszólalt az ünnepi nagy­gyűlésen Vladimir Pirosik dr., a Szlovák Kommunista Párt Közép-szlovákiai Kerületi Bi­zottságának első titkára. Fel­szólalása első részében az 1919-es Magyar Tanácsköztár­saság jelentőségét méltatta, hangsúlyozva, hogy 1919. már­cius 21-én, a magyar munká­sok nagy történelmi tettet hajtottak végre. A magyar proletariátus megmutatta, hogy a szocialista forradalom nem különleges orosz sajátos­ság, hanem egyetlen út a munkásosztály számára — A magyar proletárok győ­zelme Csehszlovákiában ts hatást gyakorolt a munkás- osztályra. Tényekkel mutatta a cseh és szlovák munkások­nak az elnyomásból kivezető utat. A csehszlovák burzsoá­zia ezért minden erővel arra törekedett, hogy a dolgozók előtt elferdítse a magyarorszá­gi igazságot. Ugyanakkor a csehszlovák burzsoázia az an­tant hatalmakkal szervezke­dett, hogy leverje a Magyar Tanácsköztársaságot. Megszer­vezte az intervenciós hadse­reget a fiatal köztársaság el­len — hangsúlyozta Vladimir Pirosik. majd így folytatta: NÓGRÁD - 1969. mc — Tények bizonyítják és mutatják a csehszlovák bur­zsoázia bűnét, amelyet a ma­gyar munkásosztály ellen el­követett. A csehszlovák pro­letariátus viszont azt látta, hogy érdekei azonosak a ma­gyar proletariátussal, nekik is az orosz munkások példáját kell követniök. Ezután az intervenciós tá­madásról beszélt Vladimir Pi­rosik dr. Kijelentette, hogy a harcok során számos cseh és szlovák munkás állt a Magyar Vörös Hadsereg mellé, s mint internacionalisták harcoltak a Magyar Tanácsköztársaság vé­delméért. Beszéde befejező részében a Szlovák Tanácsköztársaság ki­kiáltásának jelentőségét mél­tatta Beszédét így fejezte be: — Mi büszkék vagyunk ar­ra, hogy Csehszlovákia és Ma­gyarország az 1919-ben meg­kezdett közös úton építi a szocializmust. Munkánkban sok a közös vonás, célunk is így, a szocializmus teljes fel­építése Ezután a közép-szlovákiai dolgozók nevében ajándékot adott át a megyei pártbizott­ság első titkárának. Az ünnepi nagygyűlés Sáíi- Uor Elemér, a városi tanács vb elnöke zárszavával, majd az Internaeionále hangjaival ért véget. A nagygyűlés után főváro­si művészek magas színvona­lú kultúrműsorra! ''órakoz­ta t iák a résztvevőket. 21., péntek 3 elvetett, kikel Európában. Ez­után 1919 jelentőségét méltat­ta.

Next

/
Thumbnails
Contents