Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

Mit kell titkolni Morandinak? Hétköznapok fehérben Nógrádban 1968-ban egy- miilio-iici..„..„u11K.Ct De- teget vizsgáltak meg. A szá­mon négy rendelőintézet osz­tozott. Salgótarjánba, a me­gyei kórház rendelőintézeté­be a megyeszékhely, a sal­gótarjáni járás és a szécsényi járás egy részének betegei járnak. Tavaly ötszáznegy- vennégyezer-kétszázhuszon- két vizsgálat volt. Az intézet­ben 30 orvos dolgozik. Szürke hétköznap. „Nagy­üzem” az emeleten és a föld­szinten. Betegek. Felirat: „Nőgyógyászat.” Tavaly 34 049 vizsgálat volt ebben a rende­lőben. A szemészeten nyolc­százzal több. Dr. Guläcsy György szülész-nőgyógyász szakorvos 25143 beteget vizs­gált meg, dr. Keresztúri Ist­ván szemész-szakorvos 17 ezer 464-et — Makói vagyok. Ott él a családom. A József Attila Gimnáziumban érettségiztem. Orvosnak készültem. A felvé­teli előtt Szegeden két évig dolgoztam, fizikai munkán. 1963-ban- végeztem Szegeden, öt év múlva szakvizsgáztam. Amikor szigorló éves voltam, megnősültem. Feleségem is szakmabeli: gyermekgyó­gyász. Hat éve vagyok Sal­gótarjánban. Dr. Keresztúri István fDr. Keresztúri István Fecs­két szív. Naponta több mint egy dobozzal. Betegeinek nem ajánlja a dohányzást.) — A megyei kórház főorvo­sa 1963-ban Szegeden járt. Elmondta: törzsgárdát szeret­nének „kiépíteni”. Jöttünk. A kezdet nehéz volt- Megérteni, megszeretni a betegeket, gondjaikkal, bajaikkal együtt. Mert ezt is elmondják. Itt is, az utcán is. Meghallgatom. A mai nap? Minden nap fél hétkor kelek. A feleségemmel együtt indulunk. A kocsimat — Skodám van — nem hasz­nálom. Rossz az idő. A fiam négyéves. Attilát én viszem az óvodába. Minden reggel kávéit iszom. Másféle-két ada­got. Az autóbuszon arra gon­doltam, hányán lesznek ma Az első betegem egy 46 éves asszony volt. Könnytömlő műtétet hajtottunk végre raj­ta. Még nem gyógyult meg- A műtét sem volt sima. Két óráig rendeltem, utána a kórházba mentem ügyelni Itt találkoztam a feleségem me-1, beszéltünk pár monda tot. A kórházban fél ötig vol tarn. (A szemész-orvos naponta 195 beteget vizsgál. Szem­üveget kapnak a páciensei. A kérdések és a betegek kü lönbözők. Egy biztos: a ren­delőben megfordulók 65 szá­zaléka nő, 35 százaléka fér ft.) Dr. Keresztúri István még ezt mondja: — Reggel hetven—nyolcva- nan is szorongnak az ajtó előtt. Ha beosztanák az időt. könnyebb, gyorsabb lenne a rendelés. Jönnének nyolcra, tízre, tizenegyre is. Megsze­rettük a várost. Szeretnénk itt maradni, végleg leteleped­ni. * Dr. Gulácsy György is Sze­geden végzett. Már régen tarjámnak számít- Mióta is? — Pontosan tizenöt éve dolgozom Salgótarjánban. Amikor idejöttem, kevesen voltunk. Nem volt véradóál- lomás. A gyermekosztályon az éjszakai ügyeletet is ellát­tuk. A betegek elhelyezése sem volt a legjobb. Most? Te­lik az idő. Változtak a körül­mények. I (Ellátja az onkológiai ren­delést is. Ha úgy adódik, Nagybátony és a Kohászati Üzemek betegeinek rendelé­sénél is „besegít”.) — „Közepes napom volt. A kórházban körülbelül éjjel egykor volt egy nehéz eset. A kollégámnak . kettő. Három­tól öt óráig aludni is tudtam. Reggel referálási nap volt Ezen részt vettem. Fél tízig tartott- Ezután bejöttem a rendelőbe. Volt már rosszabb napom is. Tanácsadás, visz­,'zarendelt betegek, terhesség- inegszakítások. Közeledett a két óra. AB-bizottsági ülés. Átlagosan 70—75 beteget keli ilyenkor meghallgatni. (Táppénzes esetekről, ezek­ből adódó jogi problémákról szól. Ha kell, telefonál, s így Dr. Gulácsy György is segít. Fiatalos lendülettel beszél Naponta 116 beteget fogad átlagban. Közülük nyolcvan-nyolcvanötöt vizs­gál. A többiek tanácsot kap­nak.) — Fél öt után értem haza a feleségemmel együtt. Várt a lányom, a fiam. A szoká­sos családi beszélgetés kezdő­dött. Elmondtuk, kivel íru történt- Ezután átnéztem a napi sajtót. Bekapcsoltam a rádiót, este a tévét. Olvas­tam is. Szeretem az útleíráso­kat. A gyerekektől kaptam egy könyvet. Hanzelka—Zik- munk: „Ezerkót éjszakaiját olvasom. Van egy Moszkvi­csom. Kirándulni nagyon szeretek, bár kevés az időm. A kocsit nem tudom kihasz­nálni. Dr. Gulácsy György a ren­delőbe siet. Mosolyog, amikor megkérdem: van-e panasza? — Nincs. Nem vagyok ide­ges, „kiborulni” sem szoktam. A dohányzásról hat és fél éve leszoktam. Köhögtem és ér­szűkületet sem akartam. Hogy fárasztó-e a munkám? Nézze: negyvenhat éves va­gyak. Kezdetben?-.. -Látta A tévé galériája című műsor­ban. amikor Szász Endre a „Sánkánytojás” című képet magyarázta? ö negyvenhá­rom éves. Szokács László A svéd televízió estje (ked­den, 18.ltö-töl). Kedden este a svéd tv sok produkciójából lát­hatunk válogatást, amiben tv- játék, zenés film és több kis- film kapott helyet. Kiemel­nénk az Ali Sjöberg és Vil­helm Moberg által írt A bíró című filmet, amit Alf Sjöberg rendezett s a két főszereplő: Ingrid Thulin (őt az Ingmar Bergmann filmekből ismer­hetjük) és Per Myrberg. A film 20-20-kor kerül adásra. A film drámai fordulatokban bővelkedik, néhol krimisze- rűen izgalmas. Ha már nem volnál az enyém (szerda, 20.20). Zenes olasz film. Nemrégiben mu­tatta be a televízió — szép sikerrel — a „Térdenállva megyek hozzád” című zenés Gianni Morandi filmet. Ez a film annak folytatása, a cse- 'ekménye is ott kezdődik, ahol az előző abbamaradt, a fiatalok egymáséi lesznek, ám Morandinak ezt titkolnia kell, hiszen ha kitudódna a Jelenet a „Reggelire két fér­fi című tv játékból (szombat) házasság, elveszítené nagyszá­mú női hódolóját. Ez sok bo­nyodalmat okoz és ismét több alkalmat biztosít arra, hogy Morandi énekeljen. Kompozíció 69’ (szombat. 18.20). Ezzel a címmel alakul Újjá a Képről képre című Ezekben a napokban születik meg a kormányzó első fiúunokája. A négygyermekes Horthy Miklósnak 72 esz­tendős koráig kell erre várnia. Életében sok mindent el­ért, de gyermekeiben kevés öröme telik. Magdolna fia- ' talon meghalt, Paula első házassága nem sikerült, s a j második, amelyet gróf ifj. Nagykárolyi Károlyi Gyulával | kötött, sem lett boldog. A férj egyébként már előzőleg i sógora volt feleségének: ifj Horthy Miklós három évvel j előbb vette el feleségül gróf Nagykárolyi Károlyi Mária 1 Sonsueiát, gróf ifj. Károlyi Gyula nővérét. így tehát Paiula egyben a bátyja sógornője lesz. Ez a házassága sem boldog, mert tüdőbaja miatt nem szülhet íy érmékét. Paula esztendők óta szanatóriumban él már. A második férjet az após kedveli, tagja a családi kama­t-illának, Horthy nagyon jó véleménnyel van róla, mert a vő mindig fenntartás nélkül osztja apósa álláspontját, s nem győz kifejezést adni államférfiúi nagysága felett ér­zett csodálatának. 23. Sürgős a finnnoka Ifj. Horthy Miklós és gróf Nagykárolyi Károlyi Son- >uela házasságából csak két leányunoka születik. Az ifj. Horthy 1929-ben lovas-polózás közben szerencsétlenül jár, leesik a lóról, amely megtapossa. Sokáig élet-halál között lebeg, s bár életben marad, sem házasé leire, sem össze­függő gondolkodásra nem képes többé. Az apa — kör­nyezetének tanácsára — 1939-ben el távolítja őt az or­szágból. Brazíliába nevezi ki követnek. Rio de Janeiro-i utazását egyben arra is felhasználja, hogy a család va­gyonának egy részét biztonságba helyezze. 1939. decem­— 67 — bér 28-án Budapestről Triesztbe diplomáciai futár étke­zik, akit a kővetkező napokban még két megbízott kö­vet, tömött, lepecsételt futárpoggyásszal. Triesztben vár­ják meg az állomáshelyére utazó ifj. Horthy Miklóst, akinek hajója innen indul az akkori brazil fővárosba. A főméltóságú családból származó új követ néhány nap múlva átveszi a csomagokat, és a Savoya nevű őceánjá- rón Dél-Amerikába indul. A diplomáciai bőröndökben sok ezer angol font, más vailuta és arany rúd rejtőzik. A kormányzó fia a három és fél millió pengőnyi (!!!) érté­ket argentin és brazil bankokban helyezi el­A legidősebb gyermek, István sehogyan sem akar megházasodni. Az apja minden reménysége pedig ebben a fiában van, aki 1904. december 9-án született Palában. Magánúton ott végzi el az elemi iskolát is. A háború esztendeiben, 1914—18-ig Becsben és Badenben járja a középiskola négy alsó osztályát. Apja azt szeretné, ha az ő hivatását követné, s Istvánt fel is veszik a fiumei ha­ditengerészeti iskolába, de mielőtt tanulmányait meg­kezdhetné, bekövetkezik az összeomlás. Nem lehet belőle fiumei tengerésznövendék, s így gimnáziumban tanul to­vább. A budapesti Toldy Ferenc Reálgimnáziumba jár négy esztendőt, s ott is érettségizik. A gimnázium után a műegyetemre iratkozik be. S amikor megkapja a gé­pészmérnöki diplomát, apja két esztendőre egy vadász­expedícióval Afrikába küldi világot látni. Hazatérése után a csepeli gyárban a repülőgépmotor-osztály mérnö­ke, s miután itt is némi gyakorlatot szerez, főméltóságú papa utasítására Detroitban, a Ford Műveknél a kísérle­ti tervezési osztályon dolgozik, hogy ezt is kitapasztalja. A nyári szabadsága alatt Horthy Istvánnak — hiszen nem a fizetéséből, hanem az apjától kapott bőséges zsebpénzből él — módja van rá, hogy autón bejárja az Egyesült Államokat. Huszonhat éves korában, miután lehetősége nyílt rá, hogy tapasztalatokat gyűjtsön, ha­zatér. 1930-at írunk, a nagy gazdasági válság, a munka­nélküliség talán legsúlyosabb esztendejét, de a kor­mányzó fiának természetesen nincsenek elhelyezkedési gondjai. A MÁVAG az autóosztály helyettes vezetője­ként alkalmazta, gyorsan halad előre, s hamarosan már ő lesz a MÁVAG vezérigazgatója. A „kis Horthy”, ahogyan városszerte nevezik, kül­földön főként azt tanulta meg, miként él az Egyesült Ál- írnok felső tízezrének aranyifjúsága. Mérnöki, sőt ve­Villanások a tv műsorából képzőművészeti magazin. Természetesen nemcsak cím­változásról van szó. Az ed­digi célok — a friss, képző- művészeti témába vágó in­formációk, illusztrált tájékoz­tatók — mellett, az új for­ma tartalmaz értékelő kom­mentárokat, vitákat, kritiká­kat, interjúkat, egyszóval ki­terjeszti „működési terüle­tét”. Állandó műsorvezetője Bereczky Lóránd, a Művelő­désügyi Minisztérium mun­katársa lesz. A havonta je­lentkező műsor első számá­ban — ezúttal a Beköszöntő után, amely az új jelleg is­mertetését, és a váLtozfutás indokolását is nyújtja, a Kép­zőművészek Szövetségének tisztúj ít.ásávai foglalkozik, Somogyi József szobrászmű­vész elnökkel és Mikó Sán­dor belsőépítész főtitkárral készített interjú keretében. Ezenkívül: Budapest térké­pén mutatja be. a főváros ,ő- állító helyeit és azt, hogy hol mi tekinthető meg. Friss vi­déki filmtudósításokkal és külföldi hírekkel, majd vé­gezetül Brassai: Beszélgetések Picasisoval című könyvének ismertetésével zárul az adaa Pórul járt a traktoros A tervfcárgyaló közgyűlésen Ba­kó Antal volt a leghangosabb. A fiatalembert ismerte mindenki a fai uban, bár csak néhány hónap­ja szegődött a szövetkezethez. Lánctalpassal dolgozott a gépál­lomáson, s amikor a szövetkezet megvásárolta a gépet, vele jött a traktoros is. örült a jó munka­erőnek, hogyne örült volna Ban­kó Péter, az elnök. — Gyere csak Anti fiam, gyere. Keresel nálunk éppen úgy, mini a gépállomáson — biztat gáttá. a fiatalembert. Emiatt gyűlt aztán meg a baja Bakó Antival a tervtárgyaló köz­gyűlésen. A vezetőség a munka­egységet ajánlotta a traktorosok­nak. Dolgozzanak úgy mint a ta­gok. Bakó Antal mindjárt elsőnek lendítette magasba a kezét. Hango­san, kicsit talán még túl hango­san is pörölt az elnökkel: — Nem ezt ígérte, Péter bá­tyám! Azzal jöttem magukhoz, hogy megadja a gépállomási pénzt. . . Az pedig nem húsz fo­rint, mint a munkaegység! Éppen a duplája! Tanácstalanul Takargatta fe- jebúbját az elnök. 1 — Anti fiam — próbálta végül jobb belátásra bírni a felhevült fiatalembert, — nem biztos az, hogy így jársz jobban. .. Mos! még csak húsz forintot fizetünk... — Nekem most is élni kell — vágta el a magyarázkodást a traktoros. — Csak akkor szántok, ha fizetnek is érte! Engedett az elnök, hogyne en­gedett volna. Hiszen nem vállal­hatta, hogy földek maradjanak szántatlanul, vetetlenül. Am nem tartott tovább két esz­tendőnél Bakó Antal tündöklésé. A szövetkezet mindig többet űze­tett. Legutóbb pedig kerek húsz fo­rinttal volt magasabb a tagok munkaegysége, mint a traktoros biztos pénze. így aztán hiába szorgalmaskodott össze nyolc­száznál is több egységet Bakó Antal. Szomszédja, Molnár István, a 650 munkaegységgel jobban járt. A közgyűlés végén csendesen, félrevonta az elnököt. — Ha lehetne, Péter bátyám.. . Számoljanak jövőre engem is az itteni egységgel. .. — Lehet, hogyne lehetne Anti fiam! Bán én az elején meg­mondtam neked, te fogsz veszíte­ni — s jókedvűen kacsintott a pórul járt traktorosra. V. G. zérigazgatói munkakörénél jobban érdeklik az éjszakai élet örömei. S mivel rangja és pénze is van, s ha elkezd mulatni, mindkettővel vajmi keveset törődik, kedvencé­vé válik a budapesti éjszakai életnek, A jóvágású, feke­te fiatalember egyaránt közkedvelt a táncosnők és a könnyebb vérű társaságbéli úrilányok körében, legfel­jebb a főpincérek számára kellemetlen a megjelenése. Akármennyi pénze is van, a fiatal Horthynak ez soha­sem elég, s gyakran marad adós a számla kiegyenlítésé­vel. A főpincéreknek nem kell félniök, hogy elveszik a pénzük, biztosak lehetnek benne, hogy rövidesen meg­jelenik a kabinetirodából egy úr, aki a főméltóságú asz- szony megbízásából, megfelelő borravalóval megtoldva rendezi a számlát, de mindig hozzáteszik: a főméltóságú asszony meghagyta, hogy ez az utolsó eset, s ha még egyszer tűrik fia lerészegedését, annak súlyos következ­ményed lesznek. Amikor a kormányzó fia legközelebb megjelenik, megpróbálják alázatosan, dadogva figyelmeztetni, de vesztükre. Horthy István nemcsak a kabinetiroda urai­ra tesz nyomdafestéket nem tűrő kijelentéseket, hanem saját főméltóságú mamájára is olyanokat mond, hogy messze áthágja a kötelező fiúi tisztelet határait, hallgatni is veszélyes. A „kis Horthy” nemcsak saját családjáról, szülei bizalmasairól, hanem az országié papa szövetsé­geseiről is ilyen hangnemben nyilatkozik. Annál inkább csodálja az angolokat, s az amerikaiakat. Amit ő Ame­rikából látott és kóstolt — flört, görlök, bárok, italok, mulatságok — örökre meghódították őt a nyugati élet­forma számára. A budai Várban egy-egy kiruccanás után nemcsak a kormányzó idősebb fiának számlái, hanem kijelentései is riadalmat okoznak. Hiszen nem kétséges, hogy Hitler tudomására jutnak — mindenütt vannak hitlerista besúgók, éppen a kormányzó fiának környeze­tében ne lennének? Nincs könnyű dolga a főméltóságú házaspárnak, amikor hozzálátnak, hogy István fiukat megnősítsék. Nem lehet tovább várni a dinasiztiaataipítással. Az or­szággyarapításban elért sikerek, az ezzel elért nimbusz soha vissza nem térő kedvező körülményeket teremtet­tek, a családi vágyak teljesítéséhez. (Folytatjuk) — 69 — Jelenet a „Ha már nem imiu .•! az enyém” című zenés olasz filmből (szerda)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents