Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

{//<?«* tarlóit a ÜaKP KB Prágában kedden ülést tar­tott a Use.isz.ovák Kommu­nist. Párt Bízolisa­ga K.nöksogenek Végrehajtó Bizoi.tSága Duoteknek. a Koz- ponti Bizottság első titkára­iba, . _v .tökletévéi. Az ülésen megvitatták a Csehszlovák Szakszervezetek Vili tot téséve! kapcsolatos anyagot, amely a csehszlovák forradal­mi szakszervezet: mozgalom alapszabály-tervezetére és programjára vonatkozik. Meg­vitattak néhány problémát a név'. milíciával és annak az 194''. február 25. huszonegye­dik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken va­ló részvételével kapcsolatban. Az ülés részvevői jóváhagy­ták a Központi Bizottságnak az eevséges mezőgazdasági szövetkezetekről hozott tör- vénv 20 évfordulója alka’má- ból adandó nyilatkozatterve­zetének szövegét is. Ntugat-európai Unió ' fi _ * f 7© Jordánia púIoMa veszi ezj^ell. Fritnciuorsxág marad A francia kormánynak az a döntése, hogy további intéz­kedésig bojkottálja a Nyugat- eurÓpai Unió tanácsának üléseit, nem jelenti azt, hogy a francia képviselők nem vesznek részt a Nyugat­európai Unió közgyűlésének csütörtökön Párizsiban kezdő­dő, -ülésszakán — közölték kedden a francia külügymi­nisztériumban. Ezt megelőző­leg Michel Debré külügymi­niszter fogadta az ülésszakon részt vevő gaulleista nemzet- gyűlési képviselőket. Francia- ország nem lépett ki a szer­kezetből — hangsúlyozzák Párizsban. A francia fővárosban nem ás vártak a minisztertanács szerda délelőtti ülésétől sem .ilyen’ döntést, hiszen a Nyu­gat-európai Unióból való ki­lépés a német újrafelfegy- Vérzést engedélyező párizsi szerződések egész rendszerét fenyegetné. Ugyanis éppen e szervezet megállapításával kapcsolatosan hangzott el a Német Szövetségi Köztársa­ság kancellárjának nyilatko- aáita, amelyben lemondott az atom-, a biológiai és a kémiai fegyverek használatáról. Ezt a nyilatkozatot tekintették a nyugati hatalmak a német qjrafelfegyveraéshez adott beleesve zésük „erkölcsi fede­zetének”. AMMAN ilussztin iordániaj király kedden hu. ^atogutta az am- mani egyetemet, és beszéde; nondott a diákok és tanáruk előtt. Többek között kijelen­tette: „sii.erűit pótolnunk fegy­ver- és hadfelszerelési veszteségeinket, és most mindent felhaszná­lunk szükségleteink biztosító­sára, hogy szembenézhessünk a veszéllyel és megfelelő szin­ten bármely pillanatban ké­szen álljunk a ránk kénysze­rűéit harcra és harcba indul­junk azért, hogy visszaszerez­zünk mindent- amit elvesztet­tünk”. Az ammani katonai szóvivő jelentése szerint szerdán reg­gel közel félórás, gépfegyve­rekkel és aknavetőkkel vivott harc zajlott le a Jordán északi völgyében izraeli és jordániai egységek között. A tüzelést az izraeliek kezdték, akik veszte­ségeket szenvedtek el. Jordánia részéről nem volt veszteség. TUNISZ Harmincegy személyt ítéltek el kedden Tuniszban egytől tizenegy évig terjedő börtön- büntetésre azzal a váddal, hogy egy „baloldali baathista pártot” akartak létrehozni Tu­néziában. Az elítélteket tíz hónappal ezelőtt tartóztatták le a tuniszi egyetemen kirob­bant tüntetések után. KAIRÓ A kairói rádió jelentése sze rínt arab e’lenálíók rakéta!; kai lőttek a Negev-sivata . wr egy izraeli tábort, ahol iá gokba borítottak egy szivattyú állomást és megrongáltak szá­mos épületet. A kairói lapok ismerteti!' Mahmud Riad külügyminisz­ter bagdadi nyilatkozatát ar­ról, hogy az izraeli brit fegy­verszállítás összeegyeztethe­tetlen a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tával. Kiad hangsúlyozta, hogy a brit fegyverszállítás ellen­séges cselekedet az egész arab nemzettel szemben. Riad ki • jelentette: ha Anglia folytatja az iz­raeli fegyverszállításokat, ezzei megfosztja a Biz­tonsági Tanács határoza­tát az értékétől. A Gumhurija élesen mégbé- lyegzi az Izraelnek támadó­fegyvereket szállító Egyesült Államokat és Angliát. Nagv- Britannia az izraeli fegyver- szállítással azt bizonyítja, hogy az általa megszövegezett Biztonsági Tanács-i határozat csak papírrongy. A két nyu­gati nagyhatalom magatartása arra vall. hogy csak mi ma­gunk tudjuk felszabadítani megszállt földünket fegyverre! a kezünkben — írja a Gum­hurija. Szerre Sort iMIjcon ? A hónap mely azóta telt el, hogy az uj amurika, elnököt hivatalosan beiktatták, még nem elég ahhoz, hogy politi­kájáról, melyet az elkövetkező négy esz.endöben meg kíván valósítani, átfogó képet al­kothassunk. Különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy Ni­xon mily terhes örökséget vett n elodjétui, Johnsor.tól. Az .átértékelő” és politikaformá­ló munkára az Egyesült Álla­mokban is időt engednek, s általános gyakorlat, hogy az első kommentárok csupán az új elnök kormányzásának el­ső 100 napja után jelennek meg. Nixon azonban már eddig is „rendhagyó” volt. amennyiben egyrészt új stílust honosított meg a Fehér Házban. Ez nem­csak abban állt. hogy az elő­kelő, és reprezentatív ovális teremből, melyet elődje dol­gozószobának használt, átköl­tözött a Fehér Ház melletti, szürkére festett, a népes hiva­talnoki gárdának szolgáló épü­letbe. Az új elnök e lépéssel a közvélemény előtt, az elnöki teendőkben a munkát kívánja hangsúlyozni a reprezentáció rovására. Olyan benyomást akar kelteni az amerikai ál­lampolgárokban, hogy szerény, szorgalmas, a problémák meg­oldásán teljes erővel fáradozó elnökük van. Nixon e „rend­hagyó” viselkedésébe tartozik az is, hogy már e hónap le­forgása alatt két nemzetközi problémakörben is állásfogla­lásra szánta el magát. Egyik lépése a közel-keleti vá ság ügyében történt. En­nek a problémakörnek két nemzetbiztonsági tanácsülést is szen’elt a közeim thai Nixon a helyzet kiéleződésével magyarázta azt. hogy kormá­nya ily nagy figyelmet szen­tel az ügynek. Ezért első saj- tóé-tekezletén puskaporos hor­dóként jellemezte a rendezet­len arab—izraeli viszályt. Az amerikai kormányzatot az is sürgette, hogy a közel-keleti ügyben a Nixon-kormánynak amolyan „tiszta lapot” előle­gező arab országok felszólítot­ták: éljen az alkalommal, és hagyjon fel az izraeli agresz- szív köröket bujtogató és tá­mogató korábbi amerikai po­litikai vonallal. Pakisztán Heves összecsapások Szerdára virradó éjszaka folytatódtak a nyugtalansá­gok Pakisztánban. A rendőrség és a tüntetőik közötti kplönösen heves ösz- szecsapásokról ismertté vált Dacca városában a karhata­lom tüzet nyitott mintegy 2000 tüntető diákra. A pakisz­táni távirati irodára hivatko­zó UPI szerint, több fiatalt kórházba szállítottak. Daccától 80 kilométerre északra. Radshani-ban szintén diákok tüntettek. A rendőrség tüzet nyitott; eddig két halá­los áldozatról tudnak. 2 hasznos könyv 4 Havi részletre A XX. század külföldi írói A modern világirodalom kislexikona. A kötet mintegy 100 nemzet, 140Ó íróját mutatja be. Közli az írók névsorát, nyelvek, illetve országok szerinti csopor­tosításban is. Gondolat. 510 oldal, kötve: 93,— Ft ARTNER TIVADAR: E '«»íredek művészete Második bővített és javított kiadás. Ezer kép és ábra segítségével kalauzol végig a. képzőmű­vészet történetén, a barlangfestészettöl napjainkig. Gondolat, 680 oldal, kötve« 66,- Ft A művek egyenként is megrendelhetők az alábbi, levág­ható szelvényen. A két kötet együttes megvásárlása esetén 4 HAVI RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNYT nyújtunk. — — — — — — — Itt tessék levágni! — — — — — — Megrendelőlap Könyvet - Postán Budapest, V„ Pf. 240. Megrendelem I + utánvéttel, postai szállításra-j- 4 havi részletre az alábbi kiadványokat: .................pld. A XX. század külföldi írói 93,- Ft .................pld. Artner: Évezredek művészete 66,- Ft N év: Pontos cím: •zem. ig sz. (Részletrendelés esetén): 1 levágható szelvényt kérjük borítékban postára adni. ''atlánszemélynek 100 Ft felett a szállítás portó- és költségmentes. Csalódás Washingtonban A CIA rosszul időzített Washingtonban mélységes csalódással vették tudomásul, hogy bizonytalan időre elha­lasztódott az Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztársa­ság varsód nagykövetének 135. értekezlete. Az AFP viszont úgy véli, hogy a kínai lépés nem érte teljesen váratlanul a wa­shingtoni külügyminisztéri- umi „sinológusait” (Kína­szakértőit). A három kirándu­lóhajó feltartóztatása Hong Kong közelében és négy ame­rikai utasának őrizetbe vétele, nagy mértékben nyugtalaní­totta az amerikai diplomatá­kat. Egyesek, ebben annak előjelét látták, hogy a pekin­gi vezetők újabb kemény lé- présre készülődnek az Egye­sült Államokkal szemben. NÓGRAD - 1969. tebtuäi 20., csütörtök Washingtonban általában egyetértenek azzal, hogy Liao Ho-su kínai oxdiplornata ügye a legkellemetlenebb időpontban jött közbe és az amerikai titkosszolgálat jóval diszkrétebben cselekedhetett volna. Ahelyett, hogy nagy lármával közük a világgal a magás rangú kínai diplomata átszállítását az Egyesült Ál­lamokba, sokkal- helyesebb lett volna kivárni a nagykö­vet varsói értekezletét — idé­zi az AFP egyes washingtoni körök véleményét- William Rogers amerikai külügyminiszter maga is saj­nálkozását fejezte ki a kínai döntés miatt, de ugyanakkor értésre adta. hogy a Nixon- kormány hajlandó bármikor felvenni a párbeszédet Kínával. Nagy nyomást jelentett az új republikánus kormányra az is. hogy a Szovjetunió ép­pen a Fehér Ház-beli őrségvál­tás idején kezdett nagyszabá­sú diplomáciai offenzívába a közel-keleti békés rendezés ér­dekében. A hivatalba lépő Nixon hamarosan olyan hely­zetben találta magát, hogy egy négyhatalmi tárgyalás ügyében a másik három ha­talom már kedvezően nyilat­kozott. s csupán az amerikai helyeslő válaszra vártak. így, — bár Washingtonban egye­lőre a mpnopoltőkés csoportok között nem alakult ki még az egyetértés a követendő célo­kat illetően, s Így a kor­mánynak sincs döntése arról, hogy lazítson-e, s milyen mér­tékben az Izraelt egyoldalúan ámogató korább; johnsoni po- litikán —, Nixon nem térhe­tett ki a négyes értekezlet el­fogadása elől. Mindenesetre a körülbástyázott amerikai ,.igen”-ből látható, hogy Wa­shington formai kérdésekkel akarja elhúzni a négy hatalom érdemi tárgyalásainak . meg­kezdését legalább addig, amig létre nem jön a monopoltokés csoportok közötti kompro­misszum. Nixon rendhagyó elnöki vi­selkedésére vall az is, hogy egy sor országot látogat végig mindjárt kormányzása kezde­tén. Az új elnök Nyugat-Eu- rópát választotta első kül­földi látogatásának céljául. Ezzel alátámasztja azt a fel- tételezést, hogy Nixon elnök­sége idején megszűnik majd fokozatosan az amerikai kül­politika egyoldali délkelet­ázsiai orientációja .zentől a problémákat nem kizárólag azon a szemüvegen át tekin­tik majd, hogy milyen befo­lyást gyakorol az Egyesült Államok -délkelet-ázsiai pozí­cióira Ez a felfogás nyilván Kissingernek. Nixon főném- zetbiztonsági tanácsadójának iavasiatára alakult ki. Kissin­ger ugyanis nem egy cikkében hangsúlyozta: véleménye sze­rint a Johnson-kormányzat külpolitikájának egyik leg­nagyobb hibája volt, hogy egyoldalú ázsiai szemléletével meggyengítette Washington kapcsolatait nyugat-európai NATO-szövetségeseivel. Ni­xon ebben az ügyben is „tisz­ta lapot” akar nyitni, s nyu­gat-európai útja, — mely Brüsszelbe, Londonba, Bonn- ba, Nyugat-Berlinbe, Rómába és Párizsba vezet — az új amerikai szándékok látványos demonstrációját szolgálja. Ez az utazás egyébként csu­pán tapogatózó jellegű. Nixon elsősorban azt kívánja a hely­színen személyesen felmérni, hogy milyen állapotban van a NATO, hogyan fogadják » szövetségesek kormányának el­képzeléseit, s hogy melyik szövetségesre kell Washing­tonnak nagyobb súlyt fektet­nie. Az új elnök egyébként azért választotta a NATO- főhadiszállás székhelyét» Brüsszelt, útja első állomásául, hogy ezzel is hangsúlyozza: a Nixon-érában mily rendkí­vüli jelentőséget tulajdoníta­nak ennek a katonai szerve­zetnek. Abban egyelőre vi­szont nincs Washingtonba» egyetértés, hogy a Washing­ton—Bonn tengely további erősítése, vagy a Párizzsal va­ló „klengesztelődés” kutatása legyen-e az alapja a közeljö­vő amerikai diplomáciai erő­feszítéseinek az európai szá­razföldön. Ahogy közeledik az elnökíl utazás startjának dátuma, úgy Szorít mindent háttérbe Wa­shingtonban a nyugat-európai körút előkészítése. S hogy est milyen tanulságokkal végző- dik az új amerikai elnök és főtanácsadói számára, bi­zonyára befolyásolja majd a Nixon-kormányzatnak a kö­vetkező hónapokban teendő külpolitikai lépéseit. Árkus István Vajúdó egyház Belső problémák a katolicizmusban 4mikor Will |»nn« 'pápát úisá8írók a program­1IIMHŰI VAUI, JdDUs járól (aggatták> igy vála. szolt: „Friss levegőt az egyházba!” — és lányi tóttá az abla­kot. Ezt a jelképes ablaknyitást a katolikus egyház történe­tében a II. vatikáni zsinat volt hivatva meg is valósítani. XXIII. János felismerte: az egyház számára létkérdés, hogy megújhodása révén kapcsolatba kerüljön a világgal, korunk emberével. Egyszerre a figyelem középpontjába kerültek Teilhardnak, a sokáig hallgatásra ítélt tudós jezsuita páter­nek a tanításai: „A keresztényeknek a fejlődés támaszaivá kell válniok... A mindenség előrehalad, és emberi felada­tunk, hogy előre is vigyük”. A modern teológiai irányzatok olyan neves képviselőinek, mint Congar és Rahner, — akik addig az egyház peremére szorultak, — a tanulmányai sze­repet kaptak, hogy a dogmák teológiája után megalkossák az egyháznak az emberi kapcsolatokkal foglalkozó teológiáját Trónra lépése után János pápa nem uralkodói mivoltát vagy csalhatatlanságát hangoztatta: „Ember vagyok, mint minden­ki más” — ezek voltak szinte első szavai a trónon. A II. vatikáni zsinat drámai párbeszédként indult a ha­ladók, a mérsékeltek és a konzervatívok között. János halá­la után az új pápa, VI. Pál levétette a zsinat napirendjé­ről, és a döntést magának tartotta fenn a születésszabályo­zás és a papi nőtlenség kérdésében. Majd a zsinat munká­jának elsekélyesedése után még mielőtt befejezte volna a rá háruló nagy feladatot, berekesztetett. Kormányzása kezdetén úgy látszott, hogy az autokrata XII. Pius egykori kedvence nem mestere konzervatív, ha­nem elődje haladó politikáját követi. Erre vallott utazásso- rozata, amelynek1 állomásai: India, Jeruzsálem, az ENSZ székhelye, Portugália és Kolumbia fővárosa. Bogota voltak. A népek haladásáról szóló enciklikájában az egyház részé­ről először vette számba rendszerezetten a legfontosabb tár­sadalmi kérdéseket, bírálta a kapitalizmus legszembetűnőbb kártevéseit. Bár a forradalmakat elítélte — elsős ->rban a latin-amerikai viszonyokra utalva —. „nyilvánvaló é-- hosz- szantartó zsarnokság esetén" jogosságukat elismerte Ezt az okmányt Európában nem sokat emlegetik, kivált a Vatikán­ban ejtenek kevés szót róla, de a harmadik világ haladó egy­házi köreiben hivatkoznak és támaszkodnak is rá. VI. Pál legutóbbi, a születésszabályozást tiltó enciklikája azonban nagy vihart kavart az egyházon belül és aláásta a pápa tekintélyét. A felháborodás alkalmat szolgáltatott arra, hogy áttekintsék az új pápa eddigi, több mint ötéves kor­mányzását. A vizsgálódás arról tanúskodik, hogy az utóbbi időben engedményt tett a konzervatívoknak és megpróbálja gyengíteni az egyház haladó szárnyát. A reformok csak a liturgiára terjednek ki, holott a haladásért küzdő egyes egy­házi vezetők komoly teológiai kérdéseket is feszegetnek. Rómában titokban iZetnekléa ™“núJáv(11" két perbe fogtak, így példá­ul Schillebeeck atyát, a holland haladó katolicizmus egyik teoretikusát és Hans Küng svájci teológust, aki azt vallja: „Egy ember önkenyuralmi kormányzásának semmi alapja sincs az újtestamenturnban, s azt az egyház kollegiális kor­mányzásának kell felváltania.” Eszerint felül kell vizsgálni á pápai csalhalatlanság 100 éve kihirdetett dogmáját. A pápa tavaly nyáron egyik j>eszédében igy szólt a hely­zetről: „Az egyház misztikus bárkájának, kormányánál érezzük a vihart, amely bennünket körülvesz és ostromol.” Ebben a viharban — amelynek lényege az egyházon belül az, hogy a pápa szembeszáll az új modernizmussal, — VI. Pál csak a konzervatívokra támaszkodhat. Pál pápa pálíördulása azokat a katolikusokat, akik a haladásért küzdöttek, nem tántorította el céljaiktól. Spanyol- országban, ahol törvény tilalmazza a marxistákkal való párbeszédet, sok katolikus úgy tekint a marxistákkal való szövetségre, mint a fasiszta rendszerrel való leszámolás egyetlen útjára, amely elháríthatja a második véres polgár- háborút. A diktatúra ellen harcoló munkások megmozdulá­saiban. a letartóztatottak névsorában elsősorban baszk föl­dön. papokat is találunk. A Spanyolorszá Katoliku JíTun- kásifjúság Lapjában a napi akcióegységen túlmutatva Von- zalez Ruiz páter a következőket írta: „A szocializmus e vi­lágnak több igazságot hoz, mint a régi társadalmi struktú­rák”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents