Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-22 / 300. szám

Bevált az új mechanizmus í lésl tarlód az SZMT elnöksége Földgáz — ante portás Dia: ünnepélyes „fáklyagyáftás az elkészült földttúz-fővezeték zagy vápái, falvi átadó állomásán Szombaton Salgótarjánban ülésezett a Szakszervezeték Nógrád megyei Tanácsa El­nöksége. Többek között tár­gyalt az 1968. évi tervfelada­tok teljesítésének tapasztala­tairól, valamint a szakszerve­zetek jövő évi tennivalóiról, A gazdaságirányítás új rendszere a kezdeti ingado­zás, sok bizonytalanság után nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is győzelmet ara­tott Nógrád megyében — álla­pította meg az elnökség. Az eredményekben a szakszerve­zeteknek Is nagy részük volt. bár a vállalati önállóságnak megfelelően az idén kellett ki­alakítaniuk a szakszervezeti szervek jogkörét és munkastí­lusát. Még ma is sok gonddal küszködnek, azonban a felté­telek biztosítottak ahhoz, hogy a megnövekedett feladatokat megvalósíthassák. Az évi előzetes számokból kiderül, hogy az új mechaniz­mus alapvető elvei: a válla­lati önállóság, anyagi érde­keltség, a magasabb szintű gazdálkodás tendenciái egyre fokozottabban érvényesülnek A megye iparának termelé­se az elmúlt háromnegyed év­ben egy százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Ha nem számítjuk a szénbányá­szat eredményét, ahol köztu­dottan visszafejlesztés történt, akkor a növekedés 4,6 száza­lékos. Ezen belül a megye könnyűipari termelése 40 szá­zalékkal, az élelmiszeriparé 11,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A vállalatok ál­talában időarányosan teljesí­tették a tervet, amelyeknek többsége helyesen tükrözte s népgazdaság érdekeit. Sok he­lyen azonban tapasztalható volt az újtól való félelem, a tartalékolás, a bizonytalanko­dás. Ennek egyik oka, hogy a piac változásait sem ismerik pontosan. A termelés növekedésének megfelelően alakult általában a bérből és a fizetésből élők keresete is. A vállalatoknál ál­talában a kétszázalékos bér­fejlesztést felhasználták. Gon­dot okoz, hogy a munkások körében végrehajtott bérfej­lesztés mértéke csak másfél százalék, elmarad a műszaki és adminisztratív csoportban végrehajtott 4—5 százalékos bérfejlesztés mögött. Hiba volt az is, hogy a vállalatok­nál a bérfejlesztésre szánt ösz- szeget sok helyütt csak a má­sodik félévben kezdték fel­használni. A lakosság bevételének megfelelően alakult a keres­kedelmi forgalom. Bár jelen­tős mértékben emelkedett, ja­vult az áruellátás, de még nem alakult ki Önálló árpo­litika a vállalatoknál. Eseten­ként előfordul még a fogyasz­tók megkárosítása, a tisztes­ségtelen haszonszerzés. Éppen ezért az SZMT elnöksége szük­ségesnek tartja, hogy a jövő­ben a társadalmi ellenőrök rendszeres foglalkoztatásával elősegítse a vásárlók védel­mét. A munkaidő-csökkentés igen jelentős ma már meayénkbep, Jelenleg mintegy 26 ezer fő dol­gozik rövidebb munkaidőben. Ez a szóm tovább növekszik jövőre az építőipar, a mező­gazdaság, a közlekedés és a többi szakágak területén dol­gozókkal. A munkaidő csök­kentésével kapcsolatban elha­tározták, hogy a jövőben ts visszaadják a megalapozatlan terveket és csak ott engedé­lyezik, ahol ennek minden fel­tételét biztosították. December 19-én este, vala­mivel tíz óra után nagy riada- lom támadt Zagyvapálfalván. A kerület déli végében hatal­mas, mintegy huszonöt—har­minc méter magas lángoszlop tőrt az égnek. A Síküveggyár szirénája Is megszólalt, sokan berohantak a gyárba, mert azt hitték, valamelyik üzemben tűz ütött ki, Pedig a lángosz lop nem katasztrófát, ellenke­zőleg örömteli eseményt jel­zett: a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat mintegy százmillió fo­rintos költségből megépítette a hetvenöt kilométernyi hosszú­ságú Ózd—Salgótarján föld­gáz-vezetéket. A kivitelezést Voltaképpen december 1-re fejezték be, de már november 27-e óta meg­szakítás nélkül végzik a szi­lárdsági próbát. Ezekben a napokban különösen nagy ter­het vállalt magára Somogyi Tibor aggregátor-kezelő, aki napokig úgyszólván pihenés nélkül dolgozott. A próba egyébként úgy történik, hogy a csöveket nagy nyomású víz­sugárral töltik fel, s a műsze­reken ellenőrzik, nincs-e lyuk, rés, repedés a csövön. A víz­oszlop „tömörítésére” gázt is bepréselnek, s miután az el­lenőrzést befejezték, a csöve­ket kitisztítják. Nehogy a há­lózatba kerülhessen a vízzel szennyezett gáz, azt a, lefúvató csőnél meggyújtják: a 10-i eset kísérleti gyújtás volt. A hatósági nyomáspróba befejez­tével — ma, december 22-én, a délután^ órákban — ismét „fáklyagyújtás" lesz. ünnepé­lyes keretek között. Ezúttal a lángoszlop még magasabb, mintegy hetven—nyolcvan mé­ter magas lesz. Ez egyszers­mind azt is jelenti, hogy a földgáz eljutott Salgótarján kapuihoz, A vezetéképítők — mintegy kétszáz dolgozó, Talabér Lajos főépítésvezető Irányításával — ez év júniusénak elején kezd­ték meg a csőfektetést, s fél­évi kemény, megfeszített mun­ka után becsülettel eleget tet­tek kötelességüknek. A főépi- tésvezető, de munkatársai is elmondják, hogy eddig soha ilyen nehéz terepen nem dol­goztak. Óriási problémákat okozott, hogy az emelőgépek­kel meredek lejtőkön, sokszor csúszós talajon kellett a több mint hat tonna súlyú csősza­kaszokat helyükre emelni. A rendkívül nagy elővigyázatos­ságnak, a dolgozók fegyelme­zettségének, szakértelmének köszönhető, hogy egész idő alatt csak egy baleset történt.. Ugyancsak dicséri a vállalat munkáját, hogy az árkokat a cső lefektetése után azonnal betemették, s a nyomáspróbá­ra a megfelelő pontokon in­kább újra kiástak. (Ezt sajtuis nem mondhatjuk el a KözmÚ- és Mélyépítő Vállalatról, amelynek dolgozói a Rákóczi úton még mindig nem temet­ték be a közlekedést akadályo­zó árkokat.) Hagy gondossággal készüli a zagyvapálfalvi földgázátadú- állotnás Is. A fővezetékben húsz—huszonkét atmoszféra nyomású földgáz áramlik. Itt. az állomáson nyomáscsökken - tő berendezések ezt hat at­moszférára redukálják. Ha netalán — műszaki hiba miatt — mégis magasabb nyomású gáz szökne át, akkor a túlnyo­mást a biztonsági szelepek automatikusan a lefúvató ve­zetéken keresztül a szabadba engedik. A fogyasztók bizton­ságát szolgálják az alacsony nyomású részbe épített úgyne­vezett szagosító berendezések is, az itt keresztül áramló gáz o záptojásnál is áthatóbb bűzt áraszt. Ez azonnal felhívja a figyelmet az esetleges gázöm­lésre. A siófoki vezetéképítők a tereprendezés után elvonul­nak, de nem véglegesen. Terv szerint 1970-ben meg kell kez­deni a Salgótarján—Hatvan— Budapest vezeték építését, amelynek első szakasza előre­láthatólag Kisterenye—Visonta lesz, az ott épülő erőmű föld- gáz-„témogatása” érdekében. Készülnek a zárszámadásra Hunkában a leltározó bizottságok — Tanultak a főkönyvelők Az ecsegi úttörők A napokban már a megye valamennyi termelőszövetke­zetében hozzáláttak a zárszá­madás előkészítéséhez. Janu­árban és februárban mintegy kilencven termelőszövetkezet­ben ülnek majd össze a ta­gok, az alkalmazottak, hogy értékeljék: hogyan gazdálkod­tak, mennyire haladtak az idén. Ezt megelőzően, min­denütt megválasztották a lel­tározási bizottságokat, ame­lyek időben munkához láttak. Általános a tapasztalat, hogy a leltározási bizottságok a ko­rábbinál nagyobb gonddal, fe­lelősséggel veszik számba a közösségek vagyonát. Elsőként a pásztói járás ter­melőszövetkezeteiben kezdtek munkához a megválasztott lel­tározási bizottságok. A na­gyobb gazdaságokban, mint a palotási, a szurdokpüspöki vagy a pásztói termelőszövet­kezetben, befejezés előtt áll ez a tevékenység. A járási ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán nyert ér­tesülések szerint, karácsony hetében valamennyi közös gazdaságban befejezik a leltá­rozást. Sokat segített, hogy a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztály a napokban meg. beszélésre hívta össze a szö­vetkezetek első számú vezető­it. A tanácskozáson az idei esztendő értékelése mellett módszerbeli segítséget adtak az előkészítő munkához, a szükséges nyomtatványok ki­töltéséhez. Megtörtént a termelőszövet­kezeti főkönyvelők, könyvelők immár hagyományos, zárszá­madás előtti oktatása is. Az idén az oktatás előkészítéséből, megszervezéséből a járási ta­nácsok mezőgazdáság! és élel­mezésügyi osztályai mellett, nagy részt vállaltak a terüle­ti szövetségek. Balassagyarma­ton például közös konzultá­ciót szerveztek a balassagyar­mati és a rétsági járás terme­lőszövetkezeteiben dolgozó fő­könyvelők részére. A megbe­szélésen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársa válaszolt a fő­könyvelők kérdéseire. Az ok­tatást egyébként a salgótarjá­ni járás kivételével minde­nütt befejezték. A mai nap azonban már itt is véget ér a szövetkezeti szakemberek to­vábbképzése. Azokban a közös gazdasá­gokban, ahol zökkenőmente­sen haladnak a leltározással, nem okoz gondot a zárszáma­dás számszaki elkészítése sem, ott már azt latolgatják, mikor kerülhet sor az értéke­lő közgyűlésre. Az ecsegi Bé­ke Termelőszövetkezetben ta­valy a megyében elsőként tar­tották meg a zárszámadó köz­gyűlést. A szövetkezetben most Is azt tervezik, az idén újra úttörők lesznek. Kitűnő eredmény lferadö Salgótarjánban A megyei Vöröskereszt köz­ponti véradó ünnepséget ren­dezett tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács dísztermében. Dr. Halász Józsefnek, a me­gyei vérellátó központ főorvo­sának megnyitója után, Ar. Sooky László, az Országos Vöröskereszt Központ főtit­kár-helyettese mondott ünne­pi beszédet. Beszédében értékelte az éves véradó munkát Nógrád megyében. A megye országos viszonylatban is kiváló ered­ményt ért el. Véradótervét 125 százalékra teljesítette. Kiemel­kedő eredményt ért el a szé­Solassagyarmoti piac t’nncpi forgalom A balassagyarmati piacon is emelkedett a felhozatal a ka­rácsonyi ünnepek előtt. Ha­bár a mostani piaci viszonyok és a hideg akadályozták az őstermelők beutazását, mégis sokan hozták el az árujukat. Számosán jelentkeztek élő és vágott baromfival, amd a ser­tésvágások ellenére is nagy keresletnek örvend. Kielégítő árumennyiségből vásárolhat­tak a balassagyarmati házi­asszonyok: elegendő zöldség­féleség és az ünnepi sütések­hez elengedhetetlen áru áll rendelkezésre. Az árait így alakultak: Cikkek MER ár Et/ke '/ah.piac Et/ke burgonya 3,80 3,— sárgarépa 3,80 5,— petrezselyem f 8.— * vöröshagyma 3,60 3,60 fejes káposzta 2,20 2,00 kelkáposzta 3,80 4,— karalábé 2,50 3,— karfiol 7,80 8,— fokhagyma 37,— 36,— alma (Jonathán) 1 8,60 alma (egyéb) 7,20 körte 7,— 8,— dió (héjas) — 20.— dióbél 74, — 55.------00,— t ojás 2.10 2.------2.10 m ák 40.— 42,— csirke 28.------30,— 3 0,— pulyka — 25,— kacsa — 34,— liba 28,— Hárman a sok közül Beszélgetés a földtörvényről Nográdmegyerben ma két­ségtelenül az új földtörvény foglalkoztatja legjobban az embereket. A falu lakosságá­nak legtöbbje érintett a kér­désben. A közelmúltban párt- oktatásra gyűltek össze a dol­gozók. Régebben kijelölt prob­léma megtárgyalására készül­tek. A résztvevők azonban va­lamennyien a földtörvényről érdeklődtek. Kérdéseikre tó­kor nem kaptak részletes vá­laszt. A község vezetői elha­tározták, hogy a közeljövőben a termelőszövetkezeti jog­tanácsos közreműködésével újra megbeszélik a földtör­vényt. Jártuk a falut, s beszélget­tünk a sok közül három ér­dekelttel. Dénes Púi, nyugdíjas bányász — Mostanában sokat be­szélgetünk a földről. Nekem három holdam volt. Egy hold a La pás don, a másik hold a Kispozsonyban, a harmadik hold pedig a Géczi-vágásban — magyarázta. — Bányász- kodtam, megművelése gondot okozott. A termelőszövetkezet megalakulásakor le is mond­tam róla. Most sem tartok igényt földre. — Egyetértek az új rende­lettel, legyen a föld azé, tói megműveli. A törvényt mi­előbb valósítsák meg. Eeltéf- len szükségesnek tartom vi­szont, hogy a lakosság legszé­lesebb rétegeivel értessék meg a törvény lényegét. Mert most még sokan nem értik azt... Idős Horváth Béláné — Örököltük a földet, nem sokat, négy vagv öt holdat a Szemzőben, Hidegkúton és a Lapásdon ___A szövetkezettől m inden évben megkaptuk a földjáradékot. Nekem jobb lett volna, ha úgy marad, ahogy volt... — mondta áz asszony, — De hát a törvény, az törvény. Csak tudja — for­dult hirtelen felénk, — azt nem tudjuk biztosan, ha a nevünkről átírják, megfize­tik-e az árát. — Minket a földtörvény na­gyon érdekel. Szeretnénk tel­jes részleteiben megismerni. Várjuk, hogy hívjanak meg egy olyan beszélgetésre, - ahol erről szó lesz. Kérdezte, hogy igényt tartok-e a földre? Ha lehet, feltétlen kérnénk egy holdat, ahol a háztáji jószág­nak megtermelhetjük a szük­séges terményt... Huszkó Imréné — Nem is tudom, mit mond­jak — kezdi bizonytalanul. — Olyan keveset tudok erről a rendeletről. Én nem vagyok tsz-tag, az édesapám viszont tagja a közös gazdaságnak. Örököltem azt a 3,5 holdat, amit beadtunk a tsz-be. Most egy kicsit sajnálom. — Igaz, hallottam, hogy az új törvény lehetővé teszi, a tsz tulajdonába kerülő terület után kaphatunk egy hold föl­det, saját megművelésre. Mi erre feltétlen igényt tartunk. Már voltam a járási földhiva­talban Is. Ott is bejelentettem igényemet. Bízom benne, hogy az állam gondoskodik rólunk, a földet meg is kapom. Tud­ják, nem jó érzés a faluról a városi piacra menni vásárolni. Mi megtermeljük magunknak, amire szükségünk van, csak föld legyen. . . így beszélgettünk,, s az min­den alkalommal kiderült: nem eléggé világos az emberek előtt a földtörvény alapvető célja, rendelkezései. Azt sem tudják mindenütt — s emiatt aztán aggályoskodnak is —, hogy a törvény a nagyüzemi- lég eredményesen nem hasz­nosítható földeken elősegíti az állampolgárok személyi föld­használatát. Használhatnak tehát földet a kívülállók is. Természetesen ezt a földhasználatot a törvény szabályozza. Gondolkodhattak például azon, hogy belépnek-e a tsz-be és akkor földjük mentesül a megváltás alól. A kívülállók földjét 1969. január 1-vel megváltja a szövetkezet. Az ilyen kérdések megbeszélé­sét tervezi a szövetkezeti jo­gász közreműködésével a ta­nács. S jó, hogy ezt teszik. Csak három embert kérdeztünk meg, akadt gondjuk bőven. Pedig a községi tanács igyeke­zett világossá tenni a kérdé­seket. Sajnos, nem elég siker­rel. Amikor befejezte munká­ját a földrendező bizottság — a földek tulajdonjogi viszo- -nyait tisztázták — közszemlé­re tették ki az eredményt. Kár, hogy az érintettek nem kisérték ezt kellő figyelemmel. így bizony most is van mi­ről beszélgetni Nógrádmegyer­ben. S minél előbb ülnek le tisztázni a félreértéseket, a nem egészem világos kérdése­ket. annál jobb. Annál keve­sebb gond adódik jövőre. Bobál Gyula csényi járás, ahol 153 és a salgótarjáni járás, ahol 14S százalékra teljesítették a vér­adási tervüket. Az üzemek kö­zül kiemelkedik a Nógrád me­gyei Szénbányák, ahol 191 százalékot érteik el. Dr. Sooky László köszönetét- mondott a kitűnő eredményért a megye politikai és gazd,aságveze tőr­nek, valamennyi véradónak, szervezőnek és vöröskeresztes aktívának. A jelenlevők tapsa közepette 22 véradónak átad­ta a „Kiváló véradó” kitünte­tést. i Ezután Szoó Béláné, a me­gyei Vöröskereszt titkára 15 véradónak aranykoszorús vér­adó-jelvényt és emléklapot nyújtott át. Emléktárgyat, em­léklapot kaptak véradók és szervezők. A három vándor­serleget a legjobb járás: Saé- csény, a mezőgazdasági üze­mek közül: a Szécsényi Gép­javító Üzem, a brigádok kö­zül: a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben dolgozó Balga Ká­roly szocialista brigádja kap­ta. A vándorzászlót kiváló eredményéért Szilas pogomy, Nógrádsipek és Erdőtarcsa, a bányaüzemek közül: Katalin, ICányás és Kistelek üzeme nyerte el. Tsz-vezetők tanácskozása Az idei gazdálkodás ered­ményeiről, tapasztalatairól, az új esztendő feladatairól ta­nácskoztak a hét végén Bán­kon, a rétsági járás termelő­szövetkezeteinek első . számú vezetői. Az elnök, a mezőgaz­dászok és a könyvelők népes serege előtt Devcsics Miklós, az MSZMP járási bizottságá­nak első titkára értékelte a gazdálkodást: vázolta a fela­datokat. Külön hangsúlyozta a segéd- és melléküzemágak szerepét, amelyek jelentős jö­vedelemhez juttatták az idén a közös gazdaságokat. Mint, mondotta: a jövőben is bát­ran kell kezdeményezni az ilyen segéd- és melléküzemek létrehozását, amelyek jövedel- mezőek, és segítenek a közös­ség munkaerőgondjainak meg­oldásában. NÓGRÁD — 1968. december 22., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents