Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-17 / 295. szám

(Folytatás az J. oldalról.) Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottsá­gának első titkára. A többi között kijelen­tette: — A vörös zászló mellé mi is elisme­résünket fejezzük ki a parancsnokoknak, ifjúsági vezetőknek és katonáknak egy­aránt, akik állampolgári kötelezettségük­nek eleget téve védelmezik népünk nyu­galmát, határainkat. — Elvtársak, akik ma tesznek esküt, már új rendünkben, felszabadult, szocializmust építő hazánkban születtek. A múlt Ma­gyarországát csak iskolai tanulmányaikból, szüleik, nevelőik visszaemlékezéseiből is­merik. Tudják, hogy hosszú volt az út. amíg a magyar nép fiai a néphatalom, a szocialista Magyarország védelmére te­hettek és tehetnek szent fogadalmat, — mondotta beszédében Robotka Mihály alezredes, — majd így folytatta: — Államhatárunk őrizete és védelme azt követeli meg, hogy az eskü szellemében éljenek és cselekedjenek. Politikai, katonai és határőrizeti ismereteik gyarapításában, szolgálati feladataik teljesítésében lelke­sítse mindannyiukat az a törekvés, hogy a KISZ kb vándorzászlaját megvédik, az esküben fogadottakat maradéktalanul tel­jesítik. Üjabb vezényszó következett, majd el­hangzott az eskü szövege. „Én... a dol­gozó magyar nép fia .. — Fiatal határőrök esküt tettek arra, hogy zászlóinkat szabadságharcos elődeink példáját követve győzelemre viszik. E fogadalmuk szerint védelmezzék a zász­lót, amely egységük becsületének jelképe, bátran, hozzáértéssel őrizzék népköztársa­ságunk államhatárát! — mondotta köszön­tőjében többi között dr. Abel László ez­redes. Felhangzott az Intemacionálé, majd a fiatal határőrök fegyelmezett sorokban vonultak el az ünnepség díszemelvénye előtt. Katonák lettek. Katonák, akik őr­ködnek államhatárunk sérthetetlensége felett. Somogyvári László A KISZ központi bizottsága vándorzászlót alapított a kiképzésben, harckészültségben, mozgalmi inunkéban kiemelkedő eredményt produkált alakulatok KlSZ-szervezetei számára. Ezt a nemes vetélkedőt nyerte meg a balassa­gyarmati határőrség. A fényképezőgép lencsé­je az elnyert vándorzászló bemutatását rögzí­tette A nép ügyének szolgálatára Kétheti nyereségre számítanak A Budapest és Vidéke Tej­ipari Vaiialat pásztói üzeme­ben sok szó esik mostanában arról, miként zárják az 1968- as évet, mennyi nyereségre számíthatnak a dolgozók. A legfrissebb kimutatások azt tanúsítják, hogy a fel­vásárlásban bekövetkezett 5 százalékos elmaradás ellené­re az üzem kollektívája ér­tékesítési tervét előrelátható­lag több mint 10 százalékkal túlteljesíti. A többi között ez azt jelenti, hogy vajból 35. Szigorú vizsga és ellenőrzés sajtból pedig 40 százalékkal adnak el többet, mint az elő­ző esztendőben, A fogyasztás, ban bekövetkezett emelkedés valamivel meghaladja, az or­szágos átlagot. Az értékesítési terv túltel­jesítésében tükröződik a ter­ven felül elért nyereség is November végén 7 százalékos többletnyereséget mutatott k’ a statisztika. Amennyiben decemberben sem lesz semmi fennakadás, az ez évi eredmé­nyes gazdálkodás alapján két­heti nyereségre számíthatnak a dolgozók. Tavaly 10—11 na­pi bérnek megfelelő nyeresé­get kaptak. Vízrendezés egymillióért Csaknem egymillió forintot költöttek vízrendezésre az idén az ipolytarnóci terme­lőszövetkezetben. A jelentős árterületek lecsapolásában, a tervek készítésében és a mun­kák bonyolításában a MEZÖ- BER és a KÖVIZIG műkö­dött közre. A munkálatokat a közös gazdaság brigádja vé­gezte el. A vízrendezéssel mintegy száz hold területet ismét szántónak használhat a szövetkezet. A nagy rét- és legelőterületeken pedig a har­madosztályú szénák helyett príma első osztályú szénát ka­szálhatnak. Véra «ló Ünnepség A Magyar Vöröskereszt Nógrád megyej Szervezetének hagyományos év végi véradó ünnepségére december 21-én szombaton kerül sor Salgótar­jánban. Ebbő] az alkalomból a me­gyeszékhelyre látogat Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára. Az ünnepségen, me­lyet a megyei tanács dísz­termében rendeznek, értékelik az éves véradó munkát. Ki­tüntetésekre is sor kerül. A legjobb eredményt elért alap- szervezeteknek átadják a ver­senyzászlókat. s a többszörös véradókat is megjutalmazzák. lerv van — pénz nincs Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezetőségének terve sze­rint. a januárban beérkező földgázt bevezetik a lakótelep bérházaiba is. Elsőnek a Ma- linovszkij úton száznyolcvan család élvezi majd az olcsó fűtő- és tüzelőanyag biztosí­totta előnyöket. Csupán egy baj van: a bevezetéshez szük­séges pénzt még nem tud­ták előteremteni. Amennyiben ezt a problémát megoldják, akkor a jövő évben hozzákez. denek az elfogadott terv első ütemének megvalósításához. Békében kell felkészülni A napjainkban forradalmát élő polgári védelem a nuk­leáris háborúban tömeges védekezést állít szembe a tömeg- pusztító fegyverekkel. Folyik a lakosság felkészítése a szük­séghelyzetben való helytállásra, gyakorolnak a szakszolgála­tok és készen áll az élet, a nemzeti javak védelmére a polgá­ri védelem „reguláris” hadserege. Erről az óriási „civil” és katonai sereg hadtáp-technikai ellátásáról tanácskoznak ma Salgótarjánban az országból összegyűlt szakemberek­Miért éppen Nógrád megye székhelyén folyik ez a pol­gári védelem történetében kiemelkedő, ilyen magas szintű hadtáp-technikai tanácskozás? Azért, mert a Nógrádban le­zajlott gyakorlat. így a „Tarján” fedőnevű, sok elméleti és gyakorlati tapasztalatot adott e komplex feladat megoldásá­hoz. A polgári védelem erőinek ellátása békében és háború­ban magasfokú szervezettséget követel. A korszerű védeke­zésben tömegek és tömegnyi felszerelés, technika vesz részt. A nukleáris kárhelyen tevékenykedőket el kell látni élelem­mel, ruházattal, mentesítöanyaggal, egyéni védőeszközökkel, egészségügyi felszereléssel, ivóvízzel, különböző műszerek­kel, technikai eszközökkel, üzemanyaggal, építőanyaggal — s a felsorolás még közel sem teljes. Elvünk szerint „mindent békében kell megtenni, amit csak lehet”. A salgótarjáni tanácskozáson azt értékelik rész­leteiben: hol tart e szolgálat a felkészülésben. A hadtáp- szolgálat mennyire biztosítja a polgári védelem katonai ala­kulatainak, az adott helyzetben felállítandó egységek gyors hadrafoghatóságát. Hogyan szervezi meg a szakszolgálatok — mentesítés miatt oly bonyolult — ruhaellátását, például mozgóruházati alegység útján- Nukleáris helyzetben az ivó­víz fogyaszt hatatlanná válhat — így vízszállító rajokkal szükséges a folyékony „életet” távolról biztosítani. Ugyan­csak fontos feladat hárul a mozgó élelemellátó alegységek­re. A tanácskozáson — amelynek rangját nemcsak a magas parancsnokok részvétele, hanem a katonai és polgári erők ellátásának sajátos összetettsége adja, a szakemberek beszá- • mólnak az eredményekről — van miről! — és a hibákról, * változást sürgető feladatokról is. HJIentesifö járatok Szabályozzák a salgótarjáni autóbuszok forgalmát Salgótarján helyijáratú köz­lekedése hetek óta vergődik. Járat járat után marad el, az autóbuszok napról napra hol korábban, hol későbben indulnak, ér­keznek, mint a menetrend előírja. Mindez nem kis bosszúságot okoz az utasoknak. Sokan ezért csak a gázvezeték fek­tetésének elhúzódását okol­ták, csakhogy a bajok nem­csak a déli irányú város: közlekedést sújtották. Mi idézte elő ezt az állapotot, 6 mit tesz a normális közleke­dés helyreállítása érdekében a 2. számú AKÖV? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a for­galmi szakosztály vezetőit, va­lamint a vállalat főmérnökét. A menetrend be nem tartá­sának valóban csak egyik oka a Rákóczi úti gázveze­ték-fektetés. Alapvető hiba, hogy a MÁVAUT járművei szinte többet vesztegelnek a javítóműhelyekben, mint az utakon. Még jelenleg is na­ponta negyven—negyvenöt autóbuszt javítanak a közpon­ti telepen. A salgótarjáni he­lyijárat öt nyolcvanszemélyes autóbusza állt hetekig motor­hiány miatt, az Ikarusz—69-os kocsikhoz nem lehet hűtőt kapni, más alkatrészekben is hiány mutatkozott. Súlyosbí­totta a helyzetet, hogy a te­hergépkocsik selejtezése mi­att a műhely nem volt képes kellő energiát fordítani a sze­mélyfuvarozó járművek gyors javítására, e mellett a téli felkészülésben is vannak fo­gyatékosságok. Így, dacára, hogy a vállalat autóbusz­parkja eddig kilenc új kocsi­val gyarapodott, a tervezett selejtezést is elhalasztották az állomány növelése, illetve a forgalmi igények lebonyolí­tása érdekében, zavar támadt nemcsak a helyi, de a helyközi for­galomban is. Hozzájárult — mégpedig nem kis mértékben, — a személy­forgalom zökkenőihöz, hogy a vállalat mintegy ötvenöt- hatvan autóbusz gépkocsive­zetővel kevesebbel rendelke­zik a szükségesnél. Mindez, megtetézve a forgalmi szolgá­lattevők némelyikének libe­ralizmusával, a fegyelem meglazulását is eredményez­te. A vállalat főmérnökének közlése szerint — a héten be­vezetett intézkedésnek hatás­sal kell lennie a közlekedés­re. A százhúsz selejtezett te­hergépkocsi helyett két hét leforgása alatt hetven új ZIL- teherautót kapott a vállalat, ezért a javítóműhelyben lehe­tővé vált az erők átcsoporto­sítása: a csarnok TEFU-részé- nek felét — természetesen a szerelőkkel együtt — ideig­lenesen az autóbuszok javí­tására engedik át. A forgalmi szakosztály szin­tén intézkedési tervet dolgo­zott ki, különös tekintettel a karácsonyi — újévi forgalom rendjének biztosítására. Faluról falura A mini község Az utóbbi évek vadászati balesetei méltán vetették fel a vadásztársaságok vezetői­nek, vadőreinek felelősségét. Gyakran előfordult, hogy a vadászatokon nem tartották be a kötelezően előírt bal­esetvédelmi rendszabályokat. Mindez a bekövetkezett sze­rencsétlenségekben nyert ki­fejezést. A további balesetek elkerülése érdekében szigorú rendszabályokhoz nyúlnak az illetékesek. A vadásztársasá­gok vadászmestereinek és vadőreinek — mintegy hetve­nen — mindenekelőtt vizsgát kell tenniök balesetvédelem­ből. A vizsgáztatás szigorú lesz. mint a későbbi ellenőr­zések. Űj színházi bérletakció A salgótarjáni színházi évadra szeptembertől meghir. detett bérletakció bebizonyí­totta. hogy a városban ör­vendetesen megnövekedett a színházkultúra iránti igény, a színházbarátok tábora. A Jó­zsef Attila művelődési köz­pont a további igények kielé­gítése érdekében az évad má­sodik felére — januártól — új kedvezményes bérletakciói hirdet. A bérletek december 30-tól jegyezhetők a művelő­dési központban és négy rész­letben is befizethetők. Első látásra álmos falunak tetszik Sámsonháza. Ásítanak az utcák, néha nyílik csak egy-egy kapu, S feketeruhás öregasszonyok botorkálnak a kutakhoz. Teleengedik a vöd­röt, és a rossz úton bukdá­csolva ki-kilöttyentik a vizet. Szlovák település A Kis-Zagyva két partja adott helyet a száznyolcvan — vályogból, kőből vagy téglá­ból vert, rakott, épített — ház­nak- A hegyekben termő kö­veket úgy gyűjtik itt össze az emberek, mint szűkös eszten­dőben a gabonaszemeket. Az­tán ha összegyűlt egy épületre való, palotának is beillő há­zat kanyarítanak a régi viskó helyére. A tanácsháza meleg irodája, a virágokkal tele szoba, az el­nök szívélyes, erős kézszorí­tása már a barátságosságot érezteti. Fejét tenyerére hajt­ja, hogy rendezze gondolatait. — Nem könnyű átfogó képet adni a községről, hiába kicsi a falu. A zömmel szlovák nemzetiségű ötszáz lakos. a falu gondjai, eredményei any- nyira sokrétűek, hogy amikor 1963-ben elnök lettem, egy évig csak tanulmányoztam a települést — mondja Nagy Ferdinánd. — Először a ter­melőszövetkezetről: 1965-ig egyetlenegyszer tudott csak fi­zetni, akkor is egy fél évig, és hét forintot munkaegységen­ként- A tagok a boldogulás temetőárkát látták a közös­ben. Házról házra kellett jár­nia a vezetőségnek, hogy jöj­jenek dolgozni. Az intézkedés nem tűrt halasztást: bevezet­tük a garantált bérezési rend­szert, megerősítettük a veze­tést. Már az első évben meg­született az eredmény : a kez­deti három—négy mázsás át­lagtermés helyett 9—10 mázsát gyűjtöttünk holdanként gabo­nából. Ráálltunk a szarvas- marha hizlalására is. Hogy az idén körülbelül harminchat forintot fizethetünk munka­egységenként. ez jórészt a mostani vezetőhármasnak kö­szönhető: Mucsina János el­nöknek, Krajcsi János párttit­kárnak és Cinege Menyhért főmezőgazdásznak. Nekik szépül Telefonberregés szakítja fél­be a beszélgetést; Hajdúszo­boszlóval kell beszélni, mert nem küldték le az ígért gáz­palackokat­— Építettünk egy gázcsere­telepet — folytatja később az elnök —, hogy cserélni tudjuk a palackokat. Ne kelljen emiatt Pásztora utazni. Csak­nem minden háznál van ház­tartási gép, s igen sok helyen kedvelték meg a gáztűzhelye­ket. .. A termelőszövetkezet lábraállása után megváltozott az egész község hangulata. So­kan hazajöttek dolgozni, s egyre többet kezdtek beszélni a „jó közös”-ről- Látják az emberek, hogy törődünk velük, értük teszünk mindent, ők kapták a villanyt, nekik szé­pült meg a kultúrház, számuk­ra építjük az orvosi rendelőt — így mindenben számítha­tunk az emberek támogatásá­ra. Felöltözünk, elmegyünk a faluba, szétnézni. A községhá­za előtt építkeznek, alpesi jel­legű ház van készülőben. — Ez lesz az orvosi rendelő s a védőnői lakás, két szoba, összkomfort- A szép lakás né­hány hét múlva már befűtve. berendezve ad otthont az ide­jövő védőnőnek, Fekete Má­riának. Négyszázezer forintot áldoztunk az épületre. Az út oldalán karcsú betop- oszlopok tetején fut az árain, amely fényt és kultúrát hoz a falunak- Fej magasságban pla­kátok ragadnak az oszlopokra, hirdetik a moziműsort, a so­ron következő védőoltást stb. Száz—százötven méteren­ként kutak választják el az utat a járdától. — A legnagyobb gondot megoldottuk. Felépítettük a vízmüvet, így az egész falu egészséges ivóvizet kapott, egymillió 300 ezer forintért. A rossz úton megbotlom. Az elnök restelkedve int óvatos­ságra. — Sajnos, ez a probléma még megvan- Jövőre rendbe hozzuk az utakat is. Az em­berek már felajánlották a tár­sadalmi munkát, a termelőszö­vetkezet fuvart és anyagot ígért. Most már csak egy kis pénz kell, hogy cementet és bitument vehessünk. Rázós ügy a rázós út Az itteni emberek szorgos­ságát nemcsak az épülő szép. új házak éreztetik, hanem az a szám is, hogy az idén egy személyre több mint 130 forint értékű társadalmi munkát le­hetett elkönyvelni. Ahol a rázós, rossz út tor­kollik a műútba. van az isko­la. Két tantermes, s most épí­tettek hozzá egy tornatermet. — Sajnos, baj van az után­pótlással- Mindössze harminc­hat iskoláskorú gyerek van a faluban. Kevésnek érzem a létszámot. Az idén is csak két gyermek született... December 15-től 1969. ja­nuár 15-ig rendkívüli forgalom-ellenőrző szol­gálatot rendeltek el, s ennek megvalósításához mozgósították a tiszti állo­mányú létszám minden ép­kézláb tagját. December 23- án, 24-én 27-én és 28-án, va­lamint január 2-án minden helyi és helyközi járat cso­mópontjára önálló intézkedési joggal felruházott felügyelőt irányítanak, aki a menetrend megtartásán kívül arra is ügyel, hogy szükség esetén mentesítő járat induljon Na­ponta reggel öt órától nyolc óráig ellenőrzik a salgótarjáni Tanácsköztársaság téren a helyijáratú autóbuszok me­netrend szerinti közlekedését Fokozottan ellenőrzik: nem tögyasztott-e a gép­kocsivezető szeszes italt, nem ül-e illetéktelen a volánnál, előírt telephelyén parkol-e, rendbui van-e miiszakilag? A 2. számú AKÖV — a kis befogadóképességű autóbu­szokon kívül — „beveti” min­den tartalék iárművét, hogy a közúti autóbusz-közlekedés minél előbb visszatérjen a ren­tes kerékvágásba. Fzt meg­könnyíti, hogy a Rákóczi úton a napokban megkezdő­dött a gázvezeték-árkok be- ! ,'tése. Román Dénes Cs. G. NÓGRÁD — 1968. december 17., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents