Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-23 / 45. szám
Pakisztán Szocialista ku túr politikát PRÁGA (CTK) Valek szlovák művelődésügyi miniszter a Rudé Prá- vonak adott nyilatkozatában kijelentette: a kultúrpolitikáról alkotott koncepciómat masa a „kultúrpolitika” meghatározás fejezi ki. A hangsúly mind a két szón van, s ehhez hozzátenném a „szocialista” szót. A koncepció elvi jellege világos. A szocialista kultúrpolitika célja — megteremteni a feltételeket a kultúra valamennyi területe zavarmen- ■yes fejlődéséhez, a kultúra viszonylagos függetlenségéhez az árukapcsolatok negatív következményeitől. a kulturális értékek széles körű és sokoldalú fejlődéséhez. Ebből következik természetszerűleg, hogy nem tekintem kultúrpolitikának a szocialista országokkal való kuturális kapcsolatok bojkottálását. A kultúra területén tapasztalható gazdasági nehézségeket érintve, Valek elmondotta, hogy egyes kulturális intézmények anyagi ellátottságának ijesztő helyzetét két módszerrel lehet megoldani: fokozatosan, az anyagi lehetőségek figyelembe vételével, vagy a kultúra gazdasági modelljének kardinális átszervezésével Űj szakasz... „Üj szakasz kezdődött francia—osztrák kapcsolatokban” — jelentette toi Waldheim osztrák külügyminiszter, aki szombaton érkezett vissza háromnapos hivatalos párizsi látogatásáról Becsbe- A miniszter francia kollégájával Debrével tárgyalt, fogadta őt De Gaulle elnök és Couve de Murville miniszterelnök is. Valamennyi tárgyalás előterében a Közös Piaccal való megegyezés osztrák tervei állottak. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Bonn „:dó»orűt!en” válságot provokál Nyugat-Boriin körül — Nixon európai tervei — Miért maradt el a kínai—amerikai találkozói Uj fordulat a pakisztáni eseményekben A héten változatlanul nagy izgalmat váltott id* a nemzetközi életben, hogy Bonn továbbra is ragaszkodik a március 5-ére Nyugat-Berlinbe tervezett nyugatnémet elnökválasztási aktushoz. Kétségtelen, hogy a választások színhelyének e tendenciózus kijelölésével az NSZK vezetői ismét alá akarják húzni, hogy nem fogadják el Nyu- gat-Berlin jelenlegi önálló státusát, hanem e*t a kétmillió lakosú városrészt a bonni állam részének tekintik. Mivel Nyugat-Berlln a Német Demokratikus Köztársaság közepén fekszik, a provokáció távolabbi célja kinyilvánítani Bonn változatlan igényét az NDK bekebelezésére. Természetes, hogy az NDK és szocialista szövetségesei visszautasítják az újabb nyugatnémet kihívást. A Magyar Népköztársaság külügyi bizottsága nyilatkozatában tiltakozott az NSZK hatóságainak a nemzetközi jogba ütköző határozata ellen. Külügyi bizottságunk annak a meg.jyőződésének adott kifejezést, hogy a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország helyes úton jár, amikor határozottan fellép a tervezett provokációs lépés ellen. Ma. amikor az Egyesült Államok üj elnöke azért utazik Európába, hogy kialakítsa követendő politikáját — és egybehangzó amerikai kommentárok szerint — felajánlkozik, mint a Szovjetunió leendő tárgyaló partnere, aligha áll Nixon érdekében a nyugat-berlini ügy körül fokozódó feszültség. A kiújult angol—francia marakodás sem London, sem Párizs számára nem teszi Időszerűvé, hogy túl sokat vállaljanak a bonni kormány nyugat-berlini kalandjából. Igaz, most, hogy hivatalosan közzétették, a Németországban állomásozó szovjet csapatok és az NDK nemzeti néphadseregének március elejére tervezett közös hadgyakorlatának hírét, a három nyugati hatalom sajtója a szokásos csinadrat- tával, a szovjet—NDK félre igyekszik hárítani a nyugat-berlini feszültségért a felelősséget de közben bőségesen osztogatnak Bonn- nak címzett kellemetlen megjegyzéseket is. Nem tudják eltitkolni, mennyire haragszanak a nyugatnémetekre e rosszkor jött kalandért. A Nyugat-európai Unió körül a héten kirobbant angol—francia ellentéteket eközben még bonyolultabbá tette a hét végén az a londoni köztes, amely szerint De Gaulle elnök a brit nagykövetnek állítólag kijelentette, hogy nem bízik a Közös Piac jövőjében, és ezért meg akarja változtatni európai politikáját. Francia részről azonnal megcáfolták az angol állításokat, és Debré külügyminiszter rádiónyilatkozatában kijelentette: ,,A francia elnök nem beszélt olyan tervekről, hogy titkos tanácskozásokat akar kezdeményezni Franciaország és Anglia között”. Nyugat-Eurőpa vezetőit most már mindennél jobban Nixon küszöbön álló látogatása foglalkoztatja. Az amerikai elnök nagy óvatosságot tanúsít európai szövetségesei rivalizálása miatt, s ezért nem Londonnal, Bonnal, Rómával vagy Párizzsal kezdi látogatásait, hanem Brüsszellel, nehogy akár Wilson vagy De Gaulle kivételező gesztust keressen az elnöki menetrend megválasztásában. Brüsszel a NATO székhelye, Nixon utazásának pedig talán legfontosabb eleme kifejezni az új amerikai adminisztrációnak a NATO-kötelékek szorosabbra vonását szolgáló törekvését. Valószínűleg Nixon a katonai szervezet anyagi terheiből való fokozott részvállalásra Igyekszik majd ösztönözni európai partnereit, hogy cserébe nagyobb szerepet kínáljon nekik a NATO-döntések meghozatalában, sőt bizonyos parancsnoki posztokat is felkínáljon a nyugat-európai tábornokoknak. Nixon már hivatalba lépése előtt bírálta a Johnson-kormányzátot, amiért „elhanyagolta Európát”. Az „európai probléma” az amerikaiak számára mindenekelőtt De Gaulle politikája Biztosra lehet venni, hogy kísérletet tesz a francia elnök Amerika-ellenességének legalábbis semlegesítésére, Franciaországnak a NATO katonai szervezetébe való fokozatos visszaterelésére. A nixoni elképzelésekben mindinkább a „globális” stratégiai elgondolás vélik láthatóvá, vagyis az a felfogás, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad „beszorulnia” a világpolitika egyik vagy másik csomópontjába,, hanem „világot átfogó” szerepet kell vállalnia hatalmi céljai megvalósítása érdekében. Ezért is tanúsított a Nixon-kormány oly nagy érdeklődést a Kínai Népköztársaságnak a varsói kínai—amerikai nagyköveti szintű tanácskozások újrafelvételére vonatkozó ajánlata iránt. Csütörtökön, február 20-án kellett volna a világszerte nagy érdeklődéssel várt megbeszélésnek elkezdődnie. A kínai fél azonban — 48 órával a kitűzött időpont előtt —- váratlanul lemondta a találkozót, azzal as ürüggyel, hogy a Hágából disszidált kínál ügyvivő az Egyesült Államoknál kért menedékjogot. A diplomata árulásában tehát feltehetően a CIA-nak van szerepe. Nagyon valószínűtlen, hogy ez lenne a halasztás tényleges oka. Az amerikaiak mindenesetre kifejezték készségüket, hogy ha Kína mégis hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz, az amerikai fél részt vesz a találkozón. A kínai halasztásnak lehetnek nemzetközi okai, például az, hogy Peking túlságosan negatívnak ítélte meg a nemzetközi kommunista mozgalom és a harmadik világ reagálását a tárgyalási ajánlkozásra; s lehetnek belpolitikai okai, esetleg olyasmi, hogy a pekingit hatalmi körökben egyesek túl korainak találják a kínai—amerikai találkozót. Néhány kommentátor viszont azzal kapcsolatban bocsátkozott meglepő találgatásokba* hogy hátha a pakisztáni események befolyásolják a héten született pekingi döntéseket. Pakisztánban immár több mint egy hónapjai folytatódnak a különböző ellenzéki csoportok és pártok összeütközései a hatalmon levő Muzulmán Ligával. Az ellenzék tulajdonképpen nem képvisel egységes erőt, hiszen a szélsőjobboldali Amerika-barát, vallási-fanatikus és nagybirtokos köröktől az ul traf orra. dalmár frázisokat hangoztató álbaloldali pártokig és pártocskákig terjed. Ez a heterogén társaság azonban egységes az India-ellenee nacionalista érzelmekben, valamennyien azzal vádolják Ajub Khan elnököt, hogy a tasken-, ti megegyezéssel eljátszotta Pakisztán számára Kashmir megszerzésének lehetőségét. A különböző ellenzéki figurák közül azért tud Zulfiquar Bhutto, egykori külügyminiszter kiemelkedni, mert ő látszik alkalmas figurának arra, hogy India-ellenes szövetséget hozzon létre a Kínai Népköztársasággal. Ezért feltételezik egyesek, hogy Bhutto csillagának rendkívül gyors emelkedése várakozásra inti Pekinget a kínai—amerikai kapcsolatokat illetően: hátha új ázsiai helyzet jön létre. \ in K k Un péntek esti bejelentése ar,i)UD ívnan ról> hogy a jövő márcíusi választáson nem indul az elnökjelöltek sorában, azt a nyilvánvaló célt szolgálja, hogy a Muzulmán Liga és vezetője átvészelje a pillanatnyi válságot és megakadályozza a további vérontást. Ss. L. I. Amerikai perek NÓGRAD - 1969. január 23., vasárnap Sírban LOS ANGELES A Robert Kennedy szenátor meggyilkolásával vádolt Sir- han B. Sirhan Los Angelesben folyó bűnperében a vád képviselője meglepetésszerűen új tanút vonultatott fel: Alvin Clark utcaseprőt, aki kijelentette, hogy még a múlt év áprilisának elején Sirhan meg akarta gyilkolni a szenátort. Egy beszélgetés során ugyanis közölte Sirhan® al, hogy a kaliforniai elnöki eló- válasiztáson Robert Kennedy- re kíván szavazni, mire Sírban ezt mondta neki: „miért szavazna arra a gazemberre, amikor én le akarom lőni őt”. A védelem korábban azt hangoztatta, hogy a jordániai születésű Sirhan egészen a múlt év május 17-ig nem táplált gyűlöletet Robert Kennedy ellen. Á szenátor ezen a napon jelentette ki, hogy támogatná 50 Phantom-típusú sugárhajtású harci repülőgép átadását Izraelnek. Kay James Earl Ray, akit Martin Luther King meggyilkolásával vádolnak, pénteken írásos vallomást tett egy ellene indított végrehajtási perben. Ray, aki King meggyilkolásának 'vádjával április 7-én áll a bíróság elé, írásos vallomáséban cáfolta felperesének, Renfro Hays magándetektívnek azt az állítását, hogy birtokában lenne az a nagyteljesítményű lőfegyver, amellyel a múlt év áprilisában lelőtték Martin Luther Kinget. A magándetektív azért indíttatott végrehajtási pert Ray ellen, mert állítása szerint az megbízta a King-gyilkossággal kapcsolatos nyomozással, s eddigi szolgálatai fejében tizenegyezer dollárral tartozik neki. A magándetektív közölte a bírósággal, Ray tartozásának egy részeként igényt tart az említett lőfegyverre, és arra a Mustang-gépkocsira, amellyel több szemtanú állítása szerin! Ray elhajtott a King elleni gyilkos merénylet színhelyéről. Köittletek* ktsz-ek FIGYELEM! A tavalyinál 10 százalékkal olcsóbban mázsánként 92 (érint. Feladóállomási áron vállaljuk a FAVAL ÉGETETT MÉSZ szállítását vagontételben. Most rendeljék meg mészszükség létükét, mert áprilisban—májusban torlódnak az igények. A tranzitrendeléseket a telepeink is felveszik és vállalatunkhoz továbbítják. TUZEP VÁLLALAT EGER jarring folytatja közel-keleti misszióját NEW YORK KAIRO Péntek est» at ENSZ titkársága közleményben erősítette meg, hogy Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízottja visszaindult nt- cosiai főhadiszállására. Jarring Útját megszakítja Svédországban és néhány napot ott tölt, valószínűleg a jövő hét közepén érkezik Ciprusra. Az AFP értesülések szerint Nicosiában Jarring felveszi a kapcsolatot az érdekelt kormányokkal, s csak azután dönti el, hogy újabb utazást tesz-e a közel-keleti fővárosokban, vagy megbeszéléseit az arab és az izraeli vezetőkkel Nicosiában, illetve Géniben bonyolítja le. AMMAN Amman ban pénteken Arafatnak, a palesztúnai felszabadítást szervezet új vezetőjének elnökletével tanácskozást tartottak a palesztinéi kommandócsoportok képviselői, hogy rendezzék a szervezet bal- és jobboldali frakciói között felmerült nézeteltéréseket. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint a frakciók megállapodást írtak alá, amelynek célja az ellentétek és azok következményeinek megszüntetése. Az „Arabok hangja” rádió közlése szerint a Palesztinái Népi Felszabadítás! Front közölte, hogy egy jeruzsélemi áruház ellen a pénteki bombamerényletet ennek a szervezetnek a tagjai követték el. BEJRÜT Egy Bejrutban kiadott szombati közlemény szerint az A1 Fatah arab ellenállási szervezet egy csoportja a Sin&i-félsziget földközi-tengeri partján fekvő Rafah közelében, felrobbantotta és részben lerombolta az izraeli haditengerészet egy radarállomását. Egy másik arab kommandó az izraeliek által megszállt Szíriái területein a Golam-hegy- ségben súlyosan megrongált egy közúti hidat. Egy Tel Aviv-i közlés szerint a Golan-hegységtől délre a jordániai határ közelében egy Palesztinái osztag harcba keveredett egy Izraeli őrjárattal, s a harc során három arab meghaiLt, DAMASZKUSZ Szíriában szombaton megemlékeztek Egyiptom és Szíria egyesülésének 11, évfordulójáról. BhnUo kampányt indított a hatalomért M vitel egedén 4jub Khan döntése miatt Zulflkar Ali Bhutto, volt pakisztáni külügyminiszter. Ajub Khan egyik legelkese- fedettebb ellenfele pénteken este a jelek szerint megindította kampányát az ország vezetésének megszerzésére. A 41 éves politikus erre a lépésre néhány órával azután szánta el magát, hogy Ajub Khan bejelentette, nem indul a jövő évi elnökválasztáson Bhutto levelet Intézett az elnökhöz. és ebben hangoztatta helyes lépésnek tartja, hogy visszavonul az ország éléről. A volt külügyminiszter csütörtökön sajtóértekezleten bírálta Indiát, Kijelentette, Pakisztán „mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem valósítja a kasmírt nép önrendelkezési jogát”. Hozzáfűzte. Pakisztán a kölcsönös bizalomra alapozva jó kapcsolatokat akar Indiával, de az újdelhi kormány nem hajlandó tiszteletben tartant a kasmíriak önrendelkezési jogát, és igyekszik gátolni a Farakka duzzasztógát ügyében kirobbant válság megoldását. Mint ismeretes, Pakisztán azt hangoztatja, hogy India a duzzasztógát megépítésével vizet akar elvonni Kelet-Pakisztántól. Pakisztánban egyébként megelégedést váltott ki Ajub- Khannak az a döntése, hogy lemond a hatalomról. Karachi - ban a kijárási tilalom ellenére éneklő tömegek árasztották el az utcákat, ahonnan a rend Őrség már korábban visszavonult Vita De Gaulle kijelentései miatt Nyugati visszhang a Nyugat-európai Unióról LONDON (MTI) Michael Stewart brit külügyminiszter, szombaton, beszédet mondott a Fábiánus-társa- ság szemináriumán, és ebben De Gaulle elgondolásaival szembehelyezkedve védelmébe vette a NATO-t és az angol—amerikai kapcsolatokat. Kijelentette: „nem fogadhatjuk el De Gaulle tábornoknak azt a tézisét, hogy az Amerikával való barátság, es szövetség szükségképpen függőséget jelent”. Az angol külügyminiszter az Egyesült Államokat az egyetlen demokratikus nagyira (alomnak nevezte, ég ezért’ „az ostobaság tetejének” mondotta, ha „a szabadságuk megőrzésére szövetségbe tömörült nyugat-európai nemzetek nem vennék figyelembe, hogy van egy nagyhatalom, amelyiknek azonosak a célkitűzései”. Utalt arra. hogy az Egyesült Államok és Anglia az a két állam, amely állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, ég részt vesz a NATO katonai tervezésében, ennélfogva véleménye szerint természetes. hogy e két ország között különleges viszony van. ROMA Saragat olasz köztársasági elnök, a szakmai képzésről rendezett első európai kongresszus résztvevői előtt rövid beszédet mondott, amelyben állást foglalt a nyugateurópai nemzetek egyséé' mellett Mario Zagari olasz külügy miniszter-helyettes világosabb és é'esebh szavakkal fejezte kj a véleményét, amikor kijelentette, hogy „a Franciaország által makacsul követett bilaterális politika válságponthoz ért” és „az európai politika a hosszú téli álom után, az olvadás és nagyobb mozgás felé tart”. Az olasz politikus aláhúzta, hogy országa javaslatának megfelelően helyesnek tartaná a Nyugat-európai Unión belül az állandó konzultációt a hatok és Anglia között. Lord Chalfont, európai ügyekkel megbízott brit miniszter, az olasz II Messagge- ronak adott nyilatkozatában Stewarthoz hasonlóan védelmébe vette az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolatot, és kifejezte azt a véleményét, hogy e kapcsolatok mér hatékonyabbá válhatnának, ha Európa erősebb és egységesebb lenne. Az angol miniszter kívánatosnak mondotta, hogy a hatok részéről pozitív lépés történjék a Közös Piac kibővítésére. BRÜSSZEL A belga külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Anglia nagykövetén keresztül, már február 12-én tájékoztatta Harmel külügyminiszter, a De Gaulle elnök által bizalmasan felvázolt európai tervekről. Mint mondotta, kormánya még tanulmányozza a nagyjelentőségű javaslatokat, addig nem nyilvánít róluk hivatalosan véleményt. Diplomáciai körökben azonban úgy vélik, hogy Belgium határozot- lan kitart a Közös Piac fennállása mellett.
