Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
f Palóc földről szól a nóta... Kecskemét is kiállítja... Én vagyok a kunsági fi... Szövetkezeti együttesek. népművészek döntő vetélkedője Salgótarjánban A mindenfajta műfajú vetélkedők sorában fehér hollónak mondhatjuk azt a kezdeményezést, melyet a Magyar Rádió a SZÖVOSZ-szal közös vállalkozásban mintegy két esztendővel ezelőtt indított ei. A cél az volt- kutassuk fel a népművészet kincseit, virágait. Ennek a nemes szándékú törekvésnek utolsó eseményére került sor vasárnap délután, amikor a salgótarjáni József Attila művelődési központban megrendezték a szövetkezeti színfoltját adta Sztanik Sándor vezetésével a szurdokpüspöki citeraegyüttes. valamint Szabó Imre szurdokpüspöki tökhegedűs szólószáma. A balassagyarmati együttes Kiszehaj- tás című műsorával mutatkozott be. — nagy kár, hogy a játék csak töredékesen kerülhetett a műsorba A vetélkedő egyik legérdekesebb produkcióját a nógrád- megyeri bőrdudás, Kukucska Ernő nyújtotta, aki édesanyja, Kukucska Jánosné számára műsora zárta be. „Én vagyok a kunsági fi” címmel. Ez a musorrész némileg alatta maradt az előzőeknek, de néhány produkció itt is átlagon felülinek bizonyult. Ilyen volt Gyalog Magda népművész kunsági népdalokból ci- terán és énekben bemutatott összeállítása, a túrkevei szövetkezeti népitánc-egvüttes „Tánciskola a dűlőúton” című érdekes, igényes műsora, valamint a kisújszállási Tuka a rézteleki szövetkezet együttese. a szolnoki szövetkezet Kodály-kórusa és Szabó Józsefire, a szennai szövetkezet népi énekese nyerte el. Kiváló oklevelet kapott rajtuk kívül a balassagyarmati énekkar. a kazári népi együttes és Kukucska Ernő népművész. Eredménylistát készített a Nógrád megyei társadalmi zsűri is. Ennek alapján a legfigyelemreméltóbban szerepelt a megyei együttesek és szóBuzsai Antal pataki ncpdalénekes szép sikerrel énekelt a Gyalog Magda literás és énekes a Szolnok megyei verseny népművészeti vetélkedő döntőjén zoknek hozott szép sikert műsorával (Koppány Gy. felv.) Jubileumi emlékülést rendeznek Salgótarjánban A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulását és a Magyar Tanácsköztársaság félévszázadot, jubileumát köszöntő tudományos emlékülést rendeznek Salgótarjánban, az 30 éve zászlót bontott forradalmi munkásmozgalom és a Tanácsköztársaság egykori ipari centrumában A magyarországi monopolkapitalizmus kialakulásának évtizedei és a háborús gazdálkodás négy évének eredményeként ugyanis 1018 végére már tízezer főnyi nagyipari munkással rendelkező Iparcentrummá lett Salgótarján, amely az ország széntermelésének a Salgótarjáni Kőszénbánya RT 11 millió és a baglyasaljai igazgatósági székhellyel létrehozott Északmp-'varovszáv' Kőszénbánya és Ipar váll?1"' RT közel 2 mUlió tonna évi termelésével közel 30 %-át adta. E gazdasági jelentőségére és a kimondottan nehézipari munkásságra építve határozott úgy a KMP 1918. november 24-én tartott alakuló ülésén, hogv Budapest és közvetlen környéke murikásosztályának a kommunista párthoz való csatlakoztatása mellett, mindenekelőtt a rnár több évtizedes mozgalmi múlttal rendelkező Nagyvárad és az ország északi iparvidékének akkori centruma — Salgótarján prote- társágának a forradalmi párthoz történő csatlakozásával számol. Így került sor 1918. december 26-án a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni területi jellegű szervezetének megalakítására, amely Kun Béla, a párt elnöke, Rudas László, a Vörös Újság főszerkesztője és Szaton Rezső, a Központi Bizottságban a vasmunkások szervezéséért felelős személyiség jelenlétében történt. öt nappal később 1919. január 1-én, a mintegy hatezer résztvevővel tartott első salgótarjáni kommunista népgyűlésen is Rudas László hirdette meg a KMP országos akcióját, amely a termelés munkásellenőrzésének kommunista irányítás melletti megvalósítására irányult. Később, a Tanácsköztársaság idején is gyakran megfordultak a proletárdiktatúra népbiztosai Salgótarjánban, akkor is. amikor a széntermelés növeléséről vagy a szocialista haza védelméről volt szó. Az 50 év előtti forradalmi eseményekben nagy szerepei kapott Salgótarjánban most tudományos ülésen emlékeznek meg a KMP megalakulása és a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójáról. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága Történeti Tanszékének rendezésében a január 29-én sorra* kerülő emlékülésen eddig nem ismert helyi forrásanyagok és dokumentumok felhasználásával és az ötven év előtti események tudományos feldolgozásával referátum hangzik el a KMP salgótarjáni megalakulásáról, továbbá a forradalmi munkásmozgalommal szemben szervezkedő megyei ellenforradalmi törekvésekről. A referátumokat több korreferátum egészíti ki Korreferátum hangzik el a Magyar Tanácsköztársaság elvi kérdéseiről, a Tanácskormány gazdaságpolitikájának Salgótarjánban realizált eredményeiről és 1918—1919 agrár- politikájának Nógrád megyei vonatkozásairól. Az ötven év előtti balassagyarmati esemé- 1 nyekkel is külön korreferátum foglalkozik. A tudományos emlékülésen történészek, kutatók, a megye társadalmi és politikai életének képviselői, összesen mintegy háromszázan vesznek részt. Nagy Peren*: Lehetséges élet a Venuson is együttesek, népművészek vetélkedőjének országos dön,teljét. A kétesztendős seregszemle során hazánk 19 megyéje tárta nyilvánosság elé legnemesebb népzenei, néptánemüvé- szeti értékeit; ezen a vasárnapon pedig a Nógrád, Bács-Kis- kun, Szolnok megyei szövetkezeti népi együttesek, népművészek adtak ízelítőt tudásukból. A zsűri elnökével, Adám Jenő zenetudóssal beszélgetést terveztem a mozgalomnak mondható országos esemény hasznáról, je’entöségéről, többek között olyasmiről: van-e léte napjainkban, a beat korában a népművészetnek? Az interjút mégis elhagytam, mert Adám professzor, a zsűri elnöke frappáns választ adott minden ilyen természetű akadékoskodó kérdésre műsorösszegező felszólalásában. Vasárnap a népművészeti műsorban legszebb hagyományaink éledtek újjá, népdal", népzenei művészetünk, nép- tinckultúránk pompás értékei mutatkoztak meg megyék, tájegységek sajátosságai szerint. Elsőnek a Nógrád megyei népművészeti együttesek, szólisták műsorát élvezhettük Palócföldről csendült a nóta Baranyai János vezetésével a balassagyarmati szövetkezeti népzenészek hangszerein, majd Budavári László tárogatóján kuruc-dalokat hallhattunk. Márton László vezetésével nagy sikert aratott a ságúj falui ci- terazenekar, Mátyás Levente vezényletével a romhányi kórus műsora. Megérdemelt, szép sikerrel mutatkozott be a kis- terenyei szövetkezeti tánc- együttes is, melyet a romhányi énekkar és a balassagyarmati zenekar kísért. A Nógrád megyei műsor értékes játszott az ősi hangszeren talp- alávalót. Buzsai Antal pataki népdalénekes kitűnő hangadottságairól és stíluskészségéről tett figyelemre méltó bizonyságot, a balassagyarmati szövetkeretj énekkar pedig palócdalokban és népdalfeldolgozásokban igazolta már eddig is ismert képességeit. Fergeteges siker kísérte az Ágasvári Sándorné betanításában látott Kazári fonótáncot, melynek természetes iidesége magával ragadóan hatott. A műsor második részében „Kecskemét is kiállította nyalka verbunkját”, s elismeréssel mondhatjuk, Bács-Kiskun megye nem vallott szégyent a nemes vetélkedőn. Mindéi produkciója élvezetesen ti színpompásan szolgálta a lelkes közönség gyönyörűségét. Tetszett Tóth Ferenc valóban nyalka szólótánca, a 90 esztendős Gyenes István bácsi ízes rigmusa, a kiskunfélegy- háziak citerazenekara, a kecskeméti irodalmi színpad balladafeldolgozása, Palásti András okarina-szólója, a tisza- kécskei kórus Kodály—Bartók műsora, a kotymári népi együttes délszláv népdalegyvelegé, a kiskőrösi szimfonikus zenekar és a tiszakécskei kórus közös vállalkozása, melyben Petőfi-dalokat szólaltattak meg, valamint a jánoshalmi népművészek köcsögduda, citera és furulya együttesének sajátos hangzású bemutatkozója. A műsor él- ményes részét a rézteleki asz- szonyok citera-, ének és tánc- együttesének fellépése jelentette. Hímes-csipkés pompás öltözékük már egymásában tapsra ragadtatta > a nézőteret. A megyék népművészeti vetélkedőjét a Szolnok n-iegveiőlt Zsigmond citerakészítő és cl- teraművész bemutatója. A budapesti zsűri hosszas vita után hozta meg a megyék közötti nagyszabású vetélkedő végleges eredményét. Eszerint a Magyar Rádió és a SZÖVOSZ ezüst serlegét és 10 ezer forintos jutalmát Pest megye, a II. díjjal járó nyolcezer forintot Győr-Sopron me. gye, az ötezer forintos III. díjat pedig 19 megye vetélkedőjében Nógrád megye nyerte el. Oklevelet kapott Bács, Somogy és Szolnok megye. A Magyar Rádió és Televízió elnökének nagydíját megosztva listák sorában a balassagyarmati női kórus, Buzsai Antal dalénekes, Kukucska Ernő és Kukucska Jánosné, a kazári népi együttes, a kisterenyei táncegyüttes és Szabó Imre tökhegedűs. A megye műsorának legjobbjaként a kazáriak bemutatóját tartja számon a társadalmi zsűri. A vetélkedő salgótarjáni országos döntőjéről a Magyar Rádió hétfőn, délutáni műsorában 17 óra 20 perctől közvetítést adott, s későbbi időpontban a televízió képernyőjén is viszontláthatjuk a színpompás műsort. Egy amerikai vegyész, egy svájci fizikus és egy izraeli botanikus Los Angelesben annak bizonyításán fáradozik, hogy az életnek bizonyos formái kialakulhatták a Venuson is, A kísérletek dr. Willard F. Libby Nobel-dijas tudós laboratóriumában folynak, amely „ Los Angeles-i egyetemen van. Libby munkatársai: dr Irene Aegerter (Svájc) és dr. Joseph Seckbacb (Izraeli). Ha kísérleteik sikerrel zárulnak, az ember jelentős lépést tesz elére annak bebizonyításában, hogy primitiv élet létezhet a Venuson Is, az ott uralkodó zord klíma ellenére. Tavaly a Vénusza küldött szovjet űrszonda olyan adatokat szolgáltatott, amelyek szerint „ testvérbolygó egyenlítője mentén NÓGRÁD — 1969. január 14,, kedd Azt akartam, hogy megverjék a rendőrök" Büntető Törvénykönyvünk nyolc évig terjedő szabadság- vesztéssel fenyegeti azt, aki mással házassági életközösségen kívül erőszakos módon nemi kapcsolatot teremt. (Egyes esetekben a büntetés ennél is súlyosabb lehet.) A törvény ezzel a szigorú rendelkezéssel egyaránt szolgálja a nők védelmét és a szocialista erkölcsöt. Hazánkban a bűnüldöző szerveknek a gyanúsítottakkal, terheltekkel szemben sem lelki sem fizikai kényszert nem szabad alkalmazni- ok. Túl azon, hogy tilos, nem is szükséges. A modern kriminalisztikának megvannak az eszközei a bűnösség bizonyítására. a bűnösség beismerése pedig nem feltétele a 'Minős elítéltetésének. Ezek előre bocsátása után térjünk rá area a szinte példa nélkül álló ügyre, amelyet a salgótarjáni járásbíróság tárgyalt. A vádlott Cs. Gy.-né k.-i asszony volt. Cs.-né már huzamosan kü- lönváltan élt férjétől; folyt közöttük a házassági bontóper. A férfi ennek ellenére éjszakánként fel-felkereste feleségét. Ez történt a bontóperes tárgyalás előtt is két nappal. A tárgyaláson a bíróság felbontotta a házasságot. Az asszony ezután tett feljelentést a rendőrségen férje ellen erőszakos nemi közösülés bűntette miatt. Ha az erőszak valóban megtörtént volna, a férfit el kellett volna ítélni, hiszen a törvény ez esetben nem a házas állapottal, hanem a házassági élet- közösésgel kapcsolatosan rendelkezik. Cs. Gy.-né csak akkor tett őszinte vallomást, amikor megtudta, milyen súlyos következményekkel járhatott volna esetleg a hamis vádaskodás. A salgótarjáni járásbíróság előtt Cs. Gy.-né töredelmesen megvallotta, hogy a feljelentést elkeseredésében tette. Mint mondotta, „csak” azt akarta, hogy férjét jól megverjék a rendőrök. Erre — természetesen — nem került sor, éppúgy nem, mint más gyanúsítottak esetében sem. A bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a vádlott megbánását,, s nem utolsósorban azt, hogy végrehajtható szabadságvesztés büntetés kiszabása megnehezítené a házasság helyreállítását, ’ pedig két gyermeknek érdeke is. Ezért Cs. Gy.- nét csuoán hathónrmi. nróh„ időre feltételesen felfüggesz tett szabadságvesztésre ítélte. uralkodó hőmérséklet eléri az üli Fahrenheitet (125° Celsius), légkörének több mint 90 százaléka széndioxidból áll és a légnyomás 20-szorta nagyobb, mint a Földön. Az adatokat felülvizsgálták és most már azt állítják, hogy a Venus hőmérséklete majdnem 1004F F és hogy a légnyomás 100-szoro- sa a földiének. Libby véleménye szerint ez az óriási hőmérséklet feltehetően csak az egyenlítő övezetében é* csak közepes magasságban uralkodik, a nagy kiterjedésű vastag jégsapkák kihűlt, megszilárdult vulkánikus gőzök — visztnt kiterjedhetnek a bolygónak egynegyedére vagy felére is. E hipotézis alapján arra a következtetésre jut, hogy az egyenlítői övezet és a jégsapkák között mérsékelt melegü átmeneti övezet létezhet, ahoi az élet bi- onyos formája kialakulhatott. Még ha ezek a hőmérsékletre vonatkozó feltételezések helytállóak is, felmerül a kérdés, Só- tezbet-e élet olyan légkörben, amelynek 90 százalékát széndioxid alkotja, hiszen a Földön 60 százalékos széndioxid-koncentráció fölött semmiféle növény nem él meg. A három tudós bosszú hónapokig tartó kísérletezése után a válasz csak egy lehet: igen. létezhet. Laboratóriumi kísérleteik során a tudósok arra a meglepő eredményre jutottak, hogy az algák még 100 százalékos széndioxid- koncentráció mellett sem pusztulnak el. Egy bizonyos algafajta (Chlorella vulgáris) a kéthónapos kísérleti időszakban, ami pontosan egy vcnusl napnak felel meg, lassan ugyan, de kétségtelenül fejlődött, nőtt. Mindazonáltal az olyan magasabb rendű növények, mint a vízi torma vagy a vízi sóska, nem bírták ki a széndioxidos kísérleteket. Megjegyzendő, hogy az algaki- sérleteket is csupán egy atmoszféra nyomáson végezték el. A három tudósra most az a feladat vár, hogy a kísérleteket 20-szorta magasabb légnyomáson megismételjék.
