Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-07 / 4. szám

Faluról falura Tizcnlicíczcr forint jutalom... Takarékossági verseny ŰSSZEHAIOLUASf A balassagyarmati járás ta­karékossági mozgalmának helyzetét, a mozgalom kiszéle­sítésének lehetőségeit az el­múlt év végén értékelte a já­rási takarékossági bizottság. A takarékoskodók szántának fo­lyamatos növekedése ellenére is bőven van még tennivaló: falusi lakosság betétállomá­nyának növelésére különös fi­gyelmet kell fordítani. A ta­karékbetét formájában törté­nő takarékoskodás még min­dig nem kielégítő: bár a betét- állomány 45 százaléka a pa­rasztság betételhelyezéseiből származik, a járás területén az egy lakosra eső átlag csak I860 forint, a 2350 forintos or­szágos vidékj átlaggal szem­ben. Jövedelem és életszínvo­nal tekintetében korántsem ál­lunk ilyen mértékben az or­szágos átlag alatt. A takarékossági szándék csak az adott lehetőségekkel összekapcsolva hozza létre a takarékoskodást. A járása takarékossági bizottság ép­pen a lehetőség megte­remtése végett hirdetett versenyt: melyik lesz az a község, amelynek lakosai 1969 folyamán a legmagasabb, egy főre jutó átlagbetét-emel- kedést érnek el? A versenyben való részvétel alapvető felté­tele a „takarékos község” szint elnyerése, illetve meg­tartása. Takarékosnak számit az a község, amelyben a csa­ládoknak legkevesebb kilenc­tized része rendelkezik betét­könyvvel, s az egy könyvre eső átlag legalább 1800 fo­rint. A feltételeknek legjobban megfelelő három falu kerül díjazásra: 5—10—15 ezer fo­rintos tárgyi és 1000—1500— 2000 forintos személyi juta­lomban részesülnek. A járás öt községe: Érsek vadkert. Pa­tak, Drégelypalánk, Ipolyvece és Hont. ahol takarékszövet­kezet vagy takarékszövetkeze­ti kirendeltség működik, külön kategóriába tartozik. Közülük az első tízezer forint tárgyi és hatszáz forint személyi jutal­mat ez utóbbival a mozgalom kiszélesítésében kitűnt vb-ve- zetőket jutalmazzák. A jutalmak odaítéléséről 1970. február tizedikéig dönte­nek. Híres a tehenészetük. Ha a gondozók között nincs egyet­értés, megérezné a gazdaság. Ebből keletkezett a nézetelté­rés is. Együtt dolgozott Lovász István, Malya János és Ma­rosvölgyi József. A vezetőség attól tette függővé a jövedel­müket, hogy milyen minőségű tejet fejnek. A tej minőségé­nek feltétele pedig a pontos abrakolás, a szakszerű fejés, a tehenek gondos ápolása. Lo­vász és Malya észrevette, hogy Marosvölgyi a kiszabott fela­datokat nem végzi pontosan. Elméletben mindent jól töd, de a szó és a gyakorlat nála nem egyezett, összeszólalkoz­tak. Marosvölgyi elkerült az istállóból... Poharakat tett az asztalra, megtöltötte a piros Cserhát­hegyoldaliból: — Való igaz, fiam, ilyen termés mint az elmúlt két év­ben, még nem volt Bokorban. A Galamboson, amiről soha nem hittük, hogy gabonát is termelhetünk rajta, 17 mázsát arattunk le holdanként. A szakértelem, fiam. Enélkül nincs földművelés — mondja és tölt. Néhány éve új agronómus került a tsz-hez. Barankai Er­nő Gondos. munkaszerető embernek ismerik. A nevéhez fűződik a jó termés. A boko­riak nagy tisztelettel beszél­nek róla. A fó'agronómus cáfol Találkoztunk a főagronó­Hát most ítélkezzen: miiven emberek a bokoriak! — így az idősebb Radvány. Semmi kétség: Bokorban az emberek kitettek magukért. Bekapcsolódik a beszélgeté­sünkbe Mihalik Mihály sze­relő. Java beli ember. A gép­állomáson dolgozott, onnan jött haza. Ö is azt bizonyítja, amit a többiek: rosszindulatú beszéd a bokoriakat azzal vá­dolni, hogy elhanyagolják a közöst Azt mondja, hogy vi­ta folyik a munkáért és, hogy Kutaséra és Cserhátszent- iványra is elmennek dolgozni, ha munkáskézre van szükség. — Nem is hallgatunk mi az ilyen beszédre. Más nekünk a gondunk. Kiesünk a forgalom­ból. Utunkat elállja a Cser­hát. Három kilométerre tő­lünk Kutasó. Pásztó pedig hú­szon felül. Az embereknek Aratott az országúti halál Nyolcvan százalékkal emel­kedett egy év alatt — 1967—68 viszonylatában — megyénk területén a halálos közúti köz­lekedési balesetek száma: tíz­ről tizennyolcra nőtt. Majd­nem ötven százalékkal növe­kedett a súlyosaké is, s ta­valy elérte a százhuszonné- gyet. Több mint százszázalé­kos a rosszabbodás a gyalogo­sok vonatkozásában: velük 1967-ben 27, 1968-ban 56 baleset történt. Majdnem ilyen arányú a hanyatlás a fogatolt járműveknél, a kerékpárok­nál; a motorkerékpároknál „csak” harminckét százalék. Hajszálra ugyanannyi — har­minc — autóbusz-karambol tör­tént a tavalyi és az azt meg­előző évben; műszaki hiba miatt 1968-ban még kevesebb, mint előzőleg. A baleseti statisztika legke­vésbé a szécsényi és a salgó­tarjáni járásban romlott; leg­feltűnőbben viszont a balassa­gyarmati járás területén — itt majdnem száz százalékkal. A figyelmes olvasó már az első bekezdésnél sejthette a közlekedés veszélyessége nö­vekedésének gyökerét: a KRESZ előírásainak szándé­kos vagy gondatlan megsérté­sét. Mert nem igaz, hogy azért több a baleset, mert töb­bén közlekedünk! A gyalogos­balesetek száma — lám — megduplázódott; hát megket­tőződött egy év alatt Nógrád megye lakossága?! Vagy kéf- szerannyi kocsi, kerékpár, harmadával több motorkerék­pár veszi igénybe a közutakat, mint vette 1967-ben?! Sokkal közelebb járunk az igazsághoz, ha azt állítjuk, hogy az em­lített kategóriákban ilyen ará­nyokban csökkent a fegyelem, a törvénytisztelet. A bűnös felelőtlenség az. aminek óha­tatlanul bekövetkezett eseten­ként a böjtje. Elég szomorú, hogy azt nem csupán a mu­lasztók, de merőben ártatlan emberek Is megszenvedték. Gyorshajtás és szabálytalan előzés miatt tavaly — kereken mondva — ötven, az elsőbb­ségi jog meg nem adása miatt harminc százalékkal több bal­eset történt. Történt, mert Nógrád, megye területén 1968- ban legalább száznyolcvanhá­rom járművezető „Hajrá, min­dent bele!”, „Hagyd el a ma­Intenzív búzafajták Tovább növeikszik az inten­zív búzafajták termőterülete a nógrádi termelőszövetkezetek­ben. Jelenleg ugyanis a mint­egy negyvenkétezer hold ke­nyérgabona vetésterületének hetven százalékán termelnek nagyhozamú búzafajtákat. En­nek eredménye, hogy az idén meghaladta a 14 és fél má­zsát a búza holdankénti ter­méshozama. A tervek szerint 1975-ig a termőterület teljes egészén nagy termést hozó bú­zafajtákat termesztenek. zsolát!” csatakiáltással nyar- galászott Százhárom alkalom­mal — az 1967. évi nyolcvan­nal szemben — a tiltott al­koholfogyasztás is szerephez jutott a baleset bekövetkezé­sében. Annál többet, mint arneny- nyit a rendőrség, több közúti balesetelhárítási tanács jó szóval, felvilágosítással, ne­veléssel cselekedett a közutak biztonságáért, már aligha le­het tenni. Mi történjék tehát? Haladjunk az idén még gyor­sabban azon az úton, amelyet a közlekedési balesetek ál­dozatainak sírjai, járműron­csok szegélyeznek? ... Semmi esetre se. De — és ezt nem lehet elég szépen kérni —, nyújtsanak a hivatalos szer­veknek több segítséget a tár­sadalmi szervezetek; az előb­biek pedig tanúsítsanak még nagyobb erélyt a fegyelme­zetlenekkel szemben. Tiszteletteljes helyesléssel szólunk arról, hogy a múlt év második felében mind járás­bírósági, mind megyei bírósá­gi szinten — úgyszintén rend­őri vonalon — szigorúbbá vált a büntetés, a bírságolás. A Balassagyarmati megyei Bíró­ság nem egy esetben adott helyt az ügyész fellebbezési óvásának, és súlyosbította a büntetést. Az elítéltek felleb­bezését viszont — javarészt a gépjárművezetéstől történt el­tiltás miatt fellebbeztek —, majdnem minden esetben el­utasította a megyei bíróság. Miért követeli ennyire a szigort az újságíró? — kérd­heti az olvasó. — Drákó kora elmúlt... Nos. e sorok írója hajlik ar­ra a nézetre, hogy álláspont­ja nem indokolatlanul erélyes. Megvédésére az elmondotta­kon kívül hadd álljon itt még két számadat: megyénk terü­letén 1967-ben négyszázhar­mincegy, 1968-ban pedig öt- százkilencvenkét közúti köz­lekedési baleset történt. — b. z. — Néhány év óta Marosvölgyi hozzátartozói híresztelték, hogy sok baj van Bokorban. A háztájit fonto­sabbnak tartják, mint a kö­zöst és ezért nem boldogul a termelőszövetkezet. A Cserhát völgyi kisközség­ben rossz néven vették ezt az alaptalan híresztelést. Igaz, a háztáji gazdaságra sokat ad­nak. Viszont nem hanyagolják el a közöst sem. Erről beszél­gettünk Radvány Jánossal. — A közösben végzett mun­ka jelentőségével mi tisztában vagyunk. Különösen néhány év óta. Olyan terméseredmé­nyeket értünk el, amilyet a mi határunkban még soha... A beszélgetést az udvaron folytattuk. Tiszta hó borított mindent. Fehérbe öltöztek a hegyek is. A délelőtti nap pró­bálkozott ugyan, de nem bírt a hideggel. Radvány János a lakásba invitált: — Ilyen dolgot már csak nem az udvaron beszélnek meg... Honvédelem az aulában A kissé talán szokatlanul fogalmazott cím, úgy érzem, pontosan fedi a valóságot. Ar­ról van ugyanis szó a salgó­tarjáni új gimnázium aulájá­ban. amit nem lehet elég sok­szor elmondani, s amit az Is­kola és honvédelem című ki­advány is hangsúlyoz: a köz­oktatási intézmények minden társadalmi rendszerben fontos helyet foglalnak el a honvé­delmi nevelésben. Az új tan­tárgy, a honvédelmi ismere­tek bevezetésével, ez évben már az eddiginél határozot­tabb, jobban körvonalazott formát ölt iskoláinkban a honvédelemre való felkészí­tés. Az eredmények oktatási intézményeinkben e vonatko­zásban is biztatóak, most az a feladatunk, hogy a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon — oktató-ne­velő tevékenységünkkel szoros összefüggésben — fokozzuk ezt a munkát. T o vábbképzés Erről, s még számos gya­korlati módszertani problé­máról van szó e verőfényes januári napokon, a téli szü­net két napján a gimnázium aulájában. A téli pedagógus továbbképzés programjaként megjelentek itt az iskolákból a lövészetvezetók és az osztály­főnök! munkaközösségek veze­tői. (Balassagyarmat, Rétság és Szécsény körzetének érde­kelt nevelői áprilisban vesz­nek részt hasonló továbbkép­zésen.) Tóth András, a testnevelés és a Honvédelmi ismeretek tantár^v megyei szakfelügye­lője, a tanfolyam vezetője a programról tájékoztat. Meg­jegyzi, hegy a továbbképzésen számos pedagógus, a hallga­tóknak majdnem fele, nem je­lent meg, s hogy ezert a jö­vőre vonatkozóan az egyéb továbbképzési eseményeket gondosabban kell egyeztetni valamennyi szervnek. Termé­szetesen, a továbbképzési fe­gyelem javítására is szükség van. A tanfolyam tematikája mind elméleti, mind pedig módszertani vonatkozásban messzemenően figyelembe ve­szi az aktuális tennivalók se­gítését. Neves előadók, a fegy­veres erők tagjai tartanak hasznos előadásokat a honvé­delmi nevelésről, mint az ide­ológiai és politikai nevelő­munka szerves részéről, ko­runk katonai eszményéről, néphadseregünk életéről, '-«v. verzetéről, a polgári védelem szervezetéről és feladatairól, a terep elemeiről, a terepen való tájékozódásról. De szóba kerül a békés egymás mellett élés 's honvédelem, a Varsói Szerződés és a Szovjetunió szerepe a szocializmus és a bé­ke biztosításában, néphadse­regünk helye a Varsói Szer­ződésben, és más kérdések. Az MHSZ képviseletében Bálint Gyula a tavasszal meg­rendezendő honvédelmi na­pok programjáról, s szerveze­ti kérdéseiről tájékoztatta a hallgatókat. Tapasztalatai alapján azt mondja, az érdek­lődés rendkívül m — a ne­velők körében. A cél az, hogy a honvédelmi napok idejére a tanulók megfelelő elméleti alapokkal induljanak a verse­nyeken. Egészséges életmód szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola osztályfőnöki munkaközösség vezetője. Ke­lemen László ugyancsak a hallgatók közé tartozik. — Én már több éy óta be­kapcsolódok Szécsényben a polgári védelmi oktatásba — mondja. — A polgári védelmi vetélkedők sikeresek. Isko­lánkban a tanulók érdeklődé­sét sikerült felkelteni a hon­védelmi ismeretek iránt. Cé­lunk most a mind differenci­áltabb érdeklődésű fiatalok ismereteinek fejlesztése, a he­lyes, egészséges életmódra, a szocialista haza iránti hűségre való nevelés folytatása. Batki Barna, a bárnai ál­talános iskola nevelője első­sorban a gondokról szól: — A VII. osztály főnöke, sportszakkörvezető. s e tan­tárgy oktatásával is megbízott nevelő vagyok. Egyik gon dunk, hogy a községben az MHSZ-nek nincs lőtere. Ez azonban csak a kisebb prob­léma, hiszen általános iskolá­sokkal még csak légpuskával gyakorolunk, s megfelelő gya­korlóteret így könnyen kiala­kítunk. Az igazi probléma, hogy nincs légpuskánk. Leg­alább két ilyen puskára len­ne szükségünk, az MHSZ csak egyet tud kölcsönadni. Régi gondunk ez, a községi tanács ígéri, VB-határozat is van rá. ezzel azonban még mindig nem lehet lőni. Sokat segített Elhangzottak az előadások az aulában, választ kaptak nevelőink kérdéseikre, mód­szertani gondjaikra is. A szo­cialista pedagógia nevelési céljai, eszközei és módszerei világosan körülhatároltak e kérdésben. A téli szüneti to­vábbképzés azonban mégsem volt felesleges. Ellenkezőleg, sokat segített e körülhatárolt eszközök és módszerek továb­bi megismerésében és megis­mertetésében. T, E. mussal. Feltárta Bokor min­den gazdasági örömét, gond­ját. Az öreg Radvány volt, aki elsőnek kérte az agronómust, hogy nyilatkozzon: tisztelik-e a közöst, vagy csak a háztáji­val törődnek? — Az agronó­mus elmosolyodott: — Ha nem tisztelnék, még most is ott tartanánk, ahol né­hány évvel ezelőtt — mondta. Már készülnek a zárszáma­dásra. Biztató. Előleget is 30 forintot tudtak fizetni, ami­kor három évvel ezelőtt csak 8 forintot. Benéztünk az istállókba is. Gyönyörű hízott marhák kö­röztek benne. Milliókat ér­nek. Az egészet lekötötték az olasz kereskedők. Itt Bokor­ban berendezkedtek a hízott- marha-exportra. A sertésál­lomány is csodálni való. Büsz­kélkedtek vele, hogy a régeb­bi egy év helyett, hét hónap alatt hizlalják ilyen szép kö­vérekre. Növénytermesztési adatok: májusi morzsolt kukorica holdanként 15—30 mázsa ter­mett, az aszályos idő ellenére. Cukorrépa pedig, amely nem is volt annyira honos ebben a hegyvölgyben most holdanként 230 mázsát takarítottak be. nincs ellátás... Érzékeny pontra tapintott Mihalik Mihály. Nyolcszáz, ezer ember lakik a faluban és nincs fodrászuk, cipészük, az ilyen mindennapos igények kielégítésére Pásztora kell utazni. Rádió- és tv-javításról már nem is beszélünk. — Na, és az autóbusz! — mondja Szontágh Rezső. a mindig vidám postás. Így élnek az emberek Pásztó—Herencsény útsza­kaszról ágazik el a bekötő út Bokor felé Kutasón keresztül. Az elágazótól közel tíz kilo­méterre esik Bokor. Iskolások, betegek, fiatalok, öregek men­nének' naponta a városok fe­lé. Gyalogolnak az elágazóig, mert a buszjárat nem tér be a falujukba. Mielőbb megoldást kell találni az illetékeseknek. így élnek Bokorban az em­berek. Szorgalmaskodnak, eredményeket érnek el, de ve­lük viszont keveset törődnek. Egy kis összekoccanásból még a rossz hírüket is keltik. Mi sietünk bizonyítani az ellen­kezőjét. Bobál Gyula Fejlesztik Bárnát Az elmúlt évben beszámol­tunk arról, hogy a Salgótarjá­ni Járási Tanács Bárnát — te­kintettel a mostoha körülmé­nyeire — az Idén kiemelt köz­ségként kezeli. Ez annyit je­lent, hogy a költségvetésben nagyobb összeget biztosít a fa­lu korszerűsítésére. Elsőrendű feladatnak jelölték meg a bel­vízrendezést.. Bárnát patak szeli ketté. A környező he­gyekből lezúduló vfz veszé­lyezteti az épületeket. Az idén több millió forint költséggel szabályozzák a patakot. Sor kerül a felszabadulás óta épített új település, neve­zetesen a Bányász utca meg­építésére. Ebben az utcában eddig nem volt épített út. Er­re a célra is több mint egy­millió forintot fordítanak. Korszerűsítik az állattenyésztést A Cered-völgye Tsz négy gazdaságból tevődik össze. Ide tartozik Rónafalu. Bárna, Za- bar, Szilaspogony és a gazda­ságok központja, Cered. PS termelési ágazatuk a szarvas­marha-tenyésztés. Az idén to­vább korszerűsítik a szarvas­marha-tenyésztést. Felépítik a harmadik 108 férőhelyes te­hénistállót. A korszerű létesít­ményre 2 millió 100 ezer fo­rintot fordítanak. Másik fontos feladatuk a közművesítés. Kibővítik a víz­hálózatot, új kutakat fúrnak. Sor kerül a major körülkerí­tésére is. A gazdaság ezekkel az építkezésekkel jelentős lé­pést tesz előre a korszerű ál­lattenyésztés kialakítására. Vízhálózat Kesziben Karancskesziben a községi tanács tervbe vette, hogy az idén megalakítják a víztársulatot és ezt követően megkez­dik a község ivóvíz-hálózatának megépítését. Mint ismere­tes a községen keresztül vezet a regionális vízmű iővezeté- ke. Ennek ellenére Karancskesziben nincsen leágazó veze­ték. A lakosság úgy nyilatkozott, hogy szükségük var. :i víz­vezetékre annál is inkább, mert a régebbi bányám ívelés következtében a közkutakból elszökött a víz. Szó var arról is, hogy a bányaigazgatóság hozzájárul a vízhálózat meg­építéséhez. NÓGRÁD — 1969. január 7., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents