Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-08 / 5. szám
T ermelekenység és bérszinuonal Módosítottak néhány közgazdasági szabályzót Hol vannak a yvarmati fiatalok'/ A magánkis és az fi/ mechanizmus 4,. irányítási rendszer ul penzugyi-gazdasagi szabályozóinak kidolgozásakor gyakorlati okokból gyakran kellett kivételeket tenni, s egyes iparagaknak, vállalatodnak különféle kedvezményedet nyújtani. (Minden tizedik vállalat valamilyen formában kedvezményezett helyzetben van). Az 1968. évi vállalati eredmények és a szabályozók működésének, hatásának elemzése arról tájékoztatott, hogy egyik-másik szabályozó hatása a vártnál gyengébb. s hogy az általános szabályok alóli kivételek, a különféle kedvezmények és engedmények számos esetben indokolatlan előnyöket biztosítottak. E tapasztalatok alapján 1969. január 1-én olyan — a gazdaságirányítási rendszer alapelveivel összhangban levő s az általános szabályozó rendszerbe beilleszkedő — intézkedések léptek életbe, amelyek egyrészt szűkítik a kivételeket és a kedvezményeket, másrészt a szabályozók ösztönző, befolyásoló erejét növelik. A nyereség £*?$££ sedési alap képzésében fontos szerepe van a bérszorzónak. Az átlagos bérszorzó 2, egyes ágazatok számára azonban magasabb bérszorzót állapítottak meg. (A nagyobb bérszorzó növeli az R-nyereség- hányadot). Mivel a bérszorzóval való kedvezményezés számos ágazatban indokolatlannak bizonyult, a jövő évtől kezdve a tanácsi gázgyártásban, valamint a kő- és kavicsiparban, a papíriparban, a TEK-vállalatoknál, a melléktermék- és hulladékgyűjtési ágazatban a 2-es bérszorzót, a mezőgazdasági gépjavítóknál pedig a 3-as bérszorzót kell alkalmazni. (1970-ben a mezőgazdasági gépjavítóknál is 2-es bérszorzó lép életbe). A kiemelt bérszorzók csökkentése az érintett vállalatoknál módosítja az érdekeltségi alapok arányát, a részesedési alap — az 1968. évihez képest — csökken és emelkedik a fejlesztési alap aránya. A szabályozó-rendszer egyikmásik változása viszont minden vállalatnál a részesedési alap képződésének kedvez. 1968-ban az R-nyereségrész adózásánál a tényleges létszám és a bázisbér szorzatát számolták el bérköltségként. 1969-től viszont a tényleges uerszmvonainaK meglenne oerkóitseget ienet, illetve ken figyelembe venni. E módosítás következtében növekszik az R-nyeresegrész és csökken az utána fizetendő adó, tehát emelkedik a nyereségből képződő részesedési alap. 1968- ban a reszesedesi alap szempontjából azok a vállalatok voltak kedvezőbb helyzetben, amelyek nem a bérszínvonalat, hanem a létszámot nőve . (Nem véletlen, hogy a termelékenység nem emelkedett jelentősen.) Az új intézkedés viszont a termelékenységet javító és a bérszínvonalat növelő vállalatok pozícióit javítja: ugyanis a tényleges bér- színvonalat. illetve bérköltséget kell elszámolni, s a magasabb bérszínvonal a részesedési alap arányát növeli. (Félreértések elkerülésére: a bérszínvonal növelésére fordított összeg továbbra is csökkenti a felosztható részesedést, tehát nem lehet öncélú bérfejlesztést végezni). Magasabb lesz a tartalékalap kötelező szintje. Az továbbra is érvényben marad, hogy évente az érdekeltségi alapok 10—10 százalékát kell a tartalékalapba helyezni, de annak kötelező szintjét felemelték a bérköltség 8 százalékának és a záróeszköz-állomány 1,5 százalékának együttes összegei-e, szemben az eddigi három, illetve 0,3 százalékkal. A tartalékalappal összefüggő másik módosítás: az eddigi rendelkezések szerint a vállalatok a tartalékalapot felhasználhatták forgóeszköz finanszírozására. Ez viszont azt jelenti, ha netán szükség lenne a tartalékalap rendeltetésszerű felhasználására, a vállalatoknak hitelt kellene felvenniük. Az 1969. január 1-őn életbe lépő rendelkezések értelmében a tartalékalapot tartós betétként kell a bankban elhelyezni. Minrlf7plt *** intézkedöiHinilffCH jjgfc a vállalati jövedelemelvonást, a nyereségadózást és az érdekeltségi alapok képzését módosítják. A vállalatok pénzügyi kötelezettségei azonban egyéb vonatkozásban is megváltoznak. Nevezetesen: az eszközleköté- si járulék fizetésében, 1963- ban a vállalatok eszközeik egy része után nem fizettek ötszázalékos járulékot, a hitelből finanszírozott eszközök mentesítve voltak az eszközlekötési járulék alól. Ez a mentesítés 1969-ben megszű nik, a hiteleszközök is járulékkötelesek. G. I. Pályaválasztási napok A szakembereket és az ifjúsági vezetőiket évről évre fokozott mértékben foglalkoztatja a tanulóifjúság pályaválasztásának kérdése. Nemrégen adtunk bírt arról, hogy a társadalmi igény és az egyéni érdek jobb összehangolása érdekében Nógrddban a KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács illetékes osztálya, az SZMT. valamint több salgótarjáni üzem közös összefogással pályaválasztási napokat rendez az év elején. Az említett szervek, az üzemek képviselői legutóbbi ülé sükön eldöntötték. hogy a pályaválasztási napokat (ez lesz az első ilyen nagyszabású rendezvénysorozat a megyében!) január 28-tól február 3-ig rendezik meg Salgótarjánban. Az ülésen kidolgozták és elfogadták a pályaválasztási napok részletes tervét is, amely szerint — első eseményként — január 28-án szakmai kiállítás nyílik a József Attila művelődési központban. A kiállítás helyén, és vele egyldőben, pályaválasztási tanácsadó-szolgálatot tartanak a salgótarjáni üzemek és a fiatalok továbbtanulásában érdekelt iskolák, ezenkívül a méltánytalanul mellőzött szakmák népszerűsítését szolgáló filmek vetítését is tervezik a rendezők. Balassagyarmaton az utóbbi két évben bekövetkezett fluktuáció miatt a kisipari létszám az állami támogatás ellenére Is egy helyben áll. A városban 1986-ban 109 kisiparos volt — ugyanannyi, mint a tavalyi év végén. A tízezer főre jutó kisipari létszám jobb, mint az országos átlag, de figyelembe kell venni azt is, hogy a város vonzáskörzetébe tartozó falusi lakosság szükségletei közül is sokat a balassagyarmati kisiparosok elégítenek ki. Az ipargyakorlás iránt csak az év végén mutatkozott némi érdeklődés: ekkor hat új jogosítványt adtak ki örvendetes, hogy néhányan az állami i- ' n dolgozók közül is szeretnének mellékfoglalkozásként kisipari tevékenységet folytatni. Eddig három mellékfoglalkozású ipar jogosítványt adtak ki: egy műszerészt, egy asztalos és egy öngyújtó javítót Min lehet fuvarozni? 1967 január elsejétől az Országos Szállítási Tanács egy rendelete megtiltotta a magánkisiparosok által történő tüzelőanyag-szállítást, emiatt akkor egyszerre négyen adták vissza az ipart Az új gazdasági mechanizmus — a fuvarosok és a lakosság megelégedésére — megszüntette ezt a fuvarokra sérelmes megkülönböztetést. A többi anyagféleség után 1968 októberétől kezdve a talpbőrt és a vegyi árukat is kiutalás nélkül, szabadon vásárolhatják meg a kisiparosok, bár az is igaz, hogy egyes anyagokat, idomvasakat, vízBiztos partnerek Mintalcvclők Az elmúlt években mintegy három—négymillió forintot fordítottak a szövetkezetekben mintalegelők kialakítására, a korszerű legelőgazdálkodás bemutatására. A mintegy hat és fél ezer holdnyi terület mintaszerű telepítése, ápolása, talajerő-utánpótlása azt a célt szolgálta hogy meggyőzze a szövetkezeti vezetőket: a rétre szórt műtrágya és egyéb gondoskodás nem jelent kidobott pénzt. Ugyanis az eredmények azt igazolják, hogy a talajerő-visszapótlás és egyéb szükséges munkálatok elvég zése a legelők fűtermését a korábbi háromszorosára növelte. Ösagárd öt pontja A kevesebb, mint ötszáz lakosú Osagárdon öt pontból álló kulturális programot dolgoztak ki erre az évre. A községben népszerűek az Ismeretterjesztő előadások. A múlt évben 25 előadás hangzott el. A könyvtárlátogatók száma emelkedett ugyan, de elsősorban a fiatalok látogatják. A helyi moziba is a buszon éven aluli korosztály jár, A terv: az ismeretterjesztésen belül az egészségügy] és politikai előadások megszervezése. s a KISZ-klub létrehozása. „A múlt évben tíz vagon gyümölcsöt és vegyes zöldségárut szállított a salgótarjáni piacra a tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet” (Újsághír) A tiszakécskei Béke az egyike a község határában elterülő négy termelőszövetkezetnek. A határ huszonkétezer holdjából hatezret művelnek ebben a közös gazdaságban. A tipikusan alföldi gazdaságban nagyrészt gyümölcs- és szőlő- termesztéssel foglalkoznak, de ezernégyszáz holdon termesztenek gabonaféléket is. Hétszáz holdon terem Bezosztája, húsz mázsás átlagterméssel. A szélsőséges talajviszonyokat öntözéssel egyensúlyozzák. Jelenleg ezerötszáz holdon öntöznek, de rövidesen újabb nyolcszáz holddal bővül az öntözőfürt területe. A termelőszövetkezet bruttó termelési értéke negyvenmillió forint, amelyből nyolcmilliót hoz az állattenyésztés — s ez már mutatja az arányokat. Gazdag szövetkezet a Béke. ám a gazdagságát a kollektíva szorgalmának, a vezetők okos irányításának köszönheti. Kétségtelen, nagy szerepet játszik a közös eredményeiben a környezet, a jó természeti és köz- gazdasági adottságok A Kecskemét és Nagykőrös — sőt Budapest! — vonzásában elterülő. gazdaság kiváló értékeef- tési lehetőségekkel rendelkezik. De ugyanakkor sok múlik a tagokon is. Valahogy úgy vannak a Békében, mint ahogyan Komló János írta a franciaországi útinaplójában: „Ha a vevőnek piros héjú tojás kell, olyat állítanak elő...” Erről mondja mosolyogva Budai István főagronómus: — Nincs olyan keresett mezőgazdasági termék, amit ne produkálnánk, ha a piacon keresik és ami nekünk megfelelő áron értékesül... A fiatal főagronómus, aki már több tanulmányutat tett nyugati országok mezőgazdaságában, azt is elmondja, ezt csak akkor érhetik el, ha jól szervezett az információjuk. Ha ismerik a piac, a nagy- és kisfogyasztók igényeit, kívánságait. Lépést tartanak ezekkel az igényekkel, s a Jtpbbi gazdaságnál előbb, gyorsabban elégítik ki ezeket. A tisza- kécskeiek éppen a piac ismeretében „kényszerítik” önmagukat újabb és újabb termékek előállítására. Ilyen újdonság most náluk például az úgynevezett B—22-es uborka, amelyből holdanként 110 ezer forint értékű terem. Vagy például a K—3-as paradicsom- fajta. amely kettős hasznosítású: alkalmas étkezési export célra, de kiváló konzerv alapanyag is. A tiszakéeskeiek törekvéseit, eredményeit reprezentálják azok a dijak, elismerő oklevelek, amelyeket az erfurti nagy kertészeti seregszemlén, s az itthoni bemutatókon nyertek el. De nemcsak a különlegességekkel foglalkoznak ebben az Ismert közös gazdaságban. hanem nagy gondot fordítanak a tömeges árutermelésre is. Erényük, hogy gyümölcsözően alkalmazzák a tudomány legújabb eredményeit az árutermelésben, illetve tevékenységük legtöbb területén. Az exportszállítások mellett partnerei a MÉK-nek és a Kecskeméti Konzervgyárnak, de több saját üzletet és társszövetkezeti standot is ellátnak —, így szállítanak a salgótarjáni piacra is. —A két település között) távolság miatt számunkra gazdaságosabb, ha nincs saját árudánk a tarján! piacon — fejtegeti Nagy B. András főkönyvelő. — Hadd hivatkozzam Pista barátomra, aki az imént mondta, mindent előteremtünk. ami megéri a fáradságot. Mi nagyon szívesen szállítunk árut Salgótarjánba a lakosság jobb ellátása érdekében, a tisztességes haszon reményében. A megveszékhely lakossága — joggal mondhatjuk — megkedvelte és ismeri a tiszakécskei árut. Örömmel vettük a nálunk járt szövetkezeti vezetők információját, hogy az idén szeretnének több árut hozni a várasba. Remény van rá, hogv a termőre fordult nyárisyürnölcs-ültetvé- nyekről a salgótarjániak is több cseresznyét, meggvet és sárgabarackot kapnak. Rizta- tóan nyilatkozik erről Lovas László, a tlszakécske) szövetkezet áruértékesítője is aki elégedett a salgótarjáni kapcsolatokkal. A salgótarjáni ellátás gazdagítása fontos feladat. A tiszakécskei Béke csak egy azok közül a termelőszövetkezetek közül, amelyek segítenek ezt megoldani. Azonban olyan partner, amelyre bizton lehet számítani. Pádár András vezeték-csöveket stb még most is nehéz beszerezni. A 109 kisiparos 46 szakmában dolgozik, legtöbben a szabók, az asztalosok, a cipészek és a szekérfuvarozók vannak. Huszonnégy mesterségnek csak egy képvielője van a városban. A kisiparosok által foglalkoztatott szak- és segédmunkások száma az utób- té időben csökkent: ennek az alkalmazotti adó bevezetése volt az oka. Jegyzőkönyvek, büntetettek Az iparosok — néhány kivételes esettől eltekintve — betartják a törvényeket és rendeleteket. A városi tanács ipari szakigazgatási szerve tavaly, az ellenőrzések során 61 esetben vett fel jegyzőkönyvet. Ezek tanúsága szerint a kisiparosság nem élt vissza az új gazdaságirányítás árengedményeivel. A megegyezés, szabad árformák ellenére sem emelték fel a szolgáltatások árait. A pénztár- könyv hanvag vezetéséért az elmúlt év folyamán csak egy embert kellett megbírságolni, s egyéb vétségekért, mulasztásokért a tanács szabálysértési előadója mindössze öt esetben rótt ki pénzbírságot. A megyei negyven százalékkal szemben Balassagyarmaton a lakosság javítás-szolgáltatás Igényének hatvan százalékát a magánkisipar végzi. A magas százalékarány ellenére is felmerül a kérdés: a szocialista szektor és a ma- gánkislpar ki tudja-e elégíteni a város szükségleteit? Munkában a kontárok... Sajnos a javító-szolgáltató tevékenység még nem mindenben kielégítő Balassagyarmaton. Gyakorta előfordul, hogy az állami szervek szak- emberhiány, a magánkisiparosok pedig anyaghiány miatt nem tudnak egy-egy kisebb munkát, javítást elvégezni. Ilyen körülmények között, mikor a magánkisiparra a lakosság igényeinek kielégítése terén egyre nagyobb feladat hárul, a szükségletek kielégítése utat keres magának, s a munkába kontárok is bekapcsolódnak. A kontárok elleni fellépes hatékonyságát csökkenti, hogy maguk a kisiparosok sem törődnek velük, mivel munkával így is, úgy is alaposan el vannak látva. A kontárkodás csökkentésének és egyben a lakossági szolgáltatások javításának járható útja a szakképzett és a törvényes feltételek megfelelő kontárok iparjogosítvánnyal való ellátása. Abban az esetben, ha tevékenységük ha csak másodállásban is — legnltzálódik. bizonyára csökken a rájuk kiszabott szabálysértési pénzbírság összege is: ez 1968-ban tizenkét esetben száztól ezer forintig terjedő büntetés volt. Kiöregedett ? A javító-szolgáltató ágazatokhoz hasonlóan a lakosság készáru-ellátási színvonala sem megfelelő Balassagyarmaton, alatta marad az országos átlagnak. A városban mindössze huszonnégy kisiparos foglalkozik új termékek előállításával. A helyzetet némiképp megmagyarázza a kisiparosok magas életkora: ez Balassagyarmaton átlagosan 55 év. Bár a kormányzat ezer forintig terjedő adókedvezményt biztosít annak a kisiparosnak, aki tanulót tart, az ipari tanulók száma — természetesen csak a kisiparosoknál — egyre csökken. Tavaly csak tizenkét ipari tanulót szerződtettek, és egyet sem azokban a szakmákban, amelyeket csak egy ember űz a városban. A megyei s a városi tanács végrehajtó bizottságának határozatai megjelölik a jövő útját. A lakossági szolgáltatások, az új kisipari termékek minőségének javulását egyrészt a kisiparosok közötti egészséges verseny kialakításával, működési engedélyek, jogosítványok kiadásával, gazdasági előnyök biztosításával segítik elő, másrészt ugyanezeknek a céloknak az elérése végett, maguknak a kisiparosoknak is emelni kell munkájuk színvonalát, e a szakmák megfiatalításával, ipart tanulók felvételével biztosítani kell a város folyamatos ellátását. Baranyai László Ki a béri dzsungelból A Pásztói járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi vizsgálata és ülése, majd e sorok írójának a béri Béke Tsz- ben tett látogatása alaposan felhívta a figyelmet a könyvelés hiányosságaira. „Szükséges, hasznos volt a vizsgálat,” — hangoztatja a párttitkar, a főkönyvei« és a számvitelben legjartasabb adminisztrátor Ez a véleménye a krónikásnak is. Az évtizednél hosszabb idő alatt sem találkozott azonban olyasmivel, hogy a vizsgáit szerv a NEB iilese után (!) hetekkel vitatta volna a megállapított tényeket. Ezt akkor kellett volna tenni, amikor a népi ellenőrzés írásban közölte észrevételeit, — ezekre azonban nem reagált a szövetkezet Ezért lenne például meddő azon vitázni, megfelelő volt-e körülbelül negyvenezer forint különféle munkadíj bizonylatolása, indokoltnak tekinthető-e a pénztárbizonylatokon a főkönyvelői ellenjegyzés hiánya, elfogadható-e több ezer forint kintlevőség késedelmes behajtása, ki tudják-e megfelelően mutatni, személy szerint kik azok a tsz- tagok. akiknek hatvanezer forintot meghaladó biztosítási díját év közben befizették, előírásosan történt-e a rendkívüli előlegek kiutalása stb, stb, stb. A fejetlenségre jellemző, hogy —, a járási NEB megállapítása szerint — az ellenőrző bizottság elnöke nem tudott arról, hogy öt erre a tisztségre megválasztották. A jelenlegi beosztott könyvelő pedig látogatásunk alkalmával említette, hogy ő csupán „később hal- tott arról, hogy meghízottként kell átmenetileg ellátnia a főkönyvelői teendőket.’' Szó mint száz: nehéz volt ellenállni a kísértésnek, hogy az ember dzsungelnek minősítse a béri termelőszövetkezet könyvelését... Kívánatos, hogy a főkönyvelőt hibáira elvtársiasan figyelmeztessék. s, hogy segítsenek megteremteni az összhangot közötte és beosztottai között — még a munkamódszerekre vonatkozó elképzelésekben is. A béri pohárba még a zárszámadás előtt tiszta vizet kell önteni. Valószínűtlen, hogy erre a szövetkezet csupán a maga erejéből képes legyen. Talán a tsz-ek területi szövetsége adhatna támogatást ahhoz, hogy rendbe szedjék a könyvelés szénáját. Könnyűnek nem, de lehetetlennek sem látszik ez a feladat. B. I. NÓGRÁD — 1969. január 8., szerda 3
