Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
Minőséglánc MLi ja if ít jak Terjed a minőséglánc, az — Örömmel kottánk, szív- is. Molnár Károly KISZ-tit- egymással együttműködő gyá- bői üdvözöljük az ilyen típu- kár elmondotta, hogy a fiatarak dolgozói között új típusú sú, közvetlen kapcsolatok lók nemcsak védnökséget vál- kapcsolatok szövődnek. megteremtését. Ez talán kü- laltak a minőségi problémák A Z1M Salgótarjáni Gyára- Ionosén hangzik, hiszen előre megoldása felett, de ki-ki ke- nak egyes üzemeiben a szocia- tudtuk, Salgótarjánban a fe- zemunkájáért is kezességet lista brigádok munkájuk tér- lünkre olvassák saját hibáin- vállalt Eke Géza művezető elmékéinek _ a kályhának, a kat- De azt is tudjuk, hogy ismerte: volt idő, amikor bit űzhelynek _ jobb minősége sem a jegyzőkönyvezés, sera zony a vezetők sem sokat ér dekében segítségül hívták a jog1 ügyintézés évek óta nem ügyeltek a minőségre. gyárral termelési egvüttműkö- oldotta meg a minőségi probJól mondják: amilyen a családfő, olyan a család. Ha a művezető jól irányítja, ellenőrzi a munkát, ha jó a kapcsolat közte és munkásai közt — nagy baj nem történhet. Hogy mi itt vagyunk Salgótarjánban, tudja minden formázó. Tudja azt is, miért jöttünk. Ha visszatérünk, elmondjuk nekik, mit hallót tunk, tapasztaltunk. És a hibákat ki fogjuk javítani. A gyárlátogatás és az ebéd után kiderült, hogy időközben újabb megállapodások születtek. A két szocialista brigád elhatározta: a személyes kapcsolatot fenntartják, levelezni fognak egymással, kicserélik gondjaikat, problémáikat, közük egymással eredményeiket. A két KISZ-titkárnak is van javaslata: legfeljebb két-há- rom héten belül dolgozzanak ki szocialista szerződés-terve zetet, amely a minőségjavítás és az együttműködés más ten nivalóit is összegezi. A tervezetet tárgyalja meg mindkét gyár gazdasági és társadalmi vezetősége, és a salgótarjániak ózdi látogatása so rán írják alá. Mind az ózdiak, mind a salgótarjániak a minőséglánc első szocialista szerződésének előkészítésével két gyár KISZ-szervezetét bízták meg. Németh István ózdi szocialista brigádvezető és Eke Géza művezető ft Tűzhelygyár szerelőijében Keller Ferenccel, a szereidé egyik szocialista, brigádvezetőjével az ózdi samott- téglák minőségéről beszélget. A háttérben Doró Mihály, az ózdiak párttitkára. (Koppány György felvétele) Üzenet étkezett telexen Budapestről: a budapesti Magnezitipari Művek Vezérigazgatóságáról közölték, hogy a vállalat központi gyártelepének termelési osztályvezetője, KISZ-bizottságának titkára és szocialista brigádveaetője kedden, március 18-án. Salgótarjánba érkezik. Itt felkeresik a ZIM Salgótarjáni Gyárát, melynek műszaki és ifjúsági vezetőivel, valamint a szocialista brigádmozgalom helyi képviselőivel megbeszélik a budapesti gyárnak a minöséglánchoz való csatlakozását, illetve azokat a tennivalókat, amelyek a kályhákba, tűzhelyekbe kerülő tűzálló samott-tégák minőségének megjavítását szolgálják. Csizmadia Géza Faluról falura Élet a heg-yek alján J5> Időben tőle egyre lélekben hozzá közelebb... távolabb, egyre ? * A Tanácsköztársaság időszaka Nógrád megyében Befejeződött A Nógrad megyei Munkásmozgalmi Múzeum A Tanács- köztársaság időszaka Nógrád megyében címmel dokumen- tumkiállítást rendezett a megyei József Attila művelődési központ üvegcsarnokában. A megnyitó beszédet március 16- án délelőtt Hankó János, a Nógrád megyei tanács vb elnökhelyettese mondotta. — Ötven éve annak, hogy a csepeli szikratávíró 1919. március 21-én az éter hullámain keresztül hírül adta a világnak, hogy a magyar munkások és parasztok elsőként követve a Szovjetunió népeinek példáját, kezükbe ragadták a hatalmat, kikiáltották a magyarországi proletárdiktatúrát és megteremtették a munkások, parasztok államát, a Magyar Tanácsköztársaságot — kezdte megnyitóját. Majd arról szólott, hogy Nógrád megye kiemelkedő szerepet játszott a Tanácsköztársaság időszakában. A megye munkásosztályának verejtéke biztosította a Tanácsköztársaság időszakában a forradalom szívének, Budapest iparának szénellátását, hiszen a magyarországi szénmedencék jórésze az intervenciós erők megszállása alá került. — Kiállításunk elsősorban emlékeztetni, de ugyanakkor tanítani, nevelni is akar a levéltárakban, múzeumokban megőrzött emlékek révén, A kor levegőjének megismertetésével vissza szeretnénk vinni a szemlélőt az akkori időszakba. Nem is vállalkozhatunk többre, hiszen fél évszázad bizonyítja a költő által megfogalmazott igazságot, hogy: „időben tőle egyre távolabb, lélekben hozzá egyre közelebb" kerülve bontakozik ki a maga a kétnapos honismereti történelmi nagyságában a magyar Tanácsköztársaság időszaka — fejezte be megnyitó beszédét Hankó János. Ezt követően a párt-, az állami, és a társadalmi szervek képviselői, valamint az érdeklődő közönség tapsa közepette az ifjúgárdisták piros szegfűt adtak át a jelenlevő veteránoknak, 1919 hőseinek. Az ünnepi tárlat megnyitóján ott volt Angyal István, Kómár László, Pintér István, Tóth (Zöld) Márton, Tótok Mihály, Petries János, Zsivera János, Kalas László, Benkő Antal, Nagy Béla, és mások, a Tanácsköztársaság részesei, harcosai. Számukra a megnyitó után, ünnepi fogadást adtak a Karancs Szálló mozaiktermében, ahol Hankó János mondott meleg hangú felköszöntőt, amelyet Zsivera János köszönt meg. * Jelentős helyet kapott az 50 éves jubileum méltó megünneplésében az egész megyére kiterjedő honismereti munka is. A Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága, a megyei József Attila művelődési központ, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei Szervezete, és a Magyar Történelmi. Társulat Nógrádi Csoportja március 16- án és 17-én megyei honismereti tanácskozást rendezett Salgótarjánban, a művelődési központban, és a Nógrád megyei Levéltárban. A tanácskozás résztvevői jelen voltak a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára rendezett tárlat megnyitásán vasárnap délelőtt. Ezt követően dr. Molnár Pál, a Nógrád Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának tan aeskozás vezetője nyitotta meg a tanácskozást a központ klubjában. Majd Vadász Sándor, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársának előadása hangzott el a Tanácsköztársaságnak, a magyar és az egyetemes történelemben betöltött helyéről. Délután a Tanácsköztársaság Nógrád megyei történetéből dr Horváth István, a megyei Balassi Bálint könyvtár munkatársa ismertetett részleteket, s utána diavetítés kezdődött. A nap programja egy filmösszeállítás levetítésével zárult, amely a Tanácsköztársaság idején készült eredeti híradó-, riport- és dokumentum filmekből állt. Tegnap a Nógrád megyei Levéltár bemutatásával folytatódott a rendezvénysorozat \z intézményt, a tanácsköztársasági iratokat Schneider Miklós levéltári igazgató mutatta be. A megye honismereti munkásai a művelődési központ klubjában adtak tájékoztatást a Tanácsköztársasággal összefüggő kutatási eredményekről. Ez alkalomra krónika-kiállítás is nyílt a klubban. A rendezvénysorozat zárszavát Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára mondotta, aki bejelentette a felszabadulási pályázat meghirdetését is, melynek ismertetésére még visszatérünk. Hangsúlyozta a Hazafias Népfront IV. kongresszusa szellemében végzett, a honismerettel, a szocialista hazafiságra, és a proletár internacionalizmusra való neveléssel Összefüggő megyét' eredményeket, e a jövő terveket. — Két munkanapot Ws fel a kultúrház építésére. Ritkán hallani Számláról. Távol esik a járás központjától, Balassagyarmattól. A közegbe vezető útvonal is megviselt. Foltozgatják, javítgatják, de nem sokat érnek vele. Néhány napon belül ismét járhatatlan. A községbeliek csak akkor mennek ki a községből, ha halaszthatatlan munkájuk akad- Csak aszük- ség kényszeríti az embereket az utazásra. Autóbuszt kérnek Sok mindenért inemdük kell. Nincs a faluban cipész, a lábbelit Balassagyarmaton kell javíttatniuk. Fodrász is a szomszéd községben akad. A műszerészek időközönként ellátogatnak hozzájuk. De nem ritka, hogyha rádiót akarnak hallgatni és tv-t nézni, a készülékek javítása ügyében bekényszerülnek a városba. A várai jaiak, akik közigazgatásilag Szandához tartoznak, még ritkábban utaznak. Nincs autóbuszjáratuk. Szandaig két kilométert kell gyalogolniuk, ha a reggeli járattal kívánnak elutazni- Pedig sokan járnak Szandára is dolgozni. Most azon fáradoznak, menjen fel a járat Váraljára is. Majoros János, a tanács végrehajtó bizottságának titkára mondta: — Annyi a gondunk, hogy nem is tudom hol kezdjem. .. Végigsétáltunk a községben. Közben találkoztunk Balatoni Jánossal, a község fiatal párttitkárával is. A község vezetőinek nincs szégyenkeznivalójuk. Igyekeznek a községben olyan körülményeket teremteni, hogy a lakosság minél elégedettebb legyen. Fáradságos ez a munka, de nem panaszkodnak- A hatvanas évek elején kigyúlt Szandán a villany. Két új iskolát építettek. Mikor ott jártunk a gyerekek a pedagógusok irányítása mellett fákat ültettek az udvarra. Szép orvosi rendelőjük, óvodájuk van. A vegyes bolt is modem, a falatozót a közeli években alakították át. — Ha a hegyek között is élünk, az emberek érdeklődnek az új iránt. A községben egészen jó a hangulat, a tsz várakozáson felül fizetett. A megalakulás óta az első esztendő, amikor elégedettek vagyunk az eredménnyel — újságolta a párttitkár. Új ház — ú j élet Találkoztunk Mózer György- gyel, az általános iskola igazgatójával. Elmondotta, hogy a téli hónapokban hetenként öt rendezvényt is tartottak- Ebben politikai, tudományos, egészségügyi előadások szerepeltek. A szandaiak szeretnek művelődni. A felnőttek közül is tizennégyen esti iskolában tanulnak. Igaz, sokan távol a községtől keresik meg kenyerüket, hetenként, kéthetenként járnak haza. Érdeklődtünk, hogy a fiata- Lok élhagyják-e a községet? Koplányi Eszter, a fiatalabb nemzedék képviselője magyarázta: — A fiatalok többsége a községből választja ki párját, itt telepednek le. — Közülük hatvanhétén építettek új házat. A takarék- betét meghaladja az egymillió forintot. — Mi mindent elkövetünk, hogy a lakosság jól érezze magát Szandán — mondja a tanács titkáraElőszedi az irattárból ágon dósán őrzött községfejlesztés) tervet. Ezek nem elképzelések. legtöbbjük már valóság. S?ép fekvésű a község főt' re, itt van az új üzlet, amelyet a két új iskola zár le. A tér közepén hősi emlék mű díszeleg. Ma még sáros a tér, rövidesen parkot létesítenek a közepén, A jószágokat is más útvonalon terelik ki a mezőre. Az idén kezdik el a község dolgozóinak régi vágyát is megvalósítani, felépíteni a művelődési otthont. Közel másfél millió forintot gyűjtöttek össze erre a célra. — Nekünk a művelődési otthon felépítése létkérdés — mondja a párttitkár. A tanácstitkárral közösen magyarázta, hogy miután a legszükségesebb közintézményeket felépítették, soron kö vetkezhet a művelődési otthon- így akarják a község dolgozói. A múlt hónap végén falugyűlést tartottak, zsúfolásig megtelt a nagyobb iskola. Nyíltan feltárták, hogy abban az esetben lehet szó a művelődési otthon felépítéséről. ha a lakosság részt vállal a munkából. Az emberek egymás után tették a felajánlásokat. Koplányi András bácsi Váralján lakik, de elsőnek jelentette be: Közös ügy Egymást követték a felszólalások. Varga András, Koplányi György, Koplányi István és még sokan vállaltak munkát a közös ügy érdekében. A tervek szerint az intézmény teljes költsége három millió forint lesz. Ebből a társadalmi munkából jelentős részt vállal a lakosság. Dóska István mondta, aki a közösségért végzett munkával tekintélyt vívott ki magának: — Felépítjük a művelődési jtthont. mert mi vágyakozunk a kultúra iránt. Hozunk a faluba színészeket, a fiataloknak. jó zenészeket, versengjünk, ki tud többet. így küzdjük le azt a távolságot amely elválaszt bennünket a kultúrközpontaktól... A szandaiak tudnak dolgozni, szeretik községüket, vágyakoznak a műveltség után és megteremtik maguknak, hogy az igényeiket kielégíthessék, Majoros János a vb titkára mondta. — Ilyen emberekért, amilyenek a mi falunkban élnek, érdemes fáradozni... A község vezetői iparkodnak is megteremteni, amire szüksége van a lakosságnak- Arról tárgyalnak, hogy törpe vízmüvet építenek, vízvezetékkel látják el a falut. Az új lakásokat már fürdőszobával építették, vízre várnak. A szolgáltatás megjavítása érdekében tárgyalnak arról is, hogy legyen cipész, fodrász, megnyíljon a hentesüzlet, lakáshoz jussanak a pedagógusok. Szanda, ez a hegyek közé rejtett kis község a környék kultúrközpantja akar lenni Boltéi Gyula NÓGRÁD b 1969. február 18-, kedd 3 uesDen revo vauaiatoKat. Kgy ugyan akadt közülük, amely nem vette jó néven, hogy termékeinek minőségét bírálták — a Salgótarjáni Kohászati Üzemek —* de szerencsére van kitől tanulniok. Például az Ózdi Kohászati Üzemek Tűz- állóanyaggyára dolgozóitól, akiknek képviselői március 13-án, csütörtökön meglátogatták a Tűzhelygyárat Eljött a samott-téglák minőségi problémáinak megjavítása fölött védnökséget vállalt KISZ- szervezet titkára, Molnár Károly, de itt volt a gyár párt- titkára, Doró Mihály, főmérnöke, Kiszely Gyula, továbbá Németh István szocialista bri- gádvezetö, Gombkötő István meo-főnök, Szűcs László programkészítő, és a samott-téglák gyártásának veterán szakembere, Eke Géza művezető. — Az egyik legnagyobb hiba — mondotta Keller Ferenc tűzhelygyári szocialista brigádvezető —, hogy sok tégla összeég, összetapad, kalapácscsal kell őket elválasztani egymástól. Egy emberünk néha naphosszat mással sem foglalkozik, csak ezzel. S persze közben sok tégla összetörik. Gyakori jelenség, hogy az egyik téglára ráütünk, peng mint az acél, a másik pedig, mint a kréta — porlik. Bosz- szantóak a méreteltérések, amelyeket többnyire akkor veszünk észre, amikor a saru — amely a kályhaköpenyt, fedlapot összefogja —. nem megy rá a kályhára. Akkor az egészet szét kell szerelni, lefaragni a téglából, s újra összeszerelni. A brigád szalagon dolgozik, normánk van, amelyet, hogy kereshessünk, teljesítenünk kell. De a minőségre is ügyelnünk kell, hiszen nálunk önmeózás van. Keller Ferenc szavait Per- sík Lajos tűzhelygyári osztály- vezető támasztja alá. — Egy kályha körülbelül negyven alkatrészből áll, ebből tíz a samott-tégla ... Egy brigád naponta mintegy százezer forint értékű árut termel. Minden fennakadás a gyárnak is, munkásnak is érzékeny veszteség. A minőségi hibákon kívül'tavaly a késedelmes téglaszállítás is gyakran sújtotta a szereidét. Az. ózdiak közül Kiszely Gyula főmérnök szólt elsőnek: íemaKat. Most gyártó és felhasználó ül egymással szemben — közös, jó ügy érdekében, barátsággal... Ez segíteni fog. Hibáinkat elismerjük. Az egyik legnagyobb hiba, a téglák összetapadása megszűnik egy új vágóberendezés felszerelésével. Ezentúl nem lesz baj a határidők megtartásával sem. Közbeszólások, megjegyzései!: fűszerezik a beszélgetést. A mire teltércsekrSl, a téglák elgörbü- léséröi többen is szólnak. Az ózdi formázó szocialista brigádvezető elismeri: tavaly sok volt a kapkodás. Gondoskodni kellett saját acélművük kiszolgálásáról, az volt az első, minden más megrendelés csak utána következhetett. S hogy a határidőt betarthassák, néha bizony nedvesen került a kemencébe a tégla — perszehogy deformálódott, rosszul égett ki . . . A méreteltérésekkel kapcsolatos problémákról rögtönzött műszaki konferencia támad. Melyik a jobb: a plusz, vagy a mínusz mérettü- rés? — kérdik az ózdiak. Etesi József, a tüzhelygyári párt-vb ter- melé®i felelőse, egyszersmind termelési osztályvezető azt feleli, csak mínusz legyen, vagy csak plusz. Most keveredik, és ez okozza a szerelésnél a bajt. Az ózdiak töprengenek: három országból importálják a tégla alapanyagát. Tulajdonságaik különböznek. Kiszely Gyula főmérnök teszi fel az i-re a pontot: úgy intézik, hogy a salgótarjáni téglák egy országból származó anyagból készüljenek. A salgótarjániak pedig módosítanak a tégla névleges méretein. Valaki megjegyzi, hogy a deformálódási talán csökkentené, ha a konstruktőrök nem terveznének hosszú darabokat. Persik Lajos tiltakozik. Az igény éppen ellenkező: egy kályha — egy darabból álló samott-bélés. Kiszely Gyulánál« tetszik a dolog, érdekli. Küldjenek rajzot az elképzelésről, ők megoldják. Az igényektől nem szabad elmaradni. Az új mechanizmus értése kisugárzik a szavakból és a megállapodásokból. A téglagyártás ideje megszabott? A tűzhelyszerkesztők ne a tervezés végén, hanem az elején alakítsák ki a tűzálló bélés formáit, méreteit. És a végleges döntés előtt kérjék ki az ózdi szakemberek véleményét. A formázóminták kiöntéséhez is segítséget nyújt a Tűzhelygyár. Doró Mihály, az ózdiak párttitkára közli, hogy a minőséglánchoz való csatlakozás kérdéseit megtárgyalta a pártvezetőség is: teljes támogatásáról biztosította a KISZ-szervezetet, erre szólította a szakszervezeti bizottságot is. Felkarolta a kezdeményezést a gyár igazgatója
