Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-23 / 301. szám

Hegszerezték bizalmat Törődjenék velük Mostanában derűsebb a han­gulatuk az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékek Gyá­ra vezetőinek, mint egy évvel korábban. Akkortájt kisebb­fajta megrendelési gondok ár­nyékolták be munkájukat» Ma viszont örömmel újságolják: kapacitásuk 30 százalékát már lekötötték. Jövőre majdnem kizárólag a testvérvállalatok­nak dolgoznak. Jó munka — biztos ajánlólevél A gyár vezetői, Juhász Ele­mér igazgató és Pádár Sándor főmérnök a múlt tapasztala­tait egy mondatban sűrítik össze: ez évi jó munkánk volt az ajánlólevél az 1969-es esz­tendőre. — Tavaly az Orosházi Üveg­gyár nem akarta tőlünk meg­rendelni az üzem fejlesztésé­hez szükséges berendezéseket. Mi kijelentettük: nem ragasz­kodunk a megrendeléséhez. Ha másutt olcsóbban jut a be­rendezéshez, menjen oda, — pergeti vissza az emlékezés lapjait a főmérnök. — Ott­hagytuk náluk a mi árveté­sünket és eljöttünk. Nem sok­kal később jött az értesítés: elfogadják ajánlatunkat. Ugyanis a versenytárs, a Pécsi Építőgépészeti Vállalat csalt az év végére vállalta a szüksé­ges hűtőszalagok leszállítását. Mi viszont másfél hónap alatt előállítottuk. Jól jártunk mi is és az orosháziak is. Nekik a második félévben nem volt termelési kiesésük, mivel tő­lünk jóval előbb kapták meg a berendezést. A formákból kérnek többet — Gyártmány össze tételünk alapjában megegyezik az 1968. évivel. Értékben, s ennek Tegnap délelőtt Pásztón ülé­sezett a járási ellenőrzési bi­zottság. Meghallgatta Molnár István elnöki beszámolóját, amely az új gazdaságirányítá­si rendszer egyes kérdéseivel, az építő anyagok árának ala­kulásával, valamint a Sziráki ÁFÉSZ kereskedelmi tevékeny­ségével foglalkozott. Széles körű magvas vita bontako­zott ki a termelőszövetkezetek vagyonvédelméről, bizonylati fegyelméről, az ellenőrző bi­zottságok tevékenységéről vég­zett vizsgálatról készített je­lentés körül. Ezt a vizsgálatot a haszmosi, a kutasod, a béri, a bujáid, a kállai és a csécsei tsz-ben végezte a népi ellen­őrzés. A járási NEB megállapította, hogy a tsz-ek pénzkezelése mindenütt előírásos, az érték­papírokhoz azonban nem egy közös gazdaságban illetéktelen személyek is hozzájuthatnak. Csécsén a vásárolt anyagokat nem vételezték be a raktárba. Vetélkedő községek A KISZ és a művelődési szervek közös rendezésében evenként megrendezésre kerü­lő kulturális szemle a jövőben több új vonással gazdagodik. A szemlék bonyolításában ez­után jobban figyelembe ve­szik a csoportok és egyéni­leg szereplők sajátosságait. Űj vonás például az a kezdemé­nyezés is, amellyel a szécsényi kiszesek, művelődési szakem­berek ,.rukkoltak ki” a kul­turális szemlékről folyó leg­utóbbi megyei szintű tanács­kozáson. A javaslat szerint a -övőben — egyelőre csak két községben — a szemlét vetél­kedő formájában bonyolítják le. megfelelően mennyiségben azonban nagyobb, majdnem másfél millió forinttal — foly­tatja az igazgató. — Sajnos minden igényt nem tudunk kielégíteni. Pél­dául a Tokodi Üveggyár 1969- re 120 garni túra-formát kért. Ebből csak 63-at tudtunk el­vállalni. A Salgótarjáni Sík­üveggyárnak a gázprogram megvalósításához készítünk kemencevas-szerkezeteket, se­gítünk a gázvezeték-hálózat kiépítésében. Anyagjegyzéket már kaptunk tőlük, az év vé­gére ígérték a szükséges rajzot és a dokumentációkat. A Pa- rádi Üveggyár keverőházának teljes berendezését is mi ké­szítjük és szereljük fel. A Sa- jószentpéteri Üveggyár hűtő­szalagokat. különböző formá­kat és tartalékalkatrészeket kért tőlünk több mint kétmil­lió forint értékben. A Salgó­tarjáni Öblösüveggyárnak az idén kevesebb megrendelése van, mivel a korábban meg­kezdett rekonstrukció a befe­jezéshez közeledik. Az előb­biekből is kitűnik: más termé­kek rovására 1969-ben jelen­tősen növeljük a formagyár­tást — tájékoztat a főmérnök. — Tudják tartani a váilalt határidőket? Ha csak rajtuk múlna — Az idén a termékek 60 százalékához különböző sú­lyú öntvényeket használtak fel. Ezeket Gyuláról a Fém­ipari Vállalattól és Salgótar­jánból a Kohászati Üzemektől szerezték be. Egyik-másik szállítmány minősége bizony nem volt a legjobb, sokat kel­lett vele dolgozni, amíg be le­hetett építeni a különböző gé­pekbe, berendezésekbe. — Pedig a kisebb darabok­ért még felárat is fizettünk. Béren mintegy 40 ezer forin­tot fizettek ki munkaegység- előlegként, — de ezt az át­vevők aláírása nem bizonyít­ja. Kálión többnyire az elnök vagy a főkönyvelő utalványoz, de ellenjegyzőknek nyoma sincs. Bujákon az aktív in­kasszók nyilvántartásánál nem vezetik a kiegyenlítéssel kap­csolatos adatokat. A legsúlyo­sabb hiányosságokra a béri tsz-ben bukkant á népi ellen­őrzés. Az átfogó javaslatokon kí­vül a járási NEB a szövetke­zetenként feltárt hibák kija­vítására konkrét javaslatot tett. Sokan „kimosolyogják”. Ha néhány évtizeddel ké­sőbb születik, ina többszörös Ki mit tud győztes lenne, az egész ország ismerné. Nem tanult sem zenét (a kottát nem ismeri, de több száz nótát ját­szik hibátlanul), sem politech­nikát, irodalomról már nem is szólva. Szabó Imre MÁV-nyug dí­jast, a szurdokpüspöki tök­hegedűst igy is sokan isme­rik az ország más táján. Áp­rilisban a televízió készített felvételeket vele, márciusban a rádió, azután a miskolci, szolnoki és nyíregyházi stú­dió sugárzott róla riportot. Hét száraz lopótökszárat alakított át eddig hegedűvé. Néhányat megvettek tőle a múzeumok, egy a salgótarjá­ni öblösüveggyári beat-zene- kar hangszerei közé került. De nemcsak tökből készült hege­dűn — mindenféle csengőn, dobon, citerán (összesen vala­Tavaly sok megrendelőnk kí­vánta tőlünk, h'ogy kérését, ha lehet, minél gyorsabban telje­sítsük. Sokszor a lakatos mun­kákat' el is tudtuk volna vé­gezni, de a kooperációs part­nerek nem méltányolták meg­rendelőink kérését, sürgetését. 1969-ben jobb a helyzet. Is­merjük a termékek öntvény­igényét, s előre tudunk kalku­lálni, tárgyalni, esetleg olyan partnert keresni, amelyik a jelenleginél kedvezőbb felté­teleket ajánl — mondja a fő­mérnök. — Amíg nem lesz saját ön­tödénk, ki leszünk szolgáltat­va, s emiatt a határidőket nem mindig egyedül mi szabjuk meg — szól az igazgató. — Csak a kooperáció befo­lyásolja a határidőt? Itt min­den rendben van, nincs hiba? A fordulat éve — Szó sincs róla! Nálunk is van mit tenni, főleg a minő­ség javításában. Ezt az évet e tekintetben a fordulat évének tekintjük. A tavalyi szállítá­sok 35 százalékát minőségileg megreklamálták. Ebben az esztendőben a minőségi kifo­gások száma 15 százalékra csökkent. A hibák jó része a téves rajzokból fakadt, an­nak következtében előállott kisebb hibák kijavítására kor­látozódott. A vállalat dolgo­zóinak mulasztásából a ter­mékek 0,8 százaléka vált csak selejtessé — folytatja az igaz­gató. — A minőség javításában sokat segítettek a szocialista brigádok. Vállalásaikban nagy szerepet kapott a selejt csök­kentése is — így a főmérnök. — Egyiküket sem kellett kártérítésre kötelezni, bár egy­két brigádtag túllépte a meg­engedett határt — veszi vissza a szót az igazgató. — Munkájukra, gondolko­dásúkra hatással volt, hogy gyárunk a szocialista címért küzd — mondja a főmérnök. Ennek elérése, akárcsak a jövő évi egymillió-háromszáz- tizenkilencezer forint nyere­ség elérése, jórészt a brigádok­ra hárul. Ha teljesítik az elő­irt nyereségtervet, akkor 400 ezer forintot kapnak vissza különböző célokra, bérfejlesz­tésre, prémiumra, a kiemelke­dők jutalmazására, a törzsgár- da-tagság elismerésére, újí­tásokra, stb. A gyár dolgozói a tavalyi évhez képest az új esztendő­ben előnnyel indulnak. Majd­nem egész évre ismerik a fel­adatokat. Most már rajtuk, a pásztói vasasokon múlik, hogyan élnek a lehetőségekkel. Venesz Károly mi kilenc ilyen-olyan instru­mentumon) játszik Szabó Im­re, Zenél az arcával is, ütö- geti, s ebből az arc csapkodás­ból is dallam kerekedik. Ezt Rebekának” nevezi. Legutóbb a szövetkezeti amatőr együt­tesek salgótarjáni találkozóján lépett fel a tökhegedűvel, a „Rebelcával” és a többi hang­szerrel. — Nem tudok úgy játszani szívből, ha nem látom a kö­zönséget. Nem láttam keresz­tül a fényen, olyan volt, mint. ha magamnak játszottam vol. na, az meg semmit sem ér... Nagyon szereti a világot, mégis, sokszor van egyedül. Egyedül sokféleképpen lehet az ember. Ügy is. hogy mu­zsikáló lopótökkel veszi ma­gát körül. S most újabban már a zenélő kulacs, dalla­mot halkan adó lámpaüveg is felsorakozik a saját készí­tésű hegedűk közé. — Mária napkor kezdtem, Üdülő bányászok A Nógrádi Szénbányák szak- szervezeti bizottságán már elkészült a jövő évi üdülteté­si terv. 1969-ben 825 dolgo­zót, illetve családtagot üdül- tetnek majd 2 hetes turnusok­ban a vállalat bükkszék] üdü­lőjében. Hévízen, a Bányász-üdü­lőben 232 dolgozónak biz­tosítanak önköltséges be­utalót. Jósvafőo az asztmás betegek gyógyítására alkalmas szana­tóriumot tartanak fenn az észak-magyarországi szénbá­nya vállalatok. Ide 29 rászo­rultnak biztosítanak majd 3 hetes beutalót. Az IBUSZ-on keresztül egyébként 122 bányász dolgo­zónak biztosítanak csaknem teljesen ingyenes jutalomüdü- Lést. A vállalat saját gyermeküdülőjében 450-en tölthetnek majd két-két hetet a szervezett üdülésben részesülő 650 gyermek közül. A Nógrádi Szénbányáknál jö­vőre mintegy 2200 személy számára biztosítják az üdülést, amiből 1186 személynek a kedvezményes szakszervezeti beutalón kívül nyújtanak le­hetőséget. A bükkszék! üdülő ma már igen nagy népszerűségnek ör­vend, az év végi ünnepeken is telt házzal üzemel. Jövőre feb­ruár végén csupán egy turnus marad ki a szükséges karban­tartások elvégzésére. Éj termékek A Nőgrádmegyeri Vasfö­megcikkipari Ktsz termelési értékének az idén már mint­egy 60 százalékát tette ki a gépi drótfonat. 1440 tonnát gyártottak le, amiből 1142 ki­lométer hosszú kerítést lehet­ne építeni. Tavasszal és nyá­ron általában hiánycikk az egész ország területén a drótfonat. Most viszont a kereskedelem kevesebbet akart átvenni, mert közeleg az év végi leltár. Vé­gül mégis sikerült biztosítani a kapacitás lekötését, illető­leg az év végi szállításokat. Az idén több új termékkel is foglalkozik már a szövetke­zet. Többek között százezer reszelő, elökovácsolását végez­ték el a kecskeméti reszelő- gyáregysóg számára. Ugyan­csak új termék a kéziszerszám­gyárnak készített horog­kapocs, amiből a nyár óta kétezer darabot szállítot­tak el. Jövőre, az előzetes megrende­lések szerint, mindkét új ter­mékből megduplázhatják a ter­melést Nógrádmegyerben, és így fokozatosan áttérnek a ko­rábbi sínszeg-gyártásról érté­kesebb termékek előállítására. Luca napján befejeztem a ku- lacshegedú készítését. Etelká­tól Violáig meg a lámpaüveg alakult át csendes kis he­gedűvé. Most egy fakulacs után járok, abból is hegedűt szeretnék csinálni. Mindenből hegedűt szeretne csinálni. Amiből lehet — esi - nál is. Az egyszerű bádog ka­tonai kulacs testére lyukakat fúrt, a szájába fenyőből, gö- csörtös fenyőágból faragott nyakat. A hegedű, úgy látszik, nem egyedül a Stradivárius, van még. lehet is, nagyon sok változata. Hogy mit mondana Menuhin? Egy biztos: kézbe­venné. de az már nem, hogy elnézően mosolyogna ... Az üveghegedű .nyaka csá­kánynyélből készült, üveg és csákány. Nehezen összehozha­tó két tárgy, anyag. Ha meg valaki mégis összeilleszti, elő­fordulhat, hogy hegedű lesz belőle. V. L. Országosan is híres dohány­termelő termelőszövetkezet az érsekvadkerti. Apáról fiúra szállt a dohánytermelés mű­vészete. A utóbbi évebben pedig egyenesen felvirágzott. Az asszonyok vették kezükbe a munkát. Kora tavasszal me­legágyakban nevelik a palán­tákat. aztán a földeken gon­dozzák. Egy munkacsapatra 17 hold is jut. Igaz, keményen meg kell dolgozni a jó minő­ségű dohányért, de az asszo­nyok nem panaszkodnak. Sán­dor Jánosné itt a munkacsa­patban szerette meg a do­hánytermelést. Nemrég hatá­rozott. hogy belép a tsz-be. Ugyanis eddig mint bedolgo­zó vett részt a munkában. A közös élet összehozta az asszonyokat. Egymás iránt fi­gyelmesek, legutóbb is együtt Sándor út 88. számú ház — a 11. számú óvoda. Negyvenöt— ötven gyermek második ott­hona. Azaz, hogy csak lenne otthona, hiszen még július 15- én bezárták, s nem hogy az idén, de tán jövő év január­jában sem nyílhat meg. Az óvodát tatarozzák, alakít­ják. Azóta. Július közepe óta. A két terem egyikének köze­pén ottrekedt bútorhalom s egy árva pöttyös labda... Nincs kész a kis WC-k szere­lése, a padló is befejezetlen — mit szaporítsuk a szót, maradt itt munka etlég. Pedig ennyi idő alatt akár egy kétaikkora, teljesen új óvodát is fel le­hetett volna építeni. A munka hallatlan elhúzó­dásáról különbözőek a véle­mények. A városi tanács mű­velődési osztálya úgy véli, kár szóvá tenni az ügyet, hiszen annak idején a salgótarjáni Építő és Lakáskarbantartó Ktsz csak nagy könyörgésre állt kötélnek, úgy, ha az át­adási határidőt december 31- re tűzik ki. „Ha a felújítás elhúzódásáért most az újság megrója a ktsz-t — vélekednek a művelődési osztályon —, legközelebb tán egyáltalán nem vállalnak tőlünk megrende­lést.” S ezt a ktsz nyilván rendben levőnek is találja. Az ilyen álláspontot. Hiszen va­lóban úgy hihetik: szívessé­get tettek a tanácsnak egy óvoda felújításának elvállalá­sával. Valószínűleg ez okoz­ünnepelték meg az Erzsébet és a Katalin napokat. Most a dohánysimító paj­tába szorultak. Panaszkodnak, hogy itt egyhangú az életük. Simítják a dohányleveleket, bálázzák és szállítják. Sehol jobban nem tanulhatnának mint itt. Valamennyien együtt vannak. Időközönként, mun­ka közben, meghallgatnának néhány előadást A pajta is hideg. Ha egy ide megfelelő fűtőtestet kannának, hálásak lennének érte. De a rádió, az hiányzik nekik a legjobban. A tsz-nek van néhány készü­léke, kivihetnének egyet nekik is. Sok hasznot hajtó asszonvok a vadkerti dohányosok. Meg­érdemlik. hogy többet törőd­jenek velük. Bobál Gyula ta, hogy a munkát úgyszólván a gyerekek feje fölött elkezd­ték, s aztán két hónapra fa­képnél hagyták: nem volt ugyanis ajtó s ablak, erre szeptember végéig várni kel­lett. Aztán úji-a felvonultak, s eldolgozgattak... s eltartott mostanáig, hogy felfedezzék: gombás a parketta fája, mű­anyag padlót kell csinálni. A2 egyik újonnan rakott kály­ha veszettül füstöl. Tán azért, mert a tanulók rakták, míg » mester, ki tudja merre járt? Vajon ezek után elmond­juk-e, mi a véleményünk az efféle „szívességről”? És 'mi kérdjük gyakorlott építőipari szakemberektől: miért nem akkor kezdték a munkát, ami­kor már minden fontos anyag, kellék rendelkezőre állt? Mi kérdezzük, miért nem fedez­ték fel korábban, hogy gom­bás a parketta, miért tartott a ktsz-nek tovább ez a két- százegynéhányezer forintos munka, mint teszem azt a szécsényi tsz építési vállalko­zásának egy három- és fél­milliós? És mi kérdjük a ktsz- től és némely más építőipari szervezettől, hogy újabban miért tartják nagylelkűségnek, ha egy iskola, óvoda tataro­zását elvállalják? De hiszen a végén még minket fognak vá­dolni, mert megsértettük az építőket, s a pöttyös labda, negyvenöt gyermek kedvenc játéka még jó ideig árván ma­rad ott a Csizmadia Sándor utcai óvodában. .. Csizmadia Géza Vizet kap a KISZ-lakótelep Balassagyarmat vízellátásának bővítésére 1969-beu a vá­rosi tanács egymillió forintot szán. Jövőre oldódik meg vég­re a KISZ-lakótelep csatornázása — a munkálatok itt 330 ezer forintba fognak kerülni. Ugyanennyibe kerül a város nyugati részén fekvő ipartelep vízellátása, s megoldódik a nyírjesi üdülőtelep vízproblémája Is. Az illetékesek a mun­kálatok kijelölésekor a több évre szóló várospolitikai terv irányelveit tartották szem előtt. A vizet a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fogja bevezetni. { NÓGRÁD - 1968. december 23.. hétfő 3 Könnyelműség a tsz-ben Ülésezett a pásztói járási l\Eb Hegedű kulacsból Gazdáját keresi Salgótarjánban, a Pécskó utcában mar napok óta ott tartózkodik egy személygépkocsi. Látni, hogy lerobbant, a kardánmeghajtó tengelye a földön hever. A csaknem egy hetg itt „parkírozó” személygépkocsit az utca gyermekei szinte játékszernek tekintik. Ráncigálják az ajtaját, az üve­geket, a kocsi oldalát, tetejét, elejét és hátulját pedig egy­szerűen rajztáblának használják. Napokkal ezelőtt még porlepte, aztán lemosta a hó és eső. most megint feketedik a városra hulló koromtól. Napokig érdektelenül mentem el magam is a személy­gépkocsi mellett. Gondoltam, majd csak jönnek érte. De úgy látszik nincs gazdája, senkit nem érdekel, hogy a ga­rázsban, a telephelyen van-e, vagy sem. És hogy a szegény, elárvult gépkocsi ne keresse tovább a gazdáját, ezúton mondjuk el a forgalmi rendszámát és a tulajdonos nevét. A gépkocsi Moszkvics gyártmányú, zöldes színű. Rendszáma AC 78—14. A tulajdonos pedig a KPM Autóközlekedési Tan­intézete. Ha eddig nem hiányzott volna a gépkocsi, most felhívjuk a figyelmet, a Pécskő utcában megtalálható, ta­lán még egy darabban. Vigyázat. Közeleg az év vége. A leltárkor biztosan hi­ányzik majd ez a kocsi is. Jobb lenne megelőzni. Somogyvári László Egy árva pöttyös labda A Salgótarjáni Csizmadia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents