Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
Demokratikusan, Esa^w körültekintéssel •• In rafft érdekeltség a Salgótarjáni Kohászati Üzentekben Ai új gazdaságirányítási rendszerben igen fontos szerepe ran a vállalati nyereségnek. A termék ára és önköltsége közötti különbségből eredő tiszta jövedelemben végső- soron tükröződik a vállalat egész gazdálkodása. A nyereség egy része a vállalatnál marad a termelés bővítésére, közvetett és közvetlen juttatásokra, másik része az állami költségvetésbe kerül, társadalmi szükségletek kielégítését szolgálja. A vállalatnál maradó nyereség is három részre oszlik, a személyi érdekeltséget jelentő részesedési alapra, az eiőrehaladas finanszírozását szolgáló fejlesztési alapra és a gazdálkodás biztonságát segítő tartalékalapra. A vállalati kollektívákat legjobban kétségtelenül a részesedési alap foglalkoztat.’'' A Salgótarjáni Üzemekben az új mechanizmus első évének eredményei tükrében kerestünk választ nagyon sok kérdésre, amelyek máshol is foglalkoztatják az embereket. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az új mechanizmus első éve sikerrel zárult. Gazdasági eredményeik felülmúlták a korábbi évekét. A tervezett 107 millió forint nyereséggel szemben előreláthatólag 122 milliót értek el. A vállalatnál átlagosan 22 napi részesedést fizetnek, ahogy azt Antal Gyula, a vállalat igazgatója a televíziónak adott interjúja során is bejelentette. A nyereség megtermelése kollektív munka, azonban mégsem állítható, hogy abból mindenki egyformán kivette a részét. A felosztás szempontjából a törvény szerint is három kategóriába sorolják a dolgozókat. Az egyes, kettes és hármas kategória, az a bizonyos 80—50 és 15 százalék okozott ebben az üzemben is legtöbb vitát, és bár egyre kevesebb-szó esik róla, még mindig vannak, akik nem értenek vele egyet. Igaz az is, hogy az üzemben differenciáltan állapították meg tavaly az első negyedév végéig, hogy a kategóriákon belül ki, hány százalékos részesedésre számíthat. Ahogy a nyereség megtermelését szétosztották az egyes üzemrészek között, figyelembe vették természetesen az adottságokat, lehetősegeket, úgy a részesedési alap felosztásában is nagyobb önállóságot biztosítottak az üzemeknek. A három kategória között az alsó és felső határt kiszélesítették. Így aztan lesz harmadik kategóriába tartozó dolgozó, aki nem 22 napi, hanem két és fél havi keresetnek megfelelő összeget kap majd részesedésként. A dolgozók szémélyre szóló értesítést kaptak besorolásukról. Ezután mód volt az észrevételezésre. Sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, és a mú't év első félévének végéig töHb mint háromszáz esetben változtattak az eredeti besoroláson. A módszert annyira innak tartották, hogy az új kollektív szerződésben is csupán kisebb finomításokkal tökéletesítik. Mit vettek alapul a besorolásoknál? Elsősorban azt, hogy ki milyen arányban tudja befolyásolni tevékenységével a vállalati nyereség növekedését. A jól megfontolt vezetői döntés csakúgy, mini a technológia tökéletesítése, vagy az ésszerűbb előkészítés, munkaszervezés igen sokat jelent. A szakmai hozzáértés, a gyakorlatot, ami nemcsak rátermettség kérdése, hanem évek. sőt évtizedek során alakul ki, ugyancsak igen fontosnak tartották. Nem véletlenük fordítottak nagy gondot a törzsgárda megbecsülésére Sokan lesznek viszont, akik egy fillért sem kapnak a részesedési alapból. Érthető ez. ha az érem másik oldalát vizsgáljuk. A munkaerő-vándorlás elég nagy volt a vállalatnál. Részesedést csak az kaphat, akinek egyéves folyamatos munkaviszonya van. Ez alól kivétel az új munkavállaló, a dnék fél év is elégséges. Aki kilépés után került a vállalathoz. annak két évet kell várnia, aki viszont elment, otthagyta a vállalatot, nem számíthat részesedésre. Humánus a vállalat felosztási szabályzata, a harmadéves ipari tanulók iránt: tanulmány' eredményüktől függően ők '« kaphatnak részesedést. A közvetlen juttatások csak egy részét jelentik a nyerésé'' felosztásának. Az ösztönző hatás kétségtelenül megvan. Nagyobb nyereség elérésé”'' ösztönzi az üzemeket. Gondolkozásra. előzetes elemző munkára készteti a vezetőket, e dolgozókat pedig nemcsak a szorga’mas munkára, hanem arra is ráébreszti: érdemes egy helyben maradniuk, hiszen munkájukért megkapják az anyagi megbecsülést. Ha a hármas kategóriába tartoznak, akkor is többet kaphatnak mint az, akit a kettes kategóriába soroltak be. A nyereség felosztásából közvetett juttatásokra is sor kerül. Ezzel a kérdéssel következő számunkban foglalkozunk. (Folytatjuk) Bodó János 13t municass£fiitfs«£;5i Sa'qótariáni piac Kis forgalom5 nehéz ellátás A salgótarjáni piac forgalma továbbra is változatlanul kicsi. Ez természetesen befolyásolja a viszonylag gyengébb felhozatal, mivel sem a kínálat, sem a kereslet nem ^ haladja meg a szokásosat. A zöldség és gyümölcs szezoncikkek általában kaphatók, azonban néhány áruféleségben csökkenés tapasztalható. Kevesebb a gyökér és a kelkáposzta, viszont emelkedett a kínálat burgonyából, sárgarépából és fejes káposztából. A MÉK-árudák ellátása továbbra is folyamatos, míg némelyik termelőszövetkezeti árudában csupán terményt kaphat a vásárló, vagy még azt sem. A különbség abból adódik, hogy a termelőszövetkezeti árudák ellátása nehézségekbe ütközik a hideg időjárás miatt. A napokban történt, hogy a messzebbről szállított áru megfagyott a szállítás során. A megyebeli közös gazdaságok nem önellátók, a megyén kívüliek viszont távol esnek a piactól. A tiszakécs- kei Béke Tsz rendszeresen szállít árut a salgótarjáni piacra, azonban nagy hideg esetén ők is kénytelenek szünetelni. A piac átlagárai a következőképpen alakultak: Karambol a ködbon Szarvasgede és Kisbágyon között vasárnap a sűrű ködben vezette a 2. sz. AKÖV autóbuszát Jakub Pál sziráki lakos. A járművei egy enyhe kanyarban áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára. Ott ütközött ösz- sze dr. Bánfalvi Mártonnak, a berceli szülőotthon főorvosának Skodájával. Az orvos fejsérülést szenvedett, járművén 15 ezer forintos kár keletkezett. Az autóbusz ijedt utasaival az árokban állt meg. T engernyi kín, megaláztatás, kiszolgáltatottság volt a része azoknak a munkásfiataloknak, akik a monarchia Magyarországában kerültek a munkapadok mellé. Naponta 10—12 órát dolgoztak, de nem. ment ritkaság- számba a 14 órás munkanap - sem. A tíz, tizennégy éves gyerekek kegyetlen kizsákmányolása, erejüket meghaladó nehéztesti munkája ez időszakban szinte általános volt. Az idősebb generáció előtt nem ismeretlen a századeleji pékinas sorsa, aki a tanonciskolába érve lelül a padba es elalszik, akit az óra végén is csak nehezen lehet felébreszteni. A műhelyben este nyolctól másnap déli kettőig dolgozik, s a mester csak pofonokkal és bottal tudja „ébrentai- tanl.” A hírhedt 1884. évi, a ta~ noncok tanviszonyát szabályozó jSfll. törvénycikk lehetővé tette, hogy a fiatal már 12 éves korában elszegődhessen inasnak és „kivételes esetben” megengedte a 12 évnél fiatalabbak foglalkoztatását is, persze ez a kivétel gyakori volt. A tanoncok a hosszú ra nyúlt munkanap után esténként és vasárnap jártak tanonciskolába. így még vasárnap sem pihenhettek. Ma ötven éve, 1919. január 13-án a budapesti utcán sápadt arcú, horpadt mellű, rosz- szul táplált inasak vonultak végig zászlaikon e jelszóval: „Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!" Követelték az 1884- évi reakciós és embertelen tanonctörvény eltörlését, s a nappali tanoncok- tatás bevezetését. A sápadt arcok kipirulnak, amikor jogos követeléslüket hangoztatják. A január 13-i tanonctünte- tésre a polgári demokratikus kormányzatnak is fel kellett figyelnie. Január 21-én a Kereskedelemügyi Minisztériumban tartott tanácskozáson Lékai János, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének képviselője kijelenti: „A tanonc- kérdésnek csak olyan megoldásába nyugodhatunk ' bele., amely a mai tőkés társadalmi rend mielőbbi várható nemzetközi összeomlása után felépülő szocialista társadalmi rendbe átvihető— Ennélfogva nem lehetünk tekintettel a mi osztályérdekeinkkel ellentétes semminemű tőkés érdekeltségre". A polgári demokratikus kormányzat, mint számos egyéb más kérdésben is, csak a fontolva halogatásig jutott el. A kizsákmányolt ifjú prő- letárok gondjait, mint számos egyéb más súlyos társadalmi kérdést, csak a Tanácsköztársaság oldotta meg. Tíz nappal március 21-e után, rendelet jelenik meg . mely megtiltja a tanoncok bántalmazását, elbocsátását, az esti és vasárnapi tanoncok- tatást, korlátozza a tanoncok munkaidejét, valamint kötelezően előírja, hogy a tánonco- kat tilos házimunkára felhasználni A Kommunisták Magyarországi Pártjának napilapja, a Vörös Üjság így ír: „Mindent. amit teszünk, értetek teszünk ifjúmunkások”. S a Tanácsköztársaság 133 napja alatt végre emberszámba veszik az ifjúmunkást, gondoskodnak szakmai, szellemi fejlődéséről. pihenéséről A Tanácsköztársaságot ugyan megdöntötték, de af. ifjúmunkásokban tovább élt gondoskodó, emberséges szelleme. Az ellenforradalmi reakció megsemmisítette azokat a vívmányokat, amelyeket az ifjúmunkások a Tanácsköztársaságnak köszönhettek. A gyermek- és tanoncvédelem helyébe újra a tanoncok és fiatalkorúak kegyetlen kizsákmányolása lépett. Csak a felszabadulás biztosította, hogy véglegesen jobb napok következzenek a tanon- cokra. Az MKP kezdeményezésére megalakult a Szakszervezeti Ijíúmunkás- és Tanonc- mozgalom, mely az ipari üzemekben dolgozó fiatalok politikai és érdekvédelmi szervezete lett. 1948 fordulópont a felszabadult Magyarország életében. A proletárdiktatúra győzelmével 1949. január 14-én az ország- gyűlés törvénybe iktatta az iparostanulókról szóló törvényt. Az öreg „Ház” karzatán aligha hallgathattak törvényjavaslatot valaha R figyelemmel, mint az a 300 ifjúmunkás a Ganzból, a BESZ- KÁRT-tól. és mis gyárakból, üzemekből, akiket meghívtak az országgyűlés ülésére. A népi demokrácia parlamentje elítélte a fehérterror tanonctör- vényét. amely visszaállította a középkori szellemet: újra törvénybe iktatta a tanoncverést. Mit is adhattak mást a darutollasok az ifjú proletároknak azért, hogy zászlóikra merték írni 1919, január 13-án: „Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!" Az új törvény a párt és a népt demokrácia egyik büszkesége volt. Megteremtette az alapjait annak, hogy az ipari és kereskedelmi szakmunkásutánpótlás egészségesen fejlődhessen. Arra irányult, hogy az ipari szakmunkás- képzést döntő részben a nagyüzemek. végezhessék. Bevezette az általános iskola 8 osztásának elvégzésére épülő két— három éves szakmai képzést, biztosította az évi 24 nap fizetéses szabadságot, a díjmentes üzemi étkezést, meghatározta a tanulók országos szintű bérezési rendszerét és a tanműhelyi oktatást. A lekicsinylő. rosszcsengésű „ta- nonc” és .inas” helyett elrendelte az ipari tanuló elnevezést. Az 1949. január 14-én elfogadott törvényjavaslattal megvalósultak azok a törekvések, amelyekért a magyar kommunisták s az ifjúság legjobbjai három évtizeden keresiztül harcoltak. A ma ifjúmunkásának ez csupán történelem. A modern iparitanuló-in- tézetek és otthonok, a korszerű képzés, amelyek lehetővé teszik, hogy az ifjúmunkások kiváló képességű szakemberré váljanak, a munkáshata- lom vívmánya. Ennek kezdete ötven évre nyúlik vissza, amikor azok a sápadt arcú, meggyötört tekintetű inasok vörös zászlók alatt az utcára mentek tüntetni. (boros) Vigyázzunk a kötéssel! Tokióban nemrég Barbara Harper, fiatal amerikai turista egy ismert vendéglő tulajdonosát megkérte, hogy az étlapon szereplő néhány írásjelet lemásolhasson, s azokat kötésmintaként felhasználhassa új pulóvere készítésénél. A vendéglő tulajdonosa készségesen eleget tett a fiatal nő kérésének. Amikor azután néhány héttel később az amerikai lány belépett a vendéglőbe, a jelenlevő japánok mosolyogva mére. gették. A kiválasztott írásjelek jelentése ugyanis ez volt: „ízletes, pikáns falut!” Faluról falura Cikkek VIKK át Ft kg •Szab piac Frike burgonya (cila) 2,60 2,60 burgonya (rózsa) 3,40 3,40 burgonya (GUI) 3,80 3,80 burg. (takarni.) — 1,50 fejes káposzta 2,60 2—2,20 kelkáposzta 3,40 3.— vöröshagyma 3,60 3,40—3,60 karalábé 2,60 2.— cékla 3.— — zeller 6,40 6.— sárgarépa 3,80 4.— gyökér 7,60 8.— vörös káposzta 4.— — alma (fehér) 4,80 3,60 alma (Jonathán) 9 — — tojás 2,10 1.90—2,50 fehér bab 21.— 17.— tarka bab — 25.— fokhagyma 32.— 34.— mák 36.— 36.— • ’1 70.—--- 1 Téli esték Siarancsságon Uj termékek új anyagból A kereskedelem kívánságainak megfelelően az idén a Dánlonanyagból készült áruk előállítása mellett hozzákezdjek a szintetikus creppanya- gokból készült új férfi és női ruházati cikkek előállításához a Budapesti Kötöttárugyár balassagyarmati telepén. Január első munkanapján az utóbbi anyagból 15 új cikk gyártását kezdték meg, köztük nőj és férfi fürdőruhákat. Az illetékesek elmondták, hogy a szintetikus crepp- anyagból készült termékek rugalmasak. nem nyúlnak, könnyen száradnak, nagyon tetszetősek és szinte elnyű- hetetlenek. I jssie nat ora. jo meleg a tarancssági művelődési otthon termében. Itt szoktak tanácskozni a párttagok, övék a he- .yiség. A tisztaságról, a jó me- .egről Horváth Lajosné gondoskodik. Most, hogy a tél keményre fordult, délben befű- ;ött a plafonig érő cserépkály- íiába, hogy a vendégek kényelmesen elhelyezkedhessenek. Hováthné a péntek estékre n,agyobb figyelmet fordít. A tsz-tag ok tanulnak ebben az időben, a falusi téli tanfolyamok keretében. Sokat dolgoznak. Most a tél közepén is egész nap a magtárakban forgatják, zsákolják a gabonát. Jól esik nekik a meleg, tanulni pedig csak kellemes környezetben lehet. 4 késés: rossz szokás Még üresek a székek. Győri Béla fiatal tanuló forgatja a rádió skáláját. Benézett a terembe Demény József, a gondnok és ott egyedül Győri János tsz-elnök, az esti foglalkozás előadója rendezgette jegyzetét. — Rossz szokás, hogy fél óra késéssel érkeznek falun az efféle összejövetelekre. A tsz-elnök megnézte az óráját, és letette a jegyzetét. Érdeklődtünk. — Késnek? — Nálunk nem szokás. Hat órára itt lesznek. Az asszonyok a munkában is, a tanulásban is pontosak — válaszolta. Hat órakor nyílt az ajtó, jöttek a hallgatók. Egy csoportban. Lekerültek a nyakkendők, a kabátok, jókedvű asszonyokkal telt meg a terem. Ott ült a sarokban Simon Sáhdorné állattenyésztő, ő gondozza a növendékmarhákat, Báli Andrásné, Gyüre Fe- rencné, a növényápoló brigádból, az első sorban a brigád vezetőjük: Tóth Andrásné. Később érkezett Erdélyi József az üzemegység vezetője. Tehát ott voltak a tsz legjobb munkásai. Megkérdeztük Balinét, miért jár a tanfolyamra. Feltalálta magát, azt mondta: — Hogy okos legyek, és sok pénzt kereshessek. Tanulni is kell Mind,enfci helyeselt. Tóth Andrásné, a brigidvezető vette át a szót: — A téli tanfolyam nálunk hogyományos. örülünk, hogy a párt gondol ránk és megrendezi. .. Elmondta, hogy múlt évben átlagosan 47 hallgatója volt a falusi téli tanfolyamoknak. Sokat tanultak. Az előző két előadáson a tsz-demotkráciá- ról esett szó. — M; egyszerű emberek vagyunk, örülünk, ha újat tanulhatunk. A többiek figyelik brigádvezetőjüket. Nem vágnak a szavába. Mikor befejezte mohda- nivalóját, biztatják: — Mondd el, hogy Karanes- ságon az asszonyok a tsz támaszai! Dolgozunk szívesen. De nem elég csak dolgozni, tanulni is kell. Azért vagyunk itt.'.. Tóthné helyeséi. Az előadó nyugtalankodik, mert az idő halad. Figyelmet kér. Az asz- szonyok elcsendesednek, átadják a szót az elnöküknek. A földtörvényről szólt az előadás. Igaz, olyan dolgokról, amelyekről már más összejöveteleken is tárgyaltak. Egy kicsit idejét is múlta ezekről beszélni. De azt mondták, nem árt erről többet szólni. Karancsságon tudják jól, hogy mi érdekli a lakosságot. Ki fizessen? — Ne csináljunk a földtörvényből gondot! Mi dolgozni akarunk, a föld legyen a tsz-é! Azé, aki megműveli! Felszínre került azonban olyan gond is, mint amit Mártír József mondott el. 'Még mindig nevén van az a föld, amelyre mások építettek házat, de az adót vele fizettetik meg. Több Ilyen gond van Karancsságon. Most megbeszélték, hogy intézkednek a vitás ügyekben. így töltik a téij estéket Karancsságon. B. Gy. NÖGRÁD - 1969. január 14., kedd 3
