Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-07 / 4. szám

.Hatásos módszer Gondban vannak az önki­szolgáló boltok vezetői. Ügyel­niük kell, mert a vásárlók kö­zött akad egy-két ragadós kezű. Tőzsér Imre, a nógrádmegyeri önkiszolgáló bolt vezetője sa­játosan [oldotta meg az őrkö­dést. Megbeszélést tartott a bolt dolgozóival, hogy egy bi­zonyos időn keresztül foko­zott éberséggel figyeljenek a vásárlókra. Egymás után fe­dezték tel. hogy néhány vásár­ló a kosál’ helyett a zsebbe rejti az árut. Amellett, hogy udvariasan felszólították őket az áru megfizetésére, könyv­ben vezették a nevüket. Vásárlásukat különös fi­gyelemmel kísérte. Mikor tá­vozni készülték, feltűnés nél­kül az irodába hívta őket és sorolta, mit tegyenek ki az asztalra. Azóta csak néha-né­ha fordul elő az önkiszolgáló­ban lopás. I nagyobbat miért nem? Salgótarjánba» számosán ren- delKeznek már a szokásosnál na­gyobb gázpalackkal. Azonban vesztükre vásárolták meg ezeket, mivel sok gondot okoz a cseré­léssel járó szállítás. Helyesebben, a szokásosnál nagyobb anyagi ki­adással, mivel csak a 15 kilo­grammos gázpalack intézményes szállítása megoldott. így, azok­nak, akik 22 kilogrammos gázpa­lackkal rendelkeznek, saját maguk­nak kell gondoskodni a cserével járó szállításról. Több panasz ér­kezett már szerkesztőségünkbe ez­zel kapcsolatban, hogy az ipar­cikk-kiskereskedelmi vállalat — a gázraktár üzemeltetője — nem gondoskodik kellőképpen a na­gyobb gázpalackok hazaszállítá­sáról A szóban forgó vállalatnál azon­ban szívesen kötnének szerződést a nagyobb gázpalackok szállításá­ra is, ha vállalná a Szolgáltató Ktsz. Erre a szerződéskötésre an­nál is inkább nagy szükség len­ne, mivel a városban senki nem vállalja a nagyobb gázpalackok hazaszállítását — illetve, ha igen, az legalább egy százasba kerül. Esetleg saját gépkocsival vihetik haza a tulajdonosok. Na, de ezért nem lehet gépkocsit vásárolni! Kérdezzük, mikor fogják megol­dani ezt a szolgáltatást a Szol„ gáltató Ktsz-nél? P. A. Mégis recseg Lapunkban még 1968. július 25-én megjelent egy írás, amely azzal foglalkozott, hogy Salgótarjánban nem lehet rá­diózni, mert a készülékek bán­tóan recsegnek. A Posta Rá dió- és Televízióműszaki Igaz­gatóságának zavarvizsgáló üzeme példás gyorsasággal megkezdte a zavarok okának felderítését. A napokban ír­ták levelükben: „A cikk alapján indult vizs­gálatot zavarvizsgáló üzemünk befejezte. A legutóbbi leve­lünk óta szeptember 2 és 20, októben 10, november 6 és december 18-án megtartott helyszíni vizsgálatok alkalmá­val megállapította, hogy a vé. telzavart okozó berendezése­ket a tulajdonosok megjaví­tották és a panaszosok vételza­vara megszűnt. A fentiek alapján a vételzavar-vizsgá- latot befejeztük és kérjük, hogy a jövőben hasonló vétel­zavarokkal Miskolci Zavar­vizsgáló Üzemünket megke­resni szíveskedjenek.” Köszönet a munkáért. Azon­ban tudomásunk szerint még mindig sok lakásban zavar­ja a recsegés a vételt. Kétezerrel kevesebb tehén Beszélgetés a háztáji gazdaságok gondjairól Horváth Demeterrel, a megyei állattenyésztési teiügyeíőseg vezetőjével rr» ■ n , f Tizenöt ev munkája A tanulók olvasóvá neve­lése általános iskoláink egyik alapvető feladata. A könyv, az irodalom megszerettetése nem közömbös a szocialista embertípus formálásában, is­kolai oktató-nevelő tevékeny­ségünkben. Jelentős szerepet töltenek be mindebben isko­lai könyvtáraink, j egyre több azoknak a nevelőknek száma is. akik évek óta nagy lelke­sedéssel és szakmaszeretettel munkálkodnak e könyvtáraink fejlesztésén. A Salgótarjáni Városi Tanács VB Művelődés- ügyi Osztálya nemrég juta­lomban részesítette a zagyva- pálfalvi általános iskola idős pedagógus könyvtárosát, aki tizenöt éve látja el az isko­lában a könyvtárosi teendő­ket. Filmesztétikát is tanulnak Nemrég fejeződött be a sal­gótarjáni Furák Teréz leány- kollégiumban az az előadás­sorozat, amely a filmesztéti­ka tárgykörében nyújtott is­mereteket alkalmanként mint­egy 35—40 tanulónak. A 14 előadásból álló sorozattal nem ért véget a kollégiumban a filmesztétikái nevelés. A Sal­gótarjáni Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztálya ebben az évben is megszervezi az előadássorozat indítását. A filmesztétikai képzés egyéb­ként a Furák Teréz leány­kollégiumban régi múltra te­kint vissza, az előadássoroza­tot ebben az évben indítják ötödik alkalommal. varos uj arca Salgótarján új arculata az Arany János utca felől is formá­lódik. Képünkön az év végén átadott százhatvan lakásos épület, mely mögül már előbúvik a következő is. Ebben százhetven lakás lesz, s ez év májusában adják át rendelte­tésének. A lakásokon kívül ennek földszintjén is lesznek garázsok, azonkívül körzeti gyermekorvosi rendelő, virág­bolt, magbolt és a vegyesipari vállalat finommechanikai és háztartási gépjavító részlegének a felvevő helye (Koppány György felvétele) Mint arról annak 'idején beszámoltunk, rendelet értel­mében 1967-ben Nógrád megyében is megkezdték a háztar­tási villamos berendezések érintésvédelmének megoldását az úgynevezett nullázással. (Lényege, hogy a villamos be­rendezések megérinthető részeiben a feszültség azonos te­gyen a környezet potenciáljával, azok érintésvédelmét — a drága és körülményes földelés-telepítések helyett — a nulla­vezetővel történő összekötéssel oldják meg.) Tavaly har­minchat, az idén ötvenegy Nógrád megyei helységben haj­tották végre a nullázást az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzem- igazgatóságának szerelői. Jövőre további harminckilenc helység érintésvédelmét oldják meg ezzel a korszerű mód­szerrel. Az EMÁSZ szakemberei újból felhívják a figyelmet ar­ra, hogy a nullázás csak akikor nyújt biztos védelmet, ha a lakásban felszerelt biztosítókat a tulajdonosok nem „büty­kölik”, „patkolják” saját házi módszereikkel. A kiolvadt biz­tosítókat dróttal átkötni szigorúan tilos, mert ez húsz ampe­res fogyasztásig a háziak, húsz, vagy húsz ampernél maga­sabb fogyasztás esetén pedig egész tr an szf ormátorkörze tek- ben veszélyeztetheti mások testi épségét, életét. Az üzem­igazgatóság az eddigi ellenőrzés során még mindig gyakor­ta találkozik ilyen kontárkodással, és előfordult, hogy a szabálysértés elkövetőit háromszáz forint pénzbüntetéssel keltett sújtani. A jövő évben az ellenőrzést tovább szi­gorítják. Fékezetlen indulatok Sikeres bűnüldözés a pásztói járásban Rablóbandák gyors elfogá­sáról, példás büntetéséről szá­moltunk be az utóbbi hóna­pokban; — valamennyi a pásztói járás területén tör­tént. Mivel — a dolog ter­mészetéből adódóan — azt so­sem írja meg az újság, ha nem történik semmi, tehát ha törvényiiszteletben, békén telnek a napok, a járás köz- biztonságának negatív jelen­ségeiből sokan súlyos és álta­lános rosszabbodásra követ­keztettek. Az IVÍSZMP Pásztói járási Bizottsága alaposan megvitatta a te­rület törvényességi hely­zetét, ezen belül részlete­sen foglalkozott a bűnö­zés, a bűnüldözés problé­májával is. V járás helyzete ebben a vo- íatkozásban nem annyira kedvező, mint volt egy esz- endővel ezelőtt: emelkedett a »agyon és az élet elleni bűn­cselekmények száma. 1968 ’armadik negyedében példá- < íl két emberölés, három rab­ás, és négy garázdaság for- lult elő. Az okok rendkívül egyszerűek: fékezetten indula­tok, zabolátlan nyereségvágy, kegyetlenség. A bűncselekmények zömét alacsony műveltségű, erkölcsi és kulturális tekintetben egy­aránt primitív emberek kö­vették el. A pásztói járásban a rend­őrség is, az ügyészség is, a bíróság is megteszi a magáét, A vizsgált időszakban a rend­őrség az esetek kilencven­nyolc százalékában harminc napon belül befejezte a nyo­mozást. Nem késlekedett az ügyészség sem; noha huza­mos ideje csak egy ügyésze van a járásnak, s ő is harminc kilométeres távolságból na­ponta jár munkahelyére. (A teljes igazsághoz tartozik, hogy a megyei főügyészség tá­mogatásaként egy-egy időszak­ra kap segítőtársat.) Nincs ki­vetnivaló a járásbíróság mun­kájában sem; az ügyeknek itt szintén csak két százalékát fejezték be később az előírt­nál. A késedelem oka: a bo­nyolult, szerteágazó ügyekben nem készülhettek el hama­rabb az igazságügyi szakértői vélemények. A kép teljessé­géhez tartozik, hogy a nyomozás vorsaságát, alaposságát te­remtve a pásztói járási rend­őrség megyénkben szintén elő­relő helyet foglal el. Az ítélkezési gyakorlat jlemzésekor úgy találta a pártbizottság, hogy az min- ienben megfelel a párt jog- politikai elveinek. A bíróság a megtévedt emberek megjavítására nevelő jel­legű büntetést alkalma­zott, a megátalkodottak­kal szemben azonban élt a törvény szigorával. Március elsejétől október íözepéig kilenc ügyben tíz személyt állított az ügyész a •endőri jelentés alapján gyor­sított eljárással a bíróság elé. \ gyorsaság nem ment az ala­posság, a törvényesség rovásá­ba. A bíróság az esetek negy­ven százalékában végrehajt­ható, harminc százalékában »róbaidőre feltételesen felfüg­gesztett szabadságvesztést, harminc százalékában pedig pénzbüntetést szabott ki. Tör­vényes ok nélkül senkit nem fosztottak meg szabadságától: a letartóztatás elleni panaszo­kat a megyei főügyészség, a megyei bíróság megvizsgálta, s valamennyit elutasította. Sajnálatos, hogy a járás egyes községeiben olykor erő­teljes cigányellenes vélemé­nyek hangzottak el. Az álta­lánosítás szükségszerűen igaz­ságtalan és antihumanista, alaptalanságát a pártbizottság elé terjesztett jelentés szány adatai is cáfolják. Igaz ugyan, hogy a cigány származású személyek által elkövetett bűncselekmények száma a harmadik negyedévben emel­kedő tendenciát mutatott; az első félévben viszont még a? ötvenet sem érte el. Nem. pe­dig a járás több községében igen sok cigány él. Sokkal rosszabb az arány magánvá- das — becsületsértési, rágal­mazás!, — ügyekben; ezekben az elkövetők hetven—nyolc­van százaléka cigány. Jóllehet a közlekedés hiva­tásos és társadalmi munkásai egyaránt növekvő aktivitással dolgoztak, a közlekedési fe­gyelem nem javult. A szomo­rú következmény: kilenc hőnap alatt össze­sen ötvennyolc közlekedé­si baleset, tizenhat ember súlyosan, húsz könnyeb­ben sérült meg, s egymillió forinthoz közelít az anyagi kár. A szocialista törvényesség érvényesülése érdekében a pártbizottság határozatot ho­zott. Ebben — egyebek mel­lett — kommunista köteles­séggé tette a jogpropaganda fokozását. A pártbizottság ál­láspontja szerint szükséges, hogy a párt-, állami, gazda­sági és társadalmi szervek összehangoltabban, tevéke­nyebben dolgozzanak a cigány lakosság nevelésén, tudatának formálásán. Borváró Zoltán Napjainkban sok szó esik a háztáji állatállományról. Leg­utóbb beszélgetést folytattunk erről Horváth Demeterrel a megyei állattenyésztési felü­gyelőség vezetőjével is. KÉRDÉS: Mi a véleménye a háztáji szarvasmarha-állo­mány helyzetéről, annak ala­kulásáról? VÁLASZ: A mezőgazdaság­ban fontos helyet foglal el a szarvasmarha-tenyésztés. Az ország húsfogyasztásának 17 százalékát, a fogyasztásra ke­rülő tej egészét, a tőkés or­szágokba irányuló összes ex­port 20 százalékát a szarvas­marha-ágazat adja. Az egy fő­re jutó állati fehérje fogyasz­tás 38 százalékát a szarvas- marhahús és tejtermék teszi ki. Megyénk természeti és közgazdasági adottságainál >gva alkalmas a szarvasmar­ha-tenyésztésre. A háztáji ki­segítő gazdaságok szarvasmar­ha-tartásának jelentőségét rém szabad lebecsülni. Jelen­leg a szarvasmarha-állomány 42 százaléka, a tehénállomány közel 40 százaléka e gazdasá­gokban van. E mellett a fel­vásárolt tej 20 százaléka, a marhahús 20—22 százaléka kerül ki a háztájiból. A népgazdasági érdekek mellett a tsz-tagok jövedelmé­hez jelentős mértékben járult hozzá a háztáji. S ha jól szá­molnak ezzel a tsz-tagok és állattartók, a későbbiekben sem csalódnak. Ügy vétem, hogy jelenlegi árpolitikánk a tervezett intézkedésnek erre elfogadható alapot adnak. Ha a takarmány biztosított — ta­pasztalatok bizonyítják ezt — egy tehén évente 4,5—5 ezer forintot jövedelmez. Mégis a viszonylag jónak ítélhető ház­táji sertés- és baromfiállo­mány mellett, a szarvasmar­ha-. ezen belül a tehénállo­mány az elmúlt négy év alatt mintegy kétezer darabbal csökkent. KÉRDÉS: Milyen okai van­nak az állomány csökkené­sének? VÁLASZ: Több összefüggő tényező játszik közre. Az ab­rak és egyéb állami segítés mértékét nem ismerik eléggé az állattartók. Például ér­vényben van, hogy aki az Ál­latforgalmi Vállalaton keresz­tül üszőt vásárol, 5000 forint vissza nem térítendő állami támogatást vehet igénybe. Ennek ellenére az elmúlt év­ben mindössze kétszáz jószá­got vásároltak így a megyé­ben. Kevés a legelő, a szálas és a nedvdús takarmány is a megyében. A tsz-vezetők nem mindenütt támogatják a ház­táji állattartást. Ott jártak el helyesen, ahol megszervezték a közö.jn keresztül történő áruértékesítést. Ennek hasz­nát mindkét fél látja. Bizonyos mértékben összefügg a háztá­ji szarvasmarha-állomány csök­kenése a városias életmód ki­alakulásával is. Azzal, hogy tsz-tagjaink több szabad időt, szórakozást igényelnek ma­suknak KÉRDÉS: Milyen tenniva­lókat tart fontosnak a háztá­ji szarvasmarha-állomány csökkenésének megállítása, illetve növelése érdekében? VÁLASZ: A legfontosabb­nak azt tartom, hogy a tsz- vezetők és a tagok megértsék a háztáji állattartás fontossá­gát, azt, hogy a különböző ak­ciókkal a tsz és a tag is jól jár. Lehetőség van arra a to­vábbiakban is, hogy az üsző- vás?r'Arnúl 5000 formt álla m támogatást kapjon az igénylő. levő akció, hogy a tehén és üsző vemhesség után három mázsa abrak vásárol­ható állami áron. A vágóállat és a tej értéke­sítését célszerű a közösön ke­resztül megszervezni, és ezzel összekapcsolni a takarmány­ellátás*. "nnek több formája alakult ki a múlt években. A tsz-ek vezetői sokat tehetnek a cél érdekében, ha a tehén­tartónak adnak részes, száza­lékos vagy térítéses művelés­re takarmányrépa-területet, kaszálót, betakarításra kuko­ricaszárat. Több helyen meg­oldották a közös silókészítést, amit hetenként kétszer horda­nak szét. A silójuttatásnak egyik formája lehet az is, hogy a betakarítással egyidő- ben az állattartó saját udva­rán készít silót. Igen fontos a háztáji szarvasmarha-állomány legel­tetéséről való gondoskodás is. Ezért fűbérként a tsz-ek olyan díjakat kérjenek, amik a lege­lő javítási, karbantartási rá­fordításokkal, a pásztor mun- kadíjával arányban vannak. A tömegtakarmány biztosításá­nál azt hiszem leglényegesebb feladat az, hogy minden szarvasmarhatartó előre tud­ja, hogyan, mi módon jut a szükséges takarmánymennyi­séghez. A takarmány-kiszál­lítások megoldása érdekében a tsz-ek, a háztáji állatok, állati termékek értékesítésé­ből befolyt nagyüzemi felárat, vagy annak egy részét ráfor díthatnák a háztáji szarvas­marha-állomány fejlesztésére. Segítené a háztáji állattartást, ha a tsz-vezetők, háztáji bi­zottsági elnökök a kérdésben anyagilag is érdekeltek volná­nak. B. Gy. Választások futószalagon Februárban megyénk hu­szonhat MEDOSZ-alapszerve- zetében is megválasztják a szakszervezeti bizottságot és a számvizsgáló bizottságot. A nagyobb vállalatoknál — így a megyei gépjavítónál, erdő- gazdaságnál, a Pásztói, Szirá- ki, Magyarnándori és Nógrád- kövesdi Állami Gazdaságnál ugyancsak ebben az időben választják meg a vállalati szakszervezeti tanácsot, amely viszont a tagjaiból vá­lasztja meg a vállalati szak- szervezeti bizottságot. Az alapszervezeteknél már megtartották az előzetes tag­gyűléseket, majd ebben a hó­napban bizalmi csoport érte­kezleteken megválasztják a bizalmiakat. Februárban pe­dig sor kerül a szakszervezeti bizottságok megválasztására. Ennek során hat helyen vá­lasztanak szakszervezeti taná­csot és vállalati szakszerveze­ti bizottságot, huszonhárom helyen szakszervezeti bizottsá­got és négy helyen munkahe­lyi bizottságot. 4 NÓGRÁD — 1969. január 7., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents