Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
Történ&ímünk dicső fejezetére emlékezünk Kitüntetések a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) zárult az emberiség előtörténete — amely az antagonisz- tikus osztálytársadalmak története volt —. s elkezdődött az emberiség igazi történetének korszaka; Szovjet-Orosz- országban véglegesen és visz- szavonhatatlanul. nálunk 133 napig, viszonylag rövid ideig, de történelmileg visszavonhatatlanul. Egy új világ, egy új világ- rendszer születésének bölcsőjénél vagyunk. Az új társadalmi rend születése széttépi a világkapitalizmus egységes láncát, szétrombolja azt a hitet, hogy a kapitalizmus örök és megdönthetetlen. Marxnak, Engelsnek. Leninnek a társadalom fejlődéstörvényeiből tudományos alapossággal levont elméleti következtetései a hatalom megszerzésének gyakorlati tettével, a napi osztályharc konkrét tényei- vel igazolja, gazdagítja az új világ, a negyedik rend hord» zó ja, a saját maga és ezáltal minden dolgozó rabláncát letépő dicsőséges proletariátus. S ezekben az években már a kommunizmus nem csupán mint kísértet járja be Európát! A harc sok országban fegyveres formát ölt, közvetlenül a hatalomért, a proletár- diktatúráért folyik. Az a mag, «melyet az orosz forradalom tele, hogy sikertelenségre ítélt „kaland” volt, hogy a munkásosztály nem képes az állam vezetésére, hatalmával a „rend” megbomlik, hogy országot vezetni és kormányozni csak arra hivatott kiváltságos osztályok képesek — hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára. Beszédét így folytatta: — Az 50 éve történtek bizonyítják a párt történelmi jelentőségét, az elcsapat nélkülözhetetlenségét. a marxista—leninista ideológiai felvér- tezettség fontosságát, a szervezett erő, a politikai és cseAz ünnepi ülés résztvevői lekvési egység szükségszerűségét. A bolsevik párt forradalom előtti létrejötte, érettsége, harci tapasztalatainak gazdagsága nélkül az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nem lehetett volna tartós. Nálunk, a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt alig négy hónappal alaNem volt elsietett kult meg a KMP, mégis óriási munkát végzett a proletár-, paraszti és katonatömegek között. A párt szerepe a forradalomban A korra jellemző, hogy a II. Internacionálé mocsárba s csődbe jutott szociáldemokrata pártjai képtelenek a forradalmi harc vezetésére. A polgári szabadságjogok emlegetésén túl nem képesek a hatalom, átvételére mozgósítani a tömegeket, jobboldali, opportunista vezérei pedig nem is akarják a történelmi pillanatot megragadni, s a hatalmat a munkásosztály kezébe adni. De március 21-e egyben azt is bizonyítja, hogy a szociáldemokrata munkástömegekre, a szociáldemokrata balszárny képviselőire lehet támaszkodni, velük és általuk meg, lehet teremteni a munkásegységet, amely nélkülözhetetlen a hatalom megragadásának történelmi óráiban. A párt a forradalom számára annyit jelent, mint az ember számára a levágó, élteti a forradalom tüzét, szítja lángját, és egyben irányítja a forradalom kohójában végbemenő torténelemformáló ese-j menyeket. Ez egyik legna-1 gyobb tanulsága 1919. tavasza-! nak. S hogy mennyire valóságos talajból fakadtak 1919 legjobbjainak ezek a törekvései, azt méginkább bizonyítja az a tény, hogy e kérdések a ma kérdései, az összefogás, a kölcsönös együttműködés, a népek egyetemleges felvirágzásának ügye — feladatunk ma is. Az általános társadalmi alapigazságok és törvények Így jutottak kifejezésre a Tanács- köztársaság 133 napja alatt. Tisztelt ünnepi ülés! Az ötvenedik évforduló alkalmából kötetek, cikkek, irodalmi és művészeti visszaemlékezések jelennek meg igen szép számmal a Tanácsköztársaságról. A 133 nap — amelyre a Horthy-fasizmus annyi, de annyi gyalázatot szórt — napjainkban ragyog tiszta fényében, ma érezzük igazán, mit jelentett népünknek, a nemzetközi munkásosztálynak. Adósságot törlesztünk emlékének. A szektáriánus túlzások idején a Tanácsköztársaság emlékének őrzését, tapasztalatainak tanulmányozását nem szorgalmazták. Az MSZMP ebben is történelmi igazságot szolgáltat, amikor meghajtja a megemlékezés zászlaját népünk történelmének legdicsőbb napjai, ,e napok harcosai előtt. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepélyes járási-városi pártbizottsági es tanácsüléseken az 1919-es harcok veteránjainak kitüntetéseket adtak át. Az 1919. Tanácsköztársasági Emlékérem kitüntetésben részesült: Pincze Kázmér Patak, Semete István Drégelypalánk, Korcsok József Drégelypalánk, Gazdag József Drégelypalánk, Drégelyi József Drégelypalánk, Komolya Mihály Cserhátsu- rány. Berecz Ferenc Patak. Pincze Ferenc Patak, Hegedűs Vince Patak, Vodnák András Patak, Buth Kálmán Dejtár, Balga Sándor Dejtár, Farkas Nándor Dejtár, Bátor György Ipolyszög, özv. Sulcz Mihály- né (Rácz Mária) Ipolyszög. Sarankó István Szandaváralja, Tucsek János Szügy, Strézs József Szügy, Kaposvári Pál Szügy, Balázs Pál Szügy, Pásztor István Szügy, Koczur János Szügy, Kukta János Szügy, Frankó Ferenc Ipoly- vece, Nagy Pál Nógrádkövesd, Kovács Kálmán Érsekvadkert, Gyurkovics József Érsekvad- xert, Szabó Gergely Érsekvad- xert, id. Hegedűs Pál Szanda, Tolnai József Cserháthaláp, iKoreny József Cserháthaláp, id. Tálas János Cserháthaláp. Tamási István Dejtár, Banos Elek Ecseg, Mérész Bertalan Buják, Vas János Ecseg, Szita Mihály Héhalom, Horváth Árpád Bér, Zsuzsa János Bér. Kovács Sándor Bér, Drevenka János Cfiécse. Pásztor Mihály Buják, Csépe István Tar, Vida Imre Pásztó, Vozár Mihály Szirák, Polyóka József Szarvasgede, Csonka János Ecseg, Molnár János Ecseg, Kamhel János Ecseg, Pászti István Ecseg, Pohánka Károly Ecseg, Pászti Elek Ecseg, Sáfár Mihály Csécse, Zentai Zorkó Antal Litke, Hován János Pi- liny, Unatényi Leó Nagyoroszi, Sógor János Nagyoroszi, Fegy- verneki Lajos Nagyoroszi, Péter János Nagyoroszi, Simonyi Antal Nagyoroszi, Farkas János Nagyoroszi, Voss János Nagyoroszi, Morvqi Sándor Nagyoroszi, Tokár Lajos Nagyoroszi, Kálmán Márton Nagyoroszi, Magyar Sándor Nagyoroszi, Sajgó István Nagyoroszi, Kun József Diósjenő, Várnai János Borsosberény, Kiss József Alsópetény, Bulejsza János Alsópetény, Siket József Alsópetény, Fehér Antal Kétbodony, Ballon Elemér Nógrád, Plachi András NógAz utókornak, az újabb, fiatalabb generációnak nem lehet magasztosabb feladata, mint csodálatát, megbecsülését kifejezni és fogadalmat tenni, hogy apáink, nagyapáink harca nem volt hiábavaló, hogy az elkezdett művet, a szocialista Magyarországot valóra váltjuk örökre és visszavonhatatlanul — fejezte be ünnepi beszédét Jedlicska Gyula elvtárs. Köszöntötte az ünnepi nagygyűlést V. I. Szokolov, az ideiglenesen haznákban tartózkodó egyik szovjet katonai ala— Mit bizonyított 1919, a Magyar Tanácsköztársaság? Mit bizonyít a ma szocialista Magyarországa? — folytatta. Az elnökség Mindenekelőtt a leniniz- must, annak örök és világra kiterjedő igazságát. Sokszor és sok helyen elmondták a bur- zsoá apologetikusok, a jobboldali szociáldemokrácia bór- tollnokai, mindenrangú opportunista és revizionista vezetők, hogy az európai úgynevezett „civilizált” társadalom az osztálybékére törekszik, és csak az orosz visz» nyolcra alkalmazhatók Lenin tanításai. Az ötven éve történtek és a ma valósága bizonyítja másodszor, hogy a társadalmi fejlődés történelmi szükség- szerűséggel halad a szocializmus felé, hogy az új hatalom nem lehet más, mint a prol» tariátus diktatúrája, hogy a kapitalizmus történelmileg végéráit éli, egy letűnő, bukásra erett társadalom Sok helyen írták és mondták, hogy a Tanácsköztársasá „korai” volt, hogy történelmi leg „elsietett” a hatalom átvérád, id. Gergely János Tereske, Galambos Mihály Tereske, Franyo János Nézsa, Májer István Horpács, Vitéz István Horpács, Rusznák Pál Berkenye, Bartos János Balassagyar mat, Skotnyár Ferenc Balassagyarmat, Klagyivik János Balassagyarmat, Gyarmati András Balassagyarmat, Nyéki János Balassagyarmat, Sztra- nyovszki Vince Balassagyarmat, Chikány Mihály Balassagyarmat, Chikány István Balassagyarmat, Legény József B.-gyarmat, Sági Jánosné (Boros Katalin) B.-gyarmat, Schöck János B.-gyarmat, Nemesvári Sándor Balassagyarmat, Gáti András Balassagyarmat, Urbán István Bálassagyarmat, Pribe- li János Balassagyarmat, Makkot István Balassagyarmat, Reményi Mihály Balassagyarmat, Csernyik István Balassagyarmat, Demeter János Balassagyarmat, Jónás István Balassagyarmat, Lajkó János Balassagyarmat, Cseri Mihály Balassagyarmat, dr. Zonda József Balassagyarmat, Jávor István Balassagyarmat, Gulyis Sándor Salgótarján, Vattrai József Salgótarján, Takács György Salgótarján, Schujer János Salgótarján, Varga Lajos Salgótarján, Varga József Salgótarján, Petróczy Antal Salgótarján, Doman János Salgótarján, Fancsik György Salgótarján, Zatrok János Salgótarján, Balogh József Zagy- vapálfalva, Kukely Pál Nagy- bárkány, id. Sejben József Nagybárkány, Eisenbart Imre Salgótarján, Kovács Pál Salgótarján, Pojták Róbert Salgótarján, Marton István Salgótarján, Chladni József Salgótarján, Szőcs Pál Salgótarján, Skultéti Dávid Salgótarján, Halász Károly Salgótarján, Kólinkás István Salgótarján, Juhász István Salgótarján, Szabó Imre Ferenc Salgótarján, Tukarcs Mátyás Salgótarján, Kurinka Pál Salgótarján, Molnár István Salgótarján, Kiscsitárí Károly Zagyvapálfalva, Kovács Cs. József Salgótarján, Lévai József Salgótarján, Dubrovszky Ja- föszlav Salgótarján, Csincsik Sándor Salgótarján, Szállás Péter Karancsalja, Motting Péter Salgótarján, Jedlicska Gyula Salgótarján, Jecsmenik József Salgótarján, Kis Benedek János Salgótarján, Kovács János Salgótarján, Befinden? László Salgótarján, Darvas Károly Salgótarján, Tőzsér János Salgótarján. Gyurkó Géza Salgótarján. Bojkovszki Ferenc Salgótarján. Oravecz József Salgótarján. Sztrapkó József Salgótarján, Vágvölgyi János Salgótarján, Árvái István Salgótarján, Pisch Ferenc Salgótarján, Béres József Salgótarján, Oltai Antal Salgótarján, Kojnok Sándor Salgótarján, Rácz István Salgótarján, Monori Gábor Salgótarján, Fájd b. Imre Salgótarján, Földi József Sál gótarján, Krajcsik Albert Salgótarján, Oszvalt Ferenc Sa’ gótarján, id. Honfi Lajos Sai gótarján. Háger Imre Salgótarján, Bozó György Salgótarján, Vrana Tivadar Salgótar ján, Szabó Frigyes Salgótar ján, Baksa Sándor Karancske- S7i, Bodor János Kisterenye. Bódi Lajos Kisterenye, Czem András Kisterenye, Gulya Mi hály Szúpatak, Kurcsik Isi ván Kisterenye, Fodor József Kisterenye, id. Gajdár István Bárna, Adorján János Sóshar tyán, Bibók József Nagyba- tony, Kaszás k. István Kiste renye, Kovács etesi István Kisterenye, Kovács László Ka rancskeszi, Kovács István (bander) Somoskőújfalu, Ko vács Gergely Nemti, Kasza János p. Nemti, id. Lante Mátyás Karancslapújtő, Mer Iák János Kisterenye, Menczei Mihály Karancsalja, id. Molnár Antal Mátramindszent, Pa licza József Karancskeszi, Pál István Karancsalja, Petro Pál Sámsoriháza, Rákos József Kisterenye, Rozgonyi Ferenc g. Karancslapújtő, Styaszni András Sámsonháza, Szeberé nyi b. András Kisterenye, Szomszéd János Kisterenye Szukán Péter Karancslapújtő. Tarjáni István b. Karancskeszi, Tajti f. Gábor Cered, Taj- ti cs. Imre Cered, Teplan Attila Karancslapújtő, Tóth 1st ván sz. Karancsalja. Tóth Já nos b. Karancslapújtő, Tóth Mátyás t. Karancsalja, Tóth Péter sz. Karancsalja, id. Tő zsér Gyula Karancslapújtő Verebélyi Lajos k. Mátravere- bély, Zsidai András Karancskeszi, Zsidai Pál Karancskeszi. Fábián László Dejtár, Mitul József Dejtár, Bugyi Ignác Dejtár, Nagy Mihály Dejtár, Fábián Márton Dejtár, Lukács Árpád Pásztó, Petróczi Fereru Balassagyarmat, Ondrék Já- zsefne Balassagyarmat, Zachat Alajos Kisbágyon, Juhász Gyula Kozárd, Brunda József Csécse, Lówy Béla Salgótarján. kulat tisztje, aid a szovjet emberek, a szovjet katonák üdvözletét tolmácsolta az évforduló alkalmából. A szlovák delegáció vezetőjének felszólalása Felszólalt az ünnepi nagygyűlésen Vladimir Pirosik dr., a Szlovák Kommunista Párt Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának első titkára. Felszólalása első részében az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság jelentőségét méltatta, hangsúlyozva, hogy 1919. március 21-én, a magyar munkások nagy történelmi tettet hajtottak végre. A magyar proletariátus megmutatta, hogy a szocialista forradalom nem különleges orosz sajátosság, hanem egyetlen út a munkásosztály számára — A magyar proletárok győzelme Csehszlovákiában ts hatást gyakorolt a munkás- osztályra. Tényekkel mutatta a cseh és szlovák munkásoknak az elnyomásból kivezető utat. A csehszlovák burzsoázia ezért minden erővel arra törekedett, hogy a dolgozók előtt elferdítse a magyarországi igazságot. Ugyanakkor a csehszlovák burzsoázia az antant hatalmakkal szervezkedett, hogy leverje a Magyar Tanácsköztársaságot. Megszervezte az intervenciós hadsereget a fiatal köztársaság ellen — hangsúlyozta Vladimir Pirosik. majd így folytatta: NÓGRÁD - 1969. mc — Tények bizonyítják és mutatják a csehszlovák burzsoázia bűnét, amelyet a magyar munkásosztály ellen elkövetett. A csehszlovák proletariátus viszont azt látta, hogy érdekei azonosak a magyar proletariátussal, nekik is az orosz munkások példáját kell követniök. Ezután az intervenciós támadásról beszélt Vladimir Pirosik dr. Kijelentette, hogy a harcok során számos cseh és szlovák munkás állt a Magyar Vörös Hadsereg mellé, s mint internacionalisták harcoltak a Magyar Tanácsköztársaság védelméért. Beszéde befejező részében a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának jelentőségét méltatta Beszédét így fejezte be: — Mi büszkék vagyunk arra, hogy Csehszlovákia és Magyarország az 1919-ben megkezdett közös úton építi a szocializmust. Munkánkban sok a közös vonás, célunk is így, a szocializmus teljes felépítése Ezután a közép-szlovákiai dolgozók nevében ajándékot adott át a megyei pártbizottság első titkárának. Az ünnepi nagygyűlés Sáíi- Uor Elemér, a városi tanács vb elnöke zárszavával, majd az Internaeionále hangjaival ért véget. A nagygyűlés után fővárosi művészek magas színvonalú kultúrműsorra! ''órakozta t iák a résztvevőket. 21., péntek 3 elvetett, kikel Európában. Ezután 1919 jelentőségét méltatta.
