Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-10 / 289. szám

Feltárhatók a tartalékok giben a salgótarjáni járás kő­illés Miklós, a hasznosa ter­melőszövetkezet elnöke mon­dotta nemrégiben: sikerült ki- ••lakítaniok az együttműködést a közös és a háztáji gazdaság között. A közös munka, a kö­zös tevékenység szervezése mellett nem feledkeztek meg a háztáji földekről, a háztáji állatállományról sem. Marosak azért sem, mert a faluban je­lentős a háztáji gazdaság, szí­vesen tartanak, nevelnek jó­szágot a tagok. Szarvasmarhá­ból háromszázat számlálnak, és hol van még a sok sertés, amelyet a tagok hizlalnak, a sok baromfi, amelyet a gazd- asszonyok az udvarokban ne­velnek. Hasznoson szálas és íöldtakarmánnyal egyaránt el­látták a háztáji állatállományt. Cserében a ta_gok a jószágokat a szövetkezet közreműködésé­vel értékesítették. Ez az együttműködés mindenkinek javára vált. A népgazdaság árut, a tag pénzt kapott, a szövetkezet pedig a közös ér­tékesítés után nagyüzemi fel­arat. Sokan emlékeznek még arra a szövetkezeti vezetők, a tagok közül, hogy nem is régen még egészen másfajta elképzelések éltek a háztáji gazdaságról. Szinte általános volt a szem­lélet: a közös gazdaság csak önmagában alkothat egységet. Ahol a közös táblák l éget ér­tek, ott volt a határa a szö­vetkezetnek is. Lebecsülték a háztáji gazdaságok jelentősé­gét, szerepét A legtöbb köz­ségben nem is támogatták a tagok ilyen irányú törekvése­it. Az új termelőszövetkezeti törvény tisztáz minden félre­értést amely eddig zavart okozott a közös és a háztáji gazdaságok viszonyában. Meg­állapítása egyértelmű: a közös Pásztón, az új művelődési házban megalakult a községi fiatalok klubja. Az első össze­jövetelen a községek képvise­lőiből létrehozták azt a klub- tanácsot, amely ezután részt vesz a munka irányításában. Érdekes kezdeményezést fo­gadtak el a fiatalok már az el­ső alkalommal: december 15- én, vasárnap „ötlet-börzét” rendeznek. A börzén minden­ki elmondhatja —, mit szeret­ne felvenni a klub programjá­ba. Az ötleteket pontozzák, s a legtöbb pontot elért javasla­tokból készítik el közösen a munkatervet­Cikkek burgonya , sárgarépa gyökér karfiol fejes káposzta kelkáposzta vörös káposzta karalábé zeller vöröshagyma fokhagyma alma (Jonathán) körte tojás tarka bab dióbél mák táji gazdaságra minden tag­nak önállóan joga van. De a gazdaság nagysága attól függ, ki mennyit dolgozik a közös­ben. igaz. a népgazdaság min­denekelőtt a mezőgazdasági nagyüzemek árutermelésével számol. Nem nélkülözheti azonban a háztájiban termelt húst. tejet, tojást és gyümöl­csöt sem. Aztán az is érthető, hogy a tagok ragaszkodnak a háztájihoz. Különösen a gyen­gébb adottságú szövetkezetek­ben hosszú ideig ez jelentette a biztosabb pénzt, a nagyobb jövedelmet. Nyilvánvaló a tendencia: ahogy erősödnek a termelő- szövetkezetek, ahogy nő a kö­zös gazdaságokból kikerülő árumennyiség, úgy veszítenek jelentőségükből a tagok apró gazdaságai. A jelenlegi körül­mények között azonban élni kell minden lehetőséggel, amely elősegítheti a háztáji gazdaságok árutermelésének növelését. Sok minden szól az ésszerű elgondolás mellett. Mindenekelőtt az a gyakran hangoztatott tény, hogy a ház­táji gazdaságokban van az ál­latállomány jelentős hányada, íme néhány országos példa: a háztáji gazdaságokban neve­lik a szarvasmarha-állomány 44, a tehénállomány több mint 50 százalékát. A szövetkezeti tagok tartják a sertésállomány 55. a baromfiállomány mint­egy hetven százalékát. Mind­ezekből következik, hogy a tejtermelésnek több mint öt­vén, a tojástermelésnek pedig mintegy nyolcvan százaléka érkezik a háztáji gazdaságok­ból jelenleg is. Aki reális, azt is látja, hogy egyik évről a másikra nem számolhatunk lényeges válto­zással. A fokozott erőfeszíté­sek ellenére is hosszú idő te­lik el addig, amíg valameny- nyi termelőszövetkezet, mező­Alighogy megalakult az új ifjúsági klub — máris sikeres rendezvénnyel büszkélkedhet. A pásztói szakközépiskola egyik második osztálya már a klub­ban rendezte a Télapó-estet. A jó körülmények között működő klub arra is lehetőséget nyújt, hogy egy-egy rendezvényét a jövőben is a községi KISZ- alapszervezetek patronálják. Az újonnan felvett tagokkal szemben bizonyos követelmé­nyeket támaszt a vezetőség: csak azok kaphatnak tagsági igazolványt, s az ezzel járó kedvezményben is azok része­sülnek, akik tesznek is vala­mit a klubért. WFK ár Ft ke •ízab.piac FOkr 2,60—3.40 3,20 3,60 3,60 7.60 7,60 7,20 — 1,60 1,60—2,— 2,80 2,— 4,— O 4,— <uö á,--­3 ,40 3,40 32,— 34,— 7,20 4,------7,— — 6 .60 2,20 2.20 — 22,— (liter) — 70,------80,— — 3 4,------40,—| zös gazdaságaiban vizsgálód­tak és kiderült: az állatszállá- sok nagyrésze nem felel meg a korszerű követelményeknek. Annak ellenére, hogy az utób­bi években szinte gombamód­ra szaporodtak a szarvasmar­ha- és sertésszállások, a juh- hodályok és csibenevelők, több gazdaság is akad, ahol az állatállomány erőteljesebb fejlődésének éppen a nagyü­zemi épületek hiánya állja útját Ilyen körülmények kö­zött nagy meggondolatlanság lenne üresen hagyni azokat az istállókat ólakat, amelyek annak idején, a kisparaszti gazdaságokban jó szolgálatot tettek. A. másik lényeges tényező, amely a háztáji gazdaságok mellett szól, hogy hússal, tej­jel, tojással, zöldfélével és gyümölccsel látják el a falusi háztartásokat. Nem kell sokat magyarázni, hogy az fmsz-ek, a MÉK ezidáig nem tudták megoldani kielégítően a falu ellátását ezekből a termékek­ből. Sok községünkben csak szombaton tartják nyitva a hűsbottot, a zöldségest, gyü­mölcsöt meg nem is árusíta­nak. A háztartások ellátása mellett, az erősebb és gyen­gébb szövetkezetben egyaránt jól jön a tagoknak az a kiegé­szítő jövedelem, amelyet a háztáji gazdaságok hoznak. A szövetkezeti vezetők és ta­gok ezért fogadták elismerés­sel azokat ,az intézkedéseket, amelyek a közös gazdaságok mellett a háztájit is segítik. Ösztönzésükkel sokan vásárol­tak jó minőségű üszőket, kö­töttek értékesítési szerződést az állatforgalmi vállalattal. A háztájiban egyre több műtrá­gyát, növényvédőszert hasz­nálnak fel, s a szövetkezetek gépekkel, takarmánnyal segí­tik a tagokat A gyakorlat ugyanis azt bizonyítja, hogy a segítség nem vész kárba. A közös és a háztáji gazdaságok kapcsolata az eddig elhanya­golt tartalékok feltárását, több árut jelent magasabb jövedelmet a szövetkezeti ta­goknak. Vincze Istvánná ÉVA Nagyobb szenzáció évekig nem akadt szülővárosomban, mint a tizenhét éves, hirte­lenszőke Éva megfontolatlan tette: a 'vasúti híd tetejéről vetette magát egy tehervo­nat elé. A mozdonyvezető ugyan még idejében megállí­totta gégét, de a lányt tgy is kar- és lábtöréssel súlyos belső zúzódásokkal szállítot­ták kórházba. Napokig aggo­dalomban élt a kisváros: sí- keriil-e megmenteni Evat az életnek. Mert Éva ismert és kedves alakja volt lakóterü­letünknek. bájos orcáját, ru­gózó csípőjét fürge járását és mosolyát nemcsak a süldő- legények csodálták. Szegről-véaről rokonnak is számított. így korábban érte­sültem végzetessé válható cselekedetének, előzményeiről, s hitelesebben is. mint aho­gyan a szóbeszéd járta. Azzal kezdődött. hogy Éva k edélvállapotában akkora változás állott be. hogy édes­anyja éber szeme előtt sem maradhatott titokban. — Csak nem letté? szerel­mes? — kérdezte tréfásan, mégis némi aggódással. Éva lehajtotta tejet. — Megtaláltam az igazit — i mondta szelíden. — Az igazit? — Hozzámegyek feleségül. Hozzá és senki máshoz. — Es ki az a fiú? Csak a bútorok percsegtek a szobában. Kínosan hosz- szú csend ülte meg szívüket. — Palikát választottam — mondta aztán Éva. — Nem! Abba apád soha nem egyezne belie. Én sem járulok hozzá... gazdasági nagyüzem korszerű, tágas állatszállásokkal, fejlett és a háztáji gazdaság egymás- állatállománnyal rendelkezi^ sál szoros egységet képez. Ház- majd. A szakemberek nemré­Ifjúsági klub alakult Pásztón SaMlariám p!ac Kis felhozatal, szegényes választék Régi gyakorlat szerint a hét tojást, túrót stb. A termelő­elején kisebb a felhozatal a szövetkezeti árudák közül sem piacra, mint a hét végén. Az nyitották ki mindegyiket, s őstermelők közül csak nagyon a nyitva levőkben sem lehe- keves«n hozták el kevés kis tett választékos árut találni, árujukat: vegyes zöldséget, Az árak így alakultak: Csak egy dolgot A fekete acélhuzal elindul és tűzön, sav- és fémfürdőn fut keresztül, majd a gépsor másik végén ezüstös csillogás­sal csavarodik a hengerre. Horganyzott huzalt gyárt Lip- ták István fémbevonó arany­érmes szocialista brigádja a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. Terméküket több év- tújíde gyártják már. de a ke­reslet egyre nagyobb. Tavaly év végén két új berendezés átalakításával növelték a ka­pacitást. A termelés a koráb­binak kétszerese, de ha a bri­gád túlteljesíti a tervét, az na­gyon jó, mert import-megta­karítást jelent. Az ország szükségletét ugyanis nem fe­dezi még a hazai gyártás. Az idén mintegy 8 ezer tonna im­portra szorulunk és jó, hogy ezt tudják Liptákék is. Ter­melési gondjaikat ez a tudat határozza meg. * — Törzsgárda az övéké, sok sajátossággal — mondta róluk Mankher György, a huzalmű főmérnöke. Később kiderül, hogy a brigádban képviselve van az egész Karancs-völgye és Salgótarján környéke, So­moskőújfalutól minden irány­ban. Bejárók, akiket köt * vonat, az autóbusz. Idősebh emberek zömében, akik több gondot hordanak a vállukon, mint a fiatalok. Három mű­szakban dolgoznak, és ráadá­sul a brigád felének akkor is be kel] menni műszakra, ha szabad szombat vagy ünnep van. — Milyen a közösségi élet ennél a brigádnál? Hogyan tudják teljesíteni azokat az „egyéb” feltételeket, amely ék a termelésen kívül szüksége­sek a szocialista brigád cím­hez? — Nem először teszik fel nekünk ezeket a kérdéseket — mondja Godó György, aki a patronáló szerepét tölti be mint brigádtag. — Látványos dolgok nincsenek nálunk, az igaz. A közösségi szellemre azért néhány példát találunk. Az üzemvezetőség eddig még nem tudott olyant kérni, amit ne teljesítettünk volna. Elő­fordul néha, hogy az üzem ér­deke társadalmi munkát is kíván. Kaptunk mi oklevelet — Dehíszen... — Semmi de!... Fiatal vagy még ahhoz, hogy a fiúkon járjon az eszed! — Én csak az 6 felesége leszek és senki máséi — Csönd! És apádnak el ne mondd, mert, megnyuz! Amikor édesapja mégis megismerte Éva szándékát, meg nem nyúzta ugyan, áe a fiúknak rendszeresített nádpálcával jól helybenhagy­ta: „Majd adok én neked Palikát!” — mondta és gör­csösen hitt az ütlegek kijó­zanító hatásában. Éva pedig elfutott otthon­ról. Egyenesen a vasúti hidra, ahonnan azután... De hát mi bűne volt Pali­kának? Minthogy mindez még a felszabadulás előtt történt, feltételezhető, hogy Palika szegény családból származott. S ebben valóban volt valami: Palikáék családja nem ren­delkezett semmiféle vagyon­nal. Viszont az is igaz, hogy Éva családja is a szülők két keze munkájából, szűkösen éldegélt. Mind-emellett Palika szor­galmas és tehetséges fiatal­ember volt, azonfelül jó meg­jelenésű, szokatlan foglalko­zásával viszonylag jól kere­sett. Palika ugyanis zongo­rista volt. Zenekarban ját­szott, napközben pedig tanít­ványokat fogadott, sőt zon- aorahanqolást is vállalt. Pa­lika tehát vagyon nélkül is jő partinak számított. De Patika nem látott. Fe­kete szemüvegnél és fehér bottal közlekedett. Palika se­gítségre szorult, ha öltöznie a Hazafias Népfronttól is, a vízvezeték-építésnél végzett társadalmi munkán. Van kö­zös kasszánk is, ezt amikor a brigád jutalmat kap, vagy kö­zösen kidolgozott újításért dí­jat. olyankor gyarapítjuk, kö­zös rendezvényekre, kirándu­lásra. Legutóbb Egerben jár­tunk. Mikor az aranyfoknza- tot elértük és a legrégibb ta­gokat jutalmazták, abból is felajánlottunk egy bizonyos részt ilyen célra. — A vidéken lakás, bejárás és a három műszak határt szab a lehetőségeknek. Itt a művelődés] ház igazán sokfé­le feltételt biztosít a szocia­lista brigádok számára. Ha kell filmet ad. ha valamilyen témáról előadást akarunk, biz­tosít előadót, író—olvasó talál­kozót szervez, csak szólnj kell. Sajnos nekünk nehéz élni ez­zel a lehetőséggel. Az oktatást is sajátosan szerveztük meg. A hét-nyolc osztályt többen elvégezték. Fehér János 33 éves. tavaly érettségizett a közgazdaságiban. Odajár, most harmadikos Gecner András, ö már 47 éves. A he­tedik-nyolcadik osztályt is es­ti iskolában végezte. Kérdez - tem. tulajdonképpen miért töri magát, szükséges az érett­ségi a horganyzóhoz? „Nem akarok én máshová kerülni, de otthon a gyerekekkel is foglalkozni kell és ha az em­ber nem készül fej rá, ak­kor nem megy” — válaszolta. A szakmai képzés ég okta­tás sajátos. Fémbevonó-tan- folyamon vettünk részt a mű­szaki vezetők voltak az elő­adók. Legutóbb meg kemence- kezelő-tanfolyam volt és tízen már vizsgát is tettek. Szép- irodalom, újság, folyóirat, bár pontosan nem ismerjük még, mennyi jár a brigádtagoknak, de hogy egynek-egynek több­féle is. az biztos. Nem ritka a táskában elhozott könyv sem. és a szabad időben for­gatják is —• mondja Godó György. — Az emberek fejlődését sok mindenben le lehet mér­ni — mondja Nagy Sándor brigádtag. Van mlkjjztünk. aki hét éve, amikor bevettük a brigádba, a naplóba saját kezűleg írta az ígéretet. Sok kellett, vagy ha át akart m-enni az utcán. S azonkívül is. Mi, akik kortársai és ba­rátai voltunkf felváltva ve­zetgettük öt az úri házakhoz zongorázást tanítani. Szert tiltakoztak oly ma­kacsul a szülök, S ezért vádolták borzalma­san magukat, amikor Éva válságos napjait töltötte a kórházbin. De apja még ak­kor is tiltakozott a lehető­ség elljen. — Ha életben marad, kihe­vert — mondta és nem a szerencsétlenség nyomatra utalt. — El fogja felejteni azt 8 fiút .. Éva ugyan életben maradt de szerelmét máig ser?t he­verte ki. Éva ég Patika ugyanis, még az öngyilkosság évében össze­házasodtak, s ma akkora há­rom fiuk van. mint amekko­ra Palika volt házasságköté­sük idején. Nemrégiben találkoztam ve­lük. Palika most Hs zenekar­ban játszik, mostanában is oktat, s főként sok zongorát hangol. maaánosoknak és művelődési otthonoknak egi’- aránt. Éva nem dolgozik csak Palikát gondozza, m-eg a lakást tartja rendben. Mert, hogy el ne feledjem, az idén építettek új házat, és abban nemcsak a hely ha­nem a háziasszonyi gond is több... kérnek baj volt vele, fizetés után a pohár fenekére nézett, hiány­zott. Nem hittük, mikor be­írta. hogy vele ilyen baj töb­bet nem lesz. Nem is lett. ős­eiig nagyon erős akarat kel­lett hozzá, hogy az ígéretet meg is tarthassa. — A brigádból öten már nyugdíjba mentek helyettük mások jöttek, a két új bor- ganyzósor üzembe helyezésé­vel is szaporodott a létszám, de beilleszkednek az emberek — mondja Kasza András, a versenyfelelős. — A brigád közös eredmé­nye az is. hogy az a 15—70 új dolgozó is megtanulta már a tennivalókat — szól közbe Godó György. — Addig a régiekre nagyon sok munka hárult. Józsa Lajos, Klama- rik Pál és János, Ravasz Ti­bor. Balázs József és a töb­biek, és persze Lipták, a bri­gádvezető nagyon sokat dol­gozott — mondja. ★ Mit várnak jövőre a brigád­tól? — kérdeztem a főmér­nöktől — aki a következőket mondta: A kapacitás nem bővül éa a létszám sem. az idén el­ért eredménynél mintegv 300 tonnával t*bb terméket ké­rünk. Ez az idei tervhez vi­szonyítva csaknem 500 tonnás növekedés, mert az igény is nagy. Ezenkívül a minőség további javítását, bár a selejt most is alacsony náluk. Még javulást várunk a fajlagos horgany-felhasználásban is, egyébként ezeket célfeladat­ként kapja a brigád — mond­ta a főmérnök. — A kapacitásbővítéssel já­ró gyerekbetegségeken túlva­gyunk. Az új emberek is be­gyakorolták a munkát. A kád- kilyukadások miatt kieső időt a korábbi öt napról háromra sikerült már leszorítanunk. Kihasználják a javításra a szabad szombatokat Is. Lesz átcsoportosítás is, ami azt je­lenti, hogy a vékonyabb hu­zalokat a galvaiúkus telep dol­gozza fel, a mi melegüzemünk a vastagabbat gyártja. Ha mindent egybevetünk, nem tartjuk túlzottnak az igényt, — mondja Goc|ó György. — Mit kér a brigád a ve­zetőktől? — Csak egy dolgot. Oldják meg valahogy a raktározást, mert fáj a szívünk, amikor a szép ezüstös felület néhány napos tárolás után a portól és a savgáztól elszíneződik. Ez bántja a mj szemünket. Sze­retnénk, ha a termékünk olyan szén állanotban kerülne a megrendelőhöz, amilyenre azt elkészítettük ... B. .1 Tanulnak az őrhalmi asszonyok Az elmúlt hét közepén, mint­egy hetven termelőszövetkeze­ti asszony részvételével, nö­vénytermesztő szaktanfolyam indult örhalomban. A kétszáz órásra tervezett tanfolyamon szakemberek ismertetik meg az asszonyokat a korszerű nö­vénytermesztési módszerekkel. Régi hagyomány örhalomban, hogy a téli hónapokat tanulás­sal töltik a szövetkezeti tagok, az asszonyok. Legutóbb pél­dául mintegy kétszáz asszony tanult a burgonyatermesztők tanfolyamán, s valamennvien eredményes vizsgát is tettek. Drága a „kék vér" A meggazdagodott amerikai üzletemberek és gyárosok előtt ragyogó lehetőség nyílt, hogy a régi világ hangzatos nemesi címeivel „megnemesítsék” csa­ládjukat. A chicagói „King Korn S*emp Company” cég kereskedelmet szervezett a „kék vérrel”. A cég a nemesi címek gazdag választékát kí­nálja mindenkinek ízlése és zsebe szerint. A „kék vér” ára 2500 dollártól 10 000 dollárig terjed. Lakos György NÓGRÁD — 1968. december 10., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents