Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-06 / 261. szám

Hasznos évtizedek Hasznoson Hasznos a Mátra festői szépségű lankáira települt. A hegy felöl régi várrom őrzi ,,be­járatát”, s minden oldalról körülölelik a fák. A romantikus község azonban nagyonis mai életet él. Nem tartozott, s nem tartozik a nagy községek sorába. A hozzákapaszkodó Mátrakeresstessel sein éri el a lakosság szá­ma a kétezret. A mezőgazdaság a jellemzője, bár a Mátragyöngye Termelőszövetkezet mindössze kétszáz férfinak, asszonynak ad munkát. Mátrakeresztesen nem alakult tsz. Most szövögetik valamiféle közösség gondo­latát a fakanálkészítők és az állattenyésztők. A fiatalok eljárnak Hasznosról, Mátrakeresz- tesről is. A környék bányái, ipari üzemei biz­tosítanak nekik tisztességes megélhetést. Szorgalmas, dolgos nép lakik errefelé. Hasz­noson felépítenek évente 20—22 házat. Le­bontják a húszesztendős, vagy annál is öre­gebb épületeket, helyükre újat építenek. Mondják, ha valamelyik régen elhunyt hasz­nost ember felébredne, ugyancsak elcsodál­kozna a változáson. A szobákat szépen búto­rozzák. A sötét kis nyárikonyhákból beme­részkedtek a nagyházba, a tiszta szobába az emberek. Az utcák kövezettek, s majd min­den második házon ott a televízió-atenna. S az igények egyre nőnek. Ami jó volt tegnap, megfelel ma, nem biztos, hogy eleg lesz holnap. Most még az óvodára figyelnek a hasznosiak, de jövőre már az új művelődési otthont tervezik. Mátrakeresztesen meg az okoz gondot, hogyan fedhetik kővel a homo­kos hegyi utakat. Lám, így hozza magával a haladás örömét, gondjait! Jut belőlük min­den napra a hasznosiaknak, a keresztesiek­nek is. Az emberek dolgos hétköznapjairól, az utóbbi évtizedek eredményes esztendőiről, a ma és a jövendő gondjairól adunk képet a hasznost—mátrakeresztesi összeállításunkban. Élnek a lehetőséggel Kilencszáz hold erdei rétet és legelőt birtokol a hasznosi szövetkezet. Illés Miklós, a közös gazdaság elnöke panasz­kodik. — Kevés az állat nálunk. Pedig a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésére kiváló lehetőségeink vannak... Nincs azonban állatszállás, ahová elhelyezhetnénk a jó­szágokat, s ezt erősen sínyli a közös állomány. A szövet­kezet erejéből nem futotta, hogy korszerű épületeket emel­jenek. Jövőre azonban elkezdik a 130 férőhelyes szarvasmar­ha-istálló építését. Hasznosan élnek a lehetőséggel, amelyet a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében az állam a közös gazdaságoknak biztosít. Ugyanis az ilyen célokat szol­gáló beruházások 70 százalékos állami támogatás mellett va­lósulnak meg. Üt a nagyvilágba Az ősszel a tizenhatodik tan­évet kezdte a mátrakeresztesi iskolában Mozsár Sándor igaz­gató. Szerencsés helyzetben van. Tanította az apákat, a fiúkat, ismeri az egész falut. Amikor megérkezett, egyetlen iskolában szorongott vala­mennyi gyerek. Néhány éve szép, új iskolát építettek. Hat­vanezerrel járultak hozzá a szülők. — Azelőtt egyetlen középis­kolai tanulónk sem volt — vall az első évekről Mozsár Sándor. — Most a végzett ta­nulók többsége továbbtanul. Büszkélkedik: vannak kö­zépiskolás tanárok, akik innen indultak a keresztesi kis isko­lából. Sok-sok nehézséggel küszködve — sokkal rosszabb volt a helyzetük, mint a na­gyobb falusi vagy városi is­kolákból továbbjutott gyer­mekeknek, — Gubola István és felesége mégiscsak felju­tottak a katedrára. Védőanyuka Korántsem illik ez a megszólítás arra csinos, kar­csú lányra, akivel az utcán találkoz­tunk össze. Egy idős asszony biz­tatott, szólítsuk meg nyugodtan, mert ő a védő- anyuka. Schiffler Mária három éve került Hasznosra védőnő­nek. A kezdet akadályait nehe­zen, de kitartó tü­relemmel hárítot­ta el maga elől. Különösen az elő­ítéletek, a begyö­keresedett szoká­sok megszüntetése okozott sok álmat­lan éjszakát. Ma­napság azonban már örömmel új­ságolja, hogy meg­találta az utat az emberekhez. Ha akadnak is még az idősebbek kö­zött, akik nem fo­gadják meg a sza­vát, a fiatalok mind jobban igénylik a taná­csait, segítségét. A két községben — mivel a hatás­körébe tartozik a szomszédos Mát- rakeresztes is —, sokat gyalogol az utóbbi időben. Egy-két éve gye­rek sem volt any­nyi, hogy mege­rőltette volna a szolgálat. Az idén azonban huszon­egy csecsemő szü­letett a két köz­ségben. Jókedvű­en jegyzi meg, hogy a gyerekek egészségesek, s szépen fejlődnek. Azt is hozzáteszi, nem véletlen a fejlődés. A szomszédos ház előtt már Sánta Kálmánná várja a védőnőt. Az ifjú asszony karonülö kisfia, Zolika barátságo­san kínálja a ke­zét a védőnőnek. Mindenki az úttörőkre r ti var: Sokat tanulnak a haszno­si általános iskolások. A szabad idejüket a játék mellett pedig különféle hasznos foglalkozással töl­tik el. A kisdobosok és az úttörők szorgalmasan ké­szülnek a nagy évfordulók megünneplésére. Az 5583- as Hámán Kató Úttörőcsa­pat is megkapta azokat a feladatokat, amelyeket a történelmi évfordulókkal kapcsolatban végre kell hajtaniok a pajtásoknak. Szívet melegítő, tettekre buzdító cselekedetek ezek, amelyeket szívesen végez­nek a gyerekek. Gazdag műsorral, idősebbeknek is dicsőségére szolgáló irodal­mi összeállítással készül­nek például a KMP meg­alakulásának 50. évforduló­jára. De részt vesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepi műsorában is. S éppen ezzel kapcsolatban érte szó a gyerekeket. Né­melyek kifogásolták, hogy gyenge a felkészülés. Pedig a pajtások nem vállaltak kevesebbet, mint amennyit tőlük el lehet várni. S azt sem szabad elfelejteni, hogy tőlük a legszebb ün­nepi köszöntő a kifogásta­lan felelet. Hiszen egy köz­ségben nemcsak úttörőcsa­pat létezik. Hasznos együttműködés A falu kapcsolata a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekkel még a szövetkezeti szervezés idejéből való. Ápolják azóta is, az együttműködésnek kü­lönösen a falusi emberek ve­szik nagy hasznát. Az önte­vékeny művészeti csoport sze­replése mellett, különböző, a faluban élő emberek érdeklő­désére számottartó előadáso­kat tartanak: többek között az őszirózsás forradalomról, a KMP megalakulásáról, a la­káskultúráról, a növényvéde­lemről kapnak tájékoztatót a hasznosiak a téli hónapokban. Lassú munka, mégsem jó Amióta a mátrai úton szakadás történt, a forgalom Mátrákeresztes utcáján bonyolódik. A gépkocsik, autóbu­szok serege azonban erősen megviselte a nem nagy teher- birású Béke utat. Több helyen lesüllyedt, néhány ház megrepedezett, közülük egy össze is omlott. Az Egri Közúti Vállalatnak 250 ezer forintja volt, hogy helyreállítsa a mátrakeresztesi utat. A munkát ta­valy v'égezték el, kevesebb pénzből, rosszul. A 130 ezer forintból nem futotta az egész Béke út javítására, de az elkészült szakasz meg a híd ma már megint csaknem járhatatlan. A kczségbeliek jogosan háborognak a huzavona miatt. Az útépítő vállalat végre pontot tehetne, — a tavalyinál lelkiismeretesebb munkával —, a két esztendeje húzódó vitára. Erdészlak a hegyen Kovács Rezső, a szövetkezet fiatal erdésze júliusban fog­lalta el helyét. Azelőtt kilenc esztendeig a Mátrai Erdőgaz­daságnál dolgozott, aztán ami­kor „átvette” a tsz 1600 hold- nyi erdejét, tulajdonképpen nem került idegen helyre. — A terület nagy, itt aztán lehet gazdálkodni —, magya­rázza lelkesen. — Természete­sen előbb helyre kell hozni az erdőt.'.. S a csemetekertről beszél, amelyet jövőre létesíte­nek, hogy pótolni tudják a rontott erdőket. Jut a cseme­téből természetesen a környe­ző szövetkezeteknek is. Bizo­nyos gazdálkodásról azért már most is számot tudnak adni. — Kivágnak mintegy 2000 köbméter fát. Azelőtt kézi ter­melés volt nálunk, most mo­torfűrész dolgozik az erdőn —, mondja Kovács Rezső. — Nyolcezer forint volt a felújí­tott szovjet Druzsba. Ezt a pénzt egyetlen hónap alatt behozta... Jelentősen megnőtt a géppel az ipari fakitermelés. A továb­bi cél a fa feldolgozása hely­ben. Úgy tervezik, parkettát, bútorléceket, s bányászati fű­részárukat készítenek. Így az erdő százezreket hozna a szö­vetkezetnek. Ilyen terveket hord magá­ban napközben, s visz haza es­ténként Kovács Rezső, az er­dész. Csodálatos környezetben él. Az erdészlak ott áll a he­gyen. Hasznostól néhány kilo­méterre, Mátrakeresztesen. Itt a KISZ, hol a KISZ? Nem a gyerekkori játékot idézzük, de minden további nélkül alkalmazhatnánk a „komámasszony, hol az olló” hasonlatot. Miért? Nagyon egyszerű a válasz. Hiába ke­restük a kiszeseket Haszno­son, nem találtuk. A legtöbb válaszként ezt kaptuk nyo- mozóutunkon. ,,A fiatalok ki­járnak az iparba dolgozni, csak este vannak itthon.” Akadtak, akik azt mondták, nincs itt kiszes élet, újra kell szervezni az egészet. Üj ve­zetőséget kellene választani. Hallottuk azt is, hogy a fia­talok nem csinálnak semmit, de hozzátették, nincs is hol. Az igazsághoz — már ameny- nyire kideríthettük! — hozzá­tartozik, hogy valóban mos­toha a kiszesek helyzete a községben. A KISZ-helyiséget — egyetlen apró szobát — a tanács lefoglalta egy tanfo­lyam résztvevői számára. Er­re — állítólag — a kiszesek megfogadták, annyit sem csi­nálnak. mint addig. Sajnos, a legilletékesebbekkel nem si­került beszélni, a fiatalokkal. Viszont így nem maradhat a helyzet, mert csak tovább mérgesedik. Vajon nem segít­hetne a sorok rendezésében, Hajléktalan kultúra A kifejezés ellen tiltakozik Barna Judit tanítónő, a művelődési otthon igazgatója. Van hajléka a hasznosi művelődésnek, ha nem a legmegfelelőbb is. Egy nagyobb terem, ahol színpad is rendelkezésre áll. Abban a terem­ben működik a mozi is Annyi bizonyos azonban, hogy gazdag, pezsgő kulturális életet nem várhat senki ilyen mostoha körülmények között. A terem rideg, kicsi — alig százan férnek el —, csupán annyi a haszna, hogy létezik. Sokkal többet érnének a kisebb helyiségek, amelyeket a mai, korszerű klubfoglalkozásokhoz használhatnának. Ilyenek azonban nincsenek Hasznoson. Illetve lehetnének. Abban az esetben, ha a régen ter­vezett új iskola megépül, a jelenlegi kétosztályos isko­lát pedig klubhelyiségekké alakítanák át. Megfelelő épü­let és helyiség nélkül nagyon nehéz kulturális foglalko­zásokat szervezni. A hasznosiaknak még az a lehetősé­gük sincs meg, hogy a Déryné Színházat fogadják, mert J a kis befogadóképességű terem nem hozza be a költsége- j két. A színpadon pedig egyébként sem fémek el a szí- I nészek. Ebbe talán már beletörődtek, s akinek kedve j tartja, bemegy a közeli Pásztóra színjátékot élvezni. A művelődési otthon ifjú vezetője három éve tevé­kenykedik a községben. Ismeretterjesztő előadások, mun- I kásakadémiák, nők akadémiája, szülők iskolája, s egyéb rendezvények sora bizonyítja, hogy „táplálják a szelle­met” az emberekben. Ebben az áldozatos tevékenységben sok jó tanácsot és segítséget kap a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési házának vezetőitől, akik több közsé­get patronálnak hasonlóan. Természetesen. segítenek a községi vezetők is, ha nem minden esetben találják is meg a közös alaphangot S talán, ha jobb tárgyi körülmé­nyeket teremtenének, a fiatalabb lányok és fiúk is szíve­sebben vennék ki részüket a kulturális munkából. Mert fiatalok nélkül elsorvad a kultúra. Ellátásból jeles gedettek az élelmiszer- és az iparcikkellátással a " község­ben. Az üzletek tiszták, ' s s az érzelmek lecsendesítésé- nincs olyan élelmiszer, amit ben a járási KISZ-bizottság? meg ne kapnának. Nincs kü­lönösebb panasz az iparcik­kekre sem, habár az igényeket szívesebben elégítik ki Pász- tón, az új földművesszövetke­A hasznosi asszonyok elé- gyobb, barátságosabb, vendég­Jubileum marasztalóbb lett a helyiség, jobban ízlik a kisüsti is. Raáb Richárd, az fmsz he­lyi ügyintézője elismerően beszélt a körzeti szövetkezet vezetőiről, akik mindig meg­értéssel fogadták a hasznosiak kérését, s amit a lehetőségek engedtek, megvalósították. Pongrácz Lajos iskolaigaz- azonban Hasz­zeti áruházban. Találkoztunk Szerinte az ellátás jelest ér­asszonyokkal, akik a ke­minőségét. Előfordult gatót mindenki ismeri nasz- esetenként kifogásolják noson. Felnőtt és gyerek egy- , aránt megsüvegeli. Nemcsak a kora miatt — habár nem is már néhányszor, hogy a friss idős ember még! — hanem, kenyér összenyomva, töredez- mert úgy a községhez tartó- Ve került ki az üzletbe a pász­zik. mint aki itt született. Az igazgató azonban nem hasz­nosi születésű, de már annyi ideje tanít a községben, hogy az első tanítványainak a gye­rekeit is tanítja. Nem csodál­kozhat senki, ha Pongrácz szerűsített a pásztói körze- Lajos végigmegy a hosszú községen, s névről szólít min­den fiatalt. Több mint húsz esztendeje tanít, s a két évtizedből tizen­öt évet egy iskolában, Hasz­noson töltött. Szép jubileum­hoz érkezett el az „igazgató bácsi”, ahogyan itt szólítják a bennszülöttek. Talán eszébe sem jutott volna, ha a beszél­getésünk alkalmával nem ke­rült volna szóba a munka. Egy pillanatra meglepődött, s elkalandoztak a gondolatai tói sütőüzemből. A férfiak sem panaszkod­nak. Sőt, dicsérik az italbol­tot, amelyet nemrégiben kor­ti földművesszövetkezet. Na­Kontárok kikapcsolva demel, s ezt a hasznosiak se vonják kétségbe. Asszonyok a szövőszéknél A közelmúltban arra kere­sett választ a községi tanács, hány leány, asszony él a falu­ban, akik szívesen dolgozná­nak, ha volna rá lehetőség. A vizsgálódás meglepő ered­ményt hozott. Nem kevesebb mint 120 hasznosi nő kért munkát. A község vezetői a budapesti kézműipari vállalat­tal kerestek kapcsolatot. A megbeszélések eredménye az lett, hogy a vállalat szakem­berei 24 asszonyt tanítottak meg a szőnyegkészítésre. A Igazán nem panaszkodhat- tanfolyam elvégzése után az nak a hasznosiak a község asszonyok szövőszéket kap­ipari ellátottságára. Lakatos tak, s készítik a szebbnél kivételével, szinte valameny- szebb szőnyegeket, nyi iparos megtalálható a fa- Mintegy negyven asszony luban. A községi tanácson egy pedig bedolgozóként haszno- ei-vawumuzuin. a " bognárnak. sítja magát. Térítőkét horgol­Felelevenített néhány kedves vlzvezetek-szerelonek, s egyeb nak, kesztyűket kötnek a vál­eieievemtett ne any Keu munkat végző kisiparosnak lalatnak. Otthon vannak, s adtak engedélyt, hogy másod- mégis pénzt keresnek állásban otthon dolgozhassa­nak. Mint kiderült, az intéz­kedéssel az volt a tanács el­sődleges célja, hogy javuljon a szolgáltató tevékenység, s megóvják a lakosságot a kí­méletlen kontároktól. emléket a másfél évtized ese ményeiből, amelyek annyira a szívéhez nőttek. S ilyenkor mit kívánhat az ember ? Újabb eredményes, gazdag éveket töltsön el ereje teljében, a hasznosi fiatalok boldogulásá­ra! Az első óvoda Megmondják, ki az a Hasznosi Pista... Kopott, fakult kordbársony én még sosem voltam bün- ruhájában úgy festett, mint tetve? egy darab ittmaradt múlt. Ügy Élvezte, hogy ráirányult a tűnt, nem törődik a külsejé- figyelem az irodában. Az ezer forintba kerül, s tár- vel, pedig csak az idő szaladt egyik helybeli elmosolyogta ÍaaíÍIÍ: el felette. Döccenve lépett or- magát, mire Pista bácsi belel Illés Sándor, a községi ta­nács elnöke örömmel újságol­ta, ha minden jól megy, a jö­vő év szeptemberében átad­ják rendeltetésének az új óvo­dát. Soha nem volt még óvo­da a községben. így érthető, ha a kisgyermekes anyák tü­relmetlenül várják, hogy fel­húzzák az épületet. A 25 gyermeknek otthont adó korszerű épület mintegy mótlan csizmáiban. Amikor az kesedett. iroda egyik sarkából felemelte a kétcsövűt, azt gondoltam, vadász. Észrevette az érdeklő­dést, s elém állt. — Tudja maga, mekkora do­log egy vadásznál, hogy bün­tetlen? De nem is adnák én fegyvert senki kezébe, aki — Na, mit szól hozzá? — csak a legkisebbet is elkövet- hagyják~a*~ lehetőséget^ a ' bő- kérdezte, s mutatta a fegyvert, te. Megértem ennyi esztendőt vítésre. Ha megkedvelik Hasz­becsületben. Mit gondol, hány noson, ne legyen gond helyet 100 forintos községfejlesztési hozzájárulás helyett 200 forin­tot fizettek a lakók. A term' lőszövetkezet 70 ezer forh értékű anyaggal sietett a ta­nács segítségére. S az épülete; úgy húzzák fel, hogy meg­— Nem, a kezébe nem adom. Majd én fogom, úgy megnéz- éves vagyok? Úgyse találja ki. biztosítani Itt van a személyim, nézze gyermekcsoportnak. heti. Még a csövét is lehajtotta a csak. fegyvernek, hogy belepillant- A személyi igazolvány is hassak. Mondtam, poros. Mint megkopott, akárcsak Pista bá- akit a darázs csípett meg. Ma- esi. Dehiszen a napokban múlt ga elé kapta, s belehunyor- el hetven éves. Sokáig gaz­az újabb 25-ös gott. — Ez ugyan nem — nyug tázta fölényesen. — Én már pett a közösbe, húsz évvel ezelőtt vadász vol- vadőrnek. Büszkén dálkodott a tizennégy holdon, majd a többiekkel ő is belé- Megtették viseli a tam, tudom mi a regula. Nem megbízatást, és nagyon komo- akárki vagyok én. Kérdezzen lyan veszi a munkáját. Mel- meg akárkit a környéken, lette nem. lehet büntetlenül majd megmondják, ki az a garázdálkodni a hasznosi ha- Hasznosi Pista. Tudja, hogy tárban. Az oldalösszeállítást — a hasznosi és a mátrakeresztesi írásokat — Pádár András és Vincze Istvánné készítette. A legközelebbi NÖGRAD-na- pot november 11-én, hétfőn Somlyó-bányatelepen tartjuk. Az eddigi hagyományoknak megfelelően, délután 2 órától este 5 óráig panasznapot tar­tunk. ahol íi bányatelep lakéi elmondhatják észrevétel eik»t panaszaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents