Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
A Pravda órdeldödpsőnpk koiápnontjóban HATO-egységek a szocialista országok határain Az NSZK-ban rendezendő amerikai hadgyakorlatok provokatív jellege mindenki számára teljesen nyilvánvaló — írja a Pravda hétfői számában Mihaj lov, a lap bonni tudósítója. „Ha az Egyesült Államok politikai és katonai vezetői nem találtak más helyet a mostani hadgyakorlatok számára az egész világon, mint közvetlenül a szocialista országok határainál, akkor világos, hogy ki ellen irányul ez a katonai erőfitogtatás.” E gyakorlatoknak határozott céljuk van a jövőre nézve is: folyik az úgynevezett „stratégiai rotáció” kidolgozása — vagyis az amerikai katonai vezetés olyan hadi-szállítási rendszert szándékozik kiépíteni, amely lehetővé teszi Nyugat-Európában csapatainak tömeges összevonását a legrövidebb időn belül. Ez a stratégia az úgynevezett „új-keleti politikának” van alárendelve. Bonn Csehszlovákiával kapcsolatos terveinek kudarcát a „NATO passzivitására” való hivatkozással igyekszik leplezni. Nyugat most megpróbálja tökéletesíteni az „ellenforradalom exportjának rendszerét” azok kezdeményezésére, akik Európa újrafelosztására számítanak — írja a Pravda Izraeli pilóták Olaszországban Az Osservatora Politico nevű hírügynökség a következő hirt közölte; — Bizalmas források arról tájékoztatnak, hogy a Frosino- nei-Augusta-Bell üzem közelében izraeli pilóták csoportjait képzik ki jelenleg olasz gyártmányú helikopterek használatára. A hír jelentős, tekintettel az izraelieknek szóló fegyverszállítmányokkal kapcsolatos francia embargóra. Az embargó által érintett katonai felszerelések között vannak olyan helikopterek, amelyeket már'szállítottak az izraeli hadseregnek és ezekkel a francia gyártmányú helikopterekkel hajtották végre a bejrúti repülőtér elleni támadást. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy az izraeli hadsereg helikopter-parkját most már fokozatosan olasz repülőgépekkel váltják majd fel. A hír felháborodást keltett politikai és újságíró körökben egyaránt, annál is inkább, mert Pietro Nennj olasz külügyminiszter három nappal ezelőtt a képviselőházban azt mondotta, hogy az olasz kormány továbbra is szigorúan betartja az embargót, amelynek ’ értelmében nem szállít fegyvereket a közel-keleti országok egyikének sem. A hétfői Unitá ezzel kapcsolatban így ír: „a hír súlyos voltát nem szükséges igazolni. Az olasz kormánynak világosan állást kell foglalnia.” Közel-keleti események Kormányülés Egyiptomban Mit válaszol Washington? Megrekedt a kormányalakítás Huszonhét robbanékony oldal „MEZŐGAZDASÁG 1980”. Ez volt a címe annak a huszonhét oldalas, sűrűn nyomtatott tervezetnek, amelyet a Közös Piac Brüsszelijén székelő főbizottságának alelnöke, a holland Mansholt helyezett a gazdasági közösség asztalára. „Ez a 27 oldal oly'an, mint 27 atombomba” — írta a tervezet nyilvánosságra hozatala után a nyugatnémet Süddeutsche Zeitung. S ha ezt a véleményt nem a szó élettani, hanem politikai értelmében mérlegeljük — akkor nincs benne semmi túlzás. A Man- sholt-terv ugyanis végrehajtása esetén a következő tizenegy esztendőben valósággal szétrobbantaná a nyugat-európai országok társadalmi struktúráját, hihetetlen élességű gazdasági harchoz, esetleg' még vérontásokhoz is vezetne. Az ügy tragikumához tartozik, hogy elvont gazdasági szempontból Mansholtnak voltaképpen igaza van. Mit mond a Közös Piac főbizottságának alelnöke? Azt, hogy ha Nyu- gat-Európa vissza akarja verni az Egyesült Államok és Kanada mezőgazdasági exportjának rohamát és kifizetődővé akarja tenni a mezőgazdáságot — akkor el kell kergetnie földjéről ötmillió parasztot. 1960-ban a Közös Piac hat tagállamában még 15 millió parasztot tartottak nyilván. Számuk azóta majdnem ötmillióval csökkent. Jelenleg Olaszországban mintegy négy és fél millió, Francia- országban hárommi llióNnyugat-Németország- ban több mint két és fél millió paraszt él, a Benelux-államokban pedig alig félmillió. Ezeknek a parasztoknak elég tekintélyes része viszonylag kis területen gazdálkodik, a világszínvonalhoz képest elavult módszerekkel. Mansholt kiszámította: ha ezen nem változtatnak, akkor a mezőgazdaság ártámogatására jelénleg kiadott évi kétmilliárd dollár 1980-ra már tízmilliárdra emelkedik. Ebből Mansholt, azt a következtetést vonja le, hogy el kell söpörni az útból a nem megfelelő gazdasági hatásfokon termelő paraszt- gazdaságokat. A „Mezőgazdaság 1980” szerzőjének adátai szerint a gabonatermelő gazdaságok minimális nagyságát 100—120 hektárban, a tejtermelő gazdaságokét 80 tehénnél, a sertéstenyésztő gazdaságokét 450—600 sertésnél kell megszabni. GAZDASAGILAG ez azt jelentené, hogy a Közös Piac országaiban, ahol a mezőgazda- sági önellátás már jelenleg is 70—90 százalékos, gyorsan elérnék (bizonyos speciális termékek kivételével) a teljes önellátást. Ez persze pusztán gazdasági szempontból is viharos következményekkel járna. A Közös Piac országaiban már most is feleslegek vannak tejtermékekből, sertéshúsból, zöldségből, és burgonyából, a Mansholt-terv végrehajtása esetén a Közös Piac gyorsított ütemben exportőrként lépne fel a világpiacon. Ez nyugati irányba kiélezné a Nyugat-Európa és Észak-Amerika közötti mezőgazdasági export- háborút- Keleti viszonylatban pedig szétrombolná az európai szocialista országok és a Közös Piac külkereskedelmének jelenlegi szerkezetét. Ezek azonban még csak a számok. A robbanás igazi forrása — az emberek! A Közös Piac országaiban élő mintegy 11 millió parasztból Mansholt ötmilliót elkergetne a földjéről. Ebből az ötmillióból azonban — akik a dolog természeténél fogva valamennyien kis- parasztok — csak mintegy kétmilliót tudna felszívni az ipar. Hárommillióval a Mansholt- terv „nem tud elszámolni”. Legfeljebb azt ajánlja, hogy ezeknek munkanélküli segélyt, illetve az idősebb korosztálynak nyugdíjat fizessenek. A mezőgazdaságban maradó öt—hat millió parasztból Mansholt elképzelései szerint is csak négymilliót tudnának bevonni az előbb említett nagygazdaságokba. Ebből a négymillióból hárommillió olyan kisparaszt lenne, aki elvesztette gazdaságát és mezőgazdasági bérmunkára kényszerül. Mansholt úgy \cii, hogy egymillió kisparaszt inkább vállalja a lassú haldoklást, de nem válik meg a földjétől. Mindez azt jelenti, hogy a Mansholt-terv — saját szerzőjének számításai szerint is — egy hétmilliós, elégedetlen és meggyötört tömeget hozna létre: hárommillió földjétől elkergetett és munkátlanságra ítélt parasztot, hárommillió gazdát, akiket a kapitalista nagygazdaságokban bérmunkára kényszerítenek és egymillió „fuldokló” kis- parasztot. A felsorolás már Önmagában is jelzi, hogy ez valóban társadalmi és politikai „atombomba” — vagy legalábbis dinamit. A MANSHOLT-TERV e pillanatban még nem egyéb 27 telenyomtatott papírnál. Miután azonban a nyugat-európai gazdasági élet tényleges és pillanatnyilag megoldhatatlannak tűnő problémáját tárja fel — a viharok máris megkezdődtek. Nyugat-Németország- ban például, ahol 1969-ben választások lesznek, a kormány már hivatalos nyilatkozatra kényszerült, amely szerint elveti a tervet. Franciaországban és Olaszországban tavaszra nagyszabású parasztmegmozdulások várhatók. S ez még csak a kezdet! Ha néhány év múlva a gazdasági fejlődés kényszerítő hatására Mansholt terve kezd fizikai valósággá válni, Nyugat-Európában teljesen új, rendkívül robbanékony helyzettel kell számolni, amely politikailag és társadalmilag erősen megrendítheti a kontinens vezető tőkés országait. —ie— Az egyiptomi kormány vasárnap este Nasszer elnökletével több mint háromórás ülést tartott. Mohamed Fajek tájékoztatási miniszter az ülés után újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a minisztertanács „nagy érdeklődéssel vizsgálta meg azoknak a nemzetközi méretű diplomáciai erőfeszítéseknek fejleményeit, amelyek a Szovjetunió jóvoltából kezdődtek és amelyek rendkívül nagyjelentőségúek az arab nemzet jövője szempontjából”. A tájékoztatási miniszter közölte továbbá, hogy az egyiptomi kormány nagyra értékeli De Gaulle elnöknek az izraeli fegyverszállítás! tilalomra vonatkozó döntését. A vasárnap esti miniszter- tanácsi értekezlet foglalkozott ezen kívül az EAK katonai helyzetével, meghallgatta Mohamed Favzi tábornok honvédelmi miniszter, valamint Hamdi Asur helyi közigazgatási miniszter beszámolóját az ruar derekára haltiszt ja újabb közel-keleti békéltető missziójának megkezdését. A halasztás fő oka az, hogy a svéd diplomata úgy gondolja, kellő időt kell hagyni a január 20- án hivatalba lépő Nixon-kor- mánynak, hogy válaszoljon a december végén Washington- be küldött szovjet emlékiratra. Ellentmondások a csapatösszevonás körül Ugyancsak az Al-Ahram közli az iraki és Jordánia hírszerzés értesüléseire hivatkozva, hogy Izrael nagy csapatösszevonásokat hajt végre a Jordániával határos tűzszüne- ti vonalon. A Reuter az izraeli hadsereg szóvivőjének nyilatkozatát közli ezzel kapcsolatban, aki jelentette, hogy a szokásos csapatmozdutatokon kívül semmiféle csapatösszevonásokra nem került sor az utóbbi napokban a jordániai és a libanoni határ közelében. Parlamenten kívüliekből kabinettel Az AFP jóltájékozott libanoni forrásokra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a nemzeti egységkormány megteremtése Libanonban egyeiőre áthidalhatatlannak látszó nehézségekbe ütközik. Hélou elnök szintén erőfeszítéseket tesz a kormányválság megoldására- A vasárnap folyamán fogadta a különböző pártok parlamenti csoportjainak vezetőit és felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi körülmények között az ország semmiképpen sem maradhat huzamosabb időn keresztül kormány nélkül. Ezért, amennyiben a pártok nem tudnak megegyezni, az elnök esetleg parlamenten kívül i politikusokból hoz létre kabinettel. ' Borman nyilatkozol! Vasárnap este a CBS amerikai teleyízió-társaság programjában nyilatkozatot adott az Apollo—8 űrhajó három pilótája. A sikeres Hold-kerülő útról visszatért űrhajó parancsnoka, Frank Borman beszélt a nemzetközi együttműködés fontosságáról. Kifejezte azt a reményét, hogy a Hold felszínén egyszer majd nemzetközi támaszpontot létesítenek. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy fokozódjék az egyes országok közti információcsere. Borman kijelentette: véleménye szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti versengés ösztönzően hat és remélhetőleg a jövőben fokozódni fog a két űr-naevhatalom között az ismeretek cseréje. úgynevezett népi védelmi örök létrehozásáról. Ezeknek az erőknek a felállítását novemberben kezdték meg Nasz- szer elnök rendeletére, azt követően, hogy az izraeliek rajtaütésszerűen megsemmisítettek néhány erőmű-berendezést a Nílus felső szakaszán. A kormány ülésén végül a felsőoktatásügyi miniszter jelentést tett az egyetemek és főiskolák helyzetéről. Az EAK felsőoktatási intézményeinek mintegy százötven- ezer diákja kéthónapi szünet után vasárnap újra kezdte tanulmányait. A szünetet az államfő rendelte el az alexandriai zavargások nyomán. Jarring februárra halasztotta misszióját Az Al-Ahram hétfői számában közli, hogy Gunnar JarHeres partizántámadások Saigon környékén felájultak a harcok Egy saigoni amerikai katonai szóvivő bejelentette, hogy a szabadságharcosok vasárnap heves támadást intéztek egy Saigontól kilencven kilométerre délnyugatra fekvő amerikai gyalogos védelmi állás ellen. Az amerikaiak csupán légitámadással és tüzérség bevetésével tudták visszaverni a partizánokat. A szóvivő az amerikai veszteségeket 9 halottban és 17 sebesültben állapította meg. B—52-es légierődök vasárnap a Mekong-delta vidékén, Sa Dec város közelében a partizánok feltételezett támaszpontjait és csapatösszevonásait bombázták, Egy másik bevetésben a Saigontól 90 kilométerrel északnyugatra fekvő Tay Ntnh közelében szórták le harminc tonnányi bombater- hüket. Leonard F. Chapman, az amerikai tengerészgyalogos hadtest parancsnoka kijelentette, hogy az Egyesült Államok „komolyan fontolóra fogja venni az Észak-Vietnam elleni bombatámadások felújítását, ha az észak-vietnamiak újabb offenzívát indítanak Dél-Víetnamban”. A DNFF erői a hétfői nap délelőttjén ismét aktivizálódtak. Hétfőn reggel a gyalogság indult harcba: tüzérségi előkészítés után a partizánok benyomultak Can Tho légitámaszpontra, amely a delta-vidéken fekszik és 18 amerikai helikoptert pusztítottak el, illetve rongáltak meg. A támaszpontot védő amerikai katonák közül nyolcán életüket vesztették, mintegy tizenöten pedig megsebesültek. A hajnali rajtaütés után a szabadságharcosok visszahúzódtak. Az utolsó elnöki üzenet Johnson elnök kedden terjeszti a törvényhozás elé az Egyesült Államok helyzetéről szóló utolsó elnöki üzenetét, az elnök a héten beterjeszti költségvetési előirányzatát is és előreláthatólag búcsú-sajtókonferenciát tart. kintetében. A távozó elnök fenn akarja tartani a tavaly bevezetett 10 százalékos pot- adót, hogy egyensúlyban tartsa a csaknem 200 milliárd dolláros költségvetési irányzatot és ehhez közvetve kérte Nixon hozzájárulását, Az Uj elnök, aki választási kampáring, U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottja úgy döntött: január közepéről febA Brit Nemzetközösség londoni csúcstalálkozója alkalmából az Angliában élő színes bőrűek szervezete, a „Feketék Szövetsége” a Hyde-parkból a Downing Street felé indult, hogy a miniszterelnökség előtt tüntessen a faji megkülönböztetés ellen Johnson és utóda, Richard Nixon között ellentétek mutatkoznak a költségvetés tenyában a pótadó eltörlését helyezte kilátásba, egyelőre nem adott világos választ. Tüntet a Feketék Szövetsége Saigon sajnálkozik a svéd döntés miatt Svédország bejelentette 2 VDK elismerését. A közlemény hozzáfűzi, hogy a svéd kormány lépése „semmiképpen sem segít5 elő a párizsi béketárgyalásokat”. A saigoni külügyminisztérium hétfőn kiadott közleményében sajnálkozását fejez; ki Svédország döntése' miatt Ez az első hivatalos dél-vietnami állásfoglalás azóta, hogy
