Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

Demokratikusan, Esa^w körültekintéssel •• In rafft érdekeltség a Salgótarjáni Kohászati Üzentekben Ai új gazdaságirányítási rendszerben igen fontos szere­pe ran a vállalati nyereségnek. A termék ára és önkölt­sége közötti különbségből eredő tiszta jövedelemben végső- soron tükröződik a vállalat egész gazdálkodása. A nyere­ség egy része a vállalatnál marad a termelés bővítésére, közvetett és közvetlen juttatásokra, másik része az állami költségvetésbe kerül, társadalmi szükségletek kielégítését szolgálja. A vállalatnál maradó nyereség is három részre oszlik, a személyi érdekeltséget jelentő részesedési alapra, az eiőrehaladas finanszírozását szolgáló fejlesztési alapra és a gazdálkodás biztonságát segítő tartalékalapra. A vállalati kollektívákat legjobban kétségtelenül a ré­szesedési alap foglalkoztat.’'' A Salgótarjáni Üzemekben az új mechanizmus első évének eredményei tükrében kerestünk választ nagyon sok kérdésre, amelyek máshol is foglalkoztatják az embereket. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az új mechaniz­mus első éve sikerrel zárult. Gazdasági eredményeik felül­múlták a korábbi évekét. A tervezett 107 millió forint nye­reséggel szemben előrelátha­tólag 122 milliót értek el. A vállalatnál átlagosan 22 napi részesedést fizetnek, ahogy azt Antal Gyula, a vállalat igaz­gatója a televíziónak adott in­terjúja során is bejelentette. A nyereség megtermelése kollektív munka, azonban mégsem állítható, hogy abból mindenki egyformán kivette a részét. A felosztás szempont­jából a törvény szerint is há­rom kategóriába sorolják a dolgozókat. Az egyes, kettes és hármas kategória, az a bi­zonyos 80—50 és 15 százalék okozott ebben az üzemben is legtöbb vitát, és bár egyre ke­vesebb-szó esik róla, még min­dig vannak, akik nem értenek vele egyet. Igaz az is, hogy az üzemben differenciáltan álla­pították meg tavaly az első negyedév végéig, hogy a ka­tegóriákon belül ki, hány szá­zalékos részesedésre számít­hat. Ahogy a nyereség meg­termelését szétosztották az egyes üzemrészek között, fi­gyelembe vették természete­sen az adottságokat, lehetőse­geket, úgy a részesedési alap felosztásában is nagyobb ön­állóságot biztosítottak az üze­meknek. A három kategória között az alsó és felső határt kiszélesítették. Így aztan lesz harmadik kategóriába tartozó dolgozó, aki nem 22 napi, ha­nem két és fél havi kereset­nek megfelelő összeget kap majd részesedésként. A dolgozók szémélyre szóló értesítést kaptak besorolásuk­ról. Ezután mód volt az ész­revételezésre. Sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, és a mú't év első félévének végéig töHb mint háromszáz esetben vál­toztattak az eredeti besorolá­son. A módszert annyira in­nak tartották, hogy az új kol­lektív szerződésben is csupán kisebb finomításokkal tökéle­tesítik. Mit vettek alapul a besoro­lásoknál? Elsősorban azt, hogy ki milyen arányban tud­ja befolyásolni tevékenységé­vel a vállalati nyereség nö­vekedését. A jól megfontolt vezetői döntés csakúgy, mini a technológia tökéletesítése, vagy az ésszerűbb előkészítés, munkaszervezés igen sokat je­lent. A szakmai hozzáértés, a gyakorlatot, ami nemcsak rá­termettség kérdése, hanem évek. sőt évtizedek során ala­kul ki, ugyancsak igen fontos­nak tartották. Nem véletlenük fordítottak nagy gondot a törzsgárda megbecsülésére Sokan lesznek viszont, akik egy fillért sem kapnak a ré­szesedési alapból. Érthető ez. ha az érem másik oldalát vizs­gáljuk. A munkaerő-vándorlás elég nagy volt a vállalatnál. Része­sedést csak az kaphat, aki­nek egyéves folyamatos mun­kaviszonya van. Ez alól ki­vétel az új munkavállaló, a d­nék fél év is elégséges. Aki kilépés után került a válla­lathoz. annak két évet kell várnia, aki viszont elment, otthagyta a vállalatot, nem számíthat részesedésre. Humá­nus a vállalat felosztási sza­bályzata, a harmadéves ipari tanulók iránt: tanulmány' eredményüktől függően ők '« kaphatnak részesedést. A közvetlen juttatások csak egy részét jelentik a nyerésé'' felosztásának. Az ösztönző hatás kétségtelenül megvan. Nagyobb nyereség elérésé”'' ösztönzi az üzemeket. Gondol­kozásra. előzetes elemző mun­kára készteti a vezetőket, e dolgozókat pedig nemcsak a szorga’mas munkára, hanem arra is ráébreszti: érdemes egy helyben maradniuk, hi­szen munkájukért megkapják az anyagi megbecsülést. Ha a hármas kategóriába tartoz­nak, akkor is többet kaphat­nak mint az, akit a kettes kategóriába soroltak be. A nyereség felosztásából közve­tett juttatásokra is sor ke­rül. Ezzel a kérdéssel követ­kező számunkban foglalko­zunk. (Folytatjuk) Bodó János 13t municass£fiitfs«£;5i Sa'qótariáni piac Kis forgalom5 nehéz ellátás A salgótarjáni piac forgal­ma továbbra is változatlanul kicsi. Ez természetesen befo­lyásolja a viszonylag gyen­gébb felhozatal, mivel sem a kínálat, sem a kereslet nem ^ haladja meg a szokásosat. A zöldség és gyümölcs szezon­cikkek általában kaphatók, azonban néhány áruféleségben csökkenés tapasztalható. Ke­vesebb a gyökér és a kelká­poszta, viszont emelkedett a kínálat burgonyából, sár­garépából és fejes káposztából. A MÉK-árudák ellátása to­vábbra is folyamatos, míg né­melyik termelőszövetkezeti árudában csupán terményt kaphat a vásárló, vagy még azt sem. A különbség abból adódik, hogy a termelőszövet­kezeti árudák ellátása nehéz­ségekbe ütközik a hideg idő­járás miatt. A napokban tör­tént, hogy a messzebbről szál­lított áru megfagyott a szál­lítás során. A megyebeli közös gazdaságok nem önellátók, a megyén kívüliek viszont távol esnek a piactól. A tiszakécs- kei Béke Tsz rendszeresen szállít árut a salgótarjáni pi­acra, azonban nagy hideg ese­tén ők is kénytelenek szüne­telni. A piac átlagárai a kö­vetkezőképpen alakultak: Karambol a ködbon Szarvasgede és Kisbágyon között vasárnap a sűrű köd­ben vezette a 2. sz. AKÖV autóbuszát Jakub Pál sziráki lakos. A járművei egy eny­he kanyarban áttért az út­test menetirány szerinti bal oldalára. Ott ütközött ösz- sze dr. Bánfalvi Mártonnak, a berceli szülőotthon főorvosá­nak Skodájával. Az orvos fej­sérülést szenvedett, járművén 15 ezer forintos kár keletke­zett. Az autóbusz ijedt utasai­val az árokban állt meg. T engernyi kín, megaláz­tatás, kiszolgáltatottság volt a része azoknak a munkásfiataloknak, akik a mo­narchia Magyarországában ke­rültek a munkapadok mellé. Naponta 10—12 órát dolgoz­tak, de nem. ment ritkaság- számba a 14 órás munkanap - sem. A tíz, tizennégy éves gye­rekek kegyetlen kizsákmányo­lása, erejüket meghaladó ne­héztesti munkája ez időszak­ban szinte általános volt. Az idősebb generáció előtt nem ismeretlen a századeleji pékinas sorsa, aki a tanoncis­kolába érve lelül a padba es elalszik, akit az óra végén is csak nehezen lehet felébresz­teni. A műhelyben este nyolc­tól másnap déli kettőig dolgo­zik, s a mester csak pofonok­kal és bottal tudja „ébrentai- tanl.” A hírhedt 1884. évi, a ta~ noncok tanviszonyát szabályo­zó jSfll. törvénycikk lehetővé tette, hogy a fiatal már 12 éves korában elszegődhessen inas­nak és „kivételes esetben” megengedte a 12 évnél fiata­labbak foglalkoztatását is, persze ez a kivétel gyakori volt. A tanoncok a hosszú ra nyúlt munkanap után es­ténként és vasárnap jártak tanonciskolába. így még vasár­nap sem pihenhettek. Ma ötven éve, 1919. január 13-án a budapesti utcán sá­padt arcú, horpadt mellű, rosz- szul táplált inasak vonultak végig zászlaikon e jelszóval: „Mi már nem leszünk kizsák­mányolt proletárok!" Követel­ték az 1884- évi reakciós és embertelen tanonctörvény el­törlését, s a nappali tanoncok- tatás bevezetését. A sápadt ar­cok kipirulnak, amikor jogos követeléslüket hangoztatják. A január 13-i tanonctünte- tésre a polgári demokratikus kormányzatnak is fel kellett figyelnie. Január 21-én a Ke­reskedelemügyi Minisztérium­ban tartott tanácskozáson Lé­kai János, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének kép­viselője kijelenti: „A tanonc- kérdésnek csak olyan megol­dásába nyugodhatunk ' bele., amely a mai tőkés társadalmi rend mielőbbi várható nemzet­közi összeomlása után felépülő szocialista társadalmi rendbe átvihető— Ennélfogva nem lehetünk tekintettel a mi osz­tályérdekeinkkel ellentétes semminemű tőkés érdekeltség­re". A polgári demokratikus kormányzat, mint számos egyéb más kérdésben is, csak a fontolva halogatásig jutott el. A kizsákmányolt ifjú prő- letárok gondjait, mint számos egyéb más súlyos társadalmi kérdést, csak a Tanácsköztár­saság oldotta meg. Tíz nappal március 21-e után, rendelet jelenik meg . mely megtiltja a tanoncok bántalmazását, elbocsátását, az esti és vasárnapi tanoncok- tatást, korlátozza a tanoncok munkaidejét, valamint kötele­zően előírja, hogy a tánonco- kat tilos házimunkára felhasz­nálni A Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának napi­lapja, a Vörös Üjság így ír: „Mindent. amit teszünk, érte­tek teszünk ifjúmunkások”. S a Tanácsköztársaság 133 napja alatt végre emberszámba ve­szik az ifjúmunkást, gondos­kodnak szakmai, szellemi fej­lődéséről. pihenéséről A Tanácsköztársaságot ugyan megdöntötték, de af. if­júmunkásokban tovább élt gondoskodó, emberséges szel­leme. Az ellenforradalmi reakció megsemmisítette azokat a vívmányokat, amelyeket az ifjúmunkások a Tanácsköz­társaságnak köszönhettek. A gyermek- és tanoncvédelem helyébe újra a tanoncok és fiatalkorúak kegyetlen kizsák­mányolása lépett. Csak a felszabadulás bizto­sította, hogy véglegesen jobb napok következzenek a tanon- cokra. Az MKP kezdeménye­zésére megalakult a Szakszer­vezeti Ijíúmunkás- és Tanonc- mozgalom, mely az ipari üze­mekben dolgozó fiatalok poli­tikai és érdekvédelmi szerve­zete lett. 1948 fordulópont a felszaba­dult Magyarország életében. A proletárdiktatúra győzelmével 1949. január 14-én az ország- gyűlés törvénybe iktatta az iparostanulókról szóló tör­vényt. Az öreg „Ház” karza­tán aligha hallgathattak tör­vényjavaslatot valaha R figyelemmel, mint az a 300 if­júmunkás a Ganzból, a BESZ- KÁRT-tól. és mis gyárakból, üzemekből, akiket meghívtak az országgyűlés ülésére. A né­pi demokrácia parlamentje el­ítélte a fehérterror tanonctör- vényét. amely visszaállította a középkori szellemet: újra tör­vénybe iktatta a tanoncverést. Mit is adhattak mást a daru­tollasok az ifjú proletároknak azért, hogy zászlóikra merték írni 1919, január 13-án: „Mi már nem leszünk kizsákmá­nyolt proletárok!" Az új törvény a párt és a népt demokrácia egyik büsz­kesége volt. Megteremtette az alapjait annak, hogy az ipari és kereskedelmi szakmunkás­utánpótlás egészségesen fej­lődhessen. Arra irányult, hogy az ipari szakmunkás- képzést döntő részben a nagy­üzemek. végezhessék. Bevezet­te az általános iskola 8 osztá­sának elvégzésére épülő két— három éves szakmai képzést, biztosította az évi 24 nap fi­zetéses szabadságot, a díjmen­tes üzemi étkezést, meghatá­rozta a tanulók országos szin­tű bérezési rendszerét és a tanműhelyi oktatást. A leki­csinylő. rosszcsengésű „ta- nonc” és .inas” helyett el­rendelte az ipari tanuló elne­vezést. Az 1949. január 14-én elfogadott törvényjavaslattal megvalósultak azok a törek­vések, amelyekért a magyar kommunisták s az ifjúság legjobbjai három évtizeden keresiztül harcoltak. A ma ifjúmunkásának ez csupán történelem. A modern iparitanuló-in- tézetek és otthonok, a korsze­rű képzés, amelyek lehetővé teszik, hogy az ifjúmunkások kiváló képességű szakember­ré váljanak, a munkáshata- lom vívmánya. Ennek kezdete ötven évre nyúlik vissza, ami­kor azok a sápadt arcú, meg­gyötört tekintetű inasok vörös zászlók alatt az utcára mentek tüntetni. (boros) Vigyázzunk a kötéssel! Tokióban nem­rég Barbara Har­per, fiatal ameri­kai turista egy is­mert vendéglő tu­lajdonosát meg­kérte, hogy az ét­lapon szereplő né­hány írásjelet le­másolhasson, s azokat kötésmin­taként felhasznál­hassa új pulóvere készítésénél. A vendéglő tu­lajdonosa készsé­gesen eleget tett a fiatal nő kérésé­nek. Amikor azu­tán néhány héttel később az ameri­kai lány belépett a vendéglőbe, a jelenlevő japánok mosolyogva mére. gették. A kiválasz­tott írásjelek je­lentése ugyanis ez volt: „ízletes, pi­káns falut!” Faluról falura Cikkek VIKK át Ft kg •Szab piac Frike burgonya (cila) 2,60 2,60 burgonya (rózsa) 3,40 3,40 burgonya (GUI) 3,80 3,80 burg. (takarni.) — 1,50 fejes káposzta 2,60 2—2,20 kelkáposzta 3,40 3.— vöröshagyma 3,60 3,40—3,60 karalábé 2,60 2.— cékla 3.— — zeller 6,40 6.— sárgarépa 3,80 4.— gyökér 7,60 8.— vörös káposzta 4.— — alma (fehér) 4,80 3,60 alma (Jonathán) 9 — — tojás 2,10 1.90—2,50 fehér bab 21.— 17.— tarka bab — 25.— fokhagyma 32.— 34.— mák 36.— 36.— • ’1 70.—--- 1 Téli esték Siarancsságon Uj termékek új anyagból A kereskedelem kívánságai­nak megfelelően az idén a Dánlonanyagból készült áruk előállítása mellett hozzákezd­jek a szintetikus creppanya- gokból készült új férfi és női ruházati cikkek előállításához a Budapesti Kötöttárugyár balassagyarmati telepén. Január első munkanapján az utóbbi anyagból 15 új cikk gyártását kezdték meg, köz­tük nőj és férfi fürdőruhá­kat. Az illetékesek elmond­ták, hogy a szintetikus crepp- anyagból készült termékek ru­galmasak. nem nyúlnak, könnyen száradnak, nagyon tetszetősek és szinte elnyű- hetetlenek. I jssie nat ora. jo meleg a tarancssági művelődési otthon termében. Itt szoktak tanács­kozni a párttagok, övék a he- .yiség. A tisztaságról, a jó me- .egről Horváth Lajosné gon­doskodik. Most, hogy a tél ke­ményre fordult, délben befű- ;ött a plafonig érő cserépkály- íiába, hogy a vendégek ké­nyelmesen elhelyezkedhesse­nek. Hováthné a péntek esték­re n,agyobb figyelmet fordít. A tsz-tag ok tanulnak ebben az időben, a falusi téli tan­folyamok keretében. Sokat dolgoznak. Most a tél közepén is egész nap a magtárakban forgatják, zsákolják a gabo­nát. Jól esik nekik a meleg, tanulni pedig csak kellemes környezetben lehet. 4 késés: rossz szokás Még üresek a székek. Győri Béla fiatal tanuló forgatja a rádió skáláját. Benézett a te­rembe Demény József, a gond­nok és ott egyedül Győri Já­nos tsz-elnök, az esti foglal­kozás előadója rendezgette jegyzetét. — Rossz szokás, hogy fél óra késéssel érkeznek falun az efféle összejövetelekre. A tsz-elnök megnézte az óráját, és letette a jegyzetét. Érdeklődtünk. — Késnek? — Nálunk nem szokás. Hat órára itt lesznek. Az asszo­nyok a munkában is, a tanu­lásban is pontosak — vála­szolta. Hat órakor nyílt az ajtó, jöttek a hallgatók. Egy cso­portban. Lekerültek a nyak­kendők, a kabátok, jókedvű asszonyokkal telt meg a te­rem. Ott ült a sarokban Simon Sáhdorné állattenyésztő, ő gondozza a növendékmarhá­kat, Báli Andrásné, Gyüre Fe- rencné, a növényápoló brigád­ból, az első sorban a bri­gád vezetőjük: Tóth András­né. Később érkezett Erdélyi József az üzemegység vezető­je. Tehát ott voltak a tsz leg­jobb munkásai. Megkérdeztük Balinét, miért jár a tanfolyamra. Feltalálta magát, azt mondta: — Hogy okos legyek, és sok pénzt kereshessek. Tanulni is kell Mind,enfci helyeselt. Tóth Andrásné, a brigidvezető vet­te át a szót: — A téli tanfolyam nálunk hogyományos. örülünk, hogy a párt gondol ránk és meg­rendezi. .. Elmondta, hogy múlt évben átlagosan 47 hallgatója volt a falusi téli tanfolyamoknak. Sokat tanultak. Az előző két előadáson a tsz-demotkráciá- ról esett szó. — M; egyszerű emberek va­gyunk, örülünk, ha újat ta­nulhatunk. A többiek figyelik brigádve­zetőjüket. Nem vágnak a sza­vába. Mikor befejezte mohda- nivalóját, biztatják: — Mondd el, hogy Karanes- ságon az asszonyok a tsz tá­maszai! Dolgozunk szívesen. De nem elég csak dolgozni, ta­nulni is kell. Azért vagyunk itt.'.. Tóthné helyeséi. Az előadó nyugtalankodik, mert az idő halad. Figyelmet kér. Az asz- szonyok elcsendesednek, át­adják a szót az elnöküknek. A földtörvényről szólt az előadás. Igaz, olyan dolgokról, amelyekről már más összejö­veteleken is tárgyaltak. Egy kicsit idejét is múlta ezekről beszélni. De azt mondták, nem árt erről többet szólni. Karancsságon tudják jól, hogy mi érdekli a lakosságot. Ki fizessen? — Ne csináljunk a földtör­vényből gondot! Mi dolgoz­ni akarunk, a föld legyen a tsz-é! Azé, aki megműveli! Felszínre került azonban olyan gond is, mint amit Má­rtír József mondott el. 'Még mindig nevén van az a föld, amelyre mások építettek há­zat, de az adót vele fizettetik meg. Több Ilyen gond van Karancsságon. Most megbeszélték, hogy in­tézkednek a vitás ügyekben. így töltik a téij estéket Ka­rancsságon. B. Gy. NÖGRÁD - 1969. január 14., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents