Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-06 / 261. szám

Nyugodt számvetésre készülnek Húszmillió torint nyereség kilenc hónap alatt Régen készült ennyire nyu­godtan ev végi számvetésre az EVM Nógrád megyei Építőipari Vállalat, mint most, az óév utolsó hónapjaiban. Tavaly, a vállalat egész esztendőben mintegy kétszázhuszonnégv- millió forint értékű munkát produkált, az idén kilenc hó­nap alatt csaknem kétszázmil­liót. A vállalat, saját tervezése szerint — mert 1968-tól ezt ön­állóan teheti — kétszázhatvan- millió értékű munkával zárja az évet, amelyből kétszáznegy- venmilliónyi az úgynevezett befejezett állomány: vagyis, amiért a számlák alapján be­inkasszálják a kivitelezés árát. Az elmúlt évben kilencmillió- nyi volt a tiszta nyereség, most kilenc hónap után húszmillió forint fölött járnak. A kivitelező ipar még min­dig a konjukturális iparágak közé tartozik, nem érdektelen tehát, hogy nem tapasztalni harácsolást. visszaélést az elő­nyös helyzettel. Az év elején bevezetett árszabályozás per­sze az első időkben az országo­san megszabott árindex fölé emelte az árakat ennél a vál­lalatnál is (akár az ország töb­bi építőipari vállalatánál), A harmadik negyedév mérlege azonban örvendetes tendenciát jelez: a befutó végszámlák összesítéséből kitűnt, hogy az esztendő első felében kialaku­ló. körülijeiül tizennyolc szá­zalékos áremelkedés csökke­nőben van. Az ÉKSZI gyors- jelentése szerint — ha a tava­lyi építőipari árszínvonalat száznak tekintjük—, az év há­rom negyedében az árindex országos átlaga száztizenhét százalék. Az ÉVM Nógrád me­gyei Építőipari Vállalat átla­ga ezzel szemben nem éri el a széztizenöt százalékot. A vál­lalat szakemberei ezt azzal magyarázzák, hogy az év első felében átadott létesítmények többsége ipari objektum volt. melyeken a műveleti arányok közt a szerkezeti jellegű építés dominált. Az év második felé­re több lakásátadás jut, me­lyeken a befejező jellegű munkák — elsősorban a gépé­szeti karakterű műveletek — tavalyihoz képest csökkentett ára az árbevételt, s ezzel együtt a tiszta nyereség össze­gét mérsékli. Bármily furcsán is hangzik, a csökkenő ten­dencia megnyugtató az építő­ipari vállalat vezetőinek is, akik tudatában vannak, hogy egy ilyen jelentős Iparágban váratlanul felszökkenő árak árnövelő hatással lennének más iparágak termékeire is. Ami a vállalat termelési te­vékenységét illeti, szintén eredményesnek mondható. Az első fél esztendőben szinte egymást érték az átadások — köztük szép számmal több ob­jektum, melyeket mennyiségi és minőségi hiány nélkül, vagy jegyzőkönyvi dicsérettel vet­tek át a beruházók. Most a lakások építésének befejezése elsősorban a legfőbb feladat, ezenkívül a téli munka lehe­tőségeinek megteremtése. Nos. a lakások átadása úgy tűnik, rendjén megy. A salgó­tarjáni Arany János utcában épülő huszonhármáé jelű. százhatvan lakásos épület sza­kaszos átadása augusztus óta az előre elhatározott program szerint zajlik, és november tizenötödikére — a garázsok és az útépítés kivételével — be Is fejeződik. Ez utóbbi felada­tot az épület szerződés sze­rinti befejezési határidejére, november 30-ra teljesítik. Fo­lyamatban van a zagyvapálfal- vi huszonegy lakásos épület át­adása. s november végére, de legkésőbb december elejére átadják ugyanitt a negyven- nyolc lakásos házat is. Ezekkel a vállalat gyakorla­tilag teljesíti ez évi lakását­adási tervét, s még több gon­dot fordíthat azokra a lakás­építkezésekre, melyeket az idén kezdett vagy kezd. Siet-' nék az Arany János utcai hu- szonkettes jelű, százhetven la­kásos épület szerkezetével, mert itt bőséges lehetőségek nyílnak a téliesítésre, s mert egyébként is, jövő év májusá­ban a házat át kell adui. Igyekszenek szerkezetileg megépíteni a Szécsényben, Balassagyarmaton, Nagybá- fonyban megkezdett lakásokat, s amit lehet, az esetleges ke­mény tél beállta előtt elvégez­ni a salgótarjáni második szá­mú üzletház. a Rákóczi úti vegyes funkciójú épület, a Ma- linovszkij utcai huszonhét la­kásos épület és Pásztón egy tizennyolc lakásos ház kivite­lezésén. Ugyanez vonatkozik több iskolára. középületre a megye különböző helységei­ben. Az ipari létesítmények kö­zött a ZIM Salgótarjáni Gyá­rának rekonstrukciója áll az első helyen, amelyen ma és a következő időszakban már minden azért történik, hogy a nagy gyártócsarnok 1969 első negyedévi üzembe helyezése megtörténhessék, Jó téli mun­kának ígérkezik az Öblösüveg­gyárban a kettes számú kád- kemenee átépítése, melyből a nógrádi építőkre az alapozás hárul. Felelősségteljes munká­juk van az Ötvözetgyár por­leválasztó berendezésének épí­tésénél, valamint a Kohászati üzemek Dexion-üzemének ki­vitelezésén. Folytatják — újabb igények bejelentése alapján — a balassagyarmati fémipari vállalat gyártelepé­nek építését. A tervezést s az erők ész­szerű beosztását, elosztását né­hány rendezetlen sorsú objek­tum némileg zavarja. Űjabb bonyodalmak keletkeztek a jánosaknai fehérneműgyár építésén, mert á Nógrádi Szén­bányák — korábbi szándékától eltérően — vonakodik átadni az itteni szociális épületet. Nyár óta tart, s még mindig népi ért véget a bányagép- gyárként elkezdett építkezés további sorsa körül kialakult huzavona. Ma már bizonyosra vehető, hogy a beruházó kép­telen a megígért határidőre munkaterületet adni az épí­tőknek a salgótarjáni garzon­ház helyén, s. nem az előre megállapodott ütemben történt a szakaszos tervszolgáltatás sem. melynek következtében előreláthatólag késve készül el a részlettervek árkalkulá­ciója is — pedig ez a kiviteli szerződés megkötésének egyik alapvető feltétele. A vállalat vezetői azonban ettől eltekintve derűlátóak. Bár az úgynevezett befejezet­len állomány viszonylag ma­gas, s ez a jövő év megkezdé­sekor kellemetlen tehertétel, a megkezdett, s a jövő évben folytatásra váró objektumok készültségi foka kielégítő, s az előkészületben levő újabb megrendelések, mint egyebek közötti az apci Qualitál öntöde kilátásba helyezett újabb, mintegy százhetvenmilllós épí­tési megrendelése, lehetővé te­szik az építőipari kapacitás hatékony kihasználását 1969- ben is. Cs. G. Balossaoyarmati piac Bősége» ellátás, olcsóbb MÉH-árak A hét elején bőséges és vá­lasztékos volt az áruellátás a balassagyarmati piacon. A környező termelőszövetkezetek és az őstermelők nagyobb mennyiségű fejes káposztát, burgonyát, körtét, dióbelet és szárazbabot 1.Háltak a házi­asszony óknak. Nem volt hiánycikk, kielégítő és folya­matos az ellátás a vegyeszöld.. ségfélékből is. Az árak is ked - vezően alakulnak, a MÉK- árak általában alacsonyabbak a szabadpiaci áraknál. Arak a hét elején: Cikk: MŰK ár Ft/kg Szab.piae H l.? burgonya 3,20 2,50 vöröshagyma 3.40 3,60 fokhagyma 32.— 86.— fejes káposzta 1,60— 2,50 kelkápo'-zía 1.80 4 — karalábé 2 — 3.— karfiol 4.20 6.­sárgarépa 3.40 4.— jrvökér 0,80 8.— vöröskáposzta 4.— 5,— zeller 6.40 8.­saláta 8.— 8.— retek — 4,— tékia 1.20 4.— alma (Jonathan) 4,80 körte — 6.­dió (héjas) 18,— 18,— dióbél 62,— 55,60 tojás 1,80—2.— 1.80—2,— Tudás Lehetetlen nem gondolni ebben az iskolában a múltra. Ennek ólra nem az izzók sora foglalatban, lapra szerelve — Gyenes László a matematika, a kémia és a fizika tantárgyak tanítója készíti őket a ka- rancskeszi es a sóshartyáni általános iskoláknak, szakmai segítségként —, hanem a fa­lak. A szó szoros értelmében a múlt köveiből épültek. Néhány adat Karancsberény újabbkori történetéből. A Horthy-korszakban 926 lakosa volt a községnek. A szántó és erdőterület javarészét Légrá- dy Béla földbirtokos uralta, akit „öreg méltóságos”-nak hívtak a falusiak. A lakosság hetven százaléka földművelő. Iparos egy sem volt. A töb­biek gyalog vagy kerékpárral a környező üzemekbe jártak. A községben is volt egy szénbá­nya, amelyet a Krúdy-testvé- rek birtokoltak. Gömbös Gyu­la öccse. István is volt egv időben a bánya tulajdonosa. A mai óvoda helyén volt sz is­kola. az italbolt helyén a köz­ségháza, s ugyanott a kocsma is. Abban a korban két-három nevelő működött a községben, a lankötelesek száma száz kö­rül mozgott. Ma a kereső lakosság 80— 90 százaléka üzemi munkás. A legtöbben a salgótarjáni üze­mekbe, illetve a közeli bá­nyákba járnak dolgozni. Erő­sen szaporodik a dolgozó nők száma Is. A többiek a tsz he­lyi üzemegységében keresik kenyerüket. Az általános isko­lában jelenleg nyolc nevelő tanít. Gyenes Lászlóné igazga­tónő egy egységes pedagógiai Elítélték az érsekvadkerti galerit Me^előzhető>e a fiatalkorú A NÖGRÁD új olvasói ked­véért a szokásosnál kissé rész­letesebben ismételjük meg, amiről korábban már beszá­moltunk. Az érsekvadkerti Er­délyi Istvánról és társairól lesz szó. A tavaly ősszel to- borzódott bűnbanda galeri volt a javából; a rendőrség derekas munkájának köszön­hető, hogy nem züllött még mélyebbre, hogy nem folytat­hatta bűncselekményeinek so­rozatát. Azzal kezdődött, hogy Sz. Pál fiatalkorú motorkerék­párjához a szintén fiatalkorú H. Istvánnal a ktez műhelyé­ből körülbelül ezer forint ér­tékű alkatrészt lopott. Az „ol­csó forrásról” Erdélyi is tudo­mást szerzett, legközelebb az ő motorkerékpárjához tulajdo­nítottak el alkatrészeket ugyan­onnan. Annak érdekében, hogy készpénzhez jussanak, az em­lítettek a huszonhárom éves Gulyás Józseffel együtt elhatá­rozták: kifosztják a templomi perselyeket. Előbb megpróbál­ták lecsúzlizni a lámpát, majd mikor ez nem sikerült, kicsa­varták az izzót, a bandavezé-- Erdélyi pedig a villámhárítón felmászva hatolt be a temp­lomba. Belülről kinyitotta az ajtót, így lopták el a pénzt Ezzel szinte egyidőben a fia­talkor határát alig túllépett Vibostyok János, Gulyás és Sz. Pál a Bokréta Étteremből bort. cigarettát tulajdonított el. Erdélyi eztán Sz. Pál és H. István társaságában köve­tett el ugyanott hasonló bűn- cselekményt. Sz. Pál sejtette, hogy a lopásokból, betörések­ből előbb-utóbb baj lesz, ezért arra buzdította társait, hogy próbáljanak kiszökni az or­szágból. Előbb a ktsz autójá­val kísérleteztek, de az éjjeli­őr megjelenése megzavarta őket. Felkészültek arra, ha megpróbálná feltartóztatni őket. erőszakhoz folyamodnak. Az idős ember érthető óvatos­sága miatt érre nem került sor. Nyomban ezután egy Tra­bant elhajtásával próbálkozott Erdélyi és Sz. Pál. Már javá­ban tartott a büntető eljárás, amikor Erdélyi javasolta a disszidálást. Átalakította Vi­bostyok légpuskáját úgy. hogy az emberélet kioltására vált alkalmassá. Gulyás lőszert ke­rített. A szökéssel próbálkozó Erdélyi és Vibostyok rövide­sen kézre került. A balassagyarmati járásbí­róság Erdélyi Istvánt kétévi és hathónapi szabadságvesz­tésre, valamint a közügyektől háromévi eltiltásra; Vibostyok Jánost egyévi szabadságvesz­tésre és a közügyektől kétévi eltiltásra; Gulyás Józsefet és Sz. Pált hat-hathónapi szabad­ságvesztésre ítélte. A bíróság H. Istvánt egy évre próbára bocsátotta. Megtiltotta szá­mára, hogy szeszes italt fo­gyasszon, s hogy szülői kíséret nélkül este nyolc után házon kívül maradjon. Az érsekvadkerti galeri majdnem modellje a napja­inkban kialakuló, de törvény­szerűen rajtavesztő galeriknek. Vezére — ez ritka — nem a legidősebb bandatag volt, ha­nem — és ez már ismét tipi­kus — a legelvetemültebb. A bűncselekmények sora kicsi­vel kezdődött, s egyre súlyo­sabbá vált. Nem lehet kétség- ges. hogy szorult helyzetben Erdélyi emberre sütötte vol­na a légpuskából golyóssá esz- kábált, kipróbált fegyvert. Hazánk világviszonylatban, megyénk országos szinten elő­kelő helyet foglal el a fiatal­korú bűnözés csökkenésében. Anélkül, hosy a gondos szü­lők. a ielkes pedagógusok, a KISZ-szervezetek nevelő tevé­kenységét a legcsekélyebb mértékben is alábecsülnénk, kifejezést kell adnunk annak a nézetünknek, hogy ez igen nagy részben rendőri siker. Abszolút hitelt érdemlő, szé­les körű pszichológiai vizsgá­lat elemzése bizonyítja, hogy a fiatalok előtt a tekintélyű sta Baráti összejövetelen találkoz­nak november első hetében Pász­tón a járás községeinek asszo­nyai. A járási nőtanáes rendez­vényén meghívják a baráti talál­kozóra azokat az asszonyokat, akik már az MNDSZ-ben is tévé­bűnözés? felső fokán áll a rendőrség. Ennek egyik oka minden való­színűség szerint az. hogy a rendőrség hazánkban évente körülbelül száz galerit számol fel, — és sokszorosan ennyinek kialakulását akadályozza meg. Az ilyesmiről természetesen tudomást .szereznek a közvet­lenül érintett személyek bará­tai, ismerősei, iskolatársai, ro­konai. Mivel ifjúságunk hatal­mas hányada becsületes, tör­vénytisztelő, megbecsüléssel tekint az ilyen jellegű rend­őri munkára Alapvető tévedés lenne az utóbbi bekezdés tartalmából arra következtetni, hogy he­lyes volna lépten-nyomon a rendőrséggel ijesztgetni a fia­talságot. Ezzel szemben köve­tésre méltó — sokaké mellett — a salgótarjáni iskolaigazga­tók. nevelők példája, akik a szó legszorosabb értelmében ragaszkodnak ahhoz, hogy a diákok részére időnként rend­őrtisztek tartsanak jogpropa­ganda-előadást. Igen érdekes ezeknek a lélektani, maradan­dó hatása. A fiatalokban meg­szilárdul az a meggyőződés, amely szerint nem azért kell becsületes embernek maradni, mert a rendőr a bűnözőt ha­marabb utóiért, mint a köz­mondásbeli hazugot vagy a sánta kutyát —. hanem azért, mivel egyedül az igaz út mél­tó az emberhez. A fiatalkorú bűnözés, mint hazánk s más szocialista államok tapasztala­ta bizonyítja, leküzdhető, visz- szaszorítható. Azokkal a mód­szerekkel küzdhető le, ame­lyeket már alkalmazunk. Ér­demes. szükséges élnünk ve­lük, még jobban elterjeszte­nünk, itt-ott finomítanunk őket. kenykedtek, * „ községi nötanä- csok még mindig számíthatnak munkájukra) tapasztalataikra. Ott lesz a beszélgetésen a pásztói járás veterán kommunista asszo­nya. Molnár Mihályné, aki élmé­nyeit. tapasztalatait mondja el asszonytársainak. — b. z.— Már az MM)SZ-ben is doboztak... tesz nemessé elképzelésekkel rendelkező tantestület irányítója. Mialatt Gyenes László, a ké­mia- és fizikaszertár fejlesz­téséről beszél (a salgótarjáni járás általános iskolái közül egyedül itt működik fizika­előadó. s az öntevékeny szer­tárié jlesztésnek is járási, me­gírni híre van), arra gondolok, e falu, e tájék lakóinak sze­génysége ellenére sem szűköl­ködött tehetséges emberekben. Itt született a Hatrongyos dűlő mondája. Valamikor volt égy kovácsműhely, ma már házak sincsenek arra, s az ott dolgo­zó kovácsmesternek hat ron­gyos gyereke volt. Ma már nincs meg a ház se, de a dűlő­név őrzi a hat rongyos gyerek emlékét. De itt kapott szárny­ra a nép fantáziájában a mó­kus-monda is, amelyet tavaly a Kossuth rádió is sugárzott, s amely — mai szóhasználat­tal élve — egy fizikai dolgozó tehetséges gyerekéről szólt. A monda szerint a tehetséges juhászlegényből gróf lett, egy mókus és a különös szerencse folytán. Monda elvétve születik Karancsberényben is. A tehet­séges munkás—paraszt gyer­mekek sorsát sem a mókusok és a szerencse intézi, felkaro­lásuk fontosságát — egyében kívül — nevelési tervek hang­súlyozzák iskoláinkban. Gye­nes László osztályfőnöki mun­katervet mutat, amelyek rög­zítik a tehetséges munkás— paraszt gyermekek névsorát, továbbá azt, hogy mi felé irá­nyul e tanulók figyelme, s milyen konkrét segítséget kell adni a nevelőnek a gyermek képességeinek eredményesebb kibontakoztatásához. — Nálunk az irodalmi ér­deklődés nem bontakozik ki úgy, mint a reál tárgyaltnál — mondja Gyenes László. — In­kább a gyerekek absztraháló- képessége fejlődik erősebben, s ez leginkább a matematika, geometria, kémia, fizika tan­tárgyaknál mérhető, s kézzel­fogható. E tárgyakban van­nak tehetséges gyermekeink, akikkel külön is foglalkozunk És e tantárgyaknak már ha­gyománya van a karancsberé- nyi általános iskolában, amely a fizikatanítás módszertani központjává fejlődött. Hat év alatt, mióta ide került, Gyenes László is sokat tett e hagyo­mány kialakításáért. Hat éve mindössze egyetlen törött fog­lalatból állott a fizikaszertár. Ma az iskola fizikai előadója, fizika- és kémiaszertára a leg­korszerűbb a járásban. Igaz, a járási és községi tanács támo­gatása is sokat jelentett — és jelent — az iskolának, de a saját erőből történő szertár- fejlesztő tevékenység is figye­lemreméltó. Ezek után talán nem is any- nyira meglepő, hogy a ka- rancsberényi általános iskolá­ban végzőket évek óta első helyre veszi fel az az oktatási intézmény, ahová jelentkez­nek. Szűcs Borika az idén végez. Általános gimnáziumba je­lentkezik. tanárképző főisko Ián szeretne továbbtanulni. A fizikaszakkörben külön mun­kával bízzák meg, a matemati­kában az úgynevezett csillagos feladatokat könnyedén oldja meg. Mit szól elhatározásához édesapja. aki a salgótarjáni vasútállomáson rakodómun­kás? — Bátyám erdészmérnöknek készül, Sopronban tanul, má­sik testvérem kőműves, peda­gógus még nincs a családban, örül neki. Fodor Ibolya még csak he­tedikes. de máris szilárd az el­határozása, szintén pedagógus lesz. Kedvenc tantárgyai a számtan, a fizika, a kémia. A fizika- és a biológiaszakkörben is tevékenykedik, a szakköri foglalkozásokon sokat tanul. Olyan dolgokat is, amilyenek „nincsenek benne a tankönyv­ben” Édesapja a salgótarjáni tűzhelygyár dekorációsa, ön­képzéssel lett azzá. A hatodik osztályos Raes Ernő ugyancsak a pedagógus- pályára készül. Olyan .szeretne lenni, mint az ő tanítói, taná­rai. Apja a tiribesi bányában aknász, felnőtt fejjel végezte el a dolgozók iskoláját és technikumát. Hagyomány te­hát a családban a tudás iránti vágy. Csak néhány tehetséges, jó tanulmányi eredménnyel ren­delkező tanulót említettünk. Többen érdemesek lennének az említésre, célunk azonban nem a felsorolás, A mondában a juhászlegényből tehetsége folytán nemes ember lett. A mondák azonban távol lebeg­nek a valóságtól. Az embert nem a mókus, egyedül a tudás teszi ..nemessé”. Ezt a rángó* nedig a tanulás, a munka ad ia (tóth) NÓGRÁD - 1968. november 6., szerdo 3

Next

/
Thumbnails
Contents