Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

Szavalókórus: „Időben tőle egyre távolabb, lélekben hozzá egyre közelebb, emléke bennünk nemcsak megmarad, de nőve nő, « mint óriás mered szemünkbe, mely tizenkét hét alatt nem nyílt ki, ámulattal nézni rája: »Nem látta mit Iát, mily Hatalmasat, de most, hogy fordulón a múlt hasad, már tudja, hogy csudánkat, hogy csabaija.-“” Narrátor: Négy évig tartott a világ rablóhata.mainak viaskodása, négy évig mara­kodtak a föld javainak újra­felosztásán, s a magyar népet azért taszították áruló és go­nosz urai ebbe az öldöklésbe, hogy véráldozatával megtá­massza és kiterjessze évszá­zados zsarnokainak: a német és osztrák császároknak biro­dalmát. hizlalja kizsákmányo­ló urait, ne maradjon ideje igazi ellenségei felismerésére. 1. Szavald: „Országút mentén csatakos árok, Feküsznek benne piros-huszárok. Pint's htis-y-í-oir r*—o-yíf *nentén, Golyó a szívben, vér van a mentén. Morog az ágyú, valahol messze; Nincs nevük nékik, sírjuk is lesz-e? Székelyek? Kunok? Palócok voltak? Most már oly mindemv! T?««ői{ és holtak. Piros hncv5»-ov nvpfr"''"n ültek, Golyók fütyültek, találtak,' öltek. Másutt nyargal már a hadak útja, Huszárok holtát senki se tudja. Felioohoif hnsu' ip rájuk, A szemük nyitva, csukva a szájuk. Feileees éren vfiiog a kánva, Pi-os huszárok szemét kivájja. VsOahol otthon fain wén Unva, Piros huszárok srálát kívánja. Ö. hoev megéltünk ilven vPá-ot* így terem árok piros virágot!** 2. Szavaló: Halálhörgése véres rohamnak, „A sátán kacaja kiséri, Jaj, Száradjon le a szája annak, Aki a háborút dicséri.” 1- Szövegmondő: Az emberiség igen tekinté­lyes hányada a háború alatt sem változott. Még azt az egyet sem tanulta meg, hogy a háború a legfőbb rossz, egészen pontosan kimutatha­tó, hogy a koleránál és a pestisnél is rosszabb. És senki sem vetemedik arra a téboly­ra, hogy a kolera és a pestis létjogosultságát hirdesse, míg a háborúnak még most is vannak őrültjei és millióseám vannak közömbösei. De az Emberben nem hinni lehetetlen, biztosak lehetünk benne, hogy az elkövetkező korok embere, nem is száz, hanem már ötven vagy még kevesebb év múlva, ha meg is érti ennek a háborúnak az elejét, (mert megérti a téve­dést, amelyből származott) semmi esetre sem fogja meg­érthetni a harmadik és ne­gyedik esztendőt, pontosab­ban, az orosz forradalom után következő esztelenséget. Narrátor: Igen, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom messzemutató fénnyel jelezte a népek számára az utat, és a magyar hadifoglyokból is verbuválódott intemaciona- Listák már 1918 májusában így köszönthették május piros harangjait. 2. Szövegmondó: Május piros harangjai lá­zadó dait enekeuieK. e,rőt a harco.oünaK, bízást a csügge- aÓKnek es szent parancsot nunuazoknaK, akik még né­mán nezjü, mint hull a vér, ameiyet a gazok ontanak, akik a piros katonáKikal szemben állnak. , Május piros harangjai ösz- szeKongatják a forradalmi tö­megeket. Most látja meg a népgyilkosok rabló társasá­ga, hogy mennyien vannak azok, akik készek fegyverhez nyúlni, hogy ellenük menje­nek, most látják meg maguk az elnyomottak, hogy milyen legyőzhetetlen, nagy erőt kép­viselnek ők, hogy az egyedüli hatalom, mely a társadalmat tartja, azok ők maguk. És a félbátorság kiegyenesedik, a tétovázás átalakul forró, lán­goló hitté, a poklokon is ke- resztültörő meggyőződéssé. A májusi tömeg a halálos ítélet hirdetője, amelytől rémülten húzódnak be hitvány odújuk­ba mindazok, kik jármot, bi­lincset raktak a világot fenn­tartó milliókra. Május piros harangjai konganak, s ez a kongatás végipdörög a véráztatta föl­dön Fölrepül az égre a vö- rör ugar, s elkergeti a ször­nyű éjszakát amely uralko­dik . P’-^dóvek óta a világ fe­Emléke faennüsnic egyre nő... A Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére Irodalmi színpadi összeállításunkkal segítséget akarunk nyújtani a Tanácsköztársaság méltó megün­neplésére készülő kultúrcsoportoknak, KISZ-szervezeteknek, iskoláknak, összeállításunkban teljes körképet igyekszünk adni: a háborús elégedetlenségektől a polgári demokratikus forradalmon keresztül a dicsőséges Tanácsköztársaság bukásáig. Ahol nincs elég erő a teljes műsor kivitelezésére, lehetőség van az értelemszerű szűkítésre. Színpadi kellék nem szükséges, de a háttér ízléses dekorálása, a párt és a Tanácsköztársaság akkori veze­tőinek arcképei emelhetik a hangulatot. A zenei aláfestést jelöljük magnóról, ahol erre lehetőség van, énekkar beiktatásával szólaltassuk meg. A színpadkép is a helyi adottságoknak megfelelően változtatható, a szavalókőrus mindvégig a színpadon legyen, az egyes részegységek szereplői pedig válthatják egymást. A narrátor, aki összeköti az irodalmi szöve­geket, a színpad szélén álljon. lett, s összegyűjti a forradal­már milliókat, akik letipor­va a múltat, megteremtik a Munka szabad, boldog hazá­ját Kondul-e szívetekben a tűz- hanang, testvérmilliók? Narrátor: És május piros harangjának üzenetét nálunk is felfogták a szívek. 1918- ok­tóber 31-ére virradó éjjelen a budapesti katonák és mun­kások elsöpörték a múlt vé­delmezőit. Ady Endre szavait váltották valóra. 3. Szavaló: „litol szór raktak katonákat, s ,, -okba, Végigkacag: vidám testünkön Győzedelmes tervünk; a Munka. Mi megmunkáltuk, hajh, 161 a lelkek Rabságok, sebek, búk és keservek Tzzadtságos, rossz mairvar földjét S ha most támadunk. le nem vernek.” 4. Szavaló: fül t ítwó*' iftű serege. Villogj tekintet, világbfrő kardunk. Künn, a mezőkön harsog a Tavas/ S mi harcból harcba csapat­sz em lét tartunk. „Ki minket üldöz, szívét váeia ki. Ki minket nem ért, önmagát gyalázza. Mert ott vagyunk mi immár mindenütt: trj a világ nálunk is már, hozsánna. Tűz, vér. láz, újság, boldog változás. Csupa teremtés lángol a szemekben, örök tavasz, örök forradalom. Oh, ékeskedjél, mindig ékeseb­ben.” Narrátor: Le a háborúval! Éljen a béke! Éljen a forra­dalom — harsogta a szabadság ízére kapott tömeg és ezzel határozottságot olthatott vol­na az eddig tétovázó Magyar Nemzeti Tanácsba. De az őszirózsás remények télen át elhervadtak. A forradalmi nép ugyan 1918. november 16- án kikénvs-zerítette a köztár­saság kikiá'tását. de a polgá­rt és jobboldali szociáldemok­rata miniszterek a helyzet stabilizálására törekedtek, s nem akartak hallani arról, hogv a zselléreknek földet, az elnyomottaknak szabadsá­got naevobb k“overet adja­nak. F.^vedii' Kámlvi Mihály jelent meg 1919 február 23- án »«iát birtokán, az egykori kénoinai rsatrrreTŐn és szóit, fölosztó tettével is, az or­szág népéhez: 3. Szövegmondő: Azért jöttünk, hogy amit eddig hirdettünk, azt valóra váltsuk. Évszázados Igazság­talanságot jöttünk jóvátenni. Alapkövét rakiuk most le an­nak a demokratikus birtokre­formnak. amelyet a nép aka­ratából alakult kormány ké­szített a nén számára. Ez a nap egyúttal ünnepe az új Mawaro-sziágnák, mert a feudális Magyarország utolsó maradván vált temetőik el. Riiszke vagyok arra hogv a földocgtást a,z én birtokomon kezdhetők m°s Ez a föld­osztás Kossuth T,aios eszméi. n»k továbbiétólét io'enti Kossuth Lajos fölsz.aborította o iobbéuvokat mi től.szaba- díthlk a zo.oU óaakoit ég n C()a"7_ /jogért 0,0.1 érj C-Voj A köl + a «z»vát. hogv „itt élned, hal­nod kell, megoldjuk egy szó­val, azzal, hogy itt dolgoznod kell.” 4. Szövegmondó: Antal János volt a legelső ember Magyarországon, aki földet kapott. A sánta vitézt tolták, vezették, ölelgetve vit­ték fel az emelvényre, min­denki simogatta a szegény katonát. — Hány gyermeke van, An­tal János? — kérdezte az el­nök. — öt gyermekem, beteg feleségem van. — És földje? — Egy csepp se­Károlyi kezet fogott a ka­tonával: — Ezentúl lesz földje. Meg­gyógyul a feLesége. Dolgos, boldog ember lesz magából, fiam. — ígérem, dolgozni fogok — felelt a mély csendesség­ben a katona Mintha esiküt tenne Le. De nem a császár­nak, hanem a kápolnai nép előtt, amely visszafojtott lé­legzettel figyelt odalent a síkságon. Ez az Antal János megtart­ja az esküjét ha emberi be­csület van a földön. A nép­nek esküdött. Ö csak egy szegény katona A királyok szokták Magyarországon megszegni az esküjüket. Az elnök ezután arra a helyre vezette az embereket, ahol az ő birtoka határos az egri Düsoök uradalmával. Itt megállották, Az elnök kezébe vett egv ásót, és egy ásónyi földet á+dobott a püspök bir­tokára. így ossza fel az egri érsek is a földjeit, mint ő tsszi. Utána mások is megragad­ták az ásót. Minden ásó föld­dé! nőtt-növekedett a domb. Eddig csak koronázási dom­bokat ismert a nép. Itt tán- co’tatták meg lovaikat a ki­rályok. midőn először tették fejükre István koronáját- Ezentúl földosztó dombok is lesznek. Narrátor: De hiába a szép példa, nem talál követőkre. Sőt a föld foglaló parasztokra lövet a polgári kormány, a hadimilliomosok, akik ter- me’és helyett feketéznek, va­luta znak. árdrágítással is hí­gítják a pénzt, megtorlás nél­kül utcára lökhetik munká­saikat, a magát szocialistának valló kormánybiztos a bá­nyatulajdonosok szolgálatá­ban gyilkol/tatja a forradalmi bányászokat, püspöki segéd­lettel nyíltan készül az el­lenforradalom. Az úgynevezett „népkor­mány” minden tüzet a kom­munistákra összpontosít, akik a november 24-én megalakí­tott KMP irányításával egye­dül mutatják a helyes utat, egyedül hirdetnek igazi szo­cialista programot. A KMP vezetőit letartóztatják és csak a munkásság fegyveres fe­nyegetése. a proletárdiktatúra kikiáltását követelő katonák és munkások tízezreinek meemozdulásai. valamint a evőrtes nvugati hatalmak úrt.bb területi követe’ései Indiák rákénvszeríteni a sző­rié1 d°m''k-i t ókat. hogv meg­egyezzenek a OvűHőfoeiház­5. Szövegmondő: Magyarország proletárja a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat. — Az országot az összeomlás anar­chiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremté­se mentheti meg. — A kor­mányhatalmat a párt megbí­zásából a Forradalmi Kor­mányzótanács veszi át. — Ma­gyarország Tanácsköztársa­sággá alakul. A Forradalmi Kormányzótanács haladékta­lanul megkezdi a nagy alko­tások sorozatát a szocializ­mus, a kommunizmus előké­szítésére és megvalósítására. — Kimondja a nagybirtok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vál­lalatok szocializálását. A Magyarországi Szocialis­ta Párt és a Forradalmi Kor­mányzótanács felismeri, mennyi nehézséggel és áldo­zattal kell megküzdenie a magvar munkásságnak, ha elindul ezen a bátor és nagy­szerű úton- — És mégis rá kell lépnünk, és mégis rá mé­láink lépni, mert bízunk a magvar proletárság hősiessé­gében és áldozatkészségében. Rá kell lépnünk, mert csakis így vihetiük gvőzelemre a szocializmus világot megvál­tó ügyét. Narrátor: A Magyar Ta­nácsiköztársaság megalakulá­sát a bolsevik párt üdvözölte először, sziemélvesen fejezte ki 2 * 2 * 4ók>ván«á<*iaiit L°nin. Ma­xim Gorki i és a Kommunis­ta IntpTnacionálé Végrehajtó Bizottsága is, 6. Szövegmondó: Mi a kommunista interna- cionálé nevében azzal a fel­hívással fordulunk az ösz- szes országok munkásaihoz, hogy siessenek testvéreink, a magvaa- munkások és parasz­tok segítségére.. . Szolgálion a magyar szocialista forrada­lom az úiabb proletártoraa- doÍrnak sorozatának kezde­téül. Elérkezett a burzsoá uralom véeé Éljen Magyar- ország munkásosztálya és forraida’mi katonásáig« j,.. Narrátor: De a nemzetközi műnk-5 «-o^ztál!va1 eevütt hitet tesznek a tanácshatn’om mel­lett haladó gondolkodású íróink, költőink is: <v «Tavali»: „Két nép vagyunk ma, muszka és raaevar, ki többet szégyenben élni nem akar, és inkább szenved, inkább be*ehal, de ember lesz és újra fiatal!” 7. Szövegmondő: „Mintha leakasztják a füg­gönyt az ablakról a nyári sö­tét szobában, s egyszerre be­omlik gazdag a*-anyfény: a proletár szemekből úgy lobog ma a szív hősége az értelem fénye Üi és szód világ. Leg­szebb minden világok közt: embervilóe- Valahogy érzik az emberi lélek. 6. Szavaló: „Elvtárs, feszítsd ki mellednek acélját s nézz fel a Napba, mely feletted ég Neked világol már a Nap ezentúl. érted robo^ fel már a tűzVerék. Elmúlt a télnek derme«"** hidegje, megfagytak már mind » i*ha zsarnokok» Narrátor: A különböző szo­ciális intézkedések bizonyítot­ták, hogy Magyarországon most kezdődött az igazi bol­dog és emberi élet. A sokirá­nyú intéz Kedés között a pro­letárdiktatúra kormányának első kötelessége volt, hogy a jövő nemzedeKét felszabadít­sa a testi és lelki rabságból. Megnyílt a lehetőség a mű­velődés iskolai és Iskolán kí­vüli igénybevételére, többek között április 20-án megnyílt a Munkások Gyermekszínhá- aa. 7. Szavaló: „Kis gyermekem, csak nézzél szerteszét, Éretted van itt minden, ami szép, E cifra Hailék, párnás széksorok, Bíborfüggőny, aranyciráda sok, Muzsikaszó, édesen ringató, Akár anyácskád ajkán altató. Miattad van, ten éked zeng, zenél Kis gyermekem, hogy te vidám legyél. S inig zene hangja zeng, elandalit, Csillár csülámló fénye elvakít, S mesehonba jutottál, úgy hiszed, Üj csodák lesik már kis szíved. \ f it "frön v felfut, s rejtelem Mesében élt csak, színes sejtelem, Valóra vált itt, szép aranymadár, Szóló szőlő, e$üst tó, kék határ, Terülj asztal, garabonciás diák, Kis gyerekek, ez aztán szép világ. De van itt más is, jól figyeljetek, Az élet arca nem mindig nevet, Bús könnyek szántják sokszor, és a múlt Gyötörni jár még, az ég is borult, Ha visszapillant rája néhanap. Az ínség kínja, zord, hideg telek, Idegen, gőgös, pávás emberek. Anya könnye, apa arcán a bú. Aztán a gyilkos, véres háború. Kicsiny kenyér, nyűtt cipő, rossz ruha. Az emlékezés zord, sötét, csúnya. Borítsunk fölé fátylat, tűnjön el, Előttünk most új élet énekel: Kapuk tárulnak, kertek nyilának, Gyümölcsök érnek, nektek érnek mind, Lesznek világos, tarka házaink, Szép ruhácskánk, tiszta, friss, mosott. Anya arcán a gond nem szánt . nyomot Es iskolánk lesz kertes, víg, derűs. Tanító néni játszós, hegedűs, És hogyha szorgos, jó lesz a diák, Játszunk neki majd szép komédiát. Bizony, hogy játszunk, vígat, _ nevetőst, Ravasz kis törpét, óriást, erőst, Erdők tündérét, hegyek szellemét, Eletet játszunk és játszunk mesét Lesz móka, tánc és ének is vidám, Minden, amit csak gyermekszív v, , kíván, ts mind azért van, játszik, zeng, zenél, Kis gyermekem, hogy te boldog legyél!” 8. Szövegmondó; A kapitalista azt mondta: — Fiam. gyújts t5két. Ha r>~nzed van mindened van. Pénzen vehetsz kénveimet, élelmet, szerelmet. Pénzed pótolja az észt. erőt mun­kát. .. Gvrh’ts oénzt mert le- hetiPz undok Gonosz és för­telmes* a D^nzeH^rf jobb len­nel Janónál. tvSVc,o.V)Vj mondói ős c.7.ebb A Hollónál. V'H'v magadhoz pénzt, pénzt, pénzt. A kommunista azt mondja: 8 NÓCRÁD — 1969. február 16., vasárnap han rqbo«1<-or?é KMP vehetői­vel fi c 1 QlQ -én már mindenkihez szólhattak: Már nem les ránk orvf—vverelt r.vn.7.. elvtárs, induljunk el az Ti! tavaszba!” — Fiam. gyújts tőkét. Ha szeretet vesz körül, nem kell félned az élettől. Ha erős szövetségben élsz embertár­saiddal, akkor te fölszaba­dulsz. és emberséged belső tartalmát boldogan kiélheted. Ha művész vagy. nem kell emberi hiúságok előtt meg- nyomorodnod. ha tudós vagy. nem kell a kenyérharc seké­lyességében vergődnöd, ha munkás vagy. nem kell a ki­zsákmányolás géprészévé vál­nod. Bármi vagy. követheted életed belső parancsát- em­ber lehetsz. égi tisztaságú, angyal 5 ártatlan'ágii élet- Ki­élheted azt az é’etform.át. a mH vet a te-rn^zet rendelt. Gvűits hát igazi kincseket. .. Légy sueér. me'v az emberi­ség örök naoiából tisztán szökell e’ő hogv a vig+“'«»n- ség felé 'őie k* az embe-in-sg örök sonsánaik büszke vonalát. Narrátor: S annyi rettegett, félelemmel teli, csendő-szu- ronnva! zavart máiu« elseje után. igaz szob-Hc.óo-ban jö­hetett a Vörös Május. Szávalókórus: „Egzengés szavakkal, hogy minden1 i halijai Lángoló betűkkel. Hogy mindenki értse, A szivem vérével, hogy szívekbe szálljon, Hogy zengjen, lángoljon. slko'tson. kiáltson. Úgy hirdetem mostan: Eljött a nagy Május! Minden égtájnak és mlndenlk népnek, Párizsnak úgy, mint a londoni ködnek, Nagy Romániának és minden h--*-- -ak. Akik a tavasznak barrikádot raknak, Tüzszóval kiáltom: Eljött a navy Májust Es a gáncsolóknak és a reszket üknek. Akik a múlt rongyát vágvva visszasírták És nem merik hinni, hogv szebb lesz a hc'nap. Az én szavamban milliók dalolnak És zúgva üzenik: Eljött a nagy Május! A nagy Május eljött, világrengés szülte, Föld megindulása, égnek szakadásai Dübörögve jött el, félelmetes fénnyel, Poklokkal csatázva, pörölve az éjjel, A megváltást hozva: Eljött a nagy Május! S mind a letiportak, a bilincse« néeek, A vérzők, a sfrök, az Ínséggel vertek, Évezredek óta, most először bátran, Titán! erővel, zúzva, harsonában, A szivükből tépik: Eljött a nagy Május! Vllágrengés hozta, világrengé. hajtja* A vörös Keletről a sápadt Nv otra, És nincsen megállás, és jaj a hade.' • ak* Akik a tűzvésznek barrikádot raknak. Fölperzseli őket A nagy vörös Május!” Narrátor: De a proletárdik­tatúra eredményei, azok az intézkedések, amelyekkel ne­héz körülmények között is igyekeztek az új világot ki­teljesedni, nem tetszettek a volt urolkodőosztály levitéz- lett embereinek és sokhelyütt az országban megkezdődött az ellenforradalom szerveztedé­s. Szavaló: „Ezerkllencszáz és tizenkilenc Május és májusi hangulat. ** Mely tiszlg és csendes bok-"tába . , fonta A mély matrózt álmokat. A mély matróz! álmok ott , , fakadtak. A ko-kaszárnva gvér füvén. Hol is Csihaida Pál sza«'ät f» er-tol Húsz egynéhány vSrös matróz- legénye Csihajda Pál vR-R« w—ií i. „ matróz-parancsnok Meséje halk, miként az este Es bánatos, mint amek fent Az én messzi tengeren — a — Egyszóval — mondja — titkos kis paranc« *ött, Parancs, mely úgy szóit: Pont , , , _ t éifó’ ~'ött a Kolostorban p*vfíi*»ire*me1r ««ssz© A tfisr+ek. S7ÓTT11. Dci-zootj»’«vők Négyen: Szakács. Tóth. én Ko-»áv. négy Matrózgyerek s szintannvi ka»*» bély, Szép csöndes járőr-séta útra koi+Onfc, S mikor a fákra r»hí»ritlt »r éj, A klastrom előtt csendesen meo-á mink S kor»net*tnnk a rei»es k»»v''iítin? — Kizörög ott kint? — Mondok én: — A g-roviet, A nép zörög kint, nyisd ki, szén tat vám! •» Szovjet és a nép klastrombán. rit.Vj» t'om aőj» Főleg éjfélkor s karabÄ!»rosan S riadtan szól a pap-kapus s k ohintve t — Mi jót hozoí ily későn. íó fiam? I

Next

/
Thumbnails
Contents