Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
Szavalókórus: „Időben tőle egyre távolabb, lélekben hozzá egyre közelebb, emléke bennünk nemcsak megmarad, de nőve nő, « mint óriás mered szemünkbe, mely tizenkét hét alatt nem nyílt ki, ámulattal nézni rája: »Nem látta mit Iát, mily Hatalmasat, de most, hogy fordulón a múlt hasad, már tudja, hogy csudánkat, hogy csabaija.-“” Narrátor: Négy évig tartott a világ rablóhata.mainak viaskodása, négy évig marakodtak a föld javainak újrafelosztásán, s a magyar népet azért taszították áruló és gonosz urai ebbe az öldöklésbe, hogy véráldozatával megtámassza és kiterjessze évszázados zsarnokainak: a német és osztrák császároknak birodalmát. hizlalja kizsákmányoló urait, ne maradjon ideje igazi ellenségei felismerésére. 1. Szavald: „Országút mentén csatakos árok, Feküsznek benne piros-huszárok. Pint's htis-y-í-oir r*—o-yíf *nentén, Golyó a szívben, vér van a mentén. Morog az ágyú, valahol messze; Nincs nevük nékik, sírjuk is lesz-e? Székelyek? Kunok? Palócok voltak? Most már oly mindemv! T?««ői{ és holtak. Piros hncv5»-ov nvpfr"''"n ültek, Golyók fütyültek, találtak,' öltek. Másutt nyargal már a hadak útja, Huszárok holtát senki se tudja. Felioohoif hnsu' ip rájuk, A szemük nyitva, csukva a szájuk. Feileees éren vfiiog a kánva, Pi-os huszárok szemét kivájja. VsOahol otthon fain wén Unva, Piros huszárok srálát kívánja. Ö. hoev megéltünk ilven vPá-ot* így terem árok piros virágot!** 2. Szavaló: Halálhörgése véres rohamnak, „A sátán kacaja kiséri, Jaj, Száradjon le a szája annak, Aki a háborút dicséri.” 1- Szövegmondő: Az emberiség igen tekintélyes hányada a háború alatt sem változott. Még azt az egyet sem tanulta meg, hogy a háború a legfőbb rossz, egészen pontosan kimutatható, hogy a koleránál és a pestisnél is rosszabb. És senki sem vetemedik arra a tébolyra, hogy a kolera és a pestis létjogosultságát hirdesse, míg a háborúnak még most is vannak őrültjei és millióseám vannak közömbösei. De az Emberben nem hinni lehetetlen, biztosak lehetünk benne, hogy az elkövetkező korok embere, nem is száz, hanem már ötven vagy még kevesebb év múlva, ha meg is érti ennek a háborúnak az elejét, (mert megérti a tévedést, amelyből származott) semmi esetre sem fogja megérthetni a harmadik és negyedik esztendőt, pontosabban, az orosz forradalom után következő esztelenséget. Narrátor: Igen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom messzemutató fénnyel jelezte a népek számára az utat, és a magyar hadifoglyokból is verbuválódott intemaciona- Listák már 1918 májusában így köszönthették május piros harangjait. 2. Szövegmondó: Május piros harangjai lázadó dait enekeuieK. e,rőt a harco.oünaK, bízást a csügge- aÓKnek es szent parancsot nunuazoknaK, akik még némán nezjü, mint hull a vér, ameiyet a gazok ontanak, akik a piros katonáKikal szemben állnak. , Május piros harangjai ösz- szeKongatják a forradalmi tömegeket. Most látja meg a népgyilkosok rabló társasága, hogy mennyien vannak azok, akik készek fegyverhez nyúlni, hogy ellenük menjenek, most látják meg maguk az elnyomottak, hogy milyen legyőzhetetlen, nagy erőt képviselnek ők, hogy az egyedüli hatalom, mely a társadalmat tartja, azok ők maguk. És a félbátorság kiegyenesedik, a tétovázás átalakul forró, lángoló hitté, a poklokon is ke- resztültörő meggyőződéssé. A májusi tömeg a halálos ítélet hirdetője, amelytől rémülten húzódnak be hitvány odújukba mindazok, kik jármot, bilincset raktak a világot fenntartó milliókra. Május piros harangjai konganak, s ez a kongatás végipdörög a véráztatta földön Fölrepül az égre a vö- rör ugar, s elkergeti a szörnyű éjszakát amely uralkodik . P’-^dóvek óta a világ feEmléke faennüsnic egyre nő... A Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére Irodalmi színpadi összeállításunkkal segítséget akarunk nyújtani a Tanácsköztársaság méltó megünneplésére készülő kultúrcsoportoknak, KISZ-szervezeteknek, iskoláknak, összeállításunkban teljes körképet igyekszünk adni: a háborús elégedetlenségektől a polgári demokratikus forradalmon keresztül a dicsőséges Tanácsköztársaság bukásáig. Ahol nincs elég erő a teljes műsor kivitelezésére, lehetőség van az értelemszerű szűkítésre. Színpadi kellék nem szükséges, de a háttér ízléses dekorálása, a párt és a Tanácsköztársaság akkori vezetőinek arcképei emelhetik a hangulatot. A zenei aláfestést jelöljük magnóról, ahol erre lehetőség van, énekkar beiktatásával szólaltassuk meg. A színpadkép is a helyi adottságoknak megfelelően változtatható, a szavalókőrus mindvégig a színpadon legyen, az egyes részegységek szereplői pedig válthatják egymást. A narrátor, aki összeköti az irodalmi szövegeket, a színpad szélén álljon. lett, s összegyűjti a forradalmár milliókat, akik letiporva a múltat, megteremtik a Munka szabad, boldog hazáját Kondul-e szívetekben a tűz- hanang, testvérmilliók? Narrátor: És május piros harangjának üzenetét nálunk is felfogták a szívek. 1918- október 31-ére virradó éjjelen a budapesti katonák és munkások elsöpörték a múlt védelmezőit. Ady Endre szavait váltották valóra. 3. Szavaló: „litol szór raktak katonákat, s ,, -okba, Végigkacag: vidám testünkön Győzedelmes tervünk; a Munka. Mi megmunkáltuk, hajh, 161 a lelkek Rabságok, sebek, búk és keservek Tzzadtságos, rossz mairvar földjét S ha most támadunk. le nem vernek.” 4. Szavaló: fül t ítwó*' iftű serege. Villogj tekintet, világbfrő kardunk. Künn, a mezőkön harsog a Tavas/ S mi harcból harcba csapatsz em lét tartunk. „Ki minket üldöz, szívét váeia ki. Ki minket nem ért, önmagát gyalázza. Mert ott vagyunk mi immár mindenütt: trj a világ nálunk is már, hozsánna. Tűz, vér. láz, újság, boldog változás. Csupa teremtés lángol a szemekben, örök tavasz, örök forradalom. Oh, ékeskedjél, mindig ékesebben.” Narrátor: Le a háborúval! Éljen a béke! Éljen a forradalom — harsogta a szabadság ízére kapott tömeg és ezzel határozottságot olthatott volna az eddig tétovázó Magyar Nemzeti Tanácsba. De az őszirózsás remények télen át elhervadtak. A forradalmi nép ugyan 1918. november 16- án kikénvs-zerítette a köztársaság kikiá'tását. de a polgárt és jobboldali szociáldemokrata miniszterek a helyzet stabilizálására törekedtek, s nem akartak hallani arról, hogv a zselléreknek földet, az elnyomottaknak szabadságot naevobb k“overet adjanak. F.^vedii' Kámlvi Mihály jelent meg 1919 február 23- án »«iát birtokán, az egykori kénoinai rsatrrreTŐn és szóit, fölosztó tettével is, az ország népéhez: 3. Szövegmondő: Azért jöttünk, hogy amit eddig hirdettünk, azt valóra váltsuk. Évszázados Igazságtalanságot jöttünk jóvátenni. Alapkövét rakiuk most le annak a demokratikus birtokreformnak. amelyet a nép akaratából alakult kormány készített a nén számára. Ez a nap egyúttal ünnepe az új Mawaro-sziágnák, mert a feudális Magyarország utolsó maradván vált temetőik el. Riiszke vagyok arra hogv a földocgtást a,z én birtokomon kezdhetők m°s Ez a földosztás Kossuth T,aios eszméi. n»k továbbiétólét io'enti Kossuth Lajos fölsz.aborította o iobbéuvokat mi től.szaba- díthlk a zo.oU óaakoit ég n C()a"7_ /jogért 0,0.1 érj C-Voj A köl + a «z»vát. hogv „itt élned, halnod kell, megoldjuk egy szóval, azzal, hogy itt dolgoznod kell.” 4. Szövegmondó: Antal János volt a legelső ember Magyarországon, aki földet kapott. A sánta vitézt tolták, vezették, ölelgetve vitték fel az emelvényre, mindenki simogatta a szegény katonát. — Hány gyermeke van, Antal János? — kérdezte az elnök. — öt gyermekem, beteg feleségem van. — És földje? — Egy csepp seKárolyi kezet fogott a katonával: — Ezentúl lesz földje. Meggyógyul a feLesége. Dolgos, boldog ember lesz magából, fiam. — ígérem, dolgozni fogok — felelt a mély csendességben a katona Mintha esiküt tenne Le. De nem a császárnak, hanem a kápolnai nép előtt, amely visszafojtott lélegzettel figyelt odalent a síkságon. Ez az Antal János megtartja az esküjét ha emberi becsület van a földön. A népnek esküdött. Ö csak egy szegény katona A királyok szokták Magyarországon megszegni az esküjüket. Az elnök ezután arra a helyre vezette az embereket, ahol az ő birtoka határos az egri Düsoök uradalmával. Itt megállották, Az elnök kezébe vett egv ásót, és egy ásónyi földet á+dobott a püspök birtokára. így ossza fel az egri érsek is a földjeit, mint ő tsszi. Utána mások is megragadták az ásót. Minden ásó földdé! nőtt-növekedett a domb. Eddig csak koronázási dombokat ismert a nép. Itt tán- co’tatták meg lovaikat a királyok. midőn először tették fejükre István koronáját- Ezentúl földosztó dombok is lesznek. Narrátor: De hiába a szép példa, nem talál követőkre. Sőt a föld foglaló parasztokra lövet a polgári kormány, a hadimilliomosok, akik ter- me’és helyett feketéznek, valuta znak. árdrágítással is hígítják a pénzt, megtorlás nélkül utcára lökhetik munkásaikat, a magát szocialistának valló kormánybiztos a bányatulajdonosok szolgálatában gyilkol/tatja a forradalmi bányászokat, püspöki segédlettel nyíltan készül az ellenforradalom. Az úgynevezett „népkormány” minden tüzet a kommunistákra összpontosít, akik a november 24-én megalakított KMP irányításával egyedül mutatják a helyes utat, egyedül hirdetnek igazi szocialista programot. A KMP vezetőit letartóztatják és csak a munkásság fegyveres fenyegetése. a proletárdiktatúra kikiáltását követelő katonák és munkások tízezreinek meemozdulásai. valamint a evőrtes nvugati hatalmak úrt.bb területi követe’ései Indiák rákénvszeríteni a szőrié1 d°m''k-i t ókat. hogv megegyezzenek a OvűHőfoeiház5. Szövegmondő: Magyarország proletárja a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat. — Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg. — A kormányhatalmat a párt megbízásából a Forradalmi Kormányzótanács veszi át. — Magyarország Tanácsköztársasággá alakul. A Forradalmi Kormányzótanács haladéktalanul megkezdi a nagy alkotások sorozatát a szocializmus, a kommunizmus előkészítésére és megvalósítására. — Kimondja a nagybirtok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását. A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács felismeri, mennyi nehézséggel és áldozattal kell megküzdenie a magvar munkásságnak, ha elindul ezen a bátor és nagyszerű úton- — És mégis rá kell lépnünk, és mégis rá méláink lépni, mert bízunk a magvar proletárság hősiességében és áldozatkészségében. Rá kell lépnünk, mert csakis így vihetiük gvőzelemre a szocializmus világot megváltó ügyét. Narrátor: A Magyar Tanácsiköztársaság megalakulását a bolsevik párt üdvözölte először, sziemélvesen fejezte ki 2 * 2 * 4ók>ván«á<*iaiit L°nin. Maxim Gorki i és a Kommunista IntpTnacionálé Végrehajtó Bizottsága is, 6. Szövegmondó: Mi a kommunista interna- cionálé nevében azzal a felhívással fordulunk az ösz- szes országok munkásaihoz, hogy siessenek testvéreink, a magvaa- munkások és parasztok segítségére.. . Szolgálion a magyar szocialista forradalom az úiabb proletártoraa- doÍrnak sorozatának kezdetéül. Elérkezett a burzsoá uralom véeé Éljen Magyar- ország munkásosztálya és forraida’mi katonásáig« j,.. Narrátor: De a nemzetközi műnk-5 «-o^ztál!va1 eevütt hitet tesznek a tanácshatn’om mellett haladó gondolkodású íróink, költőink is: <v «Tavali»: „Két nép vagyunk ma, muszka és raaevar, ki többet szégyenben élni nem akar, és inkább szenved, inkább be*ehal, de ember lesz és újra fiatal!” 7. Szövegmondő: „Mintha leakasztják a függönyt az ablakról a nyári sötét szobában, s egyszerre beomlik gazdag a*-anyfény: a proletár szemekből úgy lobog ma a szív hősége az értelem fénye Üi és szód világ. Legszebb minden világok közt: embervilóe- Valahogy érzik az emberi lélek. 6. Szavaló: „Elvtárs, feszítsd ki mellednek acélját s nézz fel a Napba, mely feletted ég Neked világol már a Nap ezentúl. érted robo^ fel már a tűzVerék. Elmúlt a télnek derme«"** hidegje, megfagytak már mind » i*ha zsarnokok» Narrátor: A különböző szociális intézkedések bizonyították, hogy Magyarországon most kezdődött az igazi boldog és emberi élet. A sokirányú intéz Kedés között a proletárdiktatúra kormányának első kötelessége volt, hogy a jövő nemzedeKét felszabadítsa a testi és lelki rabságból. Megnyílt a lehetőség a művelődés iskolai és Iskolán kívüli igénybevételére, többek között április 20-án megnyílt a Munkások Gyermekszínhá- aa. 7. Szavaló: „Kis gyermekem, csak nézzél szerteszét, Éretted van itt minden, ami szép, E cifra Hailék, párnás széksorok, Bíborfüggőny, aranyciráda sok, Muzsikaszó, édesen ringató, Akár anyácskád ajkán altató. Miattad van, ten éked zeng, zenél Kis gyermekem, hogy te vidám legyél. S inig zene hangja zeng, elandalit, Csillár csülámló fénye elvakít, S mesehonba jutottál, úgy hiszed, Üj csodák lesik már kis szíved. \ f it "frön v felfut, s rejtelem Mesében élt csak, színes sejtelem, Valóra vált itt, szép aranymadár, Szóló szőlő, e$üst tó, kék határ, Terülj asztal, garabonciás diák, Kis gyerekek, ez aztán szép világ. De van itt más is, jól figyeljetek, Az élet arca nem mindig nevet, Bús könnyek szántják sokszor, és a múlt Gyötörni jár még, az ég is borult, Ha visszapillant rája néhanap. Az ínség kínja, zord, hideg telek, Idegen, gőgös, pávás emberek. Anya könnye, apa arcán a bú. Aztán a gyilkos, véres háború. Kicsiny kenyér, nyűtt cipő, rossz ruha. Az emlékezés zord, sötét, csúnya. Borítsunk fölé fátylat, tűnjön el, Előttünk most új élet énekel: Kapuk tárulnak, kertek nyilának, Gyümölcsök érnek, nektek érnek mind, Lesznek világos, tarka házaink, Szép ruhácskánk, tiszta, friss, mosott. Anya arcán a gond nem szánt . nyomot Es iskolánk lesz kertes, víg, derűs. Tanító néni játszós, hegedűs, És hogyha szorgos, jó lesz a diák, Játszunk neki majd szép komédiát. Bizony, hogy játszunk, vígat, _ nevetőst, Ravasz kis törpét, óriást, erőst, Erdők tündérét, hegyek szellemét, Eletet játszunk és játszunk mesét Lesz móka, tánc és ének is vidám, Minden, amit csak gyermekszív v, , kíván, ts mind azért van, játszik, zeng, zenél, Kis gyermekem, hogy te boldog legyél!” 8. Szövegmondó; A kapitalista azt mondta: — Fiam. gyújts t5két. Ha r>~nzed van mindened van. Pénzen vehetsz kénveimet, élelmet, szerelmet. Pénzed pótolja az észt. erőt munkát. .. Gvrh’ts oénzt mert le- hetiPz undok Gonosz és förtelmes* a D^nzeH^rf jobb lennel Janónál. tvSVc,o.V)Vj mondói ős c.7.ebb A Hollónál. V'H'v magadhoz pénzt, pénzt, pénzt. A kommunista azt mondja: 8 NÓCRÁD — 1969. február 16., vasárnap han rqbo«1<-or?é KMP vehetőivel fi c 1 QlQ -én már mindenkihez szólhattak: Már nem les ránk orvf—vverelt r.vn.7.. elvtárs, induljunk el az Ti! tavaszba!” — Fiam. gyújts tőkét. Ha szeretet vesz körül, nem kell félned az élettől. Ha erős szövetségben élsz embertársaiddal, akkor te fölszabadulsz. és emberséged belső tartalmát boldogan kiélheted. Ha művész vagy. nem kell emberi hiúságok előtt meg- nyomorodnod. ha tudós vagy. nem kell a kenyérharc sekélyességében vergődnöd, ha munkás vagy. nem kell a kizsákmányolás géprészévé válnod. Bármi vagy. követheted életed belső parancsát- ember lehetsz. égi tisztaságú, angyal 5 ártatlan'ágii élet- Kiélheted azt az é’etform.át. a mH vet a te-rn^zet rendelt. Gvűits hát igazi kincseket. .. Légy sueér. me'v az emberiség örök naoiából tisztán szökell e’ő hogv a vig+“'«»n- ség felé 'őie k* az embe-in-sg örök sonsánaik büszke vonalát. Narrátor: S annyi rettegett, félelemmel teli, csendő-szu- ronnva! zavart máiu« elseje után. igaz szob-Hc.óo-ban jöhetett a Vörös Május. Szávalókórus: „Egzengés szavakkal, hogy minden1 i halijai Lángoló betűkkel. Hogy mindenki értse, A szivem vérével, hogy szívekbe szálljon, Hogy zengjen, lángoljon. slko'tson. kiáltson. Úgy hirdetem mostan: Eljött a nagy Május! Minden égtájnak és mlndenlk népnek, Párizsnak úgy, mint a londoni ködnek, Nagy Romániának és minden h--*-- -ak. Akik a tavasznak barrikádot raknak, Tüzszóval kiáltom: Eljött a navy Májust Es a gáncsolóknak és a reszket üknek. Akik a múlt rongyát vágvva visszasírták És nem merik hinni, hogv szebb lesz a hc'nap. Az én szavamban milliók dalolnak És zúgva üzenik: Eljött a nagy Május! A nagy Május eljött, világrengés szülte, Föld megindulása, égnek szakadásai Dübörögve jött el, félelmetes fénnyel, Poklokkal csatázva, pörölve az éjjel, A megváltást hozva: Eljött a nagy Május! S mind a letiportak, a bilincse« néeek, A vérzők, a sfrök, az Ínséggel vertek, Évezredek óta, most először bátran, Titán! erővel, zúzva, harsonában, A szivükből tépik: Eljött a nagy Május! Vllágrengés hozta, világrengé. hajtja* A vörös Keletről a sápadt Nv otra, És nincsen megállás, és jaj a hade.' • ak* Akik a tűzvésznek barrikádot raknak. Fölperzseli őket A nagy vörös Május!” Narrátor: De a proletárdiktatúra eredményei, azok az intézkedések, amelyekkel nehéz körülmények között is igyekeztek az új világot kiteljesedni, nem tetszettek a volt urolkodőosztály levitéz- lett embereinek és sokhelyütt az országban megkezdődött az ellenforradalom szerveztedés. Szavaló: „Ezerkllencszáz és tizenkilenc Május és májusi hangulat. ** Mely tiszlg és csendes bok-"tába . , fonta A mély matrózt álmokat. A mély matróz! álmok ott , , fakadtak. A ko-kaszárnva gvér füvén. Hol is Csihaida Pál sza«'ät f» er-tol Húsz egynéhány vSrös matróz- legénye Csihajda Pál vR-R« w—ií i. „ matróz-parancsnok Meséje halk, miként az este Es bánatos, mint amek fent Az én messzi tengeren — a — Egyszóval — mondja — titkos kis paranc« *ött, Parancs, mely úgy szóit: Pont , , , _ t éifó’ ~'ött a Kolostorban p*vfíi*»ire*me1r ««ssz© A tfisr+ek. S7ÓTT11. Dci-zootj»’«vők Négyen: Szakács. Tóth. én Ko-»áv. négy Matrózgyerek s szintannvi ka»*» bély, Szép csöndes járőr-séta útra koi+Onfc, S mikor a fákra r»hí»ritlt »r éj, A klastrom előtt csendesen meo-á mink S kor»net*tnnk a rei»es k»»v''iítin? — Kizörög ott kint? — Mondok én: — A g-roviet, A nép zörög kint, nyisd ki, szén tat vám! •» Szovjet és a nép klastrombán. rit.Vj» t'om aőj» Főleg éjfélkor s karabÄ!»rosan S riadtan szól a pap-kapus s k ohintve t — Mi jót hozoí ily későn. íó fiam? I
