Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

(Jjabh feladatok a tsz-ck előtt

Matúz Józ«ef. a megyei pártbizottság titkárának nyilatkozata

Megyénk termelőszövetkezetei —nem végleges adatok szerint — a mostoha adottságok 8 a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó eredményeket ének el tavaly. Növekedett a termelési érték, erősödtek a közös gazdaságok alapjai, emelkedett a tagok személyi jövedelme. Sikeresnek mondható a gazdasági reformra való áttérés. Néhány területen azonban nem sikerült ágy előre lépni, ahogyan tervezték. Az új esztendő pedig még nagyobb feladatokat állít a tsz- ck vezetői, tagsága elé. Ezzel kapcsolatban kerestük (el Matúz József elvtárs. az MSZMP N'ógrád megyei Bizottságának titkárát, hogy válaszoljon az 1969-es év feladataival kapcsolatos kérdésekre.

tételek és fedezetek biztosítá— Hogyan vélekedik a megye termelöszöv etkczet. inek

tavalyi tevékenységéről. s mit tart 1969 legfontosabb leiadatának?

— A termelőszövetkezetek tavalyi tevékenységének eredményéről még csak előzetes számítások készültek — kezdte válaszát a megyei pártbizottság titkára. — A végleges eredmény csak a zárszámadások után derül ki. Annyi azonban már most megállapítható, hogy a tavalyi rossz időjárás ellenére is szépen fejlődött a gazdálkodás. 3 anélkül, hogy most még csak az előzetes számokról is beszélnék. hadd tegyem hozzá azt. ami lehetővé tette ezt a fejlődést, hiszen tavaly a gazdálkodást már az új gazdasági reformmal járó változások is befolyásolták. Nos. mindenekelőtt az a világos agrárpolitika hozta az eredményeket. amelyet a párt immár több mint tíz éve folytat. Ez a politika találkozott a termelőszövetkezeti tagok érdekeivel, s az érdekazonosság ösztönözte a közös gazdaságok tagságát jó eredmények elérésére. Ennek kapcsán tehát a termelőszövetkezeti tasok érdeme a fejlődés. Ugyanakkor nagy szerepet játszott a vezetőgárda. amely már a tsz- mozgalomban nőtt fel. s edződött meg. Ez a garnitúra magas szellemi kapacitással rendelkezik, s bizonyította, hogy élni tud az .új gazdasági reform nyújtotta lehetőségekkel.

A múlt év tsz-gazdálkodésa még részletes elemzésre szorul. Le kell szűrni a tanulságokat, mert az eredmények ellenére is sok még a gond, amelyek befolyásolhatják, eltorzíthatják a. további tevékenységet, ha nem javítják ki azokat. Ez azért is fontos, mert az idén, s a következő években még fokozottabban nagyobb, bonyolultabb feladatok jelentkeznek a mezőgazdaságban. Véleményem szerint nem lehet egyetlen legfontosabb feladatot kiragadni azok közül, amelyek az idén a termelő- szövetkezetek előtt állnak. Ez komplex kérdés

— Kérjük, fejtse ki ezzel kapcsolatban állásnontját. Tsz-eink hogyan eazdállcod- hatnak még eredményesebben?

— Az új gazdasági reform önállóságot adott a tsz-eknek. Ez döntő tényező! Ebből induljunk ki a hogyan tovább? elemzésénél. Már az első év rávilágított sok problémára ezzel kapcsolatban. Egy sor tsz nagyon okosan használta ki a lehetőségeket, viszont több gazdaság vezetője a kelleténél hosszabb ideig tapo- gatódzik. Ez nem megy! Erre nincs idő akkor, amikor harc folyik azért, hogy melyik tsz, mennyit termel, milyen gyorsan és mennyivel olcsóbban, mint a többi tsz. Aki nem látja, hogy most már nem a MÉK-nek termi'. ha"«m» a piacra, az megbukott. Ugyanakkor az önállóság azt is jelenti, hogy a gazdaságoknak maguknak kell biztosítani az üzemfejlesztést, a gazdálkodás alapjait. Nem véletlen, hogy minden tárgyalás, beszélgetés alkalmával figyelmeztetjük a tsz-vezetőket az alapok bővítésére, erősítésére.

— A megye mezőgazdasági adottságait ismerve a közös gazdaságok többsége csupán saját erőből nem tud végrehajtani nagyobb fejlesztést. Ehhez nem rende’keznek elegendő tőkével. Ml tehát a megoldás útja. mit tegyenek ezek a gazdaságok?

— A fejlődés útja a termelés koncentrációja. Kétségtelen viszont, hogy ehhez megfelelő anyagi lehetőségek szükségesek. A gazdásági reform intézkedései teremtettek lehetőségeket az anyagi felsához. azonban sok kis termelőszövetkezetünk csak nagv erőfeszítésekkel képes ezeket elérni. Még úgy is. hogy az állam segíti ártámogatással. A mi termé-zeti és közgazdaság; adottságaink mellett a gazdasági reform nyúitotta nagyobb lehetőségek ellenébe is lassabban bontakozik ki a fejlődés. S ezt még csak súlyosbítják a kedvezőtlenebb gazdasági alapok is. Kiszámitot- tuk például, hogy egy háromszáz férőhelyes szarvasmarhatelep megépítése többe kerül, mint amennyi a megye termelőszövetkezeteinek tavalyi összes fejlesztési alapja volt. Ilyen telepre a karaneskeszi f«z-nek tizenhárom, a vizslásinak pedig ötvenhat évig kellene gyűjteni.

— Matúz elvtárs azt mondta, sok szövetkezet egyedül csak nagy nehézségek árán tudja megoldani a fejlesztést. Azt tanácsolja, hogy egyesüljenek ezek a közös gazdaságok?

— Az ilyen gondok megoldására eddig az egyesítést vélték egyedüli útnak. Az egyesülés jó, de tömegesen nem lehet csinálni. Az eddigi tapasztaltok többségében kedvezőek, azonban mégis arra intenek hogy az egyesüléseket csk jóval nagyobb körültekintéssel lehet megvalósítani. Az egyesülés mindenekelőtt politikai aktus, amelvnek nemcsak a gazdasági, hanem mindenekelőtt az emberi konzekvenciáit kell figyelembe venni.

— Eszerint mit javasol?

— Veiemenyünk szerűn a tsz- ek további fejlődésének egyik útja a szövetkezeti társulások rendszere. Az ilyen társulások csupán a gazdasági feladatok megoldására irányulnak, politikai vonzatúk nincs. Magyarán: pénzt kell összeadni bizonyos célkitűzések megvalósítására. A megoldáshoz számtalan lehetőség áll a tsz-ek rendelkezésére. Egyetértünk a törekvésekkel és támogatjuk az ilyen kezdeményezéseket. Ez a kivezető út, s aki ezt nem látia, kárára van a közösségnek. A világ mezőgazdaságában koncentráció megy végbe, s erre kell törekedni nekünk is. Példa már van, mint a balassagyarmati sertéshizlaló társulás vagy a béri kőbánya társulásos kitermelése. Sok a lehetőség például az állattenyésztés területén a társulásra, a boriúnevelésben, hízómarha-előállításban. A beruházások könnyebb megvalósítására társulhatnak gazdaságok, közösen építkezhetnek. Számos lehetőséget kínálnak a melléküzemágak, de egy közös tsz-üzletház is fejlődés. Víztárolót, hajtatóházat is létesíthetnek közösen a szövetkezetek. A földgáz bevezetése nagv lehetőség az utóbbira amelyet vétek elmulasztani. Elképzelhető, azonban — s kellene is —, termelőszövetkezet és állami gazdaság vagy erdőgazdaság társulása is.

— Az ilyen lehetőségek me'lett azonban a gazdálkodás színvonalának emelésével, a belső fa-tslöirok iriU’n kiaknázásával lehet még fokozni az eredményeket. A munka termeteken vséee igen alacsony a mi termel őszövetkezetein kiben. Nálunk harmincötezer forint az egv tagra jutó évi termelési érték, míg például Felér megvében hatvanezer forint Az építési vállalkozásnál pedig százhatvanezer forint. Ha a közös gazdaságok versenv- képe=ek akarnak ma-adni. ezt fontos ténxpzőként kezeljék. A terme'ékenvség nemcsak ina-i téma. hanem mezőgazdasági is. Ismerjék meg és e’ernozzék a termel éken v- póg nsszeUavőit. me*d: ez dön- to a fe'iőöécKnn Csak az 1s- me-ofeV »'•’-tékában akadáive-batiák mej? a te-m.eiéc=

fedezet nélküli jövedelmek

kifejezését Ugvanakkor az alacsony forgóvagy on is befolyásolja a gazdálkodás eredményességét, mert kellő forgóeszközök hiányában az állóeszközöket sem lehet hatékonyan kihasználni.

— Hogyan ítéli meg a termelőszövetkezetek segédüzemi tevékenységét?

— Egyeben szám sokat mond: a közös gazdaságok összes árbevételéből a segédüzemi tevékenység alig több mint három százalékkal részesül. Ez nagy elmaradást tükröz. S ennek a tevékenységnek a növekedési üteme sem megfelelő, sok lehetőséget elszalasztanak a tsz-ek. Bátortalanok a vezetők a saját kárukra Úgy látszik, elr felejtették azt a két évvel ezelőtti pártbizottsági ülést, ahol meghirdettük a segédüzemági tevékenység kiszélesítését. örömmel fogadták, egyetértettek vele, csak nem hajtják végre. Olyan ez, mint a területi szövetség elképzelései, amelyek jók, de ez ideig többségében nem kerültek megvalósításra.

— A területi szövetség, tevékenységével elégedettek a

Mvtőz

elvtársnak nem ez a véleménye?

— A Cserhát—Karancs Hegyvidéki tsz-szövetség a napokban tartotta meg a tavalyi munkát értékelő küldöttgyűlést, amelyen magam is részt vettem. Ennek alapján állítom, hogy a szövetség megfelel alaprendeltetésének: sokat tett az árukapcsolatok kialakításáért, az érdekvédelmi és jogvédelmi feladatok megoldásáért. Jó információkkal segítette a tsz-ek termelő tevékenységét. A jövőben azonban ezen túl kell lépni. Találja meg a szövetség azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyabban segítheti a tsz-ek vállalatszerű gazdálkodásának kibonta- kozását, a belső szövetkezeti élet demokratikusabb funkcionálását. Segítsen a szövetség • a termelőszövetkezeti pénzügyi fegyelem megszilárdításában, mivel ezen a területen sok még a hiányosság. Segítsék az ellenőrző bizottságok tagjainak képzését. S mivel a tsz-ek pénzügyi ellenőrzése megoldatlan, a szövetség küldöttgyűlése demokratikusan határozhatna egy pénzügyi, számviteli, csoport létrehozásáról. Meg kellene ezt vitatni a termelőszövetkezetek tagságával és vezetőivel. Ez a csoport rendszeres segítséget nyújthatna a tsz-ek számviteli, pénzügyi tevékenységéhez, ellenőrizné és vizsgálná azt. Ezek mind olyan feladatok, amelyek elhanyagolása visz- szaveti, megoldásuk viszont előrelendíti a megye termelő- szövetkezeteinek fejlődését, gazdagodását — fejezte be nvi’atkozatát Matúz József elvtárs.

Pádár András

lapító tagja és nyolc éve vezetője a szocialista brigádnak Angyal Vilmos. Ő mondta el legutóbb a iovetkezókel huszonegy tagú kollekívájukról:

— Szocialista brigád tagjának lenni, én úgy gondolom nemcsak megtiszteltetést jelent, hanem azt is, hogy a társadalom is nagyobb követelményeket állít az ember elé. Bizonyára a szocialista brigádvezetők legközelebbi kongresszusán erről is sok szó esik majd.

— Az elmúlt nyolc év alatt nálunk is sok tapasztalat gyűlt össze. Véleményem szerint a mozgalomba most bekapcsolódó fiataloknak már könnyebb, kitaposottabb út jut, mert követendő példa elég sok lesz előttük. Nálunk az első időkben volt tag, akinek én vettem fel a fizetését és vittem haza a családnak. Olyan dolgozót is helyeztek hozzánk más üzemből, aki ott állandóan hiányzott. Hol vagyunk már ezektől a gondoktól. Hiányzással, fegyelmi ügyekkel régóta nem kellett foglalkozni, de azért ne higgye senki, hogy valamennyi emberi gyengeséggel meg tudtunk birkózni. Akadt a mi brigádunkban is, aki egy idő után inkább önKilométerek utcán és emeleteken

A „posta” szóval Magyarországon a XVI. században találkoztunk először. A szó még a XVIII. században is személyes futárt jelentett. Az első önálló magyarországi és erdélyi postát II. Rákóczi Ferenc szervezte meg. A Magyar Posta önálló belforgal- mának alapjait az osztrák— magyar egyezmény biztosította 1887-ben. Jelenlegi szervezetének létrehozása a felszabadulás után, 1945-ben következett be.

v

A salgótarjáni főtéri állomásra reggel ót után érkezik a fekete vonat. A 1. számú salgótarjáni postahivatal három „járatos” embere várja. A vonatvezető tiszteleg. Zárlatjegyzéket kap. Pakolás. Két kézikocsira — motoros targonca még nincs — átlagban 52 zsákot raknak fel naponta. Megjött a küldemény.

Irány a posta épülete. A

kiosztóbrigád átveszi a zsákok tartalmát. Fél hatkor kezdődik a „kiosztás”, s hatkor, huszonnyolc nő — hírlapkézbesítők — kilép a posta kapuján. Bajnainét, Szilágyinét, Gulyásáét, Tóth János- nét. Csammernét jól ismerik Salgótarjánban. Naponta négy órát dolgoznak./ Ha esik, ha fúj. Munkájuk: gyors, pontos. Ettől függ a keresetük is. A tarján! előfizetők időben kapják kézbe a lapot — ez az elvük. Közülük tizen szocialista brigádtagok. Délelőtt tíz órára a lapok a lakásokra kerülnek. A tarjániak olvasnak. Miért?

A salgótarjáni postán három hírlapfelelős van. Men- czel Lászlóné tájékoztatásából kiderül, hány lap jár Salgótarjánba. Naponta 3800 Nép- szabadság, 2900 NÖGRÄD, 1400 Népszava, 850 Népsport, 250 Magyar Hírlap, 190 Magyar Nemzet. 160 Esti Hírlap. Eny- nyit fizetnek elő a tarjániak. Az árus példányszám a fenti lapokból mintegy háromezer. A hetenként megjelenő lapokat a Rádió i és Televízió Újság „vezeti”, 3300-zal. És az irodalom? Hát... Nagyvilág 30, Élet és Irodalom 90, Új Írás 52 (ez „elmegy”), Palócföld 40—50 között „jön”. A fiatalok is szeretnek olvasni. Kedvelt az Ifjúsági Magazin (1600), a Pajtás (900), a Dör- mögő Dömötör és a Kisdobos (összesen 900) havonta, illetve hetenként. Van dolguk a

hírlapk^zbesítőknek. Pontosan 220 fajta lap |ár Salgótarjánba. Ezek közül 77 külföldi.

*

„Ha sok a kilométer, kevés az emelet. Ha sok az emelet, kevés a kilométer” — mondják a postán. Egyremegy. Tar- jánban^ 14 körzet van, s ugvanennvi egyesített kézbesítő és két tartalék. Ök a törzsgárda, a szakma mesterei. Naponta 30—40 kilométert gyalogolnak. Az egyesített kézbesítők doyenje Gáspár Gyula. Ellenőrzés? A postajárati térkép alapján pontosan tudják az ellenőrök, tegyük fel tizenegykor kit, hol találnak. Emeleten, vagy utcán. Krizsanyik Istvánt bent találjuk . a postán. Elsőnek végzett. Milyen volt a nap?

— Olyan, mint a többi. Nem tudok különbséget tenni. Semmiért nem cserélném fel ezt a szakmát. Naponta Egyházasgergéről járok be. A Kohászati Üzemek házait járom mór negyedik éve. Azelőtt a Vásártér volt a területem. Mikor áthelyeztek onnan, jöttek a vásártériek, kérték a főnököket, ne tegyenek ót. Jólesett. Most már nem cserélnék. összhang — ez kell, hogy legyen a felek és a postás között. Hányszor feladom a rám bízóit pénzt? Kitöltőm utalványt. És a bizalom. Szeretem az embereket és sok helyen családtagnak tekintenek. Szabadságon vagyok? Alig várom, hogy munkába álljak A múlt évben beteg voltam kórházban feküdtem, s jöttek a látogatók. Akiknek naponta kézbesítettem. No igen. Nem is feleltem, milyen volt a nap. Mintegy 180 levelet, köztük 12 ajánlottat is kézbesítettem. Az egvik kislány — vőlegénye Keszthelyen van — már két hete nem kapott levelet. Ma vittem neki. örült. Én is vele. Mert szurkolok a leválás pénzváróknak Egy fiatal- asszonynak például pénzt kézbesítettem, és tudtam, hogy mór lemondott róla. Örömöt, bánatot is házhoz viszünk — mondja Krizsanyik István.

+

Kézbesítők. Naponta látjuk őket a tarjáni utcán. Decemberben csak ajánlott levélből 18 560-at kézbesítettek. Táviratból 2283 érkezett a tarján! lakásokba. Az expressz levelek száma 2136 volt, a csomagokat három

csomagszállító-gépkocsival

továbbítják.

A postásoknak előre köszönnek az emberek. Megérdemlik.

Szokács László

A Mátra aljában, Gyöngyösvisontán találhatók az ország leghatalmasabb gepóriásai. A Gagarin Hőerőmű fűtőanyag- ellátását biztosítják majd, amikor a Thorez külszíni fejtésen dolgoznak. A szerelőtélen már kezd kialakulni a második SRs—1200-as marotárcsás kotrógép, amellyel óránként 1800 köbméter földet, illetve később lignitet termelnek ki.

Képünkön: épül a marótaicsas kotrógép

Vallomás

ként elment. Nem tudott beilleszkedni közösségünkben. Nem bírta a légkört, azt, hogy nem hagytuk szó nélkül még a kisebb hibákat sem. Más a helyzet például azoknál, akik tőlünk mentek nyugdíjba. Hatan vannak, és egy sincs közöttük, aki kétezer forintnál kevesebbet kapna. Ez arra is bizonyíték, hogy a jó munka után az anyagi elismerés, a kereset is megvan nálunk. Okét azóta is rendszeresen meghívjuk közös rendezvényeinkre, értekezletünkre, családias összejöveteleinkre, és eljönnek velünk kirándulásra is..

— Sokszor hallja az ember, hogy baj van egyes fiatalokkal. Nálunk négyen dolgoznak, de tisztelettudóak, előzékenyek. Nem félnek a munka nehezétől és szinte védik, óvják az idősebbeket. Tavaly éppen két fiatal társunkat vették fel párttagnak. Az egyik ajánló én voltam Az idén is két fiatallal foglalkoznak a brigád kommunistái. Mióta együtt

van, nyolc párttagot nevelt es a kollektíva.

— En már 52 éves vagyok, és 34 éve a bánya szolgálatában állok. Nekem kitart ez a Királytáró. Így vagyunk ezzel többen idősebbek. Nagy dologra nem számítunk, de azt szeretnénk, hogy fiataljaink ha bárhová kerülnek, jó tulajdonságokat vigyenek magukkal.

— A tanulás nálunk főleg a politikai oktatás. Volt, aki itt végezte el a nyolc általánost. Az idősebbektől már több megterhelést nem várhatunk, de a fiatalabbak tanulnak a marxista esti középiskolán és van, aki az esti egyetemre jár.

— Aztán a balesetelhárítási oktatásban végzünk még az előírásosnál gyakoribb munkát. Nem véletlen, hogy tavaly 109 százalékos tervteljesítés mellett is csupán egy kisebb körömmegütés volt a brigádnál. A biztonság örökös

téma. Erre szomorú emlékek

köteleznek. Két éve két társunkat elveszítettük. Az egyik a testvérem volt. Az ok, véleményem szerint a túlzott biztonságérzet. Nem szabad soha lebecsülni a veszélyt. A Nógrádi Szénbányák jövője sok gondot okoz a felsőbb vezetésnek, de az emberek figyelmét is a kelleténél többször köti ez le, pedig olyankor jön a baj. Ha talán az átképzést egy kicsit jobban szorgalmaznák, még bízta, tóbbnak látszana a jövő. Nem az idősebb emberekre gondolok, hanem azokra, akiknek még érdemes szakmát változtatni.

— Üfifp gondolom: a vezetőség mindig számíthat ránk, bármilyen feladatot kell megoldani. Jó érzés tudni, hogy munkánkért erkölcsileg és anyagilag is megbecsülnek bennünket. Amíg Királytáró termel, a mi brigádunk együtt marad. A múlt évet értékeltük, és már az újabb felajánlásunk is elkészült. A szocialista brigádvezetők kongresz- szusára várakozva készülünk, reméljük sokat tanulunk majd az ott elhangzottakból.

Feljegyezte: Bodő János

NÓGRAD - 1969. február 9., vasárnap 3

/C