Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-10 / 289. szám
Feltárhatók a tartalékok giben a salgótarjáni járás kőillés Miklós, a hasznosa termelőszövetkezet elnöke mondotta nemrégiben: sikerült ki- ••lakítaniok az együttműködést a közös és a háztáji gazdaság között. A közös munka, a közös tevékenység szervezése mellett nem feledkeztek meg a háztáji földekről, a háztáji állatállományról sem. Marosak azért sem, mert a faluban jelentős a háztáji gazdaság, szívesen tartanak, nevelnek jószágot a tagok. Szarvasmarhából háromszázat számlálnak, és hol van még a sok sertés, amelyet a tagok hizlalnak, a sok baromfi, amelyet a gazd- asszonyok az udvarokban nevelnek. Hasznoson szálas és íöldtakarmánnyal egyaránt ellátták a háztáji állatállományt. Cserében a ta_gok a jószágokat a szövetkezet közreműködésével értékesítették. Ez az együttműködés mindenkinek javára vált. A népgazdaság árut, a tag pénzt kapott, a szövetkezet pedig a közös értékesítés után nagyüzemi felarat. Sokan emlékeznek még arra a szövetkezeti vezetők, a tagok közül, hogy nem is régen még egészen másfajta elképzelések éltek a háztáji gazdaságról. Szinte általános volt a szemlélet: a közös gazdaság csak önmagában alkothat egységet. Ahol a közös táblák l éget értek, ott volt a határa a szövetkezetnek is. Lebecsülték a háztáji gazdaságok jelentőségét, szerepét A legtöbb községben nem is támogatták a tagok ilyen irányú törekvéseit. Az új termelőszövetkezeti törvény tisztáz minden félreértést amely eddig zavart okozott a közös és a háztáji gazdaságok viszonyában. Megállapítása egyértelmű: a közös Pásztón, az új művelődési házban megalakult a községi fiatalok klubja. Az első összejövetelen a községek képviselőiből létrehozták azt a klub- tanácsot, amely ezután részt vesz a munka irányításában. Érdekes kezdeményezést fogadtak el a fiatalok már az első alkalommal: december 15- én, vasárnap „ötlet-börzét” rendeznek. A börzén mindenki elmondhatja —, mit szeretne felvenni a klub programjába. Az ötleteket pontozzák, s a legtöbb pontot elért javaslatokból készítik el közösen a munkatervetCikkek burgonya , sárgarépa gyökér karfiol fejes káposzta kelkáposzta vörös káposzta karalábé zeller vöröshagyma fokhagyma alma (Jonathán) körte tojás tarka bab dióbél mák táji gazdaságra minden tagnak önállóan joga van. De a gazdaság nagysága attól függ, ki mennyit dolgozik a közösben. igaz. a népgazdaság mindenekelőtt a mezőgazdasági nagyüzemek árutermelésével számol. Nem nélkülözheti azonban a háztájiban termelt húst. tejet, tojást és gyümölcsöt sem. Aztán az is érthető, hogy a tagok ragaszkodnak a háztájihoz. Különösen a gyengébb adottságú szövetkezetekben hosszú ideig ez jelentette a biztosabb pénzt, a nagyobb jövedelmet. Nyilvánvaló a tendencia: ahogy erősödnek a termelő- szövetkezetek, ahogy nő a közös gazdaságokból kikerülő árumennyiség, úgy veszítenek jelentőségükből a tagok apró gazdaságai. A jelenlegi körülmények között azonban élni kell minden lehetőséggel, amely elősegítheti a háztáji gazdaságok árutermelésének növelését. Sok minden szól az ésszerű elgondolás mellett. Mindenekelőtt az a gyakran hangoztatott tény, hogy a háztáji gazdaságokban van az állatállomány jelentős hányada, íme néhány országos példa: a háztáji gazdaságokban nevelik a szarvasmarha-állomány 44, a tehénállomány több mint 50 százalékát. A szövetkezeti tagok tartják a sertésállomány 55. a baromfiállomány mintegy hetven százalékát. Mindezekből következik, hogy a tejtermelésnek több mint ötvén, a tojástermelésnek pedig mintegy nyolcvan százaléka érkezik a háztáji gazdaságokból jelenleg is. Aki reális, azt is látja, hogy egyik évről a másikra nem számolhatunk lényeges változással. A fokozott erőfeszítések ellenére is hosszú idő telik el addig, amíg valameny- nyi termelőszövetkezet, mezőAlighogy megalakult az új ifjúsági klub — máris sikeres rendezvénnyel büszkélkedhet. A pásztói szakközépiskola egyik második osztálya már a klubban rendezte a Télapó-estet. A jó körülmények között működő klub arra is lehetőséget nyújt, hogy egy-egy rendezvényét a jövőben is a községi KISZ- alapszervezetek patronálják. Az újonnan felvett tagokkal szemben bizonyos követelményeket támaszt a vezetőség: csak azok kaphatnak tagsági igazolványt, s az ezzel járó kedvezményben is azok részesülnek, akik tesznek is valamit a klubért. WFK ár Ft ke •ízab.piac FOkr 2,60—3.40 3,20 3,60 3,60 7.60 7,60 7,20 — 1,60 1,60—2,— 2,80 2,— 4,— O 4,— <uö á,--3 ,40 3,40 32,— 34,— 7,20 4,------7,— — 6 .60 2,20 2.20 — 22,— (liter) — 70,------80,— — 3 4,------40,—| zös gazdaságaiban vizsgálódtak és kiderült: az állatszállá- sok nagyrésze nem felel meg a korszerű követelményeknek. Annak ellenére, hogy az utóbbi években szinte gombamódra szaporodtak a szarvasmarha- és sertésszállások, a juh- hodályok és csibenevelők, több gazdaság is akad, ahol az állatállomány erőteljesebb fejlődésének éppen a nagyüzemi épületek hiánya állja útját Ilyen körülmények között nagy meggondolatlanság lenne üresen hagyni azokat az istállókat ólakat, amelyek annak idején, a kisparaszti gazdaságokban jó szolgálatot tettek. A. másik lényeges tényező, amely a háztáji gazdaságok mellett szól, hogy hússal, tejjel, tojással, zöldfélével és gyümölccsel látják el a falusi háztartásokat. Nem kell sokat magyarázni, hogy az fmsz-ek, a MÉK ezidáig nem tudták megoldani kielégítően a falu ellátását ezekből a termékekből. Sok községünkben csak szombaton tartják nyitva a hűsbottot, a zöldségest, gyümölcsöt meg nem is árusítanak. A háztartások ellátása mellett, az erősebb és gyengébb szövetkezetben egyaránt jól jön a tagoknak az a kiegészítő jövedelem, amelyet a háztáji gazdaságok hoznak. A szövetkezeti vezetők és tagok ezért fogadták elismeréssel azokat ,az intézkedéseket, amelyek a közös gazdaságok mellett a háztájit is segítik. Ösztönzésükkel sokan vásároltak jó minőségű üszőket, kötöttek értékesítési szerződést az állatforgalmi vállalattal. A háztájiban egyre több műtrágyát, növényvédőszert használnak fel, s a szövetkezetek gépekkel, takarmánnyal segítik a tagokat A gyakorlat ugyanis azt bizonyítja, hogy a segítség nem vész kárba. A közös és a háztáji gazdaságok kapcsolata az eddig elhanyagolt tartalékok feltárását, több árut jelent magasabb jövedelmet a szövetkezeti tagoknak. Vincze Istvánná ÉVA Nagyobb szenzáció évekig nem akadt szülővárosomban, mint a tizenhét éves, hirtelenszőke Éva megfontolatlan tette: a 'vasúti híd tetejéről vetette magát egy tehervonat elé. A mozdonyvezető ugyan még idejében megállította gégét, de a lányt tgy is kar- és lábtöréssel súlyos belső zúzódásokkal szállították kórházba. Napokig aggodalomban élt a kisváros: sí- keriil-e megmenteni Evat az életnek. Mert Éva ismert és kedves alakja volt lakóterületünknek. bájos orcáját, rugózó csípőjét fürge járását és mosolyát nemcsak a süldő- legények csodálták. Szegről-véaről rokonnak is számított. így korábban értesültem végzetessé válható cselekedetének, előzményeiről, s hitelesebben is. mint ahogyan a szóbeszéd járta. Azzal kezdődött. hogy Éva k edélvállapotában akkora változás állott be. hogy édesanyja éber szeme előtt sem maradhatott titokban. — Csak nem letté? szerelmes? — kérdezte tréfásan, mégis némi aggódással. Éva lehajtotta tejet. — Megtaláltam az igazit — i mondta szelíden. — Az igazit? — Hozzámegyek feleségül. Hozzá és senki máshoz. — Es ki az a fiú? Csak a bútorok percsegtek a szobában. Kínosan hosz- szú csend ülte meg szívüket. — Palikát választottam — mondta aztán Éva. — Nem! Abba apád soha nem egyezne belie. Én sem járulok hozzá... gazdasági nagyüzem korszerű, tágas állatszállásokkal, fejlett és a háztáji gazdaság egymás- állatállománnyal rendelkezi^ sál szoros egységet képez. Ház- majd. A szakemberek nemréIfjúsági klub alakult Pásztón SaMlariám p!ac Kis felhozatal, szegényes választék Régi gyakorlat szerint a hét tojást, túrót stb. A termelőelején kisebb a felhozatal a szövetkezeti árudák közül sem piacra, mint a hét végén. Az nyitották ki mindegyiket, s őstermelők közül csak nagyon a nyitva levőkben sem lehe- keves«n hozták el kevés kis tett választékos árut találni, árujukat: vegyes zöldséget, Az árak így alakultak: Csak egy dolgot A fekete acélhuzal elindul és tűzön, sav- és fémfürdőn fut keresztül, majd a gépsor másik végén ezüstös csillogással csavarodik a hengerre. Horganyzott huzalt gyárt Lip- ták István fémbevonó aranyérmes szocialista brigádja a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Terméküket több év- tújíde gyártják már. de a kereslet egyre nagyobb. Tavaly év végén két új berendezés átalakításával növelték a kapacitást. A termelés a korábbinak kétszerese, de ha a brigád túlteljesíti a tervét, az nagyon jó, mert import-megtakarítást jelent. Az ország szükségletét ugyanis nem fedezi még a hazai gyártás. Az idén mintegy 8 ezer tonna importra szorulunk és jó, hogy ezt tudják Liptákék is. Termelési gondjaikat ez a tudat határozza meg. * — Törzsgárda az övéké, sok sajátossággal — mondta róluk Mankher György, a huzalmű főmérnöke. Később kiderül, hogy a brigádban képviselve van az egész Karancs-völgye és Salgótarján környéke, Somoskőújfalutól minden irányban. Bejárók, akiket köt * vonat, az autóbusz. Idősebh emberek zömében, akik több gondot hordanak a vállukon, mint a fiatalok. Három műszakban dolgoznak, és ráadásul a brigád felének akkor is be kel] menni műszakra, ha szabad szombat vagy ünnep van. — Milyen a közösségi élet ennél a brigádnál? Hogyan tudják teljesíteni azokat az „egyéb” feltételeket, amely ék a termelésen kívül szükségesek a szocialista brigád címhez? — Nem először teszik fel nekünk ezeket a kérdéseket — mondja Godó György, aki a patronáló szerepét tölti be mint brigádtag. — Látványos dolgok nincsenek nálunk, az igaz. A közösségi szellemre azért néhány példát találunk. Az üzemvezetőség eddig még nem tudott olyant kérni, amit ne teljesítettünk volna. Előfordul néha, hogy az üzem érdeke társadalmi munkát is kíván. Kaptunk mi oklevelet — Dehíszen... — Semmi de!... Fiatal vagy még ahhoz, hogy a fiúkon járjon az eszed! — Én csak az 6 felesége leszek és senki máséi — Csönd! És apádnak el ne mondd, mert, megnyuz! Amikor édesapja mégis megismerte Éva szándékát, meg nem nyúzta ugyan, áe a fiúknak rendszeresített nádpálcával jól helybenhagyta: „Majd adok én neked Palikát!” — mondta és görcsösen hitt az ütlegek kijózanító hatásában. Éva pedig elfutott otthonról. Egyenesen a vasúti hidra, ahonnan azután... De hát mi bűne volt Palikának? Minthogy mindez még a felszabadulás előtt történt, feltételezhető, hogy Palika szegény családból származott. S ebben valóban volt valami: Palikáék családja nem rendelkezett semmiféle vagyonnal. Viszont az is igaz, hogy Éva családja is a szülők két keze munkájából, szűkösen éldegélt. Mind-emellett Palika szorgalmas és tehetséges fiatalember volt, azonfelül jó megjelenésű, szokatlan foglalkozásával viszonylag jól keresett. Palika ugyanis zongorista volt. Zenekarban játszott, napközben pedig tanítványokat fogadott, sőt zon- aorahanqolást is vállalt. Palika tehát vagyon nélkül is jő partinak számított. De Patika nem látott. Fekete szemüvegnél és fehér bottal közlekedett. Palika segítségre szorult, ha öltöznie a Hazafias Népfronttól is, a vízvezeték-építésnél végzett társadalmi munkán. Van közös kasszánk is, ezt amikor a brigád jutalmat kap, vagy közösen kidolgozott újításért díjat. olyankor gyarapítjuk, közös rendezvényekre, kirándulásra. Legutóbb Egerben jártunk. Mikor az aranyfoknza- tot elértük és a legrégibb tagokat jutalmazták, abból is felajánlottunk egy bizonyos részt ilyen célra. — A vidéken lakás, bejárás és a három műszak határt szab a lehetőségeknek. Itt a művelődés] ház igazán sokféle feltételt biztosít a szocialista brigádok számára. Ha kell filmet ad. ha valamilyen témáról előadást akarunk, biztosít előadót, író—olvasó találkozót szervez, csak szólnj kell. Sajnos nekünk nehéz élni ezzel a lehetőséggel. Az oktatást is sajátosan szerveztük meg. A hét-nyolc osztályt többen elvégezték. Fehér János 33 éves. tavaly érettségizett a közgazdaságiban. Odajár, most harmadikos Gecner András, ö már 47 éves. A hetedik-nyolcadik osztályt is esti iskolában végezte. Kérdez - tem. tulajdonképpen miért töri magát, szükséges az érettségi a horganyzóhoz? „Nem akarok én máshová kerülni, de otthon a gyerekekkel is foglalkozni kell és ha az ember nem készül fej rá, akkor nem megy” — válaszolta. A szakmai képzés ég oktatás sajátos. Fémbevonó-tan- folyamon vettünk részt a műszaki vezetők voltak az előadók. Legutóbb meg kemence- kezelő-tanfolyam volt és tízen már vizsgát is tettek. Szép- irodalom, újság, folyóirat, bár pontosan nem ismerjük még, mennyi jár a brigádtagoknak, de hogy egynek-egynek többféle is. az biztos. Nem ritka a táskában elhozott könyv sem. és a szabad időben forgatják is —• mondja Godó György. — Az emberek fejlődését sok mindenben le lehet mérni — mondja Nagy Sándor brigádtag. Van mlkjjztünk. aki hét éve, amikor bevettük a brigádba, a naplóba saját kezűleg írta az ígéretet. Sok kellett, vagy ha át akart m-enni az utcán. S azonkívül is. Mi, akik kortársai és barátai voltunkf felváltva vezetgettük öt az úri házakhoz zongorázást tanítani. Szert tiltakoztak oly makacsul a szülök, S ezért vádolták borzalmasan magukat, amikor Éva válságos napjait töltötte a kórházbin. De apja még akkor is tiltakozott a lehetőség elljen. — Ha életben marad, kihevert — mondta és nem a szerencsétlenség nyomatra utalt. — El fogja felejteni azt 8 fiút .. Éva ugyan életben maradt de szerelmét máig ser?t heverte ki. Éva ég Patika ugyanis, még az öngyilkosság évében összeházasodtak, s ma akkora három fiuk van. mint amekkora Palika volt házasságkötésük idején. Nemrégiben találkoztam velük. Palika most Hs zenekarban játszik, mostanában is oktat, s főként sok zongorát hangol. maaánosoknak és művelődési otthonoknak egi’- aránt. Éva nem dolgozik csak Palikát gondozza, m-eg a lakást tartja rendben. Mert, hogy el ne feledjem, az idén építettek új házat, és abban nemcsak a hely hanem a háziasszonyi gond is több... kérnek baj volt vele, fizetés után a pohár fenekére nézett, hiányzott. Nem hittük, mikor beírta. hogy vele ilyen baj többet nem lesz. Nem is lett. őseiig nagyon erős akarat kellett hozzá, hogy az ígéretet meg is tarthassa. — A brigádból öten már nyugdíjba mentek helyettük mások jöttek, a két új bor- ganyzósor üzembe helyezésével is szaporodott a létszám, de beilleszkednek az emberek — mondja Kasza András, a versenyfelelős. — A brigád közös eredménye az is. hogy az a 15—70 új dolgozó is megtanulta már a tennivalókat — szól közbe Godó György. — Addig a régiekre nagyon sok munka hárult. Józsa Lajos, Klama- rik Pál és János, Ravasz Tibor. Balázs József és a többiek, és persze Lipták, a brigádvezető nagyon sokat dolgozott — mondja. ★ Mit várnak jövőre a brigádtól? — kérdeztem a főmérnöktől — aki a következőket mondta: A kapacitás nem bővül éa a létszám sem. az idén elért eredménynél mintegv 300 tonnával t*bb terméket kérünk. Ez az idei tervhez viszonyítva csaknem 500 tonnás növekedés, mert az igény is nagy. Ezenkívül a minőség további javítását, bár a selejt most is alacsony náluk. Még javulást várunk a fajlagos horgany-felhasználásban is, egyébként ezeket célfeladatként kapja a brigád — mondta a főmérnök. — A kapacitásbővítéssel járó gyerekbetegségeken túlvagyunk. Az új emberek is begyakorolták a munkát. A kád- kilyukadások miatt kieső időt a korábbi öt napról háromra sikerült már leszorítanunk. Kihasználják a javításra a szabad szombatokat Is. Lesz átcsoportosítás is, ami azt jelenti, hogy a vékonyabb huzalokat a galvaiúkus telep dolgozza fel, a mi melegüzemünk a vastagabbat gyártja. Ha mindent egybevetünk, nem tartjuk túlzottnak az igényt, — mondja Goc|ó György. — Mit kér a brigád a vezetőktől? — Csak egy dolgot. Oldják meg valahogy a raktározást, mert fáj a szívünk, amikor a szép ezüstös felület néhány napos tárolás után a portól és a savgáztól elszíneződik. Ez bántja a mj szemünket. Szeretnénk, ha a termékünk olyan szén állanotban kerülne a megrendelőhöz, amilyenre azt elkészítettük ... B. .1 Tanulnak az őrhalmi asszonyok Az elmúlt hét közepén, mintegy hetven termelőszövetkezeti asszony részvételével, növénytermesztő szaktanfolyam indult örhalomban. A kétszáz órásra tervezett tanfolyamon szakemberek ismertetik meg az asszonyokat a korszerű növénytermesztési módszerekkel. Régi hagyomány örhalomban, hogy a téli hónapokat tanulással töltik a szövetkezeti tagok, az asszonyok. Legutóbb például mintegy kétszáz asszony tanult a burgonyatermesztők tanfolyamán, s valamennvien eredményes vizsgát is tettek. Drága a „kék vér" A meggazdagodott amerikai üzletemberek és gyárosok előtt ragyogó lehetőség nyílt, hogy a régi világ hangzatos nemesi címeivel „megnemesítsék” családjukat. A chicagói „King Korn S*emp Company” cég kereskedelmet szervezett a „kék vérrel”. A cég a nemesi címek gazdag választékát kínálja mindenkinek ízlése és zsebe szerint. A „kék vér” ára 2500 dollártól 10 000 dollárig terjed. Lakos György NÓGRÁD — 1968. december 10., kedd